Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz
TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló...4 1.1 Előzmények... 4 1.2 Helyzetértékelés... 5 1.3 A program megújítása... 6 1.4 A javasolt működési modell... 7 1.4.1 A modell fő elemei... 7 1.4.2 A működéshez szükséges fő elemek (befektetés oldal)... 8 1.4.3 Megtérülés-oldal... 9 1.4.4 Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai... 9 1.4.5 Az etanácsadók képzése és feladatai... 10 1.5 Finanszírozás... 10 1.6 Pályázat... 12 1.7 Az emagyarország 2.0 várt eredményei... 13 1.8 A program jövőképe... 13 2 Információs társadalom az Európai Unióban...14 2.1 Irányadó uniós dokumentumok... 14 2.1.1 A Lisszaboni Stratégia... 14 2.1.2 Az i2010 program... 14 2.1.3 A Rigai Nyilatkozat... 17 2.2 Internet-hozzáférés és -használat az Európai Unióban... 19 2.3 Közösségi internet-hozzáférési pontok (PIAP) az EU országaiban... 22 2.3.1 PIAP programok az Egyesült Királyságban... 24 2.3.2 PIAP programok Észtországban... 26 3 Információs társadalom Magyarországon...28 3.1 Irányadó hazai dokumentumok... 28 3.1.1 Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)... 28 3.1.2 Nemzeti Szélessávú Stratégia... 31 3.2 Internet-hozzáférés és - használat Magyarországon... 32 3.3 Közcélú informatikai hálózatok Magyarországon... 36 3.3.1 Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG)... 36 3.3.2 Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF)... 38 3.3.3 A Közháló program... 38 3.3.4 Az emagyarország program... 42 3.4 Elektronikus közigazgatás és e-közszolgáltatások Magyarországon... 46 3.4.1 A 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás... 46 3.4.2 Az e-közigazgatás rendszere Magyarországon... 52 3.5 Az információs társadalom megjelenítése az NFT II. operatív programjaiban... 53 3.5.1 Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)... 54 3.5.2 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)... 55 3.5.3 Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)... 56 3.5.4 Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP)... 56 3.5.5 Regionális operatív programok (ROP)... 57 4 Az emagyarország program részletes értékelése...58 4.1 Az emagyarország pontokról készült korábbi kutatások eredményeinek összefoglalása... 58 4.1.1... 58 2
4.1.2 Támogatási formák szerinti eloszlás... 59 4.1.3 A befogadó intézmény típusa... 60 4.1.4 Földrajzi eloszlás - lefedettség... 62 4.1.5 Internet-kapcsolat típusa, sávszélessége... 63 4.1.6 Nyilvánosság... 64 4.1.7 Díjazás... 64 4.1.8 Szolgáltatások paraméterei... 64 4.1.9 Látogatottság... 66 4.1.10 Internetet használók és nem használók köre... 67 4.1.11 Népszerű internetes szolgáltatástípusok...69 4.1.12 emagyarország pontok megjelenése... 70 4.1.13 Megközelíthetőség... 71 4.1.14 A felmérések során tapasztalt nehézségek... 71 4.2 A végpontok adatbázisainak elemzése... 72 4.2.1 Az ITP-15 és ITP-16 pályázatok nyerteseinek adatbázisa...72 4.2.2 Az egyedi támogatási szerződésekkel kiegészített adatbázis... 76 4.2.3 A végpontok megoszlása településtípusok szerint... 78 4.2.4 Átfedések a Közhálóval... 84 4.3 Költségelemzés... 85 4.4 Az emagyarország program helyzetértékelésének összefoglalása... 88 5 Folyamatban lévő kormányzati programok a szolgáltatások fejlesztésére...90 5.1 Információs társadalmi tanácsadói programok... 90 5.1.1 Az IT mentor program... 91 5.1.2 Információs Társadalom Tanácsadók (ITT) program...91 5.1.3 Az etanácsadó definíciója és feladatköre... 93 5.1.4 IT-mentor felnőttképzés... 94 5.1.5 A humáninfrastruktúra szolgáltatásainak társadalmi-gazdasági hatásai... 94 5.2 emagyarország Centrum... 95 6 Javasolt működési modell...95 6.1 A GKM átfogó fejlesztési tervei... 95 6.2 Az emagyarország program folytatásának feltételei, céljai és eszközei... 96 6.2.1 A hozzáférési pontok számának bővítése... 99 6.2.2 Elérhető szolgáltatások... 99 6.2.3 Finanszírozás... 102 6.2.4 Követelményrendszer a támogatottakkal szemben...105 6.2.5 Egységes koordináció és monitoring... 106 6.3 A kormányzati humán hálózatok integrációja... 107 6.4 A tervezett monitoring-rendszer főbb jellemzői... 108 6.5 Távlati cél: a közcélú informatikai hálózatok integrált működési modellje... 109 6.6 Az emo 2.0 jövőképe... 112 3
1 Vezetői összefoglaló A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése az információs társadalom egyik fontos alappillére. Az emagyarország hálózat ennek jegyében jött létre, és ezt a társadalmi küldetést hivatott betölteni a jövőben is. A hálózat fenntartása és továbbfejlesztése fontos közérdeket valósít meg, mivel megfelelő működtetés esetén az állampolgárok mind szélesebb rétegeit tudja bevonni az információs társadalomba. A digitális szakadék csökkentése, a hozzáférés egyenlő esélyének biztosítása jól megtérülő társadalmi és nemzetgazdasági befektetést jelent. A program hangsúlyosan az esélyegyenlőség növelését szolgálja, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra fókuszálva. Ez az egyik ok, amiért fontos közfeladatnak tartjuk a hálózat fenntartását. A másik, még közvetlenebb ok: az elektronikus közszolgáltatások elérhetősége most és a jövőben is kormányzati felelősséget feltételez, amennyiben cél a használat valós lehetőségének biztosítása az állampolgárok minden rétege, csoportja számára. Ez pedig nem csak az Európai Unió részeként vállalt kötelezettségeink miatt fontos, hanem saját nemzetgazdasági érdekeink és társadalmi céljaink szempontjából is. Az emagyarország hálózat fenntartása és működtetése ezért a jövőben is fontos közfeladatként határozható meg. 1.1 Előzmények Az emagyarország Program a magyar információs társadalom fejlesztéséért az IHM kiemelt stratégiai fontosságú programjaként indult 2003-ban, a megvalósítás szintjén 2004-ben. A közösségi hozzáférési pontok országos hálózatának megteremtésével olyan űrt töltött be, ami tisztán piaci viszonyok alapján nem, vagy csak jóval később sikerülhetett volna. A programnak kiemelt célja volt a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és térségek felzárkóztatásának támogatása, a digitális szakadék csökkentése. A digitális felzárkózás fontos eszköze az esélyegyenlőtlenségek mérséklésének, a társadalmi mobilitás erősítésének. A nemzetközi szóhasználatban Public Internet Access Point (PIAP) megnevezésű közösségi hozzáférési pontok Magyarországon az emagyarország Pontok elnevezést kapták. Az emagyarország program legfőbb célkitűzése eredetileg az ország egész területén működő közösségi hozzáférési pontok létrehozása volt, az alábbi stratégiai célok megvalósítása érdekében: a számítógépet és internetet használók számának növelése a használat szempontjából elmaradott térségekben; a hátrányos helyzetű felhasználók lehetőségeinek bővítése a közösségi elérési pontokon való IKT használat biztosításával; az IKT által biztosított szolgáltatások nagyobb mértékű igénybevétele a különböző területeken (pl. munkavállalás, tanulás, ügyintézés, művelődés, érdekvédelem, közügyek); a hozzáférési lehetőségek bővítésével az információs társadalmi tudatosság növelése. Mind a négy ponttal kapcsolatban megállapíthatjuk: a program hozzájárult e célok teljesüléséhez. 4
1.2 Helyzetértékelés Az emagyarország pontokról szóló MITS programfüzet alapján a program indulásakor kitűzött konkrét célok a következők voltak: nyilvános közösségi hozzáférési pontok biztosítása Magyarország valamennyi településén; szakképzett segítő személyzet személyes jelenlétének biztosítása a hozzáférési pontokon; az emagyarország pontok csatlakozása szélessávú hozzáférést biztosító hálózatokhoz. A fenti kitűzött célok a következők szerint valósultak meg: A magyarországi települések valamivel több, mint felén sikerült emagyarország pontokat létrehozni de még hátravan a legkisebb, hátrányos helyzetű településeken a szélessávú hozzáférés biztosítása, ez a továbbiakban megvalósítandó folyamatos feladat. A humánerőforrás kiépítését célzó program elindult,. A szakképzett személyzet jelenléte azonban ez idáig csak egyes helyeken, önkéntes alapon valósul meg mivel rendszeres foglalkoztatásuk biztosítása még megoldandó feladat. A harmadik pontban foglalt cél nagymértékben teljesült: az emagyarország pontok 80-90 százalékában biztosított a szélessávú jellemzően ADSL kapcsolat. Az emagyarország pontok hálózatába összesen 3052 hozzáférési pontot kötöttek be. A nyertesek fő csoportjai túlnyomó többségben közintézmények közül kerültek ki: nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények, önkormányzatok, kórházak, alapítványok, közalapítványok, illetve kisebb részben gazdálkodó szervezetek voltak. Már az eredeti tervek között is megfogalmazódott, hogy a program végső célja egy szektorközi, többcélú szolgáltató rendszer létrehozása, azaz általános közösségi hálózati szolgálat kialakítása, ennek gazdasági, közigazgatási, társadalmi beágyazása. Ez a cél eddig nagyon esetlegesen valósult meg. Bár vannak olyan hozzáférési pontok, amelyek valódi szolgáltatási helyként működnek, de ez szinte kizárólag a helyi motort jelentő személyiségek ambiciózusságán és aktivitásán múlott. A valódi közösségi szolgáltatásként működés, a gazdasági, közigazgatási és társadalmi beágyazottság mértéke erősen szórt képet mutat. A program jelenleg megújulás alatt van. Az emagyarország pontok működését biztosító szerződések 2006. december 31-én lejártak, a hozzáférési pontok költségvetési támogatást azóta nem kapnak. A 2007 első felében folytatott GKM-felmérés alapján a pontok mintegy fele üzemel jelenleg a korábbiak szerint. A megmaradó hozzáférési pontok zöme többnyire nem az elmaradott, hátrányos helyzetű területeken, településeken van, vagyis éppen ott szűntek meg nagy számban ténylegesen működni a pontok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. A jelenleg üzemelő pontok esetében is nagy a bizonytalanság mind az identitás-kérdésben (a szerződésekben nem került rögzítésre, hogy meddig is használható az emagyarország-pont megjelölés), mind az anyagi feltételek biztosíthatóságában. Nagy valószínűséggel az eddig működő hozzáférési pontok az eddigiekhez hasonlóan működnek, amíg ki tudják gazdálkodni a működés költségeit, de nagyon sok közülük kritikus finanszírozási helyzetbe került mostanra a támogatás hiányában. 5
A fentiek miatt sürgős lépések megtételére van szükség, annak elkerülése érdekében, hogy az eddig elért fontos eredmények ne vesszenek el. A reformoknak ki kell terjednie a finanszírozás feltételeinek meghatározására és biztosítására, a program kiterjesztésére, a szolgáltatások fejlesztésére. A továbbiakban a szükséges reformok főbb pontjait foglaljuk össze. 1.3 A program megújítása A különböző felmérések tapasztalatai alapján megállapíthatjuk: az ország hátrányos helyzetű térségeiben valószínűleg hosszabb távon is nagy számban lesznek olyan állampolgárok, akik nem tudják saját részükre biztosítani a modern infokommunikációs eszközöket, valamint nem tudják önállóan használni az e- ismereteket és e-szolgáltatásokat. Ezeken a területeken, az érintett társadalmi csoportok számára az információs társadalmi esélyegyenlőség, valamint az e-közszolgáltatásokhoz való hozzáférési jog biztosítása a közösségi hozzáférési helyek további működtetésével valósulhat meg. Ezért, valamint a kimutatható társadalmi igény miatt a program folytatását a jelenlegi és múltbeli működés megújítása mellett, a vidéki közösségek információs társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására fókuszálva szükségesnek tartjuk. A 2007-es költségvetésben az elmúlt évekhez hasonlóan külön sor szerepel elkülönítve az emagyarország program folytatására, mint fejezeti kezelésű előirányzat. Ahhoz, hogy a tervezett költségvetési forrás valóban hatékonyan szolgálja a meghirdetett célokat átfogó modell és hosszú távú programterv szükségesek. Az elvégzett felmérések, elemzések, interjúk alapján az emagyarország 2.0-val 1 szemben támasztott elvárások sokban változtak a program előző szakaszához képest. A társadalmi valamint a tárcák szintjén megfogalmazódott elképzelések alapján a program folytatásának célkitűzései, valamint szükséges lépései a következőkben foglalhatók össze. A program folytatásával kapcsolatban kiemelt szempontként merült fel, hogy az e-közszolgáltatásoknak nem a megteremtése, de az elérhetőségük, használatuk biztosítása is közfeladat, mivel ezáltal válik valóvá, hogy minden állampolgár tudjon élni az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel. Ezért fontos, hogy az emagyarország 2.0 kiemelt célja a szolgáltató állam gyakorlati megvalósításához való hozzájárulás legyen az állampolgárok számára a e-közszolgáltatások mindennapi szintű, emberközeli módon való elérhetővé tétele, ezáltal az állampolgároknak az állam szolgáltatásaival szembeni bizalmának növelése, egyben Magyarország felzárkóztatása e téren az európai élvonalba. 1 A jelen tanulmányban felvázolt jövőbeli működési modell, valamint a modell alapján kidolgozandó program a GKM javaslatára az emagyarország 2.0 elnevezést kapta. A továbbiakban ezért mi is ezt a megnevezést használjuk az emagyarország program következő fázisára. 6
A program stratégiai céljait a következőkben foglalhatjuk össze: A meglévő digitális szakadék csökkentése, azáltal, hogy potenciálisan lehetőséget kapjon a teljes magyar népesség az információs társadalomba való becsatlakozásra Egyenlő esély biztosítása minden állampolgár számára, annak érdekében, hogy elérje és használhassa az elektronikus közszolgáltatásokat. A hátrányos helyzetű csoportok kistelepülésen élők, etnikai kisebbségek, idősek, megváltozott képességűek információs társadalmi felzárkóztatásának elősegítése. A program folytatásának közvetlen céljai közül kettőt emelünk ki, mint legfontosabbat: Az e-közszolgáltatások széleskörű igénybevételének szakértőkkel segített támogatása, a hátrányos helyzetű térségekre és társadalmi csoportokra helyezve a hangsúlyt. Az emagyarország pontok többfunkciós közösségi szolgáltató terekben való működésének támogatása. Ezen a célkitűzéseknek az eléréséhez a következők megvalósítása szükséges: Az emagyarország pontoknak a célkitűzésekhez szigorúan igazodó, költséghatékony fejlesztése és működtetése. Az emagyarország pontoknak hálózatba szervezése. Az emagyarország pontokon szakértő etanácsadói rendszer kiépítése (szociális vagy kulturális végzettségű helyi diplomásokra alapozva), és ezzel: o a személyes tanácsadás, segítségnyújtás folyamatos biztosítására a lakosság részére az e- szolgáltatások igénybevételéhez; o o információs társadalmi felvilágosító, tudatosító tevékenység végzése (az e-információkhoz, tudáshoz, tartalmakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének és fontosságának tudatosítása a lakossággal); az e téren lemaradó társadalmi csoportok alapfokú digitális oktatása. 1.4 A javasolt működési modell 1.4.1 A modell fő elemei Elemzéseink szerint az emagyarország 2.0 fejlesztése a jövőben elsősorban nem technológiai, mint inkább társadalompolitikai feladatot fog jelenteni, melyet rövid- és középtávon az alábbi fő szempontok szerint javasolt megoldani: Az emagyarország pontokon az e-közszolgáltatások elérhetőségét és tanácsadókkal segített használatát közfinanszírozással, a felhasználó számára díjmentesen indokolt biztosítani, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi rétegek számára. Egységes minimális szolgáltatási szintet szükséges meghatározni minden egyes végpont számára amelynek teljesítése estén válik jogosulttá egy közösségi pont az emagyarország védjegy használatára. 7
A jövőben emagyarország pontként csak azon pontok működhetnek, amelyek megfelelnek a következőkben meghatározott feltételrendszernek: o o o többfunkciós közösségi térben működnek, vagy ez irányba képesek fejlődni, (ez a társadalmi szempontból megfelelő elhelyezés és egyben a költséghatékony fenntartás kulcsa); biztosítani tudják az etanácsadói kapacitás rendelkezésre állását; pozitív kooperációs és társadalmi szerepvállalási attitűddel rendelkeznek. Az etanácsadói feladatkör ellátását ami nem új munkahelyet, hanem feladatbővülést jelent a következők alapján javasolt megvalósítani: o A helyben, lehetőleg az integrált közösségi térhez kapcsolódóan dolgozó, már eddig is szociális vagy kulturális feladatokat ellátó szakemberek (pedagógus, szociális munkás, könyvtáros) feladatfinanszírozási alapon, többletfeladatként, megosztottan, részmunkaidőben látják el az etanácsadói szolgáltatást. Így a feladat elvégzése az igényeknek és a teljesítménynek megfelelően a leginkább költséghatékonyan oldható meg. o Az egy emagyarország pontra vonatkozó etanácsadók száma település-nagyság, e- pontsűrűség és igényszint alapján határozandó meg. A GKM mai elképzelései szerint, amennyiben három kiképzendő fővel számolunk pontonként, az optimálisan tervezhető 2500 emagyarország pontra 7500 képzett szakember lenne szükséges. 1.4.2 A működéshez szükséges fő elemek (befektetés oldal) A működéshez szükséges befektetéseket a következők szerint csoportosíthatjuk: Humáninfrastruktúra kiépítése (képzés) és feladatfinanszírozás alapú működtetése, beleértve a szolgáltató helyek éves általános működési támogatását is (központi költségvetésből). A technológiai fenntartást (szélessávú hozzáférés, hálózati felügyelet, eszköz és szoftverkarbantartás, felügyelet) a Közháló programból javasolt biztosítani, a két program ésszerű harmonizációja alapján 2. Azon pontok, amelyek a Program eddigi keretei között kaptak támogatást, azonban a jelenlegi elképzelések alapján nem részesülnek a folytatásban, a tulajdonukban lévő amortizálódott eszközöket a saját céljaikra tovább használhatják. 2 Mivel az emagyarország 2.O programnak nem feladata az infrastruktúrafejlesztés, a hálózat bővítésénél olyan települések jöhetnek szóba, ahol a szélessávú internet-elérés a település szintjén már megoldott. Ezen belül kiemelt jelentősége lehet a Közháló program részeként létrehozott végpontok hálózatának, ugyanis ezek azok a pontok, amelyek a legjobb költséghatékonysággal kapcsolhatók be az emagyarország programba. Az átfedés már most is jelentős: mintegy 8-900 olyan pont van, amely mindkét programnak része. A továbbfejlesztés iránya is elsősorban ebben az irányban kereshető: körülbelül ezer olyan település van, ahol nincs emagyarország pont, de jelen van a Közháló. Vagyis ennyi településen biztosan adottak az infrastrukturális feltételek ahhoz, hogy emagyarország pontok létesüljenek. Van ugyanakkor több mint ötszáz település, ahol se emagyarország pont, se Közháló végpont nem található ezek fejlesztését EU-s és egyéb pályázati forrásokból javasolt megoldani. 8
Az infrastruktúra építését és biztosítását (eddigiek kibővítése, újak létrehozása, helyiség és hálózati beruházások) EU-s forrásokból (UMVP, GOP, EKOP) indokolt finanszírozni. 1.4.3 Megtérülés-oldal A megtérülés oldaláról kiemelendő, hogy az emagyarország pontokon az etanácsadókkal segített elektronikus szolgáltatások valós módon való elérhetővé tétele (figyelemfelhívással, segítő-szolgálattal, oktatással támogatva) országos lefedettséggel elégít ki alapvető igényeket és állami kötelezettségeket. Ennek kapcsán: alapvető állampolgári jogokat biztosít; csökkenti a lakosság és az állam adminisztratív terheit egykapus ügyintézési lehetőséget biztosítva az állampolgárok számára javítja a közigazgatás költséghatékonyságát; az e-szolgáltatásokat függetleníti a háttérintézményektől, biztosítva azok szükség szerinti szakmai támogatását; költséghatékonyan üzemeltethető infrastruktúrára épít; az e-szolgáltatások, e-tartalmak, e-tudás megismerését és használatát emberközeli és hatékony módon biztosítja az azt nem ismerő állampolgárok számára; a szolgáltató állammal szemben támasztott állampolgári igényeket hatékonyan és minőségi módon elégíti ki; egyedi problémákat személyre szabottan tud kezelni ezzel nagymértékben megvalósítható az ügyfélbarát személyes ügyfélszolgálat; IKT ismeretekkel nem rendelkezők és egyéb szempontból hátrányos helyzetűek számára is egyenlő esélyeket biztosít. 1.4.4 Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai Az emagyarország pontok javasolt szolgáltatásai két nagy csoportba oszthatók: Közfinanszírozású, mindenhol elérhető alapszolgáltatások: o o o o elektronikus közszolgáltatások teljes körű elérhetősége, tanácsadói szolgáltatással támogatva; az emagyarország-hálózat által biztosított információs tudásbázisához való hozzáférés; az e-információkhoz való hozzáférés lehetőségének felismertetése a lakossággal (tudatosítás, ismeretterjesztés, motíváció fokozása); alapszintű képzési programok folytatása a digitális írástudatlanság csökkentésére, javítva a digitális esélyegyenlőséget, a résztvevők releváns kompetenciáit és foglalkoztatási esélyeit. 9
Lehetséges emelt szintű szolgáltatások, (olyan extra szolgáltatások, melyek pontonként egyediek lehetnek, a helyi igényekhez igazodnak, és a kötelező alapszolgáltatásokon kívüliek) díjfizetéssel: o o o helyi vállalkozások és civil szerveződések fejlesztése, informatikai és e-szolgáltatási igényeinek kielégítése; bekapcsolódás lehetőségének biztosítása közbeszerzési és egyéb pályázatokhoz; üzleti alapú e-szolgáltatások biztosítása, közvetítése. 1.4.5 Az etanácsadók képzése és feladatai Az etanácsadóknak speciális képzésben kell részt venniük, amellyel a képzés folyamatosan fejlesztése révén naprakész ismeretekkel lehet és kell szinten tartani a tanácsadók tudását. A képzésnek magába kell foglalnia: a hatósági és államigazgatási feladatok legfontosabb e-közszolgáltatásait; az e-közszolgáltatások használatára vonatkozó tanácsadást, személyes segítségnyújtást (mint alapszolgáltatást); motivációs és attitűd-váltást segítő ismereteket; a lakosság számára folytatandó felvilágosító tevékenységhez kompetenciákat az e-szolgáltatások, tartalmak használatáról, előnyeiről; az alapszintű információs társadalmi lakossági oktatás elemeit; az üzleti alapú e-szolgáltatások közvetítéséhez szükséges ismeretanyagot (a hosszútávú, PPP konstrukciójú, a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás célkitűzéseit segítendő). A jelenleg digitálisan írástudatlan állampolgárok számára a digitális kompetenciaképzés hatékony eszközt jelent a leszakadó rétegek információs társadalomba való bekapcsolásához. A digitális írástudás eredményes elterjesztését ugyanakkor csak helyi, az adott településen személyes kontaktust nyújtó közvetítők segítségével érhetjük el. Az etanácsadók, mint az információs társadalmi közszolgálat előfutárai, alkalmasak lehetnek erre a feladatra. Az etanácsadók elérhetik azokat a helyi, elzárkózó, motiválatlan közösségeket, csoportokat is, amelyeket a kereskedelmi kampányok nem képesek megszólítani. A tanácsadók mint személyes kommunikátorok tudnak szerepelni az e-kormányzat és e-gazdaság ismereteinek, üzeneteinek terjesztéséhez. A program segítségével így hatékonyan bekapcsolhatók az információs társadalomtól eddig teljes mértékben elszigetelt csoportok is. 1.5 Finanszírozás Az emagyarország program finanszírozásánál adottságnak kell tekintenünk, hogy olyan célokat fogalmaz meg az esélyegyenlőség erősítése érdekében, amelyek jellemzően nem finanszírozhatók üzleti alapon; európai uniós kötelezettségként megjelenő feladatot fog támogatni a kötelezően előírt 20 közszolgáltatás elektronikus úton, minden állampolgár számára potenciálisan elérhető módon történő biztosításával; 10
a program költségei közvetlenül és rövidtávon jelentkeznek, míg az elért társadalmi és ezen keresztül gazdasági hasznok hosszabb távon és közvetve lesznek kimutathatóak. A főbb költségtételek közül középtávon is a központi költségvetésből indokolt fedezni az etanácsadók képzését és javadalmazását, a központi koordinációs szolgáltatások és projektmenedzsment költségeit, valamint az alapszintű működési költségeket. A ráfordítások tervezésénél indokolt figyelembe venni, hogy bár az emagyarország program a GKM költségvetési fejezetében jelenik meg, de amit megvalósít, az jellegzetesen összkormányzati feladat. Az e- közszolgáltatásokra vonatkozóan a kötelező feladatok ellátása számos tárcát és költségvetési szervet érint. Mivel az emagyarország pontokon elérhető és az elérhetőségben támogatott e-közszolgáltatások biztosítása különböző tárcák és intézmények feladata, ezt a körülményt indokolt figyelembe venni a költségvetés forrásallokációjánál. Feltételezve, hogy az infrastruktúra építését és bővítést EU-s forrásokból, valamint a hálózati hozzáférés biztosítását a Közháló programból lehet biztosítani, a program forrásigénye a következő finanszírozási feladatok alapján határozható meg: humáninfrastruktúra felépítése és képzése 2007-2008-ban; emagyarország hálózat éves működtetése 2008-tól: o központi koordináció, monitoring, valamint a folyamatos változásokhoz igazodó e- továbbképzés biztosítása; o minimum működtetési feltételek biztosítása; o etanácsadói szolgáltatás működtetése 3. Az egyes hozzáférési pontok fejlesztéséhez, valamint a program egyes specifikus céljainak megvalósításához (pl. esélyegyenlőség biztosítása, kompetencia-képzési programok, közösségi célú szolgáltatások) európai uniós források igénybe vételére is komoly esély van az EKOP, a TIOP, a TÁMOP és a ROP programok révén. Mivel ezek lehívása részben helyi szinten történhet a leendő fenntartók részéről, a megfelelő megoldáshoz célszerű ötvözni a központi koordinációt és a szubszidiaritást. Az európai uniós források igénybe vételéhez fontos a releváns EU-s stratégiáknak (Lisszaboni Stratégia, i2010 program) való megfelelést figyelembe venni: 3 A költségek döntő részét várhatóan az etanácsadók jövedelem kiegészítése és ezek járulékai teszik majd ki. Az etanácsadók feladatellátása ugyanakkor a kitűzött célok elérésének hatásfokát nagyságrendekkel javítja. A humánerőforrás-igény meghatározásakor, a hatékonyság vizsgálatánál célszerű valamennyi országos humánhálózatot figyelembe venni. Cél a párhuzamosságok megszüntetése és a szinergiák kihasználása, a gazdaságilag és társadalmilag hatékonyabb működés érdekében. 11
Közép távon az emagyarország program a szociális szempontokat figyelembe vevő támogatási rendszert, valamint a kötelező közszolgáltatások állami finanszírozását változatlanul fenntartva, az üzleti és civil szféra igényei alapján felépítendő szolgáltatásokkal részben önfenntartóvá válhat, a piac legkisebb mértékű torzítása mellett. A költségek tervezésénél még egy fontos szempontot indokolt figyelembe vennünk: a program költségei közvetlenül és rövidtávon kimutathatók, míg az elért társadalmi és ezen keresztül gazdasági hasznok csak hosszabb távon és közvetve jelentkeznek. A nemzetközi elemzések alapján ugyanakkor okkal feltételezhető: a közösségi internet-hozzáférési pontokra fordított közpénzek társadalmi és nemzetgazdasági szinten jól megtérülő befektetésnek számítanak. 1.6 Pályázat Az emagyarország program folytatását jogi értelemben újraindítását biztosító pályázatokat a jelen dokumentumban kifejtett működési modell kritériumai szerint javasolt kiírni. A 2007-es keret szűkössége egyben differenciálási kényszert is jelent, amelyben a fő preferencia-szempont a rászorultság, a hátrányos helyzet javítása, az esélyegyenlőség jegyében. Az egyik cél a már meglévő, korábban is emagyarország pontként működő hozzáférési pontok financiális támogatása a 2007-es évre (áthúzódva a jövő év első felére), a megfelelő fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatból. A már meglévő pontok közül azon pontok újbóli támogatása javasolt, amelyek közösségi szolgáltató térben működnek (prioritást jelentő elvárás, hogy a pont Közháló végpont legyen), és alkalmasak az integrált közösségi tér irányába való fejlődésre; pozitív kooperációs attitűddel rendelkeznek; valamint rendelkeznek etanácsadói pozíció betöltésére alkalmas személyzettel, vagy készek ezt az év folyamán biztosítani. Ezeknek a feltételeknek való megfelelés jelenti azt, hogy a közösségi hozzáférési pont jogosult az emagy védjegy használatára. Új közösségi hozzáférési pontok kialakítását olyan településeken tartjuk indokoltnak és reálisan elérhetőnek, ahol nincs emagyarország pont, viszont van Közháló végpont 4, a pályázó az emagyarország pontot közösségi térben kívánja működtetni, valamint rendelkezik etanácsadóvá képezhető humánerő kapacitással. A fent vázolt pályázatok fedezete a 2007-es limitált költségvetésből elég lehet számos jól működő hozzáférési pont időszakos tovább működtetéséhez, valamint korlátozott mértékben, a legszükségesebb helyeken új hozzáférési pontok létrehozására is. A fentiekben kitűzött célok eléréséhez ugyanakkor a jelenleginél lényegesen bővebb költségvetési forrásokra lesz szükség a következő években. 4 Ez esetben a pályázat a Közháló végpontok bevonására irányulhat. 12
1.7 Az emagyarország 2.0 várt eredményei Az emagyarország 2.0-val kapcsolatban a következő eredményeket várhatjuk: Széleskörű társadalmi igényt elégít ki, az e-szolgáltatásokhoz és e-tartalmakhoz való hozzáférés és hozzáértés egyidejű elősegítésével. Országos lefedettséggel elérhetővé teszi az e-közigazgatási, e-gazdasági szolgáltatásokat, tartalmakat. Elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkóztatását (alapvető kompetencia-készségek megszerzését), a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők segítését. Támogatja a helybenmaradást az életminőség emelésével, hozzájárulva a leszakadt területek és kistelepülések versenyképességéhez. Hatékonyan segíti az információs esélyegyenlőség kisközösségi feltételeinek kialakulását, ezen keresztül a társadalmi kohézió erősödését. A digitális szakadék csökkentésével a társadalmi és területi leszakadást is mérsékelni fogja. Közvetlenül és közvetve is segít a munkahelyteremtésben és -megtartásban. Segít az elzárt térségek, települések hatékonyabb bekapcsolódásában a kistérségi, a regionális és Európai Uniós fejlesztési programokba. Segít megnyitni jelentős eddig érintetlen piacokat az e-gazdaság számára 1.8 A program jövőképe A kidolgozott modell szerint a kezdetben állami finanszírozású működést elindítva az emagyarország pontok valódi közösségi hozzáférési ponttokká fejlődnek, és két éven belül a közösségi szolgáltatások meghatározó részévé és színterévé válnak. 2010-re az emagyarország pontok egységes végponthálózata minden lehetséges elektronikus közszolgáltatás, valamint számos más elsősorban humánpolitikai és fejlesztési közfeladat kiszolgálójává válik, az e- Tanácsadói decentralizált személyes ügyfélszolgálat biztosításával. Az e-magyarország pontok többszintű hálózaton át kapcsolódó rendszerben működnek és szolgálják ki a megreformált közigazgatást. Az emagyarország hálózat helyi, decentralizált szolgáltatási pontjai közös kapuként működnek majd minden e-közszolgáltatás és e-tartalom közvetítésére, amellett, hogy a helyi civil és üzleti e-szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy ezt igénybe vevő kezdeményezéseket, folyamatokat is elősegítik. 13
2 Információs társadalom az Európai Unióban 2.1 Irányadó uniós dokumentumok 2.1.1 A Lisszaboni Stratégia EU 2000-ben indította el átfogó fejlesztési programját, az ún. Lisszaboni Stratégiát. A stratégia célja, hogy Európa, illetve az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, dinamikusan fejlődő és tartós növekedést, fokozódó jólétet biztosító régiójává váljon. A stratégia alapján készültek el az e-európa (elektronikus Európa) 2002, majd az e-európa 2005 akcióprogramok, amelyek a határidők megjelölésével tartalmazták a konkrét elektronikus, infokommunikációs fejlesztési célkitűzéseket a tagállamok, illetve az Unió viszonylatában. Külön e-európa+ akciótervek készültek az akkor még tagjelölt, 2004. május óta pedig a teljes jogú tagságot elnyert 10 ország viszonylatában 5. A Lisszaboni Stratégia 2005 elején történt félidős felülvizsgálata során azonban egyértelművé és az Unió által is elismertté vált, hogy az abban megfogalmazott célkitűzések csak részben vagy egyáltalán nem realizálhatóak. Az EU módosított fejlesztési programja, az i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért, explicite már nem beszél arról, hogy 2010-re Európának a világ legversenyképesebb régiójává kell válnia. Az új stratégia középpontjába a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság biztosítását, továbbá harmadik célként a befogadó, minőségi közszolgáltatásokat nyújtó és az életminőséget javító információs társadalom alappilléreinek lerakását állították 6. 2.1.2 Az i2010 program Az Európai Bizottság 2005. június 1-jén hozta nyilvánosságra az "i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért" elnevezésű stratégiai dokumentumot. Az ötéves stratégia központi eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése. A cél a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése, az ehhez szükséges szabályozási háttér kialakítása, a stratégiai kutatások támogatása, az iparral történő együttműködés ösztönzése, továbbá az esélyegyenlőség és az életminőség javítása. A Bizottság a feladatok között tartja számon a szélessávú internet népszerűsítését; és gazdag és változatos tartalmak megjelenését ígéri a felhasználóknak 7. Az új, befogadó jellegű koncepció az eddigieknél sokkal jobban igyekszik figyelembe venni a felhasználók igényeit. A társadalmi érdeklődést a regionális és lokális projektek során létrejövő tematikus közösségi fórumok segítségével igyekeznek megteremteni, míg a társadalmi befogadását nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességének elsajátítását segítő projektekkel próbálják megszüntetni. 5 (Az emagyarország pontok jövője, Kopint-Datorg zrt., 2006. ápr.) 6 (Mennyiség, eloszlás és minőség helyzetkép az emagyarország pontokról 2006 tavaszán, Pándi Boglárka Takács Gyula) 7 (Forrás: INFINIT hírlevél, Információs társadalom tematikus portál) 14
Az EU intézményei bátorítják a szélessávú infrastruktúra, valamint a tartalom és a szolgáltatások bővítését, illetve megújítását célzó beruházásokat, külön kiemelve a kevésbé fejlett régiók ilyen tartalmú felzárkóztatásának igényét. A vonatkozó EU-elvárások hangsúlyozzák a feladatok lehetőség szerint piaci mechanizmusok alapján és piaci szereplők bevonásával történő megoldását. Ugyanakkor nem zárják ki a kormányzati beavatkozás és a támogatások lehetőségét sem, elismerve azok szükségességét például olyan esetekben, ahol a piaci mechanizmusok nem képesek a kívánt eredményeket produkálni. Az uniós támogatásokat napjainkban fokozott mértékben kötik az IKT, azon belül is a szélessávú technológiák elterjesztéséhez, tágabban értelmezve: a megújított Lisszaboni Stratégia követelményeihez 8. Az információs társadalom és a média eszközeinek, szolgáltatásainak, hálózatainak terén megfigyelhető digitális konvergencia ma már a mindennapok valóságának része; az IKT eszközök gyorsabbak, kisebbek, könnyebben használhatóak, biztonságosabbak lettek. A technológia alapvető változásaira proaktív politikákkal (stratégiákkal, szabályozási háttérrel, eljárásokkal) kell reagálni. A digitális konvergencia tehát egyfajta szakpolitikai-stratégiai konvergenciát kell, hogy maga után vonjon. Ez a meggyőződés vezette az Európai Bizottságot arra, hogy megalkossa új stratégiai dokumentumát, amelyben a 2010-ig meghozandó legfontosabb intézkedéseket ismerteti. A Bizottság az információs társadalommal és médiával kapcsolatos politikák terén három fő prioritást jelöl ki: Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésre irányuló beruházás növelése. Befogadó európai információs társadalom létrehozása. Az egyes prioritásokhoz az alábbi tartalmak kapcsolódnak: Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása. A célkitűzések szerint a következő négy kihívásnak kell megfelelni: sebesség (szélessávú internet); gazdag tartalom; interoperabilitás (a rendszerek, alkalmazások együttműködése, átjárhatósága); biztonság (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem). Az intézkedések között szerepelt, hogy először át kellett tekinteni az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási hátteret, különös tekintettel arra, hogy melyek azok a hatályos rendelkezések, amelyek hátráltatják a gyorsabb, innovatívabb, versenyképesebb szélessávú szolgáltatások nyújtását. Ennek keretében még 2005-ben sor került a hatékony frekvenciagazdálkodásról szóló stratégia megalkotására is. 8 (Mennyiség, eloszlás és minőség helyzetkép az emagyarország pontokról 2006 tavaszán, Pándi Boglárka Takács Gyula) 15
A digitális konvergencia folyamata szükségessé teszi, hogy felülvizsgáljanak bizonyos, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó szabályozási kereteket, jogszabályokat: 2005. végéig módosításokat kellett benyújtani a Televízió Határok Nélkül irányelvre vonatkozóan; 2007-ig át kell tekinteni valamennyi, az információs társadalomra és a médiaiparra vonatkozó közösségi rendelkezést és - amennyiben szükséges - változtatásokat kell javasolni. A további szükséges intézkedések: támogatni kell az európai tartalmak létrehozását és terjesztését; meg kell alkotni a Biztonságos Európai Információs Társadalom stratégiáját; támogatni kell az interoperabilitással, digitális jogkezeléssel kapcsolatos kezdeményezéseket. Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás-fejlesztésbe irányuló beruházás növelése A kutatásba és az innovációba történő beruházás kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az IKT szektor a jövőben is képes legyen hozzájárulni a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Európa hagyományosan jó eredményeket ér el a kutatás terén; azonban nem mindig jellemző rá a sikeres innováció és a kutatások gazdasági megtérülése. A K+F beruházások növelése, a versenyképesség növelése érdekében a Bizottság többek között 80 százalékkal növelné az IKT kutatások támogatását; a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre (interoperabilitás, biztonság, azonosítás, stb.) irányítaná; a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak; valamint e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében. Befogadó európai információs társadalom létrehozása Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT nyújtotta előnyök mindenki számára egyformán elérhetővé váljanak. A közszolgáltatásokat hatékonyabbá, olcsóbbá és akadálymentessé kívánja tenni; hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IKT valóban sokak életminőségén tudjon javítani. Mindezek érdekében a Bizottság többek között a következő intézkedéseket tette vagy tervezi tenni: E-kormányzati Akcióterv elfogadása (2006. ápr.); Európai Kezdeményezés az e-bevonásról (e-inclusion) (2008); Az életminőség javítását célzó kezdeményezések indítása (prioritások: idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség és digitális örökség). 16
Az i2010 finanszírozása a 802 millió eurós költségvetésű ICT Policy Support Programme, valamint a stratégiai kutatásokra 1,8 milliárd eurót fordító 7. Keretprogram IST programja terhére történik majd 9. Bár az i2010 stratégiát a Bizottság hirdette meg, megvalósítása nagyban függ a tagországok konkrét együttműködési potenciáljától. Európa csak akkor lehet sikeres gazdasága fellendítése területén, ha a kihívásoknak a tagországok együtt próbálnak megfelelni. A Bizottság ezért felszólítja a tagországokat, hogy kötelezzék el magukat az i2010 stratégia mellett és annak elképzeléseit építsék be saját Nemzeti Reform Programjaikba. A cél az, hogy évente készüljön el egy beszámoló az elért eredményekről, amelyek a folyamat értékelésének alapjául szolgálhatnak. Fontos továbbá az ipari szektor szereplőinek részvétele is a kutatások finanszírozásában 10. Annak ellenére, hogy az időközben elkészült nemzeti reformtervekben szinte kivétel nélkül a kutatás és fejlesztést, valamint az innovációt jelölték meg az államok a gazdasági növekedés kulcsaként, a megtett intézkedések nem hoztak valódi áttörést. Ezért az első év áttekintését követően a Bizottság a nemzeti programok megvalósításának felgyorsítását tartja a legfontosabbnak. Ennek keretében ösztönözni kell a befektetéseket az IKT-hoz kapcsolódó kutatásokba, valamint meg kell teremteni a határokon átnyúló távközlési verseny feltételeit. A következő öt évben az európai elektronikus hírközlési piac változásának fő jellemzője, fejlődési iránya várhatóan a szolgáltatások konvergenciája, valamint az új technológiák és platformok NGN, vezeték nélküli és optikai hozzáférési hálózatok megjelenése illetve széleskörű elterjedése lesz. A jövő infokommunikációja a hozzáférési technológiák és platformok versenyét hozza, a megszokott távközlési szolgáltatások mellett (hang, internet) a fogyasztók multimédia kommunikációt, interaktív, digitális televízióadásokat, on-demand műsorokat, online rádiószolgáltatásokat stb. vehetnek majd igénybe ugyanazon platformon. Az IKT fizikai infrastruktúrájának kiépítése természetesen nem elég az einclusion megvalósításához. Bármilyen közösségi IKT fejlesztés csak akkor lesz sikeres, ha megjelenik a képzés, különböző társadalmi szolgáltatások indulnak, megteremtik a közösségi érdekeltséget és részvételt, az önkormányzatok támogatását, elősegítik a közösségi hálózat kialakítását, valamint ha ezen a felületen reális és hasznos programok indulnak. 2.1.3 A Rigai Nyilatkozat Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-én úgy határozott, hogy 2007 a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség európai éve lesz. Az Esélyegyenlőség mindenki számára európai év az európai döntéshozók szándéka szerint támogatást és lendületet hivatott adni a tagállamoknak azzal, hogy támogatja az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtását célzó erőfeszítéseket. A kezdeményezés fő célja a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők csoportjai társadalmi részvételének megerősítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok (csatlakozó országok, EGT/EFTAállamok, nyugat-balkáni országok) segítséget kapnak az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában. Ennek érdekében biztosítani kell a többi közösségi cselekvéssel való összeegyeztethetőséget és kölcsönösen kiegészítő jelleget, különösen a következő 9 (Forrás: INFINIT hírlevél, Információs társadalom tematikus portál) 10 (forrás: ITKTB honlap, 035-ös factsheet, összefoglaló) 17
területeken: megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az alapvető jogok, az oktatás és képzés, a kultúra és interkulturális párbeszéd, az ifjúság, a polgárság, a bevándorlás és menedékjog, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében. Az európai év céljai a következők 11 : Jogok Figyelemfelhívás az egyenlőséghez és a megkülönböztetés-mentességhez való jogra, valamint a többszörös megkülönböztetés problémájára Minden ember egyenlő elbánásra jogosult, függetlenül nemétől, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyőződésétől, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától. A cél, hogy a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok jobban megismerjék jogaikat, és felhívja a figyelmet a megkülönböztetés-mentesség terén meglévő európai jogszabályokra. Képviselet Vita indítása arról, hogy mily módon lehet a társadalomban a megkülönböztetést elszenvedők csoportjainak részvételét, valamint a férfiak és a nők kiegyensúlyozott részvételét biztosítani. Elismerés A sokféleség és az egyenlőség megkönnyítése, valamint társadalmi hozzájárulásuk ünneplése. Tiszteletben tartás Az összetartóbb társadalom támogatása A sztereotípiák, az előítéletek és az erőszak felszámolására, valamint a társadalom minden tagja különösen a fiatalok közötti jó kapcsolatok előmozdításának, valamint a megkülönböztetés elleni harcot megalapozó értékek előmozdításának és terjesztésének fontosságára irányítja a figyelmet. Az uniós országok miniszterei a Rigában 2006. június 12-én aláírt Miniszteri Nyilatkozatban kötelezték el magukat a befogadó és korlátozásoktól mentes információs társadalom mellett. Ebben jóváhagyták a páneurópai kampányt a kirekesztés elleni harcot segítő információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának erősítéséért. A dokumentum megerősíti, hogy az e-befogadás (e-inclusion) prioritást kap a tagországok politikájában. A Nyilatkozat többek közt az alábbi specifikus célokat tartalmazza: a kirekesztéssel veszélyeztetett csoportok internet használati hátrányának felére csökkentése 2010-re; a szélessávú lefedettség legkevesebb 90 százalékra növelése Európában 2010-re; a közszféra összes honlapja elérhetőségének biztosítása 2010-re; közös álláspontok kialakítása, ajánlások kidolgozása az elérhetőségi szabványok tekintetében, ami kötelező lehet a közbeszerzés esetében 2010-re. A Rigai Nyilatkozat olyan irányú hangsúlyeltolódást tükröz az Unió információs társadalommal kapcsolatos politikájában, ami az i2010 három prioritása közül a befogadó európai információs társadalom létrehozását emeli ki elsődleges prioritásként. 11 Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata, 2006. május 17., az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában 18
2.2 Internet-hozzáférés és -használat az Európai Unióban A lakossági 12 internet-hozzáférések száma az Európai Unió tagországaiban évről-évre nő. A technológiai fejlődésnek és a növekvő lakossági igényeknek megfelelően a szélessávú hozzáférések aránya is növekszik. 2006-ban az EU15 országokban átlagosan a háztartások 54%-a rendelkezik internet-eléréssel, a 25 tagú EU átlaga 51%. Magyarországon ez az érték jelenleg 32%, amivel csak három országot előzünk meg, ugyanakkor a visegrádi országok között Lengyelországtól kevéssel lemaradva a második helyen állunk. Másfelől a hazai fejlődési ütem gyorsabb az átlagosnál, valamint a késői felzárkózásnak köszönhetően a szélessávú kapcsolatok 13 aránya is magasabb az átlagnál 2005-ben 68%, míg az EU15 és az EU25 átlaga egyaránt csak 62%. Ugyanez az adat 2006. második negyedévében 14 a már 81,2% hazánkban. A szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya mutató (21%) alapján a tagállamok között hét ország áll mögöttünk, de az EU25 átlagát (32%) e téren sem érjük el. Az uniós átlag alatti érték azonban ez utóbbi esetben is az internet-hozzáférés terén meglévő lemaradásnak köszönhető, hiszen a szélessávú kapcsolatok összes hozzáférésen belüli aránya terén már 2004-ben meghaladta a hazai érték az EU15 átlagát 15 Ekkor a tagállamok sorában e tekintetben a 9. helyen álltunk, és az új tagállamok közül csak a szélessáv-arány szempontjából a 25 ország között egyébként első helyen álló Észtország megfelelő mutatója volt magasabb. 12 Az Eurostat adatbázis népességszámra vetített mutatói a 16-75 év közötti korosztállyal számolnak. 13 Az Eurostat adatbázis szélessávúnak a 144 Kbits/s-nál magasabb átviteli sebességű kapcsolatot tekinti. 14 GKM: H-PIR adatbázis 15 European Commission: Information Society Benchmarking Report 2005. 19
Internet-hozzáféréssel / szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 2006. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Izland Hollandia Dánia Svédország Luxemburg Norvégia Németország Finnország Nagy-Britannia EU-15 Belgium Szlovénia Málta Ausztria EU-25 Írország Észtország Lettország Franciaország Olaszország Spanyolország Ciprus Lengyelország Litvánia Portugália Magyarország Csehország Szlovákia Görögország Forrás: Eurostat A lakossági internet-használat terén kisebb az ország lemaradása az EU-átlagtól. Az Eurostat adatai alapján az internetet legalább heti rendszerességgel használók aránya a régi tagállamokban 49, az EU25 államaiban 47, Magyarországon 42%. A felzárkózás itt is folyamatos, 2005-ben a mutató értéke még 34% volt, ami több, mint 23%-os növekedést jelent, míg az Unióban átlagosan 10% alatti a fejlődés. A 2006-os felmérések alapján az internetet nem feltétlenül rendszeresen, de az előző 3, illetve 12 hónapban egyszer legalább használók köre esetünkben 45 és 47%, míg az EU25 átlagát tekintve 54 és 56%, tehát a nem rendszeres használók aránya Magyarországon kisebb. Az internetet rendszeresen használók aránya 2006. 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Izland Svédország Dánia Norvégia Hollandia Finnország Luxemburg Németország Belgium Nagy-Britannia Észtország Ausztria EU-15 EU-25 Szlovénia Euró-zóna Lettország Írország Szlovákia Magyarország Spanyolország Franciaország Litvánia Csehország Málta Lengyelország Olaszország Portugália Ciprus Görögország Bulgária Macedónia Forrás: Eurostat 20
A lakossági internet-használati készségek, tapasztalatok tekintetében a magyarországi tendenciák nagy vonalakban követik a többi tagországban jellemzőket. Az egyes vizsgált tevékenységek internet-használók közötti elterjedtsége az EU25 és az EU15 átlagában megegyező sorrendet követ: első helyen áll az internetes keresőmotor használata, majd a csatolt file küldése e-mail-ben, azután a chat és fórumok használata, a filecsere, a weboldal-készítés, és végül az internetes telefonhívás. Magyarországon egy kivétellel ugyanez a sorrend; hazánkban a weboldal-készítésnél elterjedtebb az internetes telefonálás. Figyelemre méltó azonban, hogy a legutolsó helyen álló tevékenység kivételével valamennyi esetben kissé magasabb a tevékenységet végző felhasználók aránya hazánkban, mint akár az EU15, akár az EU25 átlagában. A lakossági internet-használatot jellemzi a leggyakrabban használt funkciók, szolgáltatások elterjedtsége. Az alábbi táblázatban és ábrán látható, hogy a vizsgált tevékenységek közül hazánkban a többi országgal megegyező módon az e-mail küldés és fogadás, valamint a termék- és szolgáltatás információk keresése bizonyult a legnépszerűbbnek. Az uniós átlaghoz viszonyítva a szórakoztató tartalmak játék, zene, újság és magazin letöltése Magyarországon relatíve elterjedtebb, míg a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya lényegesen kisebb, mint a legtöbb tagállamban. Az internetet az elmúlt 3 hónapban meghatározott célokra használó lakosság aránya 2006. EU25 EU15 Magyarország E-mail küldés / fogadás 44 46 37 Termék- és szolgáltatás információk keresése 43 46 35 Pénzügyi szolgáltatások igénybevétele (internetes bankolás, részvényvásárlás) 22 24 8 Online újság, magazin olvasása, letöltése 19 19 25 Játék- és zeneletöltés 18 18 22 Forrás: Eurostat 21