A vízi közlekedés szabályozása Gaál Bertalan
Közlekedéspolitikai összefüggések Kiindulási alaptételek A magyar közlekedési rendszerben a vízi közlekedésnek kiegészítő szerepe van, de meghatározott fuvarfeladatok ellátásában jelentős szerepe lehet; Kedvező externális jellemzői (környezeti hatások, biztonság) következtében a munkamegosztásban súlyának növelése kívánatos; Tevékenységeit túlnyomó részben (komp, rév kivételével) piaci alapon végzi; Nagy hányadában nemzetközi tevékenységei révén működésének keretfeltételeit nemzetközi egyezmények határozzák meg; Magyarországon a szabályozás részben elvi jelentőségű, követelményeit EU-tagságunk határozza meg (tengerhajózás) 2 2014. november 12. Előadó: Cím
Eu külső áruforgalom 90%-a tengerhajózás, belső áruforgalom 40%-a partmenti hajózás, további 3% belvízi hajózás Uniós közlekedéspolitika célja a hajózás részarányának növelése (környezetvédelmi cél, szűk keresztmetszetek oldása cél) meghatározó része a tengeri autópályákként kezelhető partmenti hajózás, mely a TEN hálózatok kiemelten kezelt része 3
Fontos kiegészítő a belvízi hajózás Hinterland Kikötők Természetes vízfolyások - csatornák 4
Műszaki követelmények szabványosítása Szociális szabályozások, képzés harmonizálása Hajózás biztonságának szabályozása (szennyezés, kikötők ellenőrzése, olcsó lobogók olcsó kikötők, vám- és pü-i szabályok) Kikötők közötti szorosabb együttműködés és szakosodás 5
Magyar helyzet Csak belvízi kapcsolatok és kikötői szolgáltatások 1996-os közlekedéspolitika felveti a tengerhajózás újjáalakításának lehetőségét 2004-es közlekedéspolitika érdemben csak a vízi utak és kikötők helyzetével foglalkozik, a hajózást alapvetően a piaci folyamatokra hagyja 6
Prioritás a dunai nemzetközi vízi út fejlesztése (2,5 m merülésű hajók évi 300 napos korlátozás nélküli közlekedése) Tisza Bodrog Körösök 400-600 tonnás hajók közlekedését biztosító feltételek megteremtése Tisza nemzetközi vízi úttá minősíttetése 7
Országos közforgalmú kikötők fejlesztése prioritás magas szintű logisztikai szolgáltatások, kombinált árufuvarozás, trimodalitás (Csepel, Gönyű, Baja) Határkikötők schengeni normákat kielégítő fejlesztése (Mohács, Szeged) Balatoni kikötők fejlesztése az önkormányzatok és a tulajdonukban lévő hajózási társaság feladata Magántőke bevonása 8
Hajózási tevékenység piaci kategória, de közlekedéspolitikai és általános gazdasági szempontok alapján is indokolt a dunai nemzetközi hajózásban a magyar lobogójú hajózás fennmaradásának biztosítása MAHART privatizáció Komp és révhajózás közszolgáltatási tevékenység Személyszállítás döntő része azonban idegenforgalmi tevékenység 9
Belvízi hajózás szabályozása Kapacitások szabályozása 68/335/EGK ajánlás a tagállamok részére a piac szerkezeti átalakításáról a belvízi áruszállításban Puha szabályozásként hirdetett meg selejtezési akciót Kedvezmények kisvállalkozók számára átképzésre, más szakmába illeszkedésre, nyugdíjba vonulásra 10
1101/89/EGK rendelet a belvízi hajózás szerkezeti átrendezéséről Hajótér túlkínálat tervszerű csökkentése 450 t teherbírás fölötti hajókra Selejtezési alap minden olyan tagállamban, ahol a flottakapacitás 100e tonnánál nagyobb 11
718/99/EK rendelet a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról Az 1101/89/EK és a 718/99/EK rendelet végrehajtásáról a 181/2008/EK rendelet szól 12
Tagállamok nemzeti forrásból Belvízi Hajózási Alapot kell létrehozzanak Ezen belül 3 tartalékalap (szárazáru-szállító-, tartály-, tolóhajók), melyek súlyos piaci zavarok esetén vehetők igénybe a tevékenység végzésével felhagyó fuvarozók korengedményes nyugdíjazása, átképzése, képzés szervezése, a szakmai képzettség javítása, hajózási szakszövetséghez való csatlakozás ösztönzése; hajók műszaki korszerűsítésének ösztönzése, munkakörülmények javítása, biztonsági előírások szintjének emelése 13
A rendelet szabályozza a régit újért elv alkalmazását, melynek alapján új hajók csak abban az esetben állíthatók üzembe, amennyiben a tulajdonosa a Bizottság által meghatározott, a régi és az új hajótér közötti aránynak megfelelő hajóteret selejtez le anélkül, hogy selejtezési prémiumot kapna, ha nem selejtez le hajót, ezen aránynak megfelelő rendkívüli hozzájárulást fizet be az Alapba, illetve ha kisebb hajóteret selejtez le, kifizeti a hajótér-különbségnek megfelelő összeget. Az előírtnál nagyobb hajótér selejtezése esetén a tulajdonos selejtezési prémiumot kap Árufuvarozáson kívüli egyéb célra véglegesen kivont hajók úgy számít, mintha leselejtezték volna 2003-tól a selejtezési arány 0, így a régit újért mechanizmus már csak rendkívüli helyzetben bevethető intézkedésként áll fenn 14
15 2919/85/EGK rendelet a rajnai hajózásban részt vevő hajókra vonatkozó, a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény szerinti szabályozás igénybevételéhez szükséges feltételek megállapításához Az eredeti egyezmény aláírói közé nem tartozó tagállamok is azonos feltételekkel használhassák a rajnai vízi utat
1356/96/EK rendelet a közlekedési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadság megvalósításának érdekében bevezetett, a tagállamok közötti belvízi árufuvarozásra vagy személyszállításra alkalmazandó közös szabályokról Belvízi áru, vagy személyszállítási szolgáltatások végzésének feltételeit határozza meg a tagállamok közötti, valamint a tranzit forgalomban A rendelet nem érinti harmadik országok fuvarozóinak a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény (Mannheimi Egyezmény), a Dunai Hajózási Egyezmény (Belgrádi Egyezmény) hatálya alatt szerzett jogait, sem pedig a Közösség nemzetközi kötelezettségeiből eredő jogait 16
A rendelet szerint ezeket a szolgáltatásokat állampolgárság vagy a cégbejegyzés helye szerinti megkülönböztetés nélkül minden fuvarozó végezheti, amennyiben a vállalkozás valamely tagállamban van bejegyezve, az érintett tagállam jogszabályaival összhangban; jogosult az adott tagállamban nemzetközi belvízi árufuvarozás vagy személyszállítás végzésére; a szolgáltatásokat olyan belvízi hajókkal végzi, amelyeket a tagállamban regisztráltak, vagy amelyek regisztrálás hiányában a tagállam flottájának tagsági igazolásával rendelkeznek; a fuvarozó csak olyan hajókat vehet igénybe, amelyeknek tulajdonosa tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki valamely tagállam állampolgára; vagy olyan jogi személy, amelyet valamely tagállamban jegyeztek be és többségi tulajdonosai valamely tagállam állampolgárai 17
3921/91/EGK rendelet a nem honos fuvarozók által valamely tagállam belvízi útjain történő árufuvarozás vagy személyszállítás feltételeinek megállapításáról Kabotázs tevékenység, nem honos fuvarozók szabályozása 18
A kabotázs tevékenységre a közösségi jogszabályok mellett a fogadó tagállam jogszabályait is alkalmazni kell a következő területeken: A hajókra vonatkozó műszaki előírások; Hajózási és rendőrhatósági előírások; Fuvarozási szerződések, hajóbérleti szerződések és üzemeltetési eljárások díjszabása és azok feltételei; Hajózási idő és pihenőidő; Fuvarozási szolgáltatások forgalmi adója 19
96/75/EK irányelv a Közösségen belüli nemzeti és nemzetközi belvízi szállításra vonatkozó hajóbérleti szerződések és árképzések rendszeréről Az európai belvízi árufuvarozásban a felek a szerződéseiket szabadon kötik meg és az árakban is szabadon állapodnak meg 2000. jan. 1-ig megszüntetni a kötelező minimális díjszabást és a rotációs hajóbérleti rendszert 20
Belvízi hajózási tevékenység engedélyezésének szabályozása 87/540/EGK irányelv a belföldi és nemzetközi vízi fuvarozás területén az árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e szakma okleveleinek, bizonyítványainak és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványainak kölcsönös elismeréséről 21
Tevékenység gyakorlásának engedélyezésének szabályozása és személyi követelmények egyértelműsítése Az irányelv alkalmazásában belvízi árufuvarozásnak minősül a belvízi útvonalakon bármely természetes vagy jogi személy által díj ellenében végzett árufuvarozás, akkor is, ha ezt a tevékenységet nem rendszeresen gyakorolják Tagállamok mentesíthetik a más víziutakkal kapcsolatban nem álló belvizeken, kizárólag államhatáron belüli árufuvarozási tevékenységet végzőket 22
Az Uniós szabályozás a rajnai hajózásra vonatkozóan alakult ki Meghatározza csatlakozásunk óta a hazai hajózás működési kereteit, mely a Duna- Majna-Rajna csatorna üzembe helyezésével a technikai adottságok és követelmények révén is meghatározó Ugyanakkor térségünkben továbbra is a dunai hajózás a közvetlen színtér, melynek kereteit a következő szabályok alakítják 23
A dunai hajózást átfogóan a Belgrádi Egyezmény (1948.08.18.) szabályozza Ezt a magyar jogrendbe az 1949. évi XIII. tv. illeszti be Eredetileg csak a szocialista országok írták alá 1998.03.26. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2000. évi CXIV. tv. 24
25 A Dunán való hajózás valamennyi állam számára szabad Ulm és a Fekete-tenger között Ez azonban nem alkalmazható ugyanazon állam kikötői közötti (kabotázs) fuvarozásra Egyenjogúság elve a hajózási díjak és kikötői illetékek tekintetében A Duna menti államok kötelezik magukat, hogy Duna-szakaszaikat a folyami (megfelelő szakaszokon tengeri) hajók számára hajózható állapotban tartják Duna Bizottság Folyami igazgatási különleges szervezetek és a révkalauzi szolgálat követelményei
Budapesti Egyezmény a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről (CMNI)(2001) 2005. évi CXLI. tv. hirdette ki Vízi fuvarozás az európai belvízi utakon lényegében egységes jogi feltételekkel mehet végbe A dunai hajózásban a szabályokat, az árufuvarozás feltételeit továbbra is a dunai hajózási vállalatok által elfogadott bratislavai megállapodások tartalmazzák 26
A szabályozás célja, hogy a részes országok a jogszabályok olyan harmonizálását valósítsák meg, ami megfelel a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága és a Duna Bizottság tagállamai által az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködésben kidolgozott egységes szabályozási elveknek 27
Európai Megállapodás a nemzetközi víziutakról (AGN) 151/2000. (IX.1.) Korm. rendelet Figyelembe veszi az áruszállítási igények várható növekedését, fejlesztés szükségességét, társadalmi költségeket és káros környezeti hatásokat Függelékeiben tételesen rögzíti a nemzetközi jelentőségű belföldi víziutakat és kikötőket, megadja az európai belvízi utak osztályozását, fő paramétereit, kötelező műszaki és üzemeltetési paramétereit 28
29/2003. (V.8.) GKM rendelet a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésének részletes szabályairól A már ismertetett EU jogszabályhoz kapcsolódóan (718/99 és 181/2008) és annak megfelelve létrehozza a Belvízi Hajózási Alapkezelő Tanácsot Gyakorlatilag ma már csak súlyos pénzügyi zavarok esetén kell alkalmazni 29
28/2000. (XII.18.) KöViM rendelet a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről Hajózási tevékenység engedélyezője NKH szakmai alkalmasság és személyes megbízhatóság, pénzügyi teljesítőképesség igazolásával Engedélyek 5 évre Külön kitér a rendelet a kabotázs, harmadik országos tevékenység, különleges szállítások egyedi engedélyezésének szabályozására, követelményeire 30
Munkaerő-alkalmazási feltételek szabályozása A már említett 87/540/EGK irányelv kitér a szakmai képesítés megszerzésének általános követelményeire is 91/672/EGK irányelv a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről A Rajnai Hajózási Egyezmény hatálya alá tartozó víziutakon továbbra is szükség van a rajnai hajózási engedélyre Két hajóvezetői engedély kategória A típus: a meghatározott tengeri jellegű vízi utakra érvényes hajóvezetői bizonyítványok B típus: Rajna, Lech és Waal kivételével a Közösség egyéb vízi útjain érvényes bizonyítványok 31
96/50/EK irányelv a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról Itt is fennáll a rajnai hajózási engedély különválasztása Minimumkövetelmények meghatározása az emberi élet védelmének és a hajózás biztonságának szem előtt tartásával 32
Az előző irányelvben említett A vagy B kategóriába sorolt, a tagállamok által kölcsönösen elismert bizonyítványok értelemszerűen a meghatározott vízi utakon érvényesek, s ezt a bizonyítványon egyértelműen fel kell tüntetni. A bizonyítvány megszerzésének feltételei: 21. életév betöltése, (a tagállamok már a 18. életév betöltése után is kiállíthatnak bizonyítványokat, de azok elismerését függővé lehet tenni az adott országban előírt életkori feltételek teljesítésétől), fizikai és szellemi alkalmasság hatósági orvos által igazolt megléte, igazolt szakmai tapasztalat és szaktudás (négyéves gyakorlat, ami meghatározott feltételek esetén csökkenthető) Külön bizonyítvány szükséges a hajó radarral történő vezetésére 33
Az irányelv mellékletében rögzíti a személyszállításra és az árufuvarozásra egyaránt vonatkozó általános követelményeket. Ennek témakörei a következők: navigáció, hajók manőverezése és irányítása, a hajó szerkezete és stabilitása, gépek és berendezések, be- és kirakodás, intézkedések különleges körülmények esetén Külön határozza meg azokat a feltételeket, amelyeket a hajóvezetőnek, vagy a legénység más tagjának külön meghatározott ismeretanyagból (elsősegélynyújtás, életmentési módszerek és berendezések, biztonsági utasítások, tüzek megelőzése és oltása, utasok védelme, evakuálás, stb.) sikeres vizsga letételével teljesítenie kell ahhoz, hogy személyszállítást végezhessen 34
Magyar szabályozás 15/2001. (IV.27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről Hajózási képesítésekkel kapcsolatban az NKH jogosult eljárni Alapkövetelmény az alapfokú iskola és a 18. életév betöltése Révész, komp és kishajó vezetői képesítésre külön eljárási követelményeket határoz meg hajózási egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálati rendjét külön jogszabály írja elő (21/2002. (XI.8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet) 35
Belvízi hajózás műszaki szabályozása 2006/87/EK irányelv a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények meghatározásáról 1-4. számú, valamint R zónába sorolja az Unió vízi útjait utóbbin csak a Felülvizsgált Rajnai Hajózási egyezménynek megfelelő hajók közlekedhetnek Egyes zónákban kiegészítő bizonyítványok írhatók elő, vagy nemzeti víziutakon mentesítések adhatók 36
2009/100/EK irányelv a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről Belvízi hajózási engedély kiadására vonatkozó eljárást a tagállamok határozzák meg Engedélyt az a tagállam ad ki, amely lajstromába bejegyezték a vízi járművet Rajnai Hajózási Egyezmény hatálya alá tartozó vízi utakon továbbra is a rajnai hajózási engedély szükséges A Rajnai Hajózási Felügyeleti Szabályzat műszaki előírásainak megfelelő hajók a Közösség valamennyi belvízi útján szabadon közlekedhetnek Bármely tagállam feltartóztathatja a környezetet veszélyeztető, vagy nem az okiratoknak megfelelő berendezésű, felszerelésű hajót 37
3912/92/EGK rendelet a közúti és a belvízi közlekedés terén a harmadik országban nyilvántartott vagy forgalomba helyezett szállítóeszközök Közösségen belüli ellenőrzéséről Az ellenőrzéseket már nem a határokon, hanem a tagállamok teljes területén szokásos ellenőrzések részeként kell lefolytatni 38
Magyar szabályozás 13/2001. (IV.10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról Illetékes hatóság az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Európai szabályozással összhangban építési, átépítési paramétereket, tervezési és építési előírásokat, ill. a kapcsolódó engedéylezési eljárásokat határozza meg Differenciált üzemképességi vizsgálat Eredményeként hajó- (munkagép) bizonyítványt állítanak ki 39
További eszközelemek műszaki előírásai 17/2002. (III.7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról Víziutak osztályba sorolása Hajózási paraméterek Fenntartásukkal, üzemeltetésükkel kapcsolatos követelmények, költségek nyilvántartási előírásai 40
50/2002. (XII.29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről NKH felelősségi körébe utalja ezen létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat Ugyanezen létesítmények üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szól a 49/2002. (XII.29.) GKM rendelet 41
Információs rendszer 2005/44/EK irányelv a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) [River Information Services] Közlekedésbiztonság (segélyhívás), navigációs térképek, hajók helymegállapítása és nyomon követése stb. IV. és magasabb osztályú vízi utak, melyek hasonló osztályokba sorolt más tagállami víziúttal állnak összeköttetésben 42
A RIS létrehozása érdekében a tagállamok hozzáférhető elektronikus formában megadnak a RIS-felhasználók számára minden vonatkozó adatot, amely a belvízi hajózással és az útiterv-kialakítással kapcsolatos; biztosítják, hogy az európai belvízi utak osztályozásának megfelelően az Va. vagy annál magasabb kategóriába tartozó belvízi útjaik esetében a RIS-felhasználók számára navigációs célra szolgáló elektronikus navigációs térképek is rendelkezésre álljanak; lehetővé teszik, hogy az illetékes hatóságok megkapják a szükséges elektronikus hajózási adatszolgáltatást, mégpedig úgy, hogy a határokon átnyúló forgalom esetén ezeket az információkat a szomszédos állam illetékes hatóságainak a hajó határra érkezését megelőzően kell eljuttatni. biztosítják, hogy a hajósoknak szóló hirdetményeket, többek között a belvízi útjaik vízszintjére (vagy a legnagyobb megengedett merülésre) és a jégveszélyre vonatkozó jelentéseket könnyen hozzáférhető elektronikus úton, szabványosított, kódolt és letölthető üzenet formájában úgy adják meg, hogy ezek a szabványüzenetek mindenképpen tartalmazzák a biztonságos hajózáshoz szükséges információkat 43
Vízi közlekedés szabályozása Mo-n 2000. évi XLII. tv. víziközlekedésről Átfogja a hajózási rendszer eszköz- és élőmunka-elemeinek, valamint a tevékenységnek, illetve az abban részt vevő szervezeteknek teljes körű szabályozását 44
Az állam vízi közlekedési feladatai közé sorolja a törvény az ágazati fejlesztési koncepció kidolgozását, jóváhagyását és végrehajtásának szervezését; ágazati irányítási, hatósági, közlekedésrendészeti, védelmi, információs feladatok tekintetében és nemzetközi kapcsolatokban a hajózási vonatkozások ellátása; az állami tulajdonban lévő víziutak, valamint az országos közforgalmi kikötők és határkikötők fenntartása és fejlesztése, az azokhoz tartozó vasúti és közúti kapcsolatok biztosítása, támogatási rendszer meghatározása; operatív információs rendszer kiépítésének és működtetésének ellátása, biztonsági, balesetmegelőzési, környezet- és természetvédelmi követelmények megállapítása és teljesítésének ellenőrzése; az ágazatban foglalkoztatottak képzési és továbbképzési, egészségügyi és munkabiztonsági követelményeinek megállapítása Az önkormányzatok feladatait a komp- és révközlekedés működtetésében, valamint a kikötők létesítéséhez szükséges területek kijelölésében határozza meg 45
Eszközfeltételek részletes szabályozása Úszólétesítmények fogalma, osztályozása, nyilvántartási követelményei lajstromozási eljárás, lobogóviselés szabályai Úszólétesítmények műszaki és üzemeltetési biztonságának feltételei Hajózásra alkalmasság és hajóosztályozás követelményei 46
Személyi követelmények Hajózás személyzetére vonatkozó képzettségi követelmények, személyzetre vonatkozó általános mennyiségi, strukturális (tisztek, legénység), tartalmi (felkészültség) előírások Meghatározott esetekben alkalmazandó révkalauzra vonatkozó követelmények Okmányok, adatkezelési előírások Szolgálati időre vonatkozó előírások 47
Infrastrukturális elemek Víziút fogalma, kijelölésének, osztályozásának, nyilvántartásának és fenntartási-üzemeltetési feladatainak keretei Miniszter rendeletileg nyilváníthatja az állami tulajdonú vizeket víziúttá Nemzetközi víziúttá csak nemzetközi szerződésben lehet nyilvánítani Víziút esetén a miniszter határozza meg a hajóút jellemző paramétereit (pl. legkisebb és legnagyobb hajózási vízszint) 48
Kikötőkre vonatkozó alapvető működtetési formák meghatározása (közforgalmú, saját használatú) Rögzíti, hogy azt a közforgalmú kikötőt, amelynek földterülete állami tulajdonban, vagy állami többségű vagyonkezelő társaság kezelésében van és intermodális csomópontként való működésre alkalmas, országos közforgalmú kikötővé lehet nyilvánítani A Kormány kikötőt vámúttá nyilváníthat. Határkikötő vám- és határkezelésre igénybe vett parti területét miniszteri felhatalmazás alapján a vámhatóság jelöli ki 49
Külön részben szól a törvény a hajózási tevékenység végzésének feltételeiről, rögzítve annak az európai szabályozással összhangban meghatározott hatósági engedélyezési követelményeit, illetve az engedélyek hiányában végzett tevékenység bírságolási eljárását Mindehhez kapcsolódik a hajózási tevékenység korlátozásának szabályozása is. Erre a hajózási hatóságnak természeti körülmények, biztonsági vagy egyéb okok miatt hivatalból vagy kérelemre, határozatban vagy hirdetményben közzétett, meghatározott időtartamra (legfeljebb 3 évre) van lehetősége 50
Tengerhajózás szabályozása 4055/86/EGK rendelet a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról 51
3577/92/EK rendelet a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról 52 Közösségi hajótulajdonosnak minősülnek a tagállamok állampolgárai, akik az adott tagállamban az ott hatályos jogszabályok szerint hajózási tevékenységet végeznek, a tagállamok hatályos jogszabályai alapján alapított hajózási társaságok, amelyek üzleti tevékenysége, valamint tényleges irányítása egy tagállamban van, vagy a tagállamok állampolgárai, akik a Közösségen kívül folytatnak hajózási tevékenységet, vagy Közösségen kívül alapított hajózási társaságok, amelyeket valamely tagállam állampolgárai irányítanak, amennyiben a hajókat valamely tagállamban vettek lajstromba és a tagállam lobogója alatt hajóznak az adott tagállam jogszabályai 2014.11.12. alapján Előadó: Cím
83/573/EGK határozat a nemzetközi kereskedelmi hajózás területén alkalmazandó ellenintézkedésekről Előzetes konzultáció szükséges a többi tagállammal és a Bizottsággal A tagállamoknak törekedniük kell a bevezetett ellenintézkedések összehangolására 53
167/2006/ EK határozat egyes harmadik országok teherhajózás területén végzett tevékenységeiről Egységes információs rendszer a tagországok hajózási érdekeltségeire káros hatást gyakorló harmadik országok flottáinak tevékenységéről 54
2010/65/EU irányelv a nyilatkozattételi követelményekről Tartalmilag, az egyes információk rögzítésének formai egységesítése révén kapcsolódik az előbbi határozathoz Tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra egységes bejelentőlap alkalmazása (IMO 1965) 55
77/587/EGK határozat a tagállamok és harmadik országok között a hajózással kapcsolatos ügyekben fennálló kapcsolatokra és az ilyen ügyekkel kapcsolatban a nemzetközi szervezetek keretében való fellépésekre vonatkozó konzultációs eljárás létrehozásáról 56
789/2004/EK rendelet a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról 1980-tól épített áru és 1998-tól épített személyszállító hajókra a tagállamok műszaki okokból nem tagadhatják meg egy másik tagállamban lajstromozott hajó lajstromba vételét, ha amúgy a követelményeknek megfelel 57
Versenyszabályozás 4057/86/EGK rendelet a tisztességtelen árképzési gyakorlatokról Harmadik országok hajótulajdonosai által alkalmazott tisztességes díjmegállapítást sértő és kárt okozó gyakorlat ellensúlyozására kárpótló illeték (jóvátétel) szabható ki 58
4058/86/EGK rendelet a tengerhajózásban a rakományokhoz való szabad hozzáférés biztosítását szolgáló összehangolt intézkedésekről Ha egy ország, vagy ügynökség akadályozza a fuvarokhoz való szabad hozzáférést, tehát külkapcsolatokat segítő intézkedés Összehangolt eljárást bármely tagállam kérhet a Bizottságtól, mely 4 héten belül javaslatot terjeszt a Tanács elé Dönthetnek diplomáciai lépésről az országokkal szemben, ellenintézkedésekről azok hajózási társaságaival szemben (illeték kivetése, fuvarozás és kirakás engedélyhez kötése stb) 59
1419/2006/EK rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 4056/86/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről és az 1/2003/EK rendelet hatályának a kabotázsra és a nemzetközi tramphajózási szolgáltatásokra való kiterjesztéséről 60
Támogatások strukturált rendszerén keresztüli versenyszabályozás Pénzügyi intézkedések a versenyképesség növelésére, a hajótulajdonos vállalkozásokra vonatkozó adózási feltételek kedvezőbbé tétele a kedvezményben részesülő lobogókkal szembeni tisztességes versenyfeltételek kialakítása érdekében (pl. a társasági adó tonna szerinti adózásra való felváltása). Az élőmunka-költségek támogatása, így a képzett tengerészek foglalkoztatási költségeihez való hozzájárulás, a tengerészek számára csökkentett jövedelemadó, személyzeti támogatás a tagállami lajstromba vett hajókon dolgozó közösségi tengerészek repatriálásához. Beruházási támogatás, de csak olyan flottafelújítások esetében, amelyek a teljes flottakapacitás csökkenését eredményező szerkezeti átalakítási reform részét képezik, vagy ha összhangban vannak a biztonságos tengerek politikájával. 61
62 Regionális támogatások hátrányos helyzetű régiókban a nemzeti szabályozások általános szabályaival összhangban és ahol kimutatható, hogy bizonyos ésszerű időtartam eltelte után a régió előnyei nőni fognak. Képzési támogatás, ha az megfelel a megfogalmazott általános és konkrét követelményeknek (átláthatóság, hátrányos megkülönböztetés tilalma, hajófedélzeti kiképzések). Szerkezetátalakítási támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások átalakítására, iránymutatások azok megsegítésére. Közszolgáltatási kötelezettségek és szerződések teljesítésével összefüggésben felmerült működési veszteségek megtérítése, ha megvalósul a nyilvános pályázat kiírása, ésszerű időtartamú szerződések kötése, keresztfinanszírozás tilalma és extraköltségek megtérítése
Tengeri biztonság általános szabályozása 1406/2002/EK rendelet az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról Műszaki és tudományos támogatás Joganyag folyamatos korszerűsítése Tengeri balesetek vizsgálati módszereinek kidolgozása Információszolgáltatás hajók azonosításáról, nyomon követéséről, biztonságról, szennyezésről 63
2009/15/EK irányelv a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szerveztek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól Azon szabályok meghatározása, amelyeket a tagállamoknak és a hajók vizsgálatával, felügyeletével, bizonyítványok kiadásával foglalkozó szervezeteknek be kell tartaniuk 64
2009/16/EK irányelv a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről Alacsony színvonalú járművek számának csökkentése Harmadik országok járműveivel szembeni elbánás nem lehet kedvezőbb A kikötőkbe belépő más zászló alatt hajózó járművek min. 25%-t ellenőrizni kell Egyes hajókategóriák esetében fokozott ellenőrzés szükséges (tanker, 12 évnél idősebb, személyszállító) 65
Információs rendszerek 98/41/EK irányelv a Közösség kikötői között közlekedő személyhajókon tartózkodó személyek nyilvántartásáról Biztonsági és mentési szempontból fontos Információs rendszer kiépítése kell hozzá Az adatokat indulás után legkésőbb 30 perccel közölni kell az utasnyilvántartóval 66
2002/59/EK irányelv a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelési és információs rendszer létrehozásáról Biztonság és hatékonyság növelése azáltal, hogy véletlen események, balesetek bekövetkezése esetén a hatóságok jobban tudjanak reagálni Úti adatrögzítő előírása Veszélyes hajók figyelemmel kísérése 67
92/143/EGK határozat az európai használatra szánt rádiónavigációs rendszerekről A tagállamoknak a regionális megállapodásokban való részvételük során olyan rádiónavigációs konfigurációt kell megvalósítaniuk, amely Európában és a környező vizeken a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget biztosítja Galileo 68
Tengeri biztonság munkaerőfeltételeinek szabályozása 2008/106/EK irányelv a tengerészek képzésének minimumszintjéről Képzés elméleti és gyakorlati ismeretei Ha a személyzet nem tudja igazolni képzettségét, a hajó feltartóztatható 69
Speciális jellegénél fogva a személyzet munkaidejének és beosztásának szabályozása külön szabályozást igényel 1999/63/EK irányelv az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FTS) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról 70
71 A megállapodás szerint munkaidő az az időtartam, amelyet a tengerész a hajó üzemeltetése érdekében végzett munkával tölt el A munkaidő maximális időtartama nem haladhatja meg a 14 órát bármely 24 órás időszak vonatkozásában, és a 72 órát bármely 7 napos időszak vonatkozásában. A pihenőidő minimális időtartama nem lehet kevesebb mint 10 óra bármely 24 órás időszak vonatkozásában, és 77 óra bármely 7 napos időszak vonatkozásában. A pihenőidő legfeljebb két szakaszra osztható, amelyek közül az egyik legalább 6 óra időtartamú, és az egymás után következő pihenőidők közötti időköz nem lehet hosszabb 14 óránál.
92/29/EGK irányelv a hajók fedélzetén emelt szintű egészségügyi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségügyi minimumkövetelményekről Rendszeresen ellenőrzött, megfelelő orvosi felszerelés minden hajón Használatukról a tengerészek kiképzését biztosítani kell Kötelezően tartandó gyógyszerek és orvosi felszerelések köre 3 napnál hosszabb tengeri út és 100 fő legénység esetén hajóorvost kell alkalmazni Rádión keresztül történő orvosi konzultáció lehetősége 72
Műszaki biztonság szabályozása 336/2006/EK rendelet a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról ISM szabályzat rendelkezéseinek végrehajtásával üzemeltetési és környezetszennyezési problémák csökkentése 5 évre szóló megfelelőséget igazoló bizonyítványok 73
96/98/EK irányelv a tengerészeti felszerelésekről Biztonsági bizonyítványok kiadásakor a fedélzeti felszerelések kielégítsék a követelményeket Tagállamok engedélyezhetik olyan, új technikai megoldásokat tartalmazó felszerelések elhelyezését, amelyeket ugyan nem az irányelv melléklete szerinti megfelelőség-tanúsítási eljárások keretében vizsgáltak, de amelyek legalább olyan mértékben hatékonynak bizonyulnak, mint az ilyen eljárásokat kielégítő felszerelések IMO és egyéb nemzetközi egyezményeknek való megfelelés 74
2009/45/EK irányelv a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről 4 kategória aszerint, mely tengeri körzetben jogosult közlekedni Biztonsági bizonyítvány legfeljebb 12 hónapra 75
2003/25/EK irányelv a Ro-Ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről Lobogótól függetlenül minden a tagállamok kikötőiből, vagy oda érkezve menetrend szerinti forgalmat bonyolít le 76
1999/35/EK irányelv a menetrendszerinti Ro-Ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító hajók biztonságos üzemeltetésének kötelező vizsgálati rendszeréről Évenkénti felülvizsgálat (bizonyítványok, műszaki állapot, utazási adatrögzítő, stabilitás) 77
Környezetvédelmi szabályozás 2850/2000/EK határozat a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról Fő célkitűzések A tengeri környezet, a tengerpart és az emberi egészség védelme érdekében tett erőfeszítések támogatása a balesetből származó vagy szándékos szennyezés ellen, ide nem értve a szárazföldről származó szennyezést; a tagállamok megelőzési és elhárítási képességének fejlesztése olaj vagy más káros anyag kiömlése vagy ennek veszélye esetén; a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés megkönnyítése; a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása kártérítés nyújtása érdekében, a szennyező fizet elvvel összhangban 78
A célok megvalósításának elősegítése érdekében a Közösség egységes információs rendszert hozott létre és egyeztetett akciókat szervez elsősorban a következő területeken: - információnyújtás a felkészültség növelése és a veszély megelőzése érdekében; - válsághelyzetekre való reakciók, rehabilitációs módszerek, valamint a kárbecslési eljárások fejlesztése; - a közvélemény jobb tájékoztatása és a balesetről szóló információk továbbítása; - az illetékes helyi szervek és a környezetvédelmi szervezetek közötti együttműködés erősítése a megelőzés és az elhárítás érdekében; - működési támogatás nyújtása, közösségi szakértők küldése veszélyhelyzet esetén 79
2005/35/EK irányelv a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről Az irányelv a szennyező anyagoknak a következő vizeken történő kibocsátására vonatkozik: Egy tagállam belvizei (beleértve a kikötőket is) és parti tengere; nemzetközi hajózásra használt, a tranzitátkelésre vonatkozó rendszer hatálya alá tartozó tengerszorosok; egy tagállam kizárólagos gazdasági vagy azzal egyenértékű övezete; a nyílt tenger Jogsértés a szennyezés-kibocsátás, amennyiben az szándékosan, tudatos gondatlanságból vagy hanyagságból fakad 80
2002/971/EK határozat a tagállamoknak a Közösség érdekében történő, az 1996-os, a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos károk iránti felelősségről és kártérítésről szóló nemzetközi egyezmény (HNS Egyezmény) megerősítésére, illetve az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazásról Veszélyes és ártalmas anyagok szállításából származó szennyezés esetén a felelős azonnali és hatékony kártérítési kötelezettsége Közösségi szintű jogkör 81
417/2002/EK rendelet a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajók gyorsított bevezetéséről Egyhéjazatú tartályhajók ütemezett kivonása 82
Kikötővédelem szabályozása 2004/725/EK rendelet a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról tengeri védelmi illetékes hatóságok létrehozása tagállami szinten Minden befutni készülő hajónak előzetesen információt kell adnia a hajó nemzetközi hajóbiztonsági bizonyítványáról 83
2005/65/EK rendelet a kikötővédelem fokozásáról Előbbi rendelet végrehajtását kívánja biztosítani Az előző rendelet hatálya alá tartozó kikötőkbe kikötővédelmi tiszt kijelölése kötelező a hatóság keretében Kikötő sajátosságainak megfelelő kikötővédelmi terv kidolgozása 84