Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822 Budapest, 1880)

Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822 Budapest, 1880) Az ELTE Művészettörténeti Intézetének hallgatói és mezőberényi helytörténészek munkáiból Szerkesztette Galamb Zsuzsanna Vezető tanár Keserü Katalin 2011 Tartalomjegyzék I. Előszó (Keserü Katalin) II. Életrajz dátumokban (Galamb Zsuzsanna) III. Művészeti tanulmányok 1. Mag Hella: Bécsben 2. Mátrai Zsófia - Tóth Adrienn: Münchenben IV. Barátságképtörténetek 1. Juhos Rózsa: A Petőfi-család 2. Galamb Zsuzsanna Zsemberi Laura: Orlai Petrics Soma irodalmi barátságai V. Vásárlók és megrendelők 1. Körösi Mihály - Henger Péter: Békési arcok 2. Körösi Mihály - Henger Péter - Hegedűs Lilla: Városi és megyei megrendelések 3. Hegedűs Lilla Juhos Rózsa: Műegyleti vásárlások, pályázatok 4. Hegedűs Lilla Juhos Rózsa - Szij Barbara: Állami megrendelés és népiskolai program 5. Kosinszky Richárd - Galamb Zsuzsa: Egyházi rendelések 6. Hegedűs Lilla: Főúri támogatók VI. A képalkotó folyamat a 19. században előképek, fotók, tanulmányok, vázlatok, festmények, másolatok, sokszorosított képek a nemzet és történelem témakörében 1. Juhos Rózsa Szeredi Merse Pál: Attila-változatok 2. Csáki Zsuzsanna: Kun László 3. Brunner Attila: Coriolanus 1

VII. Női szerepek Orlai festményein 1. Hanka Nóra: Romantikus képek 2. Tóth Dorottya: Mária és Erzsébet királynők a novigrádi fogságban 3. Kusler Ágnes - Vargyas Zsófia - Kamocsai Éva - Pedrcy Anna: Ideálkép Nők álruhában 4. Kocsis Alexandra: III. Endre lánya, Erzsébet zárdába lép VIII. Művészetközi tanulmányok IX. Függelék 1. Goda Mónika: A festészet és a költészet rokonsága 2. Felföldi Kitti: Milton 1. Orlairól az életében megjelent hírek, tudósítások, kritikák, időrendben (Malustyik Mariann) 2. Orlai Petrics Soma publikált írásai (Hanka Nóra) 3. Orlai Petrics Soma dokumentumok Budapesten: Kéziratok, levelezések (Nyulasi Lili) 4. Orlai Petrics Soma műveinek kiállítástörténete 1848 2011 (Tóth Adrienn) 5. Oeuvre-katalógus (Keserü Katalin - Galamb Zsuzsanna - Szeredi Merse Pál) A szerzők köszönik az országos és helyi múzeumok, levéltárak, intézetek kutatáshoz nyújtott segítségét. 2

I. Előszó Az Orlai Petrics Somáról 1984-ben megjelent monográfia óta sok olyan esemény történt, melyek az akkor róla kialakított kép felülvizsgálatára ösztönözhetnek. Részben azért, mert új Orlai-művek kerültek elő. A könyv megjelenése maga több képtulajdonost ébresztett rá a birtokában lévő művek jelentőségére, így a Magyar Nemzeti Galéria illetve később a magángalériák műtárgyszemléin vagy a könyvet gondozó, ma már nem létező Képzőművészeti Kiadónál illetve a szerzőnél szaporodni kezdtek az oeuvre-katalógus tételei. Majd a Magyar Nemzeti Galéria és más műhelyek, művészettörténészek 19. századra vonatkozó, nyilvánosság elé tárt kutatásai (kiállítások, katalógusok) számos új adatot, körülményt tártak fel Orlaival kapcsolatban is, s gyarapodtak a közgyűjtemények Orlaidokumentumai, képei. A rendszerváltoztatás egyik következményeként azonban maguk a képek szem elől tűntek. A megélénkülő műkereskedelemben titkossá vált a tulajdonosok kiléte, a védett műtárgyaké is, melyek nyilvántartására sajnálatos módon elkerült a Magyar Nemzeti Galériától, s ugyan külön ügyosztálya létesült a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, a védettség gyakorlatilag nem könnyíti meg a kutatók dolgát. A képeket szemléző és forgalmazó, aukcionáló galériák esetenként megszűnnek, máskor nem vezetnek visszamenőleg nyilvántartást a vásárlókról. Pedig ezen múlik, hogy kapcsolatot lehet-e teremteni a tulajdonosokkal a kutatások vagy kiállítások eredményessége érdekében. A műtárgyak 1984-re feltérképezett őrzői közül, akiknek a körében akkoriban oly sok 19. századi élményben részesülhetett a szerző, mára számosan meghaltak, s mobillá vált a társadalom egésze. A telefonkönyvek már nem segítenek a nevekhez tartozó címek megtalálásában. A tulajdonosok bizalmatlanná is váltak, hisz többüket kirabolták, a magángyűjtők köre pedig közben olyan személyiségekkel is bővült, akiknek életmódja, tragikus sorsa nem garancia a műtárgyak védelmére. Pedig a 19. századi kutatások új szempontokkal gyarapodtak az elmúlt évtizedekben, s ezek alkalmazásához a képeket, dokumentumokat is újra elő kellene venni. Az akkor kialakult vagy Közép-Kelet-Európára is kiterjedő művészeti intézményrendszer működésének feltárása 1 részben megkönnyíti a kutatást, másrészt a festőmesterség és a festéstudomány 19. században is különböző, ti. az utóbbi kísérletező voltára hívta fel a figyelmet, mind a 1 Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. Miskolc, 2007, Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Szerk.: Sinkó Katalin. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 1995, A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a 19. században. Szerk.: Szabó Júlia, Majoros Valéria. Budapest, 1992. 3

technikát, mind a festék- vagy színhasználatot, a kompozíciós eljárásokat tekintve. 2 E téren Orlai Petrics Soma nálunk úttörők közé tartozott: az első akadémiai festőnknek tarthatjuk, aki képi elképzeléseihez megfelelő iskolákat és megoldásokat keresett. A műtárgyak kiállításának módjait, a közönség és a művészet kapcsolatát feltáró kutatások sem csak művészetszociológiai vagy kultusztörténeti szempontból 3 érdekesek, az alkotófolyamat ma kevésbé ismert sajátosságaira is fényt vetnek az alkotói és megrendelői igény termékeny összefüggései mellett. Ezek alaján követhetjük végig egy-egy mű útját gondolatának felmerülésétől (vázlat vagy természet utáni rajz) az első, rendszerint kisebb, majd a nagy kép és változatainak születésén keresztül a másolás vagy mechanikus sokszorosítás útján történt többszörözéséig. Így nemcsak kiválasztódhat a véglegesnek tekinthető műalkotás, de a kép sokféle funkciója, a vizuális kultúra magyarországi fellendülése is érthetővé válik. 4 Egyúttal kérdések sora merül fel, például: miközben a kor igényelte a másolatokat, sokszorosított képeket, s ezek éppúgy rangosak voltak, mint az eredetik, nem tisztázódott a szerzői jog, azaz nem mindig azonosítható biztonsággal az egyes példányok szerzője. A művészettörténet-írásban újra előtérbe kerültek az alkotók életrajzát, ennek legszemélyesebb vonatkozásait az alkotások genezise szempontjából vizsgáló, pszichologizáló és mikrofilológiai módszerek, s megújult, új értékelés lehetőségeit teremtette meg az alkotásokkal kapcsolatba hozható helyi körülmények feltárása. 5 Az egyetemes kánon kibővítésére, a művészet főiránya helyett többféleségének megmutatására, a nemzeti utak megbecsülésére és kezdeményezéseik felfedezésére nyílt így mód, azokkal az évtizedekkel kapcsolatban, melyekben az eddig meghatározónak tekintett francia művészet a realizmus és impresszionizmus nagymestereit adta a világnak. A kérdés az lett: mennyire 2 Magyarországon Marastoni Jakab magánakadémiájának korszerű feldolgozása ugyan még nem készült el, de a Mintarajziskoláé (a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem elődjéé) igen: A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Szerk.: Blaskóné Majkó Katalin - Szőke Annamária. Budapest; 2002, A modell. Szerk.: Imre Györgyi. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2004. Nemzetközi vonatkozásban például Painting Technics. History, materials and studio practice. Szerk.: Ashok Roy & Perry Smith. London, 1998, Rafael Cardoso Denis & Colin Trodd: Art and the Academy in t he 19th Century. Manchester, 2000. Magyar és nemzetközi akadémiai kapcsolatokról: München I Magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850-1914. Szerk.: Kárai Petra Veszprémi Nóra. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 3 A kultuszkutatás számos, az utóbbi két évtizedben keletkezett eredményei közül például: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. 1994. 4 A 19. századi popluláris grafikával Révész Emese több tanulmányban is foglalkozott: Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850-1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek példáján, in: Művészettörténeti Értesítő, 50. évf. 2001/1-2, 147-172; Történeti kép mint sajtóillusztráció 1850-1870, in: Történelem Kép. Múlt és művészet kapcsolata Magyarországon. Szerk.: Sinkó Katalin, Mikó Árpád. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000, 580-597. 5 Linda Nochlin: The Politics of Vision. Essays on 19th Century Art and Society. London, 1991; XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép. Szerk.: Király Erzsébet, Róka Enikő, Veszprémi Nóra. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2010. 4

tudja egyetemleges (képi) mondandóját a helyi eszközökkel kommunikálni az alkotó. Orlai problematikája a történelmi képhez kapcsolódott, a képi-irodalmi-történelmi drámához, melynek megjelenítéséhez azonban az akadémizmus európai nyelvét tekintette kiindulópontkét. A kutatások új kereteit jelentik a gender-tanulmányok is, 6 melyek kapcsán például vizsgálhatjuk a (hagyományos) női szerepeket egy korszak vagy alkotó műveiben, s azok sokasága tűnik fel Orlai életművében, megkülönböztetve őt kortársaitól. A művészetközi tanulmányok 7 pedig nemcsak a vizualitás szerepének korabeli növekedésére, az irodalom, a zene és a képzőművészet együttműködésére hívják fel a figyelmet, de a művészetekről való gondolkodás, a sajátos művészi eszközök tudatos használata, a festészetben a forma és kompozíció jelentőségének felismerésére is. Ezen a téren Orlai Petrics Soma ismét csak úttörőnek mondható, irodalmi témái vizuális megjelenítésével és ehhez kapcsolódó teoretikus munkáival. Mindezek alapján Orlai Petrics Somát a 19. századi magyar művészetbe fordulatot hozó, annak második felét festői gondolataival és művészi koncepcióival alapjaiban meghatározó alkotónak tekinthetjük, akinek a jelentősége mint általában az elsőké idővel elhomályosult az érettebb követők mögött. A kutatási eredmények viszont bátorítást adnak jelentőségének kimondásához, melyet egy-egy mű hibái nem csorbítanak. Különösen érdemes ezzel foglalkozni egy olyan művész esetében, aki műveltségével, filozofikus hajlandóságával, társadalmi érzékenységével egy polgárosuló ország ambícióival, nehézségeivel és fájdalmaival lélegzett együtt, úgy, hogy azokat nemzetközi színtéren is megérthetővé tette. A finom részletekben gazdag biedermeier, majd tónusos portréinak és előbb rajzos, később lendületes festőiséggel kivitelezett történelmi és bibliai, az akadémiák stílusába illeszkedő képeinek sokasága közt született Anyám című arcképének kevés szavú realizmusa ma is megdöbbent a korban egyedi voltával. A 2010-2011. tanév során mezőberényi helytörténészekkel és az ELTE Művészettörténeti Intézetének hallgatóival vállalkoztunk Orlai Petrics Soma újraértékelésére. Az Intézet történetében nem az első ilyen eset ez. Igaz, hogy a kortárs művészet területén, de hallgatóitanári és intézményi együttműködéssel jöttek létre a Mágikus művek (Budapest Galéria, 1986), Az új-dadaizmus Magyarországon (ELTE, az Esztétika Tanszékkel közösen, 1989) a Művészettörténet a kortárs művészetben (Dunaújváros, 1997) s a Tiltás és tűrés A Fiatal képzőművészek Stúdiójának 1965-ös 1966-os kiállítása (Ernst Múzeum, 2006) című tárlatok. 6 Például Griselda Pollock: Differencing the Canon. Feminist Desire and the Writing of Art s Histories. London, New York, 1999. 7 Például Text and Image in t he 19-20th Century Art of Central Europe. Szerk.: Keserü Katalin, Szegedy-Maszák Zsuzsanna. Budapest, 2009. 5

Egy 19. századi kiállítás előkészítő szakmai munkája összetettebb. A kor nyelvezetének, kézírásának megértése most újdonságként társult az egyébként is sokirányú vizsgálatokat végző csoportmunkához. Ennek során számos új adat, új kép került elénk, s új összefüggésekbe kerültek a régiek. Katalógusunk betekintést enged ennek az ideiglenes műhelynek a munkájába, mely Orlai halálának 130. és születésének 190. évfordulója között zajlott, az ő tiszteletére, akiben tehát egy sok területen kezdeményező alkotót látunk. Így ez a gyűjteményes kiállítás az első magyarországi egyszemélyes tárlat emlékére is készült, melyet az ifjú Petrics Soma 160 éve, 1852-ben rendezett Debrecenben. A katalógus függeléke mindazonáltal egy továbbra is kutatásokat igénylő életmű mai tudásunk szerint összeállított adatait tartalmazza, néhány fontos dokumentummal együtt. Keserü Katalin 6

