A 3. kötet felépítése. A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei három fő részből állnak:

A 3. kötet felépítése A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei három fő részből állnak: 3/1 kötet Általános követelmények 3/2 kötet Általános műszaki és minőségi követelmények A Megrendelő követelményei az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 306/2011 (XII.23.) kormányrendelet szerint az Ajánlatkérő (a Megrendelő) által meghatározott általános követelményeket tartalmazza (3/1) A Megrendelő követelményei egyben a Kbt. szerinti közbeszerzési műszaki leírás, amelyet a Dokumentáció a fenti részekre bontva módon fogalmaz meg. 1

Tartalomjegyzék 1./A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi alapjai... 4 2 Alapadatok és okiratok... 6 2.1 A PROJEKT CÉLJA, ALAPADATAI ÉS ALAPDOKUMENTÁCIÓI... 6 2.1.1 Az építési munka megnevezése... 6 2.1.2 A projekt célja... 6 2.1.3 A projekt alapdokumentációi... 6 2.1.4 Engedélyek, előzmény okiratok... 7 2.2 A VÁLLALKOZÓ FELADATAI ÁLTALÁNOSSÁGBAN... 8 2.2.1 Elhelyezkedés, területjellemzők... 10 2.2.2 A jelenlegi vízkitermelési technológia... 10 2.2.3 A szerződés szerinti építési munka jellege... 10 2.3 TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK... 12 3 A szerződés teljesítésével kapcsolatos általános követelmények... 13 3.1 A VÁLLALKOZÓ SZEMÉLYZETE... 13 3.2 A VÁLLALKOZÓ IRODÁJA... 14 3.3 A MÉRNÖK IRODÁJA... 14 3.4 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 15 3.5 KÖRNYEZETVÉDELEM... 16 3.6 MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM... 18 3.7 TŰZVÉDELEM... 20 3.8 TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK, EMLÉKTÁBLÁK... 20 3.9 ÍRÁSOS JELENTÉSEK... 20 3.10 A TERVEZÉS... 22 3.10.1 Tervezési jogosultság, tervezői személyzet... 22 3.10.2 A Megrendelői követelmények átvizsgálása... 23 3.10.3 A Létesítmény élettartama... 23 3.10.4 Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk. 24 3.10.4.1 Kivitelezés előtti elővizsgálatok és mérések... 25 3.10.4.2 Állapotfelvételi dokumentáció... 25 3.10.4.3 Engedélyezési tervek... 25 3.10.4.4 Az építési időszak alatti üzemmenetre vonatkozó ideiglenes kezelési és karbantartási javaslat... 26 3.10.4.5 Tenderterv dokumentáció... 26 3.10.4.6 A munkavégzéshez szükséges egyéb tervek (pl. organizációs, dúcolási, víztelenítési, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi, növényesítés, stb. tervek)... 29 3.10.4.7 Megvalósulási dokumentáció... 29 3.10.4.8 Az üzembe helyezéshez, használatba vételhez szükséges engedélyezési dokumentációk elkészítése... 30 3.10.4.9 Üzemeltetési és karbantartási utasítás... 30 3.11 KIVITELEZÉS... 32 3.11.1 Munkaterület átadás-átvétel... 32 3.11.2 Munkaterület gondozása... 34 3.11.3 Építési napló... 35 3.11.4 Kitűzés... 37 3.11.5 Közművezetékek, műtárgyak feltárása... 37 3.11.6 Bontások... 38 3.11.7 A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok... 38 3.12 KÉPZÉS, BETANÍTÁS... 38 3.13 ÜZEMPRÓBÁK, MŰSZAKI ÁTADÁS, PRÓBAÜZEM... 39 2

3.13.1.1 Üzembehelyezést megelőző próbák... 39 3.13.1.2 Műszaki átadás-átvétel, üzembe helyezés időszakában végzendő próbák... 41 3.13.1.3 3.13.1.4 Üzempróba, próbaüzem... 42 Átadás-átvételi igazolás kiadása, használatbavétel, üzembehelyezés... 46 3.13.2 Villámvédelmi rendszer... 46 3.13.3 Elvégzendő ellenőrzések, mérések... 46 1. számú Mellékletek... 52 3

1./A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi alapjai A tenderdokumentáció közbeszerzési műszaki leírásaként funkcionáló Megrendelő követelményei a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül az építési munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termékek alkalmazása tekintetében a Kbt. és a 306/2011(XII.23.) Korm. rend. vonatkozó előírásai szerint kerültek meghatározásra. A fejlesztés célja, a 30.000 m 3 /d névleges kapacitású Tatabányai XV/C vízakna és vízműtelep gazdaságosabb és biztonságosabb víztermelés érdekében történő átalakítása. A biztonságba helyezési és átépítési munkákkal kapcsolatban a funkcionális jellegű követelményeken túlmutató részletes megbízói követelmények kerültek megfogalmazásra. A kivitelezési tevékenységgel szemben az általános követelmények elsősorban a Kbt. előírás szerinti szabványokra és előírásokra támaszkodva kerültek meghatározásra. A Vállalkozó a kivitelezés során a bemutatott, vízjogi létesítési engedéllyel és ajánlati tervvel rendelkező építési változatból, és a tenderdokumentáció specifikációból kell kiinduljon, így feladata elsősorban kivitelezés jellegű. A tárgyi szerződés kivitelezési feladat végrehajtására irányul, amely a Sárga FIDIC. általános feltételei szerint valósul meg. Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által kivitelezésre kerülő Létesítmény műszaki specifikációja az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással került meghatározásra, és kell meghatározni. az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások egyéb nemzetközi szabványok európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások egyéb nemzeti szabványok nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol a munkákkal és Létesítménnyel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is a fenti műszaki előírásokra való hivatkozással határozta meg, a Megrendelő követelményeinek minden ilyen hivatkozását a vagy azzal egyenértékű kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni. Ahol a Megrendelői követelményekben megadott műszaki szabvány, előírás időközben hatályon kívül lett helyezve vagy vissza lett vonva, a Vállalkozónak a Munkakezdési Jelentés vonatkozó fejezetében kell erre kitérni, megadva az ezzel egyenértékű megoldás műszaki előírásának hivatkozási számát. A Vállalkozó tehát egy adott megrendelői követelmény biztosítására a hivatkozottól funkcionalitásában megegyező, de műszaki részletekben eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania és bizonyítania (ld. Szakmai Ajánlat). Egyes esetekben pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket 4

kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Ahol a Megrendelő követelményei környezetvédelmi követelményt állítanak fel, a Vállalkozó a Kbt. vonatkozó előírásaival összhangban ökocímkével ellátott termékeket is alkalmazhat. Ez esetben azonban hasonlóan a CE jelölésű termékek alkalmazásához a Vállalkozónak a konkrét követelménynek való megfelelést is bizonyítani kell, amelyre a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés, vagy egyéb megfelelő dokumentáció alkalmas. A megrendelői követelményektől a Vállalkozó a szerződés teljesítése során csak a szerződés általános feltételei 13. Cikkely, előre nem látható fizikai körülmények, vagy a Megrendelő utasítása alapján térhet el. Az eltérés lehetőségét és módját bizonyos esetekben a támogatást biztosító, Közreműködő Szervezetnek is jóvá kell hagynia A vonatkozó jogszabályok és szabványok listáját a 4 sz. fejezet tartalmazza. 5

2 ALAPADATOK ÉS OKIRATOK 2.1 A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi 2.1.1 Az építési munka megnevezése Az építési munkák átfogó megnevezése: TATABÁNYA XV/C VÍZAKNA ÁTALAKÍTÁSA ÉS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE 2.1.2 A projekt célja A Tatabánya - Oroszlány Regionális Vízellátó Rendszeren jelentkező problémák a fő vízbázisok működési módjából és állapotából, kisebb részben pedig a vízszállítási, elosztási létesítményeinek egy részénél a lecsökkent biztonságból erednek. A regionális rendszer vízbeszerzési és ellátási biztonságát, gazdaságosságát alapvetően a két tatabányai vízakna üzeme határozza meg. A vízaknákat eredetileg a szénbányák aktív víztelenítésére létesítették. Az időközben kiépült regionális vízellátó rendszer vízigényét is kielégítette, a bányászati érdekek kiszolgálása mellett. Ebben a kapcsolatban elsődleges szempont a bányaterek víztelenítése volt, de a vízgazdálkodás is elfogadható biztonsággal jutott az igényelt ivóvíz minőségű vízhez. A helyzet a bányabezárások következtében alapvetően megváltozott. A karsztvíztároló túlterhelése megszűnt. Az elsősorban bánya-víztelenítésre kialakított vízaknák ma már csak vízellátási igényeket szolgálnak ki, gazdaságtalan módon. A vízaknák állaga idővel leromlott, a vízellátás biztonsága csökkent. A műszaki kialakításuk meghatározóan a bányászati érdekeket szolgálta. A vízaknák az időközben végrehajtott kisebb felújítási munkák ellenére is az üzembe lépésük (1965, 1970) időszakának műszaki színvonalát képviselik. A fentiekre tekintettel kiemelt feladat a TORV - BIRV egyik alapvető vízbázisának a XV/C vízakna és vízműtelep átalakítása, üzemének korszerűsítése. A fejlesztés a prognosztizált középtávú és hosszútávú vízigények alapján történik. További célkitűzés a vízaknák által termelt karsztvíz jó minőségének hosszútávú megőrzése, és az igényelt vízmennyiségnek a fogyasztókhoz juttatása érdekében a szállítórendszer fejlesztése. 2.1.3 A projekt alapdokumentációi A kivitelezést megelőzően a Vállalkozónak meg kell ismernie és a kivitelezés során figyelembe kell vennie a Megrendelő számára kötelezettséget jelentő dokumentumokat, a Támogatási szerződés szerinti fő indikátormutatókat, amelyeket a Projekt elfogadott alapdokumentációinak kell tekintetni. Ezek az alábbiak: Támogatási Szerződés, a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., mint a támogató nevében eljáró Közreműködő szervezet és a Kedvezményezett (Megrendelő) között az Tatabánya XV/c vízakna és átalakítása és biztonságba helyezése nevű projekt támogatására Vízjogi létesítési engedély és dokumentáció (2010.) a vízakna átalakítása és biztonságba helyezése fejlesztéséhez 6

Üzemeltetési engedély(ek) a létesítmény jelenlegi üzemeltetéséhez Fő indikátormutatók: Ivóvízbázis-védelem biztonságba helyezési fázisában érintett vízbázisok száma: 1 db. A projekt során kialakított műtárgyak, beszerzett és beépített eszközök száma: 11 db. A projekt során kialakításra, vagy felújításra kerülő objektumok száma: 3 db. A projekt során kialakításra, vagy felújításra kerülő vonalas létesítmények hossza (kerítés): 710 m. A projekt során felszámolt, megszüntetett létesítmények száma: 1 db. A projekt során felszámolt, megszüntetett létesítmények hossza: 2000 fm. Ezen alapdokumentációkat - főképpen azok mérete miatt - az Ajánlatkérési Dokumentáció nem tartalmazza. Megrendelő a szerződéskötést követően azokat a nyertes ajánlattevő részére bocsátja. A Vállalkozónak a szerződést úgy kell teljesítenie, hogy a projekt alapdokumentumaiban a Megrendelőre vonatkozó kötelezettségek és vállalások (célok, határidők, pénzügyi kötelezettségek, fő indikátorok) teljesüljenek. E tekintetben a Vállalkozó a Megrendelő felé kártérítési felelősséggel is tartozik (ld. Szerződéses Feltételek). 2.1.4 Engedélyek, előzmény okiratok A megrendelő ÉDV Zrt. a KEOP-2-2-3/B/09-11-2011-0001 konstrukcióban pályázati forrást nyert a beruházás megvalósítására. A pályázathoz készített előzetes megvalósulási tanulmány mutatta be a XV/c vízakna az átalakítás és biztonságba helyezés műszaki megoldását, a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció alapján. Az engedélyezési tervekre az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi létesítési engedélyt adott, száma 119-5/2010. A Megrendelő a munkák elvégzéséhez az alábbi engedélyekkel rendelkezik, amelyekben foglaltakat a Vállalkozónak a tervezés és a kivitelezés során az engedély típusára vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kell figyelembe vennie. 7

2.1./1. Táblázat Megrendelő rendelkezésére álló engedélyek Száma Megnevezése Kiállító hatóság Érvényessége KEOP-2-2- 3/B/09-11-2011- Támogatási Szerződés NFÜ, KVVM FI 0001 VBK/3748/9/2009 Bányabezárás Műszaki Üzemi Terve (MÜT) Bányakapitányság 2014.10.31 119-5/2010 Vízjogi létesítési engedély ÉDT-KTVF 2015.02.26 10-1751/6//201 Üzemviteli ép. bontása T. bánya MJV 2014.11.01 10-1756/6//201 Lakó ép. bontása T. bánya MJV 2014.11.01 3086-4/2012 Bányászati hulladékgazdálkodási terv Bányakapitányság 2017.11.12 Függőleges akna, aknaszállító berendezés és főszellőztető bontási terv Bányakapitányság A vízjogi létesítési és egyéb engedély a Megrendelői követelmények 1.sz. mellékletében található. A projekt keretében megvalósuló tervezett építmények sajátos építményfajtákhoz tartoznak, ezért azokra külön építési engedély nem szükséges. A Vállalkozó által beszerzendő, engedélyek, dokumentumok: A függőleges aknaszállító gép átalakításának engedélye ( Bányakapitányság ) ( a Vállalkozó által választott technológiára) Az alkalmazni kívánt menekülő kapszula engedélye. ( Bányakapitányság ) Vízjogi Üzemeltetési engedély 2.2 A Vállalkozó feladatai általánosságban A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a Létesítmény jelenlegi állapotából kiindulva az összes tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és próbák határidőben és I. o. minőségben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek. A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a Létesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges, ezek költségei a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó kötelezettsége a Létesítmény üzemeltetői szervezettel egyeztetni és jóváhagyását megszerezni, minden, a megrendelői követelményekben nem, vagy nem kellő részletességgel specifikált anyag, szerelvény és berendezés betervezése és beépítése előtt amennyiben az, a tenderdokumentációtól való bárminemű tervezett eltérés mutat. A szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozó köteles az Üzemeltetővel az építésiszerelési munkák Ütemtervét és organizációját részletesen összehangolni, írásos megállapodás formájában előkészíteni és a Munkaterület-átadás átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékleteként rögzíteni a csak az Üzemeltető szervezet által, továbbá a csak az Üzemeltető szervezet szakfelügyeletével végezhető munkákat. 8

A Vállalkozó munkájával nem akadályozhatja az Üzemeltető szervezet munkáját és a Létesítmény folyamatos üzemét. A Vállalkozó az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni. A Vállalkozónak munkáját az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell végeznie: A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű feleljen meg a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi előírásnak, ezek közül is kiemelten a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM és a közműves ivóvízellátásról szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet rendelkezéseinek. A vonatkozó jogszabályok műszaki előírásai a tervezés alapadataként kezelendők. A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű egésze és egyes részei külön-külön is feleljenek meg - az új megközelítésű európai irányelveket bevezető hatályos magyar jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek, - a vonatkozó országos és helyi építési követelményeknek, A tervezési és építési munkát továbbá úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű az üzemeltetés során feleljen meg valamennyi felmerülő - környezetvédelmi előírásnak, jogszabályi és hatósági követelménynek, - munka- és tűzbiztonsági előírásnak, - munka- és egészség- és életvédelmi előírásnak, valamint az akadálymentesítésre vonatkozó törvényi előírásoknak A Vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a Vízműtelepi átemelő üzeme a munkák közben folyamatos legyen. A Vállalkozónak az előírt munkákat oly módon kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az megfeleljen a vonatkozó szabványokban foglaltaknak és biztosítsa, hogy a beruházás keretében megvalósuló mű, illetve egyes részeinek élettartama elérje vagy meghaladja a 3.10.3. pontban meghatározott értékeket. A munkák során, amennyiben egy meglévő műtárgy, szerkezet, berendezés tovább-használatra kerül, a Vállalkozónak a szükséges mértékű felújításokat, átépítéseket, korszerűsítéseket e műtárgyakon, berendezéseken el kell végezni úgy, hogy azok élettartama illeszkedjen a Létesítmény élettartamához. A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, vagy pedig a megrendelői követelményekben szerepel, teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani. Ez alól kivételt képeznek azok a bontások, ahol a megrendelői követelmények tartalmazzák a bontás korlátját, mértékét. 9

Minden olyan berendezésből és alkatrészből, amelynek működése a Létesítmény folyamatos üzeméhez javítás idejére sem nélkülözhető, a Vállalkozónak melegtartalékot kell biztosítania. Ezen kívül, a CJ Jegyzékben nevesített tartalék és pótalkatrészek biztosítása is legalább a jótállási időszak végéig a Vállalkozó feladata. Vállalkozó a vízmű és vízakna üzemelő berendezéseinek megbontását, cseréjét csak akkor kezdheti meg, ha a Vállalkozó erről legalább 7 nappal előzetesen értesítette az Üzemeltetőt, aki jóváhagyta a jelzett beavatkozást. A kivitelezés során az ideiglenes üzem kialakítása (kiváltások, provizórikus vezetékek építése, ideiglenes gépészeti berendezések beszerzése és beépítése), a műtárgyak fertőtlenítése a vállalkozó feladata, és az ezekkel felmerülő összes költség a Vállalkozót terheli. 2.2.1 Elhelyezkedés, területjellemzők A XV/c vízakna és vízműtelep Tatbánya MJ Város déli részén, a Síkvölgyi területen került megépítésre, egy erdőkkel határolt területen a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75) Bécs Budapest autópálya érinti, a Budapest Hegyeshalom Rajka-vasútvonal átszeli a várost. A Létesítményeket magába foglaló ingatlan helyrajzi számai: vízműtelep: 0893/4, 0893/6,0893/7,0693/8 vízakna: 0894/1 Az ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam. 2.2.2 A jelenlegi vízkitermelési technológia A Létesítmény jelenlegi kapacitása 20.000 m 3 /d. Az 1965-ben létesített vízakna a +193,6 mbf terep szintről indul. A függőleges aknából hajtották ki a vízszintes vágatokat, zsompokat, a szivattyúkamrát, a csapoló fúrásokat. A 370 m hosszú csapoló vágat 195 m-es szelvényében egy ajtós gátat építettek. A gát mögötti vágatszakasz végétől, és a vágatvég előtt 20 m-rel indított kerülővágatból, mélyítették az 5 db, összesen 56,6 m hosszú csapoló fúrást. A csapoló fúrásokból fakasztott víz összefogott zárt vezetéken keresztül jut a szivattyútér szivattyúinak szívó ágára, ahonnan a centrifugál szivattyúk a karsztvizet felszínre, a vízműtelep 2x500 m 3 es térszíni medencéjébe emelik be. A vízaknában a víztermelési technológia következtében nem ivóvíz minőségű csurgalékvíz is keletkezik, amelyet külön rendszeren át szintén a felszínre emelnek és a befogadó patakba juttatnak külön csőrendszeren át. A XV/C vízműtelepi átemelő gépházába telepített átemelő szivattyúk a 2x500 m 3 es térszíni medencéből kerülnek ellátásra (szívó medence). Az egységes rendszerben üzemelő szivattyúk nyomócsövének egyik nyomóága a tatabányai vízellátó rendszerbe, míg a másik az oroszlányi távvezetéki ágra csatlakozik. 2.2.3 A szerződés szerinti építési munka jellege A Létesítmény vízjogi létesítési, illetve jelen tendertervek alapján történő átalakítása, bányatérségi csövek berendezések visszabontása, a vízbázis víztermelésének biztonságossá tétele érdekében új csapoló fúrások létesítése szükséges. Korszerűsítési, átalakítási munkák 10

(egyes technológiai műtárgyak, építmények, gépészeti elemek bontása-építése, átalakítása, belső közművek fejlesztése, szükség esetén telepi közműfejlesztés, épületek bontása - építése-átalakítása, korszerű mérés- és irányítástechnika kiépítése, közlekedési felületek és térburkolatok építése) elkészítése, kivitelezése oly módon, hogy ezek eredményeként a Szerződés célja teljesüljön és a Megrendelő követelményeinek megfelelő állapot előálljon. A munka részét képezi minden vizsgálati, tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési tevékenység, amelyet a 2.1.2. pontban és a Szerződéses Megállapodás 2.2. pontjában meghatározott célok teljesítéséhez a jelenlegi állapotból kiindulva el kell végezni. A Létesítmény, az építési munka fő részei: 2.3./1. Táblázat Fő építési munkák Bontások Üzemviteli épület vízakna Lakóépület és garázs - vízműtelep Bányatérségi csövek, berendezések, műtárgyak Bányatérség emelőgép, kas és berendezései Aknaszállító berendezés aknabeli és felszíni mozgó és rögzített részegységei, aknatorony, gépház és kompresszor helyiség gépészeti berendezései és építményei) Kisműtárgyak és csőszerelései Felújítás, átalakítás XV/c vízműtelepi átemelő gépészeti átalakítása (gépház, főépület klórozó helyiség ) Vízakna transzformátorház és a villamos helyiségek Vízműtelepi transzformátorház Térvilágítás Bejáró út, és áteresz Új építés Ideiglenes átemelő telep, és bekötő csővezetékei Vágat erősítés a kijelölt helyeken Új csapoló fúrások Pneumatikus vezérlésű elzáró rendszer kiépítése a csapoló fúrások elzáróinak távirányítású nyitásához Függőleges akna megerősítés Vízkivételi műtárgyépítés a függőleges akna felett a térszínen, Vízkivételi műtárgy gépészeti felszerelése Mérőakna, csőszereléssel Udvartéri vezetékek Osztóaknák, csőszereléssel 11

Transzformátorok telepítése Energiaellátás, villamos berendezések, vízaknánál, vízműtelepen Pneumatikus működtető berendezések, vízaknánál, vízműtelepen Mérés-, irányítástechnika Biztonsági berendezések felszerelése URH torony átszerelés Kerítésépítés, útépítés, tereprendezés A fejlesztési feladatokat a meglévő vízakna és vízműtelep területén belül kell megvalósítani úgy, hogy a vízátemelő szivattyútelep eközben folyamatos és zavartalanul üzemelhessen. 2.3 Teljesítménykövetelmények Az indikatív tervben foglalt műszaki megoldástól az ajánlattevő vállalkozói javaslatában - a Megrendelői Követelményekre (3. kötet) figyelemmel - eltérhet. Az Indikatív Tervdokumentáció (4. kötet) által meghatározott, illetve az attól eltérő műszaki megoldás a jelen közbeszerzés tárgyául szolgáló építési szerződésnek csak vállalkozói javaslatként képezheti részét. A Vállalkozó igazolja, a beépített eszközök berendezések, elkészült létesítmények terv szerinti megvalósítását, a tenderkiírásnak megfelelő minőségét, valamint azt, hogy a próbaüzem során nem állt fenn üzemeltetési hiányosság, hozzá nem értés, esetleg a technológiai fegyelem hiánya. 12

3 A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 3.1 A Vállalkozó személyzete Bányatérségi munkák: A Bányavállalkozó ÉDV Zrt biztosítja a Bányaüzemi Felelős Műszaki vezetőt. Kivitelező Vállalkozóval a bányatérségi munkák végzése során támasztott követelmények: A bányászati kivitelezést: Bánya és függőleges akna építési-, szerelési és feladási gyakorlattal, megfelelő referenciákkal, vagy alkalmassági igazolással, élő adószámmal rendelkező, cégbírósági nyilvántartás szerint semmilyen eljárás alá nem vont gazdasági Társaság végezheti. Az egyes bányászat munkákhoz a 61/2012 (XI.22.) NFM rendelettel kiadott föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatban valamint a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 60/2009 (XI.3.) KHEM rendeletben előírt bányászati szakképesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelkező munkavállalókkal rendelkezik.(pl.: vájár, aknavájár, fa. lakatos. bányászati műszaki felügyeleti személy, stb.) Kivitelezők, FIDIC mérnök, építési felelős műszaki vezető és a bányaüzemi felelős műszaki vezető kapcsolata: A bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 28..(5) bek. alapján a bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. A Bt. végrehajtási rendelete a 203/1998 (XII.18) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. (4) bek. A felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést. Előzőek alapján a bányaüzemben tevékenységet végzők és intézkedésre jogosultak kötelesek a felelős műszaki vezető utasításait betartani, betartatni. Felelős műszaki vezető engedélye nélkül semmilyen tevékenység nem végezhető. Vállalkozó kulcsszemélyzete A Vállalkozó kulcsszemélyzete az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő személyekből kell álljon, akik a különböző tervezésekre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek. A Vállalkozó a felhívásban megkövetelt személyek közül köteles kiválasztani és a Munkakezdő jelentésben megjelölni helyszíni képviselőjét. 13

Továbbá a Vállalkozónak a Munkakezdési jelentésben kell leadnia a Megrendelő részére a kiegészítő kulcsszemélyzetet. Ezek körébe tartoznak feltétlenül: Építési Felelős Műszaki Vezető Bányászati műszaki felügyeletet ellátó vezető Munkavédelmi Koordinátor ( bányászati szakterületre is) Tűzvédelmi felelős Környezetvédelmi felelős Minőségbiztosításért felelős vezető (amennyiben az ajánlatnak nem képezte a részét) Bányamentő Szolgálat szerződése a bányatérségi munkák időszakára Támogató személyzet A Vállalkozónak továbbá biztosítania kell a felkészült, és a szükséges képzettséggel és regisztrációval rendelkező további támogató személyzetet, akik a szerződés végrehajtásához, a kulcsszemélyzet munkájának támogatásához szükségesek a projektmenedzsment, a PR, az építés, próbák és bármely egyéb területen. 3.2 A Vállalkozó irodája A Vállalkozó köteles a Létesítmény területén, vagy a munkaterületen felvonulási épületként a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 7 nappal, helyszíni irodát létesíteni. Az irodát legalább az átadás-átvételi igazolás kiadásának napját követő 30 napig szükséges fenntartania. Az iroda kialakításának, üzemeltetésének és felszámolásának költségei a Vállalkozót terhelik. Az iroda felszereltségének legalább olyan színvonalúnak kell lennie, hogy abban: a Vállalkozó erre kijelölt személyzetének munkájához megfelelő munkakörülmények álljanak rendelkezésre, a szerződés szerinti kommunikációhoz szükséges alapinfrastruktúra (telefon, fax, e- mail) rendelkezésre álljon a Vállalkozó szerződéses dokumentumai biztonsággal tárolhatók legyenek, ez biztonsági záras, tűzbiztos elhelyezést jelent A tárgyalásokra a Vállalkozónak megfelelő méretű bútorozott helyiséget kell biztosítania. 3.3 A Mérnök irodája Vállalkozónak a Létesítmény területén, vagy a munkaterületen biztosítania kell 1 db, min. 20 m 2 irodát a Mérnök és személyzete részére. Az irodának zárhatónak kell lennie, és a Vállalkozónak biztosítania kell benne a tisztaságot, a fűtést, a világítást, 220V szabványos hálózati csatlakozási lehetőséget, ivóvizet, a tisztálkodási és higiénés feltételeket és mindezt fenn kell tartani a kivitelezési munkák végéig. Az irodát a Vállalkozónak a következő felszerelési tárgyakkal kell ellátnia: 2 db 80 x 160 cm asztal 4 db szék 1 db zárható iratszekrény bemutató tábla A bányatérségi munkák ellenőrzéséhez szükséges felszerelések ( védőruha, biztonsági stb. eszközök ) 14

A Vállalkozónak biztosítania kell továbbá az alábbiakat: hozzáférés A4/A3 lapadagolós fénymásoló berendezés használatához hozzáférés 1 db min. 6 lap/perc nyomtatási sebességű nyomtató használatához telefon, fax internet-csatlakozás Vállalkozónak a Mérnök rendelkezésére kell bocsátania 1 db geodéziai felszerelés használatát. A geodéziai felszerelés a következőkből áll: lézer távolságmérő, 50 m mérőszalag, szintező műszer Vállalkozó fent felsorolt berendezési és használati tárgyakat a kivitelezés utolsó átadásátvételi igazolásának kiadásáig kell Mérnök rendelkezésére bocsátania. Vállalkozónak a Mérnök számára hozzáférhetővé kell tennie az építési munka mindazon dokumentációját, amelynek felülvizsgálata a Mérnök szerződéses kötelezettsége. 3.4 Minőségbiztosítás Minőségirányítási dokumentáció A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végeznie. Ennek dokumentumait a Vállalkozónak az ajánlatával együtt kell benyújtania. Ha a Vállalkozó, nemzeti rendszerben akkreditált ISO 9001 alapú, vagy ezzel egyenértékű, európai szabványon alapuló rendszer tanúsítvánnyal nem rendelkeznek, a szerződés hatálybalépést követően a Vállalkozónak el kell készítenie az ISO 10005:2005 szabványon alapuló Projekt Minőségtervét. Ezt a Mérnök felülvizsgálja, majd a Vállalkozónak a Mérnök észrevételei alapján azt véglegesítenie kell. Ezt követően a Minőségterv a szerződés része, a Vállalkozónak munkáját ennek megfelelően kell végeznie, amely működésének, fenntartásának bizonyítékait a Mérnök bármikor jogosult ellenőrizni Minőségellenőrzés A kivitelezés megkezdésének egyik feltétele a Mérnök által jóváhagyott Minőségellenőrzési Terv (MT) dokumentáció. A Minőségellenőrzési tervet a Vállalkozónak a szerződés hatálybalépését követően kell elkészítenie, és a Munkakezdési jelentéssel együtt kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából. A minőség-ellenőrzési dokumentáció a Minőségellenőrzési tervből és a termékként betervezésre és beépítésre kerülő anyagok, berendezések megfelelőségét igazoló dokumentumok együtteséből áll. A Minőségellenőrzési terv annak nyomon követhető bemutatását szolgálja, hogy a Vállalkozó által maga készített munkák, műtárgyak, építményszerkezetek, vagy termékként beszerzett, de saját munkával beépítésre kerülő szerkezetek minősége megfelel a megrendelői követelményekben és az ezen alapuló tervekben foglalt minőségi jellemzőknek. Ennek megfelelően a Minőségellenőrzési Tervnek tartalmaznia kell a Létesítmény minden, termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat: Sorszám Építési munkafázis megnevezése Mintavételi gyakoriság 15

Vizsgálat, mérés és (ha létezik) szabványának megnevezése Ha olyan paraméter jellemzőt határoz meg, amely az építménnyel kapcsolatos alapvető kritériumokat befolyásolhatja (állékonyság, szilárdság, biztonság, egészségvédelem, stb.) akkor a vizsgálatot, mérést csak nemzeti rendszerben akkreditált intézmény, laboratórium végezheti Előírt minőségi követelmény Dokumentálás módja A benyújtásra kerülő Minőségellenőrzési Terv része (melléklete) a Vállalkozó saját és az akkreditált intézmény vizsgálókapacitásának bemutatása és az akkreditációs tanúsítvány másolata. A Minőségellenőrzési Tervet táblázatos formában, az írásos dokumentációs követelmények alapján MS Excel, vagy ezzel egyenértékű alkalmazásban kell elkészíteni. A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét tanúsító Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatok és Megfelelőségi Tanúsítványok eredetijét, a hozzájuk tartozó Műszaki Specifikációval együtt a Vállalkozó helyszíni irodájában kell őrizni, a Létesítmény és a fő munkák szerinti csoportosításban tárolni, és a Mérnök kérésére bármikor bemutatni. Ezeket a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi eljárás során át kell adni. 3.5 Környezetvédelem A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Ez a követelmény vonatkozik mind a betervezésre és beépítésre kerülő termékek és megoldások kiválasztására, mind a kivitelezés és a próbák során alkalmazott eszközökre, berendezésekre. A Környezetigazgatási terv kiegészítése és benyújtása A Vállalkozó ajánlata részeként benyújt egy Környezetigazgatási tervet. Ezt a szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozónak ki kell egészítenie. Szükséges egy olyan kiegészítő fejezet, amely az építési munkák hatásterületén fellépő lehetséges levegőszennyezést, zajkibocsátást veszi számba, megjelöli a védendő objektumokat, felsorolja a hatóságok által korábban kiadott határértékeket, valamint bemutatja azt, hogy a munkák a határértékek betartásával elvégezhetőek, illetve milyen munkaszervezési, egyéb intézkedésekkel gondoskodik azok betartásáról. További kiegészítésként a munkaterületen várható rezgésekre, dinamikus hatásokra tekintettel meg kell vizsgálni, hogy azok okozhatnak-e valamilyen kárt a környezet épületeiben, építményeiben. Amennyiben ennek lehetősége fennáll, a Vállalkozó köteles a várható hatásterületet a kivitelezés során meghatározni (vizsgálattal, számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) és a kivitelezés során olyan megoldást alkalmazni, amellyel a károsodás kiküszöbölhető. Az így kiegészített Környezetigazgatási tervet a Vállalkozónak a Munkakezdési jelentéssel együtt kell benyújtania, amelyet a Mérnök felülvizsgál. A Vállalkozónak a Mérnök észrevételei alapján azt a szükséges mértékben módosítania kell, majd véglegesítést és jóváhagyást követően az a szerződés részévé válik. Egyéb környezetvédelmi követelmények A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. Semmilyen környezetterhelés 16

mértéke nem érheti el a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket. A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető közutakon a sár-, vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a Létesítmény megvalósításával összefüggésben használt járművei vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterületek védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére. Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet, amennyiben annak tartalma az előírt határértékeket nem lépi túl, a meglévő szennyvízcsatornába kell vezetni. Egyéb esetben azt az összetételének megfelelő szivárgásmentes fogadótartályokban kell gyűjteni, elszállításáról, ártalmatlanításáról a Vállalkozónak kel gondoskodnia. Az építési és bontási hulladékok kezelését a 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően kell elvégezni. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékot környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). A keletkező települési és nem hasznosítható termelési, inert hulladék csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át, illetve szigetelt, engedéllyel rendelkező lerakóra szállítható ártalmatlanítás céljából. A Vállalkozó feladata meggyőződni arról, hogy bármely hulladék elszállítójának vagy ártalmatlanítójának a vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedélye megvan-e. A keletkező hulladékokról a mennyiségtől függetlenül nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a hulladék megnevezését, EWC kódját, a keletkezett mennyiséget, az átvevő hulladékkezelőt és az átadás-átvétel időpontját. Bármilyen abból fakadó kárt, amely a szükséges intézkedések elmulasztásából következik, a Vállalkozónak meg kell térítenie. Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók. A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. Azokat jól láthatóan meg kell jelölni, és az üzemeltető hasonló anyagaitól elkülönítve kell tárolni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni és veszélyes anyagként kell kezelni. Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie. Kiemelt jogszabályok - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.tv. - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 17

- az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet - a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet - a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet - a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet - 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 3.6 Munka- és egészségvédelem Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó felelőssége. A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása közben, mind a tervezés, mind az építés során be kell tartania az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket. A Vállalkozónak már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik. A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy munka- és egészségvédelmi fejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni. A tényleges kivitelezés akkor kezdhető el, ha az írásban rögzített és közölt tervhiányosságok pótlása megtörtént. Munkavédelmi oktatás A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben előírt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek. A próbaüzem megkezdése előtt munka-, és tűzvédelmi bejárást kell tartani az illetékes hatóságok (és az Üzemeltető képviselőinek) jelenlétében. Az összes szükséges módosítást a próbaüzem megkezdése előtt el kell végezni. A Vállalkozónak a kezelő személyzetet is ki kell oktatnia minden munka- és egészségvédelemmel összefüggő feladatra. Balestek és rendkívüli események jelentése A szokásos havi előrehaladási jelentéseken kívül a Vállalkozó azonnal és írásban kell, hogy jelentse a Mérnöknek és a hazai előírásoknak megfelelően az összes érintett szervnek a 18

munkahelyen történt minden balesetnek, vagy szokatlan eseménynek a részleteit, azok akár befolyásolják a munka előrehaladását, akár nem. Szintén jelenteni köteles mindazon intézkedéseket, amelyeket az ügyben tett. Robbanóanyagok tárolása, kezelése, robbantás Jelen munkák megvalósítása során robbanóanyagok használata nem szükséges. Higiéniai előírások A Vállalkozó dolgozói számára megfelelő méretű öltöző, étkező helyiség, WC, mosdók, zuhanyozók szükségesek. A szükséges létesítményeket a Vállalkozónak magának kell ideiglenes jelleggel biztosítania. Ezen szociális felvonulási létesítmények üzemeltetéséért teljes egészében a Vállalkozó felelős. Személyi védőeszközök - A Vállalkozónak a munkavállalót a munkavédelmi tervben foglaltak szerint egyéni védőeszközökkel kell ellátnia, azok használatáról a munkavédelmi oktatás keretében ki kell képeznie. Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos alapvető követelmények a már említett új megközelítésű direktívát alkalmazó jogszabályban, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletben valamint a 61/2012 (XI.22.) NFM rendeletben találhatók. Vállalkozónak az alkalmazott személyi védőeszközök megfelelőség-igazolását a munkahelyen kell tartania és Mérnök kérésére bemutatnia. Vonatkozó fontosabb előírások - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv., egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel, - az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény, - 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, - 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, - 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, - MI 04-906-86 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről - 28/2011 (IX 6.) BM. sz. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról - ABBSz 61/2012 (XI.22.) NFM rendelettel kiadott föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatban valamint a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 60/2009 (XI.3.) KHEM rendeletben előírt bányászati munkákhoz szükséges szakképesítés. - A bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 28..(5) bek. alapján a bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért.a Bt. végrehajtási rendelete a 203/1998 (XII.18) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. (4) bek. 19

3.7 Tűzvédelem A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat betartani. A kivitelezés során felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó berendezések helyszínen tartásáért. A Vállalkozó személyzetét a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részetse, amely megtörténtének a megfelelő formanyomtatványon való igazolása a kivitelezés megkezdésének feltétele. 3.8 Tájékoztató táblák, emléktáblák A Vállalkozó köteles az építés alatt tájékoztató táblákról és az építményen (vízaknai és vízműtelepi műtárgyon) elhelyezésre kerülő emléktáblák elhelyezéséről gondoskodni. A tájékoztató és emléktáblák elhelyezésére vonatkozó előírásokat EU Arculati kézikönyve tartalmazza, amely a http:www.nfu.hu/2 internetes honlap információk menüpontja alatt található. A Vállalkozónak a tájékoztató táblák elhelyezésének módját a kivitelezés megkezdése előtt legalább 10 nappal a Megrendelővel és a Közreműködő szervezettel egyeztetni kell, és be kell szerezni jóváhagyásukat. A tájékoztató táblák elhelyezése a munkaterület átadás és a kivitelezés megkezdésének feltététele. A Vállalkozónak a átadás átvételi eljárás napjáig sárgaréz anyagú emléktáblákat kell elhelyezni a vízakna műtárgy és a vízműtelepi gépház bejárati ajtaja mellett, és a vízaknai bejárati kapu mellett. Az emléktábla terveit jóvá kell hagyatni. 3.9 Írásos jelentések A Vállalkozó munkája során a Szerződéses Feltételek szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készetenie. Ezek a következők: Munkakezdő, Havi előrehaladási Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés A Teljesítés igazolás kiadásához kapcsolódó Zárójelentés Az előrehaladási jelentéseken kívül a Megrendelő külön kérésére, a Vállalkozó 7 napon belül köteles elkészíteni rendkívüli jelentést, vagy beszámolót, amelynek tartalmát, követelményeit a Megrendelő határozza meg. 20

Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a Szerződéses Feltételekben foglaltakon kívül, illetve ahhoz illesztve: 3.9./1. Táblázat Az előrehaladási jelentések minimális tartalma Jelentés Tartalmi követelmények Tervezet leadásának határnapja I. típus Munkakezdő jelentés II. típus Havi előrehaladási jelentés 1. A Megrendelői Követelmények áttekintése hibák, hiányosságok tekintetében 2. A Vállalkozó kulcsszemélyzetének elérhetőségi adatai 3. Minőségellenőrzési terv és Minőségterv (utóbbi amennyiben a Vállalkozó nem tanúsított minőségirányítási rendszerben működik) 4. Kiegészített Környezetigazgatási terv 5. Üzemelő berendezések esetén az építést korlátozó, szabályozó tényezők 6. Ütemterv 7. Munkaterület határai (helyszínrajzon) 8. Fizetési Ütemterv 9. Előrehaladási indikátor-tábla testre szabása 10. Kockázatok kezelése (a munka szerződés szerinti megvalósítását veszélyeztető tényezők feltárása és az ezek kivédésére foganatosítandó Vállalkozói intézkedések) 1. Előrehaladás az indikátor-tábla alapján 2. Változások az Ütemtervben és a Fizetési Ütemtervben 3. Módosítások a szerződés szerinti műszaki tartalomban 4. Benyújtott változtatások 5. Követelések A szerződés hatálybalépésétől számított 30. nap Szerződéses Feltételek szerint 21

Jelentés Tartalmi követelmények Tervezet leadásának határnapja III. típus Próbaüzemet lezáró jelentés 1. A hatósági engedélyben szereplő követelményeknek való megfelelés igazolása 2. A szerződés szerinti teljesítmény követelményeknek való megfelelés igazolása 3. a Létesítmény éves üzemeltetési és karbantartási költségének meghatározása A próbaüzem befejezését követő 14 napon belül IV. típus Zárójelentés 1. A jótállási időszak alatt bekövetkező hibák és kijavításukról kiadott igazolás (Mérnök) 2. Üzemeltető konformitás nyilatkozata az elkészült mű rendszerébe való illeszkedéséről 2. Vállalkozó nyilatkozatai: Teljességi a szerződés teljesítéséről Szavatossági és Garanciák A Teljesítés Igazolás igényléséhez A jelentések magyar nyelven a dokumentálás szabályai szerinti (Szerződéses Feltételek) formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak e- mailben és 2 pld nyomtatásban dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek. A véglegesített jelentésből amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 1 elektronikus és 6 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia. 3.10 A tervezés A Fővállalkozó részére a vállalkozási szerződés aláírásával egy időben átadásra kerülnek a Kiviteli tervek. A kivitelezés közben a feltárások.bontások során szükségessé váló műszaki megoldások, esetlegesen a Megrendelő jóváhagyásával szükségessé váló áttervezésekre vonatkozó kötelezettségeket a Szerződés Általános és Különös Feltételei tartalmazza. 3.10.1 Tervezési jogosultság, tervezői személyzet A Magyarországon folytatandó önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó szabályozást a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint ilyen tevékenység csak a rendelet szerint meghatározott szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezési jogosultsággal folytatható. 22

Vállalkozónak rendelkeznie kell, a Felhívásban megkövetelt kulcsszemélyeken túlmenően is, az egyes létesítmény részek esetlegesen szükségessé váló tervezéséhez szükséges létszámú, szakirányú és megfelelő kiterjesztésű (teljeskörű és korlátozott körű) jogosultsággal bíró tervezői személyzettel. 3.10.2 A Megrendelői követelmények átvizsgálása A Vállalkozó a Szerződéses Feltételekben foglaltak értelmében a szerződés hatálybalépését követően 28 napon belül - szakcégtől elvárható gondossággal - köteles átvizsgálni a Megrendelői követelményeket, és az eredményről a Munkakezdő jelentésben beszámolni, úgy mint: fellelt számítási, méretezési hibák, hiányosságok, kivitelezhetetlen, vagy csak aránytalanul nagy beavatkozások és ráfordítások árán kivitelezhető munkarészek életre, egészségre, biztonságra nézve veszélyt jelentő megoldások Mindezekre a Megrendelő figyelmét felhívva, a Mérnök dönt arról, hogy a Megrendelő saját hatáskörben, vagy a Vállalkozót felkérve kíván továbblépni a hibák, hiányosságok kiküszöbölése irányában. 3.10.3 A Létesítmény élettartama A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a Létesítményt úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az, és annak egyes részei az alábbiakban megadott élettartamokon keresztül alkalmasak legyenek az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre. 3.10/1. Táblázat Tervezési élettartamok: SZERKEZET, BERENDEZÉS Mélyépítési Létesítmény, beleértve a vb. műtárgyak, csővezetékek, egyéb betonszerkezetek és aknák építését Épületek Gépészeti és elektromos berendezések, beleértve a kábeleket és a villamos kapcsoló berendezéseket Irányítástechnika, műszerezés és automatika ÉLETTARTAM A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM, a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM, és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 50 év A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM, a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM, és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 50 év A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM, a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM, és a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírtak közül a leghosszabb, de legalább 10 év A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM, a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM, és a 23