Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak NAGYVADTENYÉSZTÉS ÉS FARMI VADTARTÁS

Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadgazda Mérnöki Szak NAGYVADTENYÉSZTÉS ÉS FARMI VADTARTÁS Jegyzet vadgazda mérnöki szakos hallgatók részére Dr Ákoshegyi Imre Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Gödöllő 2005

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...3 1.1. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS MÚLTJA...3 1.2. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS CÉLJA...5 2. MAGYAROSZÁGON ZÁRTTÉREN TARTOTT VADFAJOK ISMERTETÉSE....6 2.1. GÍMSZARVAS (CERVUS ELAPHUS HIPPELAPHUS)....6 2.2. DÁMSZARVAS (DAMA DAMA)...8 2.3. VADDISZNÓ (SUS SCROFA)...9 3. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS TERVEZÉSE...12 3.1. A TERVEZÉS ÉS A TERÜLET KIJELÖLÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI...12 3.2. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÖKONÓMIÁJA...13 3.3. BERUHÁZÁSOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK ELVI ALAPKÉRDÉSEI...13 3.4. A BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGI ELEMZÉSE...14 4. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS MEGVALÓSÍTÁSA...15 4.1. SZARVASKERT, SZARVASFARM...15 4.1.1. Tárgyi feltételek...15 4.1.2. Személyi feltételek...17 4.2. VADDISZNÓ VADASKERT, VADASFARM...18 4.2.1. Tárgyi feltételek...18 5. A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS ÉPÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI...21 5.1. KERÍTÉSEK...21 5.2. HOGYAN VISELKEDNEK AZ EGYES FAJOK A KERÍTÉSSEL SZEMBEN?...23 5.3. A KERÍTÉSEK ÉPÍTÉSE...24 5.4. KAPUK, ÁTJÁRÓK...27 5.4.1. Teherbejárók...27 5.4.2. Személybejárók...31 5.4.3. Kapuk, átjárók az állatok számára...33 5.5. ETETŐK...35 5.6. ITATÓK...41 5.7. SÓZÓK...41 5.8. LESEK ÉS LŐÁLLÁSOK...42 5.9. BEFOGÓK, ÁTFOGÓK...43 5.10. KUTRICÁK...48 6. AZ ÉLŐVAD BEFOGÁSA. A MECHANIKAI ÉS A KÉMIAI BEFOGÁS LEHETŐSÉGEI A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN...49 6.1. BEFOGÓK, ÁTFOGÓK...49 6.2. HÁLÓS BEFOGÁSOK...50 6.3. GYÓGYSZERES IMMOBILIZÁCIÓ...50 7. TAKARMÁNYOZÁS A ZÁRTTÉRI VADTARTÁSBAN...52 7.1. A TERÜLET VADELTARTÓ KÉPESSÉGE...52 7.2. VADFÖLD...52

7.3. LEGELŐ...53 7.4. FELHASZNÁLHATÓ TAKARMÁNYOK...53 7.5. AZ EGYES ÁLLATFAJOK TAKARMÁNYOZÁSA...54 7.5.1. Gímszavas...54 7.5.2. Dámszarvas...58 7.5.3. Vaddisznó...59 7.5.4. A takarmányozás higiénia kérdései...65 7.6. ITATÁS...65 8. BARKÁSAGANCS NYERÉSE, TARTÓSÍTÁSA ÉS A SPERMAVÉTEL MÓDSZERE A SZARVASFARMOKON...68 8.1. BARKÁS AGANCS NYERÉSE ÉS TARTÓSÍTÁSA...68 8.2. SPERMAVÉTEL ÉS TARTÓSÍTÁS...69 9. VADASKERTEK ÉS FARMOK ÜZEMELTETÉSE...71 9.1. BETELEPÍTÉS...71 9.2. ÉVES ÜZEMELÉS...72 9.3. ZÁRTTÉRI GÍMSZARVAS TARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI...74 9.3.1. Szarvaskert...74 9.3.2. Vadaspark...75 9.3.3. Szarvasfarm...75 9.4. ZÁRTTÉRI DÁMSZARVAS TARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI...76 9.5. ZÁRTTÉRI VADDISZNÓTARTÁS TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEI...77 9.5.1. Egységes kertek...78 9.5.2. Megosztott kertek...79 9.5.3. Takarmányozás...83 10. VADEGÉSZSÉGÜGYI TECHNOLÓGIA...85 10.1. KARANTÉN...85 10.2. PREVENTÍV KEZELÉSEK...86 10.3. ÁLLATHIGIÉNIAI SZABÁLYOK...87 11. BALESETMEGELŐZÉS, MUNKAVÉDELEM...88 ÁBRÁK JEGYZÉKE...89 IRODALOMJEGYZÉK...90 2

1. BEVEZETÉS 1.1. A zárttéri vadtartás múltja Az ember számára a vadon élő állat kezdetben - fajától függően - a vadászat során megszerezhető zsákmány vagy veszélyt jelentő ragadozó volt. Később az egyre jobban szerveződő csoportok, kialakuló kezdetleges társadalmak befogták és megszelídítették az állatokat. Ezzel egy könnyebben elérhető, biztos táplálékforrást teremtettek. Az élelmezésben, az emberi populáció ellátásában a vadászat szerepe csökkent. Anyagilag megerősödött és polarizálódott társadalmakban a vadászat már jellemzően sport és szórakozás volt. (E tekintetben kivételt képeznek mind a mai napig a prémvadászok.) A biztosabb teríték és a zavartalan vadászat érdekében bizonyos vadfajokat kerítéssel körülzárt vadaskertekben tartották. De tartottak vadon élő állatokat más céllal is fogságban. Így várak körüli árkokban ragadozókat a vár védelme érdekében, vagy gyönyörködtetésre, bemutatásra nagyobb parkokban. Ezeket a létesítményeket állatkerteknek, vadaskerteknek vagy általánosabban fogalmazva zárttéri vadtartásnak (tenyésztésnek) nevezzük. Zárttéri vadtartásról (tenyésztésről) akkor beszélünk tehát, ha nem azért fogjuk be az állatokat, hogy megszelídítsük, hanem hogy eredeti vad formájukban tartsuk őket. A kertek döntő többségének a célja elsősorban a vadászat volt. E kertekről viszonylag kevés feljegyzés maradt fenn. Ennek ellenére más utalásokból joggal feltételezhetjük, hogy az asszír királyoknak voltak már vadaskertjeik, ahol a vendégek szórakoztatására oroszlánt, tigrist, antilopot és más állatokat is tartottak. A perzsák és a rómaiak zárttéri állattartásáról már írásos emlékek tanúskodnak. Európán kívül Kínában és Észak-Amerikában is voltak vadaskertek vagy állatkertek. Az idők során mindenütt szaporodtak a vadaskertek. Igazi hazája Anglia, ahol a XVI. században számuk 700 lehetett. A magyarországi vadaskertek kezdetei bizonytalanok. Vadkert és Vadaskert helynevek alapján feltételezhető, hogy a XI. században már lehetett valamilyen zárttéri vadtartás. Az első biztos feljegyzés Csöre Pál szerint egy 1238-ban kelt oklevélben olvasható a Zsédenypusztai vadaskertekről. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyok kertjeiről több forrásból értesülhetünk. A kertekben legtöbbször hazai őshonos állatokat tartottak, és vadászatokat szerveztek. A kertek gyakran szigetek voltak (Nyulak-szigete a mai Margit-sziget, Csepel-sziget) vagy az állatok megtartása érdekében a kerteket mély árkok határolták. A XV. században fácán és dámszarvas is volt már a kertekben. Feltehetően e században hozták be Magyarországra a dámot, eleinte csak kertbe, de később a megtelepítés szándékával. A budai vár közelében lévő kert a feljegyzések szerint kb. 5000 ha volt, magas kőfallal körülvéve. (1930-ban feltárt falrészlet szélessége 60 cm, amiből arra következtethetünk, hogy a fal valóban magas lehetett). A török hódoltsági területeken a kertek többsége elpusztult, tönkrement, állatait leölték. Az 1700-as évektől egyre több nagybirtokon, tehát nem csak királyi birtokon létesült kert. Vaddisznót vadászatra tartottak a kertekben. A felduzzasztott vadlétszámmal kapcsolatosan nyilvánvalóan már megjelent a vadkár problémája is. Erre utal, hogy II. József rendelete szerint vaddisznót csak kitörés ellen jól védett kertben szabad tartani. A kerten kívül bárki jogosult minden időben lelőni vagy más módon elpusztítani. Ha ebben a vadász megakadályozza, teljes kártérítést kell fizetnie. 3

A XIX. században a vadak telepítése érdekében is létesítenek szoktató, telepítő kerteket. Az ország több területére ily módon telepítették a gímszarvast is. Ebben a században hozták be a muflont. A vadaskert kultusz Magyarországon az 1880-1920-as évek között érte el a csúcspontját. A 235 vadaskert felsorolása talán megközelíti az ez időben létezettek tényleges számát. Ehhez számíthatjuk még a 97 fácánost (Csöre 1997) A két világháború között a megmaradt vadaskertek még működtek, de 1945. után megszűntek. 1970-ben kezdődött a vaddisznó tenyésztése vadaskertekben. 1979-ben már öt helyen volt vaddisznóskert: Gyarmatpuszta, Isaszeg, Timár, Devecser, Vérteshalma. Később vegyes kertek is létesülnek, de 1987-re kidolgozott technológia csak a vaddisznó tartására volt. Ezzel párhuzamosan fejlődnek a befogók, befogási módszerek. 1982-ben már üzemelt a Kiskartali dámoskert is. Ebben az évben indult az első magyarországi gímszarvasfarm beruházása Kiskunfélegyházán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomása (GATE VKÁ) a - Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék jogelődje - szakmai irányításával. Az FVM Vadgazdálkodási Főosztálya 1998-ban már 68 kertet tartott nyilván, kb. 38200 ha összterülettel. A nyilvántartás szerint 26 kertben csak vaddisznó, 30 kertben vegyes állomány és 12 kertben szarvas volt. Ez utóbbi 12 kert némelyikében a gím vagy dámszarvas mellett előfordult muflon, de vaddisznó nem. Néhány vegyes állományú kertben is voltak muflon csapatok. Hazánkban - feltehetően a mezőgazdasági művelés változásának következtében 1960. óta folyamatosan emelkedik a nagyvad létszáma, míg az apróvad csökkenő tendenciát mutat. A nagyvad létszámának emelkedése és az egyes fajok előretörése az élettér függvényében változó, de szinte mindenütt egyértelmű. Bizonyítható, hogy a mezőgazdasági össztermés mennyiség növekedésével a vadon élő állatfajok össz élő tömege emelkedett. A jelenség természetesen nem kizárólag a mezőgazdasági módszerek eredménye, hanem a vadgazdálkodásé is. A nagyvad okozta kár konfliktust teremtett a vadgazdálkodás és a kárt elszenvedő mezőgazdaság, illetve erdőgazdálkodás között. A becsült adatok szerint negyven év alatt a gím állomány hatszorosára, a vaddisznó állomány tizenegyszeresre emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a szabad területeken a nagyvad létszámát csökkenteni kell, viszont fent kellene tartani egy jelentős vadászati lehetőséget. Erre nagyon jó megoldás a vadaskert. A zárttéri tartás másik lehetősége a farm, ahol vadhús termelés a mezőgazdasági termelésből kieső területek hasznosításának nagyon jó módja lehet. Nemzetközi viszonylatban feltételezhetően Új-Zéland a legnagyobb vadtartó. A gímszarvas tenyésztéséről van szó, melyben aprólékos, mindenre kiterjedő, kidolgozott technológiával rendelkeznek, és nagyszámú állatot tartanak együtt hústermelés céljából. Oktalanság lenne mindezeket figyelmen kívül hagyni, hiszen a vadgazdálkodás jövedelmezőségét alapvetően növelő tényezőkről van szó. Ezért célunk a zárttéri vadtartás üzemeltetésének, technológiájának ismertetése, valamint elfogadtatása és népszerűsítése a szakemberek és érdeklődők körében. 4

1.2. A zárttéri vadtartás célja A zárttéri vadtartás három formában valósul meg: vadaskert, vadaspark és vadasfarm. Az első két forma a vadgazdálkodás körébe tartozik, a harmadik tulajdonképpen árutermelő, gazdasági tevékenység. A zárttéri vadtartásnak minden esetben van egy vagy több elsődleges célja, és lehet emellett a gazdaságosságot javító másodlagos célja. A pillanatnyi gazdasági helyzet, a piaci viszonyok vagy céltámogatások döntik el, hogy a lehetséges célok közül melyek elsődlegesek, illetve másodlagosak az adott helyzetben. Ezért a konkrét eset ismerete nélkül csak felsorolhatjuk, hogy a zárttéri vadtartásnak milyen céljai, motivációi lehetnek: vadászat vadhústermelés az erdő másodlagos hasznosítása, az erdőgazdaság plusz bevétele tenyészállat értékesítés barkás agancs értékesítés kutatás bemutatás zigóta és sperma értékesítés génbak mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból nem gazdaságos földterület hasznosítása. erdő- és mezőgazdasági melléktermék vagy hulladék hasznosítása A vadaskertek klasszikus formájában, a vadászathoz kapcsolódó vadhús értékesítés az erdészeti tevékenység természetes kiegészítése és bevétele. Ez mindenképpen elsődleges cél a zárttéri vadtartásban. A többi lehetőség nem adódik magától és gazdaságilag meg kell alapozni. 5

2. MAGYAROSZÁGON ZÁRTTÉREN TARTOTT VADFAJOK ISMERTETÉSE. 2.1. Gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus). Elterjedése Alfajai a világ minden táján előfordulnak. Magyarországon a közép-európai gímszarvas él. A legjobb populációk Zala-, Somogy-, Baranya megyében találhatók. Elnevezése A hímet bikának, a nőstényt tehénnek, a nem borjadzottat ünőnek, a szaporulatot borjúnak nevezzük. Külleme A kifejlett állat marmagassága 150 cm-t is elérheti. A testtömeg teheneknél 70-120 kg, a bikáknál 140-250 kg. Az állat magassága és testtömege az élőhely függvényében változik. Testét nyáron vörösesbarna (rőtvad, Rotwild, red deer) télen szürkés színű szőrzet borítja. Az újszülött borjak vöröses szőrzetét fehér pöttyök díszítik. A bikák agancsot viselnek, ami védekezésre, a rangsor kiharcolására, megerősítésre, jelzésre szolgál. Érzékszervei Látása, hallása, szaglása kiváló. Agancsfejlődés A bikaborjú a születését követő évre fejleszti az első agancsot a csapot, melynek nincs agancskoszorúja. Második agancson megjelenik az agancskoszorú (rózsa), de lehet még csak egyágú (nyársas, spíszer) vagy kinő már a szemág és a középág, esetleg koronaág. A harmadik agancs már lehet nyolcas. Későbbiekben a jégág és a korona is kifejlődik. Az idősebb bikák februárban, a fiatalabbak később elvetik az agancsukat és az újat kb. 120 nap alatt rakják fel. Életmódja Télen az azonos neműek egy-egy csoportban különváltan élnek. A teheneket a vezértehén vezeti, a bikacsapatot egy középkorú bika. Az ünők 17-18 hónapos korban válnak ivaréretté, ami azt jelenti, hogy születésüket követő évben már vemhesülnek. Tavasszal a bikák rejtetten élve fejlesztik agancsukat. A tehenek szétválnak az ellés miatt (V-VI. hó). 225-240 napos vemhességet követő ellés után a tehenek ismét kis csapatokat alkotnak. Szoptatási idő 6-8 hónap. 6

A szarvasbőgés a szaporodási időszak ( IX-X. hó) alatt egy bika 9-15 tehénből álló háremet tart, melyeket képes befedezni és igyekszik megvédeni a többi bikától. A kialakult dominancia ellenére a szaporodásban az alacsonyabb rangú bikák is részt vesznek. Bőgés után ismét kialakulnak a bika és tehén csapatok. Viselkedése Napi ciklikusságot mutat. Egymást követik a testápolás, dagonyázás, mozgás, legelés és pihenő periódusok (szunyókálás, kérődzés, alvás), természetesen emellett az egyedek közti szociális kapcsolattartás viselkedés formái is megjelennek. Az emberektől fél, meglehetősen nagy védőtávolságot tart. Ellenben kertben, vagy különösen farmon, ha hozzászokott az emberhez, bizonyos helyzetekben támad, agresszív. A bikák közötti rangsorban az agancsnak meghatározó szerepe van, ezért agancsos és agancstalanított bikákat nem szabad együtt tartani. Bőgési időben a bikák (különösen szűk) zárt térben a tehenekkel szemben is sokkal agresszívabbak mint a szabadterületen. Táplálkozás Átmeneti táplálkozású kérődző, a viszonylag magas rosttartalmú táplálékot jól hasznosítja. Élőhelye Az erdő dús cserjeszintű állományaiban, megfelelő vízellátás esetén jó populációk találhatók. Az erdőből gyakran kimennek a mezőgazdasági területekre táplálkozni. Ezt kihasználva fontos takarmányozási tényező a vadföld. Vadászati módjai Les, barkácsolás, cserkelés, bőgéskor, terelés csak tarvadra. Élő szarvas kormeghatározása: Viselkedés: fiatal szarvas játékos, nem ugrik azonnal. Vezértehenek, öreg borjas tehenek óvatosak. Az öreg bikák még fajtársukat is kerülik. Csapatvezetés: a tehén és vegyes csapatok vezetője többnyire öreg borjas tehén. A bikacsapat vezetője 4-6 éves bika. Borjadzási idő: az öreg tehenek május elején, a fiatalok júniusban. Testalkat, fejlettség: a fiatalok vékonyak, karcsúak, szögletes, nagyfejűek, a nyak vékony, a test is szögletes. Az öreg szarvas hasa lelóg, nyaka vastag, fejét a gerincvonal magasságában hordja, háta süppedt. Az agancs általános képe: a fiatal bika agancsa oldalnézetben egy téglalapba helyezhető és a szárak felső harmadában erősebb. Az öreg bikák agancsa oldalnézetben háromszögbe helyezhető, az erő alul van. Pecsét: az öreg bikánál homorú, a középkorúnál egyenes, a fiatalnál domború. A fiatal bikák agancselvetési síkjának szöge tompaszög, az öregeké hegyesszög. Vedlés ideje: az öregek korábban (IV-V. és X-XI. hó), a fiatalok későbben vedlenek. Ezt az időjárás befolyásolja. 7

A bőgés módja: az öreg bika korábban ritkán és rövidebben, a középkorú gyakrabban és hosszabban bőg. 0133 Fogazata: = 34 3133 2.2. Dámszarvas (Dama dama). Elterjedése Őshazája a Földközi - tenger környéke. Az utolsó jégkorszak után visszaszorult Ázsiába. A rómaiak hozták újra be a Földközi tenger vidékére. Hazánkban először 1200-as években említik. A hazai populáció java Gyulaj, Guth, Gyula - Sarkad térségében, Pusztavacs környékén, Somogy megyében és a Felső- Tisza vidékén található. 1971-től nagyarányú telepítés következtében az ország minden tájára betelepítették. Elnevezése Hímje a dámbika, a nőstény a tehén, szaporulata a borjú. Az egyéves kort meghaladott bikaborjú a csapos, harmadik évre villás, következő évben kanalas, végül lapátos lesz. A nőivarú borjú az ünőborjú, az első ellésig ünő, majd tehén. Külleme A gímszarvasnál lényegesen kisebb állat. Marmagassága az 1 métert ritkán haladja meg. Testtömege tehén esetében 35-50 a bika 50-90 kg. A dám szőrtakarójának jellemző színe a rozsdavörös, mely ventrálisan egyre világosabb, a hasaalján majdnem fehér színű. A háton és a test oldalán krémszínű kerek foltok pettyezik az állat bundáját. A gerincvonal felett a nyaktól kiinduló sötét hátcsík a farokig húzódik és ventrálisan fordulva a tükröt szegélyezi. A szokásos szín mellett találkozunk fekete és fehér színváltozattal is. A bikák agancsot viselnek. Az agancs alakja jellemző a többi szarvasfélétől eltérő. A kifejlett agancsot a szaknyelv lapátnak nevezi. Érzékszervei A látása, emberfelismerő képessége kiváló, jó a szaglása és a hallása is. Agancsfejlődése 6 hónapos korban megjelenik az agancstő. 9 hónapos korban megindul a barka alatt az agancs fejlődése, szeptemberre letisztítja a csapot, amelynek nincs rózsája. Ezt kétéves korában elveti és felrakja a második agancsot ezen már van szemág és középág, valamint lapos villás korona (ágas). A harmadik agancsú bika kanalas. Ezután már lapátot nevel. 10-12 éves korában kulminál. A bika a lapátját (IV-V. hó) elveti, majd rejtetten, jó élőhelyen fejleszti új agancsát. A barkát szeptemberben tisztítja le. 8

Életmódja A dám inkább nappali vad. A tehenek 225-230 napos vemhesség után, V-VI. hónapban ellenek, és 5 hónapig szoptatnak. A borjak 2 hónapig - p1. tejfog kibújásáig - csak szopnak; 3 hónapos kortól esznek; 17 hónapos korra válnak ivaréretté. A teljes kifejlettséget a tehén három a bika hat éves korban éri el. (Előfordul, hogy az ünők már 5 hónapos korukban ivarérettek és vemhesülnek.) Július-augusztusban kialakulnak a bika és tarvad csapatok. Barcogáskor (X-XI. hó) a bikák a barcogó helyeken teknőket kaparnak maguknak (lek-képzés) ebbe fekszenek, vizelnek stb. Itt keresik fel a tehenek. Télen a tehenek borjaikkal, és a középkorú bikacsapatok elkülönülnek. Élőhely, és takarmány igénye A ligeterdős, nagy legelőfelületű löszös területeket kedveli. Tápláléka füvekből és fás szárú növényekből áll. A talajtakaró növényekből többet fogyaszt, megeszik minden gyümölcsöt. Viselkedése Csapatban mozog, meglehetősen nyugtalan. Vadaskertben a többi fajt idegesíti. Természetes környezetében kerüli az embert. Minden helyzetben inkább menekül, gyakorlatilag sosem támad. Ha összeszorul egy csapat, a csapos bikák nagyon veszélyesek a társaikra. Befogáskor a kábított bikákat társaik támadják, a Rompunnal bódított tehenet sem hagyják elaludni. Vadászati módja Cserkelés, les, barkácsolás. Fogazata: 0033 3133 = 32 2.3. Vaddisznó (Sus scrofa) Elterjedése Nagyfokú alkalmazkodóképessége révén Európában, Ázsiában, Afrikában nagy területeket népesített be. Hazánkban, túlszaporodása miatt mindenütt előfordul. Elnevezése A kifejlett anyát kocának, a hímet kannak, a szaporulatot malacnak, 8 hónapos kora után süldőnek nevezzük. Külleme Marmagassága 80-100 cm között, de a nagyobb kanok esetében az egy métert is meghaladhatja. Testtömege, kondíciója az élőhelytől függően 100-200 kg. Olykor ennél nagyobb kanok is előfordulnak. A csanaki vaddisznóskertben 1988-ban 240 kg-os kan esett. Rendszerint évente egyszer vedlik tavasszal. A süldők hamarabb, a kocák csak a szoptatás befejezése után. Az új, még rövid serteszőrök vége világosabb, ezért a nyári szőrzete ezüstös barna vagy szürke. Az állat ilyenkor karcsúbbnak látszik. Később a teljesen kinőtt fedőszőrök közé 9

gyapjúszőrök nőnek, s ez adja a téli tömött bundát A téli szőrzete fekete (Schwarzwild),. Fedőszőre, sertéje (sertevad) a háti részen hosszabb, amely trófeának számit. A kan hatalmas szemfogait agyarnak nevezzük, az alsók hosszabbak, mint a felsők. Állandóan koptatják egymást. Az állat korára jellemző a fenési sík hosszúsága. A koca szemfogát kampónak nevezik, amely lényegesen kisebb, mint kané. Végleges fogazata 2 éves korára alakul ki. Érzékszervei Látása gyenge, hallása, szaglása kiváló. Életmódja Eredeti élőhelye a vizes, náddal fedett mocsaras terület. Rendkívül jó alkalmazkodóképessége révén mindenütt előfordul. Ma sok helyen az erdők lakója, de itt is a vizesebb területeket kedveli. Kondában élő éjszakai állat. Feltehető, hogy az éjszakai aktivitását az állandó zavarás és vadászat váltotta ki. Vadaskertben könnyen átállítható nappali állattá, ami sok előnyt jelent az állomány kezelése és szemmel tartása szempontjából. A kondában rangsor alakul ki. A kondát egy malacos koca vezeti. A fiatal kanok kétéves korukig maradhatnak a kondával. Az idős kanok magányosan élnek. Táplálékszerzés céljából nagy területeket járnak be. Szeret dagonyázni. Párzása a búgás, novemberre, decemberre esik, ilyenkor a kanok gyakran vívnak harcot a kocákért. A kocák ritkán kétszer is ellenek. A vemhességi idő 110-120 nap. Általában 5-7 malacot ellik. Születés után a malacok hamar szopnak. A kocának 5 ritkán 6 pár csecsbimbója van. Amelyik csecsbimbót az ellés után 12 órán belül nem szopják a malacok, az elapad. A malacok első nap csecset választanak, és végig azt szopják. Előfordul (különösen vaddisznóskertben), hogy két koca közös vacokban van, ilyenkor megszűnik a csecshűség, a kocák egymás malacait is szoptatják. A koca 4 hónapig szoptatja a malacait. Az ivarérettséget rendszerint a kocák a második évben, a kanok a harmadik évben érik el. Mégis a kocák mintegy harmadánál előfordul a 10-12 hónapos süldők búgása és vemhesülése. Arra viszont nincs megfigyelés, hogy fiatal kanok párzottak volna. Táplálkozása Mindenevő állat lévén táplálkozási módja változatos. Táplálékának döntő többsége növényi eredetű. Szívesen legeli a preferált növények föld feletti részét és kitúrja a gyökereket gumókat, elvetett magot. A tölgymakk vetés kitúrásával és a tölgy csemeték tövének elrágásával okoz nagy kárt az erdőgazdaságnak. A kalászosokat tejes és viaszos érésben egyaránt kedveli éppúgy mint a kukoricát. A mezőgazdaságban táplálékszerzés közben taposásával több kárt okoz mint a növények elfogyasztásával. Az állati eredetű táplálék étrendjének kisebb, de igen fontos részét képezi. Gilisztát, rovart, hernyót és álcát, mindenféle fehérje forrást megeszik. Feldúlja a földön a madárfészkeket, elfogyasztja a nyúlfiakat. Fogyasztja az elhullott állatok tetemeit, saját fajtársait is. Viselkedése Természetes környezetében az embert kerüli, de sebzetten, vagy megszorított helyzetben bátran és hatásosan támad. Rendkívül gyorsan mozog és fordul, az áthatolhatatlannak látszó sűrűben is könnyedén közlekedik. Már a malacok is kiválóan úsznak és követik anyjukat a hideg vízben is. 10

Vadászati módja Társas vadászattal hajtásban,tereléssel. Szóróra csalják és lesről lövik, más esetben barkácsolással követik. Fogazata: 3143 = 44 3143 11

3. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS TERVEZÉSE 3.1. A tervezés és a terület kijelölésének általános szempontjai Létesítéskor a kertet és technológiát együtt kell tervezni. A tervezés fontosabb lépései: 1. állatfaj és hasznosítási mód (vadászat, hústermelés, tenyészállat előállítás) kiválasztása; 2. technológia meghatározása; Első kérdés, amire válaszolni kell, hogy extenzív vagy intenzív módszert választunk. A technológia kiválasztása vaddisznó esetében a legfontosabb, mert a többi faj esetében nincs olyan nagy különbség az egyes lehetőségek között. A vaddisznónál sarkalatos kérdés a létszám utánpótlása, azaz saját szaporításból, vásárolt vagy befogott állományból töltjük fel a kertet évente. 3. terület(ek) kiválasztása térképen, helyszíni bejárása, felmérése (alkalmas-e a választott faj ill. technológia számára); Ekkor van az utolsó lehetőség nagyobb anyagi veszteség nélkül változtatni az eredeti elképzelésen. Legkésőbb ebben a fázisban kell beszerezni a kötelező engedélyeket. Az FVM miniszter, a környezetvédelem és a vadászati hatóság az engedélyekben kikötéseket tehet, amit a tervezés során figyelembe kell venni. Előfordulhat, hogy nem valósítható meg az elképzelés és szerencsés, ha már ekkor kiderül. 4. terület részletes felmérése: domborzat, erdősültség, erdő összetétele, hidrológiai adatok, itatóvíz, tervezhető vadföld, klimatikus tényezők, meteorológiai adatok, ipari környezetszennyezés, járványveszély és utak szempontjából kiderül mennyire közelíti meg az ideális elképzelést a terület; milyen hiányosságokat lehet pótolni, és miben kell kompromisszumot kötni. 5. kiviteli tervek elkészítése - amennyire indokolt - az üzemeltető bevonásával. A tervezés mérnöki feladatát legtöbbször nem vállalhatja a későbbi üzemeltető. Ezért a tervezés alatt a rendszeres kapcsolat elengedhetetlen. 6. építés; technológia elkészítése. Technológiában: első betelepítés, takarmányozás, szaporítás, hasznosítás, preventív kezelések, jármű és személyforgalom, kerítés ellenőrzés és javítás, munkaerő és szállító kapacitás, balesetvédelem részletes kidolgozása. 7. gazdaságossági számítások. Mindennek végig vitele és átgondolása előfeltétele a megvalósítás elkezdésének. Az egész folyamat során alkalmazkodni kell a hatályos jogszabályokhoz. A vadállománnyal kapcsolatos valamennyi fontosabb szabályt a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény tartalmazza. Vadaskert (22. 1) a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része. Vadaspark (24. 1) a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási céljából arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel elzárt része. Szükséges engedélyek: 1. Vadaskert vagy -park bekerítésére a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulása (22. 3) 12

2. A megszerzett hozzájárulás után a földművelésügyi miniszter határozatban ad engedélyt a bekerítéshez.(22. 3) 3. Vadászterületen a föld használójának előzetes hozzájárulása a vadvédelmi, vadgazdálkodásivadászati létesítmény elkészítéséhez (31. 2). 4. Védett természeti területen a létesítményekhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (31. 2) 5. Mesterséges vadtenyésztési tevékenységhez, zárttéri tartáshoz, vadászterületre kiengedéshez a vadászati hatóság engedélye (32. 1) 6. Vadászterületre kihelyezés előtt állategészségügyi igazolás (33. 1), ami tulajdonképpen állategészségügyi engedély is a telepítéshez. 3.2. A zárttéri vadtartás ökonómiája A megvalósulás időbeli tervezése fontos, mert anyagi vonzata van. Pl.: engedélyek, hozzájárulások beszerzése, felmérések, tervezés, ajánlatok kérése lehetséges kivitelezőktől, pályázatok, hitelek megszerzése 1-2 évet is igénybe vehet, míg a kivitelezés 8 hónap alatt elkészülhet. A cél a létesítmény mielőbbi üzemelése. Ezért már az építés ideje alatt el kell kezdeni a jövőbeni állomány összeállítását, biztosítani a takarmányt, felkészíteni a dolgozókat, beszerezni a gépeket és eszközöket. Pénzügyi konstrukció összeállítása meghatározó feladat. Az első lépésben meg kell állapítani mennyi a létesítés teljes nettó bekerülési költsége. A költség fedezete saját forrásból (meglévő pénz + hitel), visszatérítendő támogatásból (pályázat), vissza nem térítendő támogatásból (pályázat) teremthető elő. Ezután mennyi idő után hoz hasznot a kert, azaz mikortól, milyen ütemben tud visszafizetni. Ebből számítható a teljes törlesztési idő, az így felhalmozódott kamatok, tehát kialakul a bruttó bekerülési költség. A korábban létesített vadaskertek tapasztalatai alapján arra lehet számítani, hogy a betelepítéstől számítva 4-6 év alatt megtérül a beruházás. Ha a fenti szempontok alapján végzett számítások ennél rosszabb eredményt adnak, felül kell vizsgálni a létesítés gondolatát. Az eddig Magyarországon működő szarvasfarmok esetében már nem ilyen egyértelmű a tapasztalat. A gazdaságosan működő új-zélandi szarvasfarmok hústermelésre létesültek. A lehetséges piacokat megszerezték, ezért a magyarok értékesítési gondokkal küzdenek. A magyar farmoknak jelenleg elsősorban élőállat eladásból származik a bevételük. Napjainkban (2005.) egy farm létesítése pénzügyi szempontból nagy körültekintést igényel. 3.3. Beruházások elkészítésének elvi alapkérdései Nyilvánvalóan a tervezéssel kezdődik a folyamat aminek első része a piackutatás és az előzetes gazdaságossági számítások. E kettő után kell dönteni arról, hogy érdemes-e folytatni a tevékenységet. Amennyiben pozitívnak látszik a becslés, akkor kell részleteiben folytatni a munkát. A tervezésnek és a szükséges engedélyek beszerzésének nagyjából egy időben kell elkezdődnie. Meg kell határozni a beruházáshoz tartozó költségeket, azaz milyen (pl.: általános és közvetett) költségekkel terheljük a beruházást. Ugyanez vonatkozik a későbbi üzemeltetésre is! 13

A megvalósulási ütemezés mindenképpen tartalmazza az építéssel párhuzamos betelepítés vagy a beüzemelés időpontjára biztosított állomány pénzügyi fedezetét. Maga az építés a korábbi időkben jellemzően saját kivitelezésben valósult meg. A klasszikus kerítések felállítása nem okozott gondot. Manapság a saját kivitelezés nagyon megfontolandó. Az új kerítés típusok építése gyakorlatot igényel, s ezért az értékesítők felállítással együtt adják el. Jobb rájuk bízni a feladatot, mint megtanulni és sokkal kisebb hatékonysággal dolgozni. 3.4. A beruházások gazdaságossági elemzése El kell készíteni a működés (számítógépes) matematikai modelljét. Ezzel lehet megvizsgálni, hogy a tervezett időre megtérül-e a beruházás. Lehet, hogy egy technológiai vagy hasznosítási módosítással gazdaságossá tehető az, ami először negatívnak látszik. A vadaskertek és farmok devizatermelő aránya sokkal jobb, mint az iparé. A tevékenységnek nincs import szükséglete vagy nagyon csekély, és a hozzáadott magyar munka értéke magas. Ez gazdasági jellegében hasonlít a halászathoz, méhészethez és a nyúl és prémesállat tenyésztéshez. Abban is hasonlít a négy ágazat, hogy érthetetlen módon sokkal alacsonyabb az állami támogatottsága, mint egyéb mezőgazdasági tevékenységeknek és különösen az iparnak. Mindezek megfontolása után szabad csak elkezdeni egy vadaskert létesítését. A vadaskertek biztosan megtérülő, hasznos beruházások, ha jó technológiát és pénzügyi feltételeket választunk. Más a megítélése a többi zárttéri tartásnak. Egy természeténél fogva ráfizetéses bemutató parkot csak az tarthat fenn, akinek hosszú időre biztos anyagi háttere van. Vadasfarm indítása sok tőkét igényel és ha biztatóak az üzleti pozíciók, akkor is csak középtávon térül meg. 14

4. ZÁRTTÉRI NAGYVADTARTÁS MEGVALÓSÍTÁSA Zárttéri nagyvadtartás létesítését indokolhatja a mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból gazdaságosan nem hasznosítható földterület hasznosítása. Ez nem feltétlenül rossz földet jelent, mert szarvasfarm esetén olyan területnek kell lennie, amelyik jó legelőt ad, hiszen a farmon tartott állatok takarmányának bázisa a legelő. Megvalósulhat a zárttéri nagyvadtartás egy gazdaságosan működő erdőben is. A jól választott terület másodlagos hasznosításával az erdészet gazdaságilag megerősödik, mert viszonylag csekély ráfordítással jelentős bevételhez jut. Ezt igazolja a gyakorlat is, mert a vadaskertek nagyobb részét erdőgazdaságok üzemeltetik. Örvendetes változásnak kell tekinteni, viszont azt, hogy az erdőgazdaságtól független kertek, farmok létesülnek. A zárttéri vadtartásnak tárgyi és személyi feltételei vannak, melyeket a megvalósítás során kell biztosítani. A tárgyi feltételek egyik része a terület adottsága. Már a tervezéstől kezdve alapvető kérdés, hogy e feltételek szerint megfelel-e a terület az elképzelt létesítménynek. Nyilvánvalóan pozitív erre a kérdésre a válasz, ha a folyamat a megvalósítás küszöbére került. Pusztán még annyi a feladat, hogy aminek csak a lehetősége van meg, azt meg kell valósítani. Például víz van, csak kutat kell fúrni, vagy utak, nyiladékok ugyan nincsenek megfelelő számban, de megvan az engedély az erdő kellő feltárására, stb. A tárgyi feltételek másik része az a minimum, amit a megvalósítás során kell biztosítani ahhoz, hogy üzemeltethető legyen a vadaskert vagy vadasfarm. Ebben a fejezetben ezeket a kérdéseket kell megvizsgálni. 4.1. Szarvaskert, szarvasfarm A többcélú zárttéri szarvastenyésztést mindenütt ajánlatos megvalósítani, ahol a tárgyi és személyi feltételek biztosíthatók. A zárttéri tartás kialakításánál a feltételek megvizsgálását is megelőzi az első lépés a cél(ok) meghatározása. A mai gazdasági és piaci körülmények között fontossági sorrendben a reális célkitűzések a következők: vadaskertben vadászat és vadhús értékesítés tenyészállat értékesítés bemutatás vadasfarmon tenyészállat értékesítés vadhústermelés erdő- és mezőgazdasági hulladék hasznosítása?! barkás agancs értékesítés 4.1.1. Tárgyi feltételek ami a zárttéri vadtartás megvalósításához szükséges minimum. Megfelelő terület Ez kert esetében általában középkorú, beállt erdőt jelent. Fontos, hogy viszonylag kevés legyen a szálerdő. Szerencsés az elegyes erdő, amikor a fő fafaj mellett más fajok is előfordulnak. Ne legyen nagyon zárt a lombkorona, hogy a lágyszárúakon kívül legyen cserjeszint is. Nagyon jó, ha kisebb tisztások bontják meg az erdőt, mert akkor sok a szegély és változatosabb a növénytakaró. A mai erdőművelési gyakorlat nem kedvez a vadaknak, a vadgazdálkodásnak. 15

Jellemző a tarvágások után telepített monokultúra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy - különösen az alföldi területeken - soros ültetvényeket telepítenek a korábbi erdő helyén és a sorokat évente egykét alkalommal tárcsázzák. Így az aljnövényzetet beforgatják, a vadnak nincs tápláléka és emelkedik a vadkár. Az ilyen kezelésű területre nem szabad vadaskertet tervezni. Nagyon jó terület viszont valamennyi nagyvad számára a művelésből kivont, felhagyott gyümölcsös. Dámok részére nagyobb legelőterületeket lehet a kerten belülre keríteni, mint a gímeknek. A farm sokkal kisebb területén jó legelő legyen fenntartható, és 10 %-nyi fával fedett terület biztosítson védelmet az időjárás szélsőségeivel szemben. Vadföld A tervezett kertben legalább 10 % felületen legyen művelhető tisztás, vagy ki lehessen alakítani ekkora felületen vadföld művelésre alkalmas területet. Feltétel még, hogy a vadföld ne egy tagban legyen, hanem mozaikosan a kert több pontján. Domborzat Csak annyiban befolyásolja a terület kiválasztását, hogy szűk völgyek és nagyon meredek hegyoldalak ne legyenek a kertben. Kedvező, ha vannak déli, dél-nyugati lejtők, ahol pihenni, melegedni tudnak rossz idő után az állatok. A farm csak enyhe domborzati változatosságot visel el. A farm területe szinte bármely pontjáról áttekinthető legyen. Út(hálózat) A megközelítő út szilárd burkolatú, de legalábbis járható legyen minden időjárási viszony mellett. A kertben az erdő legyen utakkal kellően feltárt, vagy feltárható. Ivóvíz, dagonyázási lehetőség Kellő mennyiségű és minőségű víz elengedhetetlen. Ha nincs természetes vízforrás, akkor legelőször azt kell tisztázni, hogyan látható el a terület vízzel. Dámoknak elegendő csak az ivóvíz, de a gímeknek dagonyázás miatt nagyobb mennyiséget kell biztosítani. A természetes vízforrás, kerten átfolyó patak esetén általában semmi további tennivaló nincsen, ha a vízhozam állandó és elegendő. Amennyiben pótolni kell a vizet, vagy egyáltalán nincs felszíni víz, akkor meg kell keresni a pótlás legjobb módját. Az esetek döntő többségében ásott vagy fúrt kút a megoldás. (Vezetékes vízre nem szokás alapozni egy vadaskertet.) A víz kiemeléséhez nagyon jól bevált a szélkerék, ha elegendő a szeles napok száma. Egyébként villanyáramra kell alapozni. Elegendő hely a széthúzható etetéshez Nagyon fontos tárgyi feltétel a megfelelő számú és nagyságú etetőhely kialakításának lehetősége. Az etetőket tisztásokra, erdőszélekre kell telepíteni. Szórók, lőcsillagok kialakításához több-kevesebb fát ki kell vágni. Ezzel szemben az erdészeti munkaterven felül nem szívesen engednek meg fákat kivágni, ezért a szükséges fakivágások engedélye nagyon fontos tárgyi feltétele a vadaskert létesítésének. 16

A tervezés, építés során megvalósított további tárgyi feltételek: vadaskertben vadasfarmon (1. ábra) legalább 10 % vadföld és vadlegelő legalább 10% fával borított terület, zsigerelő terület, teríték helye, legelő felújításra pihentetett terület, amennyiben a technológia meg- befogó, mérlegelő, kezelő épület, kívánja: befogók, tenyészkert továbbá mindkettőben a szükséges: szállító eszközök, lesek, kerítések és kapuk, takarmány mennyiségi és minőségi biztosítása, tárolási lehetősége. A megvalósítás során arra kell törekedni, hogy egy folyamatban megépüljön az egész létesítmény. A kertek esetében nem is probléma, de a farmok általában nem épülnek egyszerre. Ezt természetesen előre tudja a beruházó és ezért a terv is csak részben készül el. Nagyon hibás gyakorlat. A tervet az egész létesítményre el kell készíteni a legaprólékosabban, és utána azt meg lehet tenni, hogy kijelöljük az azonnal és a későbbi ütemekben épülő részeket. A farmon az első ütemben meg kell épülni a befogónak, a karanténnak és egy vagy kettő kertnek. Továbbá ki kell jelölni a többi kert és a terelő folyosó körvonalát és a folyosóból annyit megépíteni, amennyi összeköttetést teremt a megépült részek között. A farm elhelyezése ritkán olyan szerencsés, hogy meglegyen a szükséges legelő és az erdő is. Általában utólag kell fásítani és védő, valamint takaró fasorokat ültetni. Ezért kell kimérni a teljes területet, hogy az első ütem építésével együtt a fák telepítése is elkezdhető legyen. A következő nagyon fontos kérdés a vadföld. Mint korábban volt szó róla, a lehetősége az elsődleges tárgyi feltételek közé tartozik. Most a megvalósítás során haladéktalanul ki kell alakítani és a szükséges munkákat elvégezni, hogy mire záródik a kerítés és emelkedik az állatlétszám a takarmányozás része lehessen. A vadföldre annál nagyobb szükség van, minél kevesebb az aljnövényzet, a szegély, a cserjeszint. A zsigerelő területet és a teríték helyét a kerítésen kívülre kell tenni. Ez mind állategészségügyi, mind munkaszervezési szempontból hasznos. Esztétikai és munkaszervezési szempontból egyaránt szerencsés, ha a két területet is elválasztjuk egymástól. 4.1.2. Személyi feltételek Állattenyésztésben és vadgazdálkodásban járatos, legalább középfokú képzettséggel és többéves gyakorlattal rendelkező vezető irányítsa a farmot vagy kertet. Mellette egy szakmunkás és a terület (állatállomány) nagyságának megfelelő számú betanított segédmunkás. Szükség esetén a munkacsúcsokhoz legyen elegendő idénymunkás. 17

1. ábra: Szarvasfarm elvi rajza. 4.2. Vaddisznó vadaskert, vadasfarm A vaddisznós zárttéri tartásának céljai, tárgyi és személyi feltételei nagyrészt hasonlóak, de részben eltérőek, mint a kérődzőknél. Lényeges eltérés, hogy vaddisznó vadasfarm elméletileg lehetséges, de pillanatnyilag ilyen Magyarországon nem működik. Az elsődleges célkitűzések: vadaskert vadasfarm (?) vadászat és kapcsolódó vadhús értékesítés tenyészállat értékesítés bemutatás génbank kutatás 4.2.1. Tárgyi feltételek Lényegében megegyeznek a szarvasoknál felsoroltakkal, azzal a kiegészítéssel, hogy a víz még jobban kell a vaddisznós kertben. A vaddisznós kertben a vadföldnek is nagyobb jelentősége van, mint a szarvaskertekben. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy a vaddisznót nagyobb sűrűségben tartjuk, mint a szarvasokat, másrészt a vaddisznó a területet jobban kiéli. Az így keletkezett hiány pótlására 18

alkalmas a vadföld. A vadföld egy részét túróföldnek kell kialakítani, azaz már a megvalósítás során csicsókával bevetni, hogy mire bekerülnek az állatok már szaporodó, önmagát megújító ültetvény legyen. Ezt később nehéz elérni. Ha sikeres a telepítés 5-6 évig jó túróföld. A technológiától függ, hogy egységes, vagy megosztott a vadászkert, és vannak-e kiegészítő kisebb kertek vagy tenyészkert (2. ábra). Amint az ábrán is látszik karantén mindenképpen szükséges, már csak azért is, mert az építés idején itt gyűlik a későbbi állomány. A karantén neve szerinti szerepét csak ritkán tölti be, viszont a technológiába jól illeszthető szerepet kap az üzemelés során. A karanténban mindenképpen ajánlott a betonozott etetőtér. Ennek elsősorban higiéniai szempontból van jelentősége, mert jól tisztítható és fertőtleníthető. A másik fontos szempont, hogy a viszonylag kis területen olykor sok állatot tartunk. Ha földről vagy vályúból etetünk, a területet hamar feltúrják, összetapossák az állatok és az etetést át kell(ene) helyezni, de a kis terület miatt nincs sok lehetőség. Ugyanezen elvek alapján a tenyészkertben is indokolt a betonozott etetőterek létesítése. 2. ábra: Vadaskert elvi rajza. A tervezés, építés során megvalósított további tárgyi feltételek: Etetők, szórók, itatók, dagonya, takarmányos-, cserkelő- és egyéb út, vadföld, magaslesek, beépített és mobil befogók valamint átfogók, lőállások, lőcsillagok, kapuk, átjárók, teríték helye, zsigerelőhely, bél és hullarészek elhelyezése, hulladék elhelyezése, vendégvadászok pihenő- és étkezőhelye Bármelyik állatfaj számára készült létesítményről legyen szó, a technológiával együtt kell tervezni, tehát annak megfelelően helyezik el a berendezéseket. Mint a 3. ábra is mutatja, még a takarmányos kocsi útvonalát is tudni kell már a megvalósítás idején, hiszen az etetőket arra az útvonalra fűzzük fel. A 3. ábra a berendezések féleségeit mutatja, de a számukat nem. Nyilvánvalóan az etetetők és az itatók száma egy kertben a terület nagyságától és az állatlétszámtól függ. Az elvi elrendezés viszont lényeges, hogy valamennyi fontos helyszín (itató, etető, szóró, vadföld stb.) közelében legyen magasles, a teríték és a zsigerelő kívül van, a takarmányos kocsi útvonala folyamatos és a főbejáraton kívül még van közlekedési lehetőség a kerítésen át. 19