ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A reklámtevékenység átfogó ellenırzésérıl, különös tekintettel a megtévesztı kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára Budapest, 2015. december
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: SEF-1591/2015 Témafelelős: Majlinger Zsuzsanna dr. Kassai Barbara Ö S S Z E F O G L A L Ó J E L E N T É S A reklámtevékenység átfogó ellenőrzéséről, különös tekintettel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára BUDAPEST, 2015. DECEMBER
1. Vezetői összefoglaló Napjainkban a fogyasztók sokszor hangzatos, sokat ígérő, kedvezményekkel, akciókkal, leárazásokkal kecsegtető reklámok alapján döntenek nemcsak egy-egy üzlet felkeresése, hanem egy-egy vásárlás mellett is. Annak érdekében, hogy a fogyasztók alapvető, tájékoztatáshoz való joga ne sérüljön, elengedhetetlen, hogy a hirdetések az általános, valamint a speciális reklámjogi követelményeknek is megfeleljenek. A 2015. évi témavizsgálat keretében a kormányhivatalok összesen 2 039 ellenőrzést folytattak le, melyek során 269 reklámban találtak jogsértést, így ezen eredmény összességében hasonlóan a 2014-ben tapasztalt jogsértési gyakorisághoz 13%-os kifogásolási arányt mutat. A 2 039 reklámellenőrzés 1 880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést. A témavizsgálat ideje alatt 1 790 vállalkozást vontak vizsgálat alá a kormányhivatalok, melyek közül 255 követett el valamilyen jogsértést. Az ellenőrzés során kifogásolt reklámok miatt indult eljárások eredményeképpen a kormányhivatalok összesen 235 határozatot hoztak, amelyek közül a jelentés összeállításának időpontjában 181 döntés emelkedett jogerőre. A kormányhivatalok 206 kötelezésre szóló határozatot, 28 kötelezést és fogyasztóvédelmi bírságot is, valamint 1 kizárólag bírságot tartalmazó érdemi döntést hoztak. A kiszabott bírságok összege 1.510.000,- Ft volt. Mindezek továbbra is indokolják, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységét a jövő évben is folytassa, külön figyelmet fordítva azon vállalkozásokra, amelyek 2015-ben jogszabálysértést követtek el. 2. Az ellenőrzés indoka, célja Az elmúlt évek tapasztalatai indokolttá tették, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben is kiemelt figyelmet fordítson a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálatára. A reklámok olyan jelentős eladásösztönző eszközök, amelyek nemcsak befolyásolják, de meg is határozzák a fogyasztók ügyleti döntéseit. A fogyasztók valóságnak megfelelő tájékoztatáshoz való jogának minden körülmények között érvényesülnie kell, így a termék megvásárlását, szolgáltatás igénybevételét népszerűsítő reklám nem tartalmazhat megtévesztő állítást. Az idei évben is különösen nagy hangsúlyt kapott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ennek megfelelőn az egészséggel, az arra gyakorolt hatással, az életmóddal, az emberi szervezet működésével, a hangzatos jelzőkkel hirdetett csodaszerekkel, gyógyhatással reklámozott egyéb termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos, reklámokban megjelenő állítások valóságtartalmának vizsgálata meghatározó volt a témavizsgálat során. 3. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével 2015. március 23. - november 06. között került sor. 2
4. Az ellenőrzés általános tapasztalatai A 2015. évi témavizsgálat keretében a kormányhivatalok összesen 2 039 ellenőrzést folytattak le, melyek során 269 reklámban találtak jogsértést.. A kifogásolt hirdetések közül 3 több szempontból is jogsértőnek minősült. Ezen eredmény összességében hasonlóan a 2014-ben tapasztalt jogsértési gyakorisághoz 13%-os kifogásolási arányt mutat. Megjegyzendő, hogy több esetben előfordult, hogy egy adott reklámhordozón több hirdetés került ellenőrzésre. Ennek megfelelően a 2 039 reklámellenőrzés rzés 1 880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést. Az ellenőrzések megoszlása 2500 2039 1880 2000 1500 Reklámellenőrzés (db) 1000 500 269 260 Reklámhordozók ellenőrzése (db) 0 Ellenőrzött Kifogásolt A fogyasztókat számos inger éri az eladásösztönző elemként ismert reklámok által. Tekintettel arra, hogy a reklámok hatást gyakorolnak, nagymértékben befolyásolják a fogyasztók ügyleti döntéseit, a kormányhivatalok kivétel nélkül minden típusú reklámhordozót vizsgálat alá vontak annak céljából, hogy kiszűrjék a jogsértő reklámokat. Hasonlóan a megelőző évekhez a kormányhivatalok valamennyi érintett területre kiterjesztették ellenőrzési tevékenységüket, továbbá kiemelt figyelmet fordítottak a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra, valamint az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmának vizsgálatára is. Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig az interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámok esetében is ellenőrzést végeztek az egyes kormányhivatalok. Megemlítendő, hogy a reklámok rohamos elterjedésével az egyéb reklámhordozók köre is folyamatosan bővül. Az ellenőrzött és kifogásolt reklámok, valamint reklámhordozók megoszlását az alábbi tábla szemlélteti. Reklámellenőrzés Reklámhordozók ellenőrzése Ellenőrzött (db) Kifogásolt (db) Ellenőrzött (db) Kifogásolt (db) Közterületi/Kirakati 361 62 334 62 Újság/Magazin 351 66 303 64 Szórólap 226 15 214 13 3
Reklámújság 471 44 427 Internet 399 74 388 Televízió/Rádió 225 3 211 Egyéb 6 5 3 Összesen 2039 269 1880 43 73 3 2 260 5. A vizsgálat részletes megállapításai reklámhordozónként A kereslet-kínálat kínálat rohamos növekedésével a reklámozók egyre több pénzügyi forrást biztosítanak a vásárlást erősen befolyásoló reklámozási tevékenységükre, így a reklámhordozók száma, valamint megjelenésük gyakorisága folyamatosan növekszik. Tekintettel erre, a folyamatos, állandó jellegű hatósági ellenőrzés az összes hirdetési felület tekintetében szükséges. Mint ahogy az a fenti táblázatban is látható, a kormányhivatalok ellenőrzéseiket széles körűen, a látókörükbe került valamennyi típusú reklámhordozó vizsgálatával végezték. A kifogásolt reklámhordozók megoszlási aránya (%) 1% 0,5% 28% 24% Közterületi/Kirakati Újság/Magazin Szórólap 16,5% 5% 25% Reklámújság Internet Televízió/Rádió Egyéb 5.1 Közterületi reklámhordozók A közterületi reklámhordozók olyan, a reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszközök, amelyek azonnal, a fogyasztók által könnyen észrevehető módon hordozzák az információkat. Ilyenek például az óriásplakátok, a megállító táblák, a járművekre ragasztott vagy az általuk hordozott reklámfelületek, a festett cégtáblák, világító reklámberendezések, valamint a megállító táblák is. Megjegyzendő, hogy a kirakat a benne elhelyezett áruk népszerűsítését, sítését, megismerését, az üzlet forgalmának növelését szolgálja, ezért a kirakatban közzétett tájékoztatás is gazdasági reklámnak minősíthető. A 2014-ben megvizsgált 296 db reklámhoz képest 2015-ben 361 db közterületen közzétett hirdetést ellenőriztek a kormányhivatalok munkatársai, amelyek közül 62 db minősült jogsértőnek. A tavalyi évben tapasztalt 22%-os kifogásolási arányhoz képest, az idei 17%-os jogsértési gyakoriság csökkenést mutat. Érdekességként említendő, hogy a megvizsgált 361 db reklám 334 db reklámhordozót érintett, a 62 db kifogásolt hirdetés pedig 62 db reklámfelületen jelent meg. A jogsértő, közterületi reklámhordozókon elhelyezett reklámok közül az árfeltüntetési szabályokat megsértő (32%), a nyelvvédelmi rendelkezéseknek nem megfelelő (24%), 4
továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat megvalósító (19%) reklámok voltak a leggyakoribbak. 5.2 Újságok, magazinok 2015-ben a kormányhivatalok 303 db reklámhordozón 351 db reklámot vontak vizsgálat alá, amelyek közül 64 db hirdetési felületen 66 db bizonyult jogszabálysértőnek. Az újságokat, magazinokat érintő 19%-os jogsértési gyakoriság emelkedést mutat, a 2014-ben tapasztalt 16%-hoz képest. Megjegyezendő, hogy az internetes reklámok után az újságokban, magazinokban fellelt jogsértő reklámok száma a legnagyobb, amelyek közül a legtöbb kifogás az árfeltüntetési szabályokat (61%) érintette. Ezen túlmenően a jogszabálysértő egészséggel, egészségre gyakorolt hatással kapcsolatos állításokat tartalmazó hirdetések (14%), továbbá az egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat megvalósító (17%) jogsértések sem elhanyagolhatóak. 5.3 Reklámújságok, szórólapok A kormányhivatalok összesen 427 db reklámújság tekintetében 471 db reklám vizsgálatát végezték el, amelyből 43 db reklámhordozón 44 db esett kifogásolás alá (9%). Az ellenőrzött 226 db, szórólapon elhelyezett hirdetés közül pedig 15 db (7%) minősült jogsértőnek. Mindkét reklámhordozó tekintetében javuló tendencia figyelhető meg a tavalyi év mutatóihoz képest: 2014-ben ugyanis a reklámújságok esetén 12,5%, a szórólapoknál 9% volt a kifogásolt hirdetések aránya. A jogsértések döntő többségét mindkét reklámhordozó esetében az árfeltüntetési szabályok meg nem tartása, valamint kisebb részben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósításával járó reklámok tették ki. 5.4 Internet Napjainkban egyre több fogyasztó választja vásárlásait megelőzően tájékozódásra az internet világát. A világhálón gyorsan és naprakészen informálódhatnak a fogyasztók az őket érdeklő akciókról, kedvezményekről. Tekintettel erre, az ellenőrzéseket végző kormányhivatalok a vizsgálatok jelentős részét az internes reklámok esetében végezték el, ennek megfelelően 388 reklámhordozón 399 db hirdetést vontak vizsgálat alá, amelyek közül 73 db reklámfelület vonatkozásban 74 db jogsértő reklám került látókörükbe. Ennek megfelelőn, a 2015-ben tapasztalt 19%-os jogsértési gyakoriság erőteljes negatív irányú változást jelent a 2014-ben észlelt 10%-os kifogásolási arányhoz képest. Érdekességként említendő meg, hogy a 74 jogsértő reklám esetében 2 db hirdetés több szempontból is kifogásoltnak minősült, így a 74 jogszabálysértő reklám összesen 76 kifogást valósított meg. 5
Internetes reklámokkal kapcsolatos jogsértések megoszlása 47% 1% 1% 16% Egészséggel kapcsolatos állítás Egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Jogszerűtlenül forgalmazott áru Árfeltüntetési szabályok 32% Gyógyszer reklámozás 3% Egyéb reklámtilalom 5.5 Televízió és rádió Az audiovizuális és auditív reklámok úgymint a televízió- és rádióreklámok széles tömegeket képesek megszólítani, emiatt az ellenőrzések fokozottan kiterjedtek ezen típusú reklámhordozókra is. A kormányhivatalok 225 db reklámot vontak ellenőrzés alá, amelyek közül 3 db valósított meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. A tavalyi évben tapasztalt 2%-os jogsértési gyakoriság az idén tovább, azaz 1%-os kifogásolási arányra csökkent, amely a legalacsonyabb a reklámhordozók között. 5.6 Egyéb reklámhordozók Az idei témavizsgálat keretében a kormányhivatalok 3 db egyéb reklámhordozón 6 db reklámot vontak vizsgálat alá, melyek közül 2 db reklámhordozón 5 db hirdetés minősült jogsértőnek, ami 83%-os kifogásolási arányt eredményezett. Mint ahogyan arra a fentiekben is utaltunk a lehetséges reklámhordozók köre folyamatosan bővül. A kormányhivatalok egyéb reklámhordozóknak minősítették például az orvosi rendelőkben elhelyezett reklámfelületeket, valamint a ruházati terméket is. 6. A vizsgálat részletes megállapításai témakörönként A kormányhivatalok hatáskörük keretein belül vizsgálat alá vontak minden olyan típusú reklámot, mely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. A lefolytatott ellenőrzéseket és az azokhoz kapcsolódó kifogásokat az alábbiakban részletezettek szerint, témakörönként mutatjuk be. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy több olyan reklámot is észleltek a kormányhivatalok, amelyek nemcsak egy, hanem kettő vagy több vizsgálati szempontból is kifogás tárgyát képezték. 6.1 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A témavizsgálat kiemelt részét képezte a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat megvalósító hirdetések közé tartoznak például azon reklámok, amelyek a fogyasztók megtévesztésére, ügyleti döntésük kedvezőtlen 6
befolyásolására alkalmasak. Az ilyen gyakorlatok eseteinek köre igen változatos jogsértéseket ölel fel úgy, mint például a megtévesztő (valótlan) tájékoztatások vagy az elhallgatott információk. A szóban forgó kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése általában véve nagy körültekintést igényel a kormányhivatalok munkatársaitól, mivel a vállalkozások által közzétett tájékoztatások valóságtartalma sokszor csak többszöri helyszíni ellenőrzéssel ítélhető meg minden kétséget kizáróan, továbbá az ügy teljes feltárása érdekében sokszor szükséges más hatóságok bevonása is. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók ügyleti döntéseinek meghozatalát a reklám mint eladásösztönző elem jelenős mértékben meghatározza, a témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok a legkülönbözőbb reklámokat vonták vizsgálat alá. Az ellenőrzést végző munkatársak nemcsak a vevőket üzletbe csalogató akciókat, kedvezményeket ellenőrizték, hanem jelentős szerepet kapott az egyes termékekről, szolgáltatásokról, azok összetételéről, jellemzőiről, illetve elérhetőségeiről szóló reklámok vizsgálata is. Az eljáró kollégák kiemelt figyelmet fordítottak az olyan hirdetések kivizsgálására is, amelyekben egészségre, gyógyhatásra utaló állítások kerültek feltüntetésre, továbbá a betegségek, az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására utaló, reklámokban szereplő kijelentések ellenőrzésére is sor került. Mivel a fogyasztók körében egyre népszerűbbek a testsúlycsökkentést, alakformálást, megfiatalodást célzó szolgáltatások, az ezekhez kapcsolódó, valamint e szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok is a kormányhivatalok figyelmének középpontjába kerültek. Azonban az erre vonatkozó adatok a terület kiemelt jelentőségére tekintettel jelen vizsgálatban külön, a jelentés 6.2 pontjában kerülnek elszámolásra, illetve ismertetésére. A kormányhivatalok a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata során összesen 795 reklámot vontak ellenőrzés alá, amelyek közül 65 minősült (8%) valamilyen szempontból jogszabálysértőnek. A kifogásolt 65 reklám esetében 68 jogsértés került megállapításra, mivel néhány reklám több szempontból is jogszabálysértést valósított meg. Az ellenőrzött és kifogásolt reklámok reklámhordozók szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Ellenőrzött reklámok (db) Kifogásolt reklámok (db) Kifogásolási arány (%) Közterületi/Kirakati 98 12 12 Újság/Magazin 126 11 9 Szórólap 87 2 2 Reklámújság 201 13 6 Internet 155 24 15 Televízió/Rádió 127 3 2 Egyéb 1 0 0 Összesen 795 65 8 Az ellenőrzést végző kormányhivatalok a 65 kifogásolt, tisztességtelennek minősülő reklám vonatkozásában 21 esetben tettek kifogást akciókkal, kedvezményekkel kapcsolatos megtévesztő magatartás miatt. Jellemző, kifogás tárgyát képző eset volt például, mikor a meghirdetett szórólapon, reklámújságban hirdetett akciós ár helyett a régi, kedvezmény nélküli árat számolták fel a 7
próbavásárlást végzők részére. Szintén ilyen akciót érintő jogsértés valósult meg, mikor a hirdetésben bizonyos %-os kedvezménnyel népszerűsítettek valamilyen terméket, a helyszíni ellenőrzés során azonban a meghirdetettnél alacsonyabb %-os értékcsökkentést alkalmaztak. Az ellenőrzést végző munkatársak továbbá többször észlelték a jogsértő csalogató reklám megvalósulását is, mivel több esetben is előfordult, hogy az akcióval érintett és meghirdetett termékek nem voltak kaphatóak az akciós időszak alatt előfordult olyan eset is, hogy az ellenőrzést végző kollégák már az akció első napján sem találták az üzletben az akcióval érintett árut. A fentiekben említett, 28 kifogásolt akciót, kedvezményt érintő magatartáson kívül, további 40 esetben merült fel olyan jogszabálysértés, mely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősült. A kormányhivatalok 18 hirdetés esetében megtévesztő magatartást, 2 reklám kapcsán megtévesztő mulasztást, 8 promóció vonatkozásában feketelistás tényállást megvalósító jogsértést, további 12 esetben pedig egyéb jogszabálysértést állapítottak meg. Az ellenőrzések során kifogás tárgyát képezte például, hogy internetes felületen olyan, a termék összetételére (utólagos, növényi eredetű C-vitamin pótlására) vonatkozó állítással hirdettek terméket, melynek valóságtartalmát az érintett vállalkozás nem tudta igazolni. Szintén jogsértőnek bizonyult az is, hogy a vállalkozás a környék legjobb ára állítás feltüntetésével reklámozta termékeit, amely állítás valóságát nem igazolta hitelt érdemlően. A kifogásolt reklámok között továbbá előfordult annak valótlan állítása, hogy az értékesítésre szánt gumicsizma egészségpénztárra elszámolható, valamint ingyenes műszaki vizsgára való átvizsgálással történő reklámozási tevékenység is annak ellenére, hogy az adott vállalkozás esetében a tényleges műszaki vizsgálathoz szükséges feltételek nem álltak rendelkezésre. 