FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az agrárpolitika alakításához szükséges a földhasználat láthatóvá, ellenőrizhetővé tétele. Ez az igény indokolta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek (a továbbiakban: Tft.) a földhasználati viszonyok megjelenítésére vonatkozó kiegészítését. A Tft. 1999. évi XLVIII. törvénnyel történő módosítása tartalmazza azokat a rendelkezéseket, melyek alapján a földhivatalok 2000. január 1-jétől a termőföldek különböző jogcímű használatáról az ingatlan-nyilvántartástól elkülönülő önálló nyilvántartást földhasználati nyilvántartást vezetnek. A földhasználati nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a Tft. felhatalmazása alapján a 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet állapította meg. A gazdasági életben bekövetkezett változások szakmailag indokolttá tették a földhasználati nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályok módosítását. A módosítás a 2007. december 30-án hatályba lépett, a Tft.-t módosító 2007. évi CXXIV. törvénnyel valósult meg. Ugyancsak december 30-án lépett hatályba a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló korábbi rendeletet felváltó új jogszabály, a 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.). A földhasználati nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseket a Tft. 25/A. 25/E. -ai tartalmazzák. A módosítás lényeges elemeként a törvény rögzíti a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok közhitelességét. 1 A nyilvántartás az érintett földrészlet használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja és az ellenkező bizonyításáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokról vélelmezni kell, hogy azok a valóságnak megfelelnek. A bizonyítási eszköz tehát maga a földhasználati nyilvántartás, amit a földhasználat fennállása és annak jogosultja tekintetében az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. 1 Tft. 25/A. A nyilvántartás tárgya A Tft. szerint az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldek, továbbá a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. Azonban a külterületi és belterületi erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek a jogszabályváltozást követően nem tárgyai a földhasználati nyilvántartásnak. A törvény kötelezővé teszi minden termőföldet használó részére, hogy amennyiben a használt terület a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, www.resimmobiles.hu
66 RES IMMOBILES a használat megkezdésétől számított harminc napon belül használatát nyilvántartásba vétel céljából az ingatlanügyi hatósághoz jelentse be. Az egy hektár alatti földhasználat bejelentésére vonatkozó kérelmet az ingatlanügyi hatóság elutasítja. A nyilvántartás részei A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, valamint az okirattárból áll. A termőföldek használatának nyilvántartásba vételekor az ingatlanügyi hatóság minden földhasználó nevére földhasználati lapot készít a földhasználó adatainak feltüntetésével amely, a használatában álló, a körzeti földhivatal illetékességi területén lévő valamennyi termőföldet tartalmazza a jogszabályban meghatározott szempontok szerinti felsorolásban. A földhasználati lap két részből áll, az első része a földhasználónak, míg a második része a használt termőföldnek az adatait tartalmazza. Látható tehát, hogy míg az ingatlan-nyilvántartás az ún. reálfólium elvén nyugszik, azaz az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat/tényeket tartja nyilván, addig a földhasználati nyilvántartás a földhasználó személyhez kötődik, vagyis az ún. perszonálfólium elvén alapul. Az okirattárban a földhasználati bejelentési adatlapok, a földhasználati szerződések és a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos egyéb okiratok találhatók. A földhasználat nyilvántartásba vétele A földhasználati nyilvántartás vezetése során az alapvető eljárási szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). A részletes eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat a Tft. és a R.-ben találjuk meg, amelyek nem támasztanak indokolatlan követelményeket a hatóság és a földhasználók felé sem. A nyilvántartásba vételi eljárás alapesetben a földhasználó bejelentésével indul. Hivatalból is indulhat eljárás, ha a földhasználati nyilvántartás ellenőrzése során az ingatlanügyi hatóság a használat bejelentésének elmulasztását állapítja meg. A bejelentést a R. 2 számú mellékletében megtalálható bejelentési adatlapnak az illetékes ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásával, vagy postai úton történő előterjesztéssel kell megtenni. Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet kötelező írásba foglalni, a bejelentéshez elegendő a szerződés egy eredeti példányát benyújtani. Ez a lehetőség kizárólag haszonbérleti szerződés esetében áll fenn. Ha a földhasználó a szerződés benyújtásakor bejelentési adatlapot is előterjeszt, akkor is csatolni kell az eredeti haszonbérleti szerződést. A nem kötelezően írásba foglalt szerződések esetében ha mégis készül írásbeli szerződés, annak másolata is benyújtható. Amennyiben mégsem készül írásba foglalt szerződés, akkor is kötelező a bejelentési adatlap benyújtása. A bejelentési kötelezettség teljesítési időpontját a használat megkezdése határozza meg. Amennyiben a földhasználat szerződésen alapul és a szerződésben szerepel a használat megkezdésének időpontja, a bejelentési kötelezettség teljesítését annak alapján, nem pedig a szerződéskötés időpontja alapján kell teljesíteni. Ha a szerződésben nincs kikötve a használat meg-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 67 kezdésének időpontja, a szerződés létrejöttének napja számít a használat megkezdésének, s egyben a bejelentés teljesítésére nyitva álló 30 nap kezdő időpontjának. A bejelentés megtételekor a földhasználó köteles nyilatkozni arról, hogy termőföldhasználata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. 2 Szükséges még a használt területet egyértelműen megjelölő vázlatot is csatolni a bejelentéshez, ha a használat nem a földrészlet egészére, illetve egy teljes alrészletére vonatkozik. A vázlatot az ingatlannyilvántartási térkép hiteles másolatán kell elkészíteni, melyet a földhasználónak és a használatba adónak is alá kell írnia. Ha a bejelentést tevő földhasználó nem a bejelentett terület tulajdonosa, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak illetőleg a haszonélvezőnek is alá kell írnia. Ha a földhasználó több földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldet használ, a bejelentését a választása szerinti egyik illetékes földhivatalhoz annyi példányban kell benyújtani, ahány földhivatalt az érint. Az adatlap benyújtásakor a hatóság ellenőrzi a bejelentési adatlapon és a szerződésben szereplő adatokat. Ha a bejelentés postai úton történik, a földhasználónak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva kell igazolnia személyazonosságát. Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a bejelentéshez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi. Ha ezek valamelyikét a földhivatalhoz már korábbi ügyben benyújtották, elegendő az iktatószámra való hivatkozással a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy a földhivatalnál lévő iratokban szereplő adatok a kérelem földhivatalhoz történő benyújtásának időpontjáig nem változtak meg. Ha a benyújtott bejelentés hiányos, az ingatlanügyi hatóságnak hivatalból minden olyan adatot pótolnia kell amelyek az ingatlan-nyilvántartásban rendelkezésre állnak. Ha a hiányzó adatok hivatalból nem pótolhatók, a hatóság 15 napos határidővel hiánypótlási felhívást ad ki. A hiánypótlásra megjelölt határidő kérelemre egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Ha a bejelentő az adatokat nem pótolja, a termőföld használata nem vehető nyilvántartásba. Amennyiben a bejelentés illetve a szerződés a nyilvántartásba vételhez szükséges valamennyi adatot tartalmazza, illetve a hiányosságokat pótolták, az ingatlanügyi hatóság a termőföldek használatát nyilvántartásba veszi, és azt a bejelentési adatlapon illetve a szerződésen a nyilvántartásbavétel időpontjával együtt feltünteti. Az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásba vételről hozott döntését a földhasználati lapnak az újonnan nyilvántartásba vett adatokat tartalmazó részleges másolatának a megküldésével közli a földhasználóval és a használatba adóval. Az ingatlanügyi hatóságnak továbbra is értesítenie kell az ügyészt, ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés jogszabályba ütközik, pl. az a haszonbérletre vonatkozó szabályok megsértésével jött létre. A jogszabály-változást 2 Tft. 22-23. www.resimmobiles.hu
68 RES IMMOBILES követően a bejelentés elmulasztásának megállapításakor már nincs előírva az ügyész értesítése. Változások vezetése A földhasználati nyilvántartásnak és azzal együtt a földhasználati lap tartalmának követnie kell a földhasználatban, a használó és a használt terület adataiban történt változásokat. Az ingatlanügyi hatóság a változásokat elsődleges szabályként bejelentés alapján kezeli, de egyes esetekben hivatalból is eljárhat. A törvény a földhasználó felé a használatában bekövetkezett változások bejelentésére 30 napos határidővel bejelentési kötelezettséget ír elő. A használat jogcímében, időtartamában, területnagyságban bekövetkezett változások átvezetése a felek közös kérelme, bejelentési adatlap vagy szerződés alapján történhet. A földrészlet adataiban történt, az ingatlan-nyilvántartásban átvezetett változások kérelemre és hivatalból is átvezetésre kerülhetnek. Hivatalból is átvezethető pl. a részarány kiadással keletkezett közös tulajdon megszüntetése során történt változás, de a személyes adatok változásának átvezetése kérelem alapján történik. A nyilvántartásban szereplő földhasználat törlésére is a földhasználó bejelentése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A földhasználatnak a felek közös megegyezésével vagy felmondással történő megszűntetésekor a bejelentéshez mellékelni kell a közös megegyezést tartalmazó okiratot, illetve az írásbeli felmondást, és az azt elfogadó nyilatkozatot. Elfogadó nyilatkozat hiányában jogerős bírói ítélet szükséges a használat törléséhez. Jogvita esetén az eljárás a felek megegyezéséig, illetve a jogerős bírósági ítélet meghozataláig felfüggesztésre kerül. A földhasználati nyilvántartásban történt változások bejegyzéséről a hatóság tájékoztatja a földhasználót és a használatba adót. Szankciók Főszabály szerint a megkezdett földhasználat, valamint a használatban bekövetkezett változások harminc napon belüli bejelentésének elmulasztása bírságot von maga után. Továbbra is a tulajdonost, illetve ha haszonélvezet áll fenn a haszonélvezőt kell a termőföld használójának tekinteni, és vele szemben eljárni, ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett az ingatlanügyi hatósághoz. A bírság mértéke a használt termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, mely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A bírság minimális összegeként a Tft. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben az adóhatóság által a behajtási eljárás megindításához szükséges minimális összeget határozza meg, ami jelenleg 5000,- Ft. A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság határidő megjelölésével a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztót, tájékoztatva arról, hogy a bejelentés teljesítésének elmulasztása esetén a bírság ismételhető. Közös használat vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetén a kiszabott bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetve a tulajdonosok továbbra is egyetemlegesen kötelezhetők. Adatszolgáltatás a nyilvántartásból A földhasználati nyilvántartásból a R. korlátozásaival bárki kérhet adatszolgálta-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 69 tást. Az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásból a földhasználati lap teljes másolatát, 3 a földhasználati lap szemle másolatát 4 és a földhasználati lap részleges másolatát 5 szolgáltatja. Teljes másolat és szemle is csak hatóság, bíróság, ügyészség, költségvetési szerv és a földhasználó részére, a R. 3. számú melléklete szerinti megrendelőn benyújtott kérelemre adható ki. Az adatszolgáltatás a földhasználati nyilvántartásba történő betekintéssel nem lehetséges. A földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért továbbra is díjat kell fizetni. A díj mértéke a korábbiakhoz viszonyítva nem változott, a teljes földhasználati lap tételenként 50,- Ft, a részleges földhasználati lap oldalanként 100,- Ft. A földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díja A jogszabályváltozással a földhasználati nyilvántartási eljárásban is bevezetésre került az igazgatási szolgáltatási díj, mely mértékét az új jogszabály differenciáltan, a bejelentéssel érintett földrészletek száma szerint határozza meg. Az első fokú eljárásért 6.000,- Ft összegű díjat kell fizetni, mely eljárási díj 12.000,- Ft ha egy földhasználati bejelentés 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik. A földhasználati eljárás-ban az igénybe vehető valamennyi jogor-voslatért 10.000,- Ft díjat kell fizetni. A díjakat a földhasználati eljárást kérelmezőnek kell megfizetni az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, vagy a hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással. A díjnak átutalással történő megfizetése esetén a megfizetést igazoló okiratot mellékelni kell a kérelem előterjesztésekor. A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást ad ki, mely felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül a kérelmező köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését. Az ingatlanügyi hatóság a díj megfizetésének elmulasztása esetén is eljárhat, ekkor a meg nem fizetett díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A földhasználati nyilvántartási eljárásban a Ket. szabályait kell alkalmazni, az pedig úgy rendelkezik, hogy az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetén a hatóság csak megszüntetheti, de nem köteles megszüntetni az eljárást. A díjfizetési kötelezettség kiterjed a bejegyzési, törlési és a módosítási kérelmekre is. Ha a bejelentő kérelmét bejelentési adatlap nélkül szerződésenként terjeszti elő, minden szerződés önálló kérelemnek számít, amelyek egyenként díjkötelesek, ahol a díj mértékét a szerződésben foglalt helyrajzi számok darabszáma határozza meg. Ha a kérelmező a szerződésekkel együtt adatlapot is benyújt, akkor a bejelentés függetlenül a szerződések számától egy kérelemnek számít. Díjmentes a bejelentés akkor, ha az érintett ingatlanok adataiban bekövetkezett, az ingatlan-nyilvántartásban már megtalálható változásokra vonatkozik a bejelentés. 3 valamennyi nyilvántartott adatot tartalmazza 4 a fennálló bejegyzéseket tartalmazza 5 a kérelmező által kívánt tételeket tartalmazza www.resimmobiles.hu
70 RES IMMOBILES Összegzés: A földhasználati nyilvántartás szabályanyagában végrehajtott módosításokat szakmai igények indokolták azzal az elvárással, hogy a földhasználat regisztrációja teljesíteni tudja a gazdasági szabályzók készítése, agrárpolitikai elképzelések kialakítása során a vele szemben támasztott követelményeket. * * *