Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A 2016-os olimpia várható hatásainak elemzése, különös tekintettel Brazília társadalmi egyenlőtlenségének alakulására Restás Noémi 2014
Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönöm témavezetőmnek, Sebestyénné Dr. Szép Tekla egyetemi tanársegédnek a munkám során nyújtott számtalan szakmai tanácsot és támogatást. Köszönöm Dr. Lipták Katalin egyetemi tanársegédnek a sok hasznos tanácsot és segítséget. Továbbá köszönettel tartozom a családomnak és a páromnak, akik biztosították számomra a megfelelő légkört a nyugodt és kiegyensúlyozott munkához. - 1 -
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Történelmi áttekintés... 5 2.1. Brazília történelme... 5 3. Brazília főbb gazdasági és társadalmi adatainak elemzése, 1990-től 2012-ig... 7 3.1. Brazília politikai és gazdasági helyzetének alakulása 1990 és 2012 között... 7 3.1.1. Gazdasági folyamatok a 90-es évektől... 7 3.1.2. Az ezredfordulót követő gazdasági folyamatok... 9 3.2. Általános adatok... 12 3.3. Brazília gazdasági nyitottságának vizsgálata... 15 3.4. Földrajzi adatok... 18 3.5. Brazília sokszínű és gyorsan növekvő népessége... 20 3.6. A brazil jólét vizsgálata a HDI- mutató segítségével... 23 4. A XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmi és gazdasági hatásai Brazíliában... 24 4.1. Olimpia-a bizonytalanság biztos... 24 4.2. A kétarcú Brazília-szegények és gazdagok... 27 4.3. Az olimpia költségvetése-előreláthatólag sokkal többe fog kerülni... 30 4.4. A várható társadalmi és gazdasági hatások... 32 4.5. Brazília gazdasági helyzetének elemzése a Bennett-módszer segítségével... 35 5. A 2008-as és 2012-es nyári olimpiai játékok összehasonlító elemzése... 36 5.1. A pekingi és a londoni olimpia hatásai... 36 6. Összegző értékelés... 41 Zusammenfassung... 42 Irodalom- és forrásjegyzék... 43-2 -
1. Bevezetés Az ezredforduló óta feltörekvőként számon tartott Brazília jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül az 1980-as évek óta. Sikereket ért el mind az infláció, mind a hátrányos helyzetű társadalom csökkentésének terén s ezt a tendenciát kívánja továbbra is erősíteni. Jelen dolgozatomban az XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmigazdasági hatásait vizsgálom, illetve összehasonlítást végzek a 2008-as pekingi és a 2012- es londoni olimpia hatásai között. Továbbá számítások segítségével elemzem Brazília gazdasági helyzetét. Az elemzés alapjául szolgáló időintervallumnak az 1990 és 2012 közötti időszakot választottam, mert úgy gondolom, ezen periódusban jól szemléltethető az ország fejlődése. Dolgozatom 6 fejezetet foglal magában. A bevezetést követő második részben Brazília történelmét ismertetem, majd a harmadik és negyedik fejezetben az ország általános jellemzőit, adatait részletezem, illetve betekintést nyújtok a szükséges és a jelenleg is zajló olimpiai előkészületekbe. Dolgozatom befejezéseként, az utolsó fejezetben egy összefoglaló értékelést szeretnék adni, melyben kifejtem tapasztalataimat, illetve azt, hogy a vizsgálat során milyen eredményekre jutottam. Azért ezt a témát választottam, mert elkeserítőnek tartom, hogy Rio de Janeiro nyomornegyedeit csupán egy fal választja el a luxustól, a pompától és a fényűzéstől. Továbbá szomorú tény, hogy egy ilyen népszerű turisztikai célpont, mint Brazília, effajta társadalmi egyenlőtlenségekkel küszködik. Egyetemi tanulmányaim alatt nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatóként, sok olyan tárgyat volt szerencsém hallgatni, melyek a világ országainak gazdasági helyzetét dolgozták fel. Brazíliára a BRIC-országok gazdaságának tanulmányozása során figyeltem fel. Így mikor a témaválasztásra került sor, úgy gondoltam, hogy sokat tanulhatok az adott témát illetően, és olyan ismeretekkel is gazdagíthatom tudásom, melyeknek a jövőben nagy hasznát vehetem. Az előzetes előrejelzések szerint az elkövetkezendő két esztendő Brazília gazdasági életét jelentős mértékben befolyásolja majd. A kérdés csak az, hogy negatív vagy pozitív hatásai lesznek-e az ország által rendezésre kerülő sporteseményeknek. Biztosat, egyenlőre még nem állíthatunk, hiszen mind a futball-világbajnokság mind pedig az olimpia is hosszú távú befektetésnek tekinthető, melyek hatásait csak évek múltán érzékelhetjük. Egy azonban biztos, két ilyen kaliberű jeles sportesemény két éven belüli megrendezéséhez számos feltételnek kell megfelelni. Mint minden olimpiát rendező országnak, Brazíliának is szembe kell néznie a szükséges infrastruktúra hiányával. A futball-világbajnokság és az - 3 -
olimpia rendezési jogának elnyerését követően - az elsőként olimpiát rendező dél-amerikai országban - hatalmas mértékű építkezési hullám indult meg melynek keretein belül autópályákat, szállodákat és sportcsarnokokat építettek. Azonban aggodalomra adhat okot, hogy a játékoknak otthont adó arénák építése jelenleg is zajlik - hol kisebb, hol nagyobb problémákba ütközve - a munkálatok üteme pedig jóval lassabb a tervezettnél. Mindezen problémák ellenére a brazil kormány és a szervezők is bizakodóak a sportesemények gazdasági-társadalmi hatásainak pozitív kimenetelében. Elsősorban a turizmus hatalmas mértékű fellendülését és fejlődését várják, s ezzel együtt több millió külföldi és belföldi turistát egyaránt. Másodsorban pedig a munkanélküliek számának csökkenésében és a nyomornegyedek lélekszámának fogyásában bíznak. Utóbbi pozitív alakulásához nagyban hozzájárul a jelenlegi miniszterelnök Dilma Rousseff politikája, aki elődjéhez hasonlóan szívén viseli a hátrányos helyzetű brazil lakosok sorsát és szegénységcsökkentő programokkal, támogatásokkal próbálja mérsékelni az ország nélkülöző lakosainak számát. - 4 -
2. Történelmi áttekintés 2.1. Brazília történelme Az európaiak szemszögéből nézve az ország történelme a 15-16. századi portugál felfedezésekkel kezdődött. Az 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés értelmében, a Zöld-foki szigetektől 370 mérfölddel nyugatra húzott határvonal keleti része portugál, az attól nyugatra fekvő területek pedig spanyol fennhatóság alá kerültek. A már a területen élő indián törzsek mellé letelepedő portugál lakosok fakitermeléssel foglalkoztak, valamint az északkeleti partszakaszon kikötőket és cukornádültetvényeket létesítettek ezzel elősegítve egy kereskedelmi együttműködést. Ezen tényezők hatására jött létre egy sajátos munkamegosztáson alapuló kereskedelmi háromszög Brazília (cukor), Portugália (készletek) és Afrika (rabszolgák) között (Kozenkow J., 2010). A spanyol és portugál korona egyesülésével II. Fülöp királysága alatt (1580-1640) a portugálok az addig még érintetlen területek felé kezdtek el terjeszkedni, amelyek a függetlenségük visszaszerzését követően is fennhatóságuk alatt maradtak. A 18. században kirobbanó aranyláz a délkeleti területek felvirágzását, és egy jelentős gazdasági ciklust indított el, melyben Portugália a brazil gyarmatokról származó arannyal fizetett Angliának, az országból vásárolt szövetekért és ipari késztermékeket. Később, a 19. század elején a gazdaság újbóli felvirágzása és egy új korszak vette kezdetét: a kávékonjuktúra. Az emberekben folyamatosan erősödtek a függetlenség eszméi és a nemzettudat, melyek hatására 1822. szeptember 7-én kikiáltották Brazília függetlenségét (Kozenkow J., 2010). Az ország első császára I. Péter volt, őt fia, II. Péter követte, aki tisztelt és elismert uralkodó volt, intézkedéseivel nagymértékben hozzájárult Brazília politikai és kulturális fejlődéséhez és területi integrációjához. Az európai bevándorlás megindulásának és a rabszolgaság eltörlésének ellenére, a folyamatos felkelések és a papság elégedetlenségének eredményeként a monarchia felbomlott és 1889. november 15-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság szövetségi szisztémán alapult, a megyék államok lettek, és a parlamentáris rendszert elnöki rendszer váltotta fel. Ugyanebbe a keretbe ágyazódik be a mai brazil politikai rendszer is. 1 1 Kozenkow, 2010, 267.o. - 5 -
Az 1900-as évek elején a politikai rendszer főként a földesúri oligarchára épült, a városi középosztály csak később, az I. világháborút követően jelent meg. Brazíliát a fejlődés és iparosodás útján, az 1946-os szövetségi alkotmány elfogadása indította el. A folyamatos fejlődést még az 1964-ben hatalomra jutó katonai kormány sem tudta megtörni, Brazília a nyugati félteke legjobban fejlődő állama volt. A katonai diktatúra a 1970-es években kezdte meg a demokrácia folyamatos kiépítését. Egy évtizeddel később pedig a brazilok újra polgári személyt választhattak elnöküknek, közvetlen szavazással, Fernando Collor de Melót 1989-ben (Kozenkow J., 2010). Az ország gazdaságát nagymértékben befolyásolták az 1970-80-as évek olajárrobbanásai, hiszen Brazília olaj-importfüggősége szükségessé vált. Az elvesztegetett évtizednek nevezett 80-as években végigsöprő válságsorozatok és a súlyos eladósodás mind Brazíliát mind pedig a térséget megviselte, oly mértékben, hogy a mai napig érződik a hatása. A demokratikus kormányzat populista politikái, a 90-es évek elején tovább rontották az addigra egyébként is megingott stabilitást. A gazdaságélénkítést, a világgazdaságba való bekapcsolódás liberalizációval, a külföldi közvetlen befektetések ösztönzésével és az infláció letörésével kezdődött el. Az ekkor elindult gazdasági fejlődés mára Brazíliát az egyik legdinamikusabban növekvő országgá, a világgazdaság szerves részévé tette, amely politikai téren is egyre intenzívebb figyelmet követel magának a nagyhatalmak között. 2 A gyarmati múlt és az akkor kialakult nyerstermékekre való szakosodás, mai napig meghatározza, hogy Brazília, milyen termékekkel szerepel a világkereskedelmi palettán. 2 Kozenkow, 2010, 268.o. - 6 -
3. Brazília főbb gazdasági-társadalmi adatainak elemzése, 1990-től 2012-ig 3.1. Brazília politikai és gazdasági helyzetének alakulása 1990 és 2012 között 3.1.1.Gazdasági folyamatok a 90-es évektől Az ezredforduló óta feltörekvőként számon tartott ország jelenlegi gazdasági helyzetét és kilátásait szinte lehetetlen megérteni a múltban végbement folyamatoknak, a gazdasági káosz mélységeinek és a különböző kihívások leküzdésének áttekintése nélkül. 3 A hetvenes és a nyolcvanas években lezajlott események olajválságok, eladósodás - következményei még napjainkban is szembeötlőek. Mindezen problémák kezelése a 90-es évek elején vett komolyabb lendületet. Az első és második kőolaj-árrobbanás és az 1982-es adósságválság Latin-Amerikai országainak eladósodásához vezetett. Akkoriban José Sarney az infláció megfékezésére törekvő első civil elnök - olyan gazdaságpolitikát folytatott, melynek célja a gazdaság felpörgetése s a bérek növelése volt. Ezen intézkedések eleinte népszerűséget hoztak a politikusnak, majd hiperinflációt eredményeztek. Sarney stabilizációs kísérlete hamar elbukott, így az 1998-as új Alkotmány alapján sorra kerülő közvetlen elnökválasztást Fernando Collor de Mello nyerte, aki ambiciózus, piacorientált reformokat hirdetett meg. Későbbi gazdaságpolitikai lépései azonban bizalmi válsághoz vezettek, nőtt az infláció s a sorozatos korrupciós botrányok is utolérték olyannyira, hogy lemondani kényszerült. Ennek köszönhetően az - 1994-ben - elnöki székbe került Fernando Henrique Cardoso megszilárdította a gazdasági nyitásra és a piacorientált reformokra épülő gazdaságpolitikai váltást (Pólyi Cs., 2011). A Cardoso-korszak programjának legfontosabb eleme az új brazil valuta, a reál (BRL) bevezetése volt, melynek árfolyamát a dollárhoz rögzítették 1:1 arányban. Megszüntették az indexálási gyakorlatot, az állami és magánkötvényeket, illetve a béreket is, előbb évente, majd havonta, végül naponta korrigálták. Cardoso elnökségéhez kötődik a fiskális fegyelem megerősítése, az ún. Fiskális Felelősség Törvényének elfogadása, amely a helyi és a központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza, a 3 Kozenkow, 2010, 271.o. - 7 -
fiskális fegyelmezetlenséget akár börtönbüntetéssel is szankcionálja. 4 A siker jelentős mértékben megnövelte Brazília gazdaságának belső stabilitását és ösztönzőleg hatott a további gazdaságpolitikai lépések megtételére. A 90-es éveket az importvámok leépítése, az árfolyamok állami kontrolljának megszüntetése s a privatizáció elindítása jellemezte. A gazdasági stabilizáció ellenére Brazíliának szembe kellett néznie, a fenntartható fejlődést akadályozó strukturális problémákkal. Az ezredfordulóig folyamatosan bővülő gazdaság alapját elsősorban a belső fogyasztás növekedése adta, ugyanis az infláció leküzdését követően a közepes jövedelmű rétegek helyzete jelentős mértékben javult, mely az import ugrásszerű növekedéséhez vezetett, míg a reál árfolyamának dollárhoz rögzítése rontotta az ország exportesélyeit. A transznacionális vállalatok zöldmezős beruházásainak elsődleges célpontja az exportorientáció helyett a hatalmas belső piacra való bejutás volt, amely tovább fokozta az importkeresletet a termelőeszközök és a kapcsolódó szolgáltatások behozatala útján 5 (Kozenkow J., 2010). A brazil export összetétele is a gazdasági szerkezet problémáira világított rá, hiszen az alapanyagok, a feldolgozatlan termékek és a félig feldolgozott termékek az export egyik felét tették ki, szemben a másik féllel, a magas feldolgozottságú termékekkel. A gazdasági szerkezet problémáján túl alapvető problémát jelentett a munkanélküliség is. A legális foglalkoztatás 1990 óta folyamatosan csökkent, miközben az informális szektorban foglalkoztatottak száma egyre csak növekedett. Míg a mexikói tequila-válság (1994) csak mérsékelten, addig az 1997-es délkeletázsiai válság több csatornán keresztül is érintette az országot: A fejlődő piacokba vetett befektető bizalom megingása. A kieső kereslet. Az alapvető exporttermékek árának drasztikus csökkenése. Az orosz összeomlás is tovább nehezítette a brazil gazdaság helyzetét, melynek következtében Brazília egy 41,5 milliárd dolláros külföldi hitel felvételére kényszerült. A hitelfelvétel és a 8-9%-os leértékelések sem tudták megállítani a tőke kiáramlását, így 1999 januárjában a brazil kormány megszüntette a sávos lebegtetést és hagyta szabadon mozogni, s ezzel leértékelődni a reál árfolyamát. 4 Pólyi, 2011, 271.o. 5 Kozenkow, 2010, 273.o. - 8 -
Az akkori nehézségek valójában három alapvető probléma következményeinek tudhatók be, melyek közül az egyik a hiperinfláció (sikerült megfékezni), a második a szövetségi államok költségvetési fegyelmezetlensége s a harmadik pedig a napjainkban is az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma, a társadalom óriási mértékű egyenlőtlensége volt. Összességében elmondható, hogy a kilencvenes évek elején Brazília a legtöbb latin-amerikai országgal együtt elindult a gazdaság strukturális átalakulásának útján. Végbement a liberalizáció, lezajlott a privatizáció. Ezek a reformok megteremtették a lehetőségeket a továbblépésre, az állami szerepvállalás csökkentésére, az árfolyam-politika liberalizálására, a piackonform intézményrendszer kialakítására, a hatékonyabb gazdasági környezet megteremtésére s a szociális helyzet javítására. 6 A fentebb említett lépéseket a Cardosót követő kormányzat kezdte meg 2003-tól kezdődően, az akkori miniszterelnök Luiz Inácio Lula da Silva vezetésével (Kozenkow J., 2010). 3.1.2. Az ezredfordulót követő gazdasági folyamatok 2002 októberében választották Brazília kormányfőjének a baloldali Lula da Silvát, aki megkezdte az ország hatalmas adósságállományának átstrukturálását, a nyugdíj- és az adórendszer reformját sürgette, valamint több szociális jellegű programot is kezdeményezett. A szociális ellátó rendszer esetében az elsődleges cél a támogatások hatékonyságának javítása volt, a korrupció és a túlzott adminisztráció megszüntetése mellett, mivel ezen problémák miatt a rendelkezésre álló forrásoknak csupán egy kis része jut el a rászorulókhoz (Kozenkow J., 2010). Lula elnök fontosnak tartotta a társadalmi jólét tényleges növelését, így ennek következtében több szociális programot is indított. Az egyik kiemelkedő program a Fome Zero (Zéró éhezés) célja az alapvető élelemhez való hozzájutás biztosítása volt. Tartalmát tekintve a legszegényebb családoknak juttatott közvetlen pénzügyi segélyeken, a családi gazdálkodások támogatásán, az alacsony árkategóriájú éttermek nyitásán át az egészséges étkezésről való oktatásig és a mikrohitelezésig széles skáláját fogta át a lehetőségeknek. Egy másik a még Cardoso elnök által elindított Bolsa Scola (Iskolalátogatási járadék) elnevezésű program - kibővített formában a Bolsa Familia - (Családi járadék) a minimális 6 Kozenkow, 2010, 744.o. - 9 -
jövedelmű (60 BRL/fő) családoknak nyújt támogatást. A legutóbbi szociális programban való részvétel bizonyos feltételekhez volt kötve például: a szülők iskolába kellett küldjék gyermekeiket akiknek rendszeres egészségügyi felülvizsgálatokon kellett részt venniük, valamint meg kellett kapniuk kötelező védőoltásokat is. A Bolsa Familia, a brazil kormány szociális jóléti programja 2001-ben nyolc-, 2012-ben pedig tízmillió dollárral támogatta a rászorulókat. A sikeres gazdaságpolitika hatására az országban másfél évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25%-ra, azaz 12%-kal csökkent (Világbank, 2008), megerősödött a középosztály és egy stabil gazdasági növekedés jellemezte a 2003-2008-as időszakot (Pólyi Cs., 2011). Az akkori kormányzat legjelentősebb tervezete a fejlődés felgyorsításának programja (Program of Acceleration of Development) volt. A PAC elnevezésű program a brazil infrastruktúra fejlesztését, a magánszektor ösztönzését és a munkahelyteremtést tűzte ki célul. A tervezet az út- és vasúthálózat javítását és bővítését, az adóterhek csökkentését és az energiatermelés modernizálását tartalmazta. Az ország makrogazdasági stabilizációjához - a reformokon kívül - a Nemzetközi Valutalappal, a 2001-es argentin válság idején köttetett hitelfelvételről szóló megállapodás is jelentős mértékben hozzájárult, ugyanis a hitelnek köszönhetően sikerült elkerülni a brazil államcsődöt. A feltételek teljesítése mellett két évvel a határidő vége előtt - a 2005-ös esztendő végére Brazíliának sikerült visszafizetni az összes felvett kölcsönt (Kozenkow J., 2010). A makrogazdasági stabilizáció sikeressége több tényezőben is megmutatkozott. Az infláció mértéke 2006-ra 3%-ra csökkent, és a folyó fizetési mérleg a gazdaság egyik alapját képező export bővülésének hatására már a 2003-as évtől többletet mutatott (Világbank, Goldman Sachs, 2007). A szigorú költségvetési politika eredményeként létrejövő költségvetési egyenleg többlet lehetővé tette a befektetők bizalmának visszanyerését s a hiányzó belföldi befektetések pótlásával lehetőség nyílt a szükséges infrastrukturális és egyéb beruházások finanszírozására. Az időközben lezajlott 2006-os választásokon újra Lula da Silva került az elnöki székbe, s a már megkezdett strukturális reformok folytatására, illetve a következetes makrogazdasági politika követésére tett ígéretet. Továbbá, Lula egyik célkitűzése az évi 5%-os gazdasági növekedés teljesítése volt (Pólyi Cs., 2011). Egyes előrejelzések azt mutatták, hogy a 2008-as gazdasági válság lényegében elkerüli majd az országot. Sajnos a válság a spekulációkkal ellentétben elérte Brazíliát is, melynek következményeként az - 10 -
export és az import visszaesett, számos vállalat kényszerült a termelés mérséklésére, a beruházások mértéke megcsappant és munkahelyek szűntek meg. Lula da Silva 8 évig volt Brazília államfője s az alkotmány miatt harmadszor már nem indulhatott az elnöki posztért. Silva két elnöki ciklusát követően 2010 októberében választották meg Brazília első női miniszterelnökét - a 62 éves közgazdász végzettségű - Dilma Rousseffet. A Brazíliában vasladyként emlegetett Rousseff politikai karrierjét Lulának köszönheti, aki a kormányon belül az egyik legfőbb munkatársává emelte így a Lula-ciklusok alatt számos fejlesztési program irányításában vehetett részt pl: a PAC nevezetű programban is. Lelkiismeretes munkájával 11 millió brazilhoz juttatta el az elektromos áramot ezen felül Dilma projektjei 13 millió új munkahely megszületését tették lehetővé. Lulához hasonlóan Rousseff is a szívén viseli a hátrányos helyzetű társadalom támogatását s ígéretet tett elődei gazdaságélénkítő politikájának folytatására. A fentebb említett sikerek ellenére még számos olyan strukturális problémával kell szembenéznie az országnak, amelyek nélkül a jövőben nem lesz képes tartós gazdasági növekedést elérni. Ezek az alábbiak: További fiskális megszorítások a folyó kiadások csökkentésével. A szociális biztonsági háló további reformja. Az adórendszer kiadáscsökkentő reformja, az adóterhek mérséklése. Az infrastruktúra fejlesztése. Az üzleti környezet javítása, bizonytalanságok csökkentése. Az ország energiabiztonságának megteremtése. Az infláció mértékének gyorsabb csökkentése. A kereskedelem további liberalizálása, bilateriális és multilateriális, globális és regionális kereskedelmi megállapodás kötése. Az oktatási rendszer reformja, szakképzett munkaerő nevelése. Munkaerő-piaci reform végrehajtása. Mindezek mellett Brazília az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet tölt be a világpolitikai háborúkban, ezzel képviselve a fejlődő országok érdekeit. Összességében elmondható, hogy Brazília egy dinamikusan fejlődő ország, mely az utóbbi 5-10 évben jó eredményeket ért el a társadalmi felzárkóztatás terén, bár még rengeteget kell fejlődnie. Gazdaságának gyorsabb ütemű fejlődését a válság lassította le, magával hozva a magas - 11 -
inflációt, ez szintén nem könnyíti meg helyzetét. Ha a felsorolt problémákat sikerül orvosolni akkor Brazília ismét nagy fellendülést élhet meg (Kozenkow J., 2010). 3.2. Általános adatok Brazília a világ ötödik legnagyobb és egyben legnépesebb állama, lakossága 2012- ben 198 millió fő volt. (Világbank, 2012). Sajátos kettőssége miatt kétarcú Brazíliaként is szokás emlegetni, mert egyes területein a nyomornegyedek favelái láthatóak, máshol pedig a fényűzés és a mértéktelen luxus dominál. A BRIC csoport tagjaként, Oroszország, India és Kína mellett a világ harmadik legdinamikusabban fejlődő országa, a világ bruttó össztermelésének három százalékát adja, a világ áruexportjából és importjából való részaránya pedig egy százalék körüli (Világbank, 2010). 1. táblázat Brazília főbb gazdasági mutatói (1990, 2000, 2012) Mutató megnevezése Mértékegység 1990 2000 2012 GDP értéke (folyó áron) Millió USD 461,9 644,7 2.252,6 GDP változás (reál) % -4,3 4,3 0,9 Infláció % 2947,7 7 5,4 Egy főre eső GDP USD/fő 4308 3643 11.339 Valuta árfolyam reál/usd *- 1,83 1,95 Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés *Megjegyzés: 1990. évi adathiány A fenti táblázatban Brazília főbb gazdasági mutatói közül néhány mint a GDP értéke folyó áron (Millió USD), a GDP változása (reál, %), az infláció (%), az egy főre eső GDP (USD/fő) és a valuta árfolyam (reál/usd) látható 1990-ben, 2000-ben és 2012-ben. Azért választottam ezeket az éveket, mert nagyon jól szemléltetik az ország hatalmas fejlődését. Az ország GDP-jének vizsgálatakor a táblázatomból egyértelműen megállapítható, hogy Brazília 1990 és 2012 között jelentős mértékben növelte GDP-jét; 461,9 millió USD-ról 2.252,6 millió USD-ra, melynek köszönhetően értéke napjainkban csaknem 5-szöröse az 1990-es év GDP-jének. A brazil válsággal együtt járó hiperinfláció ugyancsak óriási problémákat okozott a gazdaság számára. Az infláció mértéke a 90-es - 12 -
években elérte a 2947,7%-ot, majd a brazil kormány válságkezelő programjainak köszönhetően a 2000-es évekre az infláció mértéke 7%-ra csökkent, napjainkban pedig ez a szám csupán 5,4%-os. A táblázat remekül szemlélteti az 1990-es és 2012-es évi infláció mértéke közötti hatalmas különbségeket. Az egy főre eső GDP értékét vizsgálva, az 1990- es és 2000-es éveket megfigyelve megállapítható, hogy az 1990-es GDP alacsonyabb értéke ellenére az egy főre eső GDP magasabb, mint a 2000-es évben. Fontos megemlíteni, hogy a 2012-es évi egy főre eső GDP értéke háromszorosa az 1990-es évi értéknek. Az ország hivatalos fizetőeszköze a brazil reál (BRL), melynek árfolyamát megfigyelve megállapíthatjuk, hogy a 2000-es és 2012-es években a reál árfolyama csupán 0,12 századdal tért el. 1. ábra: A szolgáltató, ipari és mezőgazdasági szektor részesedése a GDP-ből 2012-ben Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Brazília Latin-Amerika legerősebb gazdaságaként lényeges mezőgazdasági és ipari erővel rendelkezik; az erős és sokszínű gazdaság GDP-jének 68%-át a szolgáltató szektor adja, 26%-át az ipari szektor, a maradék 5%-ot pedig a mezőgazdaság termeli meg (Világbank, 2012). Brazília a latin-amerikai termelés 39%-át lefedi, ebből is egyértelműen látszik meghatározó szerepe, ezen kívül elsődleges célpontja a térségbe érkező külföldi közvetlen befektetéseknek (IBGE, 2012). Világvezető a kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelés tekintetében és a képzeletbeli rangsor második helyét fogja el szója-, kakaó-, és marhahústermelésben; emellett a világ negyedik legnagyobb dohánytermelő országa. Az ország fő iparágai közé tartozik a hajógyártás, a gépipar, a repülőgépipar, a fémipar, az - 13 -
élelmiszeripar, a textilipar és nem utolsó sorban a vegyipar. A dél-amerikai kontinensen mind értékét mind pedig volumenét tekintve is Brazíliáé a legjelentősebb külkereskedelem. Az ország legfontosabb exportcikkei a szóján, a marha-, illetve csirkehúson kívül még a kávébab, szójakorpa, szójabab, dohánylevelek, darált hús, friss hús, kukorica, jukka és szizálkender. A félkész termékek közül az alumínium, a cellulóz, a nyerscukor, a félkész vas és acél, az olaj, a kakóvaj az elektromos berendezések és a feldolgozott húsfélék a legmeghatározóbbak. Fontos megemlíteni a feldolgozott termékek közül is párat, melyek a brazil export jelentős hányadát teszik ki, ilyenek pl.: a narancslé, cipő, repülőgép, autók, motorok, mezőgazdasági berendezések, autóalkatrészek. A biztató külkereskedelmi statisztikák ellenére az ország világkereskedelmi részesedése évek óta stagnál, mind a kivitel mind pedig a behozatal is egy százalék körüli (Pólyi Cs., 2011). 2. ábra: Brazília főbb kereskedelmi partnerei (2012) Forrás: CIA Factbook adatai alapján saját szerkesztés Az ország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína (32,3%), a képzeletbeli dobogó második helyén az USA áll (26%) a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner pedig Argentína (15%). Ahogyan azt a 2. ábrán is láthatjuk, Brazília jelentős kereskedelmi kapcsolatot ápol még Hollandiával, Németországgal és Dél-Koreával is. Kína, az Amerikai Egyesült Államok és a dél-amerikai Argentína is, mint az export mind az import tekintetében is fontos kereskedelmi partner Brazília számára (CIA Factbook, 2012). Aktív külkereskedelmi mérleget eredményez, hogy a 282 milliárd dollárt kivető export mellett az import 315 milliárd dollárra rúgott a 2012-es évben (Világbank, 2012). Fontos - 14 -
megemlíteni, hogy a világ vezető exportőr országai között a 24., míg az importőrök között a 28. helyet foglalja el (Világbank, 2010). A brazil gazdaságot a világ nyolc legnagyobb gazdasági potenciáljaként tartják számon, nem véletlenül, hiszen termékei az egész világon megtalálhatóak (Pólyi Cs., 2011). 3.3. Brazília gazdasági nyitottságának vizsgálata A gazdasági nyitottság mutatóival megvizsgálhatjuk, hogy egy adott ország, gazdaság milyen mértékben van ráutalva a kereskedelmi kapcsolatokra, illetve mennyire függ azoktól. Mérése történhet exportintenzitási mutatóval, exportnyitottsággal, importnyitottsággal, export- és import függőségi és érzékenységi mutatóval, vagyonjövedelemtranszfer nyitottsági mutatóval, transzferérzékenységgel és függőséggel, valamint cserearány mutatóval (Külgazdasági elemzések oktatási segédlet, 2012). Exportnyitottság Az exportnyitottság azt mutatja meg, hogy az adott évben a GDP hány százaléka kerül exportálásra. Ha az érték 10% alá esik, az adott ország gazdasága zárt gazdaságnak nevezzük. Exportnyitottság = (1) Importnyitottság Az importnyitottság a halmozatlan bruttó termelés importhányada, az import mennyiségét viszonyítjuk a bruttó hazai felhasználáshoz, tehát megmutatja, hogy az éves import hány százaléka a bruttó termelésnek. Importnyitottság (2) Érzékenységi mutatók Az export-, illetve importérzékenység mutatók vizsgálatával arra a kérdésre keressük a választ, hogy a GDP-ben bekövetkezett változás, milyen változást eredményez az export, illetve az import területén. - 15 -
S e (3) S i (4) Ahol: d = változás X = export M= import S e = exportérzékenységi mutató S i = importérzékenységi mutató Számításunk során kétféle kimenetelű eredményt kaphatunk. Ha a mutató értéke kisebb, mint 1, akkor export-, illetve importvezérelt országról beszélünk. Viszont, ha a mutató értéke nagyobb, mint 1, akkor az adott ország export-, vagy import érzékeny. A továbbiakban saját számítások segítségével elemzem Brazília kereskedelmét. Az általam választott évek 1900, 2000 és 2012, a választott mutatók pedig az exportnyitottság, importnyitottság, export- és importérzékenységi mutatók. Választásom azért esett a fentebb említett mutatókra, mert úgy gondolom, hogy segítségükkel jól szemléltethető hogyan alakult Brazília kereskedelme az elmúlt 22 évben. 2. táblázat Brazília nyitottságának vizsgálata 1990 és 2012 között Megnevezés 1990 2000 2012 Export (millió USD) 37 880 64 329,50 282 874,90 Import (millió USD) 32 160 75 699,30 315 070,90 GDP (millió USD) 461,95 644,7 2 252,66 Exportnyitottság 8,2% 9,8% 12,55% Importnyitottság 6,55% 11,53% 13,79% S e 0,34 0,12 0,13 S i 0,32 0,26 0,15 Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés - 16 -
A fenti táblázatban Brazília országainak árukereskedelmét, valamint GDP-jét láthatjuk 1990-ben, 2000-ben és 2012-ben. A táblázatban megfigyelhetjük, hogy mindhárom mutató növekedést mutat a vizsgált években. Láthatjuk, hogy 1990-ben és 2000-ben is 10% alatti értéke volt az export-nyitottsági mutatónak, így zárt gazdaságról beszélhetünk. 1990-ben a GDP 8,2%-a került exportálásra, 2000-ben pedig 9,8%-a. 2010- ben a mutató értéke 12,55%-ra nőtt. A mutató az importnyitottság esetében is hasonló tendenciát mutat. 1990-ről 2000-re közel majdnem a duplájára nőtt míg 2000-ről és 2012 között csupán 2%-kal. Összességében elmondható, hogy az export és az import hasonló tendenciájának ellenére, az import növekedési üteme nagyobb, tehát importőr gazdaságról van szó. - 17 -
3.4. Földrajzi adatok Brazília a déli félteke egyik legnagyobb országa, ahol leginkább a trópusi éghajlat uralkodik; a meleg és a nedves klíma a meghatározó, de előfordul a szubtrópusi és esős egyenlítői klíma is. Természetföldrajza rendkívül változatos, területének több mint 30 %-át az Amazonas alföldjének trópusi esőerdői borítják. Az ország nagyobbik részén a Brazilfelföld 2000 méteres hegyei és a közéjük szorult fennsíkok terülnek el, amelyeket délkeleten 2000-2500 méter magas hegyvonulatok választanak el a parti síkságtól (Kozenkow J., 2010). 3. ábra: Brazília régiói Forrás: www.risepropertyinvestments.com Az országban található a Föld egyik legváltozatosabb növényvilága, emellett kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik, legjelentősebb folyója az Amazonas. Az országban fellelhető a bolygónkon élő összes ismert növényfaj nem kevesebb, mint 20 %- a, továbbá ezen a területen van Földünk legnagyobb vízrendszere, melyet nyolc folyó alkot. Fontos megemlíteni, hogy Brazília 85-ször nagyobb hazánknál és körülbelül kétszer akkora, mint az Európai Unió összes tagállama együtt. A dél-amerikai kontinens legnagyobbikaként, annak 47%-át foglalja el. Területe 8,5 millió km 2 és 9 országgal - 18 -
szomszédos. Szomszédjaitól leginkább a gyarmatosítók öröksége, a portugál nyelv különbözteti meg. Az ország területét öt régióra oszthatjuk, a legnagyobb s egyben a legkevésbé lakott terület az északi rész, melynek majdnem teljes egészét az Amazonas - a világ legnagyobb egyenlítői esőerdeje - foglalja el. Az északkeleti és délkeleti régió között számottevő fejlettségbeli eltérést találhatunk. Míg az északkeleti részen az egy főre eső jövedelem épphogy nem a legalacsonyabb az országban, addig a délkeleti rész a leggazdagabb és a legsűrűbben lakott régió. Az északkeleti területek elmaradottságához a félsivatagos klíma is nagyban hozzájárul. A délkeleti régióban található Rio de Janeiro-Sao Paulo tengelyen találhatóak a legjelentősebb pénzügyi és ipari központok. A közép-nyugati térséget a szavanna hódította meg, délen pedig a mezőgazdasági termelésnek legfőképp kedvező szubtrópusi éghajlat a jellemző (Pólyi Cs., 2011). A városi turizmus elsőként Rio de Janeiróhoz köthető, melynek egyik jelképe a Cukorsüveg-hegyen található Krisztus-szobor. A világ egyik legnagyobb tengerparti strandja a brazil Copacabana kedvelt üdülési célpont a turisták számára Számos szórakoztató program várja a Rióba és környékére látogató turistákat, ezek közül a leghíresebb a Riói Karnevál, mely a világ legnagyobb turisztikai rendezvényei közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából fontos még megemlíteni a brazil fővárost, az 1960-ban épült és a világörökség részét képező Brazíliavárost is, mely üzleti, konferenciaés kulturális turizmussal is rendelkezik. Az ország leggyakrabban látogatott természeti célpontja a Paraná folyón, az argentin határon lévő Iguazú-vízesés, melyen Portugália és Brazília közösen osztozik. A sűrűn lakott területeken meghatározó szerepet tölt be a sportturizmus, ezen belül a legfontosabb a labdarúgás (Gyuricza L., 2008). - 19 -
3.5. Brazília gyorsan növekvő és sokszínű népessége A 198 milliós (Világbank, 2012) brazil népesség igencsak sokszínű, három fő népcsoport: a főként portugál származású európaiak, az indiánok, továbbá az Afrikából betelepített feketék keveredése alkotja. A portugálok érkezésekor a becslések szerint körülbelül 1,5 millió indián lakott a térségben, kiknek száma az európaiak megjelenését követően rohamosan csökkent, és napjainkra már csak néhány százezerre mérséklődött. Jelenleg a brazil kormány rezervátumokkal próbálja védeni az esőerdők mélyén fennmaradt őslakosokat, több-kevesebb sikerrel (Probáld F., 2004). Manapság, a brazil társadalom alapját az európai bevándorlók leszármazottai alkotják. 1841-ig az emberkereskedelem betiltásáig, az ültetvényeken Afrikából behurcolt rabszolgák dolgoztak, az ő utódaik alkotják a mai etnikai paletta harmadik fő elemét. A feketék kezdetben csak az ország északkeleti területein éltek majd fokozatosan áttelepedtek a délkeleti régiókba is. 4. ábra: A népesség alakulása 1990 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Akkoriban a bevándorlók a kellemesebb éghajlatú déli, délkeleti területekre települtek le, amelyek ekkorra már Brazília gazdasági centrumává fejlődtek. Ahogyan az ábráról (4. ábra) is leolvasható 1990 és 2012 között Brazília népessége 50 millió fővel gyarapodott, napjainkban pedig hozzávetőleg 193 millióan élnek a dél-amerikai országban. Az ország társadalma főként az északkeleti és délkeleti régiókban, valamint az Atlanti- - 20 -
óceán partján koncentrálódik. Az ország népsűrűsége más országokhoz mérten alacsonynak tekinthető, csupán 23 fő/km 2 (Világbank, 2012). Brazília lakossága egyenlőtlenül oszlik meg, a letelepedés szempontjából legnépszerűbb, legkedvezőbb területek a tengerpartok, ezzel szemben az ország belső területei szinte lakatlanok. Ez a helyzet előreláthatóan hosszú távon sem fog változni. Az újonnan betelepedők főként európaiak voltak (olasz, német, holland, angol, magyar), de jelentős számban érkeztek Törökországból, Japánból és az arab országokból is. A bevándorlás, tetőpontját a 20. század elején érte el, utolsó hulláma a II. világháborút követően következett be. 5. ábra: Az ország népsűrűsége regionális szinten (fő/km 2 ) Forrás: http://www.brazilmycountry.com A faji megkülönböztetés a 19. század végére szinte teljesen megszűnt, a népek nagymértékű és folyamatos keveredésének hatására 1950 után felhagytak a népesség bőrszín vagy bőrárnyalat szerinti nyilvántartásával. Határozottan kijelenthetjük, hogy napjainkban a lakosság két alapvető - szinte egyenlő arányban résztvevő - összetevőjét a mulattok és a fehérek alkotják (Probáld F., 2004). A természetes szaporodásnak köszönhetően 1900 és 2000 között tízszeresére nőtt a lakosság, amit a brazil kormány politikája nem is próbált mérsékelni, hiszen egyrészről - 21 -
még mindig rengeteg gyéren lakott terület volt, másrészről egy nagyobb belső felvevő piac az ország termelékenységére is pozitív hatással lehet. A fejlett országok elöregedő társadalmi irányvonalával szemben Brazília lakosságának több, mint a fele 29 évnél fiatalabb (Világbank, 2012). Az urbanizáció főképp a múlt évszázadban erősödött fel, az 1980-as évekre a lakosság 52%-a élt 10 000 lakosnál nagyobb településeken, ekkortól kezdett csökkenni a falusi népesség száma. A városokba irányuló belső vándorlás olyan nagymértékű, hogy napjainkban az ország népességének több, mint 80%-a (IBGE, 2012) városlakó, ezen folyamat milliós városok kialakulását eredményezte pl: Sao Paulo, Rio de Janeiro. A népességnövekedés egyik legsúlyosabb következménye, hogy a bevándorlás ütemével a munkahelyek száma, illetve a lakóhelyek számának bővülése nem tud lépést tartani. A főként mezőgazdasági területeken minimális az ipari és szolgáltató szektorra jellemző munkahely, így rengetegen válnak/váltak munkanélkülivé, különösen az északkeleti régiókban. A városokba vándorló alacsony képzettségű lakosok, úgynevezett bádogvárosokba, favelákba kényszerülnek, ahol minősíthetetlen körülmények között élik mindennapjaikat (Probáld F., 2004). Nyomornegyedekkel főként a peremterületeken találkozhatunk, de előfordul az is, hogy a belső területek leromlott épületeibe vagy beépített területeire is behúzódnak. A brazil nagyvárosok szerkezete kitűnően mutatja az óriási társadalmi különbségeket, hiszen a nyomornegyedek mellett a metropoliszok szívében megtalálhatjuk a belvárosok rendezett utcáin sorakozó gyakran látványos építészeti megoldásokkal hivalkodó toronyházakat, valamint a leggazdagabbak elegáns peremvárosi negyedeit, zárt lakóparkjait is. 7 A brazil kormány évek óta próbálja tervszerűen épült városok alapításával csökkenteni a népesség és a gazdasági élet térbeni koncentrációját, melyre jó példa az ország fővárosa: Brazíliaváros. Nem mindig volt ez így, hiszen Brazíliaváros csak 54 éve alkotja Brazília belső központját, melynek fő oka a korábbi fővárost, Rio de Janeiro-t érő esetleges támadások elkerülése volt. Brazíliavárost 1960-ban avatták fel, melyet az évek során egyre több peremváros és nyomornegyed vesz körül. Szintén ebben az évben próbálkoztak Amazónia benépesítésével és mezőgazdasági hasznosításával is, de az ott lévő termőtalaj használhatatlansága (vörösföld) miatt távolról sem váltotta be a hozzá fűzött reményt, így a telepítési folyamat befejeződött (Probáld F., 2004). 7 Probáld, 2004, 322.o. - 22 -
3.6. A brazil jólét vizsgálata a HDI-mutató segítségével Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme- UNDP) több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének- a hagyományos statisztikai mutatóknál- komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezek a humán-mutatószámok ún. kompozit indexek, amelyek közös ismérve, hogy több alapmutató átlagolásával állnak elő. 8 A humán fejlettségi mutató (Human Development Index, HDI) számításához 1990-től 2010-ig három alapvető dimenzió három mutatóját vették figyelembe: a születéskor várható élettartamot (év), a 25 évesnél idősebb népesség körében az írni-olvasni tudás arányszámát (%), továbbá az egy főre eső vásárlóerőparitáson számított bruttó hazai termék mutatóját (dollár). 2010-től GDP helyett az adott ország GNI-t kell használni a számításhoz. Értékét tekintve a HDI-index 0 és 1 között mozog. 6. ábra: A választott országok HDI-indexének alakulása 1990 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés A 6. ábrán az általam választott három ország, az Egyesült Királyság, Brazília és Kína HDI értékei láthatjuk 1990 és 2012 között. Első ránézésre is megállapítható, hogy a három ország körül az Egyesült Királyság rendelkezik a legmagasabb HDI értékekkel a vizsgált időintervallumban. A dobogó második helyén az idén futball-világbajnokságot 8 KSH, 2008, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel308042.pdf - 23 -
rendező Brazília s a harmadik helyén Kína áll. Egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom ország HDI értékei növekvő tendenciát mutatnak. A legmagasabb HDI értéket az Egyesült Királyság érte el 2010-ben, a mutató értéke azóta stagnál. Brazília és Kína HDI értékei között körülbelül 0,1 tizedes eltérés volt 1990-ben, mely napjainkra körülbelül 0,02 századra csökkent. 1990 és 2012 között Kína fejlődött a legtöbbet, közel 0,2 tizedet javított HDI mutatójának értékén. Ezzel szemben Brazília körülbelül 0,12 századot, míg az Egyesült Királyság csupán 0,08 századot javított 1990-es értékeihez képest. Elemzésem során megállapítottam, hogy a legnagyobb jólét - a vizsgált időintervallumban a HDI mutató értékei alapján az Egyesült Királyságban van, őt követi Brazília, majd az utolsó helyen Kína. - 24 -
4. A XXXI. Nyári Olimpiai Játékok várható társadalmi és gazdasági hatásai Brazíliában 4.1. Olimpia - a bizonytalanság biztos A 2016-os nyári olimpiai és paralimpiai játékokig még 832 várnunk kell, nagy kérdés, hogy vajon elég lesz-e ennyi idő a szervezőknek arra, hogy bebizonyítsák: a megfelelő infrastruktúra hiánya, a stadionok elkeserítő állapota, a továbbra sem csökkenő bűnözés ellenére is képesek-e megrendezni az olimpiát. 7. ábra: A 2016-os nyári olimpiai játékok hivatalos logója Forrás: www.rio2016.com Komoly aggodalmakra adnak okot a riói olimpia szervezésében tapasztalható csúszások, emellett pár hete (2014, április) derült ki, hogy Maria Silvia Bastos Marques, az olimpia előkészületeivel megbízott cég vezetője lemondott. Sokak szerint sürgős és azonnali beavatkozásra van szükség, hiszen a munkálatok üteme messze elmarad a tervezettől, a legtöbb helyen még el sem kezdték az építkezéseket. Amennyiben a helyzet változatlan marad, szükség lesz új helyszínek kijelölésére és az úgynevezett B terv érvénybe léptetésére. Az előkészületekkel kapcsolatos félelmeket tovább erősítik az idei futball-világbajnokság szervezésében tapasztalható csúszások, a június 12-ei nyitómérkőzés helyszínén, Sao Pauloban még mindig építik az arénát, a legtöbb olimpiai helyszínen pedig még el sem kezdték a játékoknak otthont adó sportcsarnokok építését (www.origo.hu). - 25 -
A 2016-os olimpia helyszíne, Rio de Janeiro sem bizonyult tökéletes választásnak, hiszen nem kevés problémával kell megbirkózniuk a brazil szervezőknek. 2013 márciusában be kellett zárniuk az olimpiára épült 45 ezer fős arénát annak hibás tetőszerkezete miatt; emellett folyamatosak a tüntetések, illetve a közlekedés sem megoldott. A gyilkosságok gyakoriságát tekintve is elkeserítő adatok tükrözik az országban uralkodó helyzet súlyosságát. 1980 és 2010 között 258%-kal nőtt a gyilkosságok száma Brazíliában, konkrétan 49 900 ember vált gyilkosság áldozatává 2010-ben (Institutio Sangari, 2012). A súlyos bűncselekmények mellett vissza kell szorítani az autólopásokat, és a zsebtolvajokat is. Mindezen problémák megoldása érdekében komoly stratégiai terveket, a rendőrség létszámának bővítését, felfegyverzett őröket és rengeteg biztonsági kamerát ígérnek. A bűncselekmények mellett komoly problémát jelent a közlekedés fogyatékossága is. Nagy szükség lenne az utak rekonstrukciójára, valamint a repterek és a tömegközlekedés felújítására (S.de Sainte Croix, 2011). Kérdéses még, hogy a már meglévő 19 ezer hotelszoba mellé (IBGE, 2012), hogyan fognak csaknem kétszer annyit építeni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) irányadónak 45 ezer szobát adott meg, ami valószínűleg csak úgy jöhet létre, ha Rio folyóján, hajókon szállásolják majd el azokat, akiknek a szárazföldön nem jutott hely. Ha ennyi nem volna elég, az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy 1960 óta az összes olimpia többe került, - átlagosan 179 %-kal - mint ahogyan azt előzetesen tervezték s ez intő jel lehet Rió számára. Egyes becslések szerint a szervezés költsége elérheti az akár 4 milliárd amerikai dollárt is. Továbbá az infrastrukturális költségek (11,6 milliárd amerikai dollár), illetve a 2014-es futball vb, a maga 13,3 milliárdjával is elég rémisztőnek bizonyul (www.origo.hu). Egyes kritikák szerint ezek az intézkedések csak a turisztikailag forgalmas és a versenyeket érintő helyszíneken várhatóak, a város többi részén a drogkereskedelem és erőszakos bűncselekmények fő helyszínein - kevésbé lesz szembetűnő a hatás. Az olimpiai szervezést érintő sok kritika várható volt, hiszen minden korábbival rendező országgal szemben is nagyok voltak elvárások. Ennek ellenére lehetséges, hogy a brazilok túlvállalták magukat, ugyanis a történelemben először fordul elő, hogy egy ország két éven belül futball vb-t és olimpiát rendez. - 26 -
A rémisztő hírek és szervezést érintő kritikák ellenére a szervezők ígérik, sőt garanciát adnak arra, hogy mindennel időben elkészülnek - a fejleményeket az egész világ nagy érdeklődéssel figyeli (Faragó Z., 2014). 4.2. A kétarcú Brazília- szegények és gazdagok A brazil társadalom és problémái a társadalmi rétegződésből, az élesen jelentkező vagyoni különbségekből adódnak. A nagyvárosok életét a zsúfoltság, szeméttelepeken élő, abból guberáló szegények, iskolázatlan gyerekek és munkanélküliek helyzete, a betegségek terjedése, az egészségügyi ellátások hiánya, a rendezetlen városkép: az infrastruktúrától mentes nyomornegyedek, ugyanakkor a fényűző luxus-negyedek kontrasztja jellemzi. A korrupció, a bűnözés (az erőszakos cselekedetek erőteljes megjelenése, a kábítószerkereskedelem) elterjedése mind-mind igen komoly gondot jelentenek Brazíliának. 9 8. ábra: A hátrányos helyzetű lakosok számának alakulása 2000 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés Egyes felmérések szerint 2011 óta 16 millió brazil állampolgár került ki a mélyszegénységből (Világbank, 2012). A számok is azt bizonyítják, hogy ez egy jelentős lépés Brazília számára, de még hosszú az út a teljes szegénység felszámolásához. 9 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/a-brazil-gazdasag-alapjaes-jovoje/a-brazil-ipari-haromszog - 27 -
A sikerek ellenére elkeserítő, hogy még mindig sokan, 2,5 millióan élnek - napi 35 dollárból - abszolút szegénységben, többnyire favelákban (IBGE, 2010). A közelgő futball-világbajnokság és a 2016-os olimpia miatt heti szinten vannak felkelések és tüntetések az országban, leginkább Rio de Janeiroban és környékén. A szegénység csökkentése mellett a kormány fontosnak tartja, hogy visszafogják a bűnözést és drogkereskedelmet, főként a szervezést érintő helyszíneken. Ahogyan azt a 8. ábrán is láthatjuk a hátrányos helyzetű lakosok száma valóban évről-évre kevesebb, 1990 és 2012 között több mint 10%-kal csökkent a szegények aránya az ország teljes lakosságához viszonyítva. Ahhoz, hogy a szegénységet teljesen felszámolják, további intézkedésekre van szükség. Szociális programokat és új jövedelemelosztási terveket dolgoznak ki a szegényebb rétegek számára, leginkább azokéra, akik jelenleg nem részesülnek szociális segélyekből. A korábban említett 16 millió fős szegénységcsökkentés egy 2011 óta kidolgozott segélyezési program eredménye, melynek keretein belül 5556 önkormányzat vett részt, ezzel segítve a szegényebb rétegeket A hátrányos helyzetű brazil lakosok támogatása mellett, a kormány fejleszteni kívánja a villamosenergia-ellátást, a szelektív szemétgyűjtést, az egészségügyi ellátást és az oktatást is. Ezen felül fontosnak tartják, hogy új munkahelyeket teremtsenek, ami kiutat mutat a segélyből élőknek (Buday B., 2013). 9. ábra: A munkanélküliség alakulása a 15-74 évesek körében 2000 és 2012 között Forrás: Világbank adatai alapján saját szerkesztés - 28 -
A 9. ábrán a munkanélküliek számának alakulását vizsgáltam 2000 és 2012 között a 15-74 évesek körében. A ábráról egyértelműen megállapítható, hogy 2000 és 2012 között több, mint 2%-kal csökkent a munkanélküliség. A legnagyobb sikert, s ezzel együtt a legalacsonyabb munkanélküliséget a 2011-es évben sikerült elérni, ugyanis az említett évben kevesebb, mint 7% volt a munkanélküliek aránya. Az adott időintervallumot vizsgálva megállapítható, hogy a 2003-as évben tetőzött a munkanélküliség közel 10%-kal. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy a 2008-as gazdasági válságot követő évben hozzávetőlegesen 1,5 %-kal nőtt a munkanélküliek aránya ezzel tükrözve az akkori gazdasági helyzetet is. - 29 -
4.3. Az olimpia költségvetése - előreláthatólag sokkal többe fog kerülni Lassacskán az egész világ Brazília felé fordítja majd a fejét, hiszen kevesebb, mint két hónap múlva kezdődik a futball-vb, majd 2016-ban követi a XXXI. nyári olimpia. Az olimpiai szervezés pozitív kimenetele egyelőre kérdéses, az viszont biztos, hogy sokkal többe fog kerülni a 2016-os nyári olimpia, mint ahogy azt 2009-ben tervezték. A tervezett 28,8 milliárd reálnál, harminc százalékkal többe azaz 36,7 milliárd reálba, csaknem 3648 milliárd forintba kerül majd a riói olimpia. A fentebb említett 30%-os emelésre négy új sportág bevezetése - az olimpiai játékok programjába - az időközben bevezetett új projektek és az infláció miatt került sor (www.hvg.hu). A működési költségek olyan kiadásokat tartalmaznak, mint a ceremóniák megszervezése, a bérek kifizetése, az étkeztetés és a szállások biztosítása. Ezen költségek a teljes költségvetésnek csupán egy kisebb hányadát képezik. 2008-ban, a rendezési jog elnyerésekor, a szervezők összesen 14,4 milliárd amerikai dollárral kalkuláltak, ám nagy valószínűséggel ezen összeg emelésére is sor kerül a közeljövőben. 10. ábra: A riói olimpia működési költségeinek megoszlása Forrás: www.sportsmarketing.hu A 10. ábrán az olimpia működési költségeinek százalékos megoszlását láthatjuk, melyeket az alábbi forrásokból finanszíroznak: a helyi szponzoroktól kapott bevételekből (51%), a Nemzeti Olimpiai Bizottság hozzájárulásából (21%), a jegyeladásokból (13%), a - 30 -
nemzetközi partnerekkel kötött szerződésekből befolyó összegekből (9%) valamint a licenc és egyéb díjak bevételeiből (6%). Mint minden olimpiát rendező városnak, Rio de Janeironak is szembe kellett néznie az alapvető infrastruktúra hiányával és a közlekedés fogyatékosságával is. Véleményem szerint az olimpia, mint nemzetközi sportesemény, már nem a sportról és annak szeretetéről szól, hanem a rendező országok erőfitogtatásáról. Mi sem példázza jobban az előző feltételezésemet, mint a 2008-as pekingi olimpia a maga 44 milliárdjával és az idén megrendezett téli olimpia (Szocsi), melynek teljes költségvetése elérte az 50 milliárd dollárt (S. Sverrisson, 2012). A jelenlegi tervek szerint az infrastrukturális fejlesztésekre 24,1 milliárd reált költenek majd, ez az összeg 25%-kal magasabb az eredetileg tervezettnél. A fentebb említett összegből összesen 27 városfejlesztési és tömegközlekedési beruházást valósítanak meg, továbbá rió új, egyben negyedik metróvonalát is megépítik. Információim szerint a központi költségvetés több tervezett beruházást nem tartalmaz, így a Rio de Janeiro-i nemzetközi repülőtér fejlesztését sem (www.hvg.hu). 11. ábra: A pekingi és a londoni olimpia, valamint a 2014-es futball-világbajnokság és a 2016- olimpia teljes költségvetésének összehasonlítása Forrás: www.economist.com Az olimpiának otthont adó Rio de Janeiro polgármestere Eduardo Paes nyilatkozata szerint az infrastrukturális kiadásoknak több, mint a fele (57%) országos, állami és helyi - 31 -