Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 173 Zsidó közösségi vagyon Debrecenben Ölveti Gábor Magyarországon 1989-ben kezdődő rendszerváltás ráirányította a társadalom figyelmét a vagyonjogi kérdésekre, különös tekintettel az ingatlanok történetére, a birtok- és tulajdonviszonyok változásaira. A tanulmány a debreceni zsidóság közösségi ingatlan-vagyonának alakulását kívánja bemutatni, elsősorban a levéltári források tükrében. Kiindulópontnak az izraelita vallásúak korai betelepedése tekinthető. Amikor a m. kir. helytartótanács 1839. december 17-én jelentést kért a város elöljáróságától, hogy a zsidók mi módon kerülhetnek be a kereskedői társaságba, azt a választ kapta, hogy ezen városban a hazai eddigi törvények és ezeken alapult helybeli szokás szerint izraeliták nem lakhatván ; a Kereskedői Társaságba is semmi módon fel vétetni nem szoktak."~ Ezen a helyzeten gyökeresen változtatott az 1840. évi zsidókról szóló XXIX. törvény, amely az egész Országban és kapcsolt Részekben" a szabad lakhatást megengedte.2 A beidegződések ugyan nehezítették a végrehajtást, de az izraelita személyek letelepedésének már nem volt törvényes akadálya. A betelepülés alapvető feltétele volt a birtokszerzés joga. A helytartótanács 1862. július 8-án kelt leirata utal a debreceni hitközség panaszára, hogy tudniillik a városi tanács a telekkönyvi átruházás megtagadásával akadályozza a zsidók ingatlanvásárlását. A tényt magát a tanácsi jelentés is elismeri arra hivatkozva, hogy egy ügy kapcsán a királyi ítélőtábla válaszát várja mivel a beérkezend ő fels őbb hatósági intézményt fogná a többiekre nézve is irányadóul tekinteni." 3 A hasonló esetek megismétlődésének vet gátat az országos törvényi szabályozás, különösen az 1867. évi törvény, amely a zsidó lakosoknak a keresztényekkel azonos polgári és politikai jogokat biztosít.` Az 1867-es kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, új politikai rendszert, a polgárosodást, a szabad vállalkozás korát nyitotta meg. Ez pedig különösen kedvezett a hagyományosan ke- ~ HBML IV.B.1011/ a. 1 IO.k. 20.o1d. 37.sz. z Magyar törvénytár 1836-1868. évi törvénycikkek. Szerk., dr. Márkus Dezső. Bp., 1895. 175-176.o1d. /Továbbiakban l. : Magyar törvénytár i.m./ HBML IV.B.1109/ I. 136.d. 6624/1862. ~ Magyar törvénytár i.m.354.o1d.
174 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben reskedelemmel foglalkozó zsidók bevándorlásának a tiszántúli ipar és kereskedelem regionális központjába. A zsidók debreceni letelepedése 1840-tő l fokozatosan ment végbe. Zoltai Lajos Debrecen történetének kiváló kutatója az 1848/49. évi adókönyvben 17-18 zsidó vallású családot számolt össze. 5 A tanács 1862. november 28-án közölte a hadkiegészítési bizottsággal az 1857. évi népszámlálás községi adatait, amelyben a jelen- és távollévő 36946 főbő l 682 zsidót regisztráltak. 6 A helytartótanács 1862. szeptember 30-i utasítására készített egyházközségi kimutatás szerint a debreceni zsidóságot 211 család alkotja. A következ ő évtizedek népszámlálási eredményei a debreceni izraelita vallásúak számának ugrásszerű növekedését bizonyítják : Év A város népessége Zsidók Összlakossághoz viszolétszáma nyitott %-os aránya 1880 51122 3089 6 1900 75006 6192 8.3 1910 92729 8406 9.1 1920 103186 10170 9.9 1930 117275 10044 8.6 1941 125933 9142 7.3 g Egy névjegyzék szerint 1944 májusában 8964 zsidó lakost gyűj - töttek össze a debreceni gettóban, majd deportáltak Auschwitzba, illetve Bécs mellé.9 A munkaszolgálat, a deportálás és háborús pusztítá sok a megmaradt zsidónépesség összlakosságon belüli aránya - az 1949-es népszámlálás adatai szerint- 2,7%-ra esett vissza A létszám-. s Zoltai Lajos : A zsidók letelepülése Debrecenben. Magyar Zsidó Szemle,1934. S l.év, 23.o1d. 6 HBML IV.B.1109/1.130.d.272/1862. ' U.o. 139.d. 9963/188 2. s A zsidó népesség száma településenként /1840-1941/. Szerk., dr. Kepecs József. Bp., 1993. 158.o1d. ; A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása Szerk., Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1902. Lk.299.o1d ; Az 1930. évi népszámlálás. Lrész. Szerk., M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1932. 299. old. 9 HBML IV.B.1406/ b. 615.cs. ~ 1949. Évi népszámlálás. 9. Demográfiai eredmények. Szerk., KSH. Bp., 1950. 324.o1d.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 17 5 növekedés az izraelita hitközségek és intézményeik kialakulásához vezetett. A 'status quo ante" alapon szervezkedett debreceni izraelita hitközség pecsétjén az alakulás éveként 1852 van feltüntetve. l ~ Első alapszabályát 1860-ban alkotta meg. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1868. december 10-én hívta össze a fővárosba n a magyar és erdély országi" zsidók kongresszusát, hogy választott képviselő ik révén országos alapsza bályt dolgozzanak ki. A kongresszusi izraeliták (neológok) 1870. május 22-én alakították meg hitközségüket, amelynek elismerésérői a minisztérium,július 15-én értesítette a helyi tanácsot. i s Debrecenben a régi rendszerhez ragaszkodó és az új kongresszusi hitközség kiegyezése miniszteri javallatra és a hatóság közreműködésével sem sikerült.~4 A kongresszusiak szervezete 1886-ban megszűnt és beolvadt az egységes izraelita hitközségbe. Az anyahitközségb ől még ebben az évben kivált egy csoport, amely létrehozta az ortodox izraelita hitközséget. ~ 5 A vallás és közoktatási minisztérium 1886. szeptember 23-án hagyta jóvá az ortodoxok alapszabályát.~ b A szefard imaegyesület, amelynek alakulását a fels őbb hatóság az 1894-es rendeletével erősített meg, a későbbiekben az autonóm ortodox izraelita hitközség részeként működött. A status quo izraelita hitközség nemcsak hagyományát, de nagyságát és befolyását tekintve is mindvégig meghatározta a debreceni zsidóság közösségi életét. A nagy világégés végén 1944. december 1-én polgármesteri hirdetmény adta tudtul Debrecen város lakóinak, hogy a zsidótörvény és 8 az azzal kapcsolatos rendelkezések hatályukat veszítették. ~ Ismét élénkülni kezdett a status quo és az ortodox hitközségi élet. Szervezeti " HBML IV.B.1405/b. IV.16/1900. ; Zsidó Lexikon. Szerk., Ujvári Péter. Bp., 1929. 189.o1d. 'z Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása. Szerk., dr. Zelizy Dániel. Debrecen, 1882. c. műből dr. Popper Alajos : Izraelita hitközségek c. tanulmány. 403.o1d. 's HDML IV.B.1109/ I. 201.d. 6919/1870. " HBML IV.B.1 109/ 1. 200.d. 6729/1870. ; U.o. 296.k. 1166.iktatósz. 's Gonda Moshe Élijáhu : A debreceni zsidók száz éve. Tel Aviv,1971.63.01d./A továbbiakban 1. : A debreceni zsidók száz éve i.m./ '6 HBML IV.B.1405/b.448.k.6770.iktatószám. '~ HBML IV.B.1405/b.78.d.101/188 7. is HBML XXL505/a. 134. d. 41846/1944.
17 6 Ölveti Gábor: Zsidó közösségi vagyon Debrecenben változás 1950-ben következett be, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozata és a magyar izraelita vallásfelekezet egységes szervezetéről szóló szabályzat alapján a két hitfelekezet Debreceni Izraelita Hitközség néven egyesült.~~ Templomok és imaházak Egy 1791-ben megjelent hírlap beszámolt a városárkon kívül élő zsidók imaházának a felavatásáról.2 Az árkon túli vásártéri vendéglőben húzódtak meg a távolról érkezett zsidó kereskedők. 1869-ben a küls ő kóser vendéglőt három évre maga az izraelita hitközség is bérelte.21 1855. augusztus 2-án a nagyváradi cs. kir. helytartósági osztály úgy rendelkezett, hogy az izraelita istentisztelet csak engedélyezett imaházban tartható, illetve a városi elöljáróság saját felelősségére, az országos vásárra érkező pesti kereskedőknek engedélyezheti a zugimaház felállítását. A polgármester 1856. szeptember 29-én elrendelte, hogy a helyi hitközség felügyelje a vásártéri imaház működését, a bevételek fejében.22 Katz Jakab hitközségi elnök 1872-ben kérte a külsővásár téri 298. számú Fógel Dávid nevén álló és templomnak berendezett kősátor beírását hitközségi tulajdonba.23 A zsidó közösség néhány évvel 1855 előtt vásárolta meg a Nagy új utca 78/1605.sz. alatti házat és ott imaházat létesített. 1855-ben a helyiség és maga a telek is kicsinek bizonyult, ezért a felekezeti elöljá rók az 1699. számú ház tulajdonosával cseréltek ingatlant, törvényes adás-vétel alapján.z4 Ezzel egyidőben a hitfelekezet elhatározta, hogy Hétzei Szabó Antaltól 1000 forintért megveszi az 1723. számú házastelket iskolaépítés céljára. A polgári házastelek után járó külső földre azonban a hitfelekezet nem tartott igényt, ami példa nélkül álló dolog volt. A tanács 1856. június 6-án egyetértve a helyszínre kikül- '`' HBML X.301. S.d.80. ' A debreceni zsidók száz éve i.m.22.o1d. a' HBML IV.B.1109/1.194.d.1132/1870.,904/1870. zz HBML IV.B.1109/1.172.d.5607/1867. z3 HBML IV.B.1405/b.421.k.6941.iktatószám. za HBML IV.B.1109/ l. 40.d.4356/1855. Debrecen város házas telkei növekv ő sorrendben számozódtak, függetlenül az utcák megnevezésétől.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 17 7 dött bizottság véleményével, az izraelita község kérvényét a helyhatóságnak terjesztette fel. Az ügyben végül is az uralkodó döntött 1858. november 25-én hozott határozatával, amelyben engedélyezte az 1699.sz. külső föld nélküli és az 1723. számú házastelkek megvételét csak és kizárólagosan templom és iskola építésére. A hitközség azonban sem az írásos kötelezvényt nem küldte meg az uralkodónak, sem az építéshez nem fogott hozzá. Egy 1859. július 10-én kelt jelentésből kiderül, hogy az izraelita közönség nevére csak az 1699. számú házat telekkönyvezték.25 A hitközség ezt a telket eladta, majd az 1900. december 16-án kelt adás-vételi szerződés alapján 27000 koronáért viszszavásárolta.ami az 1723. számú házas ingatlant illeti, a 7022. számú telekjegyz őkönyv tanúsága szerint már 1898 előtt hitközségi tulajdonba került.26 A két telek része és előzménye annak a jószágtestnek, amelyre később a status quo izraelita hitközség elemi iskoláját, kistemplomát és székházát felépítette. A hitközség 1864. április 30-án gyűjtést kezdeményezett egy templomépítési alap létrehozására. Az összegyűlt pénz azonban a templom építéséhez kevésnek bizonyult, ezért a hitközség az olcsóbb megoldást választva, tíz évre kibérelte Zichermann Ignác Szent Anna u. 2543.sz. alatti házát.2~ Az átalakítás és a helyiségek berendezése a hitközség építési alapjának terhére 1865-ben lezárult. Később 1874- ben, Katz Jakab hitközségi elnöksége idején megvásárolták Zichermann Ignáctól a 3250. számú telekjegyz őkönyvben nyilvántartott házas telket.2g A vétel alkalmával engedélyt kértek az ingatlan külső földjének értékesítéséhez.29 1893-ban a Szent Anna utcai templom régi is volt, szűknek is bizonyult, ezért a hitközség a lebontását és helyébe új zsinagóga építését határozta el. A telek bővítéséhez 25000 forintért megvásárolta a Miskolczy-féle telket.3 A hitközség a Szent Anna utcai imaházat 1895-ben a helyi katolikus egyháznak adta el. Időközben ugyanis megkezdődött az 1892 óta tervbe vett nagytemplom építése. 3 ~ 's HBML IV.B.1109/1.102.d..140/185 9. z~ HBML IV.B.1405/b.231.d. V.A.15/1901. z' HBML IV.B.1109/1.163.d.3929/1866. '`s HBML IV.B.1405/b.11.d.290/1874. z~ HBML IV.B.1405/b.423.k.7990.iktatószám. ~ HBML IV.B.1405/b.122. d. II-XI.150/1893. 3i A debreceni zsidók száz éve i.m.77.o1d.
17 8 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben A Kis új utcai izraelita elemi iskola mellett segédimaházat emeltek, a hitközség 1894-ben ehhez kérte a Bika szálloda átalakításakor kimaradt 3-4 vasoszlopot és a tíz darab ablakot.3z A kongresszusi (neológ) hitközség temploma 1872-1886 között a Hatvan u. 6.sz. alatt volt,33 ott, ahol 1929-ben a status quo ante hitközség modern bérháza megépült. Az 1886-ban megalakult debreceni autonom ortodox hitközség képviseletében Tafler Ignác elnök 1892. október 9-én jelentette be a tanácsnak, hogy a Pásti köz 1569. számú telkén templomot kíván építtetni. 34 A szükséges telket az 5328.sz. alatti telekjegyz őkönyvben bejegyzett 269 74/100 n. öl területet a hitközség összesen 5115 forintért vásárolta meg az 1891. június 1-én, majd az 1893. június 27-én kelt adás-vételi szerződések alapján. 35 Ez a telekrész bővült ki 327.90 n. öllé 1909-ben, amikor Klein Ignác hitközségi elnök özv. Lédig Lajosnétól megvásárolta a Hatvan u. 14. számú ház hátsó udvarát és kerthelyiségét.36 A templomot Berger Jenő debreceni építész tervei alapján a Gertner és Rossler ugyancsak helyi vállalkozók építették fel. Az építkezés költsége 25000 forint volt. 3' A templom igen gyorsan elkészült, hiszen a hitközség 1893 augusztusában az építési engedélyt, szeptemberben már a kész imaház felülvizsgálatát kérte a hatóságtól.3g Az ortodoxok szenthelye a Pásti u. 4.sz. alatt ma is áll. A debreceni status quo ante izraelita hitközség 1895 májusában kérvényezte a Nagyvárad u. 2204. és 2205.sz. alatti telkeken a templom építéséhez szükséges engedélyt.39 A 2968. számú telekjegyz ő könyvben bejegyzett, összesen 1714 n. öl területet a hitközség 1894. július 31-én 55000 forintért vásárolta meg.4 A monumentális templom építését Gártner Jakab bécsi építész tervei alapján Schneider István vállalkozó 1897-re fejezte be. Az építkezés 350000 koronába kesa HBML IV.B.1405/b.464.k.5778.iktatószám. 3s A debreceni zsidók száz éve i.m.62.o1d. ~`' HBML IV.B.1405/b.49.d.1595/1879. ss HBML IV.B.1405/b.231.d. V.A.15/1901. sb HBML IV.B.1405/b.210.d. IV.4/1909. ;' A debreceni zsidók száz éve i.m.103.o1d. 3s HBML IV.B.1405/b.461.k.5695.iktatószám. ; U.o.462.k.7304.iktatószám. s 9 HBML IV.B.1405/b.465.k.3661.iktatószám. ao HBML IV.B.1405/b. 231.d. V.A.15/1901.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 179 rült.4 ~ A templom saját anyagi erőforrás és több mint 700000 db tégla felhasználásával készült e1. 42 A Nagyváradról Deák Ferencre változott utca 8.sz. alatti zsidó szenthelyet, az ottani főkántori lakással együtt 1922-ben renoválták. 43 Az épület 1944-ben háborús kárt szenvedett. Csengeri Leó a status quo ante izraelita hitközség elnöke 1946. május 16-án kérte a miniszterelnököt, hogy állami költségből építtessék újjá az ország második legnagyobb zsidó közösségének e ritka értékét.44 A hitközség 1948. október 7-én jelentette be a Deák Ferenc utcai templom kupolájának a lebontását. Az ideiglenes tetőfedést és a romeltakarítást a tanács engedélyezte. 45 Miután a debreceni izraelita hitközségnek nem volt pénze az akkor már Petőfi tér 8.sz. alatti templom helyreállítására, a városi tanácsnak pedig városrendezési szempontból gondot okozott a romos épület, 1956 áprilisában tárgyalást folytattak a hasznosításáról. A megállapodás szerint a tanács a felújítást magára vállalta volna, ha a hitközség 25 évre átadja a templomot levéltár és könyvtár működtetésére.46 Az ilyen célú hasznosítás azonban csak terv maradt. A városi rendőrkapitányság a ILsz. SZTK rendelőintézet panaszára 1961. szeptember 8-án jelentette a hatóságnak, hogy az orvosi rendel őbe közlekedő gyalogosokat veszélyezteti a templom tetejéről és faláról lehulló pala, vakolat és téglatörmelék. Az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportja 14023/1962. számú határozatával engedélyezte a zsidótemplom lebontását.4~ :A tanács igazgatási osztálya 1963-ban a telek kisajátítását és telekkönyvi lejegyzését rendelte e1. 48 A debreceni autonóm ortodox izraelita hitközség szefard imaegyesületének a temploma 1906-ban a Csók u. 6.sz. alatt épült fel. A 74.90 n. öl telket és a Csokonai u. 8. számú házas ingatlant vétel jog címén 1906. február 8-én jegyezték be a szefard imaegyesület nevére. Debrecen város hatóságának 1919. március 13-i bizonyítványa szerint a szefard hitfelekezet a két ingatlanon és ingóságain kívül más vagyonnal netn rendelkezett. Az ingatlan becsértékét az akkori forgalmi ai A debreceni zsidók száz éve i.m.77-78.o1d. az HBML IV.8.1405/b.140. d. I[.364/1897. as HBML [V.B.1405/b.576.k.20161.iktatószám. na HBML XXI.505/a.48.d.14756/194 6. as HBML XXL505/a.174.k.34552.iktatószám. a~ HBML XXII1.116.83.d.14140/195 9. a~ HBML XXII1.116.143.d.15214/1962. as HBML IV.B.1408/b.290.d.35335/1942.
18 0 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben érték szerint 62000 koronában állapították meg.49 Az imaház épületét 1911-ben és 1922-ben alakították át.5 1945-ben a háborús romépületet lebontották. A telket ajándékozás címén 14389/1950.tksz. alatt írták be a telekkönyvi betétbe, Debrecen város közönsége javára, a város pedig juttatással magánszemélyeknek adta át. 51 A status quo izraelita hitközség elnöke Balkőnyi Miklós 1909. április 15-én jelentette be a hatóságnak a Kápolnási utcai pótimaház lebontását és helyébe új építését, tekintettel a hívők számának a növeke désére. Az elnök kérésére a törvényhatósági bizottság az építkezéshez 300000 db tégla ingyenes adományozását rendelte el. Az imaház 1909. április 16-án kelt tervét budapesti építészek, a László testvérek készítették el. A terv szerint a földszintre 310, a karzatra 293 ülés kerü1t.52 Az 1910-ben átadott izraelita kistemplomot Erdődi Lajos építészmester irányításával építették fel, 110000 korona teljes költségge1. 53 A hitközség az imaház céljára felhasznált 1921. és 1922. helyrajziszámú 140 n. öl terület egyrészét még a múlt században, az utóbbit az 1903.február 9-én kelt adás-vételi szerződéssel vásárolta meg. 5a A Kápolnási u. 1. számú izraelita kistemplom mais áll. A debreceni autonóm ortodox izraelita hitközség 1921. december 27-én 602967 koronáért vásárolta meg a József kir. herceg u. 19. számú házas ingatlant. Az épület előadótermét istentisztelet tartására tették alkalmassá. 1959-ben a forrás szerint a ház bérleti tulajdon volt. 5s Iskolák A nagyváradi cs. k. helytartósági osztálynak 1854. február 3-án jelentette a város elöljárósága, hogy Debrecenben még nem működik izraelita iskola, bár a bevándorlók számának növekedése indokolná a felállítását.56 1855 márciusában a helybeli izraelita egyház gondnokai a9 HBML IV.B.1405/b.275.d.910/1919. so HBML IV.B.1405/b.218.d. IV.C.20/191 l. ; U.o.331.d.11065/1922. s' 3364.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. s'` HBML IV.B.1405/b.411.d.14203/192 9. ss A debreceni zsidók száz éve i.m.94.o1d. s' HBML IV.B.1405/b.231.d. V.A.15/1901. ss HBML XXIII.116.72.d.5363/1959. s~ HBML IV.B.1109/1.3.d.1024/1854.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII a fels őbb hatóságnak kimutatást készítettek, eszerint a 191 gyerekből 62 tartozik a 6-12 éves korosztályba. A megyei hatóság az izraelita iskola ügyében ugyanezév július 5-én Debrecenben tárgyalást rendelt e1. 5 ~ S 1858-ban már létezett az intézmény, melynek élén Erlich Eduárd rabbi, az izraelita tanoda igazgatója á11t. 58 A hitközség 1862 októberében jelentette a helytartótanács leiratára, hogy három tanító három osztályban 82 zsidó tanulót oktat, az iskolát pedig a szül ők és az egyházközség tartja fent.59 A debreceni hitközség korán felismerte, hogy az állandó izraelita iskola létesítéséhez törvényesíteni kell a hívők anyagi hozzájárulását, illetve el kell érni, hogy a hatóságok segélyt adjanak. Az 1868 : 38.t.c. 11. -a a hitközség képvisel őire bízta a támogatások befizetésének a rendjét. Pénz hiányában az iskola működése nem volt folyamatos, ezért az izraelita hitközség a vallás és közoktatási minisztérium engedélyét és pénzügyi segítségét kérte a négyosztályos elemi népiskola újraindításához.b Az 1870. január 21- én Budán kelt miniszteri engedély lehetővé tette, hogy Verner Henrik debreceni képesített tanító kétosztályos elemi magyar-izraelita. iskolát nyisson.61 Sajnos a minisztérium segélye elmaradt, mert sem 1873-ban, sem 1883-ban nem engedélyezte az országos izraelita iskolai alapból a 10000 forint kölcsön felvételét sem. 62 A tanfelügyelők több hatóságilag nem engedélyezett izraelita zugiskoláról számoltak be, ami az állandó iskola hiányára utal. Ilyen volt például Emerich Henrik magániskolája, amelyet a hatóság bezáratott. 63 A végleges megoldás 1886-ban következett be, amikor az egységesült debreceni izraelita hitközség szeptember 7-én ugyan bérelt épületben, de megnyitotta a négyosztályos fiú- és a hatosztályos leányiskolát. ó4 Itt tanultak 1901-ig az ortodoxok gyerekei is. 1893-ban a 406 tanulót kilenc okleveles tanító tíz osztályban oktatta. Az idővel kinőtt bérelt helyiségek nem feleltek meg a pedagógiai és higiénikus követelményeknek, ezért az iskolaépítéshez gyűjtést indís' HBML IV.B.1109/1.33.d.947/185 5. sa HBML IV.B.1 109/ 1.89.d.780/185 8. s~ HBML IV.B.11C9/1.139.d.9963/1862. ~ HBML IV.B.1109/1.190.d.5482/1869. bi HBML IV.B.I 109/1.193.d.500/187 0. 2 HBML IV.B.1405/b.423.k.7717.iktatószám. ; U.o.442.k.348 3 bs HBML IV.B.1414/b.7.d. II.1880. ; U.o. [I/4.1882. ba HBML IV.B.1405/b.448.k.6439.iktatószám. iktatószám.
182 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben tottak el. A hitközség az összegyűlt 14000 forintból a Széchenyi utcán a 800 n. öl Szikszay-féle házas telket vásárolta meg. Mivel ez a hely a zsidók által sűrűbben lakott utcáktól távolabb esett, ezért a Kis új utcán tulajdonukban lévő fürdő-telket jelölték ki iskola létesítésére úgy, hogy a terület bővítésére 6000 forintért a Löblovics, 12000 forintért a Reisz-féle házakat vették meg. Az építkezést a törvényhatósági bizottság 15000 forinttal támogatta.65 1895. január 24-én jelentette Eötvös Károly tanfelügyelő, hogy az izraelita elemi iskolát előző év szeptemberében megnyitották.66 Az egyemeletes létesítményt Berger Jenő tervezte és az építkezés 73000 forintba került.b~ A későbbi Simonffy u. 21-23. sz. és a Kápolnási u. saroképületében lévő intézmény teljes alapterülete udvarral együtt 675.96 n. öl. bg A zsidó gimnázium végleges elhelyezése 1924-ben történt, amikor az elemi iskola épületére egy újabb szintet emeltek, illetve mellé egy szárnyépületet létesítettek. 69 1945-ben csak az alacsony létszámú általános iskola működött a földszinten és az első emeleten. A deportálásból és a munkaszolgálatból hazatért zsidó lakosság alacsony számára utal, hogy az 1947/48. tanévben a két izraelita általános iskolába összesen 112 tanuló iratkozott be.~ Az intézmény állami tulajdonba vételéről 1950. január 31-én és május 4-én tárgyaltak. A vallás és közoktatásügyi minisztérium az iskola ingó és ingatlan vagyonát az 1948 : XXXIILt.c. és a 8000/1948.számú rendelet értelmében állami tulajdonba vette. A Debreceni Állami Fazekas Mihály Általános Fiúiskola igazgatója 1950. június 23-án vette át hivatalosan az államosított iskolát. A debreceni járásbíróság 3742/1953.tksz. alatti határozatával a Simonffy, Kápolnási és Bajcsy-Zsilinszky utcák által határolt telektömbb ől - amelyen a hitközség iskolája, előadóterme, kistemploma és székháza helyezkedett el - összesen 507 n. öl területet kebelezett be az állam javára. A debreceni izraelita hitközség tulajdonában 485.31 n. öl telekhányad maradt meg.~ l `" HBML IV.B.1405/b.122. d. ll-xl150/1893. `'`' HBML IV.B.1414/b.9.d. II.2.1895. b~ A debreceni zsidók száz éve i.m.78.o1d.. `'b HBML IV.B.1406/b.290.d.35335/1942. ~9 HBML IV.B.1405/b.395.d.19261/192 8. ' HBML XXI.505/a.68.d.2681/1948. ~~ HBML XXII1.116.38.d.3802/1958. ; IV.B.1405/b.231.d.V.A.15/190 1.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 183 Az iskolaépít ő debreceni izraelita hitközségek saját erőforrásukon túl a vallás és közoktatási minisztérium, illetve a város törvényhatósági bizottsága által nyújtott kedvező hitelt is igénybe vette. A miniszté rium 1902. július 11-én engedélyezte, hogy a status quo izraelita hitközség az országos tanítói nyugdíj és gyámalapból 5%-os kamattal 50 évre 30000 korona hitelt vegyen fel. A tanács a törvényhatósági bizottság 1903. április 23-án meghozott rendelete alapján, 1907. április 7-én kötött szerződést a két izraelita hitködséggel a 104411 korona építési és berendezési segély kiutalásáról. F;z utóbbi kamatmentes kölcsön volt, melyet a kedvezményezett mindaddig élvezett, amíg az építményeket iskolai célra forditotta.~2 Az izraelita hitközség 45 középiskolába járó vidéki zsidó tanuló részére a Darabos u.13. és 15. számú telken, 100000 korona költséggel építette fel a korszerű fiúinternátust.~3 A Deák Ferenc u. 8.sz. alatti templomtelken 1909-ben megépült a status quo izraelita hitközség polgári leányiskolája, ahol 1928-ban például kilenc tanár 220-250 serdül ő leányt oktatott.~4 Az épületet az 1947. június 12-én kelt nyilatkozat szerint zsidó kórháznak hasznosítottak egészen 1950-ig. A volt polgári leányiskola ingatlanának tulajdonjogát az 1975. április 11-én kelt szerződés zárta le, melynek értelmében a 131.80 n. öl telek vétel jogcímén került az állam tulajdonába, kezelője pedig a már korábban is ott működő szakorvosi rendel őintézet lett.~s A debreceni ortodox izraelita hitközség 1901. szeptember 1-től szervezte meg a saját négyosztályos fiú és leány elemi népiskoláját, ideiglenesen a Széchenyi u. 5. számú bérelt házban. Az iskola szüksé gességére utal az a tény, hogy 1902 novemberében a status quo izraelita iskolában 496, az ortodox izraelita iskolában 181 növendék tanult.' 6 A tanács Klein Ignác elnök kérésére 1909. július 2-án engedélyezte, hogy az ortodox hitközség saját telkén, a József kir. herceg u. 49.sz. és a Reáliskola u. 3.sz. közös határvonalán egy kéttantermes iskolát építhessen.~~ A hatóság 1909 szeptemberében intézkedett az új 'a HBML IV.B.1405/b.256.d. VIIL23/1902. ; U.o.231.d.V.A.15/190 1. " HBML IV.B.1405/b.179.d. 1I.22/1915. 'a HBML IV.B.1405/b.503.k.11865.iktatószám. ; IV.B.1406/b.22.d.32116/1930. 's 46053.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. 'b HBML IV.B.1405/b.232. d. V.B.15/1901. " HBML IV.B.1405/b.211. d. IV.A.20/1909.
18 4 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben épület felülvizsgálatáról.' $ A 262 n. öl telket a hitközség 1902-ben vásárolta meg. Az iskola mai emeletes formáját 1924-ben nyerte el. Bernfeld Sámuel hitközségi elnök kérésére a törvényhatósági bizottság 1923-ban hozott határozatában 2 millió korona építési segélyt szavazott a pénzből kifogyott építőknek.~9 1945 után az ortodoxok általános iskolája is tovább működött. A telekkönyvi betétbe 4602/1956.tk.szám alatt jegyezték be, hogy az ingatlan kezelője a Mechwart András Gépipari Technikum lett. Az állami tulajdonba vétel később a városi tanács igazgatási osztályának határozata alapján következett be. 1957- ben a kezelő a Hajdú-Bihar megyei Egészségügyi Szakiskola lett.$ A székház Reichman Ármin a status quo ante izraelita hitközség elnöke a Deák Ferenc téri templom felépítése után, 1897. november 24-én kérte a városi tanácsot, hogy a még hátra levő tanácsterem, hivatali helyisé gek, pap és jegyzői lak építéséhez 200000 db tégla ingyenes kiutalásával járuljon hozzá. A törvényhatósági bizottság az 1898. szeptember 29-i ülésén erre a célra 100000 db téglát szavazott meg. Pénz hiányában az építkezéshez majd csak 1903 szeptemberében kezdtek hozzá, a régi épület lebontása után. A hitközség végül is 80000 db téglát kapott a 104411 korona iskolaépítési segély terhére. g ~ A József kir. herceg u.26-28. számú új épület felülvizsgálatát 1904. december 29-én rendelték e1. 82 Rituális fürdők, vágóhelyek és sütödék A templomok és imaházak közelében létesültek a fürdők (mikve) és a vágóhelyek, amelyek rituális célt szolgáltak, s egyben szabályozták a hívők életmódját. A tanács az egyik izraelita fürdőház építését 1865. szeptember 15-én engedélyezte Zichermann Ignác Szent Anna 's HBML IV.B.1405/b.503.k.12840.iktatószám. '~ HBML IV.B.1405/b.345.d.123/192 4. ~ 5999.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. si HBML IV.B.1405/b.140.d. IL364/1897. sz HBML IV.B.1405/b.486.k.14936.iktatószám.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 185 utcai 2543. számú telkén. Tehát az imaház átalakításakor megépült a fürdő is.g3 Az autonóm izraelita hitközség aprómarha vágóhelye 1887-ben a Hatvan u. 1570. számú háznál létesült, közvetlenül a Pásti utcai templomtelek mellett. g4 A hitközség elöljárósága 1896. augusztus 5-én kérte a mészárszék áthelyezését a szomszédos Pásti köz 1569. sz. alatti templomtelekre. A köztisztaságra hivatkozó környékbeli háztulajdonosok többszöri fellebbezése után a kereskedelemügyi miniszter 1899. február 4-én erősítette meg az építést engedélyez ő tanácsi végzést. 85 A felépült mészárszéket 1908-ban helyezték el innen. A status quo ante izraelita hitközség baromfi vágóhelye és a másik rituális fürdője a Kis új u. 1723.sz. alatti fabódéban volt azon a helyen, ahol az elemi iskolájuk később felépült. A hitközség 1894. január 31-én kérte e városi tanácsot, hogy engedélyezze a vágó és a fürdő áthelyezését a Pásti közben megvásárolt 1567/68. számú telekre, tekintettel a Kis új utca kiegyenesítésére és az utcakép szépítésére. A tanács az 1894. február 14-i ülésén engedélyezte a hitközség Pásti utcai építkezését. A döntés meghozatalában a szépítészed szempontok mellett szerepet játszott a Pásti köz rendezésének és az utca csatornázásának a terve is. Az izraelita hitközség a 258 n. öl területet az 1894. január 8-án kelt adásvételi szerződés alapján vette meg.86 Az elöljáróság 1894 szeptemberében kérte a baromfi vágóhely és a fürdő használatba vételét.g~ Ugyanezen a telken 1895 júliusában elkészült a mészárszék folytatásaként a húsrr~érő csarnok is. gg A mai számozás szerinti Pásti u.6-8. számú 162 m alapterületű létesítmény a II. világháború után tovább üzemelt, mint az izraelita hitközség húsárú és baromfi üzlete.g9 A Pásti utcai építkezések terheit növelte egyrészt a csatornázás, amelyhez az 1894. és 1897. években mindkét hitközségnek hozzá kellett járulnia, másrészt a köz rendezése, hiszen az utca tíz méterre x3 HBML IV.B.I 109/ 1.158.d.6550/1865. xa HBML IV.B.1405/b.449.k.2165.iktatószám. xs HBML IV.B.1405/b.125.d.9/1894. xb HBML IV.B.1405/b.231.d. V.A.15/1901. x~ HBML IV.B.1405/b.464.k.5777.iktatószám. xx HBML IV.B.1405/b.465.k.5910.iktatószám. x9 HBML XXIIL116.41.d.8621/195 8.
18 6 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben szélesítése miatt összesen 56.78 n. öl területet kellett átengedniük közterületnek.9 A Pásti u. 1567/68.sz. alatt megépített rituális fürdőt (mai címén Pásti u.8.sz.) Fejér és Ritter építészek tervei alapján 1922-ben alakították át és még 1947-ben is működött. 9 ~ Az ortodoxok a tízes évek elejéig ezt a fürdőt használták, míg a Pásti u. 4.sz. alatti templomtelken meg nem épült a saját mikvéjük. y2 Az ortodoxok másik fürdője egyben imaháza is a József kir. herceg u. 15.sz. alatt épült meg, melyre az engedélyt a városi tanács 1909. június 3-án adta meg. A fürdőt még 1933-óan is használták.93 A József kir. herceg u. 26-28.sz. alatti székház pincéjében pászkagyár működött. Hasonlóan tudunk pászkasütő műhelyről a József kir. herceg u. 49. számú ház udvarán is, amelyet 1911-ben építettek. Az ortodox hitközség 1912-ben és 1913-óan is kért engedélyt pászkasütő ház építésére Eisenberg Salamon Hatvan u. 35. számú házában.~4 Az izraelita pékmesterek rituális felügyelet alatt sütöttek. Az 50-es években megvonták a magánpékek iparengedélyét, ezért kérte a hitközség 1952. december 12-én a Széchenyi u. 16. számú pékműhelyt rituális célra. 9s Lakóházak A József kir. herceg u. 17. számú 280 n. öl házas telket az ortodox hitközség 1919. július 25-én vásárolta meg 12000 koronáért. Az épület hitközségi tisztvisel őknek volt fenntartva. A ház 1960-tól fokozatosan magánszemélyek tulajdonába került, adás-vétel jogcímén.96 A status quo ante izraelita hitközség szolgálati lakása a József kir. herceg u. 31. számú, a 222.60 n. öl ingatlan területén épült házban volt, amelyet 1926. április 1-én 400millíó koronáért vettek meg. A ~ HBML IV.B.1.405/b.79.d.123/1.887. ; U.o.222.d. IV.B.20/191 2. ~~ HBML IV.B.1405/b.344.d.28783/1923. ; XXIIL1.15.72.d.6363/1959. ~z A debreceni zsidók száz éve i.m.los.old. ; HBML V.B.1405/b. 283.d. 5599/1919. ~~ HBML IV.B.1405/b.212.d. IV.A.20/1909. ; IV.8.1408/a.l.d.1671/1933. ; V.B. 1405/b. SOS.k.767.iktatószám. ~a HBML IV.B.1405/b.221.d. IV.8.20/1913. ; U.o. 223.d..IV.8.20/191 3. ~s HBML XXIIL1lB.42.d.7198/1958. 96 l IBML IV.B.1405/b.273.d.444/1919. ; 2645.sz. tkvi betét. Földhivatali irat.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 187. nagy költséggel átalakított épületet 1945 után a hitközség a kitelepített idős zsidóemberek elhelyezésére engedte át. 1958-ban az idős gondozottakat az ország más szociális otthonaiba költöztették, a házba pedig konyhát és ebédlőt építettek be. A tanács 1958-ban, majd 1960-ban is elutasította a hitközség kérvényét az épület visszaadására, hivatkozva a város szociális férőhely igényére. Az állam az ingatlant 1966. július 27-én vásárolta meg és általános iskolai diákotthon működtetéséhez a tanács művelődési osztályának kezelésébe adta át.9~ A József kir. herceg u. 21. és a Pásti u. l0.sz. alatti saroképületet, 129 85/100 n. öl területtel a status quo ante izraelita hitközség 1897- ben vette meg 4000 forintért. A telekb ől a Pásti u. kiszélesítésére ho zott törvényhatósági bizottsági határozattal 34.9 n. öl területet vettek igénybe. 1945-ben a házat még műhelynek és lakásnak béreltek. A nyomdát 1949-ben életveszélyessé nyilvánították és lebontották.98 A status quo ante izraelita hitközség a Hatvan u. 6.sz. alatti házas ingatlan kéttizedét 1924 februárjában, a többi nyolctized részt 1927- ben vásárolta meg. Az új tulajdonos az eredetileg gimnázium létesíté sére szánt telket üzleti megfontolásból egy négyemeletes modern bérház építésére használta fel. A városi tanács 1928. augusztus 6-án engedélyezte a régi ház lebontását.99 Az 50 millió koronáért megvett telken Sajó István tervei alapján expresszionista stílusban készült el a bérház, melynek építési költségeit a hitközség a 105000 dollár bankhitelből fedezte. loo A hitközség a Hatvan u. 6. számú épületet az 1943. április 9-én kelt adás-vételi szerződés alapján 1600000 pengőért értékesítette a Dunavidéki Papírgyárak Lerakata és Nagykereskedelmi Rt budapesti cégnek.' A debreceni izraelita szentegylet ingatlanai és intézményei ~~ HBML XXIII.11B.48.d.11415/1958. ; U.o.98.d.3149/1960.;11145.s z. tkvi betét. Földhivatali irat. ~s HBML IV.B.1405/b.200.d. IV.50/1901. ~9 HBML IV.B.1405/b.395.d.19281/1928. ; U.o.19531/192 8. ~ HBML IV.B.1406/b.154.d..15175/193 7. ~ ~ A debreceni zsidók száz éve i.m.156.o1d. ; 19984.sz. tkvi betét. Földhivatali írat.
18 8 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben A szentegylet 1852. április 12-én alakult meg, az alapszabályát a a belügyminiszter 1877. június 30-án hagyta jóvá. Az egylet a hitközségek közös intézménye volt, melynek célja a segélyezés, a jótékony ság, a temetkezési szokások gyakorlása, a temető fenntartása, elaggott szegények részére a menház működtetése és az emberbaráti intézmények üzemeltetése. A szentegylet működése 1944-ben szünetelt, majd 1946-ban újjáalakult. Feloszlatását az 1950. augusztus 1-én tartott rendkívüli közgyűlése határozta el, melyet a belügyminiszter az 5638-51/2. számú végzésével megerősített. Az egylet 76470 Ft értékű ingatlanvagyonát, amely kilenc jószágtestből állt 1950. október 9-én vette át a debreceni izraelita hitközség.' 3 Az egylet az aggok menházának az építéséhez szükséges telket 1899-ben vásárolta meg a Hadházi u. 6.sz. alatt, 252.42 n. öl nagyságban. A szentegylet elnöke által kérvényezett 100000 db tégla ingyenes kiutalását a város törvényhatósági bizottsága engedélyezte. 1902 augusztusában kérték az új épület felülvizsgálatát. A földszintes házat 1943-ban egy 152.02 m2 alapterületű toldaléképülettel, két utcai és két udvarra néző szobával bővítették. A Kápolnási u. 3.sz. alól a szentegylet hivatalos helyisége idekerült és még egy menházi imahelyiség kialakítására is nyílott lehetőség. A Hadházi u. 6. számú ingatlant 9769/1959. tksz. alatt az állam javára kebelezték be. loa A Bem téri városi kórház mögött helyezkedett el a Kórház és a Hadházi utcák által határolt terület, amelyből a menházon kívül a szentegylet tulajdonában voltak a Kórház u. 9., 11. és 13. számú telkek is. Az 1912-ben megvásárolt 9.sz. alatti 89.25 n. öl ház udvarral és a 213.12 n. öl kert 1952-ben és 1957-ben eladásra kerültek. A ll.sz. alatti 1911-ben vásárolt 317.79 n. öl házat udvarral együtt 1957-ben értékesítette az izraelita hitközség. Végül a Kórház u. 13.sz. alatti üres telek 301.64 n. öl alapterülettel, 2500/ 1953. tk. sz. alatt az állam javára lett átírva, de a 9769/1959. tk. számú végzés a tulajdonjogot a hitközségnek visszajegyeztette. A Kórház utcai házas ingatlanokat bérbe- ' z HBML IV.B.1405/b.79.d.101/188 7. ' ~ HBML X.301. S.d.80. ' ~ 1843.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. ; HBML IV.B.1403/ a. 21.k. ; IV.B.1405/ b. 479.k. 7243.iktatószám. ; IV.B.14D5/b. 319.d. 27858/1943.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 18 9 adással is hasznosították, erre utal 1916-ban a ll.sz. alatti albérl ő család létezése. s Egy a rendőrfőkapitány által elkészített jegyzék szerint 1885-ben már volt kórháza az izraelita szentegyletnek. 6 Az egylet 1937-ben kezdeményezte egy magánkórház létesítését a Vénkertben a Sinay Miklós u. 32. és a Böszörményi út 21.sz. alatt, amelynek 1602.7 n. öl területét 1926. december 30-án 56000 pengőért vásárolta meg. Az építkezésre azonban valószín űleg pénzhiány miatt nem került sor. A régi épületeket továbbra is a honvéd csapatkórház bérelte. Később az ingatlant az 1952 : 4.tvr. alapján, 2500/1953. tk. számú végzéssel az állam javára írtak át. ~ Hasonlóan a Böszörményi úti ingatlanhoz egyedülálló telek volt a Batthyány u. 16. számú ház, udvarral és kerttel, összesen 332.93 n. öl terület, melynek 3/4-része 1949. és 1950. években adományként került a szentegylet tulajdonába. Az izraelita hitközség 1951-ben a telekhányadot eladta. os 1842. június 8-ig nyúlik vissza a zsidótemető története, amikor a tanács a Homokkertt ől délnyugatra, a Varga utcai kolerás temető mellett, 200 n. öl területet kihasított a Debrecenben lakó izraelitáknak. A városi hatóság csak a helytartótanács határozott utasítására engedte meg 1845. augusztus 25-én, hogy az izraelita közösség a temetőjét kőfallal vegye körül. 9 Debrecen város törvényszékének telekkönyvi tanácsa 1867. október 2-án rendelte el az izraelita hitközség által 1866-ban megvett 5 hold 600 n. öl terület átírását a helybeli kegyes társulat" nevére. A szentegylet kérését, hogy a tartós és folyamatos használatra való tekintettel írják át tulajdonába az 1842-ben kijelölt zsidótemet őt, a tanács 1900-ban nem teljesítette, azt továbbra is közvagyonnak ismerte el. ' i s 5551., 1840., 5562.sz. tkvi betétek. Földhivatali iratok. ; HBML IV.B.1405/b.228. d. IV.B.20/1916. ' ~ HBML IV.B.1414/ b. 7.d. fi.1885. ' ~ 1933.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. ; HBML IV.B.1406/b.151. d. 8744/1937. ; X.301. S.d. 80. ' s 3452.sz. tkvi betét. Földhivatali irat. ; HBML X.301. S.d.80. io9 HBML IV.B.1011/a. 112.k. 975/1842. ; U.o. 113.k. 1900/1845. " HBML IV.B.1109/ l. 283.k. 7706.iktatószám. "' HBML IV.B.1405/b. 159.d. IL50/1900.
19 0 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben 1919-ben már annyira nem volt hely a temetkezéshez, hogy az egylet kénytelen volt visszakérni a zsidótemet ő homokkerti határútjából egy 192 m hosszú és 16 m széles szakaszt. A tanács 1920. május 7-én 30 évre engedélyezte a 682 n. öl közterületnek kijelölt telekrész igénybevételét, évi 20 korona jogelismerési díj ellenében. l ~2 Időközben két területet vásároltak a temető bővítésére : egyrészt 1920. augusztus 31-én a Wekerle soron egy 618.5 n. öl legelőterületet 15000 koronáért. másrészt 1930. december 31-én 16000 pengőért a Vécsey u. 29.sz. alatti 949 n. öl házastelket és a hozzátartozó 2 hold 601 n. öl szőlőt. ~ 13 A szentegylet hiába kérte a temetkezési engedélyt, mert 1932. július 15-én hatályba lépett a város köztemet őről szóló szabályrendelete, amely halottasház létesítéséhez kötötte annak teljesítését. A szentegylet 1933. március 5-i választmányi ülése megállapította, hogy a ravatalozó helyiség 12-15 ezer pengőbe került volna, kedvező hitel felvételére pedig nem nyílott lehetőség. Erre igényelték meg a 10 k.hold. telket a köztemetőből. Az 1934-ben hozott polgármesteri határozat azonban elutasító volt, egyrészt mert a felosztási terv már elkészült, másrészt a zsidó vallás szerint előírt örök jellegű temetkezési hely nem illeszkedett a váltórendszerű köztemet ő rendjébe. Újabb kérvényre a törvényhatósági bizottság két feltétellel engedélyezte a Vécsey u. 29.sz. alatti telek temetővé alakítását : az egyletnek egyrészt biztosítani kellett a Hegyi Mihályné és a Kiss Áron utcák megnyitására kijelölt területet, másrészt a halottasházat három hónapon belül meg kellett építeni.~' 4 A polgármester 1934-ben megadta az építési engedélyt, ám a rövid határidő miatt a hitközség fellebbezett. Ugyanakkor a Vécsey u. 29. környéki telektulajdonosok tiltakoztak a terület temetővé alakítása ellen. A fellebbezések elhúzódása miatt a törvényhatósági bizottság végzése nem emelkedett jogerőre. Időközben lakossági bejelentés érkezett, hogy a Vécsey utcában a telket felszentelték, sőt temettek is bele." 5 A polgármester 1935. január 10-i határozatával kötelezte a szentegyletet a temetés beszüntetésére és az eltemetett halottak holttestének 30 napon belüli eltávolítására. A belügyminiszter ' ~' HBML IV.B.1405/ b. 307.d. 3827/1920. " ; 658. és 5884.sz. tkvi betétek. Földhivatali iratok. "a Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1934. évrő l. XIX. évf. Debrecen, 1935. 289-291.o1d. ; HBML X.301. S.d. 80. i's HBML IV.B.1408/a. 2.d.. 1648/1934.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 307677/1943. XIV. számú véghatározata megerősítette az elsőfokú közigazgatási hatóság döntését." A temetői sírok zsúfoltsága miatt a szentegylet 1946-ban is próbálkozott a bővítéssel, amikor a hatóságtól a köztemető közelében 10-15 holdnyi területet igényelt, ám a felajánlott két ingatlanra végül is nem tartott igényt.' Az 1950. szeptember 11-én készített leltári kimutatás szerint az izraelita szentegylet a Monostorpályi út 44.sz. alatti, a Wekerle sor és a Vécsey u. által határolt zsidótemet őben 8 hold 283.5 n. öl földterület tulajdonosa volt. Akkor a temetői ingatlan becsértékét 35 ezer forintban határozták meg. > > a Összegzés 1840 után Debrecenben a betelepedni szándékozó izraelitáknak meg kellett küzdeniük egy zárt, saját érdekeit védő céhes ipar és keresked ői társulat ellenállásával, amely gazdasági érdekei miatt kezdet ben egyáltalán nem, később nehezen fogadta be az idegeneket. Az 1850-es években a helytartótanács határozott fellépésére volt szükség a helyi hatósággal szemben, hogy a letelepedni vágyó izraeliták ingatlant vásárolhassanak a város területén. Igazi változást 1887 után a politikai és gazdasági rendszer átalakítása, a polgárosodás és a zsidó emancipáció eredményezett. A betelepülő zsidólakosság Debrecen nyugati részén a Széchenyi és a Mester utcák által határolt városrészben koncentrálódott. Jellemző, hogy vallásos intézményeik közelében és egymáshoz közel vásá rolták meg lakóházaikat. A vallási előírások erőteljesen befolyásolták a zsidóember életmódját és közösségi életét. A zsidók megélhetésének fő forrása az ipar és a kereskedelem, ezért érthető, hogy letelepedésük iránya a belváros felé mutat. Részben ez is magyarázza, hogy a múlt században az izraelita hitközség nem tartott igényt a belvárosi házastelek után járó külső földekre és később sem vásárolt külterületi telket. "b HBML IV.B.1406/b. 327.d.. 301/1943. "' HBML XXL505/a. 41.d.. 1895/1946. "~ HBML X.301. S.d. 80.
19 2 Ölveti Gábor : Zsidó közösségi vagyon Debrecenben A betelepedés során majd egy jó félévszázadnak kellett eltelnie, hogy a zsidók létszámának növekedésével és vagyonosodásával elkezdődhetett a jelentős méretű telekvásárlás és építkezés. Pénzhiány miatt az első komoly izraelita templomok a múlt század kilencvenes éveiben létesültek. Ezután kerülhetett sor a korszerű rituális vágóhelyek és fürdők építésére a Pásti, majd a József kir. herceg utcákban. Az izraelita hitközségek építkezésének a virágkora az 1890 és 1910 közötti időszakra esik, amikor a telekvásárlásra és az intézmények létesítésére fordított költségek tetemesek. A századfordulón mindezt segítette a kedvező pénzügyi feltétel megléte, amely később egyáltalán nem jellemző. A jó gazdasági és pénzügyi lehetőségek mellett a hitközségi intézmények fejlesztésének fő mozgatója a zsidólakosság létszámának növekedése volt. A múlt században a hatóságok szorgalmazták az állandó imahely és az iskola létesítését, ám az építkezések első és anyagi kockázattal járó lépéseit a hitközségeknek egyedül kellett vállalniuk. A városi né pesség ugrásszerű gyarapodásával szükségessé vált az egyházi iskolák bővítése. A századfordulón ebben jelent ős szerepet vállalt a kormány és a helyi hatóság is. A kedvező kölcsönökből és segélyekből a debreceni izraelita egyház is részesedett. Igaz a kölcsönfelvétel miatt korlátozódott a további hiteligénylés lehetősége is, hiszen a hitközségek ingatlanait jelzáloggal terhelték meg. A korszaknak igazán megoldatlan kérdése maradt a debreceni zsidótemető bővítése. A háborús pusztítások és a deportálások után a megfogyatkozott debreceni zsidóközösség nem volt képes fenntartani régi intézményeit, de ebben közrejátszottak az államosítások is. CAPITAL OF THE JEWISH COMMUNITY IN DEBRECEN Gábor Ölveti The paper is designed to show the formulation of the real estate capital of the Jewish community in Debrecen, mainly as reflected in archival sources. Settlement of the Jews in Debrecen commenced in 1840, and their population reached a magnitude of ten thousand in 1920. The increase in populations due to the constant immigration, lead to the establishment of the two big religious organisa-