AAAAAAA AAAA..AAA A A AAAAA AAA A A _A A AA AA AAAAAAAA. Az év eseményei

135 VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV-VVVVVVVVV > "" < ; CSENDORSEGI RESZ ~ > < AAAAAAA AAAA..AAA A A AAAAA AAA A A _A A AA AA AAAAAAAA Az év eseményei Anr:ak a rombolá~nak szomoru nyomai t" amelyeket az 1918-19-es forradalmi idő az intézmény strukturáj ában véghezvitt, sikerült eltüntetni s a magyar királyi csendőrség az elmult évben is erős tűzpróbáj át állotta ki azon súlyos viszonyokkal járó küzdelmeknek, melyekkel országunk a j elenben élet-halálharcot vív s a megpróbáltatások e nehéz és válságos évében csendőrségünk mindennél erősebb, megbízhatóbb és szilárdabb alapnak bizonyult, melyre úgy mag.a az ál1a;mhatalom, mint annak minden rendü és rangu tényezője bizalommal és megtnyugvással tekinthet. A sak ors1zágos izgalmas esemény mellett nem is kívánunk az intézmény sorsával foglalkozni, csupán azon legkimagaslóbb mozzanatokat ragadjuk ki, melyek mellett elsiklanunk mé~ sem szabad. MindenekelŐ'tt be kell röviden számolnunk arról, hogy az intézmény létsz~má:nak imár a háboru előtt s különösen a háboru alatt égetővé vált lényeges szaporítása, melyet 1918. év öszén néhai dr. Wekerle Sándor belügyminiszter vih keresztül, végre ez évben testet öltött, valóra vált. A 11.064 főről 18.084 főre történt létszámfelemelés anyagi kihatás1a az 192o!21-es költségvetési évben a személyi j árand6ság'ok tekintetében 271,802.341 koronát, a dolog,i kiadások tekintetéiben 34,140.000 koronát, összesen 305,942.341 koror.:a kiadásit jelent. Ezenfelül a költségvetésbe a csendőrségi 'rovat alatt az idegen (román, szerb, cseh) haderők által elhurcolt fegyverzetszerelék és lőszer utánp6tlására 6,000.000. laktanyaberendezési tárgyak (ágynemü) pótlására 4,000.000 korona irányoztatott elő. A relative m;agas összegeket természetesen elsősorban az általár.os drágaság és a me~élhetés nehézsége indokolj ák, nlert az alapfizetések tekintetében figyelemreméi tó elnelkedésekről szó sincs. A létszámemelés egyedüli indokául országunk háboru és külöcösen a forradalmak alatt és általlezüllesztett közbiztonsáti

viszonyai szolgálnak lnrég egy igen fontos körühnényt, nevezetesen az enlberanyag kimélése. Éppen azért égető szüksé~ volt már reá. Az inté~mén~ -,~ különösen: a külszolgálatot teljesitő - tagj ai a megerőltető szolgálat erec1ményekép idő előtt - alig ~IO évi - szolgálat után tömegesen kerültek felülvizsgálat elé. A létszámemelésnek Ilényegesebb szervezeti kihatása netti volt. Az a körülm,&.ny, hogya szárnyparancsnokságok vármegyei csendőrparancsnoks'ágokk~ a szakaszparancsnokságok pedig j á rásparancsnokságokká alakultak át, ez inkább közigazgatási szempontok által volt indokol,t. M ig1 azelőtt nem, ugy lnost minden vármegye külön csendörparancsnokságot is képez, illetve foglalkoztat. Ez a változás vonta maga után a szakaszparancsnokságok - nlelyek alá 2-3 közigazgatási