PAGEO PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY BUD BUDAPEST VÍZIÓ

PAGEO PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY BUD BUDAPEST VÍZIÓ

BUD BUDAPEST VÍZIÓ IMPRESSZUM A JELENTÉS ELŐZMÉNYEKÉNT A VS.HU SZERKESZTŐSÉGE A PAGEO KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ELINDÍTOTTA HONILAPJÁN A SAJÁT BUDAPESTTEL FOGLALKOZÓ ROVATÁT BUD 2020 NÉVEN, AMI A VÁROSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK FELKUTATÁSÁT CÉLOZTA MEG. JELENTÉS BUDAPEST LEHETŐSÉGEIRŐL ÉS TÁVLATAIRÓL A JELENLEGI KIADVÁNY CÉLJA TÖBBEK KÖZÖTT A ROVAT ÁLTAL KIALAKULT CÉLOKAT ÉS MEGLÁTÁSOKAT KERETEK KÖZÉ SZORÍTANI ÉS EGYSÉGES LOGIKIAI SZÁL MENTÉN EGY KÖZÖS DOKUMENTUMBA FELFŰZNI ÉS BEMUTATNI, ILLETVE EGY TÁGABB SZAKMAI HÁTTERET BIZTOSÍTANI ÉRTELMEZÉSÜKHÖZ. BUDAPEST, 2015. JÚNIUS

BEVEZETÉS Budapest a globalizálódó világ játékosa. Lassan megszokjuk, hogy fővárosunk egyre gyakrabban válik különféle nemzetközi összehasonlítások tárgyává, hiszen izgalmas lehetőségei egyre nagyobb nemzetközi érdeklődést hoznak számára. A globális és európai szintű összehasonlítások a városról kialakult imázzsal együtt nem csupán a közvéleményt alakítják, hanem súlyos gazdasági, beruházási döntések alapjává is válnak. Budapest nem csak saját magáért felel, hanem mint Magyarországnak és bizonyos mértékben a Kárpát-medencének a globális kapuja, az egész térség dinamizálásának egyik kulcstényezője. Budapest nemzetközi szerepvállalását azonban számos tényező befolyásolja, miközben erős nyomásnak van kitéve, hiszen a világ várostérségei között éles verseny zajlik. Milyen szerepeket vállaljon fel és milyen pozíciókra törekedjen a magyar főváros? Milyen társadalmi és környezeti feltételeknek kell megfelelnie, hogy a világszerte érvényesülő koncentrált nagyvárosi feszültségeit (közlekedés, légszennyezés, társadalmi elidegenedés) kezelni tudja? Hogyan legyen a Budapest miliő, az innovációt és a tudást mágnesként vonzó közeg? Milyen városstruktúra tudja mindezeket a követelményeket hatékonyan szolgálni? És mindezekben mi az egyedi, a sajátságosan Budapesti karakter? Sok kérdés tehető fel azzal kapcsolatban is, hogy hogyan lehet a főváros egyszerre sikeres a világgazdasági szintéren zajló meccsekben és fejlődést ösztönző pólusa tágabb térségének, nem elszívva annak erőforrásait és lehetőségeit. Hogyan lehet az ország kihívásainak kezelésében, a magyar gazdaságpolitika célrendszerének hatékony eszköze a főváros és térségének fejődése is? Mindehhez a mindenkor aktuális fejlesztési, településrendezési, városszervezési feladatokon és a működtetés optimalizálásán túl másra is szükség van. A távlatokra. Budapest számára szükség van olyan közös stratégiai jövőképre, amelyet nem csak a gazdaságpolitika, a kormány, a fővárosi és a többi érintett önkormányzat oszt, hanem amit a meghatározó piacigazdasági szereplők is magukénak éreznek, és amivel a polgárok nagy többsége is azonosulni tud, különösen tekintettel a leginkább kreatív és aktív csoportokra. A kézben tartott szakértői vitairat egy, a fenti kérdésekre választ kereső Budapest stratégia kialakításához kíván hozzájárulni. Az ötlettárnak tekinthető vízió az újdonságok mellett sok korábbi és jelenlegi elképzelésre, stratégiára és a nemzetközi jó példákra is építve sorakoztat fel ötleteket és lehetőségeket a főváros és térsége számára, miközben a Budapest brand kialakításához is számos eredményt és egyediséget gyűjt egy csokorba.

TARTALOMJEGYZÉK KITÖRÉSI PONTOK 1. AZ ÉLHETŐ- ÉS VERSENYKÉPES VÁROSOK ISMÉRVEI 6. AZ EGÉSZSÉGES ÉS ZÖLD VÁROS AZ ÉLHETŐSÉG- ÉS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJAI 11 URBANIZÁCIÓS HATÉKONYSÁGOT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT NÖVEKEDÉST SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET 69 2. BUDAPEST LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI INNOVÁCIÓS POTENCIÁL AZ ERŐSSÉG, AMELYRE ÉPÍTHETÜNK 19 KITÖRÉSI ÁGAZATOK BUDAPESTEN 23 NÖVEKEDÉSI PONTOK ÉS TENGELYEK A VÁROS SZÖVETÉBEN 27 BUDAPEST FOODHUB 29 3. BUDAPEST D3 VÍZIÓ ESZKÖZÖK PRODUKTÍV VÁROS 72 JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) 77 7. AZ ÉLHETŐ ÉS IZGALMAS VÁROS BUDAPEST AZ INNOVÁCIÓRA FOGÉKONY, KÖZÖSSÉGEKET TÁMOGATÓ VÁROS 85 8. DUNABEST - A VÍZRE ALAPOZOTT FEJLESZTÉSEK LEHETŐSÉGEI BUDAPEST ÉS A VÍZ - A DUNÁVAL SZIMBIÓZISBAN ÉLŐ VÁROS 99 A BUDAPESTI DUNAPART FEJLESZTÉSÉNEK PRIORITÁSAI 101 IRODALOMJEGYZÉK 111 4. A FEJLŐDÉSI FORDULAT FELTÉTELRENDSZERE SZEMPONTOK MEGHATÁROZÁSA 41 5. AZ ALKOTÓ VÁROS VÁLLALKOZÓ SZELLEMET ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA 45 A MEGOSZTÁSON ALAPULÓ GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK ALKALMAZÁSA 52 MENNYISÉGI EGYENSÚLY ÉS MINŐSÉGI FEJLŐDÉS AZ INGATLANGAZDÁLKODÁSBAN 56 A FÖLDRAJZI KÖZELSÉG SZEREPE A GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÖSZTÖNZÉSÉBEN 59 SMART CITY 62

