ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON 1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 2. A szakdolgozati témák meghirdetésének rendje, a téma választása...4 3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei...5 3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma...5 3.2. Formai követelmények...5 4. A munka ütemezése...6 5. Mellékletek az útmutatóhoz...7 1. sz. melléklet: Jegyzőkönyv a szakdolgozat megvédéséről...8 2. sz. melléklet (belső címlap)...9 3. sz. melléklet (külső címlap)...10 4. sz. melléklet: Szakdolgozati témalap...10 5. sz. melléklet: A hivatkozás módjai...12 2
1. Általános rendelkezések 1. Ez az útmutató 2001-től érvényes, először a 2001-ben témát választó hallgatókra. 2. A Természettudományi Főiskolai Kar alapképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak szakdolgozatot (szakdolgozatokat) kell készítenie (TVSZ, 2000. 134. ). 2.1.A természettudományi szakokra vonatkozó 166/1997.(X.3.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének 5.1. pontja szerint a szakdolgozat önálló munkán alapuló dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja. 2.2. Az informatikus és könyvtár szak számára a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi szakokra vonatkozó 129/2001. (VII. 13.) Kormányrendelet fogalmazza meg a szakdolgozat rendeltetését. 2.3. A tanári képesítést adó szakokon (szakpárokon) tanuló hallgató a 111/1997.(VI.27.) Kormányrendelet szerint köteles a tanári képesítő vizsga részét képező szakdolgozato(ka)t készíteni. A melléklet 4.3. pontja szerint a szakdolgozat olyan szakterületi vagy oktatásinevelési témájú szakmai feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira alapozva, a témájához kapcsolódó szakirodalom, illetve empirikus vizsgálatok vagy tapasztalatok feldolgozásával képes a neveléssel összefüggő ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat azonos lehet a természettudományi szakterületen elfogadott szakdolgozattal, amennyiben az a fenti követelményeknek megfelel. 3. A szakdolgozat készítését a témavezető (konzulens) irányítja, aki az intézmény főállású vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója. Nem főállású egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet témavezető, de ebben az esetben a tanszékvezetőnek főállású, belső konzulenst is ki kell jelölnie. 4. Elégtelenre minősített szakdolgozat esetében a hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint kell eljárni. 5. Szakdolgozatonként az adott szak követelményeinek megfelelő TDK-dolgozat is elfogadható (TVSZ 2000. 135. ). 6. A hallgató, ha szakdolgozatát elfogadták, köteles azt megvédeni. A védés a záróvizsga első része (TVSZ, 2000. 140. ). A szakdolgozat védése a témafelelős tanszék vezetője által kijelölt bizottság előtt történik a TVSZ és a Záróvizsga Szabályzat előírásai szerint. A védésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv formai kivitelezését ezen útmutató 1. mellékletében közöljük. 7. A tanszékvezetőnek gondoskodni kell az elfogadott és megvédett szakdolgozatok nyilvántartásáról és megőrzéséről. 8. A szakdolgozat benyújtására és megvédésére az abszolutóriumot követő 3 éven belül kerülhet sor azokban a vizsgaidőszakokban, amelyekben az intézmény záróvizsgát és tanári képesítő vizsgát egyaránt szervez. 3
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének rendje, a téma választása 1. A hallgató 4 éves képzés esetén a 5. félév szorgalmi időszakának végéig témaválasztásra kötelezett. 