II. Életrajz dátumokban 1822 Petrics Soma október 22-én születik a Békés megyei Mezőberényben. Édesapja, Petrics Sámuel módos csizmadia, nagy műhelyt vezet. Édesanyja, Salkovics Karolin révén a gyermek Petőfi Sándor másodunokatestvére. 1832-34 A mezőberényi gimnáziumban tanul. 1834-38 A berényi gimnázium Szarvasra költözik, Orlai itt folytatja tanulmányait. 1839 A nyarat rokonánál, Salkovics Péternél tölti Ostffyasszonyfán, itt találkozik először Petrovics (Petőfi) Sándorral. 1839-40 Sopronban tanul, költészeti-szónoklattani osztályt végez, Pákh Alberttel, a Vasárnapi Ujság majdani szerkesztőjével. 1840-44 A Pápai Református Kollégiumban jogot tanul. Diáktársai között találjuk Jókai Mórt, 1841-ben Petőfit is. Orlai ekkor még írónak készül. Alapító tagja a pápai önképzőkörnek, ahol novelláival kétszer aranyérmet nyer. 1845 Gyulán a megyei tiszti ügyész mellett joggyakornokosodik, közben egyre többet fest. Megismerkedik Névery Annával. 1846 Pestre költözik jurátusnak. Ismeretséget köt Than Mórral és a már tekintélynek örvendő Barabás Miklós festőművésszel, eljárogat Marastoni Jakab festőiskolájába. 1846. dec.- 48 nyara A báró Wenckheim család támogatásával Bécsben festészetet tanul: először az akadémián, majd Ferdinand Waldmüller magániskolájában. 1847-ben elkezdi festeni első nagyméretű, történelmi tárgyú képét, a Szent István és az orgyilkost, s vázlatot készít egy Mohács-témájú festményhez is. 1848 nyara Orlai az első, akadémiai értelemben vett történelmi festővé lesz Magyarországon. 1848-49 A szabadságharcban - családi hagyomány szerint - részt vesz, Guyon tábornok seregében szolgál. Megsebesül, Mezőberényben lábadozik. 1849 Július 5-én Petőfi a családjával meglátogatja Mezőberényben, Segesvárra menet. Orlai lefesti Petőfit: ekkor készül a Petőfi Mezőberényben, melynek változatai a Petőfi-kultusz részévé válnak. A későbbiekben megbízásra is több kultuszképet fest. 1850. márc. Kubinyi Ágoston a Nemzeti Múzeum számára megvásárolja a Szent Istvánfestményt. 7

1850 ősze 51 nyara Münchenben Wilhelm von Kaulbach, az akadémia igazgatója mellett tanul. Megismerkedik Eötvös Józseffel, akiben pártfogójára talál. Barátságot köt a festőnövendék Brodszky Sándorral. 1851 júl. A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című festményével először szerepel a pesti Műegylet tárlatán. Portréfestőként kezdi pályáját Békés megyében. 1852 Debrecenben megörökíti a város jeles polgárait. Portréiból és a II. Lajosfestményből egyéni kiállítást rendez. Ez lehet az első egyéni, gyűjteményes tárlat Magyarországon. 1853. okt. Hivatalosan is felveszi az Orlai nevet, amelyet már régebb óta használ. Békés megyében portrékat fest, a mezőberényi evangélikus templom számára oltárképet készít, melyet majd több egyházi megrendelés követ. 1853-54 Bécsben tanul Karl Rahlnál (Lotz Károllyal). 1854 Július 17-én feleségül veszi Névery Annát. Ősszel Pestre költöznek, a Lövölde tér és a Rózsa utca sarkán álló házba. Idővel három gyermekük születik. Orlai rendszeresen részt vesz a Pesti Műegylet kiállításain, elsősorban történelmi festményekkel, melyek közül többről sokszorosított kép készül. 1855 Gróf Nádasdy Lipót és felesége megbízásából megfesti első művelődéstörténeti képét az egykori nádor, Nádasdy Tamás életéből. A festmény eszméje s maga a műfaj Orlaitól származik. 1861 1861 februárjában megalakul a Magyar Képzőművészeti Társulat, egy kifejezetten a magyar művészeket támogató egyesület. Ötlete 1859-ben, az Orlai Hal-piac téri lakásán tartott baráti összejöveteleken merült föl. Orlai az igazgatósági tagok között kap helyet. Részt vesz a Társulat kiállításain. 1862 A londoni világkiállításra a Milton, leányainak az Elveszett Paradicsomot diktálván című nagyméretű vásznát küldi. Ugyanebben az évben itáliai tanulmányútra indul. 1864 A Magyar Képzőművészeti Társulat ülésén felolvassa tanulmányát A festészet és a költészet rokonságáról. Elkészíti az első hazai történelmi körképet, az Emese álmát. 1867 A Társulat koronázási kiállításán Attila halála című, ellenzékinek mondható festményével vesz részt. 1869 Coriolanus-kompozíciójával szerepel az 1869-es müncheni nemzetközi kiállításon. 1877 Meghal leánya, Mariska. 1878 Meghal orvosnak készülő fia is. 8

1880 Hosszú szenvedés után elhunyt Névery Anna. Orlai három héttel később, június 5-én, élete 58. évében hal meg. A Kerepesi temetőben apja, testvérei és barátai búcsúztatják. Gyászjelentését a Jókai Mór által szerkesztett Hon közli. Összeállította Galamb Zsuzsanna 9

III. Művészeti tanulmányok Orlai Petrics Soma jogászként érkezett Pestre 1846-ban. 8 Tanult szakmáját azonban nem sokáig gyakorolta, még ebben az évben végleg a festészet mellett döntött. Pápai diákévei alatt már rajzolgatott, diáktársáról, Baráth Ferencről rajzolt portréját ma is a pápai iskolában őrzik. Soproni barátjánál, Lantay Sándornál pedig olajfesték iránt érdeklődik 1841-ben, 9 kifejezetten festészeti stúdiumokat azonban nem folytatott, autodidakta módon képezte magát. Pesten ismerkedett meg Than Mórral, akivel barátságot kötött, s felvette a kapcsolatot Barabás Miklóssal is. (Elképzelhető, hogy e két kapcsolat összefüggött, hiszen Than Barabás tanítványa volt ekkoriban.) Barabás 1844- ben nyitotta meg festőiskoláját a lakásán, ahol a hetenkint háromszor tartott órákon tantárgyként szerepelt a festészet elemein kívül a távlattan is. 10 Pénz hiányában azonban iskolája rövid életű volt. Ennek ellenére elképzelhető, hogy Orlai tanulási céllal kereste meg a festőt, hiszen Thannak a Barabás Miklós 2. a PIM engedélyével 1. www.hung-art.hu műtermében című akvarelljét is, melyen néhány növendék látható, 1846-47-re datálják. 11 8 Orlai monografikus feldolgozásai: Tehel Péter: Orlai Petrics Soma, in: Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951. Budapest, 1952, Művelt Nép Könyvkiadó; Szíj Béla: Orlai Petrics Soma művészi kibontakozásának évei, in: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve II. Szerk.: Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. Doroghyné Fehér Zsuzsa. Budapestm 1974; Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma (1822-1880). Budapest, 1984, Képzőművészeti Kiadó; Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből. Mezőberény, 2005. Ezekre a továbbiakban csak akkor hivatkozunk, ha egy-egy probléma megvilágításához nélkülözhetetlenek, vagy ha állításaik megkérdőjeleződnek. 9 Lantay Sándor levele Orlaihoz, MNG Adattár, 2151/1927. 10 Péter Kornélia: Marastoni Jakab. 1804-1860. Budapest, 1936, Fráter és Társa Könyvnyomdája. 32. 11 Than képének naív fogalmazásmódja erősen hasonlít a Petőfi, Jókai és Orlai című rajzhoz. Than Mór: Barabás Miklós műtermében (1847, p. akv. 129x173 mm, MNG) című akvarelljén például (korábban 1846 körülre datálva: Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór (1828-1899). Budapest, 1953. Képzőművészeti Alap. 7.) ott lehet 10

Egy érdekes portré, melyet Vayerné Zibollen Ágnes Orlainak tulajdonított, 12 megerősítené e mestertanítvány viszonyt. Máig eldöntetlen az a kérdés, hogy Laborfalvi Róza portréját Barabás vagy Orlai festette-e, a színésznő életkorát tekintve 1846 körül. Elképzelhető, hogy közös művük ez, Barabás litográfiája alapján (kat. 27). A források Barabás képeként emlegetik, néhány kezdetlegesebb megoldás (például az arc és haj éles elválása) viszont a festeni tanuló Orlaira vall. 13 A morva származású Varságh (Warschag) Jakab is működtetett rajziskolát Pesten. 14 Hogy Orlai látogatta-e, biztosan nem tudni. Barabás és Varságh iskolája mellett a festőnövendékek a velencei származású Marastoni Jakab iskolájában 3. http://www.pestiest.hu képezhették magukat. Marastoni 1836-ban telepedett le Pesten, magániskoláját, egészen a Velencei Akadémia rendszere szerint, éppen 1846-ban nyitotta meg. 15 Négy évesre tervezett iskolájában antik gipsz-másolatok utáni rajz s neves festők műveinek a másolása képezte a tananyag nagy részét. Orlai el-eljárt Marastonihoz, akinél majd Lotz Károly 16 és a képein Orlaiéval olykor feltűnő stiláris rokonságot mutató Szemlér Mihály is tanult. 17 Hogy még nem 46-ban-e vagy később (például 1849-50 folyamán vagy 1851-ben), pontosan nem tudni. 1846- ban mindenesetre nem tölthetett el sok időt a tanintézményben, mivel ez év végén, decemberben özvegy báró Wenckheimné Orczy Terézia támogatásával beiratkozhatott a bécsi Akadémiára, majd Waldmüller magániskolájába. Van viszont egy Orlai-vázlatkönyv melyben Orlai korai rajzai (például a János vitéz első kiadásának címlapjához /1845/ hasonló kompozíció) Orlai is; s az előtér festőállványán látható, készülő női portré akár Laborfalvi Rózáé is lehetne, habár a kéztartás a két képen különböző. 12 A Petőfi Irodalmi Múzeum leíró kartonján Vayerné Zibollen Ágnes feljegyzése olvasható, mely szerint a kép nem Barabás, hanem Orlai műve. 13 A Jókai ház leírását Jókai két unokahúgának, Váli Marinak illetve Jókay Jolánnak a visszaemlékezéseiből ismerjük. Mari Laborfalvit ábrázoló festményt nem említ a Jókai ház leírásakor. Lásd: Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Budapest, 1955, Szépirodalmi Kiadó. Különösen 121. A másik unokahúg, Jolán úgy emlékszik, hogy Jókai szobájában volt Róza néni nagy olajfestésű arcképe, amelyet Barabás festett. Jókay Jolán, Hegedüs Sándorné: Jókai és Laborfalvi Róza. Budapest, 1927, Singer-Wolfner. 75. 14 Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Budapest, 1981, Corvina Kiadó. 368, 395. 15 Kremmer Dezső: Az első Pesti festőiskola. Budapest, 1916, Korvin Nyomda. 9-10. 16 Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Budapest, 1981, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 9. 17 Lyka Károly: Szemlér Mihály, in: Művészet 3. évf. 2. sz. (1904.) 112-116. URL: http://www.mke.hu/lyka/03/3-2-7-szemler.htm [Utolsó lehívás: 2011. június 20.] 11

4. A Magyar Nemzeti Galéria engedélyével 5. www.hung-art.hu mellett más Marastoni-növendékek: Lotz Károly és a majd müncheni diák, Novotny János kitűnő tanulmányrajzai is megtalálhatók. 18 Feltételezzük, hogy a vázlatkönyvet közösen Marastoninál használhatták, hiszen mindhárman látogatták az akadémiáját. Novotny nála később, 1852-ben ment Münchenbe, amikor pedig Lotz Bécsbe. 19 S mivel ők 46-ban még nem jártak Marastonihoz, feltételezhetjük, hogy Orlai a bécsi illetve a müncheni tanulmányai után találkozott velük az akadémián. Bécsi tartózkodásából, melyről tudósítás is megjelent, és mely alatt első nagyszabású történelmi képét, a Szent István ébredését (Szent István és az orgyilkos) festette, valamint elkészítette egy mohácsi temetés -kép vázlatát is, 20 1848 nyarán tért haza, habár elképzelhető, hogy a tavasszal is járt Pesten. Egy eredeti Petőfi-arckép felirata szerint ugyanis azt májusban rajzolta Petrics Soma. 1853-ban tért ismét vissza Bécsbe. Ekkor Karl Rahl magániskoláját látogatta, Lotz Károllyal és Than Mórral együtt. 21 Időközben a másik, az akkor még igen kevés magyar festőnövendék által látogatott művészeti központot, Münchent is felkereste. 1850 késő őszétől 51 nyaráig a Nemzeti Múzeum által megvásárolt Szent István-kép árából 22 - Wilhelm von Kaulbach mellett tanult, anyagi okok miatt azonban müncheni tartózkodása is rövidre sikeredett. Az ott megismert barátaival, köztük a tájképfestő Brodszky Sándorral továbbra is tartotta a kapcsolatot, de nem Münchenbe, hanem Bécsbe tért vissza 1853-ban, 1852-es portréfestő útjain szerzett jövedelméből. Müncheni tanulmányainak eredményeit a nagy vitát kavart II. Lajos-képen mutatta be. 18 Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztály. A vázlatkönyv tudományos feldolgozása még nem történt meg. Keserü i.m. az alig látható jelzésekkel ellátott Lotz és Novotny-rajzokat is Orlaiként mutatta be. 19 Lyka Károly: Nemzeti romantika. Budapest, 1942. 37, 144; Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Budapest, 1938. 17-20 20 Orlai bécsi tartózkodásáról az egykori pápai diák Pap Gábor tudósított, lásd: Pap Gábor: Néhány szó hazai festészetünk megalapítása tárgyában, in: Életképek 10. köt. 4. sz. (1848. július 23. ) 97-102, különösen 99-102. 21 Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián. Budapest, 1935, MTA. 90. 22 A vásárlásról lásd Kubinyi Ágoston levelét Orlaihoz. MNG Adattár 2133/1927. 12

A bécsi és müncheni tanulmányok különböztek, mind a preferált műfajokat, mind a festői technikát és módszereket illetően. Ennek is következménye az a tény, hogy Orlai nem egységes stílusban dolgozott: (bécsies) biedermeier portréfestészete eltér történelmi képeinek a művészettörténet múltjából merítő akadémizmusától. 23 Orlai levelezéséből 24 és a kritikákból 25 kiolvashatjuk, hogy mennyire mélyen foglalkoztatták a különféle festői eljárások, s hogy jóllehet négy tanévet töltött az akadémiákon, kortársai mégis joggal nehezményezték nála a rendszeres képzés hiányát. III. 1. Mag Hella: Bécsben Orlai Petrics Soma 1846-ban, özvegy Wenckheimné született Orczi báróhölgy 26 pártfogásával és támogatásával került Bécsbe festészetet tanulni. Wenckheim (III) József özvegye, Orczy Terézia (1790-1875), a művészlelkű asszony igazi mecénása volt az irodalomnak, művészeteknek. 27 A bárónő vélhetőleg egész első bécsi tartózkodása alatt támogatta Orlait, hiszen egy Névery Annához írt keltezetlen levelében a festőnövendék arról számol be, hogy tanulmányait meg kellett szakítania, mert Wenckheimné megvonta tőle anyagi támogatását, a forradalomtól és a felkelőktől való félelmében. 28 Orlai tehát nem sok időt tölthetett Bécsben. Hazatértének pontos időpontját mestere, Waldmüller egy 1848. július 16-ra keltezett igazolása 29 utáni időre tehetjük. Az akadémia névkönyvében Orlairól csupán egy rövid, 1846. október 3-án keletkezett bejegyzés szerepel: Petrich Sámuel Mezőberényből, 23 éves, evangélikus vallású, a Landstraße 319. szám alatt lakik, cipészmester fia. 30 Az akadémia igazgatója Orlai ottléte alatt az építész Ludwig von Remy volt. A festészeti iskolát Anton Pettner vezette, történelmi 23 Varga Petra: Orlai Petrics Soma festőtechnikájáról. Szemináriumi dolgozat. ELTE Művészettörténeti Intézet, 2011. 24 Lásd például Brodszky Sándor levelét Orlaihoz 1852. november 30. MNG Adattár, 2137/1927. Brodszky tanácsokkal látta el, hol, s hogyan kéne magát képeznie. 25 Eötvös József a II. Lajos festmény kapcsán kifogásolta Orlai technikabeli hiányosságait. Eötvös József levele Orlaihoz, MNG Adattár 2123/1927. A Magyar Képzőművészeti Társulat 1863-ban megjelent évkönyvében a Kun László udvara című festményéről írt kritika is rajzbéli hiányosságokat ró fel. 26 Orlai Soma, in: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 32. sz. (1864. augusztus 7.) 317-318. 27 Palatinus József: Békésvármegyei Nemes Családok története. Első rész. Mágnás családok. Budapest 1909. 35. 28 Orlai Petrics Soma levele Névery Ninához, keltezetlen. OSZK, Kézirattár, Levelestár XIV. 1141.. OSZK, Kézirattár, Levelestár XIV. 1141. A levelet feltehetően 1852-ben írta, mivel beszámol róla, hogy Békésben van, s nemrég hagyta el Debrecent. 29 Waldmüller igazolása kelt Bécs, 1848. július 16. MNG Adattár, 2157/1927. 30 Univ. Archiv. der Akademie der bildenden Künste Wien, Schülerverzeichnisse, Bd. 7. 369.; Fleischer Gyula a forrást 1935-ben feldolgozta, azonban csupán a következő információkat közölte munkájában: Petrich Sámuel, cipészmester fia, Mezőberényből, 23 éves korában, 1846-ban iratkozott be. Fleischer i.m. 75. 13

festészetet Johann Ender, Leopold Kuppelwieser és Josef R. von Führich oktattak. Az akadémia tanára volt Ferdinand Waldmüller is, aki Orlai első bécsi tanulmányi idejének legmeghatározóbb alakjává vált. 31 A bécsi akadémiát I. Lipót udvari festője, Peter Strudel alapította 1688-ban, amely ekkor még magánintézményként működött. 1726-ban szervezték át, s vált nyilvános művészeti akadémiává. 1786 és 1877 között, tehát Orlai akadémia tanulmányai idején az ún. St. Anna- Gebäudéban működött, Bécs belvárosában. Az azóta többször átalakított épületnek ismerjük egykori beosztását: a földszinten kapott helyet egy gipszmásolatokból rendezett kiállítás, valamint a festőiskola egy terme. Az első emeleten a könyvtár, irodák, előadóterem, a másodikon a Gemäldegalerie és raktára, a vésnök és éremkészítő iskola, valamint két építészosztály termei helyezkedtek el. A harmadik szintet a festészet különféle válfajait tanulók termei, a rézmetszők, valamint az általános festészeti és szobrászati osztályok foglalták el. Itt alakították ki továbbá a kosztüm- és modelltermeket, műtermeket és a professzorok szobáit. 32 Az akadémián a 19. század elején alapvetően négy fő osztályban tanulhattak a növendékek: az első a festő-, szobrász-, és mozaikkészítő iskola, a második az építésziskola, a harmadik a vésnök- és éremkészítőké, végül a negyedik a manufaktúrákban alkalmazható művészetek iskolája. 33 Az akadémia 1812-es statútumai értelmében a festészeti osztályon a következő tárgyakat oktatták: történeti rajz alapjai eredeti rajzok után, antik büsztök és szobrok után való rajzolás, csont- és izomtanulmányok csontváz, képek és preparátumok segítségével, emberi test rajzolása és mintázása természet után, tájrajzolás műalkotások és a természet után, virág-, gyümölcs- és állatrajzolás. 34 1838-ban vezették be a kompozíció oktatását, Orlai tehát már hallgathatott kompozíciós tárgyú előadásokat. 35 Arról, hogy hogyan zajlott ekkortájt az akadémián tanuló ifjak egy napja, szemléletes leírást ad Karl Russ egykori festőnövendék (1794-ben iratkozott be az akadémiára) naplóbejegyzése: Reggelente öt órakor keltünk fel, hat körül találkoztunk az akadémián, ahol antik művek vagy a természet után rajzoltunk. Ezután rögtön a képtárba siettünk, ahol tizenkét óráig festettünk, majd a Belvederegartenbe mentünk, egy darab kenyeret előhúztunk a táskából, és mialatt elköltöttük, Fischer már az izmok anatómiáját oktatta. Kettőtől hatig újra a képtárban festettünk, és aztán először volt időnk némi meleget élvezni, amikor Raffaello, Poussin vagy más művek, például az Admiranda Romanorum után rajzoltunk, az éjszakába nyúlóan, azért, hogy a kompozíció oly nehéz törvényeit vagy a tiszta stílus oly komoly fogalmát gyakoroljuk. Sápadtak és soványak voltunk, mint a hűséges vadászkutyák... 36 Az akadémiai oktatás tehát szigorú rend szerint zajlott, s elsősorban műalkotások másolásából állt. 31 Wagner, Walter:Die Geschichte der Akademie der bildenden Künste in Wien. Wien, 1967. Rosenbaum Verlag. 366. 32 Gregor, Joseph:Die Akademie der bildenden Künste in Wien. Ein Abriß ihrer Geschichte aus Anlaß des 250jährigen Bestehens 1692 1942. Wien, 1944. Frick Verlag. 31. 33 Mai, Ekkehard: Die deutschen Kunstakademien im 19. Jahrhundert. Künstlerausbildung zwischen Tradition und Avantgarde. Wien, 2010, Böhlau Verlag. 152. 34 Wagner i.m. 69. 35 Wagner i.m. 105. 36 Knofler, Monika: Das Zeichnen nach dem Modell. Kontinuum und Bedeutungswandel, in: Das Bild des Körpers in der Kunst des 17. bis 20. Jahrhunderts: Zeichnungen aus dem Kupferstichkabinett der Akademie der Bildenden Künste Wien. Hrsg.: Knofler, Monika Weiermaier, Peter. Zürich, 2000, Edition Oehrli. 10-21. 19. Fordítás tőlem (Mag Hella). 14

Waldmüller Orlai Bécsbe érkezésének évében jelent meg Ferdinand Georg Waldmüller első provokatív, az akadémia oktatási módszereit bíráló írása Das Bedürfniß eines zweckmäßigeren Unterrichts in der Malerei und Plastischen Kunst címmel. 37 Ferdinand Georg Waldmüller 1829-ben lett az akadémiai képtár vezetője. Ekkortól kezdve oktat is az akadémián, az évek során azonban egyre nyilvánvalóbbá válik művészetfelfogása és az akadémia oktatási rendszere közötti ellentét. Miután 1845-ben az akadémiai tanács az ő reformjavaslatait visszautasította, jelentette meg említett művét. Ezt követően magániskolát nyitott, amely azonban mindvégig, 1851-ig, az akadémia által rendelkezésére bocsátott termekben működött. 38 Iskolája nagy népszerűségnek örvendett, számtalan magyar növendéke is volt. Orlai mellett Zichy Mihály, Haan Antal (Orlai Petrics Soma földije) és Jakobey Károly tanultak nála. 39 Orlai mestere iránti lelkesedését mutatja 1847. április 10-én kelt levele: Magam vagyok egy igen jeles, s világ hírű művésznek a vezetése alatt, ki belőlem nem akármi embert akar faragni, s mindketten iparkodunk is rajta. 40 Arról, hogy ez az iparkodás valóban kölcsönös volt, bizonyosságot nyerhetünk a Waldmüller által írt igazolásból, amiben Orlairól mint egyik legkitűnőbb tanítványáról nyilatkozik. 41 Az akkori akadémiai oktatás legnagyobb fogyatékosságának Waldmüller a sokévi tanulóidőt tartja: véleménye szerint saját módszerével akár egyetlen év alatt is képezhető festő. 42 Ennek alapja az volt, hogy elvetette az elvont szabályok, teóriák, normák létjogosultságát a művészképzésben, és helyettük kizárólag a természet amely, mint írja: minden szépség és igazság anyja tanulmányozásának fontosságát hirdette, hiszen az olyannyira csodált görögök sem mást, csupán a természetet utánozták. 43 A természet és teremtményeinek elsősorban a legnemesebbnek és legtökéletesebbnek, az emberi testnek tanulmányozása által elérhető, hogy a tanulók elhagyják a színlelést, affektálást és a modorosságot. Mindegy tehát, hogy a tanuló a történelmi-, a portré- vagy az állatfestészet iránt vonzódik-e leginkább, az elsődleges feladat az emberi test közvetlen nem festmények vagy antik szobrok által való 37 Ferdinand Georg Waldmüller: Das Bedürfniß eines zweckmäßigeren Unterrichts in der Malerei und Plastischen Kunst. Angedeutet nach eigenen Erfahrungen. Wien, 1846. 38 Frodl, Gerbert: Biedermeier, in: (.): Geschichte der bildenden Kunst in Österreich. 19. Jahrhundert. Bd. V. Hrsg.: Frodl, Gerbert. München Berlin London New York, 2002, Prestel Verlag. 272-295. 39 Grimschitz, Bruno: Ferdinand Georg Waldmüller. Salzburg, 1957, Verlag Galerie Welz. 79. 40 Levele Tóth Ferenchez, kelt Bécs, 1847. április 10. MNG Adattár, 2154/1927. 41 Waldmüller igazolása kelt Bécs, 1848. július 16. MNG Adattár, 2157/1927. 42 Feuchtmüller Rupert: Ferdinand Georg Waldmüller 1793-1865. Wien, 1996, Brandstätter Verlag. 331. 43 Feuchtmüller i.m. 329-331. 15

tanulmányozása. 44 Waldmüller tanulmányi rendszere az emberi csontváz több nézetből való megfigyelésével kezdődik, majd az élő modell utáni rajzzal folytatódik ezt egészítik ki az anatómiai ismeretek, lehetőleg minél szemléletesebben bemutatva. Az izmok tanulmányozásához például mozgatható bábukat készíttetett. 45 Az akadémián kezdetben vélhetőleg csupán az ember anatómiájáról megjelent könyveket használták, mint például Andreas Vesalius 16. századi munkáját, a De humani corporis fabricát, amely megtalálható volt az akadémia könyvtárának állományában. 46 Már a korai időktől kezdve gyűjteni kezdték azokat a metszeteket, rajzokat, amelyek az arcot vagy a test egyéb részleteit ábrázolták. Jacob van Schuppen, az akadémia híres, 18. századi igazgatója minden bizonnyal hozott magával ilyen lapokat hazájából, Franciaországból, valamint maga is készített ilyeneket pedagógiai célokra. A halála után felvett leltárban ládaszám szerepeltek hasonló művek, és még a [18.] század utolsó évtizedeiben is Schuppen szemléltető ábráit tartották [a kezdők,] az [úgynevezett ]Anfängerklasse tantermeinek falán. 47 További feladat volt természetesen a régi mesterek képeinek másolása, antik szobrok rajzolása is. Később a Waldmüller által szorgalmazott, külön erre a célra készült bábukat is tanulmányozták. A rendszeres anatómia-oktatást 1739-ben vezették be. Az akadémia 1751-es statútuma pedig már előírta, hogy antik szobrok, valamint élő modell utáni rajzoktatást télen vasár- és ünnepnapokat kivéve naponta, nyáron pedig hetente háromszor kell végezni, mindig naplemente után, két órán keresztül. Orlai ottléte alatt csak férfi aktokkal dolgozhattak. Női aktmodelleket vélhetőleg csak az 1852-es újranyitás után fogadott be az intézmény, addig csupán az akadémia falain kívül lehetett női aktmodellt rajzolni. 48 A falakon belül a nőalakok ábrázolásának szinte kizárólagos mintájául az a huszonnégy, élő modell után készült, 17. századi aktrajz szolgálhatott, amely Johann Karl Loth velencei festőiskolájából került Bécsbe. 49 Waldmüller egyéves rendszerében pontosan meghatározta, mikor s mit kell a festőnövendéknek elsajátítania. Legelőször magát a rajz technikáját. Az első körvonalrajzokat szénnel, árnyékolás nélkül készítették a rajz ugyanis mindennek az alapja, a legnehezebb, ugyanakkor a legfontosabb része minden képnek. Ezt követően jöhetett csak az ecsetvezetés, a fény- és árnyékolástechnika elsajátítása. Az oktatás második felében kaptak a tanulók természet után készítendő, kezdetben egyszerűbb, majd egyre összetettebb feladatokat. Az egyéves kurzus után annak, aki történelmi festészettel kívánt foglalkozni, még tovább kellett 44 Feuchtmüller i.m. 331. Az izmok tanulmányozásához például mozgatható bábukat készíttetett. Lásd: Feuchtüller i.m. 332-333. 45 Ezen kívül kívánatos a tanulókat rögtön az elején a perspektíva szabályaival is megismertetni. Idézi: Feuchtmüller 1996. 332-333. 46 Knofler i.m. 11. 47 A témához lásd részteletesen: Jávor Anna: A női akt a bécsi akadémián, in: A modell: női akt a 19. századi magyar művészetben. Szerk.: Imre Györgyi et al. h. n. [Budapest] é. n. [2004], MNG. 275-280. Itt 276. 48 Knofler i.m. 11, 13, 91. 49 Jávor i.m. 276. 16

képeznie magát. A növendékek ekkor ruházatot, drapériát valamint állatokat közöttük is elsősorban lovat tanulmányoztak. 50 Waldmüller oktatásának egy további lényeges eleme az, hogy a mester nem javította ki sajátkezűleg tanítványa hibáit. Úgy vélte: az állandó mesteri felügyelet és korrekció által a tanuló nem tudja saját stílusát megtalálni, egyénisége és tehetsége nem tud kibontakozni. A növendék így csupán egy másik kéz modorát sajátítja el. 51 Ez bepillantást ad a meghonosodott akadémiai gyakorlatba: általános, sőt természetes volt, hogy a professzorok korrigálták növendékük munkáját. Mint ahogyan a túlzott professzori beavatkozást, a régi mesterek képeinek szigorú másolását is elvetette Waldmüller. A másolást nem csak azért tartotta károsnak, mert a régi képek besötétedtek, s így valós értékük már nem látszott. Fő kifogása a másolás ellen az, hogy a diákok így könnyen az imitáció hibájába esnek. Bárkit tudnak utánozni, de egyéni stílusuk elvész vagy ki sem alakul. 52 Waldmüller sokkal fontosabbnak tartotta a közvetlen természet s a legjelesebb teremtmény az ember - megfigyelését. A művész legfontosabb szerve szerinte a szem, amivel a világot befogadhatjuk. Ebbe a festői programba nem illettek a nagy történelmi tablók, ő maga történelmi festményt alig alkotott. Figyelmét sokkal inkább azok a műfajok kötötték le, amelyekben az ember, a természet közvetlenül megragadható: a zsáner és a portré. Orlai technikailag sokat fejlődött Bécsben. 53 Itt sajátította el a biedermeier klasszicizáló, a részleteket aprólékosan kidolgozó modorát, mely olyannyira jellemző portréi jelentős részére, 54 illetve a jó alapozás technikáját, mely lehetővé teszi, hogy a sima alap ne szívja el hamar a festéket, és minél tovább lehessen dolgozni a képen, finomítani a részleteket. A csúcsfények kezelésének a technikáját is ekkor tanulhatta meg. Ezt legszebben a Perényiné a Mohácsi csata után összeszedi a halottakat című festményén figyelhetjük meg. 55 Ezek a fények vezetik a tekintetet, amire különösen a még nem kidolgozott, csupán rajzi átírásra (sokszorosításra) vagy későbbi feldolgozásra szánt képek esetében van szükség. Waldmüller alkalmazta a korban újnak számító alla prima festést is. E módszer lényege abban áll, hogy a festő egy ültő helyében viszi fel a különböző minőségű és funkciójú színeket az arc vagy a 50 Feuchtmüller i.m. 332-334. 51 Feuchtmüller i.m. 332. 52 Feuchtmüller i.m. 334. 53 Az Orlai technikájáról szóló rész alapja Varga Petra: Orlai Petrics Soma festőtechnikájáról című szemináriumi dolgozata. ELTE Művészettörténeti Intézet, 2011. 54 Keserü i.m. 8. 55 Ehhez lásd: Pócs Judit: Borsos József festészete a restaurátor szemével, in: Borsos József festő és fotográfus (1821-1883). Szerk.: Veszprémi Nóra. Katalógus, Budapest, 2009, Magyar Nemzeti Galéria. 76. Elképzelhető, hogy a Perényiné az a Mohács-témájú kép, melybe még Bécsben fogott bele. 17

ruha megfestéséhez. A lazúros sötétebb színek és a világos fedőszínek egyszerre kerülnek fel a vászonra, majd az átmeneti színekkel lazán egybemosták az árnyalatokat. 56 Orlai képein is megfigyelhető ennek nyoma, különösen a korai Anyám című festményen (kat. 48). 57 Ezen a képen a ruha kidolgozásának laza ecsetvonásai utalnak a gyors festési módra, mely egyben a realista, a lényeget kiemelő szemlélet érvényesülésének is utat nyitott festészetünkben. 6. http://www.hung-art.hu Orlai és a bécsi biedermeier portéművészet A 18. század végére, a polgárosodással egyidejűleg a család, az otthoni élet témái az ábrázolások előterébe kerültek. 58 Bécsben a biedermeier portréfestészet egyik legfontosabb mestere volt Waldmüller, s portréművészete Orlaira is hatással volt. Különösen a családja körében, majd a megrendelésre készített gyermekportréi mutatnak sok hasonlóságot a bécsi mester műveivel, függetlenül attól, hogy közvetlenül a Waldmüller-iskola vagy már München és a második bécsi tartózkodása után festette-e őket. Egy ismeretlen testvérpárt ábrázoló, kis méretű, 23 x 19, 5 cm-es, kartonra készült, jelzetlen olajfestménye például még a 40-es évekre tehető, 59 (kat. 62) míg a Damó Elemért ábrázoló 60 (kat. 221), későbbi kép párhuzamát is 56 Pócs i.m. 76. 57 Z. Gács György: A festészet technológiája. Budapest, 1954, Képzőművészeti Alap. 88. 58 Frodl i.m. 272, 278. 59 Kieselbach Galéria, 3. Aukció, 1998. 03. 30, 173. tétel. - Evangélikus Múzeum: http://www.kieselbach.hu/m- 8143 [utolsó lehívás: 2011-06-26] 60 Mű-terem Galéria, 1. aukció, 1998 ősz, 46. tétel. MNG bírálati szám: 9315. Lisznyai Damó Elemér 1853-1937 között élt, orvos volt. A műnek, mely Elemért nagyjából ötéves korában ábrázolja, (s így 1858 körül kellett készülnie) édesapja, Lisznyai Damó Kálmán, költő volt a megrendelője. Lisznyai az 1843-as pozsonyi Országgyűlésen találkozott Petőfivel, akinek haláláig jó barátja maradt, s feltehetőleg Petőfi révén Orlaival is kapcsolatba került. A szabadságharcban huszárként vett részt, majd két évig Olaszországban szolgált a császári hadseregben. 1851-től haláláig, 1863-ig Pesten élt, ünnepelt költőként. Orlaival feltehetően megtartotta ismeretségét, így lehetséges, hogy megfestette kisfiát, Elemért. Lásd hozzá: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. URL: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/l/l14209.htm. [Utolsó lehívás: 2011. 07. 10.] 18

7. www.kieselbach.hu 8. www.onlineaukcio.com könnyedén megtaláljuk Waldmüller munkái között. Batthyány-Strattmann Leopoldine grófkisasszonyról két éves korában készült portréján 61 hasonló, frontális beállításban láthatjuk a gyermeket, amint - Damó Elemérhez hasonlóan - néhány szál rózsával játszik. Orlai egy 1852-es munkája a debreceni Csanak Rózát és Esztert ábrázolja. 62 Két kisgyermeket láthatunk, a nővér átkarolja testvérét. A festmény Waldmüller összeölelkező testvérpárokat ábrázoló portrétípusára vezethető vissza. 63 Orlainak e portrék társadalmi megbecsülést s viszonylagos jólétet hoztak. 1852-es debreceni portréfestő működése például anyagilag oly sikeres volt, hogy ezt követően ismét Bécsben tanulhatott, majd Pestre letelepedvén szintén számtalan portrémegrendelést kapott. Közülük kiemelkedőek a Mihálkovics családot bemutató portrék, melyek 1856 körül készültek. Mihálkovics János ügyvéd és felesége mellett négy gyermeküket a tizenkét éves Gézát, a tízéves-forma Helénát, továbbá Tivadart és a legifjabb Árpádot is megörökíttette Orlai. 64 A négy gyermek közül háromnál a biedermeier gyermekportrék szokásos eszköztárából származó apró állatok: madarak és nyúl láthatóak. Géza és Heléna körülbelül derékig ábrázolva, semleges, belső teret sejtető háttér előtt áll. Nagyobb kreativitásról árulkodnak és a korabeli bécsi festészettel való szoros összefüggést jobban szemléltetik Tivadar és Árpád képei. A legkisebb gyermek, Árpád egy repkénnyel befuttatott, félköríves ablaknyílásban egy kalitkából a kezére röppent madárra csodálkozik rá, meglehetősen közeli képkivágatban. Orlai 61 Feuchtmüller i.m. kat. 183. 62 Az említett kép egykor szintén egy családi portrésorozat része volt, hiszen a lányok szüleit, Csanak Józsefet, a debreceni fűszerkereskedőt, valamint feleségét, Csanak Józsefné Várady-Szabó Esztert is megörökítette Orlai, ezek azonban csak reprodukcióról ismertek. Keserü i.m. kat. 52-54. 63 Feuchtmüller i.m. kat. 646. 64 Keserü i.m. 28-29, kat. 91-96, 47-51. kép, 9. színes kép. 19

mesterének, Waldmüllernek több hasonló képe közül elsősorban a négy éves E. grófkisasszonyt ábrázoló, 1821-es képe említendő. 65 Mihálkovics Tivadar a természetben, egy fa tövében ül, lábánál kalapja valamint egy nyúl. A kép jobb oldalán pedig kilátás nyílik a háttérben elterülő lankás tájra. Ez a portré Waldmüller néhány, hasonló korú gyermekeket a természetben ábrázoló képével, úgymint Rohan egyik hercegének 1827-es, 66 Julia Apraxin grófkisasszony 1835-ös, 67 valamint Hermine Beckert 1838-as portréjával is hasonlóságot mutat. 68 Mindegyik esetben megfigyelhető a kép jobb vagy bal felét uraló sötétebb képrész például facsoport - illetve az ezzel ellentétes oldalon a kilátás a háttérben ábrázolt, ködbe vesző, hegyes vagy éppen lankásabb tájra. Továbbá az összes említett képen jelen vannak azonos motívumok nyúl illetve kutya, könnyű, nyári kalap. Orlai 1853-ban még egyszer ellátogathatott Bécsbe, ezúttal azonban Karl Rahlnál tanult. 69 A Rahl-korszak Karl Rahl 1850-51-ben a bécsi akadémián festészetet oktatott, az akadémia 1850/51-es átszervezése, illetve politikai véleménykülönbség miatt azonban eltávolították őt az intézményből. 1851-ben alapította meg magániskoláját, kezdetben 15 tanulóval. 70 1852-ben már itt tanul Than Mór, aki az akadémiát hagyta el Rahlért, 71 egy évre rá érkezett Orlai. Ő azonban újfent csak rövid időt töltött el Bécsben. Rahlnál tanulhatta meg a szürke alapozás technikáját, s ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy figurái elveszítették keménységüket. 72 Második bécsi tanulmányi idején a Pesti Műegylet állandó kiállításáról szóló ismertetés 73 beszámol egy Orlai festményről: ezt 1853-ban festette Bécsben Búcsú csata előtt címmel, de jelenleg nem ismerjük. Folytatása történelmi témájú festészetében lelhető fel. Formailag viszont az Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket című mezőberényi oltárképéhez hasonlíthatott a búcsúkép, melyen feltűnik mind az alakformálásban, mind a komponálásban való jártassága. A 65 Feuchtmüller i.m.. kat. 91. 66 Feuchtmüller i.m.. kat. 227. 67 Feuchtmüller i.m.. kat. 475. 68 Feuchtmüller i.m.. kat. 568. 69 Keserü i.m. 8. 70 Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Budapest, 1938, Képzőművészeti Kiadó. 10. 71 Lásd Fleischer i.m. 90. 72 Keserü i.m. 8. Ha elfogadjuk, hogy Orlai a szürke alapozást Rahlnál tanulta meg, akkor ez amennyiben egy fekete-fehérben megfestett kép egy színes kép alapját jelentheti - Orlai fekete-fehér Petőfi arcképének a datálását némiképp módosítja. E festmény hátoldalán ugyanis az olvasható, hogy Orlai első Petőfi képének a vázlata, tehát 1848-ban készült. (Lásd hozzá Keserü i.m. 77. kat. 24/b. ) Ha azonban a fekete-fehér kép alapozásnak tekinthető, később, 1853 után készülhetett. A fekete-fehér arckép ezenkívül lehet ilyenként önálló kép is. 73 Délibáb, 1853. második félév, 25. szám. Lásd Keserü i.m. 36. 20

szürkés tónus, mely lágy színárnyalatokat és színátmeneteket eredményez, azonban csak a hazatérte utáni években tűnik fel képein. III. 2. Mátrai Zsófia Tóth Adrienn: Münchenben Orlai első, rövid bécsi tanulmánya után tovább kereste a lehetőséget, hogy akadémiai szinten képezze magát. Történelmi festményét (melyet Waldmüller második osztályában készített), a Szent István és az orgyilkost a Nemzeti Múzeum 1850-ben megvásárolta. Ebből a pénzből fedezni tudta müncheni tanulmányait. A bajor fővárosban a bécsinél szabadabb légkörben folyt az oktatás, a várost pezsgőbb, más művészeti központok elsősorban Róma felé nyitottabb légkör és a történelmi kép elsősége jellemezte. Orlai 1850-1851 közt tanult Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, az akadémia igazgatójánál. Az ő irányítása alatt fejlesztette képességeit, a Királyi Akadémiára nem iratkozott be, de tagja volt a müncheni Műegyletnek is. 74 A müncheni Képzőművészeti Királyi Akadémia I. Miksa támogatásával 1808-ban jött létre. 75 Ezt megelőzően Münchenben 1770-től működött egy szintén akadémiának nevezett művészetoktatási intézmény, ez azonban két tanárával, gipszmásolatok és természet utáni rajzon alapuló oktatási módszerével nem tett szert túlzott jelentőségre. Az átalakult intézmény első igazgatója a korábban a düsseldorfi akadémiát irányító Peter von Langer (1756-1824) volt. Az akadémia alapító iratában előre mutató alapelveket fogalmaztak meg. Az antik művészet és a nagy mesterek munkáinak másolása helyett fontossá vált például a természet utáni rajz. A gyakorlatban ez kevéssé valósult meg, modellül továbbra is a XIV-XV. századi itáliai mesterek művei, s nem valós modellek szolgáltak. Jelentős változást csak Peter von Cornelius 1824-es kinevezése jelentett. 76 A nazarénus festő ezt megelőzően az 1820-ban újjászervezett düsseldorfi akadémiát vezette. A düsseldorfi minta 77 hatott a müncheni oktatási rendszer átalakítására is, teljes átvételről azonban nem beszélhetünk. A nazarénusok azok közül a fiatal festők közül kerültek ki, akik 1808-ban a bécsi akadémia módszereit és elveit elvetve létrehozták a Lukács testvérek egyesületét. Elhagyták a bécsi akadémiát, s 1810-től Rómában dolgoztak együtt. Amellett, hogy hittek az önálló művészi út bejárásának a jelentőségében, fontosnak tartották a közösségi keretek közt való 74 u. o. 75 Pevsner, Nikolaus: Die Geschichte der Kunstakademien. München, 1986, Mäander Verlag. Ford.: Floerke, H. Roland, 1986. 208. sk.; Büttner, Frank: Das wirksamste Mittel für die Erhaltung und allgemeinere Ausbreitung der Künste. Die Akademie unter Max I. Joseph und Ludwig I. 1808 1848, in: 200 Jahre Akademie der Bildenden Künste München. Hrsg.: Gerhart, Nikolaus Grasskamp, Walter Matzner Florian. München, 2008, Hirmer Verlag. 30-44. Az átalakult intézmény első igazgatója a korábban a düsseldorfi akadémiát irányító Peter von Langer (1756-1824) volt. 76 Pevsner i.m., Vaughan, William : Cultivation and control: the Masterclass and the Düsseldorf Academy in the nineteenth century, in: Art and Academy in the nineteenth century. Ed. Denis, Rafael Cardoso Trodd, Colin. Manchaster, 2000, University Press. 150-163. 77 Itt különösen a nazarénusok csoportos-munkavégzését kell kiemelnünk. 21

