BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR SZAKDOLGOZAT Murányi Fanni Távoktatás Pénzügy - Számvitel Számvitel

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR A pénzmosás Belső konzulens: Dr. Siklósi Ágnes Külső konzulens: Zsolnainé Berki Éva Murányi Fanni Távoktatás Pénzügy- Számvitel Számvitel 2016

NYILATKOZAT Alulírott Murányi Fanni büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Budapest, 2016. 05.16

Tartalom 1. Bevezetés... 5 2. A pénzmosás története és eredete... 7 2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás... 9 2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei... 11 2.2.1 Körforgás modellek... 11 2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell... 11 2.2.2 Fázismodellek... 13 2.3 Pénzmosási technikák... 17 3. A nemzetközi helyzet... 23 3.1 Európai Uniós szabályozások... 24 3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása... 24 3.1.2 Bécsi Konvenció... 25 3.1.3 Bázeli nyilatkozat... 25 3.1.4 Strasbourgi Konvenció... 26 3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK)... 26 3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK)... 28 3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK)... 28 3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK)... 29 3.2 Nemzetközi szervezetek... 35 3.2.1 FATF... 35 3.2.2 Egmont csoport... 36 3.2.3 Moneyval... 36 3.2.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (European Anti - Fraud Office, OLAF)... 36 3.2.5 Europol (Európai Rendőrségi Hivatal)... 37 3.2.6 Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység)... 37 4. A pénzmosás Magyarországon... 38 4.1 A Btk. XL fejezete a pénzmosásról, és annak elemzése... 41 5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda... 46 5.1 A 2008-2014-ig tartó időszak adatainak elemzése... 48 6. Összegzés... 56 7. Mellékletek... 58 8. Irodalomjegyzék... 58

1. Bevezetés A pénzmosás napjaink egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletága, mely nem csak a szervezett bűnözéssel, hanem a terrorizmus finanszírozásának elősegítésével is összekapcsolható. Maga a tevékenység talán egyidős a pénz megjelenésével. Már az ókorban is divatos cselekedetnek számított a kereskedők által szerzett bevételek más-más tartományokba való kivitele, hogy ez által elrejtsék jövedelmüket az elöljárók elől. A tevékenység alapvető mozgatórugója az illegális jövedelmeket törvényes úton szerzettként feltüntetni. Jellemző a pénzmosásra hogy a részmozzanatait alkotó mozzanatok nem illegálisak, sőt például az elkövetők igyekeznek a lehető legtisztábban vezetni a könyvelését annak a cégnek, amin keresztül pénzt mosnak, de maga az eredetleplezési cél illegális, hiszen törvénytelen jövedelmet próbálnak vele igazolni. A közelmúltban több olyan eset is történt, melyek felhívták a figyelmemet arra, hogy milyen fontos a megfelelő szabályozás bevezetése, és ezzel a különböző erőszakszervezetek megakadályozása abban, hogy a jogtalanul szerzett jövedelmüket tisztára moshassák Témaválasztásomat jelentősen befolyásolta az, hogy a számviteli szakemberek a pénzmosás elleni fellépéssel, és ezáltal a bűnszervezetek és terrorszervezetek finanszírozásának ellehetetlenítésével tudnak a legjobban hatni az ezen szervezetek elleni harcra. A pénzmosásra sokáig a drogkereskedelemből és szervezett bűnözésből származó jövedelmek legalizálására való törekvésként tekintettek, de 2001 szeptember 11.-e óta mindenki számára világossá vált, hogy a terrorszervezetek finanszírozása is egy valós veszély. Napjainkban a terrorszervezetek és az ISIS térnyerése elől menekülő emberek megfogató közelségbe hozzák a mi életünkbe is a terrorizmus szörnyűségeit, és egyúttal felhívják a figyelmünket arra a tényre, hogy a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása közös érdekünk, hiszen már a 17. században élt Montecuccoli is megmondta, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A terrorizmus finanszírozása mellett egyéb friss vonatkozásai is vannak a pénzmosás vizsgálatának. A Panama-botrány kirobbanása túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész világsajtót megrengette, és rávilágított arra, hogy az adóelkerülés és a pénzmosás milyen szoros kapcsolatban van egymással, és hogy mennyire káros hatással van a gazdaságra,

ha az egyes magánszemélyek vagy cégek az adóelkerülésből fakadó aránytalan jövedelemelőnyüket kihasználva tesznek szert versenyelőnyre a törvényesen működő vállalatokkal szemben. Dolgozatomban szekunder kutatást fogok végezni. Elemzem és bemutatom a pénzmosás rövid történetét, folyamatát, és egyes módszereit a szakirodalom alapján, majd rövid áttekintést adok a hazai és nemzetközi szervezetek pénzmosás elleni fellépéséről, különös tekintettel az Európai Unió pénzmosás elleni fellépésére, hiszen hazánk is tagja ennek a szupranacionális szervezetnek. A hatályos jogszabályok elemzésére is kitérek, és mélyebben vizsgálom a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellen hozott negyedik Uniós irányelvet, melynek rendelkezéseit 2017 július 26-ig kell a tagállamoknak hatályba helyezni, így az irányelv rendelkezéseit a Magyarországon tevékenykedő pénzügyi szolgáltatóknak is szükségszerű megismerniük. A pénzmosás hazai vonatkozását a Pénzmosás Elleni Információs iroda által kiadott éves jelentés adatai alapján vizsgálom. Elemzésemben főleg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor bejelentéseinek alakulását vizsgálom. Feltevésem szerint a számviteli szakemberek sokban segíthetnek a hazai gazdaságban elkövetett pénzmosás megakadályozásában.

2. A pénzmosás története és eredete A pénzmosás szó eredetéről a legtöbb embernek Al Capone, és a Chicago szerte üzemeltetett önkiszolgálós pénzbedobós mosodák jutnak eszébe, melyeket az illegális jövedelmei elleplezésére hozott létre - mint például a szeszcsempészet, a prostitúció, a szerencsejátékok vagy a panamázás - hogy az e tevékenységekből származó pénzt vegyítse a mosodák által előteremtett legális jövedelmekkel, a törvény előtt igazolni tudja az illegális forrásból történt vagyongyarapodás eredetét. Bár a köztudatban Al Capone él, mint pénzmosás atyja, ezzel szemben az első igazi nagy volumenű pénzmosás Meyer Lansky nevéhez köthető, többek között ő volt az első aki dokumentáltan pénzmosás céljából aknázta ki a svájci bankszámlák által nyújtott diszkréció előnyeit, valamint kihasználta a különböző országok bűnüldöző szerveinek nemzetközi együttműködésbeli kezdetlegességét. Ő segített felvirágoztatni a kubai nyaralóhelyeket, melyek az amerikai illegális bevételek óriási mosodájává alakultak az útmutatásai nyomán. Ezt a jól működő üzletet lehetetlenítette el Fidel Castro a Batista kormányzat megdöntésével, melynek eredményeképp Lansky áttette tevékenységének központját a Bahama szigetekre. Bár Lansky nem nevezhető a szó modern értelmében pénzmosónak, hiszen tevékenysége az adóelkerülésre korlátozódott, mégis ő hozott létre olyan módszereket, melyeket akár a mai napig használnak a törvénytelen úton megszerzett jövedelmek tisztára mosása során. (Robinson, 1996) Bár ez a nézet széles körben elterjedt a szó sokkal később 1973-ban került először nyomtatásba egy a Watergate botránnyal kapcsolatos cikkben, mely Nixon elnök titkos választási pénzeinek eredetét vizsgálta. (Dictionary, 2004) A büntetőeljárásban is az 1970-es években jelent meg a kifejezés szintén a Watergate üggyel kapcsolatban. Az Egyesült Államokban többek között az ügy hozományaképp is, a világon először törvénybe foglalták a pénzmosás bűncselekmény jellegét 1986-ban. (US Congress, (1986)) Napjainkra a pénzmosás a világ egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletévé vált. Az UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime) 2011-es riportja szerint a legóvatosabb becslései is arra mutatnak, hogy a világ GDP-jének 2,1-4%-át teszi ki a pénzmosás volumene, tehát nagyjából 1.6 billiárd dollár. (Crime, 2011)

Ezen jövedelmek a teljesség igénye nélkül az alábbi bűncselekmények eredményeképp kerülhetnek be a pénzforrásként a pénzmosás folyamatába. Kábítószer-kereskedelem Fegyverkereskedelem Prostitúció Terrorizmus Korrupció Csalás Hamisítás Lopás (pénz vagy arany) Zsarolás és hivatali zsarolás Művészeti és antik értékkel történő visszaélés Kulturális jelentőségű történelmi ikonok vagy alkotások csempészete Csempészés Vám- és/ vagy ÁFA csalás Új vagy használt gépjárműlopás és exportálás Emberkereskedelem, embercsempészés Adófizetés elkerülése

2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás A pénzmosást szolgáltatásként határozható meg, hiszen ha a HIPI-elv alapján vizsgáljuk meg a folyamatot, akkor rendelkezik a szolgáltatásokat a fizikai termékektől megkülönböztető négy fontos jellemvonással, melyek az alábbiak: Változékonyság (heterogenity) Nem fizikai természet (intangibility) Nem tárolható jelleg (perishability) A termelés elválaszthatatlansága a fogyasztástól (inseparability) Ezen jellemvonásokat még az alábbiak egészítik ki: Specializáltság (specialization) Technológia (technology) (Szilágyi & Veress, 2005) Ezek alapján a pénzmosást, mint szolgáltatási folyamatot az alábbi ábra szemlélteti: Feketegazdaság Pénzmosás Legális jövedelem Legális gazdaság 1. ábra A pénzmosás folyamata Saját szerkesztés Mint a fenti ábra is szemlélteti a pénzmosás során tisztára mosott jövedelmek újra a bűnözők kezébe kerülve több módon is károsíthatják egy ország gazdaságát. Egyrészt a legálisnak feltűntetett jövedelmet újabb illegális jövedelmek megszerzésébe fektethetik, tehát újabb bűncselekményeket finanszírozhatnak belőle, de a legális gazdasági egyensúlyt is felboríthatja a nagyarányú illegális forrásból származó jövedelem, hisz az ily módon tőkére szert tett üzleteknek nincs arra szükségük, hogy a piaci realitásokat betartsák, mivel úgymond végtelen források állnak rendelkezésükre ellentétben a

versenytársaikkal. Ez azt eredményezheti, hogy a szóban forgó tisztességes módon üzletelő versenytársak tönkremennek, vagy pedig illegális tevékenységekre kényszerülnek (pl. adóelkerülés), hogy képesek maradjanak versenyben maradni a megváltozott piaci körülmények között is. A folyamat akár egy-egy bűnszervezet jelentős befolyását is jelentheti kisebb országok esetében, melyek jobban ki vannak téve a pénzügyi nyomásnak, melyet a nagyarányú törvénytelen pénz megjelenése okoz a gazdaságban. A legnagyobb veszély a bűnelkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató szervezetekbe való beépülése. (Vidékiné Farkas, 1995)

2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni. (Molnár, 1999) A pénzmosással kapcsolatban, annak vizsgálata során több modellt is kidolgoztak az évek során, melyeket két főbb csoportra lehet osztani, fázismodellekre és körforgás modellekre. A következő fejezetben ezen modelleket fogom bemutatni, mindkét kategóriából egyet részletesebben vizsgálva. A körforgás modellek közül a Zünd-féle körforgás modellt, míg a fázismodellekből a három fázis modellt fogom részletesebben elemezni. 2.2.1 Körforgás modellek Zünd-féle körforgás modell Ciklusmodell Ackermann-féle célmodell Elsőként a körforgás modellekkel fogok foglalkozni, melyek, mint a nevük is mutatja a pénzmosás körforgás jellegét mutatják be, tehát kiemelten jelzik azt, hogy a pénzmosás nem csak azért káros a társadalomra, mert illegális jövedelmet transzferál legális jövedelemmé, hanem azért is, mert az esetek túlnyomó többségében ezt a megtisztított pénzt is újból illegális tevékenységek finanszírozására használják. 2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell Svájci eredetű és a pénzmosás folyamatát a víz körforgásához hasonlóan írja le, tíz fázisra bontva. A fázisok a következőképp írják le a folyamatot. Eső (1) keletkezik, vagyis az illegális módon jövedelem jön létre, majd az eső bejut a talajba (2) tehát eléri az ország gazdaságát az illegális jövedelem ez után jön az első mosási fázis, (3) az eső bejut a

talajba és a talajvízbe áramlik, ami az illegális jövedelmek áramoltatását, transzformációját jelenti. Az összegyűlt esőből földalatti tavak/talajvíz képzése (4) ez a pénz transzportálását jelenti a pénzmosással megbízott szervhez, amely lehet belső illetve külső része a bűnszövetkezetnek, és amely akár az illegálisan szerzett jövedelem külföldre exportálást is jelentheti. Ezután a felgyülemlett illegális jövedelmet (5) felkészítik a legalizálásra az erre specializált szakemberek. A következő szakaszban a felgyülemlett földalatti csapadék elérkezik a szivattyúzási fázishoz (6), ami a jövedelem első megjelenése a legális gazdaságban, pénzügyi rendszereken keresztül. Ezután a második tisztítási fázis következik (7), mely során megjelenhetnek a strómanok is a tisztítás sikerességének elősegítése érdekében. Ezután a megtisztult talajvíz elpárolog (8), tehát különféle tranzakciók sorozatával a pénz eredete egyre inkább felfedhetetlenné válik, visszaszivárog a bűncselekmény elkövetési országába (9), ahol újra befektetik akár legális, akár illegális ügyletekbe. A vízpára újabb felhőket és csapadékot képez (10), tehát így keletkezett befektetések nagy valószínűség szerint újabb illegális tevékenységet fognak eredményezni. (Valsamis, 2003) 2.ábra- Zünd-féle körforgásmodell Forrás: A pénzmosás nemzetközi és hazai vonatkozásai Pomázi Dávid 2011

2.2.1.2 A ciklusmodellt az Egyesült Államokban dolgozták ki és a Zünd-féle körforgásmodellhez nagyon hasonló. 2.2.1.3 Az Ackermann féle célmodell a pénzmosás céljaiból indul ki. A célok a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek: pénz integrációja, beruházás, bűnözés finanszírozása. 2.2.2 Fázismodellek Három fázis modell Bayer-féle lépcsőmodell Bernasconi-féle fázismodell 2.2.2.1 A három fázis modell A három fázis modellt az Egyesült Államokban dolgozta ki a United States Customs Service (ma: U.S. Customs and Border Protection). Ez a modell a legelterjedtebb a pénzmosás leírására. A modell, mint neve is mutatja, három részre osztja a pénzmosás folyamatát: elhelyezés, rétegezés és integrálás. Elhelyezés: Ez a fázis a legkockázatosabb szakasza a pénzmosásnak, itt érhető legkönnyebben tetten az elkövető, itt válik el legkevésbé a tisztára mosandó pénz az eredeti bűncselekménytől. Mivel ebben a szakaszban a legkönnyebb a pénzmosás azonosítása, ezért a hatóságok erre a szakaszra koncentrálnak leginkább, itt próbálják meg tetten érni a bűnözőket. Ebben a szakaszban kerül az illegális tevékenységből származó nagy mennyiségű, többször kis címletekben felhalmozott készpénz pénzügyi szervezetekhez. A készpénz befizetésére az illegális szervek - mivel tagjai túl nagy feltűnést jelentenének egy pénzintézetben - strómanokat bíznak meg. A strómanok olyan természetes személyek, akik különböző pénzügyi tranzakciókat, adás-vételi ügyleteket, vállalatalapításokat stb.

végeznek el a pénzmosók megbízásából fizetség fejében. Közreműködésük révén a megbízó anonimitása biztosított. A kapcsolat bizalmi, mivel a stróman bármikor eltulajdoníthatja a rábízott pénzt annak tudatában, hogy a pénzmosó úgysem tesz feljelentést, hiszen a jövedelem illegális tevékenységből származik (így eltulajdonítása nem jár büntetőjogi kockázattal). Természetesen - különböző eszközökkel - azért a megbízók gondoskodnak a minél szigorúbb ellenőrzésekről. Az elhelyezés szakaszában jelenik meg a strukturálás, ezen azt a folyamatot értjük, mely során az azonosítási kötelezettség alatti összeghatár szem előtt tartásával rendszereik készpénz összegeket és a betétek befizetése, vagy a pénzügyi aktívák, értékpapírok vásárlása így kevésbé lesz feltűnő. (Gál, 2004) Ebben a szakaszban jellemző a bűncselekményből származó jövedelem külföldre exportálása a legalitás látszatát keltve, legális jövedelemként feltüntetve azt. Ezt segítik elő a legális nagy készpénzforgalmú fedővállalkozások, mint például a kaszinó, étterem, autómosó vagy pénzváltó üzemeltetés. Jellemzően a fedővállalatok kínosan ügyelnek a jogszabályok teljes mértékű betartására és az itt keletkezett jövedelmet, mint adózott eredményt veszik ki a cégből. A külföldre exportálás nem feltétlenül a bankrendszeren keresztül történik, előfordulhat, hogy a készpénzt változatlan formában szállítják egy alacsonyabb szabályozottsági szinten lévő országba. Hamis dokumentumok előállítása és használata az illegális jövedelem forrásának álcázására jellemző és kedvelt módja az elhelyezés fázisának. Ebben a szakaszban jellemző még továbbá a nagy értékű luxuscikkek, vagyontárgyak, nemesfémek és drágakövek, illetve műtárgyak, antikvitások vásárlása, melyek értékállóak és könnyebben mozgathatóak, mint a készpénz. Hátrányuk hogy viszonylag nehézkes a készpénzre váltásuk, így likviditási szempontból a bűnszervezet számára kedvezőtlenebb. Rétegezés: Ez a pénzmosás azon szakasza, mely során az illegális jövedelem eredetének elleplezésére törekednek. Ezen szakaszban különféle szövevényes pénzügyi tranzakciók során a pénz eredete szinte lekövethetetlenné válik.

A komplex tranzakciók során jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. A rétegezés szakaszában jellemzően legális és valós tranzakciókkal fedik el a pénzmosás tényét. A rétegezési szakaszra jellemző módszer pl. az import áru túlszámlázása. Ez akkor alkalmazható megoldás, ha egy vállalkozónak a világ több pontján is van érdekeltségébe tartozó cége. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a közös érdekeltséget ne lehessen kimutatni. Alkalmazott módszer még a nagy hitelkeretet biztosító hitelkártya. Ezeket a hiteleket (gyakran fiktív) cégek off-shore adóparadicsomokban vezetett bankszámláiról fizetik meg. Az árutőzsdei üzletkötések és határidős ügyletek különösen alkalmasak a rétegező funkcióra, mert az egyes tranzakciók azonosítása szinten lehetetlen. Az ügyletek brókerei a saját nevükben kötik az üzleteket, övék a felelősség a tőzsdei elszámoló irodák felé. A határidős ügyletek esetén teljesen hamis kép alakulhat ki a pénzügyi tranzakciókra megbízást adók tényleges bevételeiről. Ha bevételek bevallása, adók megfizetése megtörténik, nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy számlán szereplő összeg bűncselekményből származik. Integrálás: A pénzmosás utolsó fázisa, itt a jövedelem eredetének kiderítése szinte lehetetlen. A vagyon például fiktív számlák kiállításán, beruházásokon, könyvelési adatok módosításán vagy ingatlan ügyleteken keresztül visszajut a legális gazdaságba, így létezésére már törvényes és logikus gazdasági magyarázattal képes szolgálni. Ebben a szakaszban jelenik meg az úgynevezett látszat (shell) vállalkozás mely bár be van jegyezve, nem folytat számottevő üzleti tevékenységet, illetve itt találkozhatunk a fantom cégek fogalmával, mely társaságoknak csak a nevük létezik, csak egy bizonyos tranzakció leplezésére szolgál létrehozásuk, és a szóban forgó tranzakció végrehajtása után eltűnik, a vállalat és a mögötte álló személyek lekövethetetlenekké válnak.

Ehhez a fázishoz tartoznak az olyan módszerek, mint például a hamis jogi szolgáltatásnyújtás, tanácsadás, szakértői tevékenység igénybevétele, tanulmányok készítése-készíttetése, jótékonysági és non-profit szervezetek felhasználása. 2.2.2.2 Bayer féle lépcsőmodell: Hasonló a három fázis modellhez, a pénzmosást ugyanarra a három szakaszra bontja. Az elhelyezés szakaszában/lépcsőjében a készpénzt átalakítják más formára, a rétegezés lépése során pénzügyi tranzakciók révén elfedik az illegális nyereségek forrását, míg az utolsó lépcsőfokként az integrálás során a tisztára mosott pénzt bevezetik a legális gazdaságba. (Schneider, Dreer, & Riegler, 2006) 2.2.2.3 Bernasconi-féle fázismodell A Paolo Bernasconi nevéhez fűződő modell a pénzmosást földrajzi és időbeli lefolyás alapján vizsgálja. Az időbeli lefolyást lineáris rendszerként ábrázolja a modell, melyben a bűnözők cselekmény sorozatának első lépése hogy az illegális forrásból származó jövedelem eredetét minél hamarabb elfedjék. Ez a pénz formájának megváltoztatásával történik leggyakrabban, például különböző vásárlások során. A jövedelem formájának megváltoztatásával még mindig szorosan kapcsolódik a bűntetthez, mely a jövedelmet eredményezte, így a következő lépés során a jövedelmet különböző összetett tranzakciók segítségével addig mozgatják, míg az eredete teljesen kinyomozhatatlanná válik. A modell földrajzi része két típusra osztja a pénzmosással kapcsolatos területeket, a bűncselekmény országára és a pénzmosás országára. A bűncselekmény országában keletkezik az illegális jövedelem, melyet majd a pénzmosás országában szabadítanak meg a kétes eredetének nyomaitól, melyhez gyakran offshore cégeket vagy központokat vesznek igénybe.

2.3 Pénzmosási technikák A kriminológiai szakirodalom a pénzmosási technikák széles skáláját ismeri, melyek felbukkantak az évek során. A pénzmosás elleni harc eredményeképp egyre több és több pénzmosási technikát tárnak fel a bűnüldöző szervek, így a jogalkotás is egyre több módon próbálja megakadályozni a pénzmosást a szabályozási technikák megújításával és kiterjesztésével. Sajnos bár a bűnüldözés nagy erőkkel kutatja az újabbnál újabb pénzmosási technikákat, a bűnözők is egyre újabb és újabb módszerekkel állnak elő. Az alábbiakban néhány már feltárt pénzmosási technikát szeretnék bemutatni. 1. Készpénzforgalomban történő pénzmosás - Egyike a legrégebbi pénzmosási technikáknak, több válfaja van, melynek egyike a látra szóló betétekre történő pénzbefizetés, és az ezen betétekről történő átutalás. Mára szinte minden országban megszűnt, tekintve hogy látra szóló betéteket már nem helyeznek forgalomba épp a pénzmosás veszélye miatt. Emellett valószínűleg továbbra is gyakori maradt a devizacsempészet, a csempészek sokszor nem is saját kezűleg szállítják a készpénzt, hanem nagy csomagküldő szolgálatokat vesznek igénybe. Megfigyelhető, hogy a készpénzcsempészet növekedése a sikeres banki szabályozásokkal párhuzamban nő és esik vissza egy-egy új pénzmosási módszer következtében. (Reuter & Truman, 2004) 2. Adótúlfizetés Ha a pénzmosást elkövetőnek rendszeres jövedelme van, akkor könnyen megoldhatja, hogy minden hónapban bizonyos összeggel túlfizeti az adóját. Az így keletkezett adótöbbletet az állam visszautalja, tehát alá tudja támasztani a jövedelem eredetét. 3. Hitelkártya befizetések A kártya tulajdonos nagy összegű befizetést hajthat végre a hitelkártya negatív hitelkeretének kiegyenlítése céljából. A bank ezután csekk formájában kifizeti a hitelkeretet, melyet a kártyatulajdonos átutalhat saját számlájára, és így a pénz forrását igazolni tudja. Az utóbbi években a fokozott ellenőrzések következtében visszaszorult ez a módszer. 4. Élet- és vagyonbiztosítás - A biztosított a bűncselekményből származó pénzből fizeti az életbiztosítást, és az idő előtti felmondás után visszautalt összeg már

igazolt forrásból származó jövedelemként tüntethető fel. A vagyonbiztosítás esetében a biztosítást illegális forrásból finanszírozzák, majd a káresemény bekövetkeztével a biztosító által kifizetett összeget ugyancsak, mint igazolt forrásból származó jövedelmet tudják feltüntetni. 5. Garantált kölcsön Az úgynevezett holland szendvicsként is ismert módszer alapján a pénzmosó saját magától vesz fel kölcsönt. Ennek több változata van. A pénzmosó felveheti a kölcsönt az általa egy adóparadicsomban alapított banktól, vagy egy letétbe helyezett pénzösszegre (mely letétet ugyancsak illegális forrásból finanszírozták egy kevésbé szigorúbb banki szabályozásokkal rendelkező bankban) kölcsönt vesz fel egy jó hírnévnek örvendő banknál. A két módszer közül a második kevésbé kockázatos, viszont a kölcsön kamata elvész. Ezen módszer elmélete alapján működik egy széles körben alkalmazott adóelkerülési módszer is, melynek lényege hogy az alacsony adókulccsal rendelkező országokban alapított leányvállalatok között mozgatják az adózandó jövedelmeket, kihasználva az eltérő adószabályzatokat. Az ezen adóelkerülésből származó jövedelmeket off-shore számlákon tárolják. Ezzel a módszerrel kerülik el a globális nagyvállalatok - mint például a Google és az Apple - az adófizetést az anyaországban. (portfolio.hu, 2014) 6. Nagy értékű javak, luxuscikkek vásárlása Klasszikus pénzmosási forma, hogy a jogszerűtlenül szerzett jövedelemből megvásárolt luxuscikkeket, ékszereket, antikvitásokat hagyatékként tűntetik fel, majd strómanok segítségével árveréseken továbbértékesítik. 7. Szerencsejátékok Kaszinó- A pénzmosók nagy értékben vásárolnak zsetonokat, melyeket később felhasználás nélkül visszaváltanak, és így igazolást szereznek a pénze eredetéről. A kaszinók különösen kitettek a pénzmosásnak, hiszen gyakran, mint fedőcéget üzemeltetik a bűnözők. Lóverseny, sportfogadás A győztes fogadócédulák megvásárlása a lóversenypályán, mely lehetővé teszi a nyertesnek, hogy kikerülje a

nyereségadó kifizetését, míg igazolást ad a pénzmosónak a pénz eredetéről. Lottó Hasonlóképp a fogadócédulákhoz itt is a győztes lottószelvényt vásárolja meg a pénzmosó. 8. Fedővállalkozások és fantomcégek - Magyarországon leginkább a gazdasági bűnözésből származó jövedelmek tisztára mosása jelenti a pénzmosás legfőbb indokát, így ezt a módszert tekinthetjük a legelterjedtebbnek, és a legbiztonságosabbnak. Fedővállalkozásnak vagy fantomcégnek olyan ágazatokban hoznak létre gazdasági társaságot a bűnözők, melyek nagy pénzforgalommal működnek, mint például éttermek, utazási irodák, kiskereskedelmi üzletek, éjszakai klubok, szállodák, bárok, diszkók, kaszinók, parkolók, tanácsadó cégek, sportszercégek, kölcsönzők (pl. DVD), árusító automaták üzemeltetői, vidámparkok, vegytisztítók, nemzetközi pénzközvetítők, stb. 9. Pártok és egyházak A pártoknak a választások során hatalmas mennyiségű összegekre van szükségük propaganda célokból, így lehetőséget adnak magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is az adakozásra akár anonimitásuk megőrzésével is. Felmerülhet a lehetőség, hogy költségvetési megrendeléseken keresztül tisztára mossák az összegeket a párt közeli vállalatokon keresztül, és azokat a párt felvegye, mint non-profit támogatás. Ha egy egyházi szervezet valamely tagja illegális jövedelmet realizálna, azt könnyedén tisztára moshatná névtelen adomány jogcímén. 10. Hamis választott bíráskodás Nem megszokott módszer, a tisztára mosandó összeget egy off-shore cég számláján helyezik el, majd ugyanazon pénzmosó egy másik fedővállalatával peres úton követeli ezen összeg egy részét. A pénzmosónak ebben az esetben két lehetősége is van, hogy megszerezze az igazságügyi igazolást, vagy peren kívüli megegyezés útján utalja át az összeget, vagy pedig elveszti a pert, és a bíróság kötelezi az összeg megfizetésére. 11. Ügyvédi letét/honorárium A pénzmosás egyik módszere közvetlenül az ügyvédi tevékenységhez köthető. Az ügyfél elhelyezi a tisztára mosandó pénzt

ügyvédi letétbe, és elhelyezi azt az ügyvédi iroda számláján. A pénzmosás e módszerét több okból is nehéz feltárni, mivel az ügyvédi titoktartás és a banktitok is védi. Az ügyvédi honorárium pénzmosási mivolta kérdéses, ha az ügyvéd elfogadja ügyvédi honoráriumkánt a bűnöző illegálisan szerzett jövedelmét. 12. Hamis számlák Napjainkban egyre nagyobb fókuszban van a gazdasági bűncselekmények felderítése, így egyre több módszert ismernek meg a hatóságok, melyek az ezen bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosására irányulnak. A következőkben néhány olyan technikát szeretnék ismertetni, melyekben hamis számlák segítségével mossák tisztára az illegális jövedelmeket. a. Fiktív kereskedelmi ügylet A javak szállítása nem történik meg, vagy a szolgáltatások nem jönnek létre. Ezzel szemben a számlával a kezében a pénzmosó igazoltan tudja átutalni az ellenértéket. Ezzel a módszerrel a jogellenesen szerzett jövedelmet biztonságosan lehet mozgatni a vállalati számlák között, fals profitot lehet létrehozni, vagy épp illegális tevékenység elfedésére használni. A mai technológiai fejlődés lehetőséget ad hamis számlák kiállítására vagy meglévő számlák módosítására, ugyanakkor nagyon könnyű egy külföldi vállalatot alapítani, mely igazolja a kereskedelmi ügylet létrejöttét, annak ellenére, hogy a javak mozgatása vagy a szolgáltatások teljesítése nem történt meg. (OECD, 2009). Ez az ügylet gyakran akkreditívek használatával jön létre. Ebben az esetben a pénzmosás elkövetője kapcsolatba lép egy külföldi gazdasági társasággal, és szerződést köt szolgáltatás vagy áruszállítás létrejöttére az akkreditív fejében. A külföldi vállalkozás bankja értesíti az ügyfél bankját - mely jelen esetben a pénzmosó bankja - az akkreditív létrejöttéről, majd hamis papírok bemutatásával igazolják a szolgáltatás létrejöttét, vagy az áruszállítás megtörténtét. Az ügyfél (a pénzmosó) bankja jóváírja a számla összegét a cég számláján, majd a jóváírás után a pénzmosó bankja értesíti a külföldi vállalat bankját az összeg kifizetéséről, mely összeggel megterhelik a vevő számláját. Ezután a vevő és a pénzmosó rendezik a szóban forgó összeg kiegyenlítését egymás között, akár jutalék felszámításával is a külföldi vállalat részéről. A pénzmosó így tudja igazolni bevételei egy részét, míg a külföldi vállalat fiktív számlákkal gazdagodik. Ezt az ügyletet akár úgy is le lehet bonyolítani, ha a

mindkét vállalat a pénzmosó kezében, vagy közeli bizalmasai tulajdonában van, így még a jutalék felszámolásától is eltekinthet a pénzmosó. b. Radikális túl- vagy alulszámlázás Az egyik legrégebbi módszer a tisztességtelen úton szerzett jövedelmek határokon való áttranszferálására, mely a mai napig megmaradt. Ha a pénzmosó két vállalatot alapít különböző országokban, akkor a két vállalat között létrejövő tranzakciók során a jelentősen túl- vagy alulárazott javakkal nem csak az illegális jövedelmét tudja igazoltan tisztára mosni, de ugyanakkor az adóelkerülés lehetőségét is kihasználhatja a tranzakcióval. Ebben az esetben különösképp feltűnő a pénzmosás és az adóelkerülés összefonódása. (FATF, 2006) c. Árumozgatással nem járó külkereskedelmi ügyletek Szolgáltatásokhoz kapcsolódó fizetések esetén alkalmazzák. A szolgáltatás ellenértékének átutalásával a két ország közötti tranzakciókban szinte lehetetlen bebizonyítani a szolgáltatás fals mivoltát. Jellemző jogcímek: tanácsadás, piackutatás, marketing tevékenység. d. Apport alul- illetve felülszámlázása Hosszabb lefutású pénzmosási folyamat. A cégalapítás során az apportba adott eszközt irreálisan felértékelik, majd a szóban forgó vállalatot illegális úton szerzett jövedelemből vásárolja egy stróman. A strómannak meg kell várnia, míg elévül a Valótlan érték megjelölése nevű gazdasági bűncselekmény (Btk. 298/C ). A hatályos törvények szerint az elévülés öt év, ennek letelte után egyszerűen felszámolják a céget. 13. Részvénytranzakciók Együttműködő bróker segítségével, és strómanok beiktatásával könnyen használható pénzmosási forma, mivel a részvények ára szabad megállapodás tárgya, ezért azok alul- vagy felülárazásával jelentős bevételt legalizálhat a pénzmosó. Mivel a tranzakciót nagyon gyorsan le lehet bonyolítani interneten keresztül, ezért ennek követése különösen nehéz. 14. Deviza tranzakciók - Értékpapír vásárlásával párhuzamosan betétet helyeznek el (annak az országnak a pénznemében, ahol a műveletet végrehajtják), amelyek folyószámlahitel-fedezetként működnek valamilyen deviza-átutalás

ellenértékeként elszámolt összegre. Ezt követően a létrejött folyószámlahitel összege egy újabb átváltás során deviza-átutalásként távozik, a folyószámla hitelösszegét pedig lejáratkor nem törlesztik le. 15. Pénzintézetek megszerzése A pénzmosás talán legtökéletesebb formája. Ha egy bűnszövetkezet olyan kiterjedt tevékenységet végez, és akkora jövedelemre tesz szert, hogy meg tudjon vásárolni, és üzemeltetni tudjon egy bankot, akkor a bank tevékenységi körébe tartozó tranzakciókkal könnyedén igazolni tudják minden illegális bevételüket.

3. A nemzetközi helyzet A pénzmosás megelőzéséhez elengedhetetlen a hatékony nemzetközi együttműködés és összefogás. Létfontosságú a pénzmosás felderítése szempontjából hogy megfelelő információkat szerezzenek az illetékes hatóságok. Ebben az ügyfél azonosításnak jelentős szerepe van. Két alaptípusa különböztethető meg a rendszereknek (A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, 2003): Amerikai modell Bizonyos értékhatár feletti készpénzes fizetés esetén a szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van a hatóságok felé, valamint köteles azonosítani a készpénzzel fizető ügyfelét. Ebben az esetben a szolgáltató minden esetben köteles megtenni a bejelentést, nincs lehetősége mérlegelni. Kontinentális modell Egyes szakmák képviselői kötelesek azonosítani ügyfeleiket például üzleti kapcsolat létesítése során. A szakma képviselőjének megvan az a lehetősége, hogy mérlegeljen, mielőtt bejelentést tesz az illetékes hatóságoknál, hogy megítélése szerint az ügyletek pénzmosás gyanúsak-e. Mind az Európai Uniós mind a Magyarországi szabályozások a kontinentális rendszert követik.

3.1 Európai Uniós szabályozások 3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása Az Európai Tanács által 1980. június 27-én elfogadott ajánlás volt az első uniós törekvés, mely a pénzmosás elleni közös fellépésre irányult. Az ajánlás célja az illegális jövedelmek külföldre szállításának és elhelyezésének megakadályozása volt, mivel e jogszerűtlenül szerzett bevételek megnövekedett mértékben kerültek integrálásra a gazdasági rendszerben, a bankrendszeren keresztül. A következő ajánlások voltak hivatottak ezt megakadályozni: a. Ajánlások a bankrendszer felé: I. Ügyfél azonosítás a következő esetekben: Számlanyitás Páncélszekrény bérlés Bizonyos összeghatár feletti készpénzes tranzakció, szem előtt tartva a strukturálás lehetőségét Meghatározott összeg feletti bankközi átutalás, szem előtt tartva a strukturálás lehetőségét II. A páncélszekrény bérlés csak megbízhatónak minősített ügyfelek számára legyen elérhető III. Azon bankjegyek lefoglalása, melyek szériaszámuk alapján bizonyítottan bűncselekményhez kapcsolhatók. IV. Az ügyfelekkel érintkező alkalmazottak megfelelő felkészítése a személyi okmányok kezelésére és a gyanús magatartás felismerésére b. Szoros nemzeti és nemzetközi együttműködés kialakítása többek között az Interpol segítségével a bankrendszerek és a megfelelő hatóságok között, különös tekintettel az igazoltan bűncselekményből származó bankjegyek követésére. c. Olyan rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a bankjegyek szisztematikus összehasonlítását a bizonyítottan bűncselekményekből származó bankókkal. (Ministers, 1980)

3.1.2 Bécsi Konvenció Az 1988 december 20-án Bécsben az ENSZ által létrejött egyezményt 67 ország írta alá, ezen egyezmény aláíróihoz Magyarország 1989 augusztus 22-én csatlakozott. Az egyezmény fellép a kábítószerek és pszichotrop anyagok forgalmazása ellen, és ennek keretein belül a pénzmosás elleni harcra is kitér a 3., 5. és 7. cikkelyében. Az egyezmény létrehozásában a magyar dr. Bayer István is részt vett. Az egyezmény a ratifikáló országokban a banktitok enyhítését írja elő, tehát amennyiben a megfelelő szerv (bíróság vagy más hatóság) előírja az ügyfél adatok szolgáltatását a büntető eljárás keretein belül, a bankok nem hivatkozhatnak a banktitokra, hogy megtagadják az információnyújtást. Felhatalmazza a nemzeteket, hogy más nemzeteket megkereshessenek annak érdekében, hogy azonosítsák, nyomon kövessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás elkövetése során használt eszközöket, egyéb tárgyakat és az illegális tevékenységgel szerzett vagyoni értéket elkobozhassák. (UNODC, 1988) Ezen konvenció képezte az alapját a FATF (Financial Action Task Force) megalapításnak. 3.1.3 Bázeli nyilatkozat Az 1988 decemberében, Baselben kiadott nyilatkozat, melyet tíz ország képviselői írtak alá, a Bankszabályzásról és a Felügyeleti gyakorlatról adott ki irányelveket. A bankok és egyéb pénzügyi intézmények gyakran válnak résztvevővé a pénzmosási folyamatok során akaratukon kívül. A nyilatkozat célja, hogy alapelveket fogalmazzon meg, melyek a jövőben alapjául szolgálhatnak, hogy a bankok és pénzintézetek olyan hatékony eljárásokat léptessenek életbe, melyek lehetővé teszik, hogy minden személy, aki üzleti tevékenységet kíván folytatni, megfelelő azonosításon essen át, így a bankrendszerbe vetett bizalom ne rendülhessen meg. A négy alapelv a következő: Ügyfél azonosítása Jogszabályok betartása Együttműködés a hatóságokkal Az Alapelvek Nyilatkozatához való csatlakozás (BCBS, 1988) A Bázeli Bankfelügyeleti bizottság továbbá 1997-ben kiadta a Hatékony bankfelügyelet alapelvei, és 1999-ben Az alapelvekkel kapcsolódó módszertan című ajánlásait.

3.1.4 Strasbourgi Konvenció Az 1990. november 8-án aláírt egyezmény az Európai Tanács tagállamai között köttetett a bűncselekményekből származó jövedelmek mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról. Az egyezmény fontos célkitűzése olyan irányelvek kidolgozása, melyek segítik a nemzetközi összefogást a megfelelően működő pénzmosás elleni intézkedések létrehozásában. A megállapodás lefektette a pénzmosás tevékenységének nemzetközileg elismert tevékenységi körét a 6. cikkelyében: Azon javak átalakítás vagy transzferálása, melyek bűncselekményből származnak. Az illegálisan szerzett vagyon valódi természetének, forrásának elleplezése, átcsoportosítása és mozgása, valamint a hozzá fűződő jogok elleplezése, eltitkolása. Bűncselekményből származó dolog birtokba vétele. Az egyezményben lefektetett bűncselekményben való részvétel, vagy a bűncselekmények elősegítése. Az egyezmény többek közt irányelveket fogalmaz meg a szorosabb együttműködés elősegítése érdekében, valamint biztosítja, hogy a ratifikáló országok megtagadják az együttműködést, amennyiben az ellentmond az ország jogszabályainak, kivéve a banktitokra vonatkozó intézkedéseket. (COE, Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the Proceeds from Crime, 1990) 3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK) Az egységes közösségi fellépés hiánya oda vezethet, hogy a tagállamok a pénzügyi rendszerük védelme érdekében olyan nemzeti szintű intézkedéseket fogadnak el, melyek nincsenek összhangban az egységes piac megvalósításának igényével. Koordináció nélkül a pénzmosók kihasználnák a Közösségen belüli tőke szabad áramlását, és a pénzügyi szolgáltatások szabadságát. (COE, 2012) Az Európai Unió első, a tagállamai számára kötelező érvényű szabályozása a pénzmosás ellen a következő célokat fogalmazza meg: Az egységes közös piac által megteremtett előnyök, lehetőségek a bűnözők által pénzmosásra való kihasználásának megakadályozása.

A tagállamok pénzmosás elleni intézkedéseinek összhangba hozása a szabad piaccal. Az Európai Unió szerves hozzájárulásának elősegítése a pénzmosás elleni harcban. Mivel a pénzmosás elősegíti a szervezett bűnözés továbbterjedését, ezért megelőzése és visszaszorítása közösségi érdek, tehát az unió országainak közösen kell fellépnie, és szoros együttműködésben harcolnia a pénzmosás ellen. Az egyezmény kötelezi a tagállamokat a jogi rendszerek összehangolása mellett a pénzintézeti szabályozások harmonizációjára. Az irányelv rendelkezései főleg a bankokra és pénzintézetekre vonatkoztak, nagyban átemelve a bécsi konvenció vonatkozó meghatározásait a pénzmosás definiálásával kapcsolatban, kiterjesztve azt azon vagyontárgyakra, melyek alkalmasak lehetnek a pénzmosásra. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy a pénzmosást tiltsák meg, a pénzügyi szolgáltatók azonosítsák ügyfeleiket, vezessenek nyilvántartást és dolgozzanak ki hatékony eljárásokat a védelem érdekében, valamint ez az irányelv írja elő a közös pénzmosás elleni hatóság (Financial Intelligence Unit FIU) létrehozását. Előírja továbbá a bizonyos összeghatár feletti ügyletek során a személyazonosság igazolását (15 000 ECU az euró elődje), valamint a tagállamok közötti információáramlást a pénzmosás megelőzése céljából, viszont ezeket az információkat a tagállamok illetékes hatóságai nem adhatják ki harmadik félnek. Az irányelv rendelkezéseit kiterjesztik más olyan szakmákra és vállalkozástípusokra is, amelyek pénzmosási tevékenységre lehetőséget nyújthatnak. Az Irányelv 17. cikkelye úgy rendelkezik, hogy 1993. január 1-jétől számított 1 év elteltével készítsen a Bizottság jelentést az Irányelv megvalósításáról, és azt terjessze az Európai Parlament és a Tanács elé. (COE, 1991)

3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK) A 2001. szeptember 11-ei események hatására az Európai Unió felülvizsgálta a pénzmosás ellen hozott irányelveinek hatáskörét, és továbbfejlesztette a már meglévő irányelv rendelkezéseit. Az Uniós döntéshozó szervek felismerték, hogy a pénzügyi rendszerrel való visszaélés a bűncselekményekből, vagy akár tiszta forrásból származó pénzek terrorista tevékenységek megvalósítására való rendelkezésre állása egyértelmű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer épségére és normális működésére. A kiterjesztett irányelv 2001. december 4-én jött létre, kitér a FATF ajánlásaira, és a bécsi konvencióra. A bejelentésre kötelezettek körébe bevonja a jogászokat, közjegyzőket, könyvelőket, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanügynököket és a műkincskerekedőket is. (COE, 2001) 3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK) Az EU harmadik direktívája mely 2005. október 26-án született meg, összhangban van a FATF 40 ajánlásával a pénzmosás ellen, valamint beemeli az uniós jogrendszerbe a 9 speciális ajánlást, mely a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására jött létre. Az irányelv szerint a tagállamok kötelesek a terrorizmus finanszírozása ellen is fellépni, meg kell fogalmazniuk a terrorizmus finanszírozásának tilalmát jogrendszerükben, valamint meghatározza, mely magatartások esnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának jogcíme alá. Ennek érdekében az új irányelv megelőző intézkedéseinek nem kizárólag a bűncselekményből származó pénzek kezelésére kell kiterjedniük, hanem a jogszerűen szerzett pénzeknek vagy vagyontárgyaknak terrorizmus céljaira történő gyűjtésére is. (Zsófia, 2008/1) Az irányelv kiterjeszti a személyi hatályát az életbiztosítást közvetítőkre, a vagyonkezelő társaságokra, a társasági szolgáltatást nyújtókra, valamint a nagy értékű árucikkek kereskedőire, amennyiben a fizetés készpénzben történik, és meghaladja a 15 000 eurót. Megjelenik a kockázat alapú megközelítés, mely szerint valamennyi a tevékenységhez kapcsolódó tényezőt kell vizsgálni aszerint, hogy jelent-e pénzmosási vagy terrorizmus finanszírozási kockázatot, vagy sem. Bevezet egy új meghatározást a PEP (Politically Exposed Person), melybe azok a személyek tartoznak bele, akik magas rangú állami

pozíciókat töltenek be. Ezen személyek nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás és terrorizmus finanszírozási szempontból. Megjelenik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás, mely kimondja, hogy bizonyos esetekben nem kötelezőek a személyazonosság igazolására vonatkozó előírások, és részletesen leírja, hogy mely esetekben elhanyagolható a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat. Újdonság továbbá a fokozott ügyfél-átvilágítás, mely az előbbivel ellentétben szigorítja az ügyfél átvilágítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, melyek beleesnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás szempontjából kockázatosnak minősített kategóriába. A tagállamoknak létre kell hozniuk egy FIU-t (Financial Information Unit) is, tehát egy olyan szervezetet, amelynek országos egységként kell működnie, fő feladata pedig információk gyűjtése, elemzése, és a megfelelő hatóságoknak történő továbbítása a FIU.net portálon keresztül, hogy az összes tagállamból érkező információ segítse a közös fellépést a pénzmosással szemben (III. fejezet, 21. cikk). Az irányelv rendelkezéseket fogalmaz meg a tagállamok nyilvános adatszolgáltatásának kötelezettségére is, mely szerint minden tagállam köteles évente közzé tenni a vizsgált esetek, a vádemeléssel érintett, valamint az elítélt személyek számát, továbbá a befagyasztott, vagy lefoglalt vagyon nagyságát. (COE, 2005) A tagállamok 2007. december 15-ig voltak kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelveknek (és végrehajtó rendelkezéseinek) megfeleljenek. (Papp, Újváriné Fejes, & Simonka, 2008) 3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK) 2015. május 20-án megszavazták az Európai Parlamentben a negyedik irányelvet a pénzmosás, adósbűncselekmények elkövetése, és a terrorcselekmények finanszírozásának hatékonyabb megakadályozása érdekében. Az új irányelv legfőbb újítása a központi EU-s adatbank, melyben a vállalatoknak, egyéb jogi személyeknek és a vagyonkezelőknek tényleges tulajdonosi körét kell feltűntetni, és melybe megalapozott igény esetén magánszemélyek is bepillantást nyerhetnek. A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozás és szervezett bűnözés megelőzése közös érdek, mivel fenyegeti az egész világpiaci rendszer stabilitását. Legfőképp a pénzügyi szektor

fejlődésére és megítélésére van káros hatással, de az egész gazdaságot visszaveti. Az Európai Unió különösen kitett ennek a fenyegetésnek, mivel a Közös Piaccal együtt jár a tőke szabad áramlása, és a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadsága is, viszont az országok közötti eltérő jogi háttér negatívan befolyásolja a hatékony fellépést az említett bűncselekmények megakadályozására vonatkozóan. A negyedik irányelv célja, hogy Uniós szintű, a tagállamokra kötelező érvényű szabályozásokat vezessen be, melyeket a tagállamok kötelesek hatályba léptetni 2017. június 26-ig. Az irányelv rendelkezései tagállami szinten szigoríthatóak. Az irányelv megalkotása során a már meglévő három irányelv hiányosságainak vizsgálata mellett, a FATF 2012 februárjában kiadott, a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen irányuló nemzetközi standardokat vette alapul. Az irányelv újításai közé tartozik, hogy az árukereskedőkre és természetes jogi személyekre is kiterjesztette a hatályát, amennyiben 10 000 eurót meghaladó összegben teljesítenek vagy fogadnak el készpénzfizetést, a magas kockázat miatt. Az irányelv hatálya alá vette az elektronikus pénztermékeket, figyelembe véve e termékek egyre szélesebb felhasználását a gazdaságban. A bizonyítottan alacsony kockázatú elektronikus pénztermékeket az irányelv kivonja az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól az ügymenet meggyorsítása érdekében, viszont a kibocsájtó felelőssége, hogy továbbra is figyelje az ügyleteket, melyeket az elektronikus pénztermékekkel visznek végbe. Az irányelv hatálya alá veszi az ingatlanügynököket és az ingatlan bérbeadással foglalkozó ügynököket is. Továbbá a hatálya alá tartozónak veszi azon jogi hivatások képviselőit, melyek részt vesznek pénzügyi vagy társasági tanácsadásban, vagy adótanácsadásban, az ügyvédi titoktartás etikájának megfelelően. Kiemelt fontosságú azon természetes jogi személyek azonosítása, melyek tulajdonosai, vagy irányítást gyakorolnak az egyes jogi entitások felett. Ezt ki kell terjeszteni olyan jogi entitásokra is, melyek más jogi entitások tulajdonosai. Az irányelv rendelkezései szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk olyan kötelezett szolgáltatókat, melyek felkutatják a különféle jogi entitások mögött tulajdont, irányítást vagy befolyást gyakorló természetes személyeket az átláthatóság érdekében. Az irányítást gyakorló személy lehet olyan természetes személy, aki részvényesi megállapodás alapján gyakorolja a

befolyását, de olyan személy is, akinek joga van a vezető tisztségviselők kinevezésére. A tagállami kötelezettségből kifolyólag létrehozott kötelezett szolgáltatók felelősségi körébe tartozik, hogy pontos és naprakész információkkal rendelkezzen az egyes jogi entitások, vállalatok nevével, címével, alapítóival és tulajdonosi szerkezetet igazoló okirataival. Emellett folyamatos és naprakész információkkal kell, hogy rendelkezzenek a vállalatok tényleges tulajdonosi szerkezetével, és ezeket az információkat egy központi nyilvántartásban tárolják, mely elérhető a különféle jogi szervezetek számára, mind tagállami, mind Uniós szinten. Természetesen a tárolt információkra teljes mértékben vonatkozik az Uniós adatvédelmi szabályzat. A vagyonkezelők számára is kötelező az általuk kezelt vagyontárgyak tulajdonosi szerkezetének meghatározása, valamint az erre vonatkozó információk továbbítása az illetékes hatóságok számára. A szerencsejáték ágazat magas kockázatú szolgáltatást nyújt, amely könnyen felhasználható pénzmosás céljából. A szabályozások, melyek erre az ágazatra vonatkoznak, szigorításra kerülnek tagállami szinten 2017-es hatállyal. A szerencsejáték ágazatra érvényes ügyfél átvilágítási küszöbérték 2 000 euróban kerül meghatározásra. Az irányelv a teljes körű kockázatalapú megközelítést alkalmazza a kiadott szabályozásokkal kapcsolatban, így az egyes ügyletek besorolása és szabályozása változhat a megítélt kockázati szint alapján. Ezeket a besorolásokat a tagállamok összhangban az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói nyugdíj-hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal határozzák meg. A Bizottság feladatai körébe tartozik az adatok független kezelése indokolt esetben az adatok közvetítése az adott tagállami hatóságok felé, és hogy koordinálja a tagállami lépéseket. Indokolt esetben a Bizottság feladata a témában jártas szakemberek kinevezése, és a tagállami hatóságok fejlődéséhez szükséges információk biztosítása. Fontos hogy az adatokat anonim módon kezeljék, és a tagállamok számára segítséget nyújtsanak a kockázatértékelés bevezetésében, továbbá meg kell, hogy osszák a tagállamokkal az újabb és újabb kockázatértékelési eredményeket. A Bizottság hatáskörébe tartozik továbbá, hogy meghatározzák azon harmadik országokat, melyek kiemelt fenyegetéssel bírnak az Uniós jogrendszerre, amely országokban fennállnak olyan jogszabályi hiányosságok, melyek különösen kitetté teszik az országot a terrorizmus finanszírozás és pénzmosás veszélyének. A fenyegetést jelentő harmadik