AZ ÉLHETŐ ÉS VERSENYKÉPES 1 VÁROSOK ISMÉRVEI

11 AZ ÉLHETŐSÉG- ÉS VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJAI Városaink sikerességét napjainkban gazdasági fejlettségükön és versenyképességükön kívül az életminőség terén tapasztalható viszonyok is meghatározzák, mely alternatív szempontok elsősorban a területi, környezeti és társadalmi jellemzőkre terjednek ki. A városok a népesség egyre nagyobb arányát foglalják magukba, így azok komplex mutatókon alapuló élhetőségi rangsorokban elfoglalt helye gyakran önálló szempontként is megjelenik a multinacionális vállalatok székhelyválasztásakor, illetve a földrajzi terjeszkedési irányainak meghatározásakor. Az élhető és versenyképes városok alapismérvei, továbbá ahol koncentrálódik az innovációs potenciál, kreatív osztály:» EMBERKÖZPONTÚ, családokat és közösséget támogató,» BIZTONSÁGOS,» MEGFIZETHETŐ, gazdaságilag is életképes,» SMART(okos) infokommunikációs eszközökkel épít hidat a gazdasági fejlődés és a társadalmi előrehaladás között - A város, amely kommunikál a városhasználókkal (területi alapon összehangolt műszaki rendszert üzemeltet, társadalmi kapacitást szervez, valamint regionális gazdasági hálózatot épít) hatékony,» KÖRNYEZETTUDATOS, méltányos természeti erőforrásaival és kulturális örökségeivel méltányosan gazdálkodik, értékeit megőrzi, vidéki környezetével együtt élve épít helyi gazdaságot és képez identitást, egyediséget,» FENNTARTHATÓ fejlesztéspolitikája rendszerszemlélet mentén, területi alapon teremt egyensúlyt a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekek között. A városfejlesztés sikeréhez előtérbe állítja és méri az ún. puha soft tényezőket, úgymint:» KREATIVITÁST,» INNOVÁCIÓS KÉPESSÉGET,» ÚJ TUDÁS LÉTREHOZÁSÁT,» TUDÁSTRANSZFERT,» EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGET,» BIZALMAT,» KOLLEKTÍV KOMPETENCIÁKAT. BUDAPEST ÉLHETŐSÉGÉNEK KULCSKÉRDÉSE A FENNTARTHATÓ, HATÉKONY VÁROSSZERKEZET Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2012-ben publikálta a területi jellemzőkkel korrigált élhetőségi indexét (Spatially Adjusted Livability Index), melynek célja, hogy számot adjon a városi élet társadalmi jólétet és élet minőséget meghatározó területi karakteréről. Az index az életminőséget, élhetőséget széleskörűen értelmezve, ténylegesen komplex módon mutatja be. Kiterjedt indikátorrendszer áll mögötte, ezért megfelelően szemlélteti az alternatív növekedés integrált jellegét (ideértve például a kulturális, örökségvédelmi, valamint az oktatásra és egészségügyi helyzetre vonatkozó ismérveket is). A komplexmutatóban mért alindikátorok és súlyuk a mutatóban a következő:» STABILITÁS - 18,75% (bűncselekmények előfordulása, katonai konfliktus veszélye, polgári konfliktusok)» EGÉSZSÉGÜGY 15% (ellátás elérhetősége, minősége)

12 13» INFRASTRUKTÚRA 15% (közúthálózat minősége, közösségi közlekedés minőség, belföldi kapcsolódások minősége, jó minőségű lakhatási feltételek elérhetősége, energiaellátás minősége, vízellátás minősége, telekommunikáció minősége)» KULTÚRA- ÉS KÖRNYEZET 18,75% (közúthálózat minősége, közösségi közlekedés minősége, belföldi kapcsolódások minősége, jó minőségű lakhatási feltételek elérhetősége, energiaellátás minősége, vízellátás minősége, telekommunikáció minősége)» TERÜLETI JELLEMZŐK 25 % (zöldterületek elérhetősége, városi szétterülés - hatékony város-szerkezet, természeti értékek, területek száma, nagysága, kulturális, világörökségi helyszínek térségi jelenléte, légforgalmi elérhetőség, járatsűrűség)» OKTATÁS - 7,5 % (közoktatási mutatók, magánoktatás elérhetősége, magánoktatás minősége) Stabilitás Területi jellemzők Egészségügy Infrastruktúra Kultúra- és környezet Oktatás Budapest (24.) Varsó (32.) Bukarest(43.) Berlin (7.) Párizs (4.) Amszterdam (2.) Ábra: Economist Intelligence Unit (EIU) területi jellemzőkkel korrigált élhetőségi indexének alindikátorai Európa nagyvárosaiban, 2012 (Forrás: Economist Intelligence Unit, 2013) A mutatót az Economist évente közli, a számításokat saját adatbázis alapján végzik, melynek megalapozásához számos nemzetközi szervezet adatbázisát felhasználják, ideértve a Világbank és az ENSZ statisztikai adatbázisait. Az index értékelését az EIU 70 metropolisz térségre dolgozta ki, a városok kiválasztása a népességnagyság és a városok földrajzi eloszlása alapján történt. A rangsorban Budapest a 24. helyen áll, a rangsor vezető városai pedig a következők: 1. Hong Kong 2. Amszterdam 3. Osaka 4. Párizs 5. Sydney 6. Stockholm 7. Berlin 8. Toronto 9. München 10. Tokyo Budapest az oktatásban, a környezeti és az egészségügyi indikátorban teljesített jól, a területi jellemzők tekintetében azonban (zöldterületek elérhetősége, városi szétterülés - hatékony városszerkezet) alacsonyabb helyezést ért el, ezért a jövőben az élhetőség és a város működési hatékonyságának fokozása érdekében erre szükséges fejlesztési forrásokat koncentrálni. Ábra: Területileg korrigált élhetőségi index (Forrás: Economist Intelligence Unit, 2013) EMBERKÖZPONTÚ, A HELYI LAKOSOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK IGÉNYIRE REAGÁLÓ VÁROS (Forrás: Hamu és Gyémánt (2013): Élhető Város cikk alapján) Koppenhága példája jól szemlélteti, hogyan lehet emberközpontú, hasznos közterekkel visszaadni a várost az embereknek. A koppenhágai köztértervezés és közlekedésszervezés, melynek vezéralakja JAN GEHL (GehlArchitects) jó példaként szolgálhat Budapest számára is. E várostervezési szemlélet alapja, hogy a korszerű városi tér sokoldalú és képes a változásra. A várostervezés alaptétele, hogy a modern városi tér sosem befejezett mű, mert mindig tükröznie kell a városlakók változó életstílusát, térhasználati szokásait. CARLSBERG CITY (KOPPENHÁGA) A városhasználói igényekre érzékeny várostervezésre és városrehabilitációs gyakorlatra jó példa a koppenhágai Carlsberg nemrég bezárt koppenhágai sörgyárának megújítási folyamata. A helyi emberek elvárásaira reagáló várostervezés sikerének TOP 5 kulcsa Koppenhágában: 1. Merész reformok, ésszerű alternatívák; 2. A helyi igények gondos felmérése tervezés előtt (Public Life Survey Módszer). Filozófiájának meghatározó alapja, hogy a design szolgálja az embert (és nem fordítva); 3. Hasznos, több funkciós és átjárható terek kialakítása; 4. Az autóforgalom ésszerű korlátozása; 5. Igényes közterületek a tömegközlekedési állomások körül (többek között ezzel is ösztönözve a tömegközlekedés használatát). A Carlsberg nemrég bezárt koppenhágai sörgyára páratlan várostervezési kísérlet színhelye. A 33 hektáros területen a 150 éves vöröstéglás épületekben kulturális intézményeket alakítottak ki, valamint 3 ezer új lakást hoztak létre. A projekt kezdetén a tervezők megnyitották a teret a nagyközönség számára, az emberek bejárhatták, felfedezhették az elhagyatott sörgyárat. A tervezők e közben folyamatosan figyelték a spontán gyülekező, találkozó helyeket, tevékenységeket és a kedvenc útvonalakat, így fel tudták mérni, hogy hová milyen épületet kell majd tervezniük. Az emberi léptékű funkcionalizmus új mintapéldája társadalmi olvasztótégelyként is szolgál majd: többféle tulajdonosi és bérleti konstrukció révén lehet majd lakáshoz jutni. Az alacsonyabb jövedelműek számára minimális bérleti díjért biztosítanak lakást, a kedvezményezettek pedig kompenzációként a negyedben történő őrző-védő, illetve gondnoki szolgálatot végeznek. (Forrás: Carlsberg Group)

14 15 BUDAPEST A TALÁLKOZÁSOK VÁROSA Híd a társadalmi előrehaladást szolgáló növekedés felé (Bridge Budapest) 1. KIK TALÁLKOZNAK?» GENERÁCIÓK TALÁLKOZÁSA - családbarát,» TUDOMÁNYOK ÉS SZAKMÁK - a tudásintenzív és kreatív iparágak szereplői,» BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÉS JÓ ÖTLETEK - befektetők és feltörekvő vállalkozások, civilek. 2. MIT AJÁNLJON BUDAPEST?» INNOVÁCIÓT ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEMET TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMÁT - ésszerű, egyszerű szabályozási és gazdasági környezet,» INSPIRÁCIÓT kulturális és kreatív kikapcsolódási lehetőségek, gasztronómiai élmények,» VÉLETLENEKET a spontán találkozások WOW élményét,» KÖZTES TEREKET ÉS INTÉZMÉNYEKET a személyes kapcsolódáshoz: TUDÁSTRANSZFER INTÉZMÉNYEI az akadémiai tudás alkalmazását segítő, aktív hídképző intézmények, egyetemi technológia transzfer irodák, tudományos és technológiai parkok, technológiai központok, kapcsolattartó irodák, innovációs ügynökségek; KÖZTÉRKULTÚRA magas használati értékű közösségi terek; MAGAS SZÍNVONALÚ VENDÉGLÁTÁS, GASZTRONÓMIA étterem -és kávéházi kultúra. 3. HOGYAN JÁRUL EZ HOZZÁ BUDAPEST FEJLŐDÉSÉHEZ? TÁRSADALMI KOHÉZIÓT-KÖZÖSSÉGEKET TEREMT a növekvő személyes találkozások révén, Növeli a városban keletkező INNOVÁCIÓK, új ötletek kialakulását, Ösztönzi a VÁLLALKOZÓI SZELLEMET, Növeli A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK TERMELÉKENYSÉGÉT, Az emberek közötti interakciók és találkozások által (és így a sűrűsödő társadalmi kapcsolatok hálózata révén), az INFORMÁCIÓ GYORSABB ÉS SZERTEÁGAZÓBB ÁRAMLÁSA valósul meg.

BUDAPEST LEHETSÉGES 2 KITÖRÉSI PONTJAI

19 INNOVÁCIÓS POTENCIÁL AZ ERŐSSÉG, AMELYRE ÉPÍTHETÜNK Magyarországon az exportvezérelt gazdaságfejlődési pálya erősen támaszkodik a magas hozzáadott értékű termelésre, - kelet-közép-európai léptékben kimagasló aránnyal - az export 22%-át a technológia-intenzív termékek adják. Magyarország európai uniós összehasonlításban jelenleg a közepes innovációs teljesítményű országok közé tartozik, a 19. helyen áll az Európai Uniós rangsorban (IUS, 2013). Kiemelendő azonban, hogy 2011-ben a K+F ráfordítások a GDP arányában - az elmúlt két évtizedet nézve - a legmagasabb értékre, 1,21%-ra növekedtek, ez az érték még mindig jelentősen elmarad a 2,03%-os európai uniós átlagtól, és az EU 2020 stratégia 3%-os céljától. E jelenség elterjedése várhatóan szélesedni fog, ugyanis e hazai kezdeményezéseket jelentősen erősíti, hogy Magyarországon a kockázati tőkebefektetések aránya a GDP-hez mérten, növekszik, 2012-ben az Európai Unión belül Magyarországon volt a legmagasabb, háromszorosan meghaladva az uniós átlagot. Ábra: A GDP-hez viszonyított kockázati tőkebefektetések aránya (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013) Ábra: Innovációs kibocsátás mutató (2010-2011) (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013) A vállalati szektorban a Magyarországra települt globális vállalatok K+F tevékenysége a meghatározó, e mellett pedig folyamatosan növekednek a technológia intenzív iparágakban kialakuló hazai startup vállalkozások. Magyarországon belül Budapest a tudás intenzív és kreatív iparágak tekintetében, az innovációs szektorban, egyre jelentősebb szerepet tölt be. A fővárosi térségben összpontosul a K+F+I ráfordítások mintegy kétharmada. A kutatás - fejlesztés területén kialakult koncentrációs jelenséget jól szemlélteti, hogy 2011-ben a hazánkban alkalmazott 36 945 kutató-fejlesztőből 20 828 Budapesten dolgozott. E tudásintenzív tevékenységek fővárosi koncentrációját tekintve érdekes adat, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (összes K+F ráfordítás, illetve kutatók teljes létszáma) sokkal erősebben koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (K+F-et végző cégek árbevétele, valamint az összes vállalkozás által befizetett adó).

20 21 Ábra: A kreatív szakemberek aránya az aktívkorú népességhez viszonyítva 2005-2008 (%) (Forrás: Territorial Dynamics in Europe - The Creative Workforce, ESPON, 2011) BUDAPESTEN KONCENTRÁLÓDIK: Reykjavik Oslo Canarias Guadeloupe Martinique Réunion Helsinki Stockholm Tallinn Guyane Riga København Vilnius Madeira Acores Minsk Dublin London Paris Warszawa Berlin Amsterdam Kyiv This map does not necessarily reflect the opinion of the ESPON Monitoring Committee Bruxelles/Brussel Praha Luxembourg Wien Bratislava Budapest Kishinev Bern Vaduz LjubljanaZagreb Beograd Sarajevo Podgorica Madrid Bucuresti Roma Sofiya Skopje Ankara Tirana Lisboa Athinai Nicosia El-Jazair Tounis Valletta 0 260 520 km Regional level: NUTS 2 Source: Own elaboration on EUROSTAT/LFS data A KREATÍV SZAKEMBEREK SZÁMA A 100 FŐRE JUTÓ AKTÍV KORÚ NÉPESSÉG TEKINTETÉBEN (%) Origin of data: EUROSTAT/LFS data 2,2-4,8 Creative professionals per 100 head of active population (%) 4,9-6,5 Authors: A.P. Russo, A. Quaglieri, F. Brandajs EuroGeographics Association for administrative boundaries 2,2-6,6 4,8-8,1 4,9-8,2 6,5-16,3 6,6 -NINCS 8,1 ADAT 8,2-16,3 NO DATA Creative professionals per 100 head of active population, both variables averaged over 2005-2008 period.» A K+F RÁFORDÍTÁSOK 62%-A,» A GDP 39%-A,» A NÉPESSÉG 17%-A. E kivételes mértékű koncentráció hátterében az áll, hogy a két kutatás-fejlesztéshez leginkább köthető legfontosabb jelenség, a felsőoktatási intézmények és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások területi elhelyezkedése, vagyis a gazdasági és a felsőoktatási szektor ágazati és területi összhangja, a haza átlagtól eltérően, Budapest esetében erősen összekapcsolódik, míg az ország több területén ez sajnos nagymértékben elkülönül. A gazdaság és a felsőoktatás között még nem mindenhol épült ki a megfelelő, kétirányú és mellérendelt kapcsolat, amely miatt a fejlett országok, várostérségek annyira eredményesek az innováció területén. Átlagosan Nyugat-Dunántúl erősebb a kutatásfejlesztést végző vállalatok gazdasági mutatóiban, míg Pécs, Debrecen, Szeged pedig inkább a felsőoktatásban rendelkeznek jó pozíciókkal. A K+F ráfordításokat három (statisztikailag elkülönített) szektorban használják fel: a vállalkozási, az állami (intézeti) és a felsőoktatási szektorban. Közép-Magyarország régióban a K+F ráfordítások kétharmada a vállalkozási szektorhoz kötődik, ami nagyjából megfelel az országos szintű, átlagos megoszlási arányszámnak. Ábra: K+F ráfordítások megyénkénti és szektoronkénti bontásban (2011, millió Ft). (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon, NIH, 2013) - PAGEO átszerkesztés

22 23 KITÖRÉSI ÁGAZATOK BUDAPESTEN A vállalkozási szektor K+F ráfordításának és Közép-Magyarország Régióban a működő A jövőre vonatkozó technológiai innováció versenyképességének nemzetközi szinten létszámának aránya a 2000-es évek második vállalatok innovációs tevékenysége alapján, tekintetében, mint alaptényezők már elismert léptékét. A virtuális térben való munkát felében erősen növekedett, mely trend jelenleg is jelenleg a következő ágazatok emelkednek ki megfigyelhető, hogy egyre több a nemzetközi teljesen új alapokra helyező fejlesztések közül a tart. Stratégia szempontból viszont kérdés, hogy az (azon ágazatok, ahol a működő vállalkozások elismerést kivívó eredménnyel, sikeres legújabb a LEOPOLY, ami koncepciójában ötvözi államilag finanszírozott alapkutatások és az ipari legalább 30%-a végez innovációs tevékenységet): kezdeményezéssel és startup vállalkozással a prezi.com-ot a 3D rajzolással: webes alapon alkalmazott technológiai kutatások összhangja megvalósul- e, vagy inkább elcsúsznak egymás mellett.» INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ;» GYÓGYSZERGYÁRTÁS: országos szinten az ágazatban működő, innovációs tevékenységet folytató vállalatok négyötöde a Közép-Magyarország Régióban található; rendelkezik Budapest, mely elért sikerek elsősorban az IT szektort, az orvos- és gyógyászati technológiai, valamint a biotechnológiai tevékenységeket érintik. További kitörési pontokként pedig várhatóan az agrár-, a zöldtechnológiák és a vízhez kapcsolódó közösségi oldalként teszi lehetővé bárki számára a digitális rajzolást és együttdolgozást. Egyben a legkönnyebb megoldást kínálja a 3D nyomtatásra szánt tárgyak megformázásához azoknak is, akik sem a 3D nyomtatással, sem a modellezéssel nem találkoztak korábban. Ábra: Az egyes szektorok ráfordításainak aránya Közép-Magyarországon (2011) (Forrás: A K+F+I területi jellegzetességei Magyarországon,» SZÁMÍTÓGÉP, ELEKTRONIKAI, OPTIKAI TERMÉK GYÁRTÁS: ezeknek a tevékenységek túlsúlya szintén meghatározó Közép-Magyarország esetében, a gyógyszergyártáshoz hasonlóan, az ágazatban működő innovatív vállalatok négyötöde itt található. technológiai innovációk kerülnek előtérbe. A főváros sikeres vállalkozásainak, innovációs tevékenységeinek skáláján, mint komparatív előnyök, a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, egyben sajátos látásmódot igénylő és kínáló területek emelkednek ki (például: Rubik kocka, NNG, Prezi, Leonar3Do). A hazai innovációs tevékenységek ösztönzéséhez A GPS TUNER szintén rendelkezik már tapasztalatokkal a globális szintéren való megjelenés kapcsán: a cég évek óta rendszeres kiállító a CES-en. A hazai fejlesztőműhely már jelentős nemzetközi sikereket tudhat a háta mögött, kerékpáros navigációs szoftverével és egyéb szabadtéri navigációs alkalmazásaival több országban is piacvezető. NIH, 2013) és e kitörési pontok érvényesítéséhez Az XDROID a mintaértékű startup termékeivel általános szempontokként a szakemberek és hasonlóan gyakorlott szereplő a globális a BudapestHUB munkacsoport az oktatás, a terepen. A cég a mesterséges intelligencia és termékfejlesztés és a széleskörű partnerségi az adatbányászat terén kínál nemzetközileg is kapcsolatok kiegyensúlyozott kialakítására hívják egyedi, hazai fejlesztésű megoldásokat. A magyar fel a figyelmet. piacon elsősorban beszéd és érzelemfelismerő technológiákkal, üzleti előrejelző megoldásokkal FELTÖREKVŐ BUDAPESTI VÁLLALKOZÁSOK AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIAI IPARBAN foglalkozó Xdroid új területeken is szeretne nemzetközi sikereket elérni. A 2014-es las vegas-i CES kiállításra a cég a BinPad nevű, teljesen unikális, vizualizációs keresőmotor alkalmazással készült. EGÉSZSÉGIPAR ÉS BIONIKA 3D TERVEZÉS ÉS MODELLEZÉS, NAVIGÁCIÓ A hazai innovációs szféra további kitörési pontját A 3D tervezést és modellezést forradalmasító képezi a bionikai ipar. A bionika a biotechnológia, LEONAR3DO számos alkalommal bizonyította illetve az elektronika-informatika határán kialakult

24 25 tudomány. Olyan technológiák kifejlődésével kecsegtet, amelyek hatékonyan alkalmazhatók a gyógyászat és egészségügy szinte minden területén. A bionika hazai eredményei már megmutatkoznak például a magas minőségű protézisek gyártása, illetve a látás bionika, a látássérültek műszaki eszközökkel történő látás visszaállítása (Magyar Bionikus Látásközpont), szakterületén. A hazai bionikai ipar támogatására 2013-ban a Kormány határozat keretében, a technológiai Innovációs alapból, hazai forrásokkal támogatja egy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem által alapítandó Bionikai Innovációs Központ létrehozását. ZÖLDGAZDASÁG, AGRÁRINNOVÁCIÓ ÉS KÖRNYEZETI IPAR A zöld gazdaság, mint a válságból való kiútkeresés egyik gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő A MCKINSEY KÖZÉP-EURÓPAI NÖVEKEDÉSRŐL SZÓLÓ RIPORTJÁNAK AJÁNLÁSAI E nagyobb ívű növekedés eléréséhez a MCKINSEY GLOBAL INSTITUTE jelentése ( A new dawn: Reigniting Growth in Central and Eastern Europe ) egy három pilléren alapuló modellt javasolt bevezetni, valamint további, a növekedési modell végrehajtást megalapozó, kiegészítő feltételek teljesítését ajánlja. I. EXPORT MÉRTÉKÉNEK ÉS ÉRTÉKÉNEK KITERJESZTÉSE» Erősebb elmozdulás a tudás intenzív gyártói funkciók felé, magasabb hozzáadott értékű, K+F tevékenységekkel támogatott gyártást elérve, különösen a járműiparban, űrtechnológiai iparban, versenyezve az ázsiai feltörekvő piacokkal. II. NÖVEKEDÉSI ÜTEM FOKOZÁSA, termelékenységi különbségek megszüntetése (felzárkózás a nyugat-európai szinthez), és beruházások a lemaradó ágazatokban, különös tekintettel a következőkre:» ÉPÍTŐIPAR: e szektorban a termelékenység átlagosan 31%-kal alacsonyabb, mint az EU- 15 átlaga, melynek oka a moderneszközök, munkavállalói készségek, képességek hiánya, valamint a nehezen követhető szabályozások.» KÖZLEKEDÉS: a teherszállítás tekintetében a termelékenység 40%-kal marad alatta az EU 15 átlagának, melynek hátterében elsősorban az utak nem megfelelő minősége és a gyenge fuvarozói ipar áll. A modern infokommunikációs technológiák alkalmazásának hiánya például a rakománytelítettség, út optimalizálás kapcsán további hatékonysági problémákat vet fel. III. ÚJ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE BEÁRAMLÁSOK VONZÁSA, valamint a belföldi megtakarítások növelése A külföldi működő tőke beáramlások drasztikusan csökkentek a vizsgált régióban a krízis következtében, mely jelentős gazdasági visszaesést eredményeztek a térség sérülékenysége, nyugati-európai beruházásoknak, piacoknak való kitettsége miatt.» A sérülékenység csökkentése érdekében a beruházások fedezéséhez szükséges a belföldi megtakarítások növelése. A jelentés szerint a megtakarítások utáni kereslet növelése elérhető például nyugdíjrendszeri reformok bevezetésével, mellyel a jelenleg működő felosztó-kirovó rendszer helyét a sajátfinanszírozású nyugdíj megtakarítások vennék át.» A fenti pillér teljesítéséhez az üzleti környezet eszköze szintén egyre gyakrabban hangzik el. A megújuló energiák hasznosítása, a környezettechnológiai innováció és részben ehhez kapcsolódva az agrárinnováció is jelentős kitörési pontot képez a hazai gazdaságban.» A régióba kihelyezett, kiszervezett tevékenységek magasabb szintre emelése, több, nagyobb léptékű beruházás vonzásával a tudás intenzív szektorokba, melynek megvalósításához a régió egységes marketing tevékenységét ajánlja a jelentés, valamint ezen iparág legjobb gyakorlatainak megosztását.» A régió egy mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó központtá (pán-európai foodhub) emelése szintén erős ajánlása a jelentésnek, kihasználva, hogy az olcsó munkaerő és nyersanyagárak kompenzálják az élelmiszer külföldi piacokra történő szállításának költségeit. Ennek teljesítéshez az országok szakpolitikáinak ösztönözni szükséges a» KERESKEDELEM: a vizsgált régióban ezen ágazat bár figyelemre méltó modernizáción ment keresztül az elmúlt időszakban, termelékenység tekintetében még mindig 15%-kal az EU-15 átlag alatt van. Az arány javítására szükséges a modern formátumú üzletek, bevásárló központok elterjesztése és a fókuszált, ügyfélközpontú ún. lean kultúra bevezetése.» HÁLÓZATI IPARÁGAK: a hálózati alapú közszolgáltatások (elektromos áram vagy telekommunikáció) terén számos országban szabályozási enyhítések, liberalizáció történt, de azokban a kelet- és közép-európai országokban és ágazatokban, ahol csak javítása mellett (például: adminisztratív terhek csökkentésével) a kelet- és középeurópai országoknak szükséges a külpiacok felé egységes, kiterjesztett marketing tevékenységgel fellépni, például globális léptékű közös exportösztönző irodahálózaton keresztül. A NÖVEKEDÉSHEZ SZÜKSÉGES LEGFONTOSABB, MEGALAPOZÓ FELTÉTELEKKÉNT A MCKINSEY A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA Az azonosított fejlesztési területek és ajánlások teret nyitnak a térségi erősségek hatékonyabb kihasználásához és a gyengeségek kezeléséhez. termelési eszközök modernizációját, a gazdák képzését, valamint a beruházások könnyítése érdekében reformokat szükséges bevezetni a kisebb léptékű fejlődés történt e hálózati szolgáltatásokban, a reformok gyorsítása útján termelékenységi nyereség érhető el.» INFRASTRUKTÚRA: a jelentés szerint az elérni kívánt éves 4,6%-os GDP növekedési arányhoz a régiónak több, mint a GDP 5%- földnyilvántartások bejegyzési rendszerében. át infrastruktúra fejlesztésre szükséges szánnia. Ezen belül 20%-os arányt szükséges képviselnie a közútfejlesztéseknek. Ábra: McKinsey Global Institute jelentésének borítója

26 NÖVEKEDÉSI PONTOK ÉS TENGELYEK A VÁROS SZÖVETÉBEN 27 TERÜLETI KITÖRÉSI PONTOK A VÁROS SZÖVETÉBEN» URBANIZÁCIÓ: A kelet- és közép-európai térség kevésbé tekinthető urbanizáltnak míg a nyugateurópai (EU-15) lakosság 77%-a él városokban, addig a vizsgált térségben ez az arány csupán 62%. A városok különös jelentőséggel bírnak a bővebb munkalehetőségek szempontjából, a városlakók továbbá gyakran jobb egészségi állapottal rendelkeznek, a magasabb népsűrűség pedig több és hatékonyabb közszolgáltatás biztosítását teszi lehetővé. A kelet- és közép-európai térségben ún. két sebességű gazdaságot különböztetnek meg, külön utakat jelölve a vidéki és a városi térségek gazdasági fejlődésének. Az elmúlt két évtizedben a vizsgált térségben az urbanizációs szint alig mozdult (összesen 1%-ot emelkedett), míg például Kínában ez idő alatt a városlakók aránya 26%-ról 54%-ra emelkedett.» SZABÁLYOZÁS ÉS INTÉZMÉNYESÍTÉS: a szabályozási reformok jelentős segítséget nyújthatnak a beruházások élénkítéséhez, valamint a vállalkozói hajlandóság ösztönzéséhez, ideértve az adminisztratív terhek racionalizálását. Szükséges továbbá olyan jogi szabályozások kialakítása, melyek csökkentik az informális folyamatokat és ez által hozzájárulnak például az építőipar termelékenységének növeléséhez. Ezen kívül az intézményi képességek, kapacitások javítása, kiépítése (minisztériumok és egyéb szervezeteik világos funkcióinak, teljesítménybeli célkitűzéseinek kialakítása, megbízhatóság erősítése) is jelentős hatással lehet a gazdasági fejlődés gátjainak lebontásában.» OKTATÁS ÉS SZAKISMERETEK: többlet beruházásokat fordítani a fejlett gyártástechnológiák és kiszervezési ipar által szükségeltetett magasan képzett szakmunkások biztosításához, a középiskolát követő szakoktatás átalakítása, továbbá a jelentés hangsúlyozza a térségben a megfelelő menedzsment képességek hiányát is, melyre szintén szükséges az oktatásban rendszerszerű megoldást adni. Ezen kívül a korábban emigrált munkavállalók hazahívása is jelentős intézkedésként jelenik meg.» KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ (K+F+I): a jelentés egyik markáns ajánlása az állami és a magán ráfordítások növelése a K+F+I szektorban. A vizsgált kelet- és közép-európai térségben 2010-ben mindössze a GDP 0,9%- a szolgált K+F+I célokat, míg ez az aránya az USA esetében 2,9%, az EU-15 tagállamokban 2,1%, a BRIC országokban pedig 1,4%. Ezen felül a jelentés javasolja a szorosabb ipari-egyetemi együttműködések kialakítását, valamint a startupok támogatását. DUNAPEST VÍZPARTI ZÖLD TERÜLETEK: Duna parthoz kapcsolódó minőségi rekreációs területek és korzók fejlesztése használati értékeik, társadalmi aktivitásuk növelése (lásd 8. fejezet). (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) AZ INNOVÁCIÓ TEREI A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TEREI: Egyetemi campus térségek, Prosperáló kutató-központok, startup telephelyek, valamint a technológia és tudás transzfer intézményei (innovációs és kreatív ipari tevékenységet támogató központok, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorok, co-work helyek, akcelerátorok telephelyei). Javasolt e terek intézményi koncentrációjának biztosítása, a Duna-menti területeken. E földrajzi közelség pedig nagymértékben elősegítené az innovációs tevékenységeket, az intézmények és kutatóközpontok közötti kapcsolatok kialakítását és fenntartását.

28 29 BUDAPEST FOODHUB AZ EGÉSZSÉGES ÉLELMISZEREK KERESKEDELME, A VÁSÁRCSARNOK KULTÚRA TEREI KEDVEZŐ FEKVÉSŰ (LOKÁCIÓ), a város belső területein található, jó elérhetőségi viszonyokkal rendelkező vízparti barnamezős területek fejlesztése. Ezeknek a hasznosításában javasolt a közfunkciók előnyben részesítése, mely egyszerre jelenti a rekreációs és az intézményi területek megszervezését (különösen az oktatás és a kutatás területén). Az élelmiszergazdasághoz kapcsolódó területek, mint tematikus térszervező erő, fővárosi szinten összefogott fejlesztése egyaránt nagy jelentőségű az idegenforgalom szempontjából, továbbá a lakosság gasztronómiai kultúrájának fejlesztésében, a könnyen elérhető, megfizethető és egészséges élelmiszerek biztosítása kapcsán. Az élelmiszerpiacok, termelői piacok szükségességének növekvő jelentőségére hívja fel a figyelmet az is, hogy Budapest vándorlási egyenlege 2007 óta pozitív, vagyis a város népessége növekszik. Az élelmiszer kereskedelemhez, termelői piacokhoz kapcsolódó területek, de különösen a vásárcsarnokok területének és hálózatának fejlesztése a város gasztronómiai fejlődésében és a lakosság egészségi állapotának javításában kiemelten fontos. Ábra: UNESCO világörökségi helyszínek (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) Világgazdasági léptékben pedig sokatmondó trend, hogy 2014 első félévében rekord mértékben nőtt az élelmiszeripari termékek ára, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár indexe alapján. (Forrás: Az élelmiszer-hálózatokról, Based on PIG kutatócsoport, 2014) A fővárosi vásárcsarnokokban rejlő nemzetközi 290 2002-2004 = 100% TEJ szintű erősségre mutat rá, hogy 2013-ban a CNN első helyen említi a budapesti I. számú, Vámház körúti vásárcsarnokot Európa 5 legfantasztikusabb (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) A VENDÉGLÁTÁS ÉS A KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TEREI 260 230 GABONA CUKOR piaca között. (A Vámház körúti vásárteret követi a világhírű barcelonai Boqueira, az isztambuli Nagy Bazár, a londoni Portobello piac és a párizsi Les Puces.) A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV SZOLGÁLTATÁSOK FOGYASZTÁSÁNAK TEREI: idegenforgalomra és vendéglátásra fókuszáló negyedek, tematikus 210 NÖVÉNYI OLAJ utcák (például: Kazinczy utca kultucca, HÚS gasztronómiai tematikus utca, a feltörekvő, valamint a leglátogatottabb kulturális intézmények terei- múzeumok, színházak, zenei Ábra: Szállodák sűrűsödése férőhely-kapacitás (Forrás: Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció) 170 FEB MÁRC ÁPR MÁJ JÚN JÚL AUG SZEP OKT NOV DEC JAN FEB központok, UNESCO világörökségi helyszínek). 2013 2014 Ábra: FAO élelmiszeripari termékek árindexe, 2014 (Forrás: www.fao.org) - PAGEO átszerkesztés (Forrás: Wikipédia)

30 ÉPÜLJÖN EURÓPA ELSŐ ÉDESVÍZI HALCSARNOKA BUDAPESTEN A budapesti vásárcsarnok kultúra további, hosszútávú fejlesztési célkitűzése lehet egy Duna parti halcsarnok kialakítása, ahol Magyarország és akár a közép-európai tenger nélküli országok (Ausztria, Csehország, Szlovákia) ritka és kiváló minőségű halfajtáit és gasztronómiai specialitásait lehet eladásra kínálni. A halászati termékek iránti kereslet ugyanis növekszik az Európai Unióban (közösségi szinten évente 1,5%-kal), mely keresletet csak importból lehet fedezni. Mind magyarországi, mind Uniós léptékben a hal- és halászati termékek importmennyisége és - értéke még mindig jelentősen meghaladja az export mennyiségét. A hazai haltermékek fogyasztásának felét importált termékek adják, uniós szinten pedig a szükségletek 65%-át fedezik importból. Az uniós piac szükségleteinek belső fedezését 25%-ban a halászat, 10%-ban az európai akvakultúra ágazat adja. A halcsarnok célja, hogy fokozza a belföldi halászati és akvakultúra szereplőinek piacra jutási lehetőségeit, valamint a hazai halfajok megismertetésével és különböző elkészítési módjainak népszerűsítésével tovább erősítse a hazai fogyasztást és a gasztro forradalomnak nevezett jelenséget. Az édesvízi akvakultúra fejlesztését az Európai Unió közös agrárpolitikája keretében is támogatja, mert jelentősen hozzájárul a természeti sokféleség megőrzéséhez, az európai polgárok megfelelő halellátásához, továbbá a klímavédelemben is fontos szerepet tölt be. A kitörési pont érvényesítéséhez különösen fontos, hogy az épített környezet átalakításán kívül a kapcsolódó szabályozási feltételek is ösztönözzék a csarnokok termelők és az emberek (helyi lakosok, turisták) számára történő hozzáférését. A halfogyasztás tekintetében Magyarország összességében alacsony értékekkel rendelkezik. A KSH és a FAO 2009. évi élelmiszermérlegei szerint halászati termékekből a világon az egy főre jutó fogyasztás 18,4 kg volt (2,6 kg-mal több, mint 2000-ben). Hazánkban az egy főre jutó fogyasztás mindössze 5,1 kg-ot tett ki ugyanebben az évben, amely a FAO vizsgálatába vont negyven európai ország közül csupán a montenegróinál volt nagyobb. A halhús fogyasztása azonban igen fontos lenne a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis e betegségcsoport hazánkban évről évre a halálozások felét okozza. A halfogyasztás jótékony hatása a telítetlen omega-3 zsírsavaknak tulajdonítható, amelyek fogyasztása révén ritkábban, illetve később alakul ki szív- és érrendszeri betegség.

3 BUDAPEST D3 VÍZIÓ

35 SKY TERRACE - TETŐTERASZ KULTÚRA Budapest felett mindig kék az ég TEHETSÉGKÖZPONT Egyediség - Egyéniség - Eredetiség INNOVÁCIÓ Startup ökoszisztéma TOP 10 Budapest a Top 10 tagja DUNAPEST A víz fővárosa ÉLHETŐSÉG Az élhető város 3 BUDEO DESIGN - DEVELOPMENT - DESTINATION KREATIVITÁS Közép-Európa kreatív központja ZENE A zene fővárosa HOTSPOT A gyógyvíz és az ásványvíz fővárosa VIBRANT CITY A Művészet és kultúra fővárosa STREET LIFE A közösségi terek városa

36 37 BUDAPEST VÍZIÓ....ÉS STRATÉGIA IZGALMAS - SOFT POWER ÉLTETŐ ALKOTÓ EGÉSZSÉGES - ZÖLD A szerethető város Közösségi- és családbarát Aktív és produktív város INSPIRÁLÓ ÉS MINDEN ÉRZÉKSZERVRE HAT TÁRSADALMI AKTIVITÁST ÖSZTÖNÖZ VÁLLALKOZÓI SZELLEM ÖSZTÖNZÉSE EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETET BIZTOSÍT KULTURÁLIS VONZÓKÉPESSÉG» közösségfejlesztő programok meg-» a megújulásra és a csináld magad» magas levegőminőség, zajszennye- TURIZMUS ERŐSÍTÉSE valósítása (DIY - Do It Yourself) szemléletre bá- zéstől mentes» Kulturális szektor kibocsátása (pl. globális zeneiparban, zenei eseményekben lévő jelenlét)» Gasztronómai és vendéglátás DESIGN» Vizuálisan magával ragadó közterületek és landmark épületek DIPLOMATIKUS ÉS ELFOGADÓ» Budapest jelenléte és reprezentálása nemzetközi eseményeken» Társadalmi tolerancia (A kudarc társadalmi toleranciája - vállalkozó szellem ösztönzése) KOMMUNIKATÍV ÉS IDENTITÁS FORMÁLÓ CSALÁDBARÁT SZOLGÁLTATÁSOKAT KÍNÁL BIZTONSÁGOS ERGONOMIKUS KÖZTEREK» több generáció igényeinek megfelelő, magas használati értékű terek létrehozása TÉRHASZNÁLATI KONFLIKTUSOKTÓL MENTES» játszóterek, parkok, kutyabarát terek elválasztása, közlekedési eszközök családbarát kialakítása torít SPORTOLÁSRA ÖSZTÖNÖZ» a sportolás mellett a szabadtéri játkokkal aktív mozgásra ösztönzi a lakosságot LEHETŐSÉGET AD» a város megteremti és biztosítja a felemelkedéshez szükséges feltételeket és lehetőségeket, TÁRSADALMI FELEMELKEDÉST SZOLGÁLJA» a felemelkedést okos (Smart City), hatékony és méltányosan működő közszolgáltatási rendszer szolgálja. FEJLETT, MEGFIZETHETŐ ÉS EGÉSZSÉGES ÉLELMISZER KULTÚRA ÉSSZERŰ KÖZLEKEDÉSI ALTERNATÍVÁK» autó-központú, autófüggő közlekedés helyett alternatív közlekedési módok biztosítása (kerékpár, gyalogos, tömegközlekedés) ALACSONY SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS» környezetileg és gazdaságilag is fenntartható életmódra ösztönzés ÖSSZEFÜGGŐ ZÖLDFELÜLETI RENDSZERREL RENDELKEZIK» mindenki számára könnyen elérhető» Társadalmi kommunikáció: aktív közösségi háló és média jelenlét VÍZKINCSÉT KÍMÉLETESEN ÉS VÁLTOZATOS MÓDON HASZNOSÍTJA» Városmarketing (A város, mint termék) BARNAMEZŐIT A MEGÚJULÁS SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJA PROGRAMOK DUNAPEST A vízfrontok visszafoglalása MOZGÁS SZABAD TEREI (MOST) Zöldfelületi rendszer BUDAPEST FOODHUB AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ OKTATÁS TEREI MEGÚJULÓ BARNAMEZŐK BUDAPEST BUSINESS REGION INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS

4 A FEJLŐDÉSI FORDULAT FELTÉTELRENDSZERE

41 SZEMPONTOK MEGHATÁROZÁSA A kitörési pontok érvényesítéséhez a beavatkozási lehetőségek kiválasztásában kulcsfontosságú volt, hogy olyan ajánlások felsorolása történjen, melynek alakításában az önkormányzati és állami szféra közvetlen ráhatással rendelkezzen, a javasolt változások (szak)politikai eszközökkel megtörténhessenek. A fejlesztések irányultságát tekintve fókuszpontok lettek kijelölve (lásd: alsó ábra). A beavatkozások kapcsán továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztések megvalósításában egyszerre kell, hogy megvalósuljon a gazdaságszabályozási, a támogatási keretek, az épített környezet alakításának, a jogszabályi környezet megújításának, valamint a társadalom felé történő kommunikációs folyamatok összhangja (lásd: jobb oldali ábra). URBANIZÁCIÓS HATÉKONYSÁG 1. Ésszerűen tervezett (energia hatékony) városszerkezet; 2. Infokommunikációs technológiákkal támogatott; városüzemeltetés és közszolgáltatások; GAZDASÁGI KÖRNYEZET ami támogatja a vállalkozói szellemet és az innovációs szférát 3. Jó kormányzás (good governance) VÁLLALKÓZÓ SZELLEMET ÉS INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK 3. hitel 2. energia; 1. lakó- és gazdasági célú ingatlanok; MEGFIZETHETŐSÉG TÁRSADALMI KAPACITÁSOK 1. A városi közterek visszafoglalása; 2. Befogadó társadalmi környezet, aktív közösségek

5 AZ ALKOTÓ VÁROS

45 VÁLLALKOZÓ SZELLEMET ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉST TÁMOGATÓ ÖKOSZISZTÉMA INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA AZ ÉVTIZED VÉGÉRE BUDAPEST LEGYEN A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG STARTUP FŐVÁROSA Budapest, Magyarország, de az Európai Unió (EU 2020 Stratégiában megfogalmazott célkitűzések) számára is egyaránt a gazdasági növekedés kulcspontját képezik a technológia intenzív, tudás alapú vállalkozások, ezért mind városi, mind országos szinten szükséges megteremteni a tudás intenzív ágazatokban alapítandó vállalkozások támogatásának, szabályozásának keretfeltételeit (innovációs és startup ökoszisztéma). Ezt célozza a 2013 szeptemberében alakult BUDAPESTHUB MUNKACSOPORT, melynek felállítását CSÉFALVAY ZOLTÁN kezdeményezte a hazai startup világ fejlődéséért felelős szakértők és kutatók meghívásával. A BudapestHUB munkájának célja, hogy az évtized végére Budapest legyen a közép-európai térség startup-fővárosa és ennek érdekében az üléseken meghatározzák és kidolgozzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására. JAVASLATCSOMAG AZ INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA FEJLŐDÉSÉÉRT A BUDAPESTHUB MUNKACSOPORT AJÁNLÁSAI ALAPJÁN a különböző startup versenyek), néhány elem kiépítése jelenleg is zajlik (példuául: technológiai inkubátorok), továbbá néhány egyéb, kulcselem pedig ma még szinte teljesen hiányzik (például: speciális startup üzleti képzés, magvető szakasz előtti finanszírozási lehetőségek, vagy az angyal befektetők kritikus tömege). A nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre és kölcsönhatásaikra épül: Ábra: Az innovációs ökoszisztéma alapelemei (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013) 1. OKTATÁS ÉS KÉPZÉS, 2. FORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, 3. ADÓ ÉS SZABÁLYOZÁS, valamint 4. TÁMOGATÓ KÖRNYEZET Magyarországon, leginkább Budapesten ma már megtalálható a startup ökoszisztéma fejlesztéshez kapcsolódó innovatívnak mondható, néhány kulcselem (például: kockázati tőkealapok, vagy

46 47 Az alapelemek természetéből fakadóan, azok fejlesztésében, jogi szabályozásában, intézményi vállalkozás építésére fordíthatnák, gyakorlati mentorálással és ún. pre-seed támogatással» JEREMIE AKADÉMIÁK KIALAKÍTÁSÁT, amelyek a JEREMIE programban létrejött kockázati és vállalatépítésen át a globális piacra való kilépésig, - az életszakaszhoz igazodó és elérhető működésében, rendszer szemléletében, valamint kombinálva); tőkealapok számára nyújtanak - döntően finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre. általánosságban a támogatáspolitikán keresztül az ökoszisztéma fejlesztésének kezdeti, induló és a folyamatokat felgyorsító lépéseinél az államra is komoly feladat hárulhat. 1. OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Az oktatás, képzés tekintetében a javaslatcsomag következő pontjai vonatkoznak a startup-ok vállalkozási tevékenységéhez, vállalkozásösztönzéshez: Felsőoktatás keretein az EGYETEMI SPIN-OFF-ok ösztönzésének beavatkozásai:» az egyetemi és akadémiai spin-off vállalkozások, vállalkozásokat elősegítő infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése (például: a brit University Challenge Fund -ok mintájára);» a máshol már bevált technológia-transzfer modellek és intézmények hazai adaptálása (technológiai inkubátor modellekhez hasonlóan);» az egyetemi és főiskolai startup inkubátorok/» a startup cégek elindításában és felépítésében jártas vállalati és befektetési szakemberek intézményesített formában történő bevonása az egyetemi és főiskolai oktatásba;» az egyetemeken és a főiskolákon a startup vállalkozásokkal kapcsolatos intézményrendszernél és képzésnél az angol, mint munkanyelv általános használata (akár az állami és/vagy uniós támogatás egyik feltételéül szabva). STARTUP ÜZLETI AKADÉMIÁK Az általános magyar felsőoktatásból ma még erősen hiányzik az üzleti ismeretek gyakorlati jellegű oktatása, ami különösen érzékenyen érinti a startupokat. Ezért ennek a felsőoktatás reformjában kitüntetett szerepet kell kapnia. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy szükség van olyan képzésekre és tréningekre is, amelyek a felsőoktatás keretein kívül nyújtanak a startup vállalkozásokat indító fiatalok számára naprakész és gyakorlati jellegű üzleti ismereteket. magánberuházói és kiegészítő jelleggel állami/uniós forrásokból, meghatározóan magántulajdonosi szakmai részvétellel és irányítással, nemzetközi szakértők és a nemzetközi üzleti szektor bevonásával, időben rövid és tartalmilag koncentrált képzést.» KELET-KÖZÉP EURÓPAI STARTUP ÜZLETI AKADÉMIA ( CEE Venture School ) létrehozását, alapvetően vállalkozói és befektetői kezdeményezésre, részvételre és működtetésre építve, amennyiben pedig szükséges, akkor részleges állami és/vagy uniós támogatással. 2. FORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS VÁLLALATI ÉLETCIKLUSHOZ IGAZODÓ FORRÁSHOZ JUTÁS Egy startup ökoszisztéma akkor lehet tartósan életképes, ha a vállalkozói életciklus valamennyi szakaszában, - az ötlettől az üzleti modell- HIÁNYZIK A PRE-SEED, A SEED ÉS A STARTUP FINANSZÍROZÁS Az elmúlt években a hazai startup ökoszisztémában a forráshoz való hozzájutás terén szinte kizárólag a kockázati tőkénél történt előrelépés. (Az uniós támogatással megvalósult JEREMIE program keretében ma már 28 kockázati tőkealapban mintegy 130 milliárd forint vár befektetésre.) Az elmúlt időszakban a JEREMIE program rámutatott arra is, hogy a kockázati tőke alapvetően a már kifejlesztett termékkel rendelkező vállalkozásoknak nyújtanak finanszírozási lehetőséget, miközben a termék- és vállalkozásépítés kezdeti szakaszaiban lévő induló technológiai vállalkozások számára már csak kevésbé, vagy egyáltalán nem jelentenek forráshoz jutási lehetőséget. A JEREMIE program keretében létrejött kockázati tőkealapok és társaságok egyre inkább abba a problémába ütköznek, hogy hiányzik a befektetésekhez a felhozatal (a deal flow ), hiányoznak a befektetésre érdemes, a termék és vállalkozásépítés kezdeti szakaszain túljutott, acceleratorok kialakításának támogatása (például: a kanadai Waterloo Egyetem mintájára);» a vállalkozói sabbatical / ösztöndíj lehetőségének bevezetése a felsőoktatásban (ennek keretében piacképes újításokon dolgozó oktatók és kutatók juthatnának A beavatkozási javaslatok e tekintetben a következők:» STARTUP ÜZLETI AKADÉMIÁK LÉTREHOZÁSA, amelyek a startup vállalkozásokat indító fiatalok számára biztosítanak időben rövid és tartalmilag koncentrált képzést. 3-6 hónapos ösztöndíjhoz, amelynek ideje alatt gyakorlati vállalkozási ismereteket és tapasztalatokat szerezhetnének, és ezt az időt az újítást piacra vivő startup (Forrás: Budapest Runway 2.0.2.0., A Start-up Credo, 2013)

48 49 ígéretes, gyors és globális növekedésre képes startup vállalkozások. Javasolt ezért, hogy hazai és uniós források felhasználásával - a kockázati tőke mellett, a jövőben nagyobb hangsúly legyen az alábbi életszakaszok finanszírozásán:» PRE-SEED SZAKASZ (amely általában a három F Founders, Family, and Friends, - keretében finanszírozódik),» SEED SZAKASZ (ahol már az üzleti angyalok, korai magvető kockázati tőke, inkubátorok/ acceleratorok, állami vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások is szerepet játszhatnak), valamint» STARTUP SZAKASZ (amelyben - különböző hangsúllyal - az üzleti angyalok, korai magvető kockázati tőke, inkubátorok/ acceleratorok, különböző kedvezményes hitelformák, állami vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kaphatnak szerepet). Csakis az a startup és innovációs ökoszisztéma lehet tartósan életképes, amelyben a technológiai vállalkozások valamennyi életszakaszban az ötlet és újítás termékké formálásától a globális piacra való kilépésig - az életszakaszra jellemző és elérhető finanszírozási eszközhöz tudnak hozzájutni. Igaz ez Magyarország és különösen Budapestre is, ahol a startup és innovációs ökoszisztéma kiépítése a forrásokhoz való hozzáférés terén a JEREMIE program keretében létrejött kockázati tőkealapokkal a rendszer egyik végpontjáról indult el, miközben a megelőző szakaszokban ma még jelentős hiányok mutatkoznak. 3. ADÓ ÉS SZABÁLYOZÁS Nemzetközi példák az innováción alapuló gazdaságfejlesztést támogató jogszabályi, valamint egyéb gazdasági szabályozási rendszerekre (állami szerepvállalás). A startup világ fejlődésében az állami, önkormányzati szféra elsősorban katalizátor szerepet játszhat, elősegítve a startup ökoszisztéma kialakulását és növekedését. A BudapestHUB szakértőinek ajánlásai szerint ezen szektor a legtöbbet azzal teheti, ha gazdaságpolitikai jelzései a teljesítményt és a produktív vállalkozásokat ösztönzik, és közvetett beavatkozásai révén részt vesz a startup világ fejlődésének célja előtt álló akadályok elhárításában, mely sok esetben a szabályozás oldalról kerül előtérbe. Nemzetközi szinten a kormányok innováció felé történő elköteleződése és K+F-hez kapcsolódó adópolitikája között, mely vonzza és megtartja az innováció orientált szervezeteket, szoros összefüggés figyelhető meg. Ezt támasztja alá a brit és francia példa, továbbá az Egyesült Államok és Japán esete is. A francia kormányzat legjelentősebb intézkedése a 2008-ban az adójóváírások terén bevezetett reformja volt, miután több jelentős gyógyszeripari cég is kivonult az országból. Az adójóváírás a társasági adóból számos esetben igénybe vehető, például a K+F projektekben használt eszközök amortizációja kapcsán, K+F tevékenységhez felhasznált munkaerőköltségek. Összességében 100 millió Euróig minden K+F-nek minősülő kiadás 30%-os adójóváírásra jogosult, ezen összeghatár felett pedig a jóváírás mértéke 5%. Az USA hosszúidőre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik a K+F területen igénybe vehető adójóváírások területén. Innovációs politikájának köszönhetően pedig jelentős együttműködéseket alakított ki a kormányzat és a vállalkozások között, növekedést eredményezve ez által a technológiai startup vállalkozások terén, a kockázati tőkében, a magánvagyon gyarapodásában, valamint a fúziókban és felvásárlásokban. Japán szintén a K+F területén igénybe vehető adójóváírások területén tett engedményeket: a vállalkozások jövedelméből számított társasági adóban 2003 óta 10 %, 2012-ben pedig már 12%-os jóváírás kérhető, a mellett, hogy számos kapcsolódó központi kezdeményezés született az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködésekre. Japánban az adójóváírás lehetősége a kiszervezett kutatás-fejlesztési tevékenység esetében is igénybe vehető. Az innováció ösztönzése jelentős szerepet kap Japán növekedési politikájában, az fontos részét képezi a miniszterelnök ABE SHINZO által bevezetett új, ABENOMICS -ként ismertté váló gazdaságpolitikának. SAJÁTOS KIHÍVÁSOK BUDAPESTEN ÉS MAGYARORSZÁGON Az adózás terén mind a startupok, mind pedig az adópolitika alakítói négy nagy kihívással szembesülnek.» A startupok sajátos jellemzője, hogy az első években a startup vállalkozásnak többnyire nincs nyeresége, miközben maga a termékés vállalkozásfejlesztés is nagy kockázatokat hordoz. Így a kutatás-fejlesztés és innováció klasszikus adóoldali támogatási eszközeit, - például a kutatás-fejlesztés költségeinek» A startupoknál, más vállalkozásokkal szemben, kiemelt szerepet kap a szellemi tulajdonjog (know how, szabadalom, stb.) és a szellemi tulajdonvédelem.» A technológiai startupok, szintén eltérve az egyéb vállalkozásoktól, valamint a nagyobb kockázatok miatt, többnyire sajátos, a klasszikus banki hitelezésen túlmutató forrásszerzési és befektetési modellekkel működnek (venture capital, equity financing, angel investment, fizetés helyett/mellett opciós előnyök, stb.).» A startupok adóoldali segítését szinte mindenhol megnehezíti az a tény, hogy adózási szempontból rendkívül nehéz a startupok pontos és részletekbe menő meghatározása. A startup ökoszisztéma adóoldali kedvezményeinél egyszerre szükséges mind a startup vállalkozások, mind pedig a startup vállalkozásokba befektetők adóterheinek a könnyítése. További, külön kihívás a startupok és a befektetők adókedvezményei közötti egyensúly megteremtése. A STARTUPOK ADÓZÁSI GYAKORLATÁNAK FEJLESZTÉSI JAVASLATAI Az adózás szempontjából értelmezhető startup definíció (és/vagy az adójogi startup státusz) mielőbbi kialakítása:» AZ ADÓTERHEK KÖNNYÍTÉSE (például: a brit minta alapján korlátozott ideig és összegig tartó adómentesség); leírását a társasági adóalapból, - a legtöbb esetben nem tudják igénybe venni.