tevékenykedést. Cornelius hozzájuk csatlakozva részt vett a római Casa Bartholdy kifestésében. A megbízás révén nagy ismeretségre tettek szert. Közülük így nem csupán Cornelius, hanem Julius Schnorr von Carolsfeld és Wilhelm von Schadow is akadémiai igazgatói pozíciót töltött be Düsseldorfban. Moritz von Schwindt Münchenben oktatott, Cornelius pedig 1824-től az intézmény igazgatója lett. Előtte, a düsseldorfi akadémián 3 egymásra épülő osztályt határozott meg. Az első évfolyam alapozó jellegű (rajz, geometria és perspektíva). A második öntvények és modellek utáni rajzon, régi mesterek műveinek másolásán és a művészet nagy korszakainak megismerésén alapul. Festészettel csak a második évfolyamon kezdhettek el foglalkozni a növendékek. A harmadik évfolyamon, az úgynevezett mesteriskolában Cornelius - részben önálló műtermekben, részben a mester mellett - szabadabb jellegű képzési formát képzelt el. E mesteriskola-típus intézményes bevezetésére várni kellett, de saját tanítványaival megvalósította elképzeléseit. Középkori mintákhoz visszanyúlva alakította ki a mester és a tanítványok közös munkáján alapuló műhelygyakorlatot. A mesteriskola gondolata amellett, hogy a személytelen, gépies akadémiai gyakorlattal szembefordul, összecseng azokkal a XIX. századi, szélesebb körben ható gondolatokkal is, melyek a felsőoktatás céljaként nem a jól meghatározott, kész ismeretanyag átadását, hanem a kreatív, kutató tevékenységet jelölték meg, melyben a professzor személyének kétségtelenül meghatározó szerepe van. Amikor Cornelius 1824-ben a müncheni akadémia élére került, a nagyszabású reformok szintén elmaradtak. A mesteriskolák gyakorlatát itt sem vezették be, de Cornelius - hasonlóan a düsseldorfi mintához - itt is csak a saját tanítványaival foglalkozott, s velük dolgozott nagyszabású müncheni falképein. 78 Az akadémián elsődleges szerepet játszott a történelmi festészet; a zsáner- és tájképfestő osztályok háttérbe szorultak, utóbbi 1826-tól nem is működött tovább az akadémia keretei közt (átkerült a Müncheni Műegylet fennhatósága alá). 79 Corneliust az építész Friedrich von Gärtner követte az igazgatói székben: beindította a mesteriskola rendszerét és az éves kiállítások szokását is. 80 Kaulbach 1849-től szintén a corneliusi hagyományokat követte, jelentősége azonban nem annyira a reformokban, hanem a monumentális történelmi és vallásos festészet propagálásában keresendő. 81 Lyka Károly ezért Cornelius és Kaulbach festészetét eszmeművészetnek, kartonművészetnek tekintette, mely inkább történetfilozófiai, semmint festői problémákat vet fel. 82 Kaulbach azonban, noha nem szakított a corneliusi szigorúbb, rajzos, a vonal elsőbbségét hirdető stílussal, új, sztereokrómikus falképfestő technikát vezetett be, 83 mely újraértékelésének alapja lett. 84 A szín jelentős szerephez azonban később, Pilotynak köszönhetően jutott a müncheni festészetben. Mégis a kaulbachi szemléletnek köszönhető a biedermeier-szentimentális felfogású történelmi témák átalakulása Orlainál átfogóbb, ha egyelőre nem is történetfilozófiai, de mindenesetre jelentésben gazdagabb témákká. 78 Például: müncheni Glyptothek kifestése, 1820-30. (A freskók a II. világháborúban elpusztultak.) Utolsó ítélet freskó, 1836-1840, St. Ludwig, München. 79 Hessky Orsolya: Az akadémiától a modernizmusig. München és a magyar művészet 1850-1914, in: München I Magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850-1914. Szerk.: Kárai Petra Veszprémi Nóra. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 23. 80 Az igazgatói posztot őt követően Heinrich Maria von Heß, majd 1849-től Wilhelm von Kaulbach töltötték be. Hessky i.m. 24. 81 Uo. 82 Lyka Károly i.m. 85, uő: Magyar művészet Münchenben. Budapest, 1951. 24 83 Ásványi alapanyagú festészeti eljárást, melyben a vízüveg kap kulcsszerepet. Az egyszerű vízfestéket vízüveggel vonják be. A vízoldékony nátriumszilikátos anyag a falra felhordva száradás után vízhatlan réteget képez. Az ezen a felületen elkészített festményre újabb vízüveg réteget hordanak fel, mely a képet védi az állagromlástól, elsősorban a külső környezeti és a káros éghajlati hatásoktól. 84 Hubertus Kohle: Die Münchner Akademie in den Jahren 1849-1886. In: 200 Jahre i.m. 44-53 22

Orlai és a müncheni történelmi festészet: Cornelius és Kaulbach Orlai az akadémiára a szó szorosan vett értelmében nem járt. Részben Kaulbach műtermében, részben önállóan, saját kompozícióin dolgozott, ami inkább a mesteriskolák gyakorlatával rokonítható. Az alsóbb akadémiai osztályokat kihagyta, nyilván bécsi képzettségére hivatkozva. A nagy, sokalakos történelmi képek kompozíciói, problémái kötötték le a figyelmét, emiatt eshetett választása Münchenre, ezt valóban érdemes volt tanulmányoznia a bajor fővárosban. Nem csak az akadémiai oktatás, hanem a Münchenben látható képek, vizuális élmények, a közvetlen benyomások jelenthettek sokat. Elsősorban tanára, Kaulbach illetve Cornelius műveinek a hatását fedezhetjük fel képein. A csoportfűzés technikáját, a kompozíciós eljárást a két német mester műveiről leshette el. Corneliust tisztelhette jobban. Brodszky Sándor, Orlai Münchenben maradt festőbarátja évekkel később, 1853-ban külön megemlíti Orlainak, hogy Cornelius a városba érkezett. 85 Münchenben valóban bőven nyílt alkalma a nazarénus festő műveit, kompozíciós eljárásait tanulmányozni. Cornelius mintája a reneszánsz festészet volt. A Casa Bartholdybeli József a fáraó előtt témájú kompozíciója például összefüggésbe hozható a reneszánsz Sacra Conversazione 9. www.wga.hu jelenetekkel, elsősorban Giovanni Bellini 1505-ös velencei munkájával. Ugyanezt a kompozíciót alkalmazta a müncheni Glyptothek antik isteneket ábrázoló falkép-ciklusánál is. A kompozíciókban közös az, hogy a főszereplők a kép központi részén, kiemelt pozícióban kapnak helyet, alakjukat architektonikus jellegű trónus hangsúlyozza, kétoldalt pedig nyitott árkádokon vagy oszlopsoron át táj látható. A mellékalakok kétoldalt illetve a trónus körül 85 Brodszky levele Orlaihoz, 1853. május 22. MNG Adattár, 2138/1927. 23

helyezkednek el. Hasonló kompozíciós megoldással él Orlai is az Ónodi gyűlés című történeti festményén. A képet az Inkei család számára festette, az 1860-as években, 86 tehát müncheni tartózkodása után. A kép kissé aszimmetrikus szerkezete illetve Rákóczi álló alakja ellenére is beilleszthető e típusba. Jellemző a figurák csoportfűzése: a tekintetek iránya, a mozdulatok egyrészt mozgalmassá teszik a kompozíciót, másrészt egyértelmű viszonyt állítanak fel az egyes alakok közt. A figurák elhelyezése, a csoportfűzés nem csak a szereplők hierarchiáját jelölik ki, hanem meghatározzák a kép értelmezésének, a kép olvasásának a 10. www.wikipedia.org módját is. A Cornelius Glyptothek-beli kompozícióin szereplő, archetipikus, beszédes mozdulatú alakok közül néhányat ugyancsak felfedezhetünk Orlai képein. Az Agamemnón álma című kompozíció jobb oldali, antik filozófusra emlékeztető, töprengő figurájához, mely maga is reneszánsz előképre támaszkodik, hasonló a Petőfi Debrecenben című kép (1856) Petőfi- alakja, de az 1869-es Coriolanus főalakja is. Cornelius Afrodité megvédi Páriszt Menelaosztól című kompozíciójának háttal térdeplő, feltartott karú Afroditéje az 1857-es Salamon királyt anyja megátkozza című kép háttal ábrázolt nőalakjának mozdulatával és ennek funkciójával hozható összefüggésbe. (kat. 242) 11. www.hung-art.hu 86 Keserü i.m. 39. még az Orczy családot tételezi megrendelőnek. Orlai előkerült pénztárkönyvében a festmény mellett viszont az Inkei név szerepel. 24

Kaulbach festői módszerét egy tanulmánnyal sajátította el Orlai: lemásolta a báró Prónay Istvánt 87 Hamletként ábrázoló festményét. Prónay Münchenben végezte festői tanulmányait, s annak ellenére, hogy neve nem szerepel az 1824 és 1890 között hivatalosan felvett növendékek között, találunk hiteles forrásokat akadémiai tartózkodásra vonatkozóan. 1939 és 1941 között biztosan Münchenben élt. 88 Kaulbach portréja 1841-ben készült róla, jelmezben. A művészek körében szokás volt álarcosbált rendezni, de nem ez adta az ötletet Kaulbachnak. A jelmez viselésére a mester özvegyének levele adhat magyarázatot. Ebből megtudhatjuk, hogy a fiatal magyar nemes ingatag kedélyű volt, s épp ez vezette Kaulbachot a kosztüm kiválasztásához: az eget ostromló temperamentuma, tettekre való vágy, a mely azonban nagyon is gyakran csüggedésbe ment át (...) gyakran összehasonlította Hamlet természetével és arra 12. www.arthist.elte.hu törekedett, hogy a képmáson is ezt a gondolatot kifejezésre juttassa. Prónay melankolikus, töprengő tulajdonsága miatt Kaulbachnak nagyon megtetszett a szép fiatalember, 89 s talán Orlai, akiről tudjuk, hogy hasonló kedélyű volt, ezért is választotta témájául a képet, amellett, hogy honfitársát ábrázolta. Kaulbach ugyanakkor - Goethe és Schiller műveinek illusztrálása mellett - számtalan Shakespeare-illusztrációt készített, melyek metszetként terjedtek. (Orlai majd 1864-ben, a Képzőművészeti Társulat ülésén felolvasott tanulmányában Kaulbach és Cornelius Shakespeare-illusztrációira hivatkozva fejti ki nézeteit a költészet és a képzőművészet rokonságáról és a kép /az illusztráció/ mibenlétéről. 90 ) Hamlet-képének főszereplőjét a szabadban látjuk egy épület sarkához támaszkodva. Fejét enyhén balra fordítva tekint ki a 87 Prónay müncheni tanulóidejét és művészi munkásságát Cifka Brigitta dolgozta fel. Prónay István 1817. március 15-én született báró Prónay Simon és Hirngeist Anna fiaként. Részt vett a Pesti Műegylet alapításában 1839-ben, 1845-ig a Műegylet igazgatói választmányának tagja volt, 1841-ben a műbíráló választmány munkájában is részt vett. Cifka Brigitta: Wilhelm von Kaulbach magyar tanítványa, báró Prónay István, in: Művészettörténeti Értesítő. 1996, 45. évf. 3-4.sz. 294-296. 88 Cifka i.m. 294. W. v. Kaulbach unokaöccsét, Friedrichet idézi, aki leveleiben részletesen beszámol Prónayról. Fr. Kaulbach-hoz lásd: Kaulbach, Isidore: Friedrich Kaulbach, Erinnerungen an mein Vaterhaus, Berlin 1931, Mittler & Sohn. 89 Cifka i.m. 295. 90 Keserü. i.m. 62. 25

képből, hátával könnyedén nekidől a falnak, míg karját és lábát keresztbe teszi. Jobb kezében egy könyvet tart. Sötét fürtökkel keretezett arca kemény vonású: szigorú, egyenes szemöldöke alól egyenesen a kép szemlélőjére tekint. Vörösbe hajló szakállát és sötétbarna haját Kaulbach igen gondosan, anyagszerűen adja vissza. Öltözéke egy vállon átvetett sötét köpenyből, alatta vörös bársony kabátból és ingből, valamint egy fekete harisnyanadrágból és cipőből áll. A főalaktól jobbra, a festmény sarkában néhány tárgy látható, mintha csak hanyagul odadobták volna őket a fűbe. Az egyik egy összecsukott tábori szék, rajta egy cilinder, és a falnak támasztva egy ötágú címerrel díszített mappa. Ezek a tárgyak természetesen nem a Hamletjelmez tartozékai, hanem a modellt álló személy festői tevékenységére utalnak. Különösen a mappa lehet árulkodó, mely vázlatokat tartalmazhat. Prónay alakja mögött, a kis oszloppal keretezett ablakban látható a kép mellékszereplője, egy fiatal lány (Ophélia?). Frissítővel teli poharat és rózsákat hoz, figyelme erre összpontosul. Prónay alakjától balra, a ház sarkán dús, indás szőlő fut végig. A földön a páfrányok közül egy narancscserje magasodik ki érett gyümölcseivel. Mögötte a távolban hegyes táj. Kaulbach, amikor kinevezték a müncheni akadémia igazgatójává, egy magyar nemesről készült portrét átszállíttatott a direktori műtermébe, és felakasztotta Liszt Ferenc arcképe mellé. 91 A kutatások szerint elképzelhető, hogy Prónay portréjáról van szó. A festmény tehát szem előtt volt, Orlai könnyen hozzáférhetett. Orlai festménye azonban Kaulbach festményének csupán egy részletére, a főalakra koncentrál. (kat. 84) Az eredeti portré minden egyes vonását hűen követi ugyan, de a Kaulbachnál 13. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet engedélyével látható kiegészítő elemeket a lányt, a növényzetet - elhagyta. Orlai festménye tanulmánynak készült. Ezt a feltevést támaszthatja alá, hogy a hátteret - az árnyékok feltüntetésével - monokróm sötétzöldre festette, a képkivágatot leszűkítette, tehát egyszerűsítette a képet. 91 Cifka i.m. 294. Idézi Wurzbachot: Wurzbach, Alfred von: Zeitgenossen: biographische Skizzen. 9. Heft. Wilhelm von Kaulbach. Wien-Pest-Leipzig, 1871. Hartleben Verlag. 53. 26

Orlai festményén az ifjú orra, bajusza is hegyesebb. A kar feljebb van, a bal kézfej kisebb, valószínű Orlai képzetlenségéből következően. A repkény, a portré mellett megnyíló táj 92 azonban Waldmüller motívumaival egyezve visszatérnek portréfestészetében. Kaulbachnak a berlini Neues Museum falképeihez készült, nagyméretű kartonjai is például szolgálhattak Orlainak. Kaulbach müncheni udvari festőként, 1845 és 1869 között dolgozott a freskóterveken. Hatrészes ciklusban ábrázolja az emberiség történelmének főbb korszakait. Kompozícióiban hangsúlyosan különválik az égi és a földi szféra. Ezek együttesét és körkompozícióinak tanulságait Orlai az Emes álma című művében (kat. 304) használhatta 14. http://sdt.sulinet.hu fel talán a legnyilvánvalóbban. Míg a német mester hat külön képben jeleníti meg a világtörténelmet (a Hunok csatája című képen például az elesett hunok lelkei harcolnak a rómaiakkal), addig Orlai Emes álma című művén egyetlen vízióként jeleníti meg a magyar mítoszt és történelmet. Emese mitikus alakja van középen, az őt körbefogó csoportok füzérében pedig legfelül I. István látható. Ő a főalak, kinek megkeresztelése Magyarországnak a keresztény Európához való csatlakozását jelentette. (Ebben az értelemben 92 Anna Mary Howitt 1850-1852 közt Münchenben kelt levelei szerint (An Art Student in Munich. Boston, 1854. 18-38) ezek a részletek Kaulbach festményén az ő saját műtermének környezetét mutatják. 27

lesz majd a Tudományos Akadémia reprezentatív falképének témája /Lotz Károly: Szent István kora/.) A többi, múltból választott esemény is jelképes értelmű. Orlai tehát történetfilozófiát is tanult Kaulbachtól: az egyes jelenetek történelmi sorsfordulók allegóriái. Ezt a gondolkodásmódot majd Karl Rahl falképmegrendeléseket kapott tanítványai kamatoztatják (lásd a Nemzeti Múzeum Lotz és Than festette frízét a magyar történelemről). Orlai a II. Lajos holttestének feltalálása (kat. 85) című, önálló kompozícióját müncheni tartózkodásának idején készítette. Barátjához és patrónusához, Toldy Ferenchez írt leveleiben beszámolt róla, hogy olyan témát keresett, mely tragikus és egyben festői is, és hogy úgy vélte, II. Lajos megtalálása kielégíti 15. Debrecen, Református Kollégium Könyvtára ezen kritériumokat. 93 Kaulbachnál találkozott Eötvös Józseffel és Trefort Ágostonnal, kik gyakran gyűltek össze, művészeti kérdésekről társalogva. Elképzelhető, hogy a II. Lajos festmény korábbi, még Bécsben fogant ideája ilyen baráti társalgások alkalmával vált festői programmá. A kompozíció kialakításakor Cornelius Pietája, illetve a Perényinét megjelenítő 93 Orlai levele Toldy Ferenchez 1851. március. MTA Kézirattár, Magyar Irod. Levelezés/4.r. 85.sz. 28

képen Tiziano Krisztus sírba tétele szolgálhattak számára előképül. 94 A koronát felmutató alakot pedig, melyet itthon kifogásoltak, egyenesen Kaulbach tanácsára s útmutatásai alapján festette. 95 A képet Münchenben pozitívabban fogadták, mint itthon. Toldy Ferenc lapjában, az Új Magyar Múzeumban megjelent egy müncheni kritikarészlet: Mindenek felett Orlainak egy festménye köti le figyelmünket. Ez idegen tárggyal, mely históriai szimpátiánktól oly távol fekszik, szerencsés művészi kezelés miatt rokonultunk. Az egésznek elrendezése, a személyek csoportozása, az egyes kitűnőbbeknek kifejezése (...) a festő képzelméről tesznek tanúságot. A rajz több kívánnivalót hagy, ellenben a színpompa sok tapintatot és értelmet bizonyít." 96 A müncheni kritika a rajzbéli tudás hiányosságai mellett tekintve a müncheni művészet hagyományos rajzos jellegét nem mehetett el szó nélkül, de kiemeli a képzelet jelentőségét, amint Kaulbachot is ezzel védte meg egy másik tanítványa, amikor festészetét a színtelensége miatt bírálták. 97 A festmény viszonylag hűvös itthoni fogadtatásában közrjetátszhatott újszerűsége is: a nagyformátumú, akadémikus történelmi kép szokatlan volt még ekkoriban Pesten, amint a történelmi esemény önmagán túlmutató jelentőségének azaz valamely történelmi eszmének - megfogalmazása is. 98 Újszerű volt továbbá technikája: a vastag alapozás, mely lehetővé tette a festék több rétegben való felvitelét, s így az anyagszerűség érvényesülhetett a képen. 99 Orlai oeuvre-jében tehát döntő változást hozott a Kaulbach mellett töltött idő. Emellett közvetlen motívumátvételekről is beszélhetünk a csoportok és az egyes figurák megformálásában. Például gyakran alkalmazza azt a Kaulbachnál (a Neues Museum kartonjain) is megfigyelhető megoldást, hogy egy-egy főalakot számos mellékalakkal körbevéve ábrázolt. Ezek a kuporgó, leboruló, testtartásukkal, gesztusaikkal, mozdulataikkal és tekintetükkel a főalakra koncentráló figurák őt hangsúlyozzák, s kiemelik a jelenet drámaiságát azáltal, hogy az esemény különféle lelki visszhangjait jelenítik meg. Ez a pszichologizáló szemlélet jellemzi az ugyancsak Kaulbachnál gyakran előforduló, felemelt vagy előre kinyújtott, feltűnő kartartások átvételét is. Az égnek emelt karú Perényiné a 94 Keserü i.m. 34. 95 Orlai levele Toldyhoz, 1851. szeptember 29. MTA Kézirattár, Magyar Irod. Levelezés/4.r. 85.sz. A mű készítésének körülményeit Orlai leveléből ismerjük: szinte minden idejét felemésztette a kép megfestése, külön műtermet is bérelt számára. Lásd hozzá még: Szíj Béla i.m. 96 Új Magyar Múzeum 1. évf. 10. f. (1851. július 1.) 588. A múzeum tárcája c. rovatban közli (feltehetőleg Toldy) a müncheni kritikát. 97 Anna Mary Howitt i.m. 98 Szvoboda Dománszky Gabriella: Müncheni művészek a pesti tárlatban, in: München I Magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850-1914. Szerk.: Kárai Petra Veszprémi Nóra. Katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 2009. 53. 99 Varga Petra i.m. 29

Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat című festményen (kat. 33), a 16. www.hung-art.hu Coriolanus kinyújtott karú nőalakja vagy a Vigilt bíráló, ugynacsak kinyújtott karú Attila alakjainak az ihletője lehetett Kaulbach. Orlai III. Endre leánya, Erzsébet zárdába lép című kompozíciójának főalakja pedig hasonlóságokat mutat Kaulbach egy Stuart Máriát ábrázoló rajza után készült, 1840-es metszettel és a Mária alakja körül csoportosuló figurákkal. 100 Orlai müncheni évét összegezve megállapítható, hogy Cornelius és Kaulbach hatása komponálási technikájának tekintetében és az alakformálás terén valamint a történelmi kép eszmeiségének felfogásában kétségtelen, s mellettük Moritz von Schwind, a szintén az akadémián oktató nazarénus festő illusztrációinak tanulságait is felhasználta majd narratív kompozícióin, illusztrációin, melyek fontosságára a Hamlet-Prónay festmény is felhívhatta a 17. www.llb-detmold.de 100 Schiller in Detmond. Eine Ausstellung der Lippischen Landesbibliothek zum 200. Todestag des Klassikers, 2005. Kat. Nr. 106. URL: http://www.llb-detmold.de/wir-ueber-uns/aus-unserer-arbeit/ausstellungen/ausstellung-2005-1/3-teil.html [Utolsó lehívás: 2011.06.24.] 30

figyelmét. A tanulmányok azonban nem csak iskolákat jelentettek akkoriban. Tanulmányútjaik során a nagy képtárakban nagymesterek műveit másolták a festők, hogy elsajátítsák a különleges technikákat. Orlai Rembrandt önarcképét másolta Firenzében, és számos rajzot készített tárgyakról, figurákról, mozdulatokról, melyeket majd a saját festményein felhasznált. 31

IV. Barátságképtörténetek Orlai szorosan vett kortársai Brodszky Sándor (1819-1901), Haán Antal (1827-1888), Than Mór (1828-1899), az ifjabbak közül Lotz Károly (1833-1904) voltak, akikkel mint festőnövendék került kapcsolatba, de barátságukat a különböző művészeti események, a hazai művészeti élet fellendítéséért végzett közös munkájuk segített fenntartani. E barátságok és a kor szokásai - megengedték, hogy az egyikük által felvetett témát a másikuk is feldolgozza, gyakran azonos festői szemlélettel, mégis különbözően. Orlai említett Ónodi gyűlés című képe például Than Mór egy korai, 1848-as, hasonló témájú festményére vezethető vissza, 101 s viszont több Orlai-képnek is megtaláljuk későbbi variánsát Than életművében (lásd például a Szent Cecília festményt 102 ). Than Mór kezenyomát őrzi a Petrics-családban lévő, Orlai Anyám című képéről készült kicsi akvarell másolat is. Lotz Károllyal Marastoninál, de Rahlnál is találkozhatott. Ismeretségük bizonyítéka az MNG Grafikai osztályán őrzött vázlatkönyv. 103 Az Orlai által felvetett témákat, műfaji lehetőségeket gyakran Lotz és Than aknázta ki, hiszen a sokat töprengő Orlai kezdeményezője volt több új műfajnak (művelődéstörténeti kép), kompozíciós megoldásnak is, viszont nagy megrendeléseket nem kapott. A Nemzeti Múzeum magyar történelmet ábrázoló fríze (Lotz és Than) vagy az Akadémia művelődéstörténeti falképei (Lotz) például Orlai eszmeiségét követik, aki az Emes álmával megteremtette a magyar történelmi körképet is, melyen az időben egymást követő, körbe komponált jelenetek mindegyikének allegorikus értelme volt. 104 A képes beszéd, mely a biedermeier kor érzelmes, bensőséges történelmi képeiből éppen Orlai révén vált megfontolt és általános érvényű történelmi példázattá, az ő munkásságukban lett a támogatott művészet nyilvánosságában mindenki nemzeti biblia pauperuma. A tájképfestő Ligeti Antal (1823-1890) is Orlai jó barátja volt, akinek távollétében - rendszeresen beszámolhatott a pesti művészéletről. 105 Így volt békéscsabai barátjával, Haan Antallal is, aki éppen megelőzte Orlait Waldmüller iskolájában, s utána hosszú időre Rómába ment, de levélben tartották a kapcsolatot, noha ezekből az nem derül ki, hogy Orlai itáliai tanulmányútja idején Haan otthon, azaz Capriban tartózkodott-e. Brodszky Sándor tájképfestővel Münchenben ismerkedett meg, s Orlai egyik legjobb barátjára talált benne. 101 Keserü Katalin i.m. 39. 102 Orlai képe: 1863, Than Mór: Szent Cecília, 1868. MNG. 103 Orlai vázlatkönyve 26 lappal, benne Lotz és Novotny rajzaival. MNG Graf. 1931-2274. 104 Keserü i.m. 49. 105 Haán Antal levele 1862. MNG Adattár 2169/1927. Ligeti Antal levele 1957. július 6. MNG Adattár 2145/1927. 32

volt. 111 Az őt képzettségben, készségben túlszárnyaló ifjabb generáció tagjai sikerének szívből Mikor anyagiak híján Münchent elhagyni kényszerült, Brodszkyt kérte meg, hogy vigyázzon hátrahagyott értékeire. 106 Brodszky tanácsot is adott neki, hogyan haladjon tovább a pályáján. Waldmüller oktatását, a természet utáni rajz hangsúlyozását nem tartotta kielégítőnek: tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a természet stúdiuma, előkészület nélkül semmire sem visz. 107 Brodszky fontosnak tartotta az antikok, a később korú nagy művészek alkotásainak a tanulmányozását, s további akadémiai tanulmányokat javasolt Orlainak. Mesterként azonban Barabás Miklóst (1810-1898) tisztelte, akit 1846-os rövid pesti tartózkodásakor keresett fel először, s később is jó viszonyban maradt vele. Barabás közbenjárt a Magyar Képzőművészeti Társulat megalakítása érdekében, amikor Orlai Halpiac téri lakásán rendszeresen összegyűltek kollégái: a vele egy házban lakó Pecz Henrik (1812-1868) illetve a bécsi festő, Adolf van Venne (1828-1911), s mivel nem értettek egyet a Műegylet kereskedelmi szellemével, egy tisztán magyar művészeket pártoló egyesületet szerettek volna létrehozni. Az idősebbek közül Kiss Bálint (1802-1868), a fiatalabbak közül Brodszky Sándor (1819-1901), Plachy Ferenc (1820-?), Latkóczy Lajos (1821-1875), Telepy Károly (1828-1906) közreműködésével, és a már nagy hírű Barabás támogatásával folyamodványt nyújtottak be a rendőrséghez az ügyben. Az egyesület létrehozását az 1860-as októberi diploma tette lehetővé, az engedélyt 1861. február 15-én kapták meg. 108 Emellett Orlai többször fordult Barabás műveihez mint kiindulóponthoz arcképei készítésekor. Nádasdy Tamás posztumusz portréja például Barabásnak az ifjúról rajzolt litográfiája alapján készülhetett. 109 Viszont feltételezhető, hogy Orlai festette meg Barabás számára Albrecht főherceg arcképét 1851-52-ben Debrecenben, melyet Barabás valószínűleg átdolgozva - a Műegylet 1853. október 15-én nyíló kiállításán mutatott be. 110 És Barabás litografálta Orlai Attila vallomásra bírja Vigilt című festményét, amely az Ország Tükre 1865-ös melléklete adózott elismeréssel. Székely Bertalannak (1835-1910) például az ő eredeti ideáját - a II. Lajos holttestének megtalálása témát egyértelmű sikerrel feldolgozó képét, 112 mely kompozíciójában is Orlai hatását mutatja, s ugyancsak Münchenben készült, Orlai a Pesti 106 Brodszky levele Münchenből Orlainak, 1852. november 30. MNG Adattár 2137/1927. 107 Brodszky Sándor levele Orlaihoz, 1852. november 30. MNG Adattár 2137/1927. 108 Keserü i.m. 16. 109 Keserü i.m. 29. 110 Orlai pénztárkönyvének bejegyzése e tétel mellett: kollégámnak. A Barabás-kép kiállításáról: Szvoboda Dománszky Gabriella: A Pesti Műegylet története. Miskolc, 2007. 162.l. 5. sz. 111 Keserü i.m. 39. 112 Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása. 1860, MNG. Olaj, vászon, 140x181, 5 cm. Székely festményét 1861-ben a Műegyletben állították ki. 33

Napló 1861. március 7-i számában méltatta: az öröm szikrája hatotta át lelkemet [ ] Üdvözlöm ez ifjú bajtársamat, kinek képe ennyi technikai tökélyt és költői szépséget foglal magában [ ]. 113 A festmény egyedüli hibáját a táj túlhangsúlyozásában látta. Székely a kritikát meleg hangú levélben köszönte meg. 114 E történetből a kornak egy másik figyelemre méltó szokására is következtethetünk. Már meglévő magyar történelmi képeket másoltak az ifjak, tanulás céljából. Ilyen eset lenne egy Hunyadi János halála kép másolata is Schmidt József (1810-1875 k.) festményéről, melyet korábban Orlainak, ma Szemlér Mihálynak tulajdonítanak. 115 A másolat Székely esetében a minta újrafogalmazása, túlszárnyalása, mintegy mestervizsga lehetett a szakma előtt. A Székely-féle II. Lajos-feldolgozás arra is fényt vet, hogy Székely megértette Orlai gondolkodását, felvállalta mint tudjuk, egész életére a komponálás szellemi-konceptuális munkáját, melyre Orlai műve adta az első példát. IV. 1. Juhos Rózsa: A Petőfi-család Orlai azonban nem csak festőkkel tartotta a kapcsolatot. Legismertebb, legközelibb barátja és egyben másod-unokatestvére Petőfi Sándor volt. Barátságuk, amely 1839 nyarán kezdődött Ostffyasszonyfán, jól dokumentált. 116 Orlai többször megfestette barátját. Még pápai diákként készíthette Petőfi fekvő alakját, melyet sokáig a mezőberényi Petrics-szőlő kunyhójában őriztek. A dokumentumok és az eddigi feldolgozások szerint 1842 nyarán készülhetett, Petrovicséknál, a Petőfi szüleit megörökítő, életteli két rajz, melyek az ismert, festett portréinak és azok másolatainak forrásai voltak (kat. 30, 31). A rajzok kvalitásait tekintve azonban aligha datálhatók a diákévekre. Feltételezzük, hogy élő modell után készültek, tehát még Hrúz Mária és Petrovics István halála, azaz 1849 tavasza előtt. Orlai bécsi tanulmányait tekintve vagy 1846-ban vagy 1848-ban. Az élő modellre utalnak a rajzi részletek s a festő jelenlétét bizonyító, feléje (és így a néző felé) irányuló tekintetek. 113 Körösi Mihály i.m. 135. 114 Ádámosi Székely Bertalan leve Orlaihoz, 1861. május 9. MNG Adattár 2146/1927. 115 Szemlér Mihály: Hunyadi János halála, 1859. Hadtörténeti Múzem, Budapest. 116 Lásd: Szíj Bélai.m. 185-198.; Irányi István: Petőfi és Orlai barátsága, in: Mezőberény 250 éves. Mezőberény. 1974., Keserü i.m., Körösi Mihály i.m. 34

18. www.hung-art.hu 19. www.hung-art.hu A festményeken ezeket már nem látjuk, s az eredeti viseletdarabok helyett is korhoz, személyhez nem kötődő ruházatban tűnnek fel a költő szülei. A festő a rajzokhoz képest nemcsak egyszerűsítette, de a konkrét alkalomtól el is vonatkoztatta, idealizálta őket, megváltoztatva a képkivágást is, azaz elhagyva a részleteket. (kat. 246, 248). 20. www.mek.oszk.hu 35

Eszmék a művészet körül című írásában Orlai festői gyakorlatának vezérelvét fogalmazta meg, mely megvilágítja a tanulmányrajzok és a festett portrék különbségét is. 117 Véleményem szerint a művész annyiban lehet hű a természethez, s csak annyiból uralkodhatik felette, mennyiből annak általános, összes jellemét iparkodik visszaadni; ha a természet részletes igazságába akar hatni, belevész annak gazdagságába, s el fogja miatta téveszteni a főczélt, azon hatást, amelyet az egésznek a néző lelkére kell tennie. E cél nélkül a természet stúdiuma csak naturalistákat képez, kiknek productumainál egy daguerrotyp sokkal becsesebb. Azaz a festménynél csak azokra a részletekre van szükség, amelyek egy bizonyos eszme kifejezését szolgálják. Petőfi szülei esetében ez a halott költő kultuszának ápolása, amire utalnak a festmények másolatai és a róluk készült litográfia (Grimm Vince, 1861). Noha a portrék beállítása azonos, a fenti különbségek már kultuszképként készült festményeket jellemeznek. Így ezek készülésének idejét az 1850-es évekre tehetjük. IV. 2. Galamb Zsuzsanna Zsemberi Laura: Orlai Perics Soma irodalmi barátságai 21. A Petőfi Irodalmi Múzeum engedélyével A barátból kultusz tárgyává válást reprezentálják a Petőfi-portrék. Nemrég előkerült egy ceruzarajz, melyet a dátuma szerint Orlai 1848. május 26-án készített. A képecskéről Arany János feljegyezte: "Találó Petőfi Sándor portré a mestertől, Arany János XI./20. 48." 118 (kat. 35) (Az Arany János által közölt dátum felvet egy kérdést: elképzelhető, hogy Orlai a tavaszi pesti események hatására hazalátogatott Bécsből? Vagy esetleg emlékezetből rajzolta le barátját forradalmárként?) 1848-ban, ennek alapján készülhetett legismertebb Petőfi-mellképének alapja is, mely befejezetlenül maradt (kat. 40), 119 s melyet több változatban is elkészített. A ceruzarajz és e portrék alapján komponálhatta a 117 Délibáb 1853. 2. félév 10. szám 292 118 Jelzet: 1503, R.78.69. Papír, fa. Keret: 18,5 x 24,7 cm; rajz: 14,7 x 10,6 cm. Jókai hagyatékból származó hiteles tárgyakkal együtt került a gyűjteménybe. 119 1875-ben Marastoni József kőnyomatában sokszorosították, a Nemzeti Múzeum is ekkor vásárolta meg a festőtől. Lásd: Keserü i.m. 18. 36

22. www.hung-art.hu Petőfi otthonában/dolgozószobájában című képeit is. (kat. 44) 1849-ben készült a Petőfi Mezőberényben című portré, melynek két változatát s több példányát is ismerjük. 1849. július 5-én Petőfi, mivel a kormány is menekült, jobbnak látta, ha elhagyja Pestet. Mezőberényben, Orlaiéknál szállt meg családjával. Az itt eltöltött hetekről, amikor számos katonai vezető is a környéken tartózkodott, Szendrey Júlia tudósít részletesen. Orlai július 16-án kezdte festegetni Petőfit, úgy, ahogy a költő mezőberényi életét magára parancsolta: pongyolában, öreg karosszékben ülve, kezében csibukkal, félretett karddal. 120 A képet és variációját nemcsak ő, de mások is másolták, 121 s Orlai is újabb Petőfi-portrékkal állt elő az 50-es években. Orlai Szendrey Júliához fűződő viszonya ellentétes érzelmektől fűtött, viszontagságos kapcsolat lehetett. Talán rajzolni is tanította Petőfi menyasszonyát. Szendrey Júlia egy rajza mindenesetre Orlai stílusában készült, feltehetően még 1846-ban. 122 Mint Petőfi esküvői tanúját, Orlait mélyen megrázta Júlia újabb házassága, s maga a tény, hogy Júlia nyilváníttatta halottá ifjú férjét. Idővel azonban megbékélhetett a ténnyel, s a források szerint portrét festett róla, de ez korábban, még a házasságuk idején is készülhetett. Vannak, akik ezt a lappangó portrét látják a Petőfi Irodalmi Múzeum Szendrey Mari címen nyilvántartott képében. De az is elképzelhető, hogy a már ifjúkorában költőként fellépő Júliáról, aki közben is írt verseket, 123 készült a Sappho című, sokak szerint legszebb portréja. (Lásd VII.3. fejezet, kat. 268) Az egyértelmű választ megnehezíti a festett portré sajátszerűsége: sokkal inkább felismerhetők benne az alkotó stílusa és szemlélete, mint a portré alanyának vonásai. 120 Szendrey Júlia: Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása Bethlen Margit grófnő előszavával ; közzéteszik és feldolgozták Mikes Lajos és Dernői Kocsis László. Budapest, 1930. Genius Kiadó. 23. 121 Lásd a Petőfi Irodalmi Múzeum nyilvántartását 122 Csapszéki jelenet. MNG Grafikai Osztály, Orlai Petrics Soma nevén nyilvántartva. Keserü i.m. oeuvrekatalógus 19. tétel (44.l.) A távlat megrajzolásában mutatott kezdetlegesség utalhat a tanítvány munkájára. 123 Lásd hozzá Szendrey i.m. [URL elérése: http://mek-oszk.uz.ua/07000/07091/html/#32] Szendrey naplójában, és a szerkesztők is több helyen beszámolnak Júlia irodalmi ténykedéséről. 37

Másik diákkori barátja Jókai Mór volt. Őt a pápai kollégiumban ismerte meg. Orlai ekkoriban még költőnek, írónak készült, és sokkal inkább Jókai volt az, aki a festészet iránt érdeklődést mutatott. Orlai feljegyzései szerint Jókai nagyon jól rajzolt, s új színezési módot akart kitalálni. 124 Orlai és Jókai a diákévek után sem vesztették szem elől egymást. A Jókai által szerkesztett lapok (Életképek, Délibáb) többször beszámoltak Orlairól. 125 Jókai-portrét mégse ismerünk tőle. Az író 1848-ban találkozott későbbi feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel. Jókai Jolán említi a róla festett Barabás -portrét Jókai lakásában, mely feltehetően az az 1846 körül készült kép, melyet Orlai és Barabás közös munkájának tekinthetünk. Jókainak még egy Orlai-képe volt: a festő halálakor vásárolta meg az Attila halála című kép egyik változatát. 126 Pákh Alberttel (1823-1867) soproni diákéveiktől kezdve ismerték egymást. Jellegzetes vonásait Orlai a Kun László udvara című festményen örökítette meg, a királyt az ország siralmas állapotára figyelmeztető férfiú alakjában. 127 Pákh javasolta Orlainak, hogy gyűjtsék össze Petőfi egykori barátait, s írják meg emlékeiket Petőfiről. Pákh halála miatt a tervből nem lett semmi, s mint ahogy Orlai írja, 128 egy ilyen nagyszabású vállalkozáshoz egy olyan vezető személyiség kellett volna, mint amilyen ő volt. Orlai jó 10 évvel barátja halála után adta közre visszaemlékezéseit Petőfiről. 129 Petőfi révén Orlai kapcsolatban állt az irodalomtörténész Gyulai Pállal. Gyulai (1826-1909) Petőfi költészetének az egyik legelső méltatója. 1854-ben jelent meg tanulmánya Petőfiről Toldy Ferenc lapjában, az Új Magyar Múzeumban Petőfi Sándor és lyrai költészetünk címmel. 1855-ben pedig az Újabbkori Ismeretek Tára sorozat VI. kötetében jelentetett meg egy rövid írást a költőről, röviden összefoglalva Petőfi életét, kitérve gyermekkorára és szüleihez fűződő kapcsolatára is. Petőfi életrajzának az összeállításához Orlai segítségét kérte. 130 Elképzelhető, hogy Orlai ekkor fordult ismét témaként Petőfi alakjához. Gyulai 124 Orlai Petrics Soma: Adatok Petőfi életéhez, in: Budapesti Szemle, 1879, XIX. Kötet, 343. A pápai diákkörben Orlai kétszer is nyert, A hontalanok és A viszontorlás című beszélyeivel. Jókai pedig bevallotta, hogy Orlai novellái ekkoriban sokkal jobbak voltak, mint az övé: szép hangulat, költői én, erőteljes nyelv, művészeti alkotás egyesültek benne. Jókai levele Dr. Fenyvessy Ferencnek, 1880. július 11. Jókai Mór: Jókai Mór összes művei. Levelezése III. Budapest, 1971. Argumentum Kiadó. 110. 125 Lásd: Pap Gábor: Néhány szó hazai festészetünk megalapítása tárgyában, in: Életképek 10. köt. 4. sz. (1848. július 23.) 97-102. 126 A hagyatéki árverésről illetve Jókai vásárlásáról lásd: Vasárnapi Újság 27. évf. 31. sz. (1880. augusztus 1.) 521. A cikkben Attila menyegzőjeként említik a képet 127 Kacziány Ödön: Pesti művészélet az 50-es, 60-as években, in: Művészet 1910, 9. évf. 1.sz. 12-13. 128 Orlai Petrics Soma: Adatok Petőfi életéhez, in: Budapesti Szemle (1879) 37-38. sz. 1-19 illetve 336-369. 129 Orlai i.m. 130 Gyulai Pál levele Orlaihoz, 1855. július 10. MNG Adattár 2119/1927. A tanulmány: Gyulai Pál: Petőfi Sándor, in: Gyulai Pál: Bírálatok, cikkek, tanulmányok. Sajtó alá rend. és jegyz. [ell.] Bisztray Gyula, Komlós Aladár. Budapest, 1961, Akadémiai Kiadó. 223-228. 38

1858-ban vette feleségül Szendrey Máriát, Júlia húgát, akiről Orlai a feltételezések szerint egyik ismert portréját készítette (kat 251). 131 23. Fotó: Kusler Ágnes, a PIM engedélyével megrendeléseket hoztak neki, de befolyásolták témaválasztását is. Orlai munkásságára azonban különösen két író, irodalmár volt hatással: Toldy Ferenc és Eötvös József. Mindketten Orlai pártfogójaként is ismertek. A fennmaradt levelek tanúsága szerint Orlai Toldyval volt bizalmasabb viszonyban, de kapcsolatukra végig erős hierarchia volt jellemző: Orlai minden esetben Tisztelt Titoknok Úrnak szólítja Toldyt, ő viszont Kedves/édes Barátjához címzi a leveleket. 132 Az irodalomtudós Toldy és az író-politikus-mecénás Eötvös barátsága nem csak Toldy Ferenc és Orlai Toldy Ferenc (1805-1875) 1805. augusztus 10-én született Budán Franz Karl Schedel és Josepha Thalherr gyermekeként. Szülei nem tudtak magyarul, de az apa fontosnak tartotta fia neveltetését, taníttatását és azt, hogy a magyar nyelvet is elsajátítsa. Így Ceglédre küldte iskolába, ahol az első magyar hatás is érte őt, 133 majd pedig Kolozsváron folytatta tanulmányait, s egyre tudatosabban a magyar nyelv és a magyar műveltség ügyének szentelte magát. 134 Pestre kerülésével egy időre látszólag távol került az irodalomtól: orvosnak tanult. Irodalomszeretete azonban megmaradt, verseket és novellákat is írt, 1832-ben pedig Vörösmartyval magyar-német zsebszótárt készített. Európa számos országában járt, tanulmányutakat tett, többek között megfordult Svájcban, Olaszországban, Angliában és Franciaországban is. 1830-ban tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, 1836-ban 131 A festmény a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, Szendrey Júlia portréjaként, kérdőjelesen. A festmény nem hasonlít egyetlen Júlia ábrázoláshoz sem. A Szendrey Máriáról készült fotókkal összehasonlítva valószínűsíthető, hogy tényleg Mária szerepel a képen. 132 Levelezésük egy része az MNG-ben található: MNG Adattár 2124-2130/1927. Az MTA Kézirattára pedig 14 db levelet őriznek Orlaitól: Orlai levelei Toldyhoz, MTA Kézirattár, Magyar Irod. Levelezés/4.r.85.sz. 14 db levél. 133 Benedek Elek: Nagy magyarok élete (Toldy Ferenc, Horváth Mihály, Eötvös József Báró, Arany János). Budapest, 1913, Athenaeum. 3. 134 Benedek i.m. 4. 39

indítványozta a Kisfaludy Társaság megalapítását, melynek nemcsak alapító tagja, de igazgatója is volt. Schedel családi nevét 1847-ben változtatta meg hivatalosan Toldyra, melyet azonban már 1828-tól használt. 135 Toldy névváltoztatásával magyarságát kívánta hangsúlyozni. Hogy Orlait mi késztette egy előnév felvételére, pontosan nem tudni. Elképzelhető, hogy a Petrics család számtalan Sámuel tagjától akarta magát így megkülönböztetni. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy őt is hasonló megfontolások vezették, mint Toldyt s annak előtte Petőfit, aki már pápai diákkorában a névmagyarosításon gondolkozott. Petőfi mondata Ha 2000 év előtt születtem volna, római szerettem volna lenni, most azonban legjobb szeretem, hogy magyar vagyok mélyen a lelkébe ivódhatott, ha még 1879-ben is emlékezett rá. 136 A névváltoztatási procedúrát 1850-ben indította, tudjuk meg Toldyhoz címzett leveléből, 137 az Orlai nevet hivatalosan 1853-ban vehette fel. 138 Toldy irodalomtörténeti munkássága elsősorban a szabadságharc után bontakozott ki, habár már azt megelőzően is foglalkozott vele. Első nagy tudományos munkája 1827-28 folyamán jelent meg Handbuch der Ungarischen Poesie címen. 139 A kétkötetes mű célja az volt, hogy a magyarul nem tudó olvasók figyelmét a magyar irodalomra irányítsa. Az 1850-es évektől kezdve sorra jelentek meg munkái, melyek befejezetlenségükben is a magyar irodalomtörténet alapjait képzik. Az 1851-es A magyar nemzeti irodalom történetének csak az ó- és a középkori irodalmunkat tárgyaló fejezetei készültek el. 1854-es, A magyar költészet története az ősidőktől Kisfaludy Sándorig című, egyetemi előadásait tartalmazó művét nem folytatta. Iskolai kézikönyvnek szánt 1865-ös műve, A magyar nemzeti irodalom története a legrégebbi időktől a jelenkorig rövid előadásban az egyetlen befejezett irodalomtörténeti összefoglalása. 140 Toldy élénken érdeklődött a magyar irodalomtörténet iránt. Sorra adta ki régmúlt korok emlékeit: Régi Magyar Passió, A magyar történeti költészet: Zrínyi előtt, Magyar költői régiségek stb. 141 Nem véletlen, hogy pártfogoltja, Orlai számára is a régmúlt eseményeinek megfestését ajánlotta: Válasszon kend talán Jósika, Kisfaludy Károly munkáiból, melyek 135 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. köt. Budapest, 1914, Hornyánszky Viktor nyomdája. 221. 136 Idézi Keserü i.m. 25. Orlai Petőfi életéről szóló írását a Budapesti Szemle közölte 1879-ben. Orlai Petrics Soma: Adatok Petőfi életéhez I-II., in: Budapesti Szemle, 1879, 37. sz. 1-19; 38. sz. 336-369. 137 Orlai levele Toldyhoz, 1850. október 13. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r. 85. sz. 138 Keserü i.m., Körösi i.m. 142-143. Körösi Mihály a névváltoztatási procedúrát részletesen ismerteti. 139 Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Budapest, 2004, Akadémiai Kiadó. 167-169. 140 Dávidházi i.m. 469.; Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története 1722-től 1849-ig. Budapest, 1956, Akadémiai Kiadó. 520-523. 141 Sőtér i.m. 227. 40

telistele vannak festhető témákkal [ ] Abafi, utolsó Bátori, Csehek (Mátyás kir), vagy Kisf. Tihamérja, Stiborja, Szécsi Máriája [ ] mennyi szebbnél szebb tárgyakat nyújtanak. 142 Festményeket, melyek a felsorolt témákat ábrázolják, nem ismerünk Orlaitól. Nem kizárt azonban, hogy a Martinuzzi témát is Toldy ajánlotta a festő figyelmébe (kat. 266). Ezt támaszthatja alá, hogy Orlai egy levélben részletesen beszámolt Toldynak, hogyan halad a téma feldolgozásával, sőt ígéretet tesz, hogy egy könnyű skiccben megküldi azt. 143 A Martinuzzi-témát azonban végül nem festette meg. Attila alakja is Toldy közvetítésével kerülhetett be Orlai látókörébe. A hun király akkoriban a magyar őstörténet elidegeníthetetlen, mitikus alakja volt, Toldy 1865-ben egyetemi előadást is tartott a hunok történelméről. Lapjában, az Új Magyar Múzeumban pedig megjelentette Thierry Amadé francia történész hunokról szóló cikkét. 144 Az Attila vallomásra bírja Vigilt c. kép Toldy sugallatára készülhetett. Javasolta is Orlainak, hogy fesse meg a hun királyt, midőn [az] a görög követeket szidja. 145 Orlai a gruppot 1854-ben már össze is állította. A Toldy által javasolt témák nem csak abban közösek, hogy tárgyuk a régmúlt, hanem hogy az erkölcs, a bűn, a bűnhődés témakörét járják körül. Jósika Miklós Abafi regényének az előszavát idézve az élet lényege, hogy erős akarattal minden aljast le lehet győzni, hogy a tökély útja nehéz, számtalan visszaesések vannak a megszokott rosszra: de végre lelki erő diadalt nyer, ha tud akarni. 146 (Hogy Toldyt az erkölcs, a bűn és a büntetlenség foglalkoztatta, jól példázza, hogy első könyve Szokratész erkölcsi intéseinek fordítása volt, mely 1822-ben jelent meg. 147 ) Ez is közrejátszhatott abban, hogy Toldy a II. Lajos holttestének megtalálását ábrázoló Orlai-festményt lesújtó kritikával illette: Barátom, micsoda érdeke van itt II. Lajosnak? Hát még a teste megtalálásának, mi minden tekintetben jelentéktelen esemény!! [ ] Ő egy idegen származású jelentéktelen uralkodó volt. Soha rokonszenvet senkiben sem támasztott. 148 Toldy nemcsak a tárgyválasztást kifogásolta, számtalan históriai hibát is felfedezett a festményen. Toldy és a hazai kritika a több hete halott király szépségét, fiatalságát és különösen a koronát felmutató szerintük felesleges - alakot 142 Toldy Ferenc levele Orlaihoz, 1851. szeptember 16. MNG Adattár 2126/1927. Az Abafi, Az utolsó Bátori és A csehek Magyarországban mind Jósika Miklós történelmi drámái. Kisfaludy Károly Tihamérja pedig Nagy Lajos király nápolyi hadjáratának idején játszódik 143 Orlai levele Toldyhoz, 1854. január 13. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r. 85. sz. A skicc esetleg azonos a Martinuzzi meggyilkoltatása című rajzzal. Cer. p., 267x195 mm. MNG Graf. FK 4480. 144 Lásd hozzá Orlai levelét Toldyhoz, melyben az említett cikket kéri el Toldytól. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r.85. sz. Thierry Amadé könyve - Attila: Történeti kor és jellemrajz 1855-ben jelent meg Pesten, Szabó Károly fordította. 145 Orlai levele Toldyhoz, 1854. január 13. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r. 85. sz. 146 Jósika Miklós: Abafi. Budapest, 1918, Franklin Társulat. 1. 147 Dávidház i.m. 84. 148 Toldy levele Orlaihoz, 1851. szeptember 16. MNG Adattár 2126/1927. 41

pellengérezte ki. 149 Ugyan Orlai fennmaradt dokumentumai, iratai között nem találunk semmi utalást arra, hogy II. Lajos testének megtalálását Petőfi megtalálásaként lehetne értelmezni, a korabeli magyar kritikák érthetővé válnak, ha a festményt a szabadságharccal hozzuk összefüggésbe: Petőfi holttestének a megtalálásához nem kell korona. (Az elveszett ország megmaradásához - vagy akár bekebelezéséhez viszont kellett.) Toldy Orlait nem csak megfestendő témákkal látta el, hanem történelmi adatokkal is. Az Attila kép kapcsán Orlai tőle kér tanácsot, viseltek-e a hunok ekkoriban már bársonyt. 150 Az Álmos és Vak Béla hercegek megmentése című kompozíciójánál pedig aziránt érdeklődik Toldynál, hogy a hercegeket megmentő dömösi szerzetesek melyik rendhez tartoztak illetve milyen ruhát viseltek. 151 Toldy Kazinczy Ferenccel, akit példaképének tartott, 1822 óta levelezett, 152 Kazinczy egyik legbensőbb tanítványa volt. Szakításuk 1831-ben következett be. Kazinczy halála előtt nem sokkal prózában magyarra fordította Pyrker János László németül írt eposzát Szent hajdan gyöngyei címmel. Toldy, a hű tanítvány kikelt mestere ellen, megrótta Kazinczyt a fordítás miatt. Kifogásolta egyfelől, hogy Pyrker műve németül íródott, s egy ilyen idegen nyelven született, hazafiatlan művel Kazinczynak nem szabadott volna foglalkoznia. Másfelől elítélte Kazinczyt azért is, mert egy eredetileg verses szöveget prózára ültettet át. 153 Kazinczy halálának évében tehát megromlott a viszony az egykori tanítvány és a mestere között. Toldynak már nem állt módjában bocsánatot kérni: Kazinczy az 1831-es kolerajárványban megbetegedett, s nemsokára meg is halt. Toldy Kazinczy halála után mindent elkövetett, hogy jóvátegye a mestere ellen elkövetett vétkét, s az 1859-es Kazinczy-centenárium erre jó alkalmat kínált (ekkoriban dolgozott Kazinczy-monográfiáján is, Kazinczy Ferenc és kora címmel), Orlainak pedig megbízást hozott: egy Kazinczy életéből vett jelenetet rendelt tőle az Akadémia. Az ünnepség fő szervezője Toldy volt, így feltehetőleg ő volt az is, aki Orlait az akadémia figyelmébe ajánlotta. 154 Orlai a klasszicista Kazinczy és a romantikus Kisfaludy Károly 1828-as kibékülését választotta témájául, lehet, hogy Toldy javaslatára. Az egységes nemzet és kultúra eszméje mindenesetre foglalkoztatta a kor gondolkodóit, politikusait, így 149 Megjegyzendő, hogy Toldy mindent elkövetett a kép kedvező fogadtatásáért: Lapjában az Új Magyar Múzeum-ban, július 1-i számában kifogásolta, hogy a festmény nem tud érvényesülni teljes szépségében, mivel egy lehető legkevésbé megvilágított sarokban helyezték el. Felpanaszolja azt is, hogy a bizottság nagyon mostohán bánik a nagy méretű festményekkel, főleg a külföldön tartózkodó művészek alkotásaival. A cikk végén közli a festményt méltató müncheni kritikát is. 150 Orlai levele Toldyhoz, 1854. január 13. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r. 85. sz. 151 Orlai levele Toldyhoz, 1861. január 3. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés/4. r. 85. sz. 152 Dávidház i.m. 84. 153 Dávidházi i.m. 252. 154 Az 1859-es Kazinczy-évfordulót Révész Emese dolgozta fel: Révész Emese: A játékba hozott kép. Kazinczy képi reprezentációja az 1859-es emlékévben, in: Tanulmányok Budapest Múltjából XXXV, 2010. 55-91. 42

Toldyt is. (Toldy esetében a kibékülés pillanatának a választása Kazinczyhoz fűződő kapcsolatát ismerve különösen indokolt lenne.) A festmény elkészítéséhez félévi munka illetve 1000 forint kellett. A pénzösszeg előteremtésének érdekében az Akadémia Nádasdy Lipótné Forray Júliához fordult segítségért. 155 Nádasdyékhoz bizakodva fordulhattak, hiszen a család már többször dolgoztatott Orlaival. A grófnő gyűjtést indított a képre műértő leányok körében, és csakhamar sikeréről számolhatott be a szervezőknek: Honleányi örömmel sieték megfelelni a belém helyezett bizalomnak, s buzgalmamat csakhamar a legszebb siker koronázta. 156 A festmény; Kazinczy és Kisfaludy Károly találkozása, 1828 a Kazinczy ünnepély fő dísze volt, a Nemzeti Múzeum dísztermében állították ki, ám kőnyomatos változatban hamar elterjedt az országban (kat. 262). 157 Toldy Emich Gusztáv Könyvnyomdájában kiadatott egy képmagyarázatot. 158 Ebben Toldy csak röviden foglalkozik a festménnyel, elsősorban 24. www.mek.niif.hu 155 Toldy levele egy ismeretlen grófnőhöz, 1859. február 24. MTA Kézirattár Magyar Irod. Levelezés 4-r. 149. sz. A levelet Toldy mellett Czuczor Gergely, Hunfalvy János?, Horváth Cyrill József és Tóth Lőrinc írta alá. 156 Nádasdyné Czuczor Gergelyhez és a többiekhez címzett levele. MNG Adattár 2176/1927. 157 1859-ben például a Divatcsarnok és a Hölgyfutár műmelléklete volt. A Kazinczy-ünnepélyről Keserü Katalin: A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultuszának tükrében, in: Tények és legendák - tárgyak és ereklyék. Szerk. Kalla Zsuzsa. PIM, Budapest, 1994. 35-45. 158 Dávidházi i.m. 293. A képmagyarázathoz lásd Orlai levelét Toldynak 1859. november 2-án. MTA Kézirattár, Magyar Irod. Lev., 4-r. 126. 43