j árás is tartozott, - tisztek által parancsnokolt j árásparancsnokságokká történt átszervezését. Minden 'vármegyei csendőrpar,a,ncsnökság lnellett a kiképzés intenzivitásának növelése és a legénység szakképzettségének fokozás,a érdekében tisztek által parancsnokolt csendőriskolát (tanosztályok) létesittettek. Végül a gazdászati szolgálat egységes kezelfse 'és ellátása érdekében kerületek székhelyén törzs-, a vármegyék székhelyén prdíg vármegyei gé1zdaság-i h ;v~ talok állittattak molunk be. fel. Erről különben külön fejezetben szá Az egész változás - mely inkább fornlai volt - február, illetve március hó I-évd foganatosíttatott és pedig a következők szerint': a szegedi csendörkerületnél: 1921 január h6 3 I-ével megszüntek a "kecskeméti, a szentesi, a szegedi és a 'gyulai szárnyparancsnokságok és február I-ével felál1íttattak adélpest várnleglyei csendőrparancsnokság Kecskemét szlékhellyel, a Csongrád vármegyei csendőrparancsnokság Szentes székhellyel,.a Csanád vármegyei csendörparancsnokság Makó székhellyel, végül a 'Békés, vármegyei csendőrparancsnokság Gyula székhellyel. 1921 január hó 31-ével rneglszüntek a szegedi, a makói, a szentesi, a kiskunfélegyházai, a kecsken1ét~) a kalocsai, a kiskőrösi, a gyulai és a2 orosházai szakaszparancsnokságok és 1921 február 1-'ével felállíttattak a kecskeméti, a kunszenttnikl6si, a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházai, a kalocsai, a dunavecsei, a kiskőrösi, amindszenti, a kiskundorozsm;ai, a csongrádi, a h6d- 137

i38 A budapesti. c.sendörkerületnél: 1 1921 mácius h9 I-jével megszüntek a bud apesti szolnoki, ceglédi, eszter1gomi, nagymarosi és balassagyanl1ati szárnyparancsnokságok és a budapesti pótszárnyparancsnokságok és ugyanezen nappal működésüket megkezdették az északpestmegyei csendőrparancsnokság Budapest székhellyel, a Szolnok vármegyei csendőrpararicsnokság Szolnok székhellyel, a I-Iont N ógrád vármegyei csendőrparancsnokság E:alassagyarmat székhellyel és az Esztergom vármegyei csendőrpdrancsnokság Esztergom székhellyel. 1921 március hó I-ével megszüntek a budapesti, I., 2. és 3., a gödöllői tisztikülönit,mény, továbbá a ceglédi, a monori, a nagykőrösi, a szolnoki, akisuj szállási, a j ászberenyi, az esztergomi, a nagymarosi, a balassagyarmati és a salgótarjáni szakaszparancsnokságok és ugyanezen nappal felállíttattak a következő j árásparancsnoksá sok: a pomázi, a biai, a ráckevei, a v~ci, a gödöllői, az aszódi, a ceglédi, az abonyi, a monori, a nagykátai, az afsódabasi, a tiszaföldvári, a törökszentmiklósi, akisuj szállási, a kunhegyesi, a j ászberényi, a j ázapáti, az esztergomi, a

