Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program

Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja II. kötet: Operatív Program Balatonfüred, 2005. március

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából készítette: Inspiratura Tanácsadó Iroda Jókor Pályázati Iroda Informer Net Bt. Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítõk engedélyével lehetséges.

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 3 TARTALOM Tartalom...3 Bevezetés...5 1. Helyzetelemzés...7 1.1. A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése...7 1.2. A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás...7 1.3. Demográfia...9 1.4. Infrastruktúra...12 1.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség...14 1.6. Vállalkozások, telephelykínálat...17 1.7. A térség gazdasági szerkezete...17 1.8. Turizmus...20 1.9. Kultúra...22 1.10. Vonzerõleltár Kulturális és természeti értékek...24 1.11. Civil szervezetek...24 2. Térségi SWOT analízis...26 3. Altérségi SWOT analízisek...29 Városkörnyék...29 Partmenti tengely...30 Északi elõtér...31 Nyugati altérség...32 4. Jövõkép (a kistérség 10 év múlva)...33 5. A társadalmi-gazdasági fejlesztési programról...35 5.3. A program projektjeinek logikai felépítése...39 6. A társadalmi gazdasági fejlesztési program céljai...41 7. A prioritások és intézkedések indokai, céljai...43 8. A Program konzisztenciája, megfelelése más programok intézkedéseivel...52 8.1. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok...52 8.2. Közép-Dunántúli Területfejlesztési Program...58 8.3. Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja...59 9. Az egyes intézkedésekhez rendelhetõ indikátorok...60

10. Az intézekdések végrehajtásához javasolt projektek bemutatása...70 10.1. A javasolt projektek bemutatása...71 11. A kiválasztott fejlesztési minta projektek részletes bemutatása...98 1.2.1. projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben...98 1.3.3. projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása...102 1.2.2. projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése...106 1.3.3. projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat...110 1.4.1. projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése...114 1.4.2. projekt: Árkád Hotel felújítása Anna Grand Hotel 4* gyógyszálló...118 1.4.3. projekt: Borturisztikai központ kialakítása...125 2.2.2. projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal...134 2.3.4. projekt: Idõsek Otthona építése Balatonfüreden...139 2.1.2. projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben...143 2.1.3. projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása...146 2.2.1. projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére...150 2.4.2. projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása.154 3.2.2. projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése...158 3.3.2. projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése...161 3.5.1. projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése...164

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 5 BEVEZETÉS Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (ÉBÖTT) 2003-ban döntött arról, hogy elkészíti gazdaságfejlesztési programját. A kistérségi gazdaságfejlesztési program kialakításának indokaként meghatározó volt, hogy a kormányzati elképzelések szerint ezen a szinten kerül kialakításra az a döntéshozó és menedzsment hálózat, amely mûködését tekintve leginkább képes lesz a gyakorlatban a szubszidiaritás és decentralizáció elveinek megfelelni, illeszkedve az EU másik két alapvetõ területpolitikai elvéhez. Az ezen a szinten megalkotott fejlesztési programok mentén kialakított projektek nagyobb valószínûséggel számíthatnak majd sikerre, mint azok, amelyek esetében csak a nemzeti vagy a regionális koncepciókhoz való illeszkedést lehet bemutatni. A szubszidiaritás elvének megfelelõen a helyi specifikumokra, a helyi erõforrásokra (fizikai, humán) alapozott gazdaságfejlesztési program már létével képes projekteket generálni, és meghatározott idõtávokon belül kijelölni a térség fejlõdésének irányait. Emellett a programon keresztül tudnak a valóban érintettek (önkormányzatok, szociális partnerek, vállalkozók, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek) beavatkozni lakó- és munkahelyük fejlõdésének menetébe, a partnerség elvének gyakorlásával, amelynek a helyi szinthez legközelebb álló kistérség a legideálisabb helyszíne. A kistérségi gazdaságfejlesztési program a területfejlesztés és tervezés fontos eszközeként irányt mutat a kistérség erõsségeinek megtartására és kiaknázására, gyengeségeinek kiküszöbölésére, de legalábbis tompítására, lehetõségeinek feltárására és kihasználására, valamint a veszélyek lehetséges elkerülésére. A vállalkozások, az innováció, és a térségi marketing erõsítésével hozzájárul a gazdaság - ezen belül is kiemelten a térségi turizmus - élénkítéséhez, biztosítja a megfelelõ infrastruktúrát, kiáll a környezet megtartása, védelme, fejlesztése mellett, elõsegíti a magas szintû, kulturált életkörülmények azonos esélyû elérését, a korszerû és rugalmas oktatóképzõ rendszeren keresztül támogatja a tudásalapú helyi társadalom építését, és az elõbbiekhez szükséges, elsõsorban a vállalkozásfejlesztést segítõ intézményrendszer kiépítését. Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (2004. június 30-at követõen: Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás) gazdaságfejlesztési programjának második kötetében az elsõ kötetben bemutatott helyzetfeltárásra építünk. Célunk, hogy a

6 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja második kötet is megállja a helyét önálló dokumentumként, ezért ennek elsõ fejezete a helyzetfeltárás rövid összegzését mutatja be. A helyzetelemzés alapján végzett helyzetértékelést SWOT-analízisben foglaljuk össze. A SWOT elemzést elvégeztük és bemutatjuk a kistérség egészére, valamint külön-külön a négy altérségre vonatkozóan is. A SWOT elemzés formájában végzett helyzetértékelést követõen bemutatjuk a program céljait, felépítését, logikáját, majd a programot alkotó prioritások és intézkedések részletezése következik. Ezek leírása után az intézkedések összefüggéseinek mátrixait helyeztük el, amelyekben bemutatjuk a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, a hatályos regionális és a megyei területfejlesztési dokumentumok (programok) intézkedéseinek és az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása gazdaságfejlesztési programjában található intézkedések összhangját. Mindezek után táblázatos formában rendeljük hozzá az intézkedésekhez azokat a mutatókat, amelyekkel az intézkedések célja, eredménye és hatása értékelhetõ lesz a jövõben. A dokumentumot a javasolt projektek bemutatása, s több projekt részletes kidolgozása zárja. Balatonfüred, 2005. február Filep Miklós, elnök Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 7 1. HELYZETELEMZÉS A programban rövid helyzetértékelést adunk. A részletes helyzetfeltárást a program elsõ kötete tartalmazza, amelynek címe: Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja I. kötet: Helyzetfeltárás. 1.1. A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak (ÉBÖTT) jelenleg 20 település tagja van, melynek területe teljes egészében lefedi és alkotja a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi KSH kistérséget és az 1999-ben megalakított vidékfejlesztési kistérség területét. A térség szinte egyedülálló módon, összes településével, csonkolás és idegen térséghez tartozó település bevonása nélkül a 2000-ben létrehozott Balaton Kiemelt Üdülõkörzet egyik fontos északi egysége A térséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A Balaton északi részén elterülõ térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton Riviéra Paloznaktól Zánkáig tartó része, valamint a Balaton-felvidék Balatonszõlõstõl Monoszlóig húzódó területe. A Balaton-felvidék domborzati viszonyaira a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok is jellemzõek. A térségben alakrajzilag kiterjedt és szeizmikusan érzékeny fennsíkok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek valamint enyhén tagolt hegylábfelszínû területek váltják egymást. Tektonikailag gyûrõdések, törések, vetõdések, lokális felboltozódások, pikkelyezõdések illetve feltolódások jellemzik a fõtörésekkel határolt 50%-ban 200-300 m-es tszf-i, 20%-ban 300-400 tszf-i magasságú területeket. Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni, hogy a térségben a települések megközelíthetõségét nagymértékben befolyásolják a domborzati adottságok, amelyek különösen téli idõjárás esetén okoznak közlekedési nehézségeket. 1.2. A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás A szocialista idõszak ipari fejlesztéseinek köszönhetõen a térség az északnyugat délkelet irányú, középhegységeinket követõ ipari-bányászati fejlõdési tengelynek volt a része. A rendszerváltás, illetve a gazdasági szerkezetváltás során ez az országos térszerkezeti tengely jelentõségét vesztette, s vele együtt a térség gazdasága is hanyatlásnak indult.

8 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A balatonfüredi térség földrajzi helyzeténél fogva a kilencvenes évek elejétõl kezdõdõen egyre inkább hazánk gazdasági fejlõdési tengelyében helyezkedett el. Napjaink hazai térszerkezetére jellemzõ Északnyugat-Magyarország Budapest, ill. Szombathely Veszprém Székesfehérvár Budapest vonalak szélén helyezkedik el a térség. A jelentõs gazdasági, ipari fejlõdést produkáló városok és az idegenforgalmi régió jelenléte ellenére a kistérség pozíciója a második évezred elejétõl, az idegenforgalom világméretû recessziója miatt egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlõdésre predesztinálja, hiszen a recessziót követõ fellendülés kihasználhatja a megfelelõen fejlett közúthálózati elemeket, mely a térség megközelíthetõségét javíthatják. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Balatonfüredet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik Aszófõ, Balatonszõlõs, Csopak, Paloznak és Tihany. Ezek közül csupán Balatonszõlõs mûködött csatolt településként, majd a kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és önálló önkormányzat alapítása, mint általános jelenség ebben a térségben is bekövetkezett, de ezek a települések kötõdéseiket megtartották. Közúti és Csopak, Aszófõ vonatkozásában vasúti kapcsolatai megfelelõek. Lakosaik nagy része, ha nem a kistérségen kívül dolgozik, Balatonfüredre ingázik, illetve a balatonfüredi lakosok Balatonszõlõs irányába történõ kiköltözése is jelentõs. Paloznak helyzete kivételes, mivel a szomszédos Balatonalmádi kistérséggel is szoros kapcsolata van, ezt bizonyítja a Lovassal közös körjegyzõség mûködtetése. A kistérség partmenti tengelyét Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali Zánka és Balatonszepezd alkotják. Természetesen funkcionálisan Balatonfüred és Csopak is kapcsolódik ehhez az alközponthoz. Ez a térség voltaképpen két központú, hiszen a város mellett Zánka is alközpontként jelenik meg, kapcsolatot teremtve a partmenti és felvidéki települések között. A kistérség gazdasági potenciálja leginkább ebben az altérségben koncentrálódik, és a további gazdaságfejlesztéssel összefüggõ infrastrukturális beruházások is ezen a területen valósulhatnak meg. A szolgáltatást nyújtó és termelõ vállalkozások érdeklõdése leginkább ezeken településeken érzékelhetõ. A térség hátránya, hogy megközelíthetõsége észak felöl rossz, csupán Csopak felõl biztosított megfelelõ közút. A

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 9 vasúti szárnyvonal sem felel meg a fejlõdõ gazdaság követelményeinek. Ennek ellenére a térség gazdasági fejlõdési potenciálja jó. Keleti irányból, Veszprém és Balatonalmádi felõl, nyugati irányból, pedig Keszthely felõl jól megközelíthetõ, s a gazdasági hagyományoknak megfelelõen további fejlesztések valósulhatnak meg. A Balaton-felvidék északi elõtérhez tartozik Pécsely, Vászoly, Kisdörgicse és Dörgicse. Ezek a települések hasonlóan a Balaton-felvidék nyugati altérséghez gazdasági és közlekedésföldrajzi adottságaikat tekintve elmaradnak a kistérség partmenti altérségtõl, viszont turisztikai adottságaik egyedülállóak, de jelenleg csak elemeiben kiaknázottak. Nyugati altérséggel rokon vonásai mellett egyediségét a kistérségben magas erdõsültség jelenti, illetve kapcsolatai a nyugati altérség településeivel elenyészõ. Az altérség déli irányából közelíthetõ meg a legkönnyebben, északi közúti kapcsolatai fejletlenek. Vasúton egyáltalán nem lehet elérni. Ezek az adottságai a gazdaságfejlesztés számára nem kedvezõek, viszont a szelíd turizmus számára ideális fejlesztési célponttá teszik. A Balaton-felvidék nyugati altérség települései közé tartozik: Óbudavár, Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa, Tagyon és Monoszló, melyek közös turisztikai potenciállal rendelkeznek, de ezek is hasonlóan az északi elõtérhez csak kis mértékben kihasználtak. A térség gazdaságának a borászat és az ahhoz kapcsolódó zöld turizmuson kívül egyéb fejlõdési lehetõségei nem is nagyon vannak. Közúti kapcsolatai a keleti irányt a kistérség központja, Balatonfüred leszámítva megfelelõek. Ez indokolja a Tapolcai kistérséggel való intenzívebb kapcsolatot. Fontos jellemzõ, hogy a kistérségben itt a legalacsonyabb az aktív korúakból a foglalkoztatottak aránya. 1.3. Demográfia A Balatonfüredi Kistérségbe tartozó 20 településen 2003-ban összesen 22 167 lakost regisztráltak. A 2001. évi lakosságszámhoz képest ez a népesség 0,1%-os növekedést mutat, amely értékkel a balatonfüredi egyike annak a három kistérségnek a megyében, amelyekben összességében nõtt a lakónépesség 2001. óta. A térség lakossága Veszprém megye népességének 6%-át teszi ki. Ez az arány 1990 óta lényegében azonos értéken maradt. A lakosság közel 60%-a a térség központjában, Balatonfüreden él. Ez a település egyben az egyetlen a kistérségben, amelyben a népsûrûség meghaladja a 120 fõ/km 2 értéket. A kistérség egyetlen városát, Balatonfüredet leszámítva mindössze két településen: Csopakon (1617 fõ) és Tihanyban (1438 fõ) haladja meg a lakosságszám az ezer fõt, egy településen, Zánkán közelíti meg az 1000 fõt (903 fõ) de már ezzel is az aprófalvak

10 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kategóriájába esik. A kistérség 20 települése közül 13-ban a lakosságszám nem éri el az 500 fõt. A térséget alkotó községek többsége az országos átlagot (53%) jelentõsen meghaladva - tehát (13 község 65%) 500 fõ alatti lakosú kistelepülés (törpefalvak), amelyek együttes lakosságszáma a térség népességébõl mindössze 12 %-nak felel meg (2630 fõ). A törpék között is kicsik Óbudavár és Tagyon, ahol a népesség 100 fõ alatti. A kistérség összlakosságszámának alakulását vizsgálva a 70-es évektõl vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az egész térségre vonatkozóan az elsõ tíz évben következett be, bár a 19 község nagy többségét (14 község) ezen idõszakban népességvesztés jellemezte. Eközben Balatonfüred város lakossága 40 %-os növekedést könyvelhetett el. A kistérség egészét tekintve a következõ évtizedben is lakosságnövekedést könyvelhetünk el, bár már jóval szerényebb mértékben, mint az elõzõ évtizedben ismételten a városi népesség növekedésének köszönhetõen, mely ebben az évtizedben is meghaladta számában a községek egészére jellemzõ fogyást. E két évtized alatt Balatonfüred lakossága jelentõsen (50%-kal) megnõtt, míg a térség községeinek összlakossága 434 fõvel (5%-kal) csökkent. A 90-es években megállt Balatonfüred városi lakosságának növekedése, sõt csökkenésbe fordult át. A községek tekintetében összességében nem változott a tendencia, azaz 1970 tõl kezdve végig csökkenést mutatnak a számok 2001-ig. Az egyes települések tekintetében azonban vannak üdítõ kivételek (Balatonakali és Zánka) 2001-ig a teljes vizsgált idõszakban növekedõ lakosságszámot mutatott, Csopak lakossága 1990-tõl a gyarapodás irányába indult el. 2001-ben sikerült fordítania Aszófõnek és Balatonszõlõsnek is. A 2001-ig vizsgált három évtized alatt végig népességcsökkenést mutatott azonban 6 település, 1980-tól, pedig Tihany is. Az ezt követõ két évben a települések többségénél lakosságszám növekedést regisztrálhatunk. Ha kitekintünk a népszaporodás kistérségi számaira az elmúlt két évtizedre visszanyúlva, akkor azt láthatjuk, hogy a kistérség 1980. évi és 2001. évi lakosságszáma megegyezik, hasonlóan bár legalább 600 fõvel magasabb szinten - az 1990. évi és 2003. évi is. A mögöttes alakító demográfiai folyamatok azonban jellemzõen eltérõ jellegûek és mértékûek voltak a 80-as években és a 90-es években. A 80-as években ugyan már 15 településen

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 11 természetes fogyást látunk, a városba betelepülõk nagy száma miatt azonban ebben az idõben pozitív a kistérség vándorlási különbözete. A 90-es években mindkét demográfiai folyamatot tekintve változások következtek be. A születések számának jelentõs mértékû visszaesése következtében 2001-re a természetes fogyás vált jellemzõvé a térség településeire 3 kivételével. A vándorlási különbözet tekintetében az elõzõ évtized tendenciája megfordult, és a 90-es évekre negatív vándorlási különbözet alakult ki. 2003-ban a kistérség egészére, és a településekre egyenként is teljes körûen érvényes, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát, ami természetes fogyáshoz vezetett. Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében Veszprém megye kistérségei között 7,6-os értékkel a legutolsó a balatonfüredi kistérség, míg a legmagasabb, 9,3-es számot az ajkai kistérség tudja felmutatni. A halálozások tekintetében kistérségi összehasonlításban már nem áll ennyire rossz helyen a balatonfüredi kistérség. Az 1000 lakosra vetített halálozási szám 10,6 értéke a veszprémi kistérség után a második legalacsonyabb a megyében. A lakosságszám kialakításában szerepet játszó másik fõ tényezõ, a vándorlási különbözet már kedvezõbb képet mutat 2003-ban, fõleg a kisközségek tekintetében. A megye kistérségeivel történõ összehasonlításban vándorlási különbözet értékében a középmezõben helyezkedik el a balatonfüredi kistérség. A 2000-2003 évi átlag értékéhez képest (5,6 fõ) viszont a legutóbbi év vándorlási különbözete romlást mutat. A természetes fogyás és vándorlási különbözet eredõjeként a kistérség lakossága ha nagyon kis mértékben is, de csökkent 2003-ban az elõzõ évhez képest. A térség demográfiai összetételére nézve kedvezõtlen, hogy a fiatalok aránya 5 község kivételével (Balatonszõlõs, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka) alacsonyabb, mint az idõs népesség (64 év felettiek) aránya, így az öregedési index 1 e települések kivételével egy, vagy afeletti, így a települések nagy részét már ma is az elöregedés jellemzi. Az elkövetkezõ évekre, évtizedekre nézve egyre inkább problémát hordoz magában, hogy e térségben is egyre kevesebb gyermek születik, egyre kevesebb lesz a fiatalkorúak és magasabb az idõs vagy idõsödõ, már nem aktív korúak aránya, az öregedési index egyre kedvezõtlenebb értéke várható. Az idõs népesség magas, ill. növekvõ aránya az idõs ellátás, 1 Öregedési index: Az idõs korúak (64 éven felüliek) és a gyermekkorúak (0 14 évesek) aránya. Amennyiben értéke meghaladja az egyet, elöregedõ településrõl beszélünk.

12 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja szociális ellátás területén jelentõs feladatok elé állítja az érintett települések önkormányzatait. Különösen problematikus, hogy a térségben az idõsek több mint harmada (41,5%) 75 éven felüli (a megyei átlag 37,4 %). A települések felében, köztük Balatonfüreden is ez az arány 40% feletti, ezen belül Balatonudvariban, Tagyonban és Vászolyon arányuk az 50%-ot is eléri, ill. meghaladja. Sokan egyedül élnek, gyermekeik elköltöztek a faluból, a térségbõl, az õ ellátásukban nemcsak szociális és egészségügyi ellátásra kell gondolnunk, integrálásukban a településen mûködõ civil szervezetek jelentõs szerepet tölthetnek be, segítve az önkormányzatok ez irányú feladatait. A kistérség egészét nézve az eltartottsági ráta értéke (43) alacsonyabb a megyei átlagnál (45) a gyermekkorúaknál a megye kistérségei közül a balatonalmádival megegyezõ legalacsonyabb értékbõl, viszont az idõs korúakra nézve a megyei átlagnál magasabb eltartottsági rátákból összeadódóan. A térség községeinek többségében (Tíz település - aprófalvak) magas, 50 feletti az eltartottsági ráta A kistérség demográfiai folyamatainak alakulása nem mutat kedvezõ képet. A természetes fogyás mértéke felerõsödött, amely döntõen az élveszületések alacsony szintjébõl adódik. A népességszámnak a megyei átlaghoz képest kisebb mértékû csökkenése a kedvezõ vándorlási különbözetnek köszönhetõ, ez nagyrészt ellensúlyozza a negatív természetes szaporodást. A halandóság szintje az országosnál kedvezõbb, így az itt élõ népesség életkilátásai jobbak. Folytatódik a népesség öregedése, ugyanakkor felerõsödtek a kistérségen belüli területi különbségek a demográfiai folyamatok tekintetében is. Ez egyrészt a településtípusok (falu, város) között jelentkezik, de további differenciáló tényezõ a településnagyság is. Legkedvezõbb helyzetben a nagyobb parti települések vannak, a legkisebb települések közül, pedig azok, amelyek a városokból kitelepülõ értelmiség célfalvai, vagy vándorlási célterületek. Miközben a településközpontoktól távolabb lévõ belsõ perifériák demográfiailag is egyértelmûen hátrányos helyzetûnek minõsülnek, s úgy tûnik, hogy az elkövetkezendõ években sem csökkennek ezek a különbségek. 1.4. Infrastruktúra A kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthetõ, néhány melléképülettõl eltekintve minden háztartás rendelkezik vízvezetékkel. Ebben a térségben is a Balaton térséget ellátó állami tulajdonú víziközmû rendszer, a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (DRV) üzemeltet. A kistérség partközeli településeinek vízellátásában az Észak-kelet -, és Nyugat - Balatoni Regionális Vízmû (a továbbiakban ÉKBRV és NYBRV) rendszer

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 13 mûködik közre. A rendszer fõ vízbázisait a Balaton vízére települõ balatonfüredi felszíni vízmû, illetve ivóvíztermelõ kutak, források és a nyirádi karsztvíz jelentik. Az ÉKBRV legjelentõsebb vízbázisai a Balatonfüreden található felszíni vízmû, mely 2002. évben összesen 2.116. ezer m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minõségûre. A térség lakásállománya 9 103 volt, mely kevesebb az elõzõ években mért adatoknál. A kistérségben a 100 lakásra jutó népesség száma (244) a megyei adatok közt a legkedvezõbb. Azonban ez, fõleg a kisebb falvakban az elöregedés miatt alakult ki a sok egyedülálló idõs ember miatt. A térség fontos jellegzetessége, hogy a lakó ingatlanok mellett a partmenti településeken különösen magas az üdülõnek, nyaralónak használt, csak szezonálisan lakott ingatlanok aránya. Ez egyes településeken meghaladhatja a 10-15%-ot is. Mindez a háttér településekre is kezd begyûrûzni. A megyében, s a térségben is, országos összehasonlításban magas azon lakóházak aránya, amelyeket üdülési céllal hasznosítanak tovább. A kistérség jelentõs idegenforgalmi központ szerepének ellenére viszonylag késõn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe. Elõször Balatonfüred és környékén épült meg a hálózat, melynek továbbépítése a térség egészére vonatkozóan megtörtént a kilencvenes évek folyamán. A háttér települések közül többen kapcsolódva az egyes part menti önkormányzati földgáz programokhoz, együttmûködve részt vettek a hálózat kiépítésében. A lakosság terhelhetõségét figyelembe véve több településen az alapinfrastruktúra kiépült, de a lakosok hátrébb sorolták a saját gáz beruházásaikat. Jelenleg a lakások 66,1%-a csatlakozott a gáz hálózatra, mely a régiós átlagnak megfelelõ szintet jelent. A térség jelentõs közlekedési tengelyek közelében található. Két nagy közlekedési korridor, az M7-es autópálya, illetve az északi parti vasúti fõvonal, valamint a 8 számú fõút kapcsolódásai a térség felé léteznek. A közúthálózat fejlesztési tervekben 2015-ig megvalósíthatóan szerepel az M7-es autópálya teljes déli irányú kiépítése és a 8. számú fõközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ennek köszönhetõen a térséghez lényegesen közelebb kerül a gyorsforgalmi hálózat. A tervezett elemek megépítése kiváló összeköttetést jelent az Alföld és Ausztria irányába történõ eljutásra, valamint az Adriai tenger felé egyaránt. A távolsági közlekedés gyorsforgalmi feltételei már ma is használhatók, a hálózat tervezett fejlesztésével, pedig kimondottan jó földrajzi pozícióba kerülhet a kistérség Az idõbeli megközelíthetõséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a gyorsforgalmi hálózatból a 8. sz. út legrövidebben Csopakon keresztül közelíthetõ meg 30 percen belül. Az M7-es szintén 30 percen belül a 71. sz. fõúton keresztül érhetõ el. Ez az érték a

14 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos mutató, hiszen ezen a határon belül érezhetõ a gyorsforgalmi utak gazdaságélénkítõ, vállalkozás telepítõ hatása. A hálózat kibõvülésével az idõbeli megközelíthetõség nem javul a térség nagy része számára, tehát fõleg a felvidéki települések továbbra is a 30 perces határon kívül maradnak. Ennek legfõbb oka, hogy a térségen belüli közúti közlekedési hálózat nem megfelelõ, sok helyen hiányoznak átkötõ elemek. A domborzati viszonyok és a közutak jellege jellemzõen csak lassú haladást tesz lehetõvé. A 71 és 73. sz. másodrendû fõközlekedési utak fejlesztése nem várható. A helyzet további javulását csak a Veszprém Tapolca fõút fejlesztése jelenthetné, mely amellett, hogy jelentõsen tehermentesítené a 71. sz. fõutat a tervezett balatonfüredi és zánkai lecsatlakozásokkal le is rövidíthetné a háttér településekrõl is a gyorsforgalmi úthálózatra történõ eljutás idejét A térségen két fõútvonal halad keresztül, a 71. sz., nyugati - keleti irányban, illetve a 73. sz. fõút Csopakon keresztül, amely Veszprémig tart. A felvidéki települések közül Balatonszõlõstõl egészen Dörgicséig minden község rendelkezik bekötõúttal, melyek rákapcsolódnak a fõútra, és láncszerûen egymással is kapcsolatban állnak. További közlekedési kapcsolatokat Pécsely és Balatonszõlõs esetében a tótvázsonyi, Dörgicse esetében a Mencshely-Dörgicse, a Nivegy-völgy esetében a Nagyvázsony-Zánka, Monoszló esetében, pedig a Tapolca-Zánka, összekötõ szakaszok biztosítják. Paloznak vonatkozásában a Lovassal összekötõ útvonalak jelentik a közúti kapcsolatot. Összességében elmondható, hogy a 71. sz. fõút kivételével szinte minden mellékút javításra szorul. A fõútra ráfûzõdõ települések életét ezen kívül a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A száz lakosra jutó telefonvonalak száma jelentõsen növekedett, bár ennek ellenére sem érte el az országos vagy megyei átlagot. A telefonellátás a térségben nem mondható színvonalasnak, hiszen a lakosság közel 49,5 %-a rendelkezik távbeszélõ fõvonallal. Átlagosan 100 lakásra 113 fõvonal jut, a szóródás itt is a térségre jellemzõ mutatókkal szolgál. A háttér települések közé tartozó Óbudaváron élõk rendelkeznek (a lakások 3 -ben) a legkevesebb fõvonallal, a legtöbbel, pedig a pert mentén élõ balatonszepezdiek (100 lakásra 258 fõvonal jut). A vezetékes telefonhálózat további bõvülésének a mobil telefónia terjedése szabott gátat. 1.5. Foglalkoztatás, munkanélküliség A térség településeinek foglalkoztatási szerepkörét vizsgálva a 2001-es népszámlálás adatainak elemzése szerint a térség legnagyobb foglalkoztató települése Balatonfüred volt,

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 15 ahol 5314-en találtak munkát, közülük 1518 fõ, a foglalkoztatottak 29%-a más településrõl jár be, akiknek azonban csak kevesebb, mint fele lakik a kistérség községeiben. A foglalkoztatottak 35%-a a kistérségen belüli ingázással talált magának munkahelyet, ez az arány a községek egészére vonatkozóan viszont már elérte az 50%. A foglalkoztatottak fele tehát nem talál magának munkalehetõséget saját községében. Ennél jóval kedvezõbb a helyzet Balatonfüreden, ahol a foglalkoztatottak 73%-a a helyben lakókból kerül ki. A községek közül a három nagy, Csopak, Tihany és Zánka nyújtja a térségközpont után a legtöbb munkalehetõséget a kistérség községeiben élõknek, azonban mégis azt mondhatjuk, hogy igazán nagy foglalkoztatók híján egyik település sem rendelkezik komoly térségi foglalkoztató szerepkörrel. Érdemes megemlíteni, hogy Tihany és Zánka, két nagyobb Balaton-parti község rendelkezik a települések közül a helyben lakó foglalkoztatottak számát meghaladó munkahellyel, ugyanakkor a helyben lakók is e településeken találnak legnagyobb arányban helyi munkahelyet maguknak. Elõbbiek értelmében 2001-ben a térség szempontjából mindenképpen Balatonfüred tekinthetõ a legjelentõsebb ingázási célpontnak, továbbá a három nagyobb községben is sokan találnak munkát a térség kistelepüléseirõl. A legkisebb települések lakói vannak legrosszabb helyzetben a helyi munkavállalási lehetõségeket tekintve. Öt település vonatkozásban a helyben lakó foglalkoztatottak 70%-ot meghaladó arányban járnak más településre dolgozni, további hat településen, pedig még szintén magas, 60%-ot meghaladó a más településekre eljáró foglalkoztatottak aránya. Ez azt mutatja, hogy a foglalkoztatási lehetõségek, a foglalkoztatók igényei, valamint a helyben lakó munkavállalók igényei nem találkoznak az esetek nagy hányadában. Ugyanakkor a munkavállalók akkor is ragaszkodnak lakóhelyükhöz, vagy éppenséggel nincs lehetõségük onnan elmozdulni, ha megfelelõ munkát csak más településen találnak maguknak. A kistérségben a foglalkoztatottsági arány átlaga (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%), de valamivel alatta marad Veszprém megye értékének (57,2%). A megyei átlagot csak négy településen haladja meg a foglalkoztatási arány értéke, még Balatonfüreden is alatta marad. A térség foglalkoztatási szintje azonban még viszonylag jónak mondható 2001-ig. Ettõl kezdve azonban kedvezõtlen irányba indult el a foglalkoztatás és munkanélküliség mértékének alakulása a kistérségben.

16 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A foglalkoztatottak megoszlását vizsgálva az egyes összevont nemzetgazdasági ágak között megállapíthatjuk, hogy mind a helyben dolgozók lakosok, mind, pedig a más településekre eljárók legmagasabb a megyei átlagot jelentõsen meghaladó arányban a szolgáltatásban (80 ill. 69%), míg legkisebb és egyben megyei átlag alatti arányban a mezõgazdaságban (2,9 ill. 2,3 %) dolgoznak. A helyben dolgozók között ötször, az eljáró foglalkoztatottak körében, pedig 2,5-szer többen dolgoznak a szolgáltatásban, mint az iparban. A térségben legnagyobb foglalkoztató szolgáltató szektorban különösen az idegenforgalommal szoros kapcsolatban lévõknél a foglalkoztatottak létszáma erõsen függ a térségbe látogatók számától és a szolgáltatásokat igénybevevõk számától, ezért is ilyen magas a foglalkoztatásban (a megyében a legmagasabb) a szezonális ingadozás ebben a kistérségben. A térségben a foglalkoztatásra jellemzõ a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezõgazdaság területén. Leginkább az idõjárás, a szezonalítás, a vendégszám alakulása - melyek szoros összefüggésben állnak egymással - befolyásolják a foglalkoztatási trendek alakulását. Az évrõl évre munkanélküli státuszba kerülõk legalább fele fél évre vagy néhány hónapra alkalmazotti állományba kerül, abban az idõszakban, amikor megnövekszik a munkaerõ iránti igény is. Sok község önkormányzata szintén foglalkoztat szezonálisan közfeladatok ellátására munkásokat, legfeljebb fél éves idõtartamra. A térség munkanélküliségi mutatói nem túl kedvezõek. Több mutató (szezonalítás, munkanélküliségi ráta, munkanélküliek számának növekedése, pályakezdõk aránya a munkanélküliek között) a megyei átlaghoz képest rosszabb helyzetet jelez. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a legmagasabb szintet a rendszerváltás óta, majd ezt követõen fokozatosan csökkent. A csökkenõ tendencia egészen a 2001. év végéig tartott, majd megfordult. A legutóbbi két évben ismét jelentõs növekedés tapasztalható, melynek mértéke a kistérségben szignifikánsan a megyei átlag felett alakult. E növekedésre fõ okként a kistérség fizikai méretének kicsinysége és a kevés munkáltató nevezhetõ meg. A munkanélküliek számának éven belüli változásában nagymértékû szezonalítás tapasztalható. A nyári sajnálatosan pár hónapra korlátozódó - turisztikai szezonnal kapcsolatos Balaton-parti munkavállalási lehetõségek ill. általában a hazai turisztikai szûk nyári szezon adnak magyarázatot erre a foglalkoztatottsági ingadozásra. A kistérségben az elmúlt 15 éven belül 2001-ben volt a legkevesebb munkanélküli, ekkor a munkanélküliségi ráta 6%-hoz közeli értékre csökkent, és a teljes vizsgált idõszakról elmondhatjuk, hogy a mutató értéke mindvégig 9% alatt maradt.

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 17 A megye kistérségi közül a balatonfüredire jellemzõ a legmagasabb szezonalítás, itt a legmagasabb a pályakezdõ munkanélküliek aránya és gyakorlatilag nem találunk szabad álláshelyeket a térségben. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát az általános iskolát, valamint a szakmunkásképzõt/szakiskolát végzettek teszik ki a térségben. A munkanélküliek között feltûnõen magas a 21-25 éves fiatal (pályakezdõ) korosztály aránya, közel megegyezik a középkorúakéval (36 45 év). Az idõsebb munkanélküliek (51 év felettiek) ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek mindössze 13,2%-át teszik ki együttesen. 1.6. Vállalkozások, telephelykínálat A vállalkozások sûrûségét tekintve a térség az országos és megyei átlag 2002-ben ezer lakosra a megyében 80,2, a régióban 79,2, míg az országban 84,8 vállalkozás jutott felett van. 2002. évben 128 vállalkozás jutott 1000 lakosra. A vállalkozások magas száma összefügg a már említett balatoni idegenforgalommal. Jellemzõen a magas sûrûséget a partmenti településeken tevékenykedõ gazdasági társaságok adják, mivel ezzel ellenben a felvidéki községekben sokszor a megyei és országos átlag alatti a vállalkozások reprezentativitása. Ahol magas az ingázók és a nem helyben dolgozók aránya, ott mindig alacsony a vállalkozások száma. A térségen belül legmagasabb a vállalkozások sûrûsége Balatonfüreden és Csopakon, ahol a térséghez igazodó a megyei, regionális és országos átlagot meghaladó adatokkal találkozunk. Magas még ennek a mutatónak az értéke Tihanyban is. A magas értékek mögött idegenforgalmi vagy kereskedelmi prosperitás áll. Viszont a sûrûség nagyon alacsony ugyanakkor az északi elõtérben és a nyugati altérségben valamint a zsáktelepüléseket. 1.7. A térség gazdasági szerkezete A kistérségben jelenleg a tercier szektorban, melyek elsõsorban pénzügyi, közlekedési, intézményi és hatósági, szakképzési, valamint szórakozási és bevásárlási területen behatárolhatók (turizmus, elsõsorban Balatonfüreden jellemzõ szolgáltatásokban) és a mezõgazdaságon belül a szõlészetben-borászatban mutat jelentõs potenciált. Logisztikai bázisból kettõ is üzemel a településen, és sok a kisipari vállalkozó. Ebbõl a három meghatározó gazdasági ágból a térség adottságai és Balaton jelenléte okán a turizmus még két nagy csoportra osztható, amely egyben a földrajzi szempontú csoportosítást is

18 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja megszabja. A tóparti települések jellemzõje a vízparti üdülés, amely számos szolgáltatást von magával. Aszófõt és Paloznakot kivéve minden község rendelkezik kiépített stranddal, melyeket az önkormányzatok támogatásokból és saját forrásokból az utóbbi években nagyobb volumenû beruházásokkal fejlesztettek. A partmenti települések mindegyikén található valamilyen formában szálláshely, ezek túlnyomó része Balatonfüreden, Tihanyban és Csopakon található. A helyben foglalkoztatottak megoszlása a fõ nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2003-ben Helyben foglalkozatott Település/ Mezõgazdaságbatásbadaságbatásban Szolgálta- Mezõgaz- Szolgálta- Összesen Iparban Iparban területi szint fõ fõ % Térség 8255 154 897 4267 1,87 10,87 51,69 Megye 132764 7015 50904 74845 5,3 38,3 56,4 Régió 400557 22421 169142 208994 5,6 42,2 52,2 Ország 3502511 197747 1105126 2199638 5,6 31,6 62,8 Forrás: Népszámlálás 2003. adatok alapján saját számítások. Balatonfüreden és kistérség településein a kilencvenes években lezajlott gazdasági átalakulás eltérõ hatással volt a foglalkoztatásra. A foglalkoztatottak számának változása gazdasági szerkezeti átalakulást is takar. A kistérségben jelentõsen visszaesett a mezõgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe, mely elsõsorban a hajógyártás leépülésének köszönhetõ. Az építõipar szerepe viszont jelentõsen erõsödött, valamint a szolgáltatások és a közszolgáltatások is létszámbõvülést mutatnak. A szolgáltatásokon belül a szálláshely szolgáltatás és az üzleti szolgáltatások alkalmazotti létszáma növekedett a leginkább. Mára foglalkoztatási szempontból a korábbi mezõgazdasági dominancia helyett a kistérség gazdasága egyértelmûen a szolgáltatások irányába indult el. Ezzel szemben a kistérségben a mezõgazdasági és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak részaránya csökkent jelentõs mértékben, tehát a munkahelyek legnagyobb részt ezekben az ágazatokban vesztek el. Az ipar összességében sok munkahelyet veszített, de egyes alágazatai, melyek a minõségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek elõállításával foglalkoznak (borászat, építõipar) a visszaesés ellenére is növelni tudták foglalkoztatottaik számát. A szolgáltatásokon belül szezonálisan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás alkalmazottainak száma növekedett jelentõs mértékben.

A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 19 A kistérségben a mezõgazdasági területek jellemzõje az elaprózódottság, mely az egyrészt a gazdaságos mûvelést és ennek következményeként a megélhetést is megnehezíti. A jelenlegi földtulajdonosok száma több ezerre tehetõ, és a települések több mint 50%-a esetében döntõ hányaduk nem is helybeli. A mezõgazdasági területek közül a megmûvelt hektárok nagysága átlagosan 50%, melybe az erdõ és legelõterületek is beletartoznak. Ezért valójában ennél jóval szerényebb arányok is elõfordulnak. Az erdõk átlagosan 44%-ot foglalnak el az összterületbõl. A térség legtöbb települése átlagosan legalább 30%-nyi erdõterülettel rendelkezik, ez alól kivétel például Tagyon, melynek területén csupán 6%-ban találhatók erdõk a jelenleg a nem hasznosított területek nemcsak a tulajdonosnak nem hoznak hasznot, hanem azzal, hogy parlagon hagyják a táj vonzó jellegében is kárt tesznek. Az összterület 18%-át képezik szántók, mintegy 10%-át szõlõk és csupán alig 1%-át gyümölcsösök. A területek felét erdõk és gyepterületek adják, míg a maradék 20%-ot egyéb kategóriába sorolták. Sajnálatos, hogy az országos viszonyokhoz képest is kedvezõ éghajlati és talajadottságok ellenére, melyek fõként a fûszernövények, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztésének kedveznek, eddig kevés példában kerültek át a gyakorlatba. A megtermelt gabona legnagyobb részét takarmányként hasznosítják, lévén, hogy az ország más tájairól könnyen beszerezhetõ a jó minõségû gabona. Szõlõt mintegy 1736 hektáron mûvelnek a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken. A feldolgozó ipari ágazatok közül kiemelkedik a szõlõ feldolgozás és borászat. A térség adottságai jók, mely magyarázza, hogy a tevékenység nagy hagyományokkal rendelkezik a környéken. A jelenlegi üzemek a korábbiak részbeni privatizációjával, a telephelyek, üzemek átvételével jöttek létre. A borászat területén jelentõsebb gazdaságokról elmondható, hogy az elmúlt években a folyamatos termékfejlesztés mellett a termékek értékesítése is nagy hangsúlyt kapott. A térség iparának jelentõs szereplõje a 1994-ben megalakult Termelés-Logistic Centrum Kft, mely mellett a régi hajógyár területére számos egyéb vállalkozás is betelepült. Az ipari területen hajóépítési tevékenységet csupán a mûanyag vitorlások és motoros jachtok gyártásával foglalkozó a Balatonfüredi Hajógyár Kft. folytat, mely 80 alkalmazottal kezdte meg a termelést, mely az évek során fokozatosan növekedett, jelenleg a foglalkoztatotti létszám 300 fõ feletti. A kihasználatlan épületrészek nagy részét kiadták. 1998 óta egy faipari üzem, vitorlavarró mûhely és az Iglói nyomda rendezkedett be a területen. Emellett egy nagy itallerakat is

20 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kialakította saját logisztikai központját a néhai raktárépületekben. Ennek ellenére jelenleg is vannak az ipari területen kihasználatlan, megfelelõ infrastruktúrával rendelkezõ objektumok (iroda helyiségek, szociális helyiségek, öltözõk stb.), melyek hasznosítása a jövõben megoldásra vár. 1.8. Turizmus A turizmus kiemelt jelentõségû a kistérségben, mivel az ebbõl szerzett jövedelem adja a kistérségben élõk legnagyobb bevételi forrását. A térség legnagyobb vonzereje egyértelmûen Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton. A kistérségben turisztikai szempontból egyértelmûen a vízparti turizmus a meghatározó. A partmenti települések mindegyikén található kisebb-nagyobb strand, Balatonfüreden több is. A strandokon túl a kistérség 4 településén található vitorlás kikötõ. A Balatoni Hajózási Rt. a menetrend szerint közlekedtetett személyhajók, és a Tihany-Szántód közötti kompközlekedés mellett számos egyéb lehetõséget kínál a turisták számára a pihenésüket, nyaralásukat még élvezetesebbé téve. A vízparti turizmus mellet számos más ágazat is képviselteti magát a térségben. Az egyik legjelentõsebb a borturizmus. A kistérség területén 4 borút található, amelyeken számos helyi kistermelõ várja a vendégeket borkóstolókra pincéikben. Képviselteti magát, továbbá a kistérségben az aktív turizmus számos ága: lovaglás, erdei kirándulások, kerékpározási lehetõségek (kerékpárút), vadászat, sport lehetõségek. A kistérség egy része, a Tihanyi- félsziget és a Pécselyi-medence, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét képezi. Az utóbbi években a kerékpárosturizmus jelentõs fejlõdésen ment keresztül. A kistérséget tekintve a part menti településeken elkészült a kerékpárút (Csopak- Balatonfüred-Tihany-Aszófõ-Örvényes-Balatonudvari-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd), így a szomszédos települések könnyen elérhetõk ily módon. Egyetlen probléma, hogy a háttértelepülések és ennek következményeként a Bakony nehezebben közelíthetõ meg, mivel ott még nem épült ki a hálózat. Viszont elkészült a terv a kerékpárút további bõvítésére, melynek tervezett útvonala Balatonfüred-Pécsely-Vászoly-Dörgicse- Balatonakali. Ennek elkészültével lehetõség nyílik a háttértelepülések erõteljesebb bekapcsolása a balatoni turizmusba. A kistérségben a lovaglást kedvelõk is kombinálhatják a pihenést a hobbijukkal a Balatonfelvidéki Pécsely község szomszédságában természetvédelmi területen található Csikós Lovasudvarban és a Koloska Lovasiskolában.