6.2 Egészséggel, egészségre való hatással kapcsolatos állítást tartalmazó reklámok A témavizsgálat ideje alatt a kormányhivatalok fokozott figyelmet fordítottak az egészséggel, egészségre való hatással kapcsolatos állítást tartalmazó hirdetésekre. Gyakran találkozhatunk olyan reklámokkal, melyek különböző, egészségünk megőrzését, fiatalos megjelenésünk megtartását, szervezetünk ellenálló képességének növelését elősegítő termékeket ajánlanak számunkra. A reklámok sokszor garantált sikert ígérnek a termék használata esetén, valamint garanciát a vételár megfizetését illetően, ha a termék nem hozná meg a várt eredményt. A korábbi évek tapasztalatai alapján ezen termékek egy része vonatkozásában felmerülhet a fogyasztók megtévesztése a termék egészségre gyakorolt hatása tekintetében, ezért az idei évben a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordított az ilyen, egészséggel, illetve a termék egészségre való hatásával kapcsolatos állítást tartalmazó reklámok vizsgálatára. A kormányhivatalok munkatársai továbbá kiemelt figyelmet fordítottak a fogyást, gyógyhatást, az emberi szervezet zavarainak gyógyítását ígérő csodaszerek (pl. fogyókúrás termékek, szépségkapszulák, testformáló kezelések) vizsgálatára is. Az ellenőrzéseket a kormányhivatalok minden típusú reklámhordozóra kiterjesztették. A tényállás tisztázása során az eljáró kollegák felhívták a vállalkozást az állítást igazoló iratok (eredmények, kimutatások, statisztikák, stb.) megküldésére. Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget ezen kötelezettségnek, úgy megállapítást nyert, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. 8
A kormányhivatalok az egészséggel, egészségre való hatással kapcsolatos állítást tartalmazó reklámokkal kapcsolatban lefolytatott 109 ellenőrzés során 24 esetben észleltek jogsértő magatartást, amikor tehát a vállalkozás nem tudta igazolni a tényállítás valóságtartalmát. 6.3 Az árfeltüntetés szabályai A reklámok esetében az árfeltüntetés nem kötelező, amennyiben azonban a reklámozó mégis úgy dönt, hogy az árakról is tájékoztatni kívánja a reklámban a fogyasztókat, akkor az árfeltüntetésnek meg kell felelnie a jogszabályban foglalt követelményeknek. A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról, vagy ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg a szolgáltatás díja kiszámításának módjáról kell tájékoztatást adni. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott ügyleti döntést hozhassanak, minden esetben nélkülözhetetlen az árak és egységárak jogszabály szerinti feltüntetése. Az ellenőrzési időszak alatt a kormányhivatalok 685 esetben végeztek reklámmal kapcsolatos árvizsgálatot, amely során 138 reklám esetében tapasztaltak valamilyen hiányosságot (20%). A kifogásolt 138 reklám esetében 145 jogsértés került megállapításra, mivel néhány reklám több szempontból is jogszabálysértőnek minősült. Az ellenőrzött és kifogásolt reklámok reklámhordozók szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Ellenőrzött reklámok (db) Kifogásolt reklámok (db) Kifogásolási arány (%) Közterületi/Kirakati 81 20 25 Újság/Magazin 99 40 40 Szórólap 76 11 14 Reklámújság 220 31 14 Internet 151 36 24 Televízió/Rádió 58 0 0 Egyéb 0 0 0 Összesen 685 138 20 A kifogásolt reklámok vonatkozásában a jogsértések több mint kétharmada (97 eset; 67%) azért fordult elő, mert a panaszolt vállalkozás az eladási árral egyidejűleg elmulasztotta feltüntetni az egységárat. A kormányhivatalok 34 esetben észlelték (23%), hogy a reklámban nem szerepel a ténylegesen fizetendő bruttó ár, csupán a nettó vagy a nettó+áfa árat jelenítették meg, amely nem felel meg a helyes árfeltüntetési szabályoknak. Az egységár szerepeltetésének is pontos előírásai vannak, amelyet 10 esetben (7%) nem alkalmaztak helyesen. Az ár forinttól eltérő pénznemben való feltüntetése, illetve a termékért fizetendő ellenérték nem egyértelmű, könnyen azonosítható, valamint tisztán olvasható feltüntetése miatt további 2-2 esetben (1-1%) esett kifogás alá az ellenőrzött hirdetés. 6.4 A nyelvvédelmi törvény betartásának ellenőrzése A magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízió-műsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét és a jelmondatot (szlogent) a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével magyar nyelven meg kell jeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. 9
A kormányhivatalok munkáját 2015-ben is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvhelyességi Tanácsadó Testülete segítette a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések kérdésének eldöntése tekintetében. A nyelvvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére 94 alkalommal került sor, melyek közül 15 esetben (16%) állapítottak meg jogsértést. Az ellenőrzést végző kormányhivatalok mind a 15 jogsértést közterületi reklámhordozókon, például fiataloknak szóló, bulikat hirdető plakátokon, illetve üzletek külső felületén található zászlókon, valamint megállító táblákon észlelték. Ilyen típusú, nyelvvédelmi törvénybe ütköző jogszabálysértést valósított meg például a sale, a The future is now, valamint a The best of feliratok feltüntetése. 6.5 Gyógyszerek reklámozása A kormányhivatalok munkatársai 24 db magazinban, 19 db televízióban, 18 db reklámújságban, 13 db szórólapon, 11 db interneten, 5 db közterületi reklámhordozón, valamint 4 db egyéb reklámhordozón közzétett gyógyszerreklámot vontak vizsgálat alá. Az ellenőrzött 94 reklámból 7 minősült jogsértőnek, ami 7%-os jogsértési gyakoriságot jelent. Jogsértést valósított meg egy internetes felületen népszerűsített, illetve 4 db, orvosi rendelők várótermeibe kihelyezett, kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer reklámja, mivel a jogszabály alapján tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása. Továbbá 2 db vény nélkül kiadható gyógyszer reklámjával kapcsolatban észlelt az eljáró kormányhivatal a jogszabályban rögzített figyelmeztető szöveggel kapcsolatos kifogást. 6.6 Jogszerűtlenül forgalmazott áru reklámja Az idei évben összesen 12 esetben került sor annak vizsgálatára, hogy jogszerűen forgalmazott áru, illetve szolgáltatás reklámjáról van-e szó, és 2 alkalommal bizonyosodott be az, hogy a hirdetett szolgáltatás forgalmazása jogszerűtlen. 6.7 Temetkezési szolgáltatás reklámja Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban a szolgáltató honlapján közzétett reklám kivételével csak a szolgáltató neve, megkülönböztető megjelölése, elérhetőségének módja és időtartama, valamint a temetkezés szó, illetve a nyújtott szolgáltatásoknak és azok díjának tárgyszerű kegyeleti jogokat nem sértő felsorolása tüntethető fel. A témavizsgálat ideje alatt ellenőrzött 35 temetkezési szolgáltatást népszerűsítő reklám közül 2 minősült jogsértőnek (6%), mindkettő amiatt, mert a jogszabályi előírásokon túl, jogsértő módon többletelemeket (pl. gyászközleményt, urnát) tartalmazott a hirdetés. 6.8 További, a reklámtörvényben meghatározott reklámtilalmak megsértése 2015-ben összesen 18 esetben vizsgálták, és 2 alkalommal állapították meg azt a kormányhivatalok munkatársai, hogy a reklám a fentieken túl további, a reklámtörvényben meghatározott reklámtilalmat sért. 10
Függelék A reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára című összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény; - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; - a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény; - a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény; - a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény; - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény; - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; - a kis- és középvállalkozásokról, valamint fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény; - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény; - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény; - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény; - a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény; - az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény; - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény; - a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény; - a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet; - a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; - az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról szóló 3/2009. (II.25.) EüM rendelet; - az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet; - az új személygépkocsik üzemanyag-gazdaságossági és szén-dioxid-kibocsátási adatainak közzétételéről szóló 12/2002. (III. 14.) GM-KöViM-KöM együttes rendelet; - az Európai Parlament és a Tanács kozmetikai termékekről szóló 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete.