OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete... 6 A munkanélküliség alakulása... 6 A szociális helyzetre adott védőnői becslések... 8 A pénzbeni szociális ellátások alakulása... 10 A térség lakosságának egészségügyi mutatói a KSH adatai alapján avagy az adatközlés alapvető hibái... 13 Fő belgyógyászati betegségcsoportok szerinti megbetegedések a 18 év feletti népesség körében - regionális és megyei adatok... 15 A térség lakosságának egészségügyi mutatói a munkaegészségügyi vizsgálatok adatainak elemzése... 17 Az egészségi állapotot befolyásoló néhány főbb tényező... 22 Diagnosztizált megbetegedések... 31 Az alapellátás egyes mutatói... 38 Betegforgalmi mutatók... 38 Az egyes körzetekbe bejelentkezettek mutatói... 39 Az ellátáshoz való hozzáférés, tárgyi, környezeti tényezők... 42 Oroszlány... 42 Bokod... 53 Kömlőd... 55 Kecskéd... 58 Dad... 61 Szákszend... 63 Általános elérhetőség, megközelíthetőség a kistérség háziorvosainak véleménye alapján.. 66 2. Az Oroszlányi Térség egészségfejlesztési terve befektetés a jövőbe... 67 1. Az alapellátásra vonatkozó javaslatok... 67 1.1. Általános javaslat a kistérségi praxisok tárgyi feltételeinek vonatkozásában... 67 1.2 Konkrét javaslat a kistérségi praxisok tárgyi feltételeinek vonatkozásában... 68 2. Az alapellátás által gyűjtött statisztikai adatokra vonatkozó javaslatok... 71 3. A térség lakosságának egészségmegőrzésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatok... 72 3.1. Szegénység, hátrányos helyzet.... 73 3.2. Az egyes megbetegedési arányok több év metszetében megfigyelt változásaiból adódó javaslatok... 74 3.3. Rizikófaktor csökkentés, prevenció, egészségtudatosság... 74 3.4. Az egészségfejlesztési terv végső kialakításában és megvalósításában potenciálisan résztvevő szervezetek szerepe.... 75 4. Összefoglalás a térségi egészségfejlesztési program kialakításának lépései... 76 Függelék... 78 2
1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás A térség demográfiai szerkezete 1 A demográfiai szerkezet vizsgálata során, az egyéb szempontú elemzésekhez hasonlóan, fő célunk egyrészt az időben megfigyelhető változások leírása, másrészt az egyes települések közti különbségek feltárása. E célnak megfelelően nem láttuk célszerűnek az egyes települések népességének teljes korszerkezetét összehasonlítani; ugyanis az egészségügy ellátórendszerrel kapcsolatos kihívásokat alapvetően a demográfiai szerkezet két szélén elhelyezkedő - fiatal, illetve idős korcsoportok dinamikája jelenti. Azaz az a kérdés, hogy a demográfia szerkezetből következően mennyire változik a rendszerbe belépők, illetve kilépők aránya; a következő években milyen mértékben öregszik a térség népessége, illetve milyen települési különbségek várhatók. A következőkben az egyes grafikonokat egységes szerkezetben közöljük; a térségi átlagok lehetővé teszik a megye egészével való összehasonlítást, illetve az egyes települések adatai a településközi különbségeket jelenítik meg. A 0-18 éves korcsoport alakulása (%) 26,0 25,0 24,0 23,0 22,0 21,0 20,0 19,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend térségi átlag Komárom- Esztergom 2001 2003 2005 Megye Noha az egymást követő években, az országos tendenciának megfelelően csökken a 0-18 éves korcsoport lakosságarányos súlya, a térségben élők között évenként egy százalékponttal így is magasabb a megyei átlagnál, azaz a térség lakossága a megyeinél némileg fiatalabb összetételű. A települési különbségek ugyanakkor számottevőek. Bokod, Dad és Kömlőd népességében a fiatal korcsoportok 1,5 3-4 százalékkal a megyei átlag felett szerepelnek. Noha Kecskéden 2001 és 2003 között két százalékponttal csökkent e korosztály aránya, a csökkenés megállt, és jelenleg kevéssel múlja alul a megyei átlagot. 1 Forrás: Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 3
A 65 év és e feletti korosztályok arányának alakulása logikusan az előbbi ellentéte. A fiatal és az idős korosztályok arányainak együttes vizsgálata az, ami érdemben mond valamit a várható tendenciákról. Oroszlány népessége ugyan némiképp fiatalabb a megyei átlagnál, azonban a különbség nem jelentős, 0,5 1 százalékpont mértékű. Öt év távlatában (2001 és 2005 között) látható, hogy az elöregedési tendencia a hazai átlag megfelelője; öt év alatt 2 százalékkal kevesebb 0-18 éves, illetve ugyancsak közel 2 százalékkal több 65 év feletti jellemzi a népességet. Noha közismertnek tekintjük, mégis ehelyütt jegyezzük meg, hogy a korszerkezet változása távlatokban mélyen megviseli az egészségügyi ellátórendszeren túl a szociális ellátórendszert éppúgy, mint a nyugellátás rendszerét. Helyi és ebből következően a térségi egészségfejlesztési szándékokra nézve jelentős hatása két tényezőnek van. Egyrészt megnövekszik az idősebb, tehát magasabb betegségkockázatú, vagy éppen betegebb lakosok aránya az egész térségben. Másrészt jelentősek, és növekedni látszanak az egyes települések közti különbségek, amelyek önmagukban is megterhelhetik az alapellátást, ugyanakkor, mint azt egy későbbi fejezetben taglaljuk, az alapellátás településközti különbségei önmagukban is jelentősek. Bokod lakosságának körszerkezete nagy hasonlóságot mutat Oroszlányéval, ezért külön nem jellemezzük ezt. Dad lakossága a legfiatalabb, a megyei átlaghoz mért különbség a fiatal korosztályok javára és az idősek hátrányára mintegy 4 százalékpont értékű. Kecskéd és Szákszend lakossága mutat a térségen belül a leginkább elöregedésre utaló jeleket. Kecskéden figyelhető meg a fiatalabb korcsoportok legkisebb, illetve az idősebbek viszonylag magas súlya, Szákszenden pedig, noha a megyei átlag szerint alakul a fiatal korosztályok aránya (és ezen belül évente alig csökken) ugyanakkor itt a legmagasabb az idősek aránya is. Kömlőd népességének szerkezete igen érdekes képet mutat. Egyrészt megyei átlag feletti a fiatalok aránya (ezzel párhuzamosan az utóbbi években a születések száma, mint látjuk majd, radikálisan emelkedett), másrészt a tendenciákkal ellentétes az idősebbek arányának időbeni változása; ez az egyetlen település, ahol ez az arány évről évre némileg csökken. 16,0 A 65 év feletti korcsoportok alakulása (%) 15,0 14,0 13,0 12,0 11,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend térségi átlag Komárom- Esztergom 2001 2003 2005 Megye 4
Lakosságcsere - vándorlási különbözet, a népesség % -ban 2 2001 2003 2005 Oroszlány -0,865-5,606 Bokod 0,048 0,127 0,109 Dad -0,005 0,054 0,035 Kecskéd 0,251 0,020-0,104 Kömlőd -0,014-0,005 0,030 Szákszend -0,024 0,093-0,060 1,20 Születések alakulása - lakosságarányosan (%) 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend térségi átlag Komárom- Esztergom 2001 2003 2005 Megye 1,80 Halálozások alakulása - lakosságarányosan (%) 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend térségi átlag Komárom- Esztergom 2001 2003 2005 Megye 2 Forrás: települési önkormányzatok jegyzői 5
Az egyes települések demográfiai csere mutatói viszonylag stabil képet tükröznek. Oroszlány az egyetlen település, melyre az elvándorlás valamelyest jellemző, 2001 és 2005 között a népesség 5 % -a költözött el, a többi település vándorlásai mutatói némi szórás mellett elenyészők. A születések és halálozások 3 globális arányai az elöregedő tendenciát tükrözik, nevezetesen a halálozások aránya rendre felülmúlja a születésekét. Az évenkénti adatok ingadozása természetes szórást mutat mindkét mutató esetén; a településközti különbségek, illetve az egyes településeknek a megyeihez viszonyított különbségei a fentebb leírtakat tükrözik. Három olyan települést találunk, amelyekben az elmúlt években megugrott a születések száma: Kecskéden és Kömlődön és Szákszenden, noha mindhárom településen a szülőképes korú, 19-45 éves korcsoportok aránya az időben viszonylagos stabilitást mutat. Magyarázatul kínálkozhat a szülési kedv változása, amely korántsem független a szociális-gazdasági helyzet alakulásától. A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete A háttérelemzés elkészítése során a térség egyes településeinek szociális-gazdasági mutatók szerinti pontos jellemzése az egyik legnehezebb feladat. Egyrészt elviekben sem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a háztartásokat jellemeznék szociális helyzet, illetve anyagi erő szempontjából; ilyen adatokat ugyanis kizárólag nagymintás, kérdőíves módszerekkel lehet előállítani, erre azonban a kutatás anyagi keretei nem adtak lehetőséget. Másrészt azok a központi adatok, amelyek rendelkezésre állnak, kizárólag durva, közelítő mutatóként foghatók fel. A munkanélküliség mértéke önmagában nem pontos mutatója a szociális helyzet különbségeinek, másrészt a regisztrációban meg nem jelenő munkanélküliek, illetve az inaktívak száma, aránya ugyancsak kérdőíves módszerekkel mérhető. Harmadrészt az önkormányzatoknál nyilvántartott pénzbeni szociális ellátások mértéke mint az egyéb kutatásokból ismert alapvetően az önkormányzatok lehetőségeiről, illetve az általuk alkalmazott szociális stratégiákról éppúgy szól, mint a rászorultság valós nagyságrendjéről. Mindezt figyelembe véve az alábbiakban közölt adatokat csak közelítő, becslés jellegű mutatóként szabad kezelni. A munkanélküliség alakulása 4 A munkanélküliség alakulását, az eddigiekben folytatott eljáráshoz hasonlóan, nem abszolút számokban, hanem arányaiban ismertetjük, ehelyütt két mutatószámot 5 alkalmazva. 3 Forrás: Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 4 Forrás: munkaügyi központ 5 Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ban. Nem azonos a becsült munkanélküliségi rátával. Relatív mutató: a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya 6
7,0 A regisztrált munkanélküliek alakulása - területi mutató 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 1,4 A regisztrált munkanélküliek alakulása - relatív mutató 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 A térség egyes településein a regisztrált munkanélküliek arányának változása az időben ingadozást mutat, ráadásul a területi mutatónak az országos arányokhoz viszonyított arányai azt mutatják, hogy még Kömlőd esetében sem nőtt jelentősen a munkanélküliségi ráta, legalább is, ami a regisztráltakat illeti. A fenti mutatókkal azonban némiképp óvatosan érdemes bánni, nem szabad elfeledkezni azon munkaképes korúakról, akik már kiestek a regisztrációból, avagy soha be sem kerültek. Országos adatokból ismert a nők igen magas inaktivitási aránya, amely minden megyében jelentősen csökkenti a tényeleges munkavállalók számát, arányát. Sajnálatos tény, hogy a térség településeire vonatkozóan nem áll rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tenné az aktív dolgozók nemenkénti, lakosságarányos elemzését. 7
A szociális helyzetre adott védőnői becslések 6 A térség településeit a felmérés időpontjában kilenc védőnő látta el; Oroszlány hat védőnői körzetét egy-egy védőnő, Kecskédet egy, míg Bokodot és Szákszendet, valamint Dadot és Kömlődöt egy-egy, az összevont körzet, vagy a helyettesítés okán. A védőnők által ellátott összes család száma a térségben 1715, az így általuk viszonylag közelről ismert lakosok száma 6485, a térség lakosságának közel egyharmada. Mivel nem volt módunk lakossági kérdőíves felmérésre, a népesség szociális-gazdasági helyzetéről a védőnőktől kértünk becsléseket, feltételezve azt, hogy az általuk közelről ismert családokról viszonylag hű képpel rendelkezhetnek. E módszer természetesen számtalan hibaforrást rejt magában. Mivel a minden településről (illetve Oroszlány esetében településrészről) egy-egy védőnő számolt be, az adatok NEM tekinthetők statisztikai adatnak, kizárólag egy-egy szakember véleményét tükrözik. A védőnői vélemények ráadásul nyilván nem mentesek a szubjektivitástól, a válaszolók személyes látásmódjától, így nem tekinthetők objektív adatnak sem. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a megkérdezettek csak azon családokat ismerik, amelyek 18 év alatti gyermeket nevelnek, tehát a vélemények NEM tükrözik a települések teljes népességének állapotát. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a terepismeret és a napi rutin okán véleményük valamennyire jellemezheti a térséget. Elsőként azt mutatjuk be, hogy a védőnők hogyan látják a saját körzetük gyermeket nevelő családjainak szociális-gazdasági helyzetét. Az alábbi grafikonon a körzeteket a szegény, vagy mélyszegény családok becsült aránya szerint rendeztük sorba. (Az arányok a védőnők által ellátott és ismert családok számára figyelemmel lettek kiszámítva.) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Oroszlány - 6 Családok aránya szoc. gazd. fő kategóriánkén és védőnői körzetenként Oroszlány - 2 Oroszlány - 4 Oroszlány - 5 Oroszlány - 1 Bokod, Szákszend Dad, Kömlőd Kecskéd Oroszlány - 3 szegény, mélyszegény közepes jó, nagyon jó A becslések szerint Oroszlány három védőnői körzetében a legmagasabb a (gyermeket nevelő) szegény vagy mélyszegény családok aránya, miközben abban a körzetben amelyben a legmaga- 6 Forrás: védőnői szakszolgálat védőnői 8
sabbnak becsült e szegények aránya, ugyancsak legmagasabb a jómódúnak becsültéké is (tehát a legalacsonyabb a középréteg becsült aránya). A védőnői becslések fényében Oroszlány védőnői körzetenként igen széttagolt képet mutat; itt találunk két olyan körzetet, amelyben a térségen belül a legkisebb a jómódú, egyúttal gyermeket nevelő családok aránya, és ugyancsak oroszlányi az a körzet, amelyben a térségen belül a legkisebb a szegények aránya. Mivel Bokod és Szákszend, illetve Dad és Kecskéd állapotáról egy-egy védőnő adott becsléseket, ezekkel az adatokkal óvatosan érdemes bánni, elvégre elkenődnek a településközti különbségek. A védőnői becslés fényében Kecskéd tűnik a szociális szempontból leginkább kiegyensúlyozott településnek; az itt élő gyermeket nevelő családok mindössze 10 %-a szegény vagy mélyszegény, közel 30 %-a tekinthető jobb módúnak és 60 % él átlagos körülmények között. A védőnői felvételből még egy adatsor érdemel komolyabb figyelmet, amelyet ehelyütt ismertetünk és nem az egészségi állapot fejezetben. Megkértük a védőnőket, hogy becsüljék meg, az általuk ellátott családok között mennyiben jelentős a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a gyermekek elhanyagolása, az érzelmileg sivár élet, a családon belüli fizikai, illetve érzelmi-verbális erőszak. Ezek után kiszámítottuk, hogy az adott körzet összes ellátott családjára tekintettel, milyen arányt képviselnek ezek viselkedésmódok. E jellemzőket vetjük azután össze a fentiekben ismertetett szociális helyzetre vonatkozó becslésekkel. A gyermeket nevelő családokban előforduló egyes, életminőséget befolyásoló tényezők, az ellátott családok % -ban túlzott alkoholfogyasztá s erős dohányzás a gyermek(ek) elhanyagolása sivár érzelmi élet családon belüli fizikai erőszak családon belüli érzelmi, verbális erőszak Bokod, Szákszend 5,9 31,5 3,7 15,6 0,7 2,6 Dad, Kömlőd 7,8 31,2 1,5 1,5 0,5 0,5 Kecskéd 3,7 15,3 0,6 3,1 Oroszlány - 1 9,5 47,6 5,3 26,5 10,6 52,9 Oroszlány - 2 19,3 54,1 1,1 17,7 4,4 8,3 Oroszlány - 3 3,5 5,1 Oroszlány - 4 2,7 21,6 Oroszlány - 5 3,3 24,7 Oroszlány - 6 7,0 70,4 0,7 21,1 7,0 35,2 A túlzott alkoholfogyasztás három oroszlányi védőnői körzetben éri el, vagy haladja meg a 10 % -ot, illetve Oroszlányon és Kecskéden találjuk a legalacsonyabb arányt is. Dohányzás szempontjából a kecskédi, gyermeket nevelő családok tűnnek a leginkább egészségesnek, Oroszlány három védőnői körzetében pedig kiugró mértékű a dohányos családok aránya. A gyermekek elhanyagolása egyedül Oroszlánynak egyik körzetében jelentős tényező, egyúttal nem e körzetben a legmagasabb az alkoholfogyasztók aránya. Viszont a sivár érzelmi élettel jellemezhető családok aránya épp e körzetben a legmagasabb. A családon belüli fizikai és érzelmi erőszak együttes előfordulásának mértéke Oroszlány azon körzetében a legmagasabb, amely szociális szempontból mutatott különbséget a többi körzettől, itt ugyanis a legmagasabb a középrétegek aránya, és viszonylag kevesebb szegényt vagy jómódút találunk a gyermeket nevelő családok körében. 9
Az érzelmi-verbális erőszak Oroszlány azon körzetében jelentős, ahol a legmagasabb az alkoholizáló családok aránya is. A két, magas dohányzási aránnyal jellemzett oroszlányi körzet egyúttal a két, szociális szempontból leginkább polarizált is, itt a legmagasabb a szegények, és egyúttal a jómódúak aránya. A védőnők becsléseiből származó adatok alapvetően arról beszélnek, hogy Oroszlányon belül roppant különbségek vannak mind szociális szempontból, mint az életminőséget és a mentálisfizikai egészséget befolyásoló magatartások szempontjából is. A falvak gyermeket nevelő családjai szinte minden szempontból az oroszlányi körzetekhez képest köztes helyzetet foglalnak el. Javaslat: az egészségfejlesztési terv folytatásaként érdemes olyan eljárásokat, módszereket kidolgozni, amelyekkel a védőnők befolyásolhatják a családok tagjainak egészségügyi kilátásait (riasztórendszer, képzések családok számára, együttműködés a szociális szolgálatokkal, stb.) Mindezt az teszi különösen indokolttá, hogy láttuk: van Oroszlánynak két olyan védőnői körzete, mely a becslések szerint roppant polarizált, amelyekben igen magas arányban élnek szegény, és egyúttal jómódú családok is; e két körzetben a legmagasabb pl. a dohányosok aránya a gyermeket nevelők között, illetve a családon belüli erőszak mértéke is igen feltűnő. A pénzbeni szociális ellátások alakulása 7 A pénzbeni szociális ellátások két olyan aggregált indexét tekintjük át, amelyek hű képet adhatnak a lakosság rászorultságról; a rendszeres, illetve a rendkívüli ellátások összesített mutatóit. Mivel az évente ellátásban részesülők száma és a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem független egymástól, ezért áttekintjük azt is, hogyan alakult az évente, egy főre jutó átlagos támogatási összeg. Rendszeres szoc. ellátás alakulása (fő/év) a lakosság %-ban 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 7 Forrás: települési önkormányzatok jegyzői, illetve Oroszlányi Önkormányzat 10
120 Rendszeres szoc. ellátás alakulása Eft / fő / év 100 80 60 40 20 0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 A pénzbeni szociális ellátások grafikonjai egyesítve tükrözik a lakosság helyzete közti különbségeket, illetve az egyes települések eltérő adottságait. A rendszeres pénzbeni szociális támogatások arányában jelentős települési különbségeket találunk; ezen belül a legtöbb esetben évről-évre csökkent a támogatottak köre. Noha a támogatások száma csökkent, az egy főre jutó évi átlagos támogatási összeg növekedett, ez a kettős tendencia a támogatások koncentrációjáról beszél, arról, hogy az egyes önkormányzatok a támogatotti kör szűkítése mellett igyekeztek versenyképesebb támogatási politikát alkalmazni. A támogatottak aránya Kömlődön kiugróan magas, míg Szákszenden az egy főre jutó évi támogatások átlagos összege marad el messze az átlagtól. A rendszeres pénzbeni támogatások a legutolsó vizsgált évben, 2005 ben Bokodon, Dadon, Kecskéden és Szákszenden a lakosság átlagosan 3 százalékát érintették, ez az arány Oroszlányon kétszeres (6 %), míg Kömlődön háromszoros (9 %) volt. 30,0 Rendkívüli szoc. ellátás alakulása (fő/év) a lakosság %-ban 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 11
30 Rendkívüli szoc. ellátás alakulása Eft / fő / év 25 20 15 10 5 0 Oroszlány Bokod Dad Kecskéd Kömlőd Szákszend 2001 2003 2005 A rendkívüli pénzbeni szociális támogatások által érintett lakosság arányai, illetve az egy évre és egy főre jutó átlagos összegek eltérései az előzőeknél is szembetűnőbbek. 2005 ben Oroszlányon, Bokodon és Kecskéden a lakosság mintegy hat százaléka részesedett rendkívüli támogatásban, Kömlődön és Szákszenden két százalék alatti, ezzel szemben Dadon a lakosság közel harmada (27,4 %)! Ehhez képest Dadon találjuk a legalacsonyabb egy főre jutó éves átlagos rendkívüli támogatási összeget (4 ezer forint / fő / év), míg Kecskéden a legmagasabbat (25 ezer forint / fő / év). A rendkívüli támogatásokat illető stratégiák tekintetében tehát igen komoly településközi különbségek vannak; míg Dadon a sok támogatott, de kevés pénzzel stratégia látszik működni, addig pl. Kecskéden ennek fordítottja ( kevés támogatott, de magasabb összeggel ). A rendszeres, illetve rendkívüli támogatások által érintett lakosság arányát és a folyósított összegeket tekintve Szákszend mindenben elmarad a többi településtől: itt a legalacsonyabb az összes mutató mértéke. A fentiekben ismertetett adatok és azok sajátosságaira ara utalnak, hogy az önkormányzati szociális támogatások mértéke nem alkalmas a lakosság tényeleges szociális rászorultságának árnyalt jellemzésére; ugyanis az adatokban a rászorultság tényei abszolút mértékben összemosódnak az önkormányzatok anyagi lehetőségeiből, valamint az alkalmazott stratégiákból következő elosztási elvekkel. Összefoglalóan javasoljuk, hogy amennyiben az Oroszlányi Térség vezetői pontos képpel szeretnének rendelkezni a lakosság társadalmi-gazdasági-szociális jellemzőiről, úgy a következő időszakban érdemes megfontolniuk egy, a térség településeinek népességét érintő reprezentatív szociológiai felvétel lehetőségét. 12
A térség lakosságának egészségügyi mutatói a KSH adatai alapján avagy az adatközlés alapvető hibái Háttérkutatásunk egyik célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult az egyes belgyógyászati megbetegedésben szenvedők aránya a térség egyes településein, az elmúlt években. Abban az esetben, ha pontosan látjuk, hogy egyes betegségcsoportokban nőtt, stagnált, esetleg csökkent a betegek aránya, úgy az alapellátás, illetve a szakrendelő képes lehet felkészülni a trendekre. Egyes fő belgyógyászati betegségcsoportokban a KSH gyűjti az egyes években az adatokat. Minden évben az ország háziorvosai adatlapon közlik a KSH val a bejelentkezett, 18. életévet betöltött betegek létszámadatait; az adatokat a KSH rögzíti és tárolja, valamint megjeleníti egyes adatbázisaiban. A kutatás során a KSH -tól lekértük a 2001., 2003., és 2005. évekre vonatkozó adatokat. Az elemzés során feltűnt, hogy az oroszlányi térség egyes településein az egyes évek közt, bizonyos betegségcsoportokat illetően valószínűtlenül nagy eltérések mutatkoznak. Az adatok ellenőrzését két módon végeztük el. Egyrészt megkértük a Szakrendelőt, hogy a 2005. év re vonatkozó kartonokból írják ki számunkra a megfelelő adatokat 8, másrészt felkértük a KSH t az adatok ellenőrzésére 9. Az adatellenőrzés során egyértelművé vált, hogy a feltűnően hibás adatok a háziorvosi adatközlések során jelennek meg. Mivel a KSH nem orvosi szakmai szervezet, ezért a KSH munkatársai számára az eddigiekben nem tűntek fel a hibák. De miben is állnak eme hibák? Példaként álljon itt, hogy a három évre vonatkozóan a magasvérnyomás betegségek aránya mekkora volt a 18 év feletti lakosság körében. Magasvérnyomás betegségben szenvedő 18 év felettiek aránya a megfelelő korú lakosság százalékában 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl 20,5 22,7 23,8 Komárom-Esztergom megye 20,5 22,7 22,8 Oroszlányi térség 21,7 23,1 23,1 Oroszlány 20,8 21,0 22,9 Bokod 19,6 28,4 33,1 Dad 18,4 18,8 25,0 Kecskéd 25,2 27,0 0,8 Kömlőd 30,8 32,4 29,7 Szákszend 28,1 35,0 32,0 A legfeltűnőbb a kecskédi orvos közlése nyilvánvaló tévedést tartalmaz. A dadi közlés a 2005. évre vonatkozóan feltűnő növekedést mutat (ehhez vegyük figyelembe, hogy a 65 év felettiek aránya Dadon 2001 és 2005 között mindössze egy százalékkal növekedett). A bokodi közlés a három év metszetében tendenciózus növekedést mutat, 2001 és 2005 között 3,5 % -ot. Ezzel szemben Bokodon a 65 év felettiek arányának növekedése ezekben az években mindössze 2 % 8 Azaz a KSH gyűjtésének megfelelően, a 18. évet betöltött, hnáziorvoshoz bejelntkezettek létszámadatait adott betegségcsoportokban 9 A KSH a nála gyűjtött háziorvosi jelentéseket vizsgálta át. 13
volt. Szákszenden 2003 ban volt a közlés szerint kiugró az e betegségben szenvedők aránya (miközben épp 2003 ban volt a legalacsonyabb az idősek demográfiai súlya e községben). Noha akár azt is feltételezhetnénk, hogy a kecskédi közlés kivételével az adatok helyesek, e feltételezésnek ellentmondanak a többi betegségcsoportok adatai. Második példaként álljon itt a diabetes adatsora. Diabetesben szenvedő 18 év felettiek aránya a megfelelő korú lakosság százalékában 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl 5,4 6,3 6,6 Komárom-Esztergom megye 5,6 6,6 6,5 Oroszlányi térség 6,0 6,7 5,9 Oroszlány 6,0 6,1 5,9 Bokod 4,7 7,8 9,2 Dad 5,3 7,6 7,8 Kecskéd 7,3 9,0 0,2 Kömlőd 6,0 7,1 5,7 Szákszend 7,1 8,7 7,9 A közép-dunántúli regionális, illetve a megyei adatok (melyekben a feltehetően hibás adatközlések plusz-mínusz eltérései kiegyenlíthetik egymást) azt mutatják, hogy a diabetesben szenvedők aránya enyhén emelkedik, 2001 és 2005 között 0,9 % a növekmény. Ezzel szemben Bokodon, az orvosi adatközlések fényében a növekmény e három év metszetében 4,5 % (most nem beszélünk a nyilvánvalóan hibás kecskédi közlésről). Kömlődön, az adatközlés szerint a három év metszetében csökkent e betegek aránya, viszont 2003 ban kiugró volt. A többi betegségre vonatkozó, hasonló táblákat a függelékben helyeztük el a. Megjegyzendő viszont, hogy a kecskédi közlés minden betegségcsoport esetében biztosan téves 2005 re nézve. Az adatok ingadozásából, valamint a megyei, illetve régiós tendenciáktól való eltéréséből a következőket vonhatjuk le: hat település adatközlséből egy száz százalékosan hibás, kettő pedig valószínűleg hibás, következésképp: mivel egy kistérségen belül találunk egyhatodnyi biztos hibát, statisztikai értelemben nem lehetünk biztosak abban, hogy más térségek adatai helyesek (pontosabban statisztikailag az a bizonyos, hogy a hibák valószínűek), a hibák természete arra mutat, hogy az adatközlések lefelé és felfelé egyaránt torzítanak, ebből következően a régiós adatok nagy valőszínűséggel kiegyenlítik a hibákat és jól mutatják a tendeneciákat, míg a megyei adatok lehet, hogy jók, lehet, hogy kevéssé helyesen, települési szinten nem tudjuk, hogy mely adatok megíbzhatók és melyek nem. Mindebből következően adataink nem alkalmasak a megbízható, települészintű elemzésre (a régiós és megyei tendenciákat mindenesetre a következő fejezetben közöljük). A háziorvosok éves adatközlései nyilvánvaló tévedéseket, elírásokat, hibásan rögzített tételeket tartalmaznak. Valószínűnek tekinthetjük, hogy a nyilvánvaló hibák az adatok rögzítésekor jelennek meg, az adminisztratív eljárás során. Ugyanis valószínűtlen, hogy pl. a kecskédi háziorvos, aki évek óta nap-mint nap találkozik betegeivel, és tapasztalja, hogy praxisában évente há- 14
rom-négyszáz magasvérnyomásos beteget kezel, a 2005. évben csak 13 főről tudna. Sokkal valószínűbb, hogy az éves statisztikai jelentőlapot az asszisztencia tölti ki, az ő figyelmetlensége következtében jelenik meg a téves adat, ezek után pedig az orvos látatlanban írja alá a jelentést. Javaslatok. 1.) El kell érni, hogy legalább az oroszlányi térségre vonatkozó adatok korrekciója elkészüljön. Nyilvánvalóan tarthatatlan állapot, hogy nem ismerjük pontosan a térség lakosságának valós megbetegedési arányait. Javasoljuk egy független revíziós bizottság felállítását, amely a háziorvosi kartonok alapján újra elkészíti az elmúlt évek statisztikai jelentéseit. (A független grénium lehet annak biztosítéka, hogy a korrekciók valóban elkészüljenek, illetve a mundér becsületének védelme ne vezethessen az adathibák további elfedéséhez.) 2.) A revízió nyomán orvosi szaklap(ok)ban publikálni kell a hibák természetét és feltárható okait az országos adatok revíziója érdekében. Fel kell venni a kapcsolatot a szaktárcával, valamint a KSH illetékeseivel annak érdekében, hogy az adatook átvizsgálása és szükséges revíziója országos szinten valósuljon meg. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben a KSH Morbiditási Adattár adatai hibás felvételeken alapulnak, úgy a levont következtetések is tévesek. Fő belgyógyászati betegségcsoportok szerinti megbetegedések a 18 év feletti népesség körében - regionális és megyei adatok Az alábbiakban a Közép-Dunántúl régió, valamint Komárom-Esztergom megye adatait közöljük, feltételezve azt, hogy az ilyen szintű aggregált adatokban a hibák kiegyenlítik egymsát. Mint látjuk, a daganatos megbetegedések, a diabetes, a magasvérnyomásos megbetegedések aránya a lakosság körében a vizsgált három év metszetében enyhe növekedést mutat. Ezzel szemben az ischaemiás szívbetegségek, az idült alsó légúti megbetegedések aránya nem növekedett, illetve az asthmások aránya igen enyhe növekedést mutatott csupán. Komárom-Esztergom megye lakossága a régióéhoz képest a következő csoportokban mutat nagyobb arányú megbetegedést: daganatos megbetegedések, diabetes, ischaemiás szívbetegségek. Az asthmások arányát tekintve egészségesebbnek látszik a megye lakossága a régióéhoz képest. A magasvérnyomás, illetve az idült alsólégúti megbetegedések megyei és régiós arányai közel azonosak. Javaslat: a térség egészségügyi ellátó rendszere a tendenciózusan emelkmedő arányú megbetegedésekre kell, hogy felkészüljön. Ezek: daganatos megbetegedések, diabetes, magasvérnyomásos megbetegedések. 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 Daganatos megbetegedések aránya (%) a 18. év feletti népességben 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye 15
7,0 A diabetesben szenvedők aránya (%) a 18. év feletti népességben 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye 24,0 Magasvérnyomásban szenvedők aránya (%) a 18. év feletti népességben 23,0 22,0 21,0 20,0 19,0 18,0 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye 9,0 Ischaemiás szívbetegségben szenvedők aránya (%) a 18. év feletti népességben 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye 16
3,0 Idült alsó légúti megbetegedések aránya (%) a 18. év feletti népességben 2,5 2,0 1,5 1,0 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye 2,0 Asthmában szenvedők aránya (%) a 18. év feletti népességben 1,5 1,0 0,5 0,0 2001 2003 2005 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom megye A térség lakosságának egészségügyi mutatói a munkaegészségügyi vizsgálatok adatainak elemzése A vizsgálat célja, módszere Vizsgálatunknak ebben a részében az Oroszlány város Szakrendelő Intézetében végzett részben munkaegészségügyi vizsgálatok eredményeit, részben egyes vezető kórképeket célzó (pszichiátriai megbetegedések, daganatos magbetegedések, tüdő megbetegedései) szakrendelői adatait összegezzük. Célunk, hogy már az előzőekben megfogalmazott kérdéseket egy újabb szempontból tudjuk körüljárni. Adatainkat elemezzük a vizsgált csoportra jellemző demográfiai adatok mentén, összegezzük a főbb betegségtípusokat, valamint az ezekkel összefüggő életmódbeli sajátosságokat egyrészt idősoros, másrészt a kistérség településeinek vonatkozásában. 17
A mintát a 2001-es, 2002-es, 2003-as, évre vonatkoztatva rögzítettük. Módszerét tekintve véletlen szerű kiválasztással, ugyanakkor azt a szempontot szem előtt tartva, hogy ugyanaz a személy csak egyszer szerepeljen adataink között. Mintánkban összesen 1515 személy adata került feldolgozásra, amely körülbelül 50%-át képezi a teljes adatállománynak. A mintában szereplők demográfiai szerkezete A mintában szereplők koreloszlását tekintve a 25-34, 35-44, 45-54 éves korcsoportba tartozók igen magas arányúak. Ez azzal magyarázható, hogy a munkaegészségügyi vizsgálatok az aktív lakosságot célozzák. Idősoros bontásban látható, hogy az idő előre haladtával (2001, 2003, 2005) egyre magasabb arányban jelennek meg a 18-24, 25-34 év közöttiek, s csökken az e fölöttiek aránya. Ennek oka az, hogy Oroszlány városban 2003. táján elindult ipari expanzió során az újonnan létesült munkahelyekre első sorban a fiatalabbak közül választottak munkaerőt. A 65 év felettiek aránya elenyésző, hiszen a nyugdíjkorhatárt betöltöttek alkotják ezt a csoportot, így az e korosztályba tartozók közül csak kevesen maradnak a munkaerőpiacon. A vizsgált populációnknak ezeket a sajátosságait a koreloszlás tekintetében, a továbbiakban is figyelembe fogjuk venni. Koreloszlás idősoros bontásban (%) 40 30 % 20 10 0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65- év 2001 2003 2005 A korcsoportok, a kistérség településeinek viszonylatában vizsgálva látható, hogy meglehetős egyenetlenséget mutatnak. Oroszlány, Bokod, Dad lakosai közül kikerült munkaegészségügyi vizsgálaton megjelent személyek koreloszlása egymáshoz hasonló szerkezetet mutat, miszerint a 18-24 éves korosztálytól a 45-54 éves korosztályig a kategóriák aránya egyre növekvő aránya mutatkozik, majd a tendencia megfordul és az ezt követő korcsoportokat képviselők aránya egyre csökken. Amennyiben tovább vizsgáljuk az egymáshoz hasonló tendenciájú településeket, láthatjuk, hogy a munkapiaci résztvevők koreloszlása Kecskéden és Kömlődön élők esetében állítható egymás mellé. E két település esetében a legifjabb korcsoport (18-24 év) képviselői az előbb említett településekre jellemzőeknél magasabb (Kömlőd esetében lényegesen magasabb) arányban szerepel. A 25-34 évesek korcsoportja jelenik kiemelkedően magas arányban, s az ezt követő korcsoportok aránya egyenletes csökkenést mutat. Szákszend esetében nem tudunk leírni az előzőekhez hasonlóan szabályos trendet. Rendkívül magas arányban jelenik meg a 25-34 éves korosztály. Az ezt követő korcsoport aránya hatalmas zuhanást mutat, majd enyhe emelkedést a további korcsoportokban. 18
Korcsoportok a kistérség településeinek viszonylatában (%) % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend település 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 A nemek arányát tekintve látható, hogy a nők aránya szélsőségesen magas mintánkban. Amennyibe1n a vizsgált évek bontásában vizsgáljuk a mintánkban szereplők arányát, a nők aránya 200-ben és 2003-ban folyamatosan emelkedett, ugyanakkor a 2005-ös évre jelentős kiegyenlítődés történt. Feltételezhetjük, hogy a nemek kiegyenlítődésének tendenciája ebben az esetben is a munkahelyek ezen időszakra eső növekedésének tudható be. Nemek aránya idősoros bontásban (%) % 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 férfi nemek nő 2001 2003 2005 A kistérség települési vonatkozásában lényegi különbséget nem találunk a nemek arányában, összességében minden esetben magasabb a nők aránya. Ugyanakkor a különbség mértékében jelentős eltéréseket tapasztalunk. Csak a szélsőségeket említve: Bokod és Oroszlány esetében, ahol több mint hatszor, illetve négyszer több női munkavállalóval találkozunk, mint férfival, míg Szákszend esetében ez a szorzó szám lecsökken 1,3-re. 19
Nemek aránya a kistérség településeinek viszonylatában (%) % 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend települések férfi nő A mintánkban szereplők iskolai végzettségét tekintve 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya 23,2%, szakmunkás végzettséggel és szakmai képzéssel kiegészített érettségivel 15,3% és 16,9%, gimnáziumi érettségivel 5,8%, míg felsőfokú végzettséggel 38,8% rendelkezik. A munkavállalók iskolai végzettsége (%) Iskolai végzettség % 8 általános 23,2 szakmunkás 15,3 szakmai képz + érettségi 16,9 gimnázium 5,8 felsőfok 38,8 Total 100,0 A vizsgált évek tükrében nézve az iskolai végzettséget láthatjuk, hogy a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya 2001-ben és 2003-ban nem változott jelentősen, ugyanakkor 2005-ben a közel kétharmadával növekedett. Ez egyben a 2005. évi iskolai végzettséget mutató adatok között is a legmagasabb arányú. Az idő előrehaladtával a szakmunkás képesítéssel rendelkezők aránya a 2001, 2003-as stagnálás után 2005-ben 6%-kal növekedett. A szakmai képzéssel kiegészített érettségivel rendelkezők aránya a 2001-ben meglévő 11%-hoz képest 2003-ban több mint 10%-kal nőtt, majd 2005-re szinte ugyanennyivel csökkent. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők arány, s ennek változása az idősor tekintetében nem jelentős. Annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya magasan felülreprezentált, éves bontásban jól megfigyelhető a foglalkoztatottak körében arányuk folyamatos csökkenése. A 2001-es évben tapasztalt közel 57%-os arányuk 2005-re 20%-ra változott. Az eltérésekért első sorban a mintavétel sajátossága felelős. A 2001-es mintába inkább közalkalmazottak, a 2003-as mintában leginkább ipari alkalmazottak és kisebb részben közalkalmazottak, míg 2005-ös mintában első sorban ipari alkalmazottak szerepeltek. 20
Iskolai végzettség idősoros bontásban (%) % 60 50 40 30 20 10 0 8 általános szakmunkás szakmai képz + érettségi végzettség gimnázium felsőfok 2001 2003 2005 Ha a kistérséghez tartozó településeket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy az iskolai végzettség mintázatában nincs jelentős eltérés, de arányai tekintetében változatosságot mutat. Ismét a szélső dimenziókat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy Bokodon és Kecskéden legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (56% és 50%), míg legalacsonyabb a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők aránya (10% és 18%). Ezzel szemben Szákszend mintánkban szereplő lakosai között lényegesen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, amit meg is halad a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők része. A fennmaradó települések, azaz Oroszlány, Kömlőd, Dad, egymáshoz viszonyítva e tekintetben kiegyensúlyozottságot mutatnak. Iskolai végzettség a kistérség településeinek bontásában (%) % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend települések 8 általános szakmunkás szakmai képz + érettségi gimnázium felsőfok 21
Az egészségi állapotot befolyásoló néhány főbb tényező Tanulmányunknak ebben a fejezetében megvizsgáljuk a dohányzási, alkoholfogyasztási, sportolási és étkezési szokásokat. Dohányzás A vizsgált emberek 72,5%-a nem dohányzik, 27,5%-a dohányzik. A dohányzók aránya 2001-ben és 2003-ban nem változott, 2005-ben viszont jelentősen, közel 20%-kal nőtt. Dohányzók aránya (%) Dohányzik? Év nem igen Összesen (%) (%) 2001 78,2 21,8 100,0 2003 78,8 21,2 100,0 2005 60,4 39,6 100,0 összesen 72,5 27,5 100,0 A kistérség települései közül legkisebb arányban Dadon (16,7%) és Bokodon (17,2%) dohányoznak a vizsgálatban szereplő személyek. Ennél kissé magasabb a dohányosok aránya Kecskéden, Oroszlányon és Kömlődön. Mindezekhez képest kiemelkedően magas a dohányzók aránya Szákszenden (47,1%). A dohányzók megoszlása a kistérség telepuléseinek vontásában (%) % 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend Település nem dohányzik dohányzik A kistérség településein élők dohányzási szokásai a következő módon változtak 2001 és 2005 között: Oroszlányon a dohányzás az időszak elejéhez képest enyhe csökkenést, majd sinamikus növekedést mutat. Kecskéden a vizsgált időszakban a dohányzók folyamatos és dinamikus növekedését tapasztaljuk. 22
Bokod az egyetlen, pozitív értelemben kiemelhető település, mivel itt a dohányzók aránya a közép időszakbeli növekedést követően visszaesett, s a legalacsonyabb összességében is itt a dohányzók aránya. Kömlőd esetében azt láthatjuk, hogy 2001-ben rendkívül magas volt a dohányzók aránya, amely 2003-ra drasztikusan csökkent, majd 2005-ben ismét dinamikusan nőtt. Dad és Szákszend esetében találkoztunk azzal az esettel, amikor valamely vizsgált évre vonatkozóan nem találkoztunk dohányossal, valamint 2005 dohányosainak legmagasabb arányát is itt találjuk. (Ez betudható az alacsony elemszámnak.) Dohányzók arányának változása (%) % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend települések 2001 2003 2005 A dohányzók aránya egyre csökken a korcsoportok előrehaladtával. A legifjabb korosztályban a legmagasabb (45,5%), a legidősebb korcsoportba tartozóknál a legalacsonyabb (15,8%)a dohányosok aránya. A tendenciát a 45-54 évesek csoportjába tartozók adatai törik meg, amely az előtte lévő korcsoport adatainál 7%-kal magasabbak. A dohányzók és nem dohányzók koreloszlása (%) 100,0 80,0 60,0 % 40,0 20,0 0,0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 év nem dohányzik dohányzók A dohányzásra vonatkozó szélesebb spektrumú kép felvázolásához a dohányzás tényén felül érdemes mennyiségi szempontból is megvizsgálni a problémakört. Úgy, mint a dohányosok hány éve dohányoznak, illetve naponta hány szál cigarettát szívnak el. 23
A vizsgálatunk éveiben az egy éve dohányzók meglehetősen alacsony aránya nem változott. A 2-9 éve dohányzók aránya 2001 és 2005 között folyamatosan emelkedett, míg a 10 éve, vagy annál régebben dohányzók aránya ezzel arányosan csökkent. Hány éve dohányzi? 100,0 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 2001 2003 2005 év 1 éve dohányzik 2-9 éve dohányzik 10 éve, vagy hosszabb ideje dohányzik Átlagosan naponta a megkérdezettek 14 szál cigarettát szívnak naponta. Ez a szám az idődimenziót figyelembe véve nem változik. Nem mutat összefüggést a nemmel, korral, települési eloszlással. Év Hány szálat szív naponta? összesen átlag minimum maximum 2001 13,23 1 40 110 2003 14,08 3 25 107 2005 14,34 2 40 200 összesen 13,98 1 40 417 Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás a dohányzáshoz hasonlóan az egészségi állapotot jelentősen befolyásoló tényező. Idősoros bontásban látható, hogy az alkoholfogyasztás a 2003-as visszaesés után arányosan a négyszeresére nőtt. Fogyaszt-e alkoholt? nem igen összesen Év (%) (%) 2001 92,5 7,5 100,0 2003 95,8 4,2 100,0 2005 83,3 16,7 100,0 összesen 90,5 9,5 100,0 24
Települési viszonylatban Kömlődön legalacsonyabb az alkoholfogyasztók aránya, míg Szákszenden a legmagasabb. Átlagosan a vizsgált személyek 10%-a fogyaszt alkoholt. Fogyaszt-e alkoholt? nem igen összesen Év (%) (%) Oroszlány 90,8 9,2 100,0 Kecskéd 92,2 7,8 100,0 Bokod 91,8 8,2 100,0 Kömlőd 96,4 3,6 100,0 Dad 91,7 8,3 100,0 Szákszend 76,5 23,5 100,0 összesen 90,4 9,6 100,0 A tapasztalatok alapján inkább a férfiak fogyasztanak alkoholt. Arányuk 30,9%, míg a nők közül kikerülők aránya a férfiakénak mindössze tizede. Az alkoholfogyasztás a nemek viszonylatában (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 nem Fogyaszt-e alkoholt? igen férfi nő Az alkoholfogyasztás aránya legmagasabb a legfiatalabb (15%) és legidősebb (18%) korcsoportokban. Ez, a korábban már leírt 9,6%-os átlaghoz képest említésre méltó eltérést mutat. 25
Az alkoholgogyasztás korcsoportos bontásban (%) 100,0 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 Kora nem igen Sport A mintánkban szereplő személyek 89,5%-a nem sportol, míg rendszeresen mindössze 3,6% mozog. Igen alacsony a fizikailag aktív életmódot folytatók aránya. Sportol-e? % nem 89,5 rendszertelenül 6,8 rendszeresen 3,6 Összesen 100 Idősoros bontásban látható, hogy egyre növekszik a nem sportolók aránya. Sportolási szokások változása idősoros bontásban (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 nem rendszertelenül rendszeresen sportolási gyakoriság 2001 2003 2005 26
A rendszerese, vagy rendszertelenül sportolók aránya Bokodon és Oroszlányon szerepelnek említhető, némiképp magasabb arányban. Sportolási szokások a települések viszonylatában (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend település nem rendszertelenül rendszeresen A korcsoportokat tekintve látjuk, hogy a 25-54 év közöttiek tevékenyebbek. Fontos látni, hogy a fiatalabbak szokásai között a (rendszeres) sport rendkívül alacsony arányban szerepel. Sportolási szokások a korcsoportok viszonylatában (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 év nem sportol rendszertelenül sportol rendszeresen sportol Adatsor4 27
Korszerű táplálkozás A vizsgált személyek több mint 4/5 része állítja, hogy táplálkozása korszerű. Korszerűen táplálkozik-e % igen 86,2 nem 13,8 Összesen 100 Jelentősen nem változott a vizsgált időszakban a korszerűen és a korszerűtlenül táplálkozók aránya. Mégis, a 2005-ös évben viszonylag kis mértékben (4%) nőtt a korszerűen táplálkozók aránya. Táplálkozási szokás idősoros bontásban (%) % 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 korszerű Milyennek ítéli a táplálkozását? korszerűtlen 2001 2003 2005 Települések viszonyában az oroszlányi és bokodi lakosok közözött szerepeltek magasabb arányban azok, akik úgy vélik, korszerűtlenül táplálkoznak. 28
táplálkozási szokás a települések viszonylatában (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend Település korszerű korszerűtlen Minél idősebb korosztályt vizsgálunk, annál inkább nő azok aránya, akik nem táplálkoznak korszerűen. Étkezési szokás a korcsoportok viszonylatában (%) % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 év korszerű korszerűtlen 29
Egészségügyi helyzetkép Gyógyszerfogyasztás A vizsgált személyek ¼-e fogyaszt gyógyszert rendszeresen. Fogyaszt-e gyógyszert rendszeresen? % nem 74,3 igen 25,7 Összesen 100 Az idősor vizsgálatával látszik, hogy a 2001-2003-as évi stangnáló rendszeres gyógyszerfogyasztók aránya 2005-re csökkent. Ennek magyarázata nem a tényleges gyógyszerfogyasztás csökkenésében keresendő. Összefügg azzal, hogy a 2005-ös mintában szereplők közt magas arányban szerepelnek a fiatalabb korosztály képviselői, akik nagy valószínűséggel kevésbé rendszeres gyógyszerszedők. Fogyaszt-e gyógyszert rendszeresen? (%) % 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 nem igen 2001 2003 2005 A kistérség településeinek bontásában nincs jelentős eltérés a rendszeres gyógyszerfogyasztás tekintetében. Éppen úgy, mint a nemek közötti különbség sem. Ugyanakkor nyilvánvaló az összefüggés: minél idősebb korcsoportot vizsgálunk, annál magasabb a rendszeres gyógyszerfogyasztás aránya. 30
Rendszeres gyógyszerfogyasztás a korcsoportok viszonylatában (%) 120,0 100,0 80,0 % 60,0 40,0 20,0 0,0 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 korcsoport nem igen Diagnosztizált megbetegedések Hypertonia Kiemelkedően magas a hypertoniások aránya. A vizsgált csoporton belül arányuk 16,8%. Szenved-e hypertoniában? % nem 83,2 igen 16,8 Összesen 100 Ha a vizsgált évek tekintetében vizsgáljuk a hypertonia alakulását, úgy tűnhet, mintha arányuk visszahúzódna, ugyanakkor itt sem feledkezhetünk meg vizsgált csoportunk korcsoportos megoszlásáról. Szenved-e hypertoniában? 2001 2003 2005 % nem (%) 80,4 81,8 87,5 83,2 igen (%) 19,6 18,2 12,5 16,8 összesen 100 100 100 100 31
A hypertonoiás megbetegedések arányát évenként és korcsoportonként bontva együttesen vizsgálva láthatjuk, hogy mindkét dimenzió tekintetében folyamatos növekedést mutat. Az 55-64 évesek korcsoportjába tartozók esetében 2005-ben látszólag csökkent az arány, ugyanakkor ismét szem előtt kell tartanunk mintánk koreloszlását, miszerint ebben az évben az idősebbek reprezentációja alul múlja az azt megelőző évekét. (Az alábbi táblázat csak azok megoszlását mutatja, akik hypertoniás megbetegedésben szenvednek.) Hypertoniás megbetegedések megoszlása a vizsgált évek és korcsoportok viszonylatában % % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 25-34 35-44 45-54 55-64 év 2001 2003 2005 Diabetes A diabeteses betegek aránya szintén jelentő, a vizsgált mintában aarányuk 5,4%. Szenved-e diabetesben? % nem 94,6 igen 5,4 Összesen 100 Az évek bontásában tekintve a diabetes kérdését, hasonló következtetésre jutunk, mint a hypertonia esetében. Szenved-e diabetesben? 2001 2003 2005 % nem (%) 92,1 94,3 97,6 94,6 igen (%) 7,9 5,7 2,4 5,4 összesen 100 100 100 100 A kistérség településeit vizsgálva azt látjuk, hogy Kömőd (7,1%) és Kecskéd (2,9%) adatai között két szélső érték találunk említésre méltó eltérést a diabetes kérdésében. A kistérség többi településén élők adatai e két adat között oszlanak meg. 32
Szenved-e diabetesben? Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend % nem (%) 94,0 97,1 95,9 92,9 94,9 100,0 94,7 igen (%) 6,0 2,9 4,1 7,1 5,1-5,3 összesen 100 100 100 100 100 100 100 Figyelemfelkeltő, hogy a fiatalabb korcsoportokba tartozók között is számottevő a betegség megjelenése. (Az alábbi táblázat csak azok megoszlását mutatja, akik diabeteszes megbetegedésben szenvednek) Diabetes (%) % 70 60 50 40 30 20 10 0 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 korcsoport 2001 2003 2005 Zsíranyagcsere-zavarok A zsíranyagcsere-zavarban szenvedők aránya 11,8%. Szenved-e zsíranyagcsere-zavarban? % nem 88,2 igen 11,8 Összesen 100 Az évek bontásában tekintve a zsíranyagcsere-zavarban kérdését, hasonló következtetésre jutunk, mint a hypertonia és a diabetes esetében. Szenved-e zsíranyagcsere-zavarban? 2001 2003 2005 % nem (%) 74,8 91,3 98,4 88,2 igen (%) 25,2 8,7 1,6 11,8 33
összesen 100 100 100 100 Legmagasabb arányban a dadi (25%),valamint bokodi (24,8%) lakosok körében találkoztunk zsíranyagcsere-zavarral. Kömlőd és Szákszend vizsgált lakosai között nem olt ilyen jellegű megbetegedés. Az oroszlányi és kecskédi lakosok között az arány 10% körül alakul. Szenved-e zsíranyagcsere-zavarban? Oroszlány Kecskéd Bokod Kömlőd Dad Szákszend % nem (%) 88,7 89,2 75,2 100,0 75,0 100,0 88,2 igen (%) 11,3 10,8 24,8-25,0-11,8 összesen 100 100 100 100 100 100 100 A zsíranyagcsere-zavarokban szenvedők esetében látható, hogy a fiatalabb korcsoport esetén is megjelenik érintettség, s a 35-44 éves korosztálytól felfelé tekintve magas a megbetegedettek aránya. Fontos kiemelni, hogy a 35-44 éves korcsoportba tartozók között 2005-ben rendkívül magas arányú kiugrás tapasztalható. (A 65 év felettiek esetében az adatok nem helytállók az alacsony elemszám miatt.) (Az alábbi táblázat csak azok megoszlását mutatja, akik zsíranyagcsere-zavarokkal küzdenek.) Zsíranyagcsere-zavarok % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 korcsoport 2001 2003 2005 Ischemiás szívbetegségek, asthma és krónikus bronhitis Mintánkban az ischemiás szívbetegségben, valamint asthmában és krónikus bronhitisben szenvedők aránya igen alacsony, ezért statisztikai következtetéseket, tovább mutató összefüggéseket nem tudunk keresni. Szenved-e ishemiás szívbetegségben? % nem 98,6 igen 1,3 Összesen 100 34
Szenved-e asthmában, krónikus bronhitisben? % nem 98,2 igen 1,8 Összesen 100 A következőkben tárgyalt adatokat a betegségeknek megfelelő szakrendelők adatainak alapján összegezzük. Organikus idegrendszeri megbetegedések Adatainkat ebben az esetben a pszichiátriai szakrendelés adataiból merítettük. A pszichiátriai kórképek közül a depresszió aránya a legmagasabb, amely a vizsgált időszakban egyenletes növekedést is mutat. Arányában és számosságában kiemelkedő a pánikbetegek aránya. A diagnosztizált esetek aránya 2001. és 2003 között drámai emelkedést mutat, míg a 2005-ös adatok alapján enyhe csökkenés tapasztalható. A skizofrénia és bipoláris zavarok esetében az idő dimenziójában jelentős változást nem tapasztalunk. összes összes összes új új új új/összes 2001 2003 2005 2001 2003 2005 2001 2003 2005 sch 95 91 95 9 3 4sch 0,09 0,03 0,04 pánik 40 155 146 15 41 89pánik 0,38 0,26 0,61 depresszió 161 180 213 92 44 79depresszió 0,57 0,24 0,37 bipoláris 7 8 9 1 2 1bipoláris 0,14 0,25 0,11 nem org. idegr. összes 303 434 463 117 90 173 0,39 0,21 0,37 Összes nem organikus idegrendszeri megb. 250 200 150 100 50 0 sch pánik depresszió bipoláris 2001 2003 2005 35