2. A szaktanszékek a meghirdetendő szakdolgozati témák címe után az alábbi jelöléseket alkalmazzák a konzulensek nevének feltüntetésével: A: Csak az adott szakhoz kapcsolódó, szakterületi téma (szaktanszéki konzulens) B: a másik szak szaktanszéke által is elfogadott, ill. szak(ok) képesítési követelményei által megengedett szakterületi téma (két konzulens) C: oktatási-nevelési téma (tanári képesítéshez, pedagógia-pszichológia tanszéki konzulens) AC: a tanári képesítés feltételeinek is megfelelő szakterületi és oktatási, nevelési (szakmódszertani) téma (egy szaktanszéki, a szakmódszertant is oktató vagy művelő konzulens) BC: a tanári képesítés feltételeinek és mindkét szak képesítési követelményeinek megfelelő téma (két szaktanszéki konzulens, egyikük a szakmódszertan oktatója vagy művelője) Azon hallgató, akinek mindkét szakja természettudományos képzési szakcsoportba tartozik (biológia, fizika, földrajz, háztartásökonómia-életvitel, kémia, környezetvédelem, matematika, számítástechnika, technika) szakdolgozati témát AC vagy A+C módon is választhat (összesen egy vagy két szakdolgozat). 3. Az alábbi táblázatban közöljük, hogy a 4 éves képzésben, szakpáron, egyik vagy mindkét szakját az új képesítési követelmények szerint végző hallgatónak szakterületi és oktatásinevelési témá(k)ban hány szakdolgozatot kell elkészíteni és hová kell a témalapot leadni. Témaválasztás módja Dolgozatok száma, témalapok száma A témalap irattározási helyei A + A + C 3 (3+3+3 témalap) Szaktanszékek, AC + A 2 (4+3 témalap) Pedagógia Tanszék, TO, B + C 2 (4+3 témalap) hallgatók BC 1 (5 témalap) 4. A szakdolgozati témalapot ezen útmutató 3. sz. mellékletében közöljük. A hallgató a témalapot köteles kitölteni és aláíratni a témalapon szereplő személyekkel, valamint az előző táblázatban megjelölt irattározási helyekre eljuttatni az 5. félév szorgalmi időszakának végéig. 5. Szükséges, hogy a szaktanszékek vezetői a témák meghirdetése előtt (8 féléves képzésben március 31-ig) egyeztessenek a 2. pont elvárásainak teljesítése érdekében. Az egyeztetés eredményeként minden téma csak egy-egy szaktanszék, vagy a pedagógia, ill. pszichológia tanszék hirdetőtábláján szerepelhet. A téma felelőse a meghirdető tanszék. 6. Azonos című téma egy képzési cikluson belül (4 év) szakdolgozati témaként nem adható ki. 4
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató természettudományos irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról, valamint a tanári végzettséget adó szakokon hogyan tudja az előzőeket pedagógiai és módszertani ismereteivel szintetizálni. 3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést. Irodalmi áttekintés: Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, hangsúlyozza az új tudományos felfedezéseket, valamint új szempontok szerint értelmezi és a szaktudománya rendszerébe integrálja azokat. Kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. A tankönyvi szövegek összeollózása kerülendő. Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb. Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá. Tartalmazza továbbá az alapvető következtetéseket. Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel. Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban. Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket. Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. 3.2. Formai követelmények 1. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni. 2. Az első lapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve, az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet). 3. A dolgozat részei: 5
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével. Bevezetés. Irodalmi áttekintés. Anyag és módszer. Eredmények. Diszkusszió. Összefoglalás. Irodalomjegyzék. Mellékletek. 4. Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-13-as méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 4,5 cm, jobb oldalon 3 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint. 5. Decimális struktúrát és tartalomjegyzéket alkalmazzunk. 6. Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg magyarázza meg. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat római számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. 7. Tárgyi eszköz melléklet esetén annak fényképe legyen a szakdolgozathoz mellékelve, magát a mellékletet nem kell külön a dolgozathoz csatolni, de a tanszéken álljon az érdeklődők rendelkezésére. 8. Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n vagy mágneslemezen) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. mintaképernyők kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni. 4. A munka ütemezése 4.1. A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat. 4.2. A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak tájékoztatást a magyar és idegennyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről (szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket, kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat, stb. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa és végleges formába önthesse szakdolgozatát. 4.3. A hallgatók a 6. félév első felében önállóan készítsék el a szakdolgozat vázlatát és számoljanak be az irodalmazásban elért eredményeikről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógépi programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, 6
tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a 6. félév további részében és a 7. félévben folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. 4.4. A hallgatók a 7. félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket. 4.5. A hallgatók a szakdolgozatot a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a tanulmányok utolsó félévében március 31-ig adják le egy példányban az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati témalap hallgatói példányát is. 4.6. A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák eredményeit, valamint a hallgató adott témához tartozó témalapján aláírásukkal igazolják a konzultációk megtörténtét. (Konzulensenként legalább két konzultáció ajánlott). A leckekönyvnek tartalmaznia kell a témavezető igazolását arról, hogy a hallgató a konzultációkon részt vett (TVSZ, 2000. 134. ). 4.7. Ha a konzulens(ek) nem fogadják el a szakdolgozatot, közöljék ezt a tényt a Tanulmányi Osztállyal a megadott időpontig. A témavezetők készítsék el a szakdolgozat bírálatát, értékelését, amit közösen írjanak alá. A bírálat szempontjai lehetnek a következők: A dolgozat szerkesztése, stílusa. A szakirodalom feldolgozása és elemzése. A témafeldolgozás módszere és tartalmi kidolgozása. Az eredmények értékelése, következtetések, javaslatok. Egyéb észrevételek. Kérdések, melyekre a választ a védésen kell megadni. 5. Mellékletek az útmutatóhoz Jegyzőkönyv a szakdolgozat megvédéséről (1. sz.) Fedőlap (2. sz.) Szakdolgozati témalap (3. sz.) Irodalmi hivatkozás módja (4. sz.) 7
1. sz. melléklet Jegyzőkönyv a szakdolgozat megvédéséről 1/ A jelölt neve: szakja, szakpárja: IV.. 2/ A szakdolgozat címe: 3/ A témavezető(k) neve: 4/ A szakdolgozat megvédésének helye: időpontja: Bizottság elnöke: tagja: tagja: 5/ A témavezető írásbeli értékelése (mellékelve) 6/ A szakdolgozat bemutatásának rövid szöveges értékelése. 7/ A szakdolgozat minősítése: ( ) 8/ Aláírások: A bizottság elnöke: tagja: tagja: Dátum. 8
2. sz. melléklet (belső címlap) NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR FÖLDRAJZ TANSZÉK A 2001. ÉVI TISZAI ÁRVÍZ ELŐZMÉNYEI Konzulens: Dr. Nagy András főiskolai tanár, kandidátus Készítette: Nagy Péter Tamás matematika-földrajz szakos hallgató NYÍREGYHÁZA, 2002 9
3. sz. melléklet (külső címlap) SZAKDOLGOZAT Nagy Péter Tamás NYÍREGYHÁZA, 2002 4. sz. melléklet 10
NYÍREGYHÁZI FOISKOLA 4401, Nyíregyháza, Pf. 166. A téma jelzése SZAKDOLGOZATI TÉMALAP Név: Évfolyam: szak: 1. címu szakdolgozati témát választottam. A fenti címu szakdolgozati téma a képesítési követelményekben foglaltaknak megfelelo: 200 hó nap. témavezeto aláírás dátum 200 hó nap. tanszékvezeto aláírás dátum Konzultációk idopontjai: 1. Konzulens aláírása: 2. 2. címu szakdolgozati témát választottam. A fenti címu szakdolgozati téma a képesítési követelményekben foglaltaknak megfelelo: 200 hó nap. témavezeto aláírás dátum 200 hó nap. tanszékvezeto aláírás dátum Konzultációk idopontjai: 1. Konzulens aláírása: 2. 3. címu szakdolgozati témát választottam. A fenti címu szakdolgozati téma a képesítési követelményekben foglaltaknak megfelelo: 200 hó nap. témavezeto aláírás dátum 200 hó nap. tanszékvezeto aláírás dátum Konzultációk idopontjai: 1. Konzulens aláírása: 2. Nyíregyháza, 200 év hó nap foiskolai hallgató 11
5. sz. melléklet A hivatkozás módjai Minden tudományos munkában így a főiskolai hallgatók szakdolgozataiban is hivatkozni kell az adott téma gondolati előzményeire. Nem nélkülözhetjük a hivatkozásokat azért sem, mert állításainkat bizonyítékokkal kell alátámasztani, valamint így tudjuk összekötni más szerző munkáját saját kutatásunk eredményeivel. Az olvasó számára akkor biztosítjuk az eredeti forráshoz való hozzáférést, ha hivatkozásaink pontosak, korrektek, tartalmazzák az azonosításhoz szükséges bibliográfiai adatokat. Vegyük sorra a hivatkozás alapvető ismereteit! Kire hivatkozzunk? Gondosan válogassuk meg hivatkozásainkat. Mindig a legjelentősebb források szerepeljenek hivatkozásjegyzékünkben. A választott téma szakirodalmának gondos tanulmányozása során kiszűrhetők a legfontosabb közlemények. A szakma jó nevű folyóirataiban közölt hivatkozásjegyzékek megbízható kiindulópontot jelenthetnek a kezdő kutató számára. Hogyan hivatkozzunk? Szöveg közben az idézetet vagy átvett gondolatot követően jelölhetjük az idézet vagy átvett gondolat forrását utalásszerűen röviden, a szerző vezetéknevével, a mű kiadásának évszámával és a hivatkozott mű oldalszámával (Tanneh [1995] 140. old.). A tanulmány végén a hivatkozások jegyzékében azután pontosan megadjuk a bibliográfiai adatokat is az alábbi módon: Hivatkozások Tanneh, D. [1995]: The Power of Talk. Harvard Business Review, Vol. 73, No. 5. September- October, p. 11-22. Gyakori, hogy ugyanazon szerzőre többször is hivatkozunk, ezért célszerű ezt a módszert választani. A lábjegyzet formájában való hivatkozás bonyolultabbá teszi a szövegszerkesztést és megnehezíti a nyomdai munkát. 12
Ügyeljünk arra, hogy: - Szövegközi hivatkozásunk ne legyen félreérthető. - A szakirodalmat kellő hosszúságban kell idézni. Általában öt-hat soros idézetek esetén nem fenyeget az a veszély, hogy az idézet elnyomná a szerző saját szövegét. - A dolgozat végén hivatkozásjegyzékbe kerülnek a szövegben tételesen is szereplő hivatkozások. Az irodalomjegyzékben vagy a felhasznált irodalomban általában mindent feltüntetnek, amit a kutatás során, a téma kidolgozásához felhasználtak, fontosnak tartanak, függetlenül attól, hogy közölnek-e belőlük szó szerinti idézetet. - A hivatkozások formáját az ISO 690: 1987-es szabvány szabályozza, melyet világszerte elfogadnak. (Hazánkban 1991. július 1-től MSZ ISO 690 néven hatályos.) A magyar gyakorlatban a szabvány elfogadása még nem általános. A hivatkozások rendezése alfabetikus rendszerben (szokás Harvard-rendszerként is emlegetni) és sorszámozott bibliográfiában (más néven számozási rendszer) történhet. Az alfabetikus rendszerben a fejezet, a dolgozat végén található hivatkozások az elsőként megjelölt szerzők betűrendjében tartalmazzák a hivatkozásokat. A sorszámozott bibliográfiában, mely visszaszorulóban van, a hivatkozásokat első előfordulásuk sorrendjében számozzuk meg. Pl.: Inzelt (19) megállapította, hogy. A hivatkozás ismétlődés esetén megtartja az első alkalommal kapott számot. A tanulmány végén szereplő hivatkozások rendje A hivatkozott mű adatai: - Szerző(k) - Kiadási év - Cím, alcím - Kiadás - Kötet - Kiadási hely - Kiadó v. folyóirat, periodika - Oldalszám, terjedelem kezdünk. Az irodalomjegyzékben minden hivatkozást külön sorban és 3-5 betűhellyel beljebb 13
Ha nincs szerző vagy szerkesztő, akkor a könyv, folyóiratcikk stb. címével helyettesíthetjük a szerző nevét, a névelőt figyelmen kívül hagyva. Több szerző esetén legalább az elsőt feltüntetjük, a társszerzőket pedig az et al (munkatársai) kifejezéssel jelöljük. Pl.: Galasi és munkatársai vagy Galasi et al. Ha a kiadás évszáma hiányzik, körülbelüli évszámot tüntetünk fel, megkérdőjelezve. Pl.: Torino (s. a. sine anno), 1943? Elektronikus forrásokra hivatkozva fontos az anyag elérési címének megadása. Pl.:http://www.lib.berkeley.edu/TeachingLