Bankjog - Tőkepiaci alaptan I. Élőadások vázlatai 2014 ősz MsC képzés Pénzügyi tőkepiaci szektor szabályozása avagy A rendszerszintű anomáliák kezelésének problematikája 1

- Tőkepiaci alaptan Tematika rövid r ismertetése se A pénzügyi rendszer jogi szabályozása bank közjog A pénzügyi rendszer feladata Állam feladata és szerepvállalása a pénzügyi rendszerben Történet (hazai és nemzetközi) Hpt. Tpt., Bszt. 2007-es Pénzügyi válság okai következményei Magyar devizahitel mint a szabályozás és ellenőrzés negatív példája Egyes bankügyletek bank magánjog Forrásoldali ügyletek - bankszámla, folyószámla, bankkártya, betét, OBA, treasury ügyletek Eszközoldali ügyletek - korlátozások a hitelezés területén Tőkepiaci alaptan Értékpapír fogalma, értékpapírok jogi szabályozása, egyes értékpapírok Értékpapír kibocsátás Tőkepiacok és szereplők 2

Részletes tematika A pénzügyi rendszer intézményeinek szabályozása; - a pénzügyi intézmények rendszeréről, pénzintézet típusokról; - a jogi szabályozás rendszeréről Pénzügyi rendszer szabályozásának dilemmái pénzügyi válság a magyar devizahitelek tanulságai Bankügyletek I bankszámla szerződés, bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés), cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája, készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk), elszámolás forgalom, klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber), nemzetközi fizetési forgalom Bankügyletek II a treasury tevékenysége egy pénzintézeten belül (likviditás biztosítása, deviza és valuta váltás, betét/hitel futamidő transzformáció, azonnali és határidős ügyletek, fedezeti ügyletek, spekuláció) Bankügyletek III betétszerződés, takarékbetétkönyv, betét és intézményvédelem szabályai (direkt és indirekt garanciák OBA, OTIVA, ill. tartalékolási szabályok, tőkemegfelelés, felügyelet), törvényes és szerződéses kamat, késedelmi kamat, kamat és hozamszámítás (call számla, EBKM, BUBOR, LIBOR, EURIBOR) 3

Részletes tematika Bankügyletek IV a hitelezési és befektetési tevékenység (kockázatvállalás mértékének megállapítása, korlátozások), hitel és kölcsönszerződés szabályai, (típusok: cél, lejárat, kamatozás szerint), kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelezés (import és export akkreditív, faktoring, forfaiting), hitelkereskedelem (kötelezettség átvállalás, engedményezés szabályai) Bankügyletek V egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: bankgarancia (kellékek, kötelezettségvállalás tartalma, fajtái: fizetési, jó teljesítési, ajánlattételi), pénzügyi lízing, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, vagyonkezelés, ügynöki tevékenység, pénzfeldolgozás Tőkepiaci alapismeretek I értékpapír piacok (tőzsde, OTC) értékpapír piaci szereplők, befektetési bankok, értékpapírforgalmazók, brókerek Tőkepiaci alapismeretek II - Befektetési banki tevékenység, szolgáltatások termékek 4

Polgári Jog - különösen Szerződések joga Kötelmi jog ált. rész Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések Intézmények szervezet, jogállás, működés Bankügyletek Mit szabályoz a Bankjog? Gazdasági Jog Ptk (benne a régi Gt.) Csőd tv. Verseny tv. Stb. Bankjog magánjog - közjog Pénzügyi Jog Államháztarás joga Önkormányzatok pénzügyei Nemzetközi pü.j. Vámjog Adójog Devizajog Tőkepiaci jog Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog) 5

Fogalmak a pénzügyi rendszer pénz és tőke (fizetések és megtakarítások, egyes pénz és tőkepiaci termékek) áramlásának rendszere Pénzügyi rendszer intézményei = pénzügyi intézmények + igazgatási (engedélyező és ellenörző) szervezetek pénzügyi intézményrendszer = a pénzügyi intézmények rendszere Bank közjog területén előíró, kötelezően betartandó (ú.n. kógens) szabályok határozzák meg az engedélyező (hatósági jogkörrel felruházott szervezet) és az engedélyes (engedélyt szerzett) pénzügyi intézmény közötti jogviszonyt. Ez engedélyező engedélyes azaz alá és felé rendelt viszony (nem egymás mellé rendelt személyek, szervezetek kapcsolata) Bank magánjog területén, a pénzügyi intézmények és partnereik között, szerződések megkötésével létrejövő jogviszonyokat többnyire megengedő (diszpozitív) jogszabályok határozzák meg. 6

Pénzügyi rendszerről általában a pénzügyi rendszer szerepe, intézményei az állam szerepvállalása (oka, mélysége) Pénzügyi rendszer jogi szabályozása történet mit szabályoz a bankjog fontosabb jogszabályok Magyarországon pénzintézetek tipusai pénzintézetek tevékenységének szabályozása egyes bankügyletek szabályozása 7

Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása Deviza és futamidő konverzió Pénzügyi rendszer helye és s szerepe Háztartási jövedelmek Export árbevétel Vállalatok Import kif. Külföld Hitelfelvétel Kiadások Állami költségvetés Pénzügyi rendszer Kiadás Háztartások Adók Hitelezés 8

Állam érdeke, feladata, felelőssége Axióma: a pénz- és tőkepiac hatékony működése a modern, piac-, profit- és növekedés-orientált gazdaságok stabilitásának az alapja Pénzintézetekbe vetett bizalom megléte - erősitése, mert ennek hiányában pénz külföldre, párnába, ingatlanba stb. következmény: pénzforgalomban zavarok lelassul a pénz forgási sebessége forráshiány (összegben, deviza nemben, lejáratban) készpénzigény és forgalom növekszik árnyék gazdaság Adóbevételek kiesése államháztartási hiány stb. Stabil, hatékony működés feltételeinek megteremtése + fenntartása Állam feladata - szerepválallás 9

Állam szerepevállalása szabályozás felügyelet közvetlen részvétel Modellek: univerzális - ill. pénzügyi és befektetési szolgáltatás felügyelete külön, azon belül felügyeleti modellek: kormányzat része pü. Miniszter (pl. Japán) tárcaközi bizottság (Görögország) központi bank (Anglia, USA: Fed+Gov) speciális ügynökség (Belgium, Svájc) vegyes (Franciaország) Társasági formában részesedés önálló vállalat Támogatási rendszerek Magyarország: MNB Pénzforgalom Devizajogsz. Jegyanki előirások 10

Állami szerepvállal llalás - szabályoz lyozás 20-as évek csődjeinek tanulságai gai: alapitás és tevékenység végzése szigorú feltételekhez kötése betétgyűjtés és hitelezés korlátozása állami felügyeletek létrehozása rendszeres jelentési kötelezettség bevezetése visszacsatolás a szabályok 1970-es évek pénzügyi piacainak deregulációja US és GB Thatcher Reagen infláció mérséklés, tőkeáramlás elősegítése (részben a privatizáció miatt) 30 évig az efficient way jelzővel illették a pénzpiacok neoliberalizmusának is nevezték BIS* és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (1975) - ajánlások EU direktívák szerepe Gazdasági politikai integráció és szabályozás (harmónizáció, központosítás, közös deviza vs. tagállami költségvetési önállóság) *Bank of International Settlement, www.bis.org 11

A 2007-es pénzügyi válság Okai Sub prime lending ABS és CDO, mint a 20. század legnagyobb pénzügyi találmánya bukás a 21. században? Haszonszerzési vágy határai szakértelem hiánya A hitelminősítők szerepe élet és halál urai? Begyűrűzés termékeken és garanciát vállaló kibocsátókon keresztül (Lehman Bros - 2008 szept. 15, Merrill Lynch - 2008 szept. 14, Goldman Sachs, Morgan Stanley) Következményei Államkincstárak kiűrítése, eladósodása pénzügyi szektor fontossága az egyes nemzetgazdaságokban Államosítás a kapitalizmius vége? Az államkapitalizmus veszélye? Állami szerepvállalás határai és korlátai a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje Rendszerszintű anomália gazdasági jelentőség - nyereségvágy 12

A 2007-es pénzügyi válság Gyökerek Tőkemegfelelés Tőkemegfelelés miatt a pénzintézetek profit-növelési útjai (menniységi és minőségi módszer) Mérlegben tőke felszabadítása ABS Kockázatkezelés és hitelminősítés Pénzpiacról a tőkepiacra kerülő eszközök Fontos fogalmak: Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% 13

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás jövője je - 1 (2007-2008 2008 válsv lság) KövetkezmK vetkezményei - II Principle-based (elvi, ajánl nlási alapú) ) szabályoz lyozás s változv ltozása rule-based (előíró szabályokat tartalmazó) ) rendszerre Pénzügyi innováci ció már r első sorban nem a tőket keáramlást segítette, hanem öncélú profitszerzés s eszköze ze lett? Helyes válasz v az innováci ció visszaszorítása, sa, termékek egyszerűsítése? se? Túlszabályozás s megjelenése? Új j intézm zmény G20-2009 FSB (Pénz nzügyi Stabilitási Tanács) - koordinál Összefoglalóan an elmondható: A pénzp nzügyi intézm zmények szabályoz lyozásának törtt rténetét és s fejlődését t a pénzügyi válsv lságok határozz rozzák k meg. A válsv lságok után n szabályoz lyozási kényszer/hullám m megpróbál l utólag reagálni a válsv lság g okaira. 14

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás jövőjeje - 2 EURO övezeti válsv lság van megoldás? 2011-es euro övezeti válsv lság eladósodott államok államadósságot felvásárl rló bankok görög g válsv lság/francia, belga stb. bankok (adófizet fizetők pénzének nek /költs ltségvetési források/ felhasználása sa a pénzp nzügyi szektor ismételt megmentésére újabb államadósság g válsv lság euro övezeti válsv lság) Pénzügyi integráci ció,, politikai integráci ció nélkül l megbukott?... avagy hogyan tovább EURO? Megoldási alternatívák k vs. politikai populizmus mi mennyibe kerül? Közvetlen K vagy pénzintp nzintézeti zeti rendszeren keresztül történő szanálás? s? 2011 októberben a válasz v megszületett ( Merkel( Merkel-Sarkozy paktum)... Greek living dead 2012 az ECB intervenciós éve nemzetközi zi nyomás meddig tartható? Populizmusra épülő demokráci ciák k vs. morális értékrendszerre épülő észak- európai demokráci ciák EU belső ellentétek tek éleződése EU országok államadósságát t az európai bankok tőkekorlt kekorlát t nélkn lkül finanszírozhatj rozhatják erre (lenne) válasz v a többlett bblet-tőke követelmk vetelmény (?) 15

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás jövője je - 3 2011 szeptember - UBS botrány - 2 Mrd dolláros rogue trader esete Felügyelet erősítése? se? 30 éves liberális lis Thatcher-féle City felszámol molása? Európai tranzakciós s bankadó (aminek semmi köze k a magyar szolidaritási bankadóhoz) Angol pénzintp nzintézetek zetek ring fencing terve 2011 szeptember a füstbe f ment terv? Basel II = 8% tőkemegfelelt kemegfelelés s után Basel III 2011 = 10% mennyibe kerül? bevezetési terv 2013-2015, 2015, majd 2018 március m 31, majd 2019 március 31 Univerzális bankrendszer vége? v Takaréksz kszövetkezeti rennaisance? Többlet-tőke magasabb tőkemegfelelt kemegfelelési mutató,, több t részre r osztott szavatoló tőke stb. tőkeerős s bank = bizalom (állami( érdek) Tőke!!!...Jó,, de honnan? Nyereségből és s piacról... Jó, J, de meddig? állami forrásb sból?... Jó, J, de miből? 16

Állami szerepvállal llalás - szabályoz lyozás Összefoglalva: 2007-2012 2012 (?) pénzp nzügyi és s gazdasági gi válsv lság g tanulságai a szabályoz lyozásban (adófizet fizetők k pénzp nzéneknek /költs ltségvetési források/ felhasználása sa a pénzp nzügyi szektor megmentésére, államosítás, s, felügyelet erősítése, se, hitelezés) circu(lu)s vitiosus a pénzp nzügyi intézm zményrendszer univerzalitásának nak alkonya, államadósság g válsv lság egyik oka Szabályoz lyozás problémái általában állandóan és gyorsan változó piaci körülmények, termékek a pénzintézetekkel szembeni elvárások különbözősége a túlszabályozás veszélye rendszerszintű anomália? haszonszerzés vs. gazdasági funkció 17

Állami szerepvállal llalás - szabályoz lyozás Szabályoz lyozás célja általában: jó tulajdonos (áttekinthető tulajdonosi struktúra, tőke, szakmai tapasztalat) kompetens vezetéssel prudens működés megkövetelése (t.k. körültekintő kockázatkezelés) piac átláthatóságának biztosítása válsághelyzet megelőzése bank roham elkerülése Magyar szabályozás 18

Állami szerepvállal llalás - szabályoz lyozás Magyarország 1987 január 1.-től kétszintű bankrendszer Előtte MNB közvetlen kapcsolatban állt a gazdálkodó alanyokkal: fizetések bonyolitása, hitelezés stb. ( + OTP, Takarékszövetkezetek, ÁFB - beruházások finanszirozása, MKB - külkereskedelemmel kapcsolatos bankműveletek, PK - devizakülföldiekkel kapcsolatos) Külön törvények a pénzintézeti (kiegészitő pénzintézeti), és befektetési (kiegészitő befektetési) szolgáltatási tevékenység szabályozására 1990. (Épt. és Tt.) és 1991.-ben (Hit.) - Bankok csak leányvállalataik utján végezhettek befektetés szolgáltatási tevékenységet 1996-ban rekodifikáció (Épt. + Hpt.) Hpt. többször modósítva 2001-ben Tpt. 2007-ben Bszt. 2014-ben új Hpt. 19

Polgári Jog - különösen Szerződések joga Kötelmi jog ált. rész Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések Intézmények szervezet, jogállás, működés Bankügyletek Mit szabályoz a Bankjog? Gazdasági Jog Gazdasági Társaságok Egyéni vállalk. Csőd tv. Bankjog magánjog - közjog Verseny tv. Értékpapirjog Pénzügyi Jog Államháztarás joga Önkormányzatok pénzügyei Nemzetközi pü.j. Vámjog Adójog Devizajog Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog) 20

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás Európai integráci ciós s szabályok -1 2003 2011 Lamfalussy-folyamat Első szint: EU Bizottság, EU Tanács és EU Parlament által keretjogszabályok Második szint: részletes végrehajtási rendeletek szabályozóbizottságok által (Európai Bankbizottság EBC) első sorban implementációs kérdéseket szabályozott Harmadik szint: technikai szabályok nemzetközi felügyeleti munka összehangolása (Commitee of European Banking Supervisors) - végrehajtási ajánlások (nem kötelező erejű szabályok) Negyedik szint: nemzeti pénzügyi felügyelet 21

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás Európai integráci ciós s szabályok -2 2011-től Larosiére jelentés alapján új EU pénzügyi felügyeleti rendszer - Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB European Systemic Risk Board) makroprudenciális felügylet - Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS European System of Financial Supervisors) - Single Rulebook- irányelvektől a rendeletek felé - Integráció laza teljes integráció csak a távoli jövőben 22

Állami szerepvállal llalás szabályoz lyozás Európai integráci ciós s felügyeleti intézm zmények 2011 január r 1-től1 23

Magyar szabályozás alapjai Pénzügyi Kiegészitő pénzügyi szolgáltatás 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) Befektetési Kiegészitő befektetési szolgáltatási tevékenység Törvény tőkepiacról (Tpt.) és a Befektetési szolgáltatásokról (Bszt.) Univerzális bankrendszer 24

Hpt. 1 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) felépitése célja hatálya pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározása pü.-i intézmények engedélyezés pü.-i vállalkozások tulajdonjogának gyakorlása banküzem prudens működése Tőkére (tőkepufferek) kockázatvállalásra likviditás biztositására betétbiztositás és intézményvédelem pü.-i intéznények számvitele és könyvvizsgálata 25

Hpt. céljai : hitelintézeti rendszer működőképességének, hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása ésszerű kockázatvállalás megfelelő tartalékképzés meghatározása a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása Hpt. hatálya : Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészitő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre magyarországi székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltató által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Hpt.-ben meghatároztt szolgáltatási és bankképviseleti tevékenység felügyeletére a magyar hatóságok felügyeleti tevékenységére Hpt. 2 26

Tőkepufferek - 1 Hpt. - a fix mértékű tőkefenntartási puffer, melyet a pénzügyi intézmény a minimális tőkeelőíráson és a pénzügyi szektor felügyelete (MNB) által esetlegesen előírt többlettőke követelményen túl köteles képezni. Mértéke a teljes kockázati kitettség 2,5 százaléka. A hitelintézetek 2016. január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére, melynek mértéke 2019. január 1- jétől kezdődően kell, hogy a 2,5 százalékos mértéket elérje. 27

Tőkepufferek - 2 Hpt. - az anticiklikus tőkepuffert, melynek célja, hogy a hitelintézet a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzon fel ahhoz, hogy egy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. Ezt az anticiklikus tőkepuffer rátát az intézményeknek a minimális tőkekövetelményen, az MNB által esetlegesen előírt többlettőke-követelményen és a tőkefenntartási pufferen felül kell képeznie. Mértékét az MNB határozza meg és az a teljes kockázati kitettség 2,5 százalékában került maximalizálásra. Az anticiklikus tőkepuffert legkésőbb 2019. január 1-jétől kötelesek a hitelintézetek képezni; 28

Tőkepufferek -3 Hpt. - pótlólagos tőkepuffert egyes hitelintézetek számára, melyek különös kockázatot jelentenek az európai, illetve nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Magyarországon az MNB határozza meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és ezen túlmenően a rájuk alkalmazandó pótlólagos tőkepuffer mértékét is, mely a teljes kockázati kitettség 2 százalékban került maximalizálásra. Ezen hitelintézetek 2016. január 1-jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére 29

Tőkepufferek - 4 Hpt. - magyar jogszabály bevezeti a rendszerkockázati tőkepuffer fogalmát és követelményét is, melynek az alkalmazása azonban a hazai felügyeleti szerv, az MNB döntésén alapul. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi, mértékét és az érintettek kitettségének körét az MNB határozza meg. 30

Hpt. hatálya nem terjed ki: MNB-re elkülönitett állami pénzalapokra Magyar Államkincstárra Kincstári Vagyoni Igazgatóságra egyes nevesitettnemzetközi pénzügyi intézmények mo-i tevékenységére postai pénzforgalmi közvetitő tevékenység nemzetközi postautalvány szolgáltatási Hpt. 3 nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtása 31

Pénzintézeti tevékenységek Magyarországon (kereskedelmi banki tevékenység) A szereplők státusz-joga, jogállása, működési formái, tőkeszükséglet, szakértelem Egyes, szabályozott tevékenységek Forrásoldali ügyletek Eszközoldali ügyletek Nevesítetten nem szabályozott, származtatott tevékenységek 32

Pénzint Pénzintézeti nzintézeti zeti tevékenys tevékenységek kenységek Két alapvető tevékenységi tipus: pénzügyi szolgáltató befektetési szolgáltató Meghatározza a tőkekövetelményt személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB hitelintézet pénzügyi vállalkozás Pénzügyi szolgáltatások - I betétgyűjtés pénzkölcsön nyújtása pénzügyi lizing üzletszerű, rendszeres pénzforgalmi szolgáltatások készpénz-helyettesitő fizetési eszközök kibocsátása kezesség és bankgarancia nyújtása Hpt. 4 Pénzügyi szolgáltatások - II váltóval, csekkel, valutával, devizával saját számlára vagy bizományoskénti kereskedés befektetési alapkezelés letéti szolgáltatás, széf szolg. hitelreferencia szolgáltatás önkéntes kölcsönös biztositó pénztár és magánnzugdijpénztár részére vagyonkezelés + Kiegészitő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltás, pénzfeldolgozás, bankközi ügynök, elszámolási forgalom ügylet 33

Pénzügyi intézmények: 1 Hitelintézetek - kizárólagosan: betétgyűjtés ill. saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása, pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz-helyettesitő fizetési eszköz kibocsátása bank szakositott hitelintézet szövetkezeti hitelintézet 2 Pénzügyi vállalkozások Hpt. 5 34

Hitelintézetek Hpt. 6 Bank - rt. formájában működő hitelintézet, legalább 2 milliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik, és min. betétetgyűjtés, pénzforgalmi szolg. végez Szakositott hitelintézet - külön törvényben tőke- tevékenység előírások, de nem végezheti a pü-i szolgáltatások teljes körét A lakástakarékpénztárak (Lpt.) A jelzálog-hitelintézetek A Magyar Export-Import Bank Szövetkezeti hitelintézet - takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként működhet, legalább HUF 250 mio pénzben befizetett jegyzett tőke, tevékenységük korlátozott: Takarékszövetkezet - kezesség, bankgarancia, bef.alap./nyugdijpénztár vagyonkezelés, készpénzátutalás, kliring tev., pénzfeldolgozás, pénzpiaci ügynök NEM, valuta/deviza ügyletek csak saját számlára Hitelszövetkezetek - u.a. mint takarékszövetkezetek, különbség: tevékenységét csak saját tagjai körében végezhet, kiv. a pénzváltást Takarékszövetkezetek államosítása 2013-ban 35

Pénzügyi vállalkozások - 1 Formája - rt. vagy szövetkezet, legalább HUF 50 mio pénzben befizetett jegyzett tőke Tevékenysége - pénzügyi szolgáltatások, pénzforgalmi szolgáltatás és betétgyűjtés kivételével, Visszafizetendő pénzeszköz nyilvánossággtól való elfogadása csak a saját tőkéjét meg nem haladó mértékben lehetséges Kizárólag p.v. tevékenysége lehet bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység (ismerik a kereskedők pozicióit - bennfentes info) Külön szabályok az elszámoló házakra Hpt. 7 36

Pénzügyi vállalkozások - 2 Hpt. 8 Külön szabályok az elszámolás forgalom lebonyolitását végző elektromos átutalási rendszert működtető vállalkozásra (elszámoló házak): - csak rt. formában, névre szoló részvényekkel és legalább forint 500 mio jegyzett és befizetett tőkével. Tulajdonosi korlátozás: MNB, hitelintézet, más elszámolóház, értékpapir-elszámolóház csak készpénz-helyettesitő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek elszámolását végző p.v. HUF 150 mio jegyzett tőke Egyes p.ü.-i tevékenységeket, nem csak p.ü. intézmények végezhetnek, de jogi személyiségű társaságok vagy szövetkezet is. p.ü. szolg. közvetitése, pénzváltás, pénzfeldolgozás - min. HUF 5 mio tőke. 37

Hpt. 9 Pénzügyi intézmények, p.ü. -i szolgáltatásokon kívűl, üzletszerűen, kizárólag kieg. p.ü. -i szolgáltatást, aranykereskedelmi ügyletet, biztositási ügynöki, árutőzsdeügynöki és befektetési, kieg. befektetési szolgáltatást végezhetnek. Bank teljes körét Szövetkezeti hitelintézet ügynöki tevékenységet + letétkezelés, őrzés és befektetési tanácsadást Bankfiók, banképviselet, bankholding fiók a pénzintézet részét képezi, elkülönült szervezettel, üzlethelziséggel közvetlenül folytatja a hitelintézet által végezhető tevékenységet. OECD vállalás - külön tv a külföldi pénzintézetek mo-i fiókjairól... 38

Prudens banktevékenység biztosításának eszközei - 1 Rendszerszintű védelem szükségessége jogszabályok kohéziója Megfelelő tulajdonos, megfelelő tőke Kompetens management Hpt. Kockázatkezelés Belső ellenőrzés Engedélyezési rendszer Felügyelet Auditálás Betétbiztosítás Állami szerepvállalás egyéb eszköze: közvetlen részvétel Számviteli szabályok szerepe 39

Prudens banktevékenység biztosításának eszközei - 2 Kockázatkezelés Rendszerszintű védelem szükségessége jogszabályok kohéziója Hitelkockázat Kamatkockázat Likviditási kockázat Működési kockázat Sentiment tömeg viselkedése Csalás külső támadás Szabályzók megváltozása piaci körülmények változása Jogi eszközök - korlátozások Üzleti tevékenység korlátozása mérleg összetételére vonatkozó korlátozások Árképzés szabályozása indirekt módon támogatott termékeknél Terjeszkedés fúzió kontroll 40

Tőkepiaci jog Befektetési tevékenys kenység Tpt. / Bszt. Két alapvető tevékenységi tipus: pénzügyi szolgáltató befektetési szolgáltató Meghatározza a tőkekövetelményt személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB Befektetési szolgáltatások - I ügynöki bizományosi saját számlás kereskedelmi portfolió kezelés üzletszerű, rendszeres jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz Kiegészitő Befektetési szolgáltatások értékpapir leltétkezelés értékpapir letétiőrzés tanácsadás Corpfin, M&A befektetési tanácsadás értékpapir forgalomba hozatal megszervezése befektetési hitel nyújtása értékpapir-számla vezetés ügyfélszámla vezetés Átruházható értékpapir pénzügyi határidős ügylet határidős kamatlábszerződés kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) ezekre opció 41

A magyar devizahitel mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa A probléma gyökerei, és a kinőtt fa óriás A probléma növekedésének okai Mit lehetett volna tenni? (utólag könnyű...) Mit lehet még tenni? (most már nehéz...) A 180 forintos törvény avagy egyszerű lopás törvénnyel Erőtlen, hatástalan állami segítség (színlelt próbálkozás) Ismételt sarc ideológiai alapon, kettős politikai szándékkal Zombi bankok kialakulásának kockázata gazdaság lassulása leminősítés adósságcsapda mélyülése; protekcionista államkapitalizmus előszele? 42

A magyar devizahitel mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa Ki a felelős a tömeges devizahitel-folyósításért? erkölcsi, anyagi felelősség kérdése telepíthető-e kártérítési felelősség? A 180 forintos törvény okozta károkozásért (lopásért) való felelősség kérdése Tanulság tanulópénz, sokadszor... Állami szerepvállalás határai és korlátai a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje Magyarországon impotencia után (ön)herélés Rendszerszintű anomália pénzügyi szektor gazdasági jelentőség nyereségvágy Innováció és univerzális bankrendszer alkonya? 43