TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana...

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5 1. A helyzetfeltárás célja...5 2. A tervezés módszertana...6 III. TERVELŐZMÉNYEK...7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv...7 4. A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere...8 5. Regionális és megyei előzmények...10 5.1 Észak-Magyarországi Régió...10 5.1.1 Az Észak-Magyarország 2000 PHARE Területfejlesztési Program... 10 5.1.2 Észak-Magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja...11 5.1.3 Észak-Magyarországi Régió Egészségügyi Stratégiája...12 5.2 Az Észak-Kelet-Magyarországi Régió...13 5.2.1 Az Észak-Kelet Magyarországi Régió Területfejlesztési Koncepciója... 13 5.3 Heves megye fejlesztési terve...15 6. A kistérség tervi előzményei...16 7. A települések tervi előzményei...20 7.1 Sirok község településfejlesztési koncepció- tervezete...20 7.2 Bátor, Bekölce, Bükkszenterzsébet, Egerbocs, Egercsehi, Fedémes, Hevesaranyos, Szúcs, Tarnalelesz települési Környezetvédelmi programja... 21 IV. ADATELEMZÉSEK...24 8. A belső erőforrások elemzése...24 8.1 Általános természetföldrajzi bemutatás...24 8.1.1 Fekvés, domborzat, geológia...24 8.1.2 Éghajlat...25 8.1.3 Vízrajz...26 8.1.4 Talajok...28 8.1.5 Védett természeti értékek, növény- és állatvilág...30 8.2 A gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok)...33 EXCELLENCE RT. 1

8.2.1 Vállalkozási aktivitás...33 8.2.2 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás...36 8.2.3 Ipar...40 8.2.4 Szolgáltatások...45 8.2.5 Idegenforgalom, turisztika...48 8.2.6 Infokommunikációs infrastruktúra...56 8.3 A humánerőforrások...58 8.3.1 Demográfiai helyzet...58 8.3.2 Munkaerőpiac, munkanélküliség...60 8.3.3 Gazdasági aktivitás...64 8.3.4 Szociális helyzet, jövedelmi viszonyok...65 8.3.5 Egészségügy...70 8.3.6 Oktatás, képzés...73 8.3.7 Kultúra...76 8.3.8 Civil szektor...80 8.4 Műszaki infrastruktúra...82 8.4.1 Közlekedés...82 8.4.2 Ivóvízellátás, szennyvízkezelés...86 8.4.3 Ár- és belterületi vízvédelem... 88 8.4.4 Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás...89 8.4.5 Energiaellátás...91 8.5 Település- és térszerkezet...91 V. A MÉLYINTERJÚK TAPASZTALATAI...93 8.6 A lekérdezés módszertana...94 8.7 A tapasztalatok...94 8.7.1 A státuszhoz kötődő megállapítások...94 8.7.2 Fejlődési irányok a térségben...98 8.8 A kistérség területén élő szociálisan hátrányos helyzetű lakosság... 99 VI. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE...100 9. A területfejlesztés eszközei...100 10. A területfejlesztés intézményrendszere...100 10.1 Kistérségi szint...101 10.2 Megyei szint...102 10.3 Regionális szint...105 EXCELLENCE RT. 2

11. A területfejlesztés hatékonysága...106 12. A közigazgatási reform és a kistérségi szerepek megváltozása... 107 VII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...111 VIII. IRODALOMJEGYZÉK...113 EXCELLENCE RT. 3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum a Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja tervezését megalapozó Helyzetfeltárás munkarész eredményeit összefoglaló tervanyag. A II. fejezetben a tervezés megközelítési módszertana ismerhető meg az európai tervezési és programozási elveknek megfelelően. A helyzetfeltárási anyag a nemzetközi, majd a nemzeti tervezési dokumentumok vizsgálatából kiindulva elemzi a területi szintek figyelembe vételével a kistérségre ható tervdokumentumok célrendszerét (III. fejezet). Erre azért van szükség, hogy a már elfogadott tervezési anyagok és a Kistérség jelenben készülő tervanyaga összhangban legyen, és a Kistérségi tervanyag szervesen illeszkedjen ezen tervek sorába a programozhatóság és a projekttervezés tekintetében, illetve átláthatóvá váljék. Az adatelemzések (IV. Fejezet) a statisztikai nomenklatúrára támaszkodva vizsgálja a Kistérség helyzetét, míg a szubjektív adatkörök elemzése a tervezők területi munkájáról ad számot. A területfejlesztés eszköz-, és intézményrendszere (V. Fejezet) hangsúlyt helyez a tervezett közigazgatási reformra és a lehetséges kistérségi szerepváltozásra. Összhangban az előző fejezetek tartalmával rajzolódik ki a SWOT elemzés a következő munkaszakaszban készülő fejlesztési koncepcióban -, amely ismételten innovációs technológiát hordoz, amennyiben értékelvűen képzi le a Kistérség erősségeit, gyengeséget, veszélyeit és lehetőségeit. A jelen anyagra támaszkodva a programozási szakaszban objektív tennivalók sora várható. EXCELLENCE RT. 4

II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN 1. A CÉLJA Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás részére a tervezés célja egy olyan komplex területfejlesztési terv elkészítése, amely az Európai Unió Magyarországra vonatkozó és a hazai jogszabályi keretek között, a partnerség elvét maradéktalanul tiszteletben tartva (a kistérség lakosságának, önkormányzatainak, gazdasági és civil szervezeteinek egyetértésével), a települések jelenlegi és hosszú távú érdekeinek megfelelően meghatározza a Kistérség jövőképét, kijelöli a fejlődési irányokat, megadja az elérendő célokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A fejlesztés program fontosságát az adja, hogy csak kész tervek mentén lesz képes a kistérség támogatásokhoz jutni európai uniós és hazai forrásokból egyaránt. A területfejlesztési koncepció idősíkja 10-15 év, ezért mindenekelőtt elengedhetetlen a kistérség jövőbeni fejlődését meghatározó tényezők alapos feltárása, az adottságokra, a gazdasági-társadalmi-környezeti összefüggésekre rámutató helyzetelemzés elkészítése. EXCELLENCE RT. 5

2. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A Helyzetfeltárás munkaszakasz négy egymástól jól elkülöníthető vizsgálatot foglal magában, amelyet a felzárkóztatási program fejlesztési irányainak kijelölése követ majd a második kötetben. Ezen vizsgálatok egyidejűsége és egymásmellettisége biztosítja a felzárkóztatási program és az intézkedések fejlesztési irányai pontos pályájának a kijelölését. Ezek sorrendben: Tervelemzések: hatályos nemzetközi / nemzeti / regionális / megyei / kistérségi / települési szintű fejlesztési programok elemzései. Adatelemzések: makrogazdasági statisztikai mutatókra, nemzeti költségvetési adatokra és a kistérség ágazati adataira, különös tekintettel a 2000-2003. év változásaira; Jogszabályelemzések: hatályos jogszabályok és előkészítés alatt lévő szabályozás háttértanulmányainak elemzése, különös tekintettel a kistérség, mint térkategória várható szerepváltozásaira. Mélyinterjúk: személyes, illetve telefonon lefolytatott beszélgetések, konzultációk, adathiányos vizsgálati területeken. EXCELLENCE RT. 6

III. TERVELŐZMÉNYEK 3. AZ ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI TERV Az Átfogó Fejlesztési Terv (ÁFT) 1999-ben a Gazdasági Minisztérium által került kidolgozásra, de a dokumentum hivatalos elfogadására nem került sor. Ami miatt elemezni szükséges, hogy a tervdokumentum több helyen foglalkozik a kistérségek témakörével, és ezek a megállapítások új irányt mutathattak volna az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) készítéséhez, illetve mutathatnak a jelenleg előkészület alatt álló második NFT-hez. Már a Vezetői összefoglalóban megjelenik egy a kistérségi szintet érintő fontos javaslat, mégpedig az, hogy a gazdasági-társadalmi leszakadás veszélyének megakadályozására szolgáló források allokációjának elsődleges színtere a kistérség kell legyen. Ez sajnos még a mai napig nem valósult meg, bár láthatók a törekvés jelei. A tervdokumentum célrendszerében, mégpedig az agrárgazdaság és vidékfejlesztést tárgyaló részében célként szerepel, hogy a kistérségi falufejlesztés keretében évente 10 ezer fővel növeljék a vidéki foglalkoztatást. A Területfejlesztés alfejezetében többek között szó esik arról az igényről, hogy a területfejlesztési programozás alulról, a kistérségek szintjéről épüljön fel, oly módon, hogy a kistérségi programok a megyei területfejlesztési tanácsok szűrőjén keresztül jussanak el a régiós szintre. Sajnos ez az a lényegi irányváltás javaslat, amely nem történt meg az első NFT tervezésekor, és továbbra is felülről jövő elképzelések lettek ráhúzva a nagyon eltérő adottságokkal bíró magyar térszövetre. Mivel a 1999-es ÁFT nem ad jogszabályi keretet az ország fejlesztési folyamatainak, de erre nagy szükség lenne, 2004. februárjában megindult az új ÁFT kidolgozása. Ez a terv hosszú távra fogja kijelölni Magyarország fejlesztési irányait, mégpedig úgy, hogy benne egyeztetett ágazati és területi érdekek mellett az uniós támogatásokhoz szükséges fejlesztési célkitűzések is megjelennek. Az ÁFT tehát az EXCELLENCE RT. 7

NFT-t, a Kohéziós Alap stratégiát és az ágazati terveket is tartalmazó bővített halmaz. 4. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLRENDSZERE Nemzeti Fejlesztési Tervet a Strukturális Alapok általános szabályozásának (1260/1999. EK Tanácsi rendelet) értelmében az 1. Célkitűzésbe tartozó régióknak kell készíteniük, amennyiben közösségi támogatásuk több mint 1 milliárd euró. Magyarországnak, mint újonnan csatlakozó, teljes egészében az 1. Célkitűzés alá tartozó országnak nem régiónként, hanem az ország egészére vonatkozóan kellett elkészítenie a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Az NFT Magyarország EU-s csatlakozásának legkiemelkedőbb dokumentuma, mivel általa nyílik lehetőség az Uniós strukturális alapok fogadása. A Nemzeti Fejlesztési Terv felépítése a következő: távlati cél az életminőség növelése, átfogó célja 2012-ig az EU hoz való felzárkózás a jövedelmi szintek közelítése által és az országon belüli területi különbségek mérséklése. A Nemzeti Fejlesztési Tervben összesen három specifikus célt és négy megvalósítandó prioritást jelöltek meg: (1) a versenyképesség növelését, (2) a foglalkoztatás emelését és a humántőke fejlesztését, (3) a környezet és az egészség javítását, illetve (4) a termelőszektor versenyképességének növelését, a humántőke, az infrastruktúra és a mezőgazdaság- és vidékfejlesztést. A Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött célokhoz operatív programokat rendelnek. Magyarország számára az első, 2004-től 2006-ig terjedő programozási időszakban, az NFT-hez öt Operatív Program tartozik: Gazdasági Versenyképesség (GVOP), Humánerőforrás-fejlesztés (HEFOP), Környezetvédelem és Infrastruktúra (KIOP), Agrár- és Vidékfejlesztési (AVOP) és területfejlesztésre vonatkozó Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program négy fő prioritása: a befektetés ösztönzés, a kis- és középvállalatok fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, innováció, és EXCELLENCE RT. 8

az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Az operatív program a környezetvédelem-erőforrásgazdálkodás, a közlekedés, az egészségügy és a távközlés területén évtizedek során felhalmozódott hiányok orvoslásának beindítását, illetve folytatását tűzte ki célul. Az operatív program fejlesztési prioritásai: Környezetvédelem Egészségügyi infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés A távközlési infrastruktúra fejlesztése Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az Agrár és Vidékfejlesztési OP a programozási időszakra három prioritási célt nevezett meg: Versenyképes alapanyag-termelést, Az élelmiszer feldolgozás modernizációját, Vidéki térségek fejlesztését. Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) A foglalkoztatási szint emelését, a munkaerő versenyképességének javítását és a társadalmi beilleszkedés elősegítését a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program a következő prioritások mentén tartja megvalósíthatónak: Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása, Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítésével, Oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként, Az alkalmazkodó-képesség és a vállalkozói készségek fejlesztése, EXCELLENCE RT. 9

A humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Program az ország kiegyenlített fejlődésének előmozdítására a következő prioritások megvalósítását tartja fontosnak. A turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése A régiók humán erőforrásának fejlesztése Technikai segítségnyújtás 5. REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ELŐZMÉNYEK 5.1 Észak-Magyarországi Régió 5.1.1 Az Észak-Magyarország 2000 PHARE Területfejlesztési Program Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács részére 2000. májusában készült el az Észak-magyarországi Régió Fejlesztési Terve. Az anyag a 2000-2003 közötti időszakra vázolja fel elképzeléseit, és az Észak-magyarországi Régiónak, mint PHARE célrégiónak határozza meg a feladatokat. A dokumentum jövőképét az alábbiakban fogalmazta meg: "Az Észak-Magyarországi Régió egy új, a XXI. század értékeinek megfelelő, a globalizálódó gazdaságba integrálódó, ugyanakkor regionális identitását megőrző fejlődést biztosító pályát választott, és a kb. 400 ezer aktív kereső munkájával lehetővé válik közelítően 1 millió lakos és évente idelátogató 1,5 millió turista számára a komfortos életfeltételek hosszú távon történő biztosítása." Az anyag egy olyan jövőt próbál felvázolni, mely alapján: Észak-Magyarország lakossága megtalálhatja a helyét a foglalkoztatásban, továbbá hozzájut a szükséges tanulási lehetőségekhez és szociális feltételekhez, így az emberek maradéktalanul kiaknázhatják személyes potenciáljukat, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági és szociális jólétéhez; Észak-Magyarország lakossága az innovatív és kitekintő tevékenység révén fenntartható gazdasági növekedést és foglalkoztatási lehetőségeket teremt; EXCELLENCE RT. 10

Észak-Magyarország lakossága és közösségei erős és magabiztos énképet építenek ki, világos célokat fogalmaznak meg, és megvan a szükséges erejük azok megvalósításához; Észak-Magyarország lakossága és közösségei hosszú távon megőrzik a régió környezeti és kulturális értékeit. Az anyag terület-specifikusan nem foglalkozik sem a megyékkel, sem a kistérségekkel, fejlesztési elképzeléseit a régió összességére határozza meg. A Pétervására és Körzete Önkormányzati Területfejlesztési Társulás tekintetében elsősorban a Centrum és perifériák stratégiai elképzelés értelmezhető, mely a Városok regionális funkcióinak erősítése, a Falusi társadalom revitalizációja, az Alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek támogatása, az Elmaradott térségek pozitív diszkriminációja, valamint a Perifériák kommunikációs feltételeinek javítása mentén látja megvalósíthatónak elképzeléseit. Az aprófalvas, határmenti területek teljesen leépültek, és megindult az elnéptelenedésükhöz vezető népességelvándorlás. Az anyag készítői úgy gondolják, hogy a harmonikus regionális fejlődés elérése érdekében nem engedhető meg a periférián lévő területek további leszakadása. Ez a feladat azért is különösen nehéz, mert maga a régió is hátrányos helyzetűnek számít országos viszonylatban. A PHARE dokumentum tulajdonképpen azért született, hogy a régió képes legyen az Európai Unió nevezett előcsatlakozási alapjainak fogadására, és ezáltal a területnek lehetősége legyen egy újfajta fejlesztési-fejlődési pályán történő elindulásra. 5.1.2 Észak-Magyarországi Régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja A Miskolci Egyetem Marketing Intézete 2000-ben készítette el a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az Észak-Magyarországi Régió Turisztikai fejlesztési elképzeléseit tartalmazó fejlesztési dokumentumát. A régió turisztikai fejlesztésének hosszú távú célja a sokoldalú, határozott arculattal rendelkező, országosan meghatározó súlyú, nemzetközileg is megjelenített EXCELLENCE RT. 11

versenyképes a fenntartható fejlesztés elvét vállaló, turisztikai kínálat kialakítása és hatékony értékesítése, mely komplex társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a régió általános fejlődésére. Ezen cél elérése érdekében a fejlesztési dokumentum kidolgozói fontosnak tartják, a régió erősségét képező turisztikai sokoldalúság megtartását; azt, hogy a régiót országosan meghatározó súlyú turisztikai területté kell tenni, mely mind a vendégek száma, mind az eltöltött napok számában megjelenik; a külföldi vendégéjszakák csökkenő tendenciájának megállítását; a meglévő és újonnan teremtendő vonzerőkre épített marketingkommunikáció kialakítását. Fenti hosszú távú célok megvalósítása kapcsán az alábbi konkrét célok kitűzése indokolt: 1. A turizmus gazdasági súlyának növelése, 2. Kínálatorientált fejlesztés megindítása, 3. Hatékony közösségi és vállalkozói marketing rendszerének felépítése, 4. Minőség rendszerének kialakítása. 5.1.3 Észak-Magyarországi Régió Egészségügyi Stratégiája Az Észak-Magyarországi régió területére vonatkozólag 2001-ben készült az egészségügyi stratégia, mely 2003 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan fogalmazza meg fejlesztési elképzeléseit. Az egészségügyi fejlesztési stratégia célkitűzései: 5. A vezető halálokokat előidéző betegségek előfordulási arányának csökkentése, ezzel a veszélyeztetett, aktív korú népesség továbbélési esélyeinek növelése; 6. A gyógyítás hatékonyságának növelése a megbetegedések miatt kieső munkaidő, és a gyógyulás költségeinek csökkentése érdekében; EXCELLENCE RT. 12

7. Az ellátórendszer területi különbségeinek mérséklésével a társadalmi és területi esélyegyenlőség javítása. A stratégiai célok elérése érdekében a fejlesztők által meghatározott prioritások: 8. A szűrő-megelőző-gyógyító tevékenységek közelebb vitele a hátrányos helyzetű településeken élőkhöz; 9. Az ellátórendszer alkalmazkodásának segítése, a megváltozott betegségcsoportok gyógyítása, a vezető halálokokat előidéző betegségek előfordulási arányának csökkentése érdekében; 10. Az egészségügyi szakemberhiány pótlása. Az elkészült anyag egységesen szemléli a régiót, sem megyei, sem térségi vonatkozás tekintetében nem strukturálja elképzeléseit. A fejlesztések megfogalmazásakor az anyag készítői az országos szinten megfogalmazott elképzelésekkel összhangban alkották meg a dokumentumot. 5.2 Az Észak-Kelet-Magyarországi Régió 5.2.1 Az Észak-Kelet Magyarországi Régió Területfejlesztési Koncepciója A koncepcióban Pétervására körzetére vonatkozó konkrét intézkedés nem található, azonban a vizsgált régióra vonatkozó fejlesztési intézkedések áttekintését fontosnak tartjuk, mert az ott indukált fejlesztések a területi közelség miatt hatással lehetnek a kistérségre. A fejlesztési prioritások az alábbi fejlesztési irányokra bonthatók: Egyrészt A gazdasági versenyképesség javítása, ezen belül a következő prioritások mentén valósulnak meg a feladatok: A régió innovációs képességének és teljesítményének javítása, technológia- és termékfejlesztés; Az új befektetések vonzásához, és megvalósításához szükséges fizikai feltételrendszer kialakítása; EXCELLENCE RT. 13

A gazdasági infrastruktúra fejlesztése, koordinált befektetés ösztönző programok; A kis- és középvállalkozások, beszállítói hálózatok fejlesztése. Másrészt A régió K-Ny-i és északi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása fejezeten belül az alábbi prioritások szerepelnek: A régió elérési viszonyainak javítását szolgáló fő közlekedési hálózat és infrastruktúra fejlesztése; A nemzetközi (tranzit) kereskedelem üzleti és humán infrastruktúrájának fejlesztése; Határmenti együttműködések erősítése; Regionális ökológiai hálózat megőrzése és fejlesztése; Harmadrészt A meglévő tudásbázis piacgazdaság-orientált minőségi fejlesztése prioritás ponton a következő fejlesztési terültekkel találkozunk: A felsőoktatási intézmények hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének javítása; A felsőoktatási intézmények gazdasági-társadalmi kapcsolatainak erősítése; A szakképzés fejlesztése, a szakképző intézmények és a vállalkozások kapcsolatainak erősítése; A rugalmas átképzés és továbbképzés rendszerének fejlesztése. A dokumentumban negyedrészt A környezettudatos vidékfejlesztés megvalósítása fejezet prioritásait találjuk, melyek: Az agrárgazdaság modernizációja, hatékonyságának fokozása; A régió nemzetközi hírű egyedi tájtermékeinek kiemelt fejlesztése; A termálvízhez kötődő gyógyturizmus célcsoport orientált fejlesztése. EXCELLENCE RT. 14

Végezetül a A minőségi élet feltételeinek biztosítása a régió lakossága számára programrész prioritásai kerülnek felsorolásra: Környezetkímélő települési infrastruktúrák összehangolt és differenciált fejlesztése; A régió perifériás térségeiben az általános utazási és elérési feltételek javítása; Egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek javítása; A helyi közösségek innovatív kezdeményezéseinek ösztönzése; Speciális alapfokú képzési formák és intézmények kialakítása a roma etnikum beilleszkedésének elősegítésére. 5.3 Heves megye fejlesztési terve A Heves Megyei Vállalkozói Központ által készített fejlesztési terv 2003-ban készült. A tervezők vizsgálták, elemezték, értékelték a megye 1998-ban elfogadott stratégiai fejlesztési programja végrehajtásának tapasztalatait, aktualitását, a szomszéd megyék és az önkormányzati kistérségek elkészült, elfogadott területfejlesztési programjaihoz, a Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati programjaihoz való illeszkedést. A megbízó közreműködésével mintegy 370 megyei szervezettől (vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, stb.) kértek a tervezők előkészített vagy tervezett projekt javaslatokat. A megyei fejlesztési terv döntően ezen ismeretekre és információkra alapozódik, természetesen a tervkészítés szakmai követelményeire figyelemmel. A fejlesztési terv 2003-2012 évekre kitekintéssel készült és a várható EU csatlakozásra tekintettel két EU pénzügyi ciklust fog át. Az operatív program viszont 2003-2006 évekre készült, az egyeztetések során kialakított és elfogadott prioritások figyelembevételével. Az operatív rész felépítése követi a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak célrendszerét. A pétervásárai kistérségre vonatkozóan nem fogalmazódik meg konkrét fejlesztési elképzelés, csak néhány célkitűzésnél jelenik meg az anyagban, mint bizonyos célok különös megvalósítási területe. EXCELLENCE RT. 15

Ilyen például a Humánerőforrás fejlesztés program A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése című intézkedése, mely felveti, hogy a kistérségben az ügyfelek jelentős része roma, ezért elő kell segíteni, hogy a megyei munkaügyi központ roma programjainak előkészítésében és végrehajtásában minél több roma munkatárs vegyen részt. Ugyanezen programon belül A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben című intézkedés célkitűzése, hogy javítani kell a hátrányos helyzetű, különösen a roma, illetve fogyatékos diákok továbbtanulási lehetőségeit, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeit elsősorban a pétervásárai és hevesi kistérségben. A Gazdasági versenyképesség-javítás program Befektetésösztönzés prioritás célrendszere többek között a minőségi termékeket előállító termelőkapacitások támogatását tartja elsőrendűnek, kiemelve a Pétervásárai kistérség elsőrendűségét. Emellett fontos feladatként fogalmazódik meg a már meglévő ipari parkokban a letelepedések ösztönzése, az elmaradott térségekben ide tartozik Pétervására is -, ipari parkok létrehozása a munkanélküliség csökkentése, a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében. A tervben megjelenik a térségek regionális kapcsolatrendszerének fejlesztése is. Külön kiemelésre kerül a Tarna-völgyben tervezett út Pétervására-Cered irányába, a 23. számú út szélesítése, valamint a főutak elkerülő szakaszának megvalósítása. 6. A KISTÉRSÉG TERVI ELŐZMÉNYEI A pétervásárai statisztikai kistérség, illetve a területén lévő tizenhét, illetve közben húszra bővült önkormányzat által létrehozott Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás számos fejlesztési dokumentummal rendelkezik. Az elmúlt tíz évben a következő fejlesztési tervanyagok születtek: Pétervására és körzete komplex fejlesztési programja, 1995. Pétervására és körzete agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, 1999. Pétervására és körzete kistérségi területfejlesztési koncepció és program, 2001. EXCELLENCE RT. 16

Pétervására kistérség komplex befektetés ösztönzési programja, 2002. Pétervására és körzete agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, 2004. A Pétervására és körzete komplex fejlesztési programja készítésének elsődleges célja a kistérség stagnáló gazdaságának élénkítése érdekében egy reális, lehetőleg rövid távon megvalósítható cselekvési sor megfogalmazása volt. A Program kialakítását egy alapos helyzetelemző, átvilágító munka előzte meg. Az átvilágítás alapján került meghatározásra a fejlesztési programsor, melynek alaptézise: a helyi természeti erőforrásokra és a gazdaság szerkezetére alapozott, helyi munkaerő alkalmazását és védelmét biztosító önerős fejlődést megcélzó program megvalósítása a fenntartható fejlődés követelményrendszerének a betartásával. A program gazdasági áganként vázlatosan kijelöli a fejlesztés irányait, fő céljait gazdaságfejlesztés koncepcionális szintje -, valamint a célok elérése érdekében 58 projektszintű javaslatot fogalmaz meg, melyből 44-et részletesen bemutat. A projekteket megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy egy szinte vegytiszta gazdaságfejlesztési programról van szó, mely a humánerőforrás fejlesztésének kérdéskörét csak koncepcionális szinten fogalmazza meg, így a címben a komplex jelző semmiképp sem indokolt. A Program újszerűségét és értékét az adja, hogy a tervezők javasolták egy kistérségi területfejlesztési ügynökség és iroda felállítását, mely a fejlesztési programsor operatív megvalósításáért felelne. A fejlesztések finanszírozási hátterének biztosításához kétszintű megoldást javasoltak, mégpedig olyat, mely megyei szinten, megyei hatáskörrel valósul meg, de kistérségi szintű fejlesztéseket támogatna. Egyrészről egy megyei befektetési társaság megalapítását, mely a területen működő pénzügyi intézmények bevonásával valósulna meg, másrészről ezt kiegészítendő, egy garancia alap létrehozását, mely a hitelfelvételek fedezeti biztosítékát nyújtaná. Ezek olyan gondolatai a tervdokumentumnak, melyek még ma is aktuálisak, hisz a fejlesztések végrehajtó ügynöksége hiányzik 1, valamint továbbra is a finanszírozási 1 A ma működő kistérségi iroda szinte csak pályázati tanácsadó feladatokkal rendelkezik, nem végez pályázat-, projekt, és főleg nem programmenedzsment feladatokat. EXCELLENCE RT. 17

háttér hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályát a fejlesztési programok meg nem valósulásának. Az 1999-ben készült agrárstruktúra és vidékfejlesztési program nem állt a rendelkezésünkre. Áttanulmányozva a 2004-es felülvizsgálatát, sajnos azt lehet érezni, a problémák ugyanazok voltak 1995-ben és 1999-ben is, mint 2004 év elején, és eddig nem sikerült azokra megoldást találni. A stratégiai programban megfogalmazott általános cél a Fenntartható gazdasági fejlődés megvalósítása. Az emellett kitűzött fő stratégiai cél Az életminőség javításával a kistérség felzárkóztatása. A célkitűzések elérése érdekében a következő fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg: 11. Mezőgazdaság versenyképességének javítása. 12. Az iparszerkezet átalakításának felgyorsítása. 13. Turizmusból származó jövedelem növelése. 14. Környezeti problémák kezelése. 15. Társadalmi, szociális helyzet javítása. A tervanyagban az agrárium fejlesztése keretében a hangsúly a piaci ismeretek bővítésén, a termelői-értékesítői integrációk létrehozásán, a helyben termelt alapanyagok minél magasabb szintű feldolgozásán és a birtokviszonyok rendezésén van. A helyi ipar szerkezetének átalakítását elsősorban a technikai korszerűsítésen, a piaci követelményeknek megfelelő képzési, továbbképzési struktúra kialakításán és a nyelvtudás ösztönzésén keresztül kívánják elérni. A turizmusból származó jövedelmek növelése érdekében a tervezők komplex programcsomagok kialakítását, a szolgáltatási színvonal javítását, a hathatósabb marketingmunkát és a működőtőke bevonását javasolták. A környezeti problémák kezelése érdekében, itt is, mint az ország más kistérségeiben, a szennyvíz- és hulladékkezelés, valamint a vízbázisvédelem megoldása a legnagyobb kihívás. A társadalmi, szociális helyzet javítása prioritás fő intézkedései a roma kisebbség beilleszkedésének segítését, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását, valamint a civil szervezetek tevékenységének segítését célozzák. EXCELLENCE RT. 18

A Program operatív része még nem készült el, így azt elemezni sem lehetséges. Mindazonáltal a stratégiai részről elmondható, hogy megpróbál választ adni a vidékfejlesztés kérdéseire, és sok más hasonló programmal ellentétben nem ragad le a mezőgazdasággal kapcsolatos fejlesztéseknél. Pétervására és körzete kistérségi területfejlesztési koncepció és program 2001.-ben született. A tanulmány elkészítését indokolta, hogy a kistérség 2000. júniusában elkészült helyzetelemzése, majd stratégiai programja alapján nem készült el a terület komplex operatív programja. Ezzel együtt a kistérség helyzetéből adódóan sürgetően fontossá vált a környezet állapotának alapos áttekintése, illetve az az alapján meghatározott környezetvédelmi cselekvési programrendszer kidolgozása is. Az operatív alprogramok kidolgozásakor a tervezők a megbízás jellegéből adódóan nem törekedtek a teljes körűségre. Az operatív program keretében részletesen kidolgozásra kerültek a környezetvédelem, ill. a környezet állapotát leginkább befolyásoló kérdések. A környezetvédelmi szempontrendszer előtérbe helyezése mellett a program készítői figyelembe véve a térségi szereplők elvárásait, ill. a helyi gazdasági és társadalmi adottságokat is, fontos hangsúlyt fektettek a humán erőforrás fejlesztésére, valamint a gazdaság fellendüléséhez szükséges egyéb feltételek megteremtésére is. Az operatív program a hazai és EU elvárások és prioritások mellett alapul veszi a megye akkor készülő stratégiai és operatív programját is. EXCELLENCE RT. 19

Pétervására kistérség komplex befektetés ösztönzési programja 2002.-ben készült el. A program részei: befektetésösztönzési tanulmány; a kistérség befektetési és turisztikai lehetőségeit ismertető nyomdai kiadvány; a kistérséget bemutató CD; a kiadványokban szereplő információk Internetes elérésének biztosítása a www.advisor.hu weboldalon. A befektetésösztönzési tanulmány nem felel meg a címben megjelölt célnak, kevés konkrétumot tartalmaz, sok helyen általánosságban fogalmaz. Inkább egy helyzetértékelő tanulmánynak tekinthető. A kistérség befektetési és turisztikai lehetőségeit ismertető nyomdai kiadvány és a kistérséget bemutató CD pedig sokkal inkább turistákat, mint befektetőket vonz a térségbe. A honlap ugyanilyen célokat szolgál. 7. A TELEPÜLÉSEK TERVI ELŐZMÉNYEI 7.1 Sirok község településfejlesztési koncepció- tervezete A 2000. évben született településfejlesztési koncepciót két egri és egy debreceni lakhelyet megjelölt építészmérnök állította össze. Előzményként vázolták, hogy a község rendezési terve még 1982-ben készült, amelyet többször is módosították. A módosításokat és a rendezési terv 2000. évi újratervezését a település életében, az eltelt 20 év történt változások indokolták. Az átadott dokumentum-tervezet nem tartalmaz utalást annak sorsáról, a képviselőtestület jóváhagyásáról. A koncepció-tervezet logikai sorrendben a település státuszát határozta meg mindenekelőtt, így a népesség számának alakulását, a foglalkoztatottság helyzetét, a lakás-, és intézményellátás, az idegenforgalom, a közlekedés, a közműellátás, köztisztaság és a természet- és környezetvédelem főbb adatait bemutatva. Végül röviden vázolja a kistérségi kapcsolatok tudnivalóit. EXCELLENCE RT. 20

A dokumentum visszautal a Mátravidéki Fémmű 1950-ben alapítására, amely ugrásszerű változást hozott a község életében, mind a lakosság számának tetőzésével (1970-ben 2576 fő, amely 2000-ben már csak 2264 fő), mind a jelentőssé nőtt idegenforgalmával. A Fémművek fénykorában vált jól ellátottá a település intézményekkel, így többek között - iskolával, napközivel, sportcsarnokkal, óvodával, bölcsődével, könyvtárral, sportpályával stb. A koncepció-tervezet a jelen helyzet áttekintése alapján -, javaslatokat fogalmaz meg a jövő fejlesztését illetően, így pl. a község külterületének 62%-át elfoglaló erdő megtartására, a 38%-ot kitevő mezőgazdasági terület rét-legelő, szántó és gyümölcsöskénti hasznosításáról. Külön fejezetben foglalkozik az idegenforgalommal, a vár és környéke felújításának fontosságát kiemelve, figyelemmel arra, hogy Sirok a Mátra-Bükk üdülőövezet tagja. Az idegenforgalom hasznos termékei közé sorolja a község természeti és művi értékei védelmét is. A településfejlesztési koncepció-tervezethez kapcsolódik a Városrendezési műleírás, amelyben az adottságok feltárását követően számszerűsíti a koncepcióban meghatározottakat, majd rajzosan és szövegesen jeleníti meg a település kb. 10-20 évre vonatkozó művi és természeti környezetét. 7.2 Bátor, Bekölce, Bükkszenterzsébet, Egerbocs, Egercsehi, Fedémes, Hevesaranyos, Szúcs, Tarnalelesz települési Környezetvédelmi programja A felsorolt települések közül három, Bükkszenterzsébet, Fedémes és Tarnalelesz községek érintettek a programban, e kistérség vonatkozásában. A három település a Pétervásárai kistérséghez való csatlakozása jelenleg a Társulás jóváhagyó határozatát várja. A cím szerinti környezetvédelmi programot a tervező cég az Észak-Hevesi Kistérségi Területfejlesztési Társulás megbízásából készítette, és az elérni kívánt célok, valamint a célok elérése érdekében végrehajtandó feladatok meg meghatározását e három településre kiterjesztően fogalmazták meg. Az 1995. évi LIII. tv. 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük. A törvény engedélyezi, hogy ha a EXCELLENCE RT. 21

települések úgy látják, hogy környezetvédelmi problémáikat közösen hatékonyabban tudják megoldani, akkor közös települési programot is készíthetnek. Az Észak-Magyarországi Régió Környezetvédelmi Programja 2002-ben került elfogadásra. Heves megye Környezetvédelmi Programja 1998-ban készült el, amelynek aktualizálását tervezik. A térség felsorolásban szereplő települései 2002- ben döntöttek a saját környezetvédelmi programjai elkészíttetéséről. A dokumentum a térség részére összesen 10 környezetvédelmi célt fogalmazott meg, az alábbi részletezetés szerint: 16. Levegőtisztaság-védelem, 17. Vízvédelem 18. Földvédelem 19. Települési és épített környezet védelme, 20. Az emberi egészség védelme 21. Természetvédelem, 22. Hulladékgazdálkodás, 23. Zaj- és rezgésvédelem, 24. Lakossági környezeti tudat és szemlélet, 25. Környezetbiztonság. A célok mellé részletes feladatokat rendeltek, végül a települések környezeti állapotának elemzése, valamint Heves megye Környezetvédelmi programja és a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján a kistérség környezetvédelmi prioritásait fogalmazták meg. Ezek a következők: A környezeti levegő minőségének javítása, Felszíni és felszín alatti vizek védelme, Közműellátás javítása Felszíni vizek rendezése Talaj védelme EXCELLENCE RT. 22

Korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek a megteremtése, Településkép javítása, A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Az energiagazdálkodás racionalizálása, Természet- és tájvédelem, Zajvédelem A program 2003-2008. évekre szól. A kidolgozás időszerűsége más térségek vonatkozásában is mintaértékű. EXCELLENCE RT. 23

IV. ADATELEMZÉSEK A területi adottságok (a területi egységen belüli tényezők, jelenleg és jövőben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése) a statisztikai adatelemzések alapján a jelen fejezetben kerülnek bemutatásra. 8. A BELSŐ ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE 8.1 Általános természetföldrajzi bemutatás 8.1.1 Fekvés, domborzat, geológia A Pétervásárai kistérség települései Heves megye északi részén, az Északiközéphegység területén helyezkedik el. A kistérséget öt természetföldrajzi kistáj érinti: Felső-Tarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarna-völgy, Parád-Recskimedence és a Mátralába. A kistérség domborzatmodelljét vizsgálva megállapítható, hogy a terület túlnyomó többsége 100 és 400 m tengerszintfeletti magasságban helyezkedik el és erősen tagolt dombsági, alacsony középhegységi térszín. Az átlagos relatív relief 60-120 m/km 2 közötti. A terület geológiájára a harmadidőszaki üledékes kőzetek jellemzők (homokkő, márga, agyagos összletek), melyeket a miocénben andezit és riolit, míg a pannon földtörténeti időszakban bazaltos vulkáni anyag borított be. A vulkáni tufa és lávatakaró jórészt lepusztult, csak néhány exhumált szubvulkán, vulkánroncs és telér jelzi a korábbi fedőkőzetet. Siroktól délre még triász mészkő is a felszínre bukkan. A vulkanizmus kifulladásával erőteljes erózió indult meg a területen, melyet nagyrészt a tektonikusan összetöredező és a szerkezeti vonalak mentén függőleges mozgást végző kőzettestek közt lefolyást nyerő vizek végeztek. A fő felszínformáló erő ma is a folyóvíz, mely főleg a növényborítás nélküli dombhátakon igen erős eróziós munkát végez. EXCELLENCE RT. 24

A Tarna-völgy közel É-D-i futású teraszos folyóvölgy, mely egy tektonikus árokban helyezkedik el. A völgy helyenként völgymedencékké tágul, de olykor szurdokszerű keskeny szakaszok tagolják. A kistérség területén található ásványkincsek közül szinte mindegyik a középidei vulkanizmushoz, illetve az utóvulkáni működéshez köthető. A vulkáni működés eredményeként a kiömlő lávából megszilárduló kőzetek (riolit és andezit) adják a térség kőbányászatának igen jó minőségű, kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkező alapanyagát, mely útkövezésre, zúzalékra vagy alapozásra is alkalmas. A leghíresebb kőbánya a híres-hírhedt recski Csákánykő, de több más ipari méretű termelésre alkalmas készlettel rendelkező kőzettest is feltárásra került. Az utóvulkáni működés eredményeként alakultak ki azok a teléres érctestek, melyek főleg arany, réz, cink és ólomásványokból állnak. A gazdaságosan kitermelhető teléreket az 1980-as évekre nagyjából lebányászták, így ma már az ércvagyon nem képez jövedelmező gazdasági lehetőséget. A bányászattal okozott tájsebek azonban még begyógyításra várnak. Istenmezeje térségében mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelhető, hasznosítható ásványi anyagot, bentonitot bányásznak. Ezt az agyagásványt öntödei, szigetelési, számítástechnikai, mezőgazdasági talajjavítási és állattakarmányozási adalék célokra használják. Téglagyári agyag előfordulás Mátraderecskén található, ahol a feldolgozás 1912. óta folyamatos. 8.1.2 Éghajlat A kistérség klimatikus viszonyait hűvös és mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlat jellemzi, a domborzati viszonyoktól függően. Az évi napfényes órák száma 1850 és 1900 között változik, melyből 750 körüli jut a nyári évszakra, míg 160-190 óra a téli negyedévre. Az évi középhőmérséklet 8,5 C körül alakul, melyen belül a mezőgazdaság szempontjából meghatározó tenyészidőszak átlaga pedig 14,5-15,5 C. A 10 C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma a kistérségben 175 körül van, az április EXCELLENCE RT. 25

18., és az október 8-13. közötti időszakban. A fagymentes időszak április 25.-től kb. 170-175 napig tart, az első őszi fagyok október 10.-től várhatók. A csapadék évi összege a terület É-i részén 600 mm körül van; dél felé haladva a magasabb részeken 750 mm-ig nő, míg egyes helyeken csak 400 mm körüli értékek mérhetők. A talajt a magasabb részeken átlagosan 50-60 napig, míg az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú részeken 40-50 napig borítja hótakaró. A hótakaró átlagos maximális vastagsága 16-25 cm. A szélirányt nagyban befolyásolják a domborzati viszonyok, így az a kistérség területén rendkívül változatos. Leggyakoribb szélirányok a Ny-i, ÉNy-i, DNy-i, ÉK-i. 8.1.3 Vízrajz A kistérség vízrajza a geológiai adottságokból vezethető le. A geológiai adottságot a zömében vulkanikus kőzetek jelentik, melyek egyrészt nehezen oldódnak, így rajtuk változatos rajzolatú vízhálózat alakul ki, másrész az utóvulkáni működés eredményeként a terület hévizekben igen gazdag. A felszíni vizek közül elsősorban a folyóvíz dominál, melyet számos időszakos és állandó folyó és patak jelez. A kistérség meghatározó vízfolyása a Tarna, mely a hozzákapcsolódó mellékvizekkel együtt jelentős felszínalakító munkát végez. Legjelentősebb mellékvizei: a Parádi-Tarna, a Hosszúvölgyi-patak, az Ivádi-patak, a Füzesi-patak, a Köves-patak, a Leleszi-patak. A vízfolyások vízhozama a csapadékviszonyoktól függően erősen ingadozó, ezért kisvizes időszakban van olyan, amely kiszárad, vagy erősen lecsökken a vízhozama és ezzel párhuzamosan erősen romlik a vízminősége, míg nagy, hirtelen csapadékhullás esetén árvízveszélyes helyzetek is kialakulhatnak. A területen számos kisebb tó is található, melyek közül a jelentősebbek mesterséges eredetűek. Ezek egy része korábban ipari hasznosítású volt, de ma már főleg halastóként vagy horgászvízként hasznosulnak. A legjelentősebb állóvizek: Búzásvölgyi-tó, Köszörű-völgyi-tó, Bodonyi-tó. A kistérség kiemelt jelentőségű országosan védett állóvize a siroki Nyírjes-tó. Ez tulajdonképpen ma már nem is igazi tó, hanem egy tőzegmohaláp. A valamikori tó EXCELLENCE RT. 26

feltöltődött, feliszapolódott és felszínén vastag tőzegmohából, nádból, sásából és hínárból álló szőnyeg alakult ki. Ez a fajta természeti jelenség igen ritka hazánkban, és az éghajlat szárazabbá válásával fennáll a veszélye, hogy a tőzegmoha réteg kiszáradásával elpusztul ez a kivételes biológiai életközösség. A mikrorégió felszínalatti vizei igen jelentős gazdasági potenciát is jelentenek. Jelentős a terület hévíz és gyógyvízkészlete, melyet az idegenforgalomban már régóta hasznosítanak. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják. A környék változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található. A helység legismertebb és legfontosabb kincse többféle gyógyvize. Ezek egyike savanyúvíz, az úgynevezett Parádi-víz, amely a vulkáni működés utóhatásaként jelentkező tipikus csevice. A csevice kénes vegyületeket tartalmazó gyógyvíz. A másik fontos, főleg a gyógyászatban használt gyógyvíz a sósvíz, vagyis a timsós fürdővíz, ezt már 1813-óta használják orvoslásra. Mátraderecske szintén közkedvelt kiránduló- és gyógyfürdőhely. A község természeti kincsekben gazdag, fekvése szemet gyönyörködtető, levegője tiszta. A Kincses gyógyfürdő vize bőr- és reumatikus betegségekre kedvező hatású. A település régebben termálvizéről vált híressé, a 90-es évek közepétől pedig Magyarország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta) található nálunk. A mofetta a szív- és érrendszeri betegek, magas vérnyomásban szenvedők, cukorbetegségek gyógyítására alkalmas. Bükkszék híres, gyógyító hatású, az ország határain túl is ismert vize a Salvus néven palackozott gyógyvíz. A gyógyvíz mind fürdő-, mind ivókúra formájában alkalmas különböző betegségek gyógyítására. 540 méter mélyből tör fel a 40 C hőmérsékletű víz. A Salvus gyógyvíz a nagy oldott ásványisó-tartalmú, alkáli- hidrogén- karbonátoskloridos, brómos-jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik. Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas oldott anyag tartalmú (22205 mg/l) gyógyvíz. Az anionok közül kiemelkedő mennyiségű a hidrogén-karbonát, amely a többi EXCELLENCE RT. 27

összetevővel komplex hatást kifejtve a vizet az egyik legkülönlegesebb tulajdonságú gyógyvízzé teszi. A Salvus gyógyvízben oldott halogénelemek az egészséges emberek számára is jó hatásúak. A Salvus gyógyvízzel történő ivókúra eredményesen alkalmazható heveny és idült gyomorhurut, gyomorsavtúltengés esetében, rendszeres használata gyógyítja és megelőzi a gyomorfekélyt. Különböző bélrendszeri betegségek gyógyítására is eredményesen alkalmazható. Cukorbetegség esetén alkalmazva a beteg vércukorszintjét csökkenti. Palackozva gyógyszertárakban, de számos élelmiszerüzletben is kapható. A Salvus gyógyvízzel végzett belégzőkúra tisztítja a légutakat, és eredményesen gyógyítja a légutak heveny és idült gyulladásait, a hangszálak regenerálódását segíti elő. A Salvus gyógyvizet szaunavízként felhasználva a szaunában a gyógyvíz értékes ásványi összetevői a légtérbe kerülnek, a bõrfelületre, valamint a légutakra előnyös élénkítő, tisztító hatást fejtenek ki. Porlasztó készülékkel, vagy ventillációs párologtatóval a szobák légterébe porlasztva gyógyklíma képződik, mely igen jó hatással van a légutakra. 8.1.4 Talajok 2 A kistérség domináns talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj (93%-ban). A köves és földes kopárok kiterjedése 7% körüli, melyek elsősorban Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Szajla, Terpes, Sirok, Mátraballa, Bodony, Parádsasvár, Parád, Recsk és Bükkszék határában jelennek meg. A talajképző kőzet a talaj típusára, termékenységére, művelési ágára van elsősorban hatással. Az alapkőzet zömmel harmadkori és idősebb üledék, kisebb területen a köves földes kopárok alatt andezit, bazalt és riolit. Mátraballa térségben kis kiterjedésben az alapkőzet löszös üledék. A termőréteg vastagsága a talaj termékenysége, hasznosítása szempontjából meghatározó. A kistérség településeinek több mint 90%-án a talaj termőrétegének vastagsága 100 cm feletti. 6-7% azon talajok területének kiterjedése, ahol a talajréteg vastagsága nem éri el a 20 cm-t. Ez Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, 2 Pétervására és körzete statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja 2004-2006 Helyzetfeltárás és stratégiai program, pp. 5-24., 2004. EXCELLENCE RT. 28

Terpes, Szajla, Sirok és Recsk talajaira jellemző elsősorban. Mátraballa, Bodony, Parádsasvár és Parád talajai egy részén a termőréteg vastagsága 40-70 cm közötti. A talajok fizikai összetételét 50-50%-ban vályog és agyagos vályog jellemzi. Az erózióra hajlamos területeken, a köves kopár részeken nem, vagy részben mállott durva vázrészek találhatók. A térségekben a terület 85-90%-án a hektáronkénti szervesanyag-készlet 100 és 200 tonna közötti, ami közepes ellátottságot jelent. A kistérség talajának 10%-ában a szervesanyag-készlet (melynek zöme a humusz) 50 t/ha alatti, mely igen gyenge ellátottságot jelent. Ezek a földes kopárok, nagymértékben erodált területek elsősorban Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Terpes, Szajla, Sirok térségében találhatók. A fent bemutatott talajtulajdonságokból levezethetők a talajok kémiai tulajdonságai, mely szerint a terület talajának 93-96%-a gyengén savanyú, 2-3%-a erősen savanyú (Mátraderecske, Recsk, Parád, Sirok), s 1% körüli mindössze azoknak a talajoknak az aránya, melyek felszíntől karbonátosak, azaz savanyodásra nem hajlamosak. Ilyen talajok találhatók Erdőkövesd, Pétervására, Váraszó, és Mátraballa térségében. Mátraballán, Mátraderecskén, Recsken, Parádon, Bodonyban közepes víznyelésű és gyenge vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó talajok találhatók. Váraszó, Istenmezeje, Erdőkövesd, Ivád, Bükkszék talajai közepes víznyelésű és vízvezető képességű nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok. Erdőkövesd, Pétervására, Kisfüzes, Terpes, Szajla, Recsk talajainak közel fele sekély termőrétege miatt szélsőséges vízgazdálkodású talaj. Erdőkövesd, Pétervására területén néhány 10 ha jó víznyelésű és jó vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó talajok találhatók. Valamennyi talajtulajdonságot figyelembevevő talajértékelés a talajértékszám alapján történik. A termőhelyi adottságokat tekintve hátrányosnak tekinthetők azok a mezőgazdasági területek, melyek az agráralkalmassági értékszám alapján az országos átlagnál gyengébbek. A kistérségben a vizsgált talajok területének 17,1%-a, 6.637 ha, az EXCELLENCE RT. 29

országos átlag 80%-át nem éri el, ezek a halmozottan hátrányos területek. Érdekességként megemlíthető, hogy ezek a talajok 0-30 talajértékszám közé esnek, 30-40 értékszámú talaj a kistérségben nem található. 82,55%, azaz 31.868 ha, amely az agráralkalmassági értékszám alapján az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik, azaz 40-50 talajértékszámú. 8.1.5 Védett természeti értékek, növény- és állatvilág A kistérség települései részben a Mátrai Tájvédelmi Körzet, részben a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén helyezkednek el. E területek természetvédelmi kezelője: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1995-ben nyilvánították védetté, területe meghaladja a 12 ezer ha-t (ebből fokozottan védett 2,2 ha). Közigazgatási határa két szomszédos megyét, konkrétan Heves megye 10 települését érintik, ebből a Pétervásárai kistérséghez tartozik Bodony, Parád, Parádsasvár és Recsk községek, és kismértékben Sirok erdőterületei. Nógrád megyében mindössze két település: Hasznos és Nagybátony. A Tájvédelmi Körzet - amely a Mátrának csak egy részét foglalja magában -, jellemzői közül kiemelhetők a sajátos tájképi szépség, változatos területfelhasználás, az ország legmagasabb pontja (1014 m-es Kékes és 965 m magas Galya-tető), a gyógyüdülőhelyi klíma, a téli sportok bázisa. E változatos táj képének kialakulásában a földtörténet különböző korszakaiban bekövetkezett változások eredményei játszottak szerepet, amelyek meghatározták a vidék mai sajátos arculatát. A földtörténeti ókor és középkor idején a kisebb vulkáni tevékenységek következtében jött létre a Mátra tömegének nagy része. A következő időszakra esett a hévizes utóvulkáni tevékenység, amelynek eredménye az ércesedés (Recsk), valamint a kénhidrogénes, szénsavas gyógyvizek (Parád, Recsk, Szajla és az un. csevice források). A Tájvédelmi Körzet kialakítása során fokozott figyelmet fordítottak a növényföldrajzi, florisztikai területegységekre. Más faj talált életteret az északi hűvös lejtőkön, más a déli, melegebb lejtőkön, a párás, hűvös mikroklímájú északi oldalon, a szurdok és törmeléklejtő-erdőkben. EXCELLENCE RT. 30

A Tájvédelmi Körzet nyugati részén számos fokozottan védett növény, hüllő, kétéltű, madár és emlős faj ad életlehetőséget. Ezen a területen 23 védett növényfaj, mintegy 120 védett és 4 fokozottan védett állatfaj található. A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet 1993-ban nyilvánították védetté. Területén helyezkedik el Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből négy és Heves megyéből hat település, amelyből Bükkszenterzsébet, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, valamint Váraszó községek a Pétervásárai kistérséghez tartoznak. Ez a terület a Mátrainál turisztikailag kevésbé feltárt, ismeretlenebb, ezért az ottani konfliktus helyzetből kevesebb van jelen, viszont a vadlétszám és a gazdálkodás okozta problémák itt is jelentkeznek. A Tájvédelmi Körzet létrehozásánál fő cél volt megőrizni a táj nagy részben fennmaradt eredeti arculatát, fenntartani a sok tekintetben egyedülálló dombvidék tudományos értékeit, így a magyar flóratartomány természetes erdőtársulásait, mint pl. a több fajta bükköst és tölgyest, a kaszáló réteken élő hegyi kökörcsint, a tudományos jelentőséggel bíró ősborókást. Itt található a fokozottan védett állatfaj: a császármadár, melynek az életfeltételei a térségben adottak, vagy a Bükkszenterzsébet térségében élő, jelentős példányszámú denevér állomány, de e területen fészkel a fokozottan védett madárfajunk, a kerecsensólyom. A kistérség területén több helyi jelentőségű természetvédelmi terület található, melyek a következők: Parádfürdői belterületi park: Ez egy 8 hektáros terület, a település belterületén helyezkedik el. A környék egyik legidősebb és legnagyobb franciaparkja, amelyben sok örökzöld és lombhullató fafaj, gondozott gyepterület együttese van, - ez indokolta lényegében a védetté nyilvánítását is. Siroki vár környéke: Védetté nyilvánításával a táj kulturális értékét, a geológiai és tájképi érdekességét képviselő szikla-alakzatát kívánták megőrizni. Ennek érdekében nem szabad olyan létesítményt elhelyezni, EXCELLENCE RT. 31