8.1.2014 A7-0034/246 Módosítás 246 Malcolm Harbour a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság nevében Jelentés A7-0034/2013 Marc Tarabella A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzései COM(2011)0895 C7-0007/2012 2011/0439(COD) Irányelvre irányuló javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához --------------------------------------------------------- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/.../EU IRÁNYELVE a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzéseirıl és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl (EGT-vonatkozású szöveg) * * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dılt betőtípus, a törléseket pedig a jel mutatja. AM\1014955HU.doc 1/421 PE527.179v01-00
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3, rendes jogalkotási eljárás keretében 1, 2 3 1 HL C 191., 2012.6.29., 84. o. HL C 391., 2012.12.18., 49. o. Az Európai Parlament -i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács -i határozata. AM\1014955HU.doc 2/421 PE527.179v01-00
mivel: (1) Az Értékelı jelentés - az uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága címő, 2011. június 27-i bizottsági munkadokumentum eredményeinek a tükrében helyénvalónak tőnik beszerzési szabályok fenntartása a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban mőködı ajánlatkérıkre vonatkozóan, mivel a nemzeti hatóságok továbbra is képesek különbözı módszerekkel befolyásolni az említett ajánlatkérık magatartását, többek között az ajánlatkérık tıkéjében való részesedés és az ügyvezetı, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való részvétel által. Az említett ágazatokban alkalmazott beszerzési eljárások további szabályozásának szükségességét másrészt fıként az indokolja, hogy a piacok, amelyeken az említett ágazatokban mőködı ajánlatkérık mőködnek, zárt jellegőek, a tagállamok által az adott szolgáltatásnyújtáshoz szükséges hálózatoknak történı szállításra, e hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy mőködtetésére vonatkozóan megadott különleges, illetve kizárólagos jogok miatt. (2) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık tekintetében annak érdekében, hogy a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny, rendelkezéseket kell kidolgozni a bizonyos érték feletti szerzıdésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások koordinációjára. Ez a koordináció az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekbıl származó elveknek, mint például az egyenlı bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének a biztosításához szükséges. Tekintettel az érintett ágazatok jellegére, a közbeszerzési eljárások uniós szintő koordinációnak a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetıvé tennie. AM\1014955HU.doc 3/421 PE527.179v01-00
(3) Az olyan közbeszerzések esetében, amelyek értéke nem éri el az uniós koordinációs rendelkezések alkalmazását szükségessé tevı értékhatárt, helyénvaló felidézni az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ szabályai és elvei megfelelı alkalmazására vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. (4) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája címő, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplı Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia) mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a közbeszerzési szabályokat, amelyeket a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1,valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közforrások felhasználása hatékonyságának növelése érdekében, elısegítve különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) a közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzık jobban fel tudják használni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a nagyobb jogbiztonság érdekében, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére. 1 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.). AM\1014955HU.doc 4/421 PE527.179v01-00
(4a) Ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt 1, különösen a kommunikációs eszközök megválasztásával, a mőszaki leírásokkal, az odaítélési szempontokkal és a szerzıdés teljesítésének feltételeivel kapcsolatban. (6) Helyénvaló, hogy a beszerzés fogalma minél közelebb legyen a / /EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 2+ szereplı fogalomhoz, kellı figyelemmel a jelen irányelv által szabályozott ágazatok jellegzetességeire. (6a) Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy alvállalkozásba adják vagy kiszervezzék azon szolgáltatások nyújtását, amelyeket maguk kívánnak nyújtani, illetve amelyeket az ezen irányelv szerinti beszerzéstıl eltérı módon kívánnak megszervezni. A törvényi, rendeleti elıírások, vagy munkaszerzıdések alapján történı szolgáltatásnyújtás nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá. Néhány tagállamban ilyen szolgáltatásnak minısülnek például bizonyos közösségi szolgáltatások, például az ivóvízellátás. 1 2 + A fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történı megkötésérıl szóló, 2009. november 26-i 2010/49/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2010.1.27., 35.o.) által jóváhagyva. Az Európai Parlament és a Tanács / /EK irányelve ( ) a közbeszerzésrıl (HL L.). HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 74/13 dokumentumban szereplı rendelet számát, és egészítsék ki az 1. lábjegyzetet. AM\1014955HU.doc 5/421 PE527.179v01-00
(6b) Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem foglalkozhat sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekő szolgáltatások liberalizációjával, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációjával. Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelezı szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekő szolgáltatásokként, általános érdekő nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerő egyértelmően meghatározni, hogy az általános érdekő nem gazdasági szolgáltatásoknak nem szabad ezen irányelv hatálya alá tartozniuk. (6c) Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv nem sérti az állami, területi és települési hatóságok azon szabadságát, hogy az uniós jognak megfelelıen és közpolitikai céljaik teljesítése érdekében meghatározzák az általános gazdasági érdekő szolgáltatások fogalmát, azok körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzıit, beleértve a szolgáltatás minıségével kapcsolatos feltételeket is. Az irányelv nem sérti továbbá az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkének és az EUMSZ-hez és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdéshez (EUSZ) csatolt, az általános érdekő szolgáltatásokról szóló 26. jegyzıkönyvnek megfelelıen általános gazdasági érdekő szolgáltatásokat nyújtsanak, rendeljenek meg és finanszírozzanak. Ezenkívül az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekő szolgáltatások finanszírozásával, és nem vonatkozik a tagállamok által különösen szociális területen az Unió versenyjogi szabályaival összhangban mőködtetett támogatási rendszerekre. AM\1014955HU.doc 6/421 PE527.179v01-00
(6d) Egy szerzıdés csak akkor minısül építési beruházási szerzıdésnek, ha tárgya kifejezetten az I. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzése, még abban az esetben is, ha a szerzıdés az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások nyújtására is kiterjed. A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerzıdések különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén bizonyos körülmények között építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési munka a szerzıdés fı tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerzıdés építési munkát is tartalmaz, nem indokolja a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerzıdés építési beruházási szerzıdésként történı minısítését. Az építési beruházási szerzıdések sokféleségét figyelembe véve azonban, a közszolgáltató ajánlatkérık számára lehetıvé kell tenni, hogy az építési beruházások tervezésére és kivitelezésére irányuló szerzıdéseket akár külön-külön, akár az összes szerzıdésre vonatkozóan együttesen ítéljék oda. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy elıírja a szerzıdések külön-külön, illetve egyben történı odaítélését. AM\1014955HU.doc 7/421 PE527.179v01-00
(6e) (6f) A valamely közszolgáltató ajánlatkérı által megállapított követelményeknek megfelelı építési beruházás kivitelezéséhez szükséges, hogy a szóban forgó közszolgáltató ajánlatkérı intézkedéseket hozzon az építési beruházás típusának meghatározására, vagy legalább döntı befolyással rendelkezzen annak a tervezése felett. Nem változtathat a szerzıdés építési beruházásra irányuló szerzıdésnek minısülésén az, hogy a szerzıdı fél az építési munkát egészben vagy részben saját eszközeivel, illetve más eszközökkel teljesíti-e, amennyiben a szerzıdı felet jogi úton érvényesíthetı, közvetlen vagy közvetett kötelezettség terheli az építési munka teljesítését illetıen. Az Európai Unió Bírósága az ítélkezési gyakorlatában több alkalommal megvizsgálta az ajánlatkérı szervek, valamint különösen a közjogi szervek fogalmát. Annak egyértelmővé tétele érdekében, hogy ezen irányelv személyi hatályának változatlannak kell maradnia, célszerő megtartani a Bíróság által alapul vett fogalommeghatározást, valamint a fogalommeghatározás értelmezésének elısegítésére beépíteni az ítélkezési gyakorlatból vett néhány pontosítást, anélkül azonban, hogy ezáltal megváltozna a fogalomnak az ítélkezési gyakorlat során kialakult értelmezése. AM\1014955HU.doc 8/421 PE527.179v01-00
Ennek alkalmazásában egyértelmővé kell tenni, hogy az olyan szerv, amely szokásos piaci feltételekkel mőködik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzésébıl eredı veszteségeket maga viseli, nem tekintendı közjogi szervnek, mivel azok a közérdekő célok, amelyek teljesítésére létrehozták, vagy amelyek teljesítésével megbízták, gazdasági vagy üzleti jellegőnek tekinthetık. A Bíróság hasonlóképpen megvizsgálta a kérdéses intézmény finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és többek között kijelentette, hogy a nagyobb részében finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá az ilyen finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek. (6g) Vegyes szerzıdések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerzıdés fı tárgyára tekintettel kell meghatározni, amennyiben a szerzıdést alkotó különbözı részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy a közszolgáltató ajánlatkérıknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különbözı részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia. A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendı a közszolgáltató ajánlatkérı azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerzıdés különbözı aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerzıdés megkötésének szükségszerőségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerzıdés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett közszolgáltató ajánlatkérı fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja mőködtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelmővé kell tenni, hogy az egyetlen szerzıdés megkötését szükségessé tehetik mind mőszaki, mind gazdasági jellegő okok. AM\1014955HU.doc 9/421 PE527.179v01-00
(6h) (6i) A szétválasztható vegyes szerzıdések esetében a közszolgáltató ajánlatkérık számára mindig nyitva áll az a lehetıség, hogy a vegyes szerzıdés különálló részei esetében külön-külön szerzıdéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerzıdés sajátosságai alapján kell meghatározni. Másrészt azonban ha a közszolgáltató ajánlatkérık úgy döntenek, hogy a beszerzést más elemekre is kiterjesztik függetlenül azok értékétıl, illetve attól, hogy az új elemek egyébként milyen jogi szabályozás hatálya alá esnének, az alapelvnek annak kell lennie, hogy amennyiben a szerzıdést ezen irányelv rendelkezései alapján kell odaítélni, amennyiben önmagában ítélik oda, akkor a vegyes szerzıdés egészére ezt az irányelvet kell alkalmazni. Különös rendelkezéseket kell azonban meghatározni az olyan vegyes szerzıdések tekintetében, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozással rendelkeznek, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek az EUMSZ hatálya alá. Ilyen esetekben lehetıvé kell tenni ezen irányelv alkalmazásának mellızését, feltéve hogy egyetlen szerzıdés odaítélése objektív szempontok alapján indokolt, továbbá hogy az egyetlen szerzıdés odaítélésérıl szóló döntést nem arra irányul, hogy bizonyos szerzıdéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 hatálya alól. Egyértelmővé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérıt semmi nem akadályozhatja abban, hogy egyes vegyes szerzıdések esetében a 2009/81/EK irányelv alkalmazása helyett ezen irányelv alkalmazása mellett döntsenek. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérı szervek vagy ajánlatkérık által odaítélt szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.). AM\1014955HU.doc 10/421 PE527.179v01-00
(6j) Szerzıdés odaítélhetı azzal a céllal is, hogy teljesüljön többféle, esetlegesen különbözı szabályozás alá tartozó tevékenységre vonatkozó elıírás. Egyértelmővé kell tenni, hogy abban az esetben, ha az egyetlen szerzıdés többféle tevékenységre irányul, a szerzıdés fı tárgyát képezı tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy a szerzıdésre mely jogi szabályozás lesz alkalmazandó. A szerzıdés fı tárgyát képezı tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerzıdés révén teljesítendı követelményeknek az elemzésén, amelyet a közszolgáltató ajánlatkérı a közbeszerzési érték becslése és a közbeszerzési dokumentumok összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha egyetlen berendezést olyan tevékenységek végzése céljából vásárolnak meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetıvé tévı információ, objektív alapon lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerzıdés fı tárgyát. Meg kell határozni, hogy ilyen esetekben milyen szabályokat kell alkalmazni. AM\1014955HU.doc 11/421 PE527.179v01-00
(6k) (6l) Egyértelmővé kell tenni, hogy a gazdasági szereplık fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy szervezet beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában mőködik. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve a természetes személytıl eltérı valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplı fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben jogi személyeknek minısülnek-e. Tisztázni kell, hogy gazdasági szereplık csoportjai abban az esetben is, ha ideiglenes társulás formájában mőködnek együtt anélkül vehetnek részt odaítélési eljárásokban, hogy meghatározott jogi formával kellene rendelkezniük. Amennyiben az szükséges, például egyetemleges felelısség elıírása esetén, kötelezıvé lehet tenni adott jogi forma felvételét, amennyiben ilyen csoportnak ítélik oda a szerzıdést. Azt is egyértelmővé kell tenni, hogy a közszolgáltató ajánlatkérı pontosan meghatározhatja, hogy a gazdasági szereplık csoportjainak hogyan kell teljesíteniük az eljárásban önállóan részt vevı gazdasági szereplıkre az ezen irányelvben elıírt, a minısítésre és a minıségi kiválasztásra vonatkozó kritériumokat és követelményeket. AM\1014955HU.doc 12/421 PE527.179v01-00
A szerzıdések gazdasági szereplık csoportjai általi teljesítése szükségessé teheti olyan feltételek megszabását, amelyek egyéni ajánlattevıkre nem vonatkoznak. E feltételeknek objektíven indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és szerepelhet közöttük például az, hogy a közbeszerzési eljárás céljára jelöljenek ki egy közös képviselıt vagy egy vezetı partnert, vagy adjanak tájékoztatást a felépítésükrıl. (7) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történı alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a hatály alá tartozó szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban, illetve a magánszektorban mőködı közszolgáltató ajánlatkérık egyenlı bánásmódban részesüljenek. Az EUMSZ 345. cikkével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok ne sérüljenek. AM\1014955HU.doc 13/421 PE527.179v01-00
(8) A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek ezen irányelv értelmében nem ajánlatkérı szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak valamely, az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységet. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelı nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív, különösen az uniós jogszabályokon alapuló kritériumok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Az említett jogszabályok közé tartozik a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1, a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2, a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3, a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 és a 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. 1 2 3 4 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belsı piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belsı piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezésérıl (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve (1997. december 15.) a közösségi postai szolgáltatások belsı piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minıségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.). Az európai parlament és a tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirıl (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23. ) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.). AM\1014955HU.doc 14/421 PE527.179v01-00
Azt is világossá kell tenni, hogy a jogszabályok e felsorolása nem kimerítı, továbbá hogy a bármilyen formában a koncessziót is beleértve biztosított olyan jogok, amelyeket más olyan eljárások során adtak meg, amelyekben biztosították a megfelelı nyilvánosságot, és amelyekben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv személyi hatálya meghatározásának alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. A kizárólagos jogok fogalmát kell alkalmazni annak meghatározása kapcsán is, hogy indokolt-e a felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, mivel bizonyos kizárólagos jogok védelme miatt az építési beruházást, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplı képes teljesíteni. AM\1014955HU.doc 15/421 PE527.179v01-00
Tekintettel azonban e rendelkezések eltérı céljára, tisztázni kell, hogy a kizárólagos jogok fogalmának e két összefüggésben nem feltétlenül kell ugyanazt jelentenie. Egyértelmővé kell ezért tenni, hogy az a szervezet, amely objektív kritériumokon alapuló, megfelelıen átlátható eljárás nyomán kizárólagos jogot szerzett egy adott szolgáltatásnak egy adott földrajzi területen való nyújtására, magánjogi szervként nem lenne közszolgáltató ajánlatkérı, de ennek ellenére ı lenne az egyetlen szervezet, amely az adott területen az érintett szolgáltatást nyújthatja. (8a) Egyes szervezetek egyaránt foglalkoznak hı és hőtés termelésével, szállításával vagy elosztásával. Bizonytalanságok adódhatnak azzal kapcsolatban, hogy mely szabályok vonatkoznak a főtési, illetve a hőtési tevékenységekre. Ezért egyértelmővé kell tenni, hogy a főtési ágazatban mőködı ajánlatkérı szervek, közvállalkozások és magánvállalkozások ezen irányelv hatálya alá tartoznak; a magánvállalkozások esetében azonban ez csak azon további feltétel teljesülése mellett érvényes, hogy különleges vagy kizárólagos jogok alapján mőködnek. A hőtési tevékenység esetében azonban az ezen a területen mőködı ajánlatkérı szervek a / /EU irányelv + hatálya alá tartoznak, míg a közvállalkozásokra és magánvállalkozásokra nem vonatkoznak közbeszerzési szabályok, attól függetlenül, hogy különleges vagy kizárólagos jogok alapján mőködneke. Végezetül, egyértelmővé kell tenni, hogy a főtési és hőtési szolgáltatást egyaránt odaítélt szerzıdéseket a több tevékenységre kiterjedı szerzıdésekre vonatkozó rendelkezések alapján kell vizsgálni annak meghatározásakor, hogy az odaítélésükre vonatkoznak-e a közbeszerzési szabályok, és ha igen, melyek. + HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 74/13 dokumentumban szereplı rendelet számát. AM\1014955HU.doc 16/421 PE527.179v01-00
(8b) Mielıtt mérlegelnénk ezen irányelv és a / /EU irányelv + hatályának a hőtési ágazat tekintetében történı bárminemő megváltoztatását, meg kell vizsgálni az ágazat helyzetét, hogy arról megfelelı információ álljon rendelkezésre, különös tekintettel a versenyhelyzetre, a határon átnyúló beszerzés mértékére és az érdekeltek véleményére. Tekintettel arra, hogy a a / /EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1+ alkalmazásának a hőtési ágazatra való kiterjesztése jelentıs hatással járna a piacnyitás tekintetében, a / /EU irányelv + hatásvizsgálatakor helyénvaló ilyen vizsgálatot végezni. (8c) Egyértelmővé kell tenni ezen irányelv hatályának bármilyen kiterjesztése nélkül, hogy amikor ez az irányelv a villamosenergia-ellátásra hivatkozik, az alatt a villamos energia elıállítását és nagy- és kiskereskedelmi értékesítését kell érteni. (9) Az ivóvízágazatban mőködı közszolgáltató ajánlatkérık más olyan vízzel kapcsolatos tevékenységekkel is foglalkozhatnak, mint a vízépítési projektek, az öntözés, a termıföldlecsapolás, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektek. Ilyen esetekben a közszolgáltató ajánlatkérıknek képesnek kell lenniük arra, hogy minden, vízzel kapcsolatos tevékenységükre vonatkozóan alkalmazzák az ezen irányelvben elıírt közbeszerzési eljárásokat, tekintet nélkül arra, hogy a vízkörforgás melyik részérıl van szó. A termékbeszerzésre vonatkozóan javasolt közbeszerzési szabályok azonban nem alkalmasak a víz beszerzése esetében, mivel a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból kell beszerezni. + 1 + + HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 74/13 dokumentumban szereplı rendelet számát. Az Európai Parlament és a Tanács / /EK irányelve ( ) a koncessziós szerzıdésekrıl (HL L.). HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 73/13 dokumentumban szereplı rendelet számát, és egészítsék ki az 1. lábjegyzetet. HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 73/13 dokumentumban szereplı rendelet számát. AM\1014955HU.doc 17/421 PE527.179v01-00
(10) Helyénvaló, hogy a kıolaj és a földgáz feltárására irányuló közbeszerzés kikerüljön a hatály alól, mivel ez az ágazat folyamatosan olyan mértékő versenynyomás alatt áll, ami már nem teszi szükségessé az Unió közbeszerzési szabályai által biztosított beszerzési fegyelmet. Mivel azonban a kıolaj és a földgáz kitermelése továbbra is az irányelv hatálya alá tartozik, szükség lehet a feltárás és a kitermelés közötti különbség meghatározására. Így tehát a feltárást úgy kell értelmezni, mint ami az annak vizsgálata céljából végzett tevékenységeket foglalja magában, hogy egy adott területen van-e kıolaj és földgáz, és ha igen, az kereskedelmileg kiaknázható-e, míg a kitermelést úgy kell tekinteni, mint a kıolaj és a földgáz termelését. A vállalati összefonódások során kialakult gyakorlattal összhangban a termelés fogalmába a fejlesztést is bele kell érteni, azaz a jövıbeli termeléshez szükséges megfelelı infrastruktúra kialakítását (olajfúró tornyok, csıvezetékek, terminálok stb.). (12) A közszolgáltató ajánlatkérıknek a nemzeti jog alapján rendelkezésükre álló minden lehetséges eszközt igénybe kell venniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a közbeszerzési eljárások összeférhetetlenségbıl eredı torzulását. Alkalmazhatnak többek között az összeférhetetlenség azonosítását, megelızését és orvoslását szolgáló eljárásokat. AM\1014955HU.doc 18/421 PE527.179v01-00
(14) A 94/800/EK tanácsi határozattal 1 a Tanács jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésrıl szóló megállapodását (a továbbiakban: a közbeszerzésrıl szóló megállapodás). A közbeszerzésrıl szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerzıdésekkel összefüggı, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bıvítése céljából. A közbeszerzésrıl szóló megállapodás 1., 2., 4. és 5. melléklete és az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függeléke, továbbá az Európai Uniót kötelezı egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerzıdések esetében a közszolgáltató ajánlatkérıknek úgy kell teljesíteniük az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplıire, amelyek a megállapodások aláíró felei. (15) A közbeszerzésrıl szóló megállapodás azokra a szerzıdésekre vonatkozik, amelyek értéke meghaladja a közbeszerzésrıl szóló megállapodásban különleges lehívási jogban kifejezve meghatározott értékhatárokat. Az ezen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a közbeszerzésrıl szóló megállapodásban szereplı értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai mőveletek útján az euró különleges lehívási joghoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. 1 A Tanács határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986 1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történı megkötésérıl (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.). AM\1014955HU.doc 19/421 PE527.179v01-00
E rendszeres matematikai kiigazításokon túl a tárgyalások következı fordulója során meg kell vizsgálni a közbeszerzésrıl szóló megállapodásban foglalt értékhatárok növelésének lehetıségét is. Annak elkerülése érdekében, hogy párhuzamosan túl sok féle értékhatár legyen érvényben, helyénvaló továbbá, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül minden közszolgáltató ajánlatkérıre ugyanazok az értékhatárok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban mőködnek. (15a) Egyértelmővé kell tenni, hogy a közbeszerzés érték becsléséhez minden bevételt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az a közszolgáltató ajánlatkérıtıl vagy harmadik felektıl származik-e. Egyértelmővé kell tenni azt is, hogy az értékhatárok tervezése céljából hasonló árubeszerzések alatt az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt termékek értendık, például különbözı élelmiszerek vagy különbözı irodai bútorok beszerzése. Az érintett területen mőködı gazdasági szereplı jellemzıen valószínőleg a szokásos termékskálája részeként kínálja ezeket az árukat. AM\1014955HU.doc 20/421 PE527.179v01-00
(15b) Egy adott közbeszerzés értékének becslése céljából egyértelmővé kell tenni, hogy csak abban az esetben lehetséges az érték becslését a közbeszerzés valamely részére alapozni, ha annak objektív indokai vannak. Indokolt lehet például a közbeszerzés értékét a közszolgáltató ajánlatkérı egy különálló mőködési egységének a szintjén megbecsülni, amennyiben a szóban forgó egység önálló felelısséget visel saját közbeszerzéséért. Ez abban az esetben vélelmezhetı, ha a különálló mőködési egység önállóan folytatja le a közbeszerzési eljárást és dönt a beszerzésekrıl, külön költségvetési sor felett rendelkezik az érintett közbeszerzés céljára, önállóan köti meg a szerzıdést és finanszírozza azt a rendelkezésére álló költségvetésbıl. A részekre osztáson alapuló értékbecslés nem indokolt, ha a közszolgáltató ajánlatkérı a közbeszerzési eljárást csupán decentralizált módon folytatja le. AM\1014955HU.doc 21/421 PE527.179v01-00
(18) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját javukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. (18a) Emlékeztetni kell arra, hogy a választottbírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket, illetve akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki. [Egyértelmővé kell tenni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerzıdésekre, azok nemzeti jog szerinti elnevezésétıl függetlenül. AM\1014955HU.doc 22/421 PE527.179v01-00
(18b) (18c) Több olyan jogi szolgáltatás létezik, amelyet valamely tagállami bíróság által kijelölt szolgáltató nyújt, amelynek keretében az igazságszolgáltatási eljárásokban ügyvédek képviselik az ügyfeleket, amelyeket közjegyzınek kell nyújtania, vagy amelyek hivatalos hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak. Az ilyen jogi szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket vagy akiket a beszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki, ide tartozhat például egyes tagállamokban az ügyészek kijelölése. Az ilyen jogi szolgáltatásokat következésképpen ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Egyértelmővé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök elnevezés ebben az irányelvben ugyanazon értelemben használatos, mint a többi belsı piaci jogszabályban, és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus közelmúltbeli létrehozására tekintettel elı kell írni, hogy az említett eszközzel és mechanizmussal végzett mőveleteket ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Végezetül azt is egyértelmővé kell tenni, hogy a hiteleket, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásához vagy ezekkel végzett más mőveletekhez kapcsolódnak-e, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. AM\1014955HU.doc 23/421 PE527.179v01-00
(18d) Emlékeztetni kell arra, hogy az 1370/2007/EK rendelet 1 5. cikkének (1) bekezdése kifejezetten elıírja, hogy az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében elnyert szolgáltatási szerzıdésekre vagy közszolgáltatási szerzıdésekre a 2004/17/EK, illetve a 2004/18/EK irányelv, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási szolgáltatási koncessziók esetében pedig az 1370/2007/EK rendelet alkalmazandó. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállításra vonatkozó szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerzıdésekre és szolgáltatási koncessziókra továbbra is az említett rendelet alkalmazandó. Ezen irányelv és az 1370/2007/EK rendelet viszonyának egyértelmővé tétele érdekében kifejezetten elı kell tehát írni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló szolgáltatási szerzıdésekre, és ezek odaítélésére továbbra is az említett rendeletnek kell vonatkozniuk. Amennyiben az 1370/2007/EK rendelet lehetıvé teszi, hogy a tagállami jog eltérjen az említett rendeletben lefektetett szabályoktól, a tagállamok számára lehetıvé kell tenni, hogy továbbra is elıírják a nemzeti jogukban, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló szolgáltatási szerzıdéseket az általános közbeszerzési szabályok szerinti szerzıdésodaítélési eljárásban kell odaítélni. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.). AM\1014955HU.doc 24/421 PE527.179v01-00
(18e) (18f) Ezen irányelv nem alkalmazható bizonyos, nonprofit szervezetek vagy szövetségek által üzemeltetett sürgısségi szolgálatokra, mivel e szervezetek sajátos jellegét nehéz lenne megırizni, ha a szolgáltatókat az ezen irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban választanák ki. A kizárást azonban a szükséges minimumra kell korlátozni. Ezért kifejezetten meg kell határozni, hogy a betegszállító mentıszolgálatok nem zárhatók ki ezen irányelv hatálya alól. Ezzel kapcsolatban azt is egyértelmővé kell tenni, hogy a 601-es CPV-csoport (szárazföldi szállítási szolgáltatások) nem terjed ki a mentıszolgálatokra, mivel azok a 8514-es CPV-osztályba tartoznak. Egyértelmővé kell ezért tenni, hogy a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállító mentıszolgálatok, a a szociális és egyéb szolgáltatásokra megállapított különszabályokat (a továbbiakban: az enyhébb szabályozás) kell alkalmazni. Ebbıl következıen a mentıszolgálatokra vonatkozó vegyes szerzıdésekre is általában az enyhébb szabályozást kell alkalmazni, ha a betegszállító mentıszolgálat értéke nagyobb, mint a többi mentıszolgálaté. Bizonyos esetekben elıfordulhat, hogy egy adott szolgáltatást csak egy adott ajánlatkérı szerv vagy ajánlatkérı szervek egy adott társulása tud biztosítani, és ez az EUMSZ-ssel összeegyeztethetı, törvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelmővé kell tenni, hogy ennek az irányelvnek nem kell alkalmazandónak lennie az említett ajánlatkérı szervvel vagy társulással köthetı szolgáltatásnyújtásra irányuló szerzıdések odaítélésére. AM\1014955HU.doc 25/421 PE527.179v01-00
(19) Jelentıs a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az ajánlatkérı szervek közötti szerzıdésekre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok sıt az ajánlatkérı szervek is eltérıen értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Mivel az ítélkezési gyakorlat azonos mértékben vonatkozna a hatóságokra, amikor az ezen irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban mőködnek, helyénvaló gondoskodni arról, hogy ez az irányelv és a közbeszerzésrıl szóló / /EU irányelv + ugyanazokat a szabályokat írja elı, és azok értelmezése is azonos legyen a két irányelv esetében. (20) Számos olyan közszolgáltató ajánlatkérı létezik, amely felépítését tekintve több különálló vállalkozásból álló gazdasági csoport, és gyakori, hogy e különálló vállalkozások mindegyikének speciális szerepe van a gazdasági csoporton belül. Indokolt ezért kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerzıdéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fı tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerzıdéseket, amelyeket a közszolgáltató ajánlatkérı olyan közös vállalkozásnak ítélt oda, amelyet több közszolgáltató ajánlatkérı az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott közszolgáltató ajánlatkérı is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek a közszolgáltató ajánlatkérıkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalkozások javára történı torzulásához; indokolt megfelelı szabályrendszert megállapítani különösen az árbevétel azon hányadára vonatkozó felsı határokat illetıen, amelyet a vállalkozások a piacon szerezhetnek meg, és amelynek meghaladása esetén elveszítenék annak lehetıségét, hogy az eljárást megindító felhívás nélkül ítéljenek oda nekik szerzıdést, továbbá a közös vállalkozások alapítása tekintetében, valamint e közös vállalkozások és az azokat alkotó közszolgáltató ajánlatkérık közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében. + HL: Kérjük, illesszék be a PE-CONS 73/13 dokumentumban szereplı irányelv számát. AM\1014955HU.doc 26/421 PE527.179v01-00
(21) Helyénvaló továbbá tisztázni a kapcsolatot a hatóságok közötti együttmőködésre vonatkozó rendelkezések és az olyan rendelkezések között, amelyek szerzıdések kapcsolt vállalkozásoknak vagy közös vállalkozásoknak való odaítélését szabályozzák. (21a) A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérı és az érintett vállalkozás közül az egyik közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyást gyakorol a másikra, vagy amennyiben mindketten ugyanazon vállalkozás meghatározó befolyása alatt állnak; ebben a kontextusban a magántıke részesedése önmagában nem tekinthetı relevánsnak. Az arra vonatkozó ellenırzésnek, hogy valamely vállalkozás kapcsolódik-e egy adott közszolgáltató ajánlatkérıhöz, a lehetı legkönnyebben elvégezhetınek kell lennie. Következésképpen, mivel a közvetlen vagy közvetett befolyás fennállását egyébként is ellenırizni kell annak meghatározásakor, hogy az érintett vállalkozásoknak és közszolgáltató ajánlatkérıknek összevont éves beszámolót kell-e készíteniük, a vállalkozásokat kapcsoltnak kell tekinteni, ha éves beszámolójuk összevont. Az összevont beszámolókra alkalmazandó uniós szabályok azonban bizonyos esetekben nem alkalmazhatók, például az érintett vállalkozások mérete miatt, vagy mert társasági formájuk nem felel meg bizonyos követelményeknek. Ezekben az esetekben, amikor a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 nem alkalmazandó, meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonjogot, a pénzügyi részesedést vagy az e vállalkozásokra vonatkozó szabályokat figyelembe véve fennáll-e közvetett vagy közvetlen befolyás. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve ( 2013. június 26. ) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). AM\1014955HU.doc 27/421 PE527.179v01-00
(21b) Ösztönözni kell a kutatási és fejlesztési (K+F) programok gazdasági forrásokból történı társfinanszírozását. Következésképpen egyértelmővé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett közszolgáltató ajánlatkérı jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetıségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégzı szolgáltató az eredményekrıl szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve hogy továbbra is a közszolgáltató ajánlatkérı kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történı felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának. (22) Ezt az irányelvet sem az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek folytatására irányuló szerzıdésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra, vagy egy ágazat részeire alkalmazandó eljárást, ami lehetıvé teszi, hogy figyelembe vegyék a verseny jelenlegi vagy jövıbeli biztosításának hatásait. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelı döntéshozatali eljárást kell biztosítania, amely rövid határidın belül teszi lehetıvé a közösségi jog e téren történı egységes alkalmazását. A jogbiztonság érdekében le kell szögezni, hogy az ezen irányelv hatálybalépését megelızıen elfogadott, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkében meghatározott megfelelı rendelkezések alkalmazandóságával kapcsolatos határozatok továbbra is alkalmazandók. AM\1014955HU.doc 28/421 PE527.179v01-00
(23) A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat, vagy egy ágazat érintett részeinek egyedi jellemzıit. Ezt az értékelést azonban korlátozza az alkalmazandó határidık rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára hozzáférhetı információkon kell alapulnia vagy a már meglévı forrásokból, vagy a 28. cikk alkalmazásával összefüggésben nyert információkból, ami nem egészíthetı ki idıigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplık körében végzett közvélemény-kutatást. A versenynek való közvetlen kitettségnek az ezen irányelvvel összefüggésben elvégezhetı értékelése következésképpen nem érinti a versenyjog maradéktalan alkalmazását. (23a) Annak vizsgálatát, hogy egy adott ágazat, vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek, annak a konkrét területnek a vonatkozásában kell elvégezni, ahol a releváns gazdasági szereplık a tevékenységet vagy annak érintett részeit végzik, azaz az ún. releváns földrajzi piacon. Mivel az említett fogalom kulcsfontosságú a vizsgálat szempontjából, az uniós jogban létezı fogalmak alapján megfelelı fogalommeghatározást kell készíteni hozzá. Világossá kell tenni azt is, hogy a releváns földrajzi piac nem feltétlenül esik egybe az érintett tagállam területével; ezért lehetıvé kell tenni a mentesség alkalmazhatóságára vonatkozó döntéseknek az érintett tagállam területének egyes részeire való korlátozását. AM\1014955HU.doc 29/421 PE527.179v01-00
(24) Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét a verseny elıtt megnyitó, megfelelı uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint ami megfelelı alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabadon be lehet jutni. Ezeket a megfelelı jogszabályokat a Bizottság által frissíthetı mellékletben kell megnevezni. Az említett melléklet frissítése során a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie azon rendelkezések lehetséges elfogadását, amelyek olyan, az említett mellékletben említett jogszabályok által szabályozottaktól eltérı ágazatok verseny elıtti megnyitását vonják maguk után, mint például a vasúti közlekedésé. (24a) Ha az adott piacra történı szabad bejutás nem feltételezhetı a megfelelı uniós jogszabályok végrehajtása alapján, bizonyítani kell, hogy a piacra jutás ténylegesen és jogilag is szabad. Ha egy tagállam az adott ágazatot a verseny elıtt megnyitó uniós jogi aktus alkalmazását olyan helyzetekre is kiterjeszti, amelyek nem tartoznak az adott jogi aktus hatálya alá, például ha a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 1 a szénágazatra is alkalmazza, vagy ha a 2012/34/EU tanácsi irányelvet 2 a nemzeti szintő személyszállításra is alkalmazza, akkor ezt a körülményt figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy az adott ágazatban szabad piacra jutás érvényesül. 1 2 Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeirıl (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21. ) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.). AM\1014955HU.doc 30/421 PE527.179v01-00
(24b) A független nemzeti hatóságok, például az ágazati szabályozó szervek vagy a versenyhivatalok általában specializált szakismeretekkel, információkkal és tudással rendelkeznek, amelyek relevánsak lehetnek annak vizsgálatakor, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. A mentességi kérelmeknek ezért adott esetben tartalmazniuk kell az érintett ágazatban uralkodó versenyhelyzetrıl az adott tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által készített állásfoglalást, vagy a kérelmekhez ilyen állásfoglalást kell mellékelni. Ilyen indokolással ellátott és megalapozott, az adott tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által készített állásfoglalás hiányában több idıre lehet szükség egy mentességi kérelem vizsgálatához. Ezért megfelelıen módosítani kell az e kérelmek vizsgálata céljából a Bizottság rendelkezésére álló határidıket. AM\1014955HU.doc 31/421 PE527.179v01-00
(24c) (24d) A Bizottságnak mindig kötelessége megvizsgálni azokat a kérelmeket, amelyek összhangban állnak azon eljárások alkalmazásának részletes szabályaival, amelyek annak megállapításához szükségesek, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. Azt is le kell azonban szögezni, hogy e kérelmek olyannyira összetettek lehetnek, hogy esetleg nem lesz mindig lehetséges az alkalmazandó határidıkön belül elfogadni azokat a végrehajtási jogi aktusokat, amelyek kimondják, hogy egy adott tevékenység vagy annak részei közvetlenül ki vannak-e téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a bejutás nincs korlátozva. Világossá kell tenni, hogy a Bizottságnak lehetıséget kell biztosítani arra, hogy felszólítsa a tagállamokat vagy a közszolgáltató ajánlatkérıket az adatok pótlására vagy magyarázatára. A Bizottságnak ennek teljesítésére tudatában annak, hogy be kell tartani a végrehajtási jogi aktus elfogadására a Bizottság rendelkezésére álló határidıket is megfelelı határidıt kell szabnia, aminek során figyelembe kell vennie olyan tényezıket is, mint a kért információ összetettsége, valamint hogy az információ könnyen hozzáférhetı-e. AM\1014955HU.doc 32/421 PE527.179v01-00
(24e) (24f) A foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történı beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlıség biztosításának is. Ennek keretében a védett mőhelyek jelentıs szerepet tölthetnek be. Ugyanez mondható el a többi olyan szociális vállalkozásról is, amelynek fı célja a fogyatékossággal élı vagy hátrányos helyzető személyek például a munkanélküliek, a hátrányos helyzető kisebbségekhez tartozók vagy más módon a társadalom peremére szorult személyek szociális és szakmai beilleszkedésének vagy újra beilleszkedésének elısegítése. Elıfordulhat azonban, hogy ezek a mőhelyek vagy vállalkozások a szokásos versenyfeltételek mellett nem tudnak szerzıdéshez jutni. Következésképpen indokolt elıírni, hogy a tagállamok a odaítélési eljárásban vagy annak egyes részeiben való részvétel jogát ilyen mőhelyek vagy vállalkozások számára tarthassák fenn, vagy a szerzıdések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthessék. Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi elıírások is kellıképpen érvényesüljenek, különösen fontos, hogy a tagállamok és a közszolgáltató ajánlatkérık megfelelı intézkedéseket hozzanak a nemzeti és uniós szintő törvényekbıl, rendeletekbıl és határozatokból, valamint kollektív szerzıdésekbıl eredı, az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén érvényes környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi kötelezettségek betartatása érdekében, feltéve, hogy e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. A szerzıdés teljesítése során a XIV. mellékletben felsorolt, valamennyi tagállam által megerısített nemzetközi megállapodásokból eredı kötelezettségeket is teljesíteni kell. Ez azonban semmiképpen nem akadályozhatja meg a munkavállalók számára kedvezıbb munka- és foglalkoztatási feltételek alkalmazását. AM\1014955HU.doc 33/421 PE527.179v01-00