BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Hasonló dokumentumok
Geodézia 5. Vízszintes mérések alapműveletei

Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Nagyméretarányú térképezés 7.

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Földfelszín modellezés

Alapelvek tájékozódás viszonyításon

Digitális terepmodell modul

Geodézia 9. Magasságok meghatározása Tarsoly, Péter

Geodéziai hálózatok 3.

FÖLDMÉRŐ, TÉRKÉPÉSZ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Tarsoly Péter. Geodézia 9. GED9 modul. Magasságok meghatározása

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

Mérnökgeodézia 5. Mérnökgeodéziai kitűzési munkák. Dr. Ágfalvi, Mihály

5. Az egy-, két- és háromdimenziós pontmeghatározás együttműködése

Pályáztatás és műszaki terv készítés...7

Kompenzátoros szintezőműszer horizontsík ferdeségi vizsgálata

Geodézia 1. A helymeghatározás alapjai Gyenes, Róbert

DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1

Földmérés. Bazsó Tamás, Czimber Kornél, Király Géza. Nyugat-magyarországi Egyetem TÁMOP A/1-11/

Megjelenítési funkciók

#Bevezetés Beállítások NA 3000 # 1.1.

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Gyenes Róbert. Geodézia 4. GED4 modul. Vízszintes helymeghatározás

I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések

Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Sebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy

MUNKAANYAG. Dr. Engler Péter. A mérőfénykép. A követelménymodul megnevezése: Fotogrammetria feladatai

Geodézia 4. Vízszintes helymeghatározás Gyenes, Róbert

Fotogrammetria 5. Az információszerzés eszközei Dr. Engler, Péter

Mérnökgeodézia 8. Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai. Ágfalvi, Mihály

Fotointerpretáció és távérzékelés 6.

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

6. Földmérési alaptérkép...6-2

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Engler Péter. Fotogrammetria 2. FOT2 modul. A fotogrammetria geometriai és matematikai alapjai

Topográfia 6. Térképek síkrajza Mélykúti, Gábor

Az Alkalmazott térinformatika c. tantárgy helye és szerepe a Miskolci Egyetem földrajz alapszakos képzésében

Minõségbiztosítás és adatminõség 1

Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

15/2013. (III. 11.) VM rendelet

GEODÉZIA I. Dr. Csepregi Szabolcs, Gyenes Róbert, Dr. Tarsoly Péter:

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

1. nap A terem. 10:00-12:30 Regisztráció. 12:30-12:45 Megnyitó

A Marcus-H harcászati szimulációban használt térinformatikai alapú kiértékelések. Szabó Tamás mk. alezredes, PhD hallgató

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

Geodézia. Felosztása:

A tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék

Vázlatok és vázrajzok Térképek Analóg térkép Eredeti másolat /nyomat Tónusos (fotó-) térkép 1. ábra: Adatok a megjelenési forma szerint

Teodolit. Alapismeretek - leolvasások

Számítógépes képelemzés projektmunkák 2012

Kollimáció hiba hatása Távcsőállás fok perc mp perc mp fok perc mp mp 10 I II 28 59

MUNKAANYAG. Angyal Krisztián. Szövegszerkesztés. A követelménymodul megnevezése: Korszerű munkaszervezés

Térinformatika 2. A valós világ modellezésének folyamata Végső, Ferenc

AUGMENTED REALITY KITERJESZTETT VALÓSÁG TARTALOMJEGYZÉK. Czéhner Tamás

5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János.

NYF-MMFK Erőgépek és Gépjárműtechnikai Tanszék mezőgazdasági gépészmérnöki szak III. évfolyam

Mérőberendezés nagysebességű vasútvonalak vágány- és kitérőszabályozásának előkészítésére és ellenőrzésére

Vetülettani és térképészeti alapismeretek

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

CNC PROGRAMOZÁS A CNC szerszámgépek alkalmazásának főbb előnyei: CNC szerszámgépek fő részei Számjegyvezérlési módok CNC gépeken

Testképkivetítés: Teljes. - Testképkivetítés: Teljes - Óraanalógia: 9-3

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ GONDOLKOZZ ÉS SZÁMOLJ! HOZZÁRENDELÉS, FÜGGVÉNY... 69

Dr. Pétery Kristóf: Word 2003 magyar nyelvű változat

Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés

Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Virtuális valóság Virtual reality

ÁLLÁSPONTOM 34TDT VETÜLETTANI FOGALMAK

DoneKey Informatikai Megoldásszállító Kft Salgótarján, Fáy A. Krt. 39. Cégjegyzékszám: Adószám: Tel.

FRAKTÁLOK ÉS A KÁOSZ

Mérnökgeodézia 6. A lézertechnika, és mérnökgeodéziai alkalmazása Dr. Ágfalvi, Mihály

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

Kész Attila FOLYÓRENDŰSÉGI VIZSGÁLATOK A BORZSA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN. Bevezetés

MAGYAR KÖZLÖNY. 61. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA május 22., kedd. Tartalomjegyzék

Kör-Fiz 3 gyak.; Mérések refraktométerekkel; PTE Környezetfizika és Lézersp. Tanszék

Térkép és vetülettan I-II.

Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai

(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció

Az FGSZ Zrt. gázipari létesítményei megvalósulási dokumentációjának készítése

Számítógépes grafika

Navicom-Plusz Bt. Navicom Plusz Bt. H-1112 Budapest, Repülőtéri út 2. Tel.:

KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA évfolyam évfolyam valamint a évfolyam emelt szintű csoport

1. lecke: Nappali tervezés

A Budai Vár-barlangot ábrázoló térképek összehasonlító elemzése

A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel

Nagyméretarányú térképezés 19.

Használati útmutató. Biztonsági előírások. Tartalom. Szimbólumok. A műszer felhasználási célja. Tiltott használat. magyar. Biztonsági előírások

Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag március

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

XVI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

MODELER FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról

GEODÉZIAI TEREPGYAKORLAT 2005

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B65D 5/18 ( )

VIRTUAL WELDING. / A jövő hegesztőképzése

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság

Átírás:

BARTHA GÁbOR, HAVASI ISTVÁN, TÉRINFORMATIKAI ALAPISMERETEK 3

III. MÉRÉSI ELJÁRÁSOK 1. RÉSZLETES FELMÉRÉS A részletes felmérés a térképezést megelőző munkafázis, amelynek alapját az érintett területen meglévő mérési alapponthálózat, szükség esetén az arra ráfejlesztett sűrítőhálózat képezik. A címben megadott mérési eljárás célja a terep jellemző pontjainak bemérése a kívánt térkép előállítása céljából. A terepen a térképkészítéssel érintett fizikai földfelszínt, annak természetes alakzatait (domborzatát) és a rajta található épített környezet objektumait értjük. A részletes felmérésnek az adatgyűjtés technikájának függvényében több módszere is ismert, említsük is meg ezeket: földi felmérés, fotogrammetriai / távérzékeléses adatnyerés, műholdas (GPS) mérések, lézerszkennelés. Az előzőekben felsorolt mérési eljárások közül a tananyagban bővebben most csak a földi felmérés lehetőségeit vizsgáljuk. Megjegyezzük azonban azt, hogy az előzőekben röviden már érintettük mind a GPS, mind a fotogrammetria adatgyűjtési eljárásait. A lézerszkennelés drága, de ugyanakkor igen korszerű és hatékony módszerével terjedelmi okokra való tekintettel ebben az anyagban nem kívánunk foglalkozni. Földi felmérés Rátérve ezek után a hazánkban talán legelterjedtebben alkalmazott földi felmérésre, megállapíthatjuk azt, hogy az kiterjedhet akár csak vízszintes vetületi, akár egyidejű vízszintes és magassági részletpont-felmérésre. Vízszintes értelmű részletes felméréskor a hangsúly az elhatároláson van, azaz a különféle határvonalak töréspontjait be kell mérni, bizonyos esetekben pontjelölésekkel is rögzíteni kell. Természetesen, ha a határpont például épületsarok, vagy kerítés, akkor erre nincs szükség. A mérési eljárással bemért részletpontokat, azok jelentősége alapján, különböző csoportokba szokás sorolni. Megkülönböztethetünk elsőrendű, másodrendű és harmadrendű részletpontokat. Az elsőrendű részletpontok közé tartoznak például a közterületek és telkek közötti határvonal-töréspontok, vagy a felmérendő terület határvonalának töréspontjai. A második csoportba sorolhatjuk például az állandó jellegű építmények és műtárgyak sarokpontjait, vagy a művelési ágak állandó és megjelölt töréspontjait. A harmadrendű részletpontok kisebb jelentőségűek, és szabatos jelöléssel sem rendelkeznek. Ezek között említhetjük meg például az útburkolatok, járdák, rézsűk sarok és középpontjait. Korábban a vízszintes értelmű részletes felmérés leggyakrabban használt módszere a derékszögű koordinátamérés volt (ma már a mérőállomások használata a gyakorlatban szinte teljesen kiszorította ezt az eljárást). A 3.1. ábrán a részletpontok bemérését ortogonális koordinátákkal mutatjuk be. A mérés elvégzése A feladat végrehajtását a már meglévő alappontok/sokszögpontok közötti mérési vonal kitűzésével szokás kezdeni. A szükséges mérőfelszerelés jellemzője, hogy igen olcsó, és igen egyszerű. Mérőeszközként a mérési vonalat kijelölő kitűzőrúdakra, egy terepi acélmérőszalagra (min. 30m), egy kézi mérőszalagra (min. 20m), egy prizmabotra, és egy kettősprizmára van szükség. A mérés lényege az, hogy mérés irányának megfelelően sorra felkeressük az egyes részletpontokat, és meghatározzuk azok derékszögű talppontjait a mérési vonalra lefektetett acélmérőszalagra vetítve.

3.1. ábra. Az ortogonális koordinátamérés elve Ezek után egy-egy részletpont vonatkozásában a kezdőponttól számítva leolvassuk a szalagról az un. abszcissza (a) értéket, majd a kézi szalaggal megmérjük a talppont és a kérdéses pont hosszát, az ordinátát (b). A bemért ortogonális összetevőket rögzítjük a terepen készülő kézi vázlatba (manuáléba). Miután a mérési vonal mentén meghatároztuk a számunkra lényeges összes részletpontot, ellenőrzésül megadjuk a vonal végméretét, továbbá a körbemérést követően az egyes idomok kerületi vonalainak hosszát is. Ha a mérési vonal mindkét oldalára esnek részletpontok, akkor is a talppontok sorrendjében végezzük el a méréseket. A mérések eredményeit a mérési vázlat foglalja magába. Általános szabályként adhatjuk meg azt, hogy az egyes részletpontokat minél közelebbi mérési vonalról mérjük be, azaz a bemért pontok ordinátái minél rövidebbek legyenek. Poláris részletmérés, tahimetria A másik, a hazai napi gyakorlatban legelterjedtebb földi részletmérési módszer a poláris felmérés, vagy annak térbeli változata: a tahimetrikus terepfelvétel. A következő, 3.2. ábrán ezt az eljárást szemléltetjük. 3.2. ábra. Poláris részletmérés A poláris felmérés lényege a poláris koordináták meghatározásához nélkülözhetetlen mérési elemek meghatározása. Ehhez irány- és távolságmérésre alkalmas műszerre (teodolitra, de ma már inkább mérőállomásra) van szükség. A rendelkezésre álló mérőműszerünkkel először egy ismert alapponton (101) pontraállunk [1], majd azt az előző

sokszögpontra tájékozzuk. Ezt követően sorra bemérjük az egyes részletpontokat, azaz meghatározzuk azok irányértékeit és távolságait. Az alappontok koordinátainak és a mérési adatok ismeretében a mért iránysorozat már tájékozható, és az ismeretlen részletpontok koordinátái a poláris pont számításának módszerével már megadhatók lesznek. Tahimetria A tahimetria nem más, mint a terep és az ott található tereptárgyak egyidejű vízszintes és magassági felmérésének a neve. A mérési eljárást kezdetben optikai távmérésre is alkalmas teodolitokkal végezték, ekkor a módszer megnevezése teodolit-tahimetria volt. Később a 3D-s terepfelvételhez speciális műszert fejlesztettek ez volt az optikai tahiméter. Ma már a gyakorlatban az elektronikus tahiméterek, más néven mérőállomások váltak szinte egyeduralkodóvá. A tahimetria módszere gyors mérést takar, azaz gyorsan és hatékonyan produkálhatók a bemérni kívánt részletpontok vízszintes és magassági koordinátái. A mérés lényege az, hogy a tahiméterrel egy ismert koordinátájú pontra felállunk, és megmérjük a műszermagasságot. Erről a pontról megirányzunk egy másik ismert pontot (tájékozó irányt), amely lehet akár egy tahimetrikus sokszögvonal előző pontja is. Ezt követően mérjük az adott részletpont tájékozó iránnyal bezárt szögét, a meghatározandó pont távolságát és magasságkülönbségét. Ezeknek a mérési elemeknek és az ismert kiinduló adatoknak a segítségével már számíthatók az egyes részletpontok koordinátái. A részletméréshez felhasznált alappontok helyzetének és egymástól való távolságuknak olyannak kell lennie, hogy a választott eljárással a részletpontok optimálisan bemérhetők legyenek. A domborzat hű ábrázolásához szükséges részletpontok sűrűségét a terep jellege és a készítendő térkép szintvonalainak szintköze határozza meg. A felméréskor mérési vázlatot kell rajzolni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A manuálét minden állásponton el kell készíteni. Ha ezt jól hajtjuk végre, az nagyon megkönnyítheti a térkép későbbi megszerkesztését az irodában. A megszámozott részletpontokat magába foglaló vázrajzot a domborzatot jellemző vonalakkal, idomvonalakkal is ki kell egészíteni. A magassági részletpontok számát és sűrűségét a megkívánt pontosság, a méretarány és a magassági ábrázolás részletessége határozza meg, ennek megfelelően egyenletes terepen azokból kevesebbre, míg a tagolt területeken többre van szükségünk. A tahimetrálás során meghatározott vízszintes részletpontok a természetes és mesterséges objektumok jellemző pontjai, mint például a különböző épületek sarokpontjai. A magassági részletpontok a terepalakulat, a domborzat jellemző pontjai, ez pedig fontos feltétele annak, hogy a domborzatábrázolás helyes legyen, és a készítendő térkép alapján meg lehessen állapítani bármely tetszőleges terepi pont magasságát, az egyes lejtők irányát és azok dőlését. Mérés optikai tahiméterrel Hagyományos optikai tahimétert használva a részletpontok beméréséhez szükségünk van egy tahiméterlécre is. A tahiméterléc kettős ék alaposztása a léc talpától 1,40 m-re található, de vannak magasságilag állítható lécek is. Ezek jellemzője, hogy az ék magassága az előzetesen megmért műszermagasságra beállítható. Az optikai műszerek között megemlíthetjük például a Zeiss Dahlta 010A típusú műszert, valamint MOM TaD1-es kördiagrammos tahimétert, amely egy magyar szabadalom volt. Ennek a lényege az volt, hogy a műszer távcsövébe bevetített görbék kör alakú diagrammok voltak, azokat ugyanis a magasabb fokszámú poligonokkal ellentétben könnyebben tudták felvinni az üveggyűrűre. A 3.3. ábrán a Zeiss Dahlta 010A és a MOM TaD4 típusú optikai tahimétereket mutatjuk be.

3.3. ábra. Zeiss Dahlta 010A és MOM Ta-D4 típusú optikai tahiméterek Mérés elektronikus tahiméterrel Elektronikus tahiméterekkel végrehajtott méréskor a tahiméterléc léc helyett egy prizmarúdon lévő adott magasságra beállított prizmát használnak a tereppontok beméréséhez. Ezekkel a műszerekkel a tájékozást követően az egyes részletpontok vízszintes irányértéke, magassági szöge és azok ferde távolsága közvetlenül megmérhető. A részletpontok sorszámozhatók, és azok mérési adatai a felhasznált műszer memóriájába eltárolhatók. Ma már vannak olyan mérőállomások is, amelyek olyan grafikus kijelzővel vannak ellátva, hogy a terepen nem kell kézzel manuálét vezetni, hanem már a helyszínen a műszer segítségével azonnal digitális térkép állítható elő. Az elektronikus tahiméterekkel végzett részletes felmérés gyorsaságának csupán a domborzat szokásosnál dinamikusabb váltakozása és a terep fedettsége szab határt. A 3.4. ábrán korszerű elektronikus tahiméterek láthatók. 3.4. ábra. Modern mérőállomások Az elektronikus tahiméterek az elmúlt 20-25 év műszerfejlesztésének kimagasló eredményei. Egyetlen műszerben

egyesítik a korábban elkülönült elektronikus teodolitot és távmérőt, a mikroprocesszort, a kijelzőt, a fedélzeti szoftvert és a memóriaegységet, nem is beszélve az egyéb opcionális kiegészítőkről. A mérőállomások alkalmazása ma már általánosnak mondható, ezek a korszerű műszerek az álláspont néhány km-es környezetében képesek a terep jellemző részleteinek bemérésére, a mérési eredményeknek és a mért pontok jellegkódjainak tárolására. A terepi mérések előkészítése a mérendő objektumok jellegkódjainak meghatározásával kezdődik, amelynek célja azok valamely fedvénybe történő besorolása. A következő előkészítési feladat a mérési jegyzet és idomváz elkészítése. Ezen feltüntetendők többek között a következők: az egyes objektumok jellemző töréspontjai, a domborzat törésvonalai, a gerincvonalak, a völgyvonalak, az esésvonalak iránya, stb.. A mérések alapja amint azt már korábban is megemlítettük a meglévő megfelelő sűrűségű alapponthálózat kell, hogy legyen. Ami pedig a részletmérés menetét illeti, azt a pontraállással kezdjük. Ezután elvégezzük a szükséges alapbeállításokat, azaz megadjuk az álláspontunk adatait, bebillentyűzzük a műszermagasságot, a mérési hőmérsékletet és a légnyomás értékét. Ezt követően tájékozzuk a műszerünket. E művelet után indítjuk a részletes felmérést. Ennek során kerül beállításra a kezdő sorszám, a prizmamagasság értéke, valamint a távmérés módja. Ezután a műszer megméri a már számozott részletpont vízszintes irányértékét, magassági szögét és távolságát, majd pedig tárolja azt a memóriájába. A figuráns/ok [2] pontról pontra haladnak, a műszeres pedig folyamatosan méri és rögzíti az egyes részletpontokat. A felmérő és segítői között a kommunikáció rádió adó-vevők segítségével valósul meg. A figuránsok minden ponton bejelentkeznek, és közlik, hogy milyen részletponton tartózkodnak, továbbá azt is, ha a prizma magasságát esetleg változtatniuk kellett. Több figuráns esetén azok észlelése általában felváltva történik. A felmérés minőségét a figuráns felkészültsége és gyakorlati tapasztalata jelentősen befolyásolja, hiszen neki a terep leírásához a legjellemzőbb pontokat kell beazonosítania. A bemérendő részletpontok sűrűségét a mérési cél mellett több más tényező is befolyásolja, de ezekről már korábban volt szó. Az előzőeken kívül a gazdaságossági szempontot is említsük meg. A 3.5. ábrán a tahimetrikus részletmérést szemléltetjük. 3.5. ábra. Részletes felmérés Sokkia mérőállomással Elektronikus tahiméterek Napjainkban a piacon az elektronikus tahiméterek bő választéka áll a felhasználók rendelkezésére. Természetesen azok pontossága, hatótávolsága, felszereltsége, szoftverezettsége, automatizáltsági foka igen nagymértékben változhat, amely az árukban is visszatükröződik. A mérőállomások bővebb ismertetése jelen tananyagnak most nem célja. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a tahimetrikus részletmérés feladata mindegyik műszerrel elvégezhető, és azt is, hogy ezek a mérőeszközök talán ma a legelterjedtebbek a geodéziai gyakorlatban. Velük, a részletes felmérésen kívül is, számos más mérési feladat is megoldható, mint például a legkülönfélébb mérnökgeodéziai munkák. A legfontosabb, hazai piacon is megjelenő mérőállomások között megemlíthetjük a Leica, a Topcon, a Trimble és az egykori Sokkia legkülönfélébb műszereit. Ezekből az alábbi ábrán két korszerű "képviselőt" szemléltetünk is.

3.6. ábra. Topcon és Leica mérőállomások [1] A pontraállás azt jelenti, hogy a műszert a kérdéses pont fölött megfelelő helyzetben felállítjuk. [2] Az a segéd, aki topografiai felvételeknél a felveendő, megjelölt pontokhoz áll. Digitális Egyetem, Copyright Bartha Gábor, Havasi István, 2011