139 szobi, a' vámosmikolai, a balassagyarmati, a rétsági a sziráki a salgótarj áni és szécsényi. " 1921 március I-ével állíttattak fel az Északpest vármegyei, a budapesti csendőrkerületi törzs-, a Szolnoki és a Hont-N ógrád vármegyei gazdasági hivat.alok. ej örs nern állíttatott fel. 1921 luájus I-ével 111egszüntek a következő csendőrkülönítmények : a sashalmi, d. mogyoródi és a j ászfelsöszentgyörgyi, mig a kupaikovácsmaj ori különítmény a csemői szöllőtelepre, a kosdi különítmény pedi&1 Keszegre helyeztetett át. A pécsi csendörkerületnél: 1921 január hó 31-ével megszüntek a kaposvári, a szekszárdi, és sásdi (pécsi) szárny-. végül a kaposvári pótszárnyparancsnokság és február hó l..!ével működésüket n1egkezdették a Somogy vármegyei csendőrparancsnokság Kaposvár székhelylyel, a Tolna vármegyei p~r -ancsnokság Szekszárd székhellyel és a Baranya vármegyei csendőrparancsnokság, ideiglenesen Sásd székhellyel. 1921 január hó 31-ével n1egszüntek a kaposvári I., 2. és 3, a szekszárdi, a tamási lé!> sásdi (pécsi) szakaszparancsnokságok és február hó I-ével 'felállíttattak a kaposvári, a nagyatádi, a csurgói, a marcali, a lengyeltóti, a tabi, az ig,ali, a szekszárdi, a bonyhádi, a dombóvári, a paksi, a gyönki, a tan1ási járásparancsnokságok. A barcsi j árásparancsnokság1 április hó 25-ével ideiglenesen Erdőcsokonyán, a szigetvári pedig' ideiglenesen N émetladop, a pécsváradi április hó 23-ával ideiglenesen Püspöknádasdon állíttajtott Jel. Úgy a pécsi, mint a pécsváradi járásparancsn6kságok auglusztus hó 21-ével Pécsre, illetve Pécsváradra bevonultak, továbbá augusztus hó 25-ével a mohácsi és szentlőrinci, augusztus hó 26-ával pedig a villányi és siklósi j árásparancsnokságok 'működésüket megkezdették. 1921,március h6 I-ével felállíottattak a pécsi csendőrkerületi törzs-, továbbá a Somogy vármegyei, a E'aranya vármegyei és Tolna vármegyei gazdasági hivatalok Orsök állíttattak fel március 2-ával Hedrehelyen, március 3-ával Magyaratádón és S omon, m,árcius 5-ével Pusztakovácsin, N emesdéden és Háromfán, március 7-ével Büssün és Gamáson, március Is-ével Kaposszekcső, I{isvaszar, Ráckozár, Magyarhertelend. Ibafa és Abaligeten, március I9-éve1 Köttsén, március 21-ével Láb odon, március 28-ával Kilitin, március 4-ével

40... - Bálványoson, ll1árcius 20-ával Törökkopányon, április 7-ével Buzsákon, április 17-ével Látrányon, április 20-ával Mágocson, Kéthelyen, Göllén, S Oluogyszoboll, E'rdőcsokonyán, Szakályon és Kistengelicen, április 23-ával Miháldin, április I-ével Kajdacson, Gerjen, Németkér, Izmény, Nagymányok és Döbröközön, május I-ével Mánfán, m'ájus Is-ével S omogysárnsonb an, julius 4-ével Niklán. Augusztus 2I-'ével kezdették meg működésüket a szerb n1egszállás alól felszabadult következő örsök: Pécs, 11ecsekszabolcs, Egerág, Szentlőrinc, Bükkösd, Pécsvárad, Barcs, Lakóca, Szigetvár, Gyöngyösmellék, augusztus 22-ével Dunaszekcső, Baksa, Sellye, Himesháza, augusztus 23-ával Szalánta, Németboly, Vaiszló, augusztus ~s-ével Mohács, augusztus 26-ával Villány és Siklós, augusztus 27-ével 1tlargittasziget és Beremend. - 1vIegszüntek az alábbi különítmények, melyek ideiglenesen a demarkációnális vonal mentén működtek : augusztus 24-ével a sárpilisi, augusztu~ 30-ával a gulyástanyai és tarcsapusztai, szeptember 30-áv,al a kakonyai, légrád-vasútállomási, őrtilosi, gyékényes-vasútállomási, Gyékényes községi, lankócpusztai, bélavári, vizvári, heresznyei, bolhói, \ IÓgJapusztai, péterhidai, kutfői, szulóki, káj,máncsai, laj osházai, ' szentmiklóspusztai, hatvani, ador j árnpusztai, viszlói, I mozsgói, almáskereszturi, gyürüfüi, korpádi, szabáki, püspökszentlászlói, uj bányai, óbányai) püspöknádasdi, ófalui, ' goldgrundi, üveghutai, mórágyi, neumalomi, várdombi, gárdospusztai, lassicsárdai, perdóci, b ukvinai, kisgerendai, somqgtyudvarhelyi, feripusztai, szentesi, gyöngyöspusztai, palánkai, 1I7-es őrházi, hetvehelyi, petrőcpusztai, órfüi, vágoti, luánfai és bud.afai. A miskolci csendörkerüleínél: 1921 február hó I-ével megszüntek a miskolci, a sátoral'jaujhelyi, a szikszói, az egri és putnoki szárny-, végül a miskolci pótszárnyparancsnokság és ugtyanazon nappal működésüket megkezdették a Borsod vármegyei csendőrp,arancsnokság Miskolc székhellyel, a I-Ieves vár,megyei csendőrparancsnokság Eger székhellyel és a Zen1plén vánmegyei csendörparancsnokságl Sátoralj aujhely székhellyel.. 1921 február I-ével m'egszüntek a miskolci L és 2., a sátoralj auj helyi, a szerencsi, a szikszói, az abauj szántói, az egri, a gyöngyösi, a putnoki és ózdi szakaszparancsnokságok. Ugyanazon nappal működésüket mega(ezdették a miskolci, a nlezöcsátt,

I4I. a mezőkövesdi, a saj ószentpéteri, a hatvani, az ó~di, az edelényi, a felsőhangonyi, a putnoki, az egri, a tiszafüredi, a hevesi, al gyöngyösi, a pétervásárai, a sátoralj aujhelyi, a nagycigándi, a sárospataki, a tokaj i, a szerencsi, a szikszói, az encsi, a bodvaszilasi, az abauj szántói és glönci j árásparancsnokságok. 1921 március I-ével működésüket megkezdették a miskolci csendőrkerület törzs-, továbbá a Borsod vármegyei, a Heves vármezyei és a Zemplén vármegyei gazdasági Hivatalok. Uj örsök állíttattak fel: Eorsod vár,megyében Kistállyán, Kisgyőrön és Berecesen, Zemplén vármegyében pedig Felsővadászon. Örssé alakultak a Ikövetkező különítmények: Tibolddaróc, Bélaapátfalva, Saj ókazincbánya, Kiráki, Borsodnádasd, Domaháza, Rudolftelep, Kormospuszta, Szentsimon, Pusztahidvég, Kisköre, Istenmezeje, Sirok, Tarnalelesz, Mátratnindszent, Mi'kóháza. Ze,mplénagárd, Ricse (j el~nleg Hévleányvár), Erdőbény.e, Onga, Bakta, S7.emere, Bodvaszilas, Boldogköváralj a, Felsődobsza és Hidasnémeti. 1921 március I-ével nlűködésüket megkezdették a 1niskolci csendőrkerületi törzs-, a Borsod, a Heves é~ a Zemplén vármegyei g!azdasági hiv.atalok. A székesfehérvári csendörkerihetnél: I92I február 28-ával megszüntek a székesfehérvári, a veszprémi, a győri és a komáromi szárny-, továbbá aszékesfehér.. vári pótszárnyparancsnokságok; március I-ével működésüket megkezdették a Fejér vármegyei csendőrparancsnokság Székesfehérvár székhellyel, á Veszprénl vármeg:yei csendőrparancsnokság Veszprém székhellyel, a Győr vármegyei csendőrparancsnokság Győr székheliyel és a I(omáronl vármegyei csendőrparancsnokság Komárom székhellyel 1921 március hó Io-ével megszüntek a székesfehérváfi I. és 2., a veszprémi L és 2., a győri és a kolnáromi szakaszparancsnokság; ugyanazon nappal működésüket megkezdették a székesfehérvári, a n1óri, az adonyi, a sárbogárdi, a váli, a veszprémi, az enyingi, a devecseri, a pápai, a zirci, a győri, a téti, a győrszentmártoni, a' tatai és a nagyig1mándi j árásparancsnokság"ok. Szeptember 12-éveI rnegszüntek a rárói és véneki, szeptenlber 21-ével a dunaalmási örsök, az ernömajori, a, nagyherkályi és a patkányosi különítm'ények. II

142 Uj örs ök létesültek.1ulllus 27-ével Oroszlányon, Gócson, Bántornyát:t, Bánhidán, Neszmélyen és Császárotl. A szombathelyi csendörkerületnél: 1921 február hó I-ével megszüntek a szombathelyi, a soproni és a zalaegerszegi szárny-, valalnint a szombathelyi pótszárnyparancsnokságok; ugyanazon nappal működésüket megkezdették a Vas vármegyei csendőrparancsnokság Szombathely székhellyel, a Moson vármegyei csendőrparancsnokság' Magyaróvár székhellyel és a Zala vár megyei csendőrparancsnokság Zalaegerszeg székhellyel. Február hó I-ével megszüntek a szombathelyi 1. és 2., a körmendi, a soproni I. és 2., a nlagyaróvári, a zalaegerszegi, a nagykanizsai és keszthelyi szakaszparancsnokságok; ugyanazon napp.al működésüket meglkezdették a szombathe1yi, a kőszegi, a felsőőri, a sárvári, a vasvári, a celldömölki, a körmendi, a ~zentgotthárdi, a muraszombati, a németujvári, a soproni, a kapuvári, a csornai, a csepregi, a kismartoni, ~ nagymartoni, a felsőpulyai, a magyaróvári, a rajkai, a nezsideri, a zalaegerszegi, a novaj i, a nagykanizsai, a keszthelyi, a pacsai, a zalaszentgróti, a tapolcai, a sümeg/i, a balatonfüredi, az alsólendvai és a letenyei j árásparancsnokságok. Március hó _J-ével állíttattak fel a szombathelyi esendőrkerületi törzs-, a Vas vármegyei, a Sopron vármegyei és II Zala vármegyei csendőrgazdasági hivatalok. Uj örsök állíttattak. fel junius I-ével Mosonszolnokoll., Pándorfalun és Mosonon, julius I-ével Sorokujfalun, Toronyon, Városszalonokon, Gércén, Kemenesmagasin, Nemeskoltán és Vasdobrán. Május Is-ével Lócsmándon, április 17-ével Répcepányán különítmények létesittettek, szeptelnber -hó I-ével pedig; feloszlattatott a keckméri különítmény. A debreceni csendörkerületnél: 1921 március hó 31-ével megszüntek a debreceni a nyiregyházai~ a berettyóuj falui, a lnátészalkai szárny-, v'alamint a. debrecen! pótszárnyparancsnokság; április hó I-ével pedig működésüket megkezdették a Haj du vánnegyei csendőrparancsnokság Debrecen székhellyel, a Szabolcs várme gyei csendőrparancsnokság! Nyiregyháza székhellyel, a E'ihar vármegyei csendőrparancsnokság Berettyóuj falu székhellyel és a Szatmár vármegyei csendőrp.arancsnokság. Mátészalka székhellyel.

143 Március hó JI-ével megszül 1 tek a d'ebreceni I. és 2., a nyíregyházai, a kisvárdai, a nyiracsádi, a berettyóuj falui, a biharkeresztesi, a nagylétai, a geszti, a m'átészalkai, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi szakaszparancsnokságak ; április hó I-ével pedig működésüket megkezdették a debreceni, a hajduböszörményi, a haj duszoboszlói, a nyiregyházai, a kisvárdai, a nagykállói, a nyiracsádi, a nyirbátori, a nyirbaktai, a mándoki, a tiszalöki, a gávai, a kemecsei, a berettyóuj falui, a biharkeresztesi, a nagylétai, a biharnagybajomi, a derecskei, a sarkadi, a geszti, a mátészalkai, a csengeri, a fehérgyarmati, a barabási és a tarpai járásparancsnokságok. Április hó I-ével kezdették meg működésüket a debreceni csendőrkerületi törzs-, a Haj du vármegyei, a Szabolcs vármegyei, a Bihar vármegyei es a Szatmár vármegyei csendőrgazdasági hivatalok. Április hó I-ével állíttattak fel, illetve különítményekből átminősíttettek a!következő örsök: az etyeki, a mikepércsi, a téglási, a földesi, a sóstófürdői, a király teleki, a geszterédi, a kállóselnlyéni, a nyirbélteki, a nyirbogáti, a piricsei, a fényeslitkei, a pátrohai, a leveleki, a tiszabezdédi, a tornyospálcai,. a tiszaszentmártoni, a záhonyi, a szabolcsbákai, a nagyhalászi,/ a nyirbogdányi, a penészleki, az esztári, a kokadi, az uj létai, az álmosdi, a bárándi, a sarkadkereszturi, a zsadányi, a mezőgyáni, a körösharsányi, a nagykereki, a körösszegapáti, a körösszakáli, a pusztatoldi, a bedői, a méhkeréki, a gebei, a vállaj i, a. gyárteleki" a csengeruj falui, a tyukodi, a nagygéci, a zajtai, a tiszabecsi, a j ánki, a tiszakóródi, a nagyhódosi, a kispaládi, 'a csarodai,. a gulácsi, a beregsurányi a beregjdaróci, 'a tiszakerecsényi és a tiszaszalkai. Feloszlattattak az alábbi különitmények: a Nyirábrányvasutállomási, a Bánháza-pusztai, a Cl f'raszái1ás-i, a Pilisiu1aj ori, a 'zsurki, a Kiscsákó-tanyai, a N agymarj a-pusztai, ct tiszaradványi, a Fiter-pusztai, a Porháza-tanyai, az Ágerdő-lnaj ori, a Kálmán-tanyai, az Uray-tanyai, a Szilfás.-tanyai, a Bányász-tanyai, az uszkai, a magosligeti, a milotai, a garbolci, a gelényesi és a Csikós-tanyai. Felállítás alatt: a kopocsapáti örs. I Folyó évben a következő lényegesebb honvédelmi mini!zteri rendeletek adattak ki: A 4552/eln. E-I92 I. SZálTIU elrendeli a tisztele és hasonranguak részére, hogy ünnepélyes alkalulakkor szolgálaton kivül l:

1-.14 (bál, esküvő, szinház) fekete pantalló, tábori kbakiszinü lubuuuy a rendszeresi tett öltözet. A régi dolmány elvisel'ése megengedve. A. 136/eln. 5-1921. szán1u körrendelet intézkedik a m. kir. c~,elldörség' csapattiszt jeinek havidíjban való előlépéséről szóló. Szabályzat (66. sz. R.!<. Szabályrendeletek - 1920.) oly értelmü kiegészítése iránt, hogya maglasabb fokozatu havidíj élvezetében álló alezredesekhez és őrnagyokhoz hasonlóan a magasabb fokozat u havidíj élvezetében álló századosok és főhadnagyok is az edctig élvezett nlagasabb fokozatu havidíj élvezetében mindaddig n1egjmaradnak, míg az idézett Szabályzat életbeléptetése után magasabb havidíj-jokozatba nem jutnak. (5.. 2 p.) A 850/CIln. 5-1921. szánlu körrendelet intézkedik a csendőt' legénységi stb. állománybeli egyének kinevezése iránt és pedig a következőkben: A II. és III. oszt. (gazdászati) tiszthelyettesek kinevezését a ker. (felszerelési anyagraktár, országos csendőrtskola) parancsnokságra ruházza át. Ezen parancsnokságok a kinevezéseket saját rendszeresített létszámuk keretén belül fogana-i tosítj ák. A III. osztályu (gazdászati) tiszthelyettessé az léptethető elő, aki.a CS.-:-I. Utasítás 30.. 4. pontjában, II. osztályu (gazdászati) tiszthelyettessé pedig az, aki ugiyanezen. 5. pontjában foglalt feltételeknek megfelel. Ezen kinevezéseknél a fentidézett 6. pontj ában foglaltak is szem előtt tartandó'k. Azon altiszti vizsgát tett egjyének, kik rendsneresített hely hiányában III-ad osztályú tiszthelyettessé ki nem nevezhetők, addig is, mig. az foganatosítható lesz, irásbeli érintkez:éseknél rendfokozatuk előtt "vizsgázott" megj elölést használj ák. Ezen egyének szolgálati alkalmazásánál utal a Szolg\. Szab. I. rész 53 pont utolsó bekezdésében foglaltakra. A továbbszolgáló altísztek és aitisztek állománycsoportj ában való kinevezések szinten a kerület parancsnokság által eszközlendők. 11inden kinevezésnél mindenkor a kerület r'endszeresített létszáma a mérvadó. V'égül elrendeli, hogy a tiszthelyettes i rendfokozatoknál ezentul a Szolg. Szab. 1. Rész 1. mellékletéből kivehető arabs (1., 2., 3.) számjelzések alkalmazandók. A 478.267/5-I920. szán1u körrendelet hatályon kivül helyezi az 19I6. évi decem,ber hó 20-án kelt 24.282jeln. 2-1916. szátnu h. m. rendeletet, mely a csendőrtisztek részére 1889. évi 33 225/VII. B. M. számu belügylniniszteri rendelettel (35. R. K. Szabályrendeletek 1889.) rendszeresített "Nyilt parancsh-ot s elrendeli, ho~ a csendőrtisztek szolgálati utazásaik alkalmával az előbb idézett belügyminiszteri rendelettel rendszeresített

145 "Nyilt parancs"-ot használj ák, n1ellyel a belügyminiszter úr által láttatnak el. A 65.552/14-1921. számu rendelet kivételesen megengedi, hogy a bársonyköpenygallérok helyett a köpeny szövetéből készült g.allér használható és hogy a köpenyek szeg'élyezése - az anya-g beszerzés drágaságára tekint-ettel - egyenlőre mellőzhetö. A 1Q.806/eln. 5-1921. számu kör rendelet helyesbíti a nl. kir. csendőrség csapattiszt jeinek havidíjban való előlépéséről szóló Szabályzatot. A helyesbítő-rendelet szerint a IV. csoportba kiváló csendőr-csap.attisztek századostól ezredesig bezárólag javaslatba hozhatók, ha egyébként is a magasabb rendfokozat elnyeréséhez megkivánt követelményeknek oly kiválóan felelnek meg, hogy társ~ikkal szemben előnyzésre érdelnesek. E j avaslatok felett a belügylniniszter esetleges észrevételének figyelembevétele,mellett a csendőrség felügyelője, ennek adlátusa és helyetteséből álló bizottság dönt.. A.. 13.700/eln. 1921., szálnu körrendelet intézkedik a 24 órás időszánlításnak 1921. aug'usztus hó Io-ről augusztus II-re virradó :éj j el éj féli 12 órától kezdődő életbeléptetése iránt a m. kir. hadseregnél, mely hasonlóképpen érvényesül a csendőrség.. nél is. Az 562.021/5-1921. szánlu rendelet intézkedik a csendőrséghez toborzott és vezényelt egyének (pótcsendőrök) előléptetése illetve cimzetes rendfokozatok é!dományozása iránt és pedig a következőkben: a csendörlséghez toborzott és- vezényelt pót... csendőrök előléptetése, illetve cimzetes rendfokozatok adományozása tekintetében általában az A-7. jelzetü szolgálati könyv idevágó rendelkezései és a 415.836/10-1920. (5. sz. R. K. Kisközlöny) számu rendeletben foglaltak a mérvadók. A rangosztályba netn sorolt hav'idlíj a~oknak, továbbá m1agasabb állás:u altiszteknek (tiszthelyettesek és törzsaltisztek) "a kinevezését, valatnint az előbbi állománycsoportban magasabb fizetési osztályba való előmozdítását a lminiszter ma:gánalk tartj a fenn. Hivatásos altiszteknek, valamint a többi legénységi állományu egyéneknek őrmesterekké és ennél alacsonyab b rendfokozatba való előléptetés re és a cimzetes rendfokozatok adományozására a csendőrkerületi parancsnokok jogosíttatnak fel. Az elöléptetések mérvét általában a rendszeresített altiszti létszáln-határok s7abják meg, a cilnzetes rendfokozatok ag.otnfmyozásának lnérvét pedig- meg kell szabnia 3nn<lk a szempontnak, hogy az a 5z01- gálflt érdekében áll-e vagy setn 10 -

146 A 126.190/5-1921. szán1u rendelet tekintette1 arra, hogy a trianoni békeszerződést.az összes nagyhatalmak ratifikál ták s hogy az már élethelépett, intézkedik aziránt, hogy a szolgálati kötelezettség; lej árta után kil1épni szándékozó csendőrlegénységet a CS-I. jelzetü Utasítás 37.. II/3. pont j ahoz képest a csendőrkerületi parancsrlokságok saj át hatáskörükt>en bocsássák el. A bünözési viszonyok országos rosszabbodása súlyos feladatok elé állítja ezen évben is a csendőrlegénységet, meiy - a kedvezőbb létszámviszonyok nyújtotta előnyös helyzete folytán - erőteljesebben tud,megküzdeni szolgálati feladata nehézségeivel. A gazdasági viszonyok telj es leromlása különösen az anya.gi büncselekmények szaporodását vonta lnága után. Altalában a bünözési statisztika állandóan erős emelkedést mutat. A csendőrség tevékenységéről nem volt módunxban részletes áttekintést nyerni, annak hiv:atalos feldolgozásának eredményéről igiy még nem számolhatunk be. A kiegészítési viszonyok a legénységnél kedvezőt1enek. Eltekintve a nemzeti hadseregi létszámának a békeszrződésben kötött állományra való redukálása folytán felszabaduló erók egyrészének a nagy létszálnhiánnyal küzdő csendőrség kisegitésére történt felhasználásától, az önkjéntes j.elentkezők létszáma aligl üti meg a legénység 8%-át. Ezzel szemben a felülvizsgálat útján fogyatékbajövők, valamint az elbocsátott és fegyelmi úton eltávolítottak száma eddig el nem ért emelkedést mutat. Igy: 1920. évi szept'ember hó I-től 1921. év auglusztus hó 31-ig felülvizsgálat folytán nyugállományba helyeztetett 123 I fő; A Cs-r. Utasítás 37. II. pont alapj án elbocsáttatott 203 fő. Fegyelmileg eltávolíttatott 123 fő. BíZD reménységgel nézünk a j övő elé, hogy ez a folyal11at meg fog szünni s reinélj ük, hogy. a gazdasági viszonyok nyugvópontra jutásával, valamint az ország belső konszolidációj ának előbbrejutásával kilátás nyilik arra is, hogy a létszán1kiegészités nehézségiei kiküszöböltessenek. I N em érdektelen végül megemlíteni, hogy a csendőrség felügyeleti területe 96-490 km 2, ezen területen lakók száma 6,369-769 lélek. A nagy és kisközségek, száma pedig 3-4 19- Egy csendőrre átlag esik 4 km 2 és 500 lakos. Csendőrörs nincsen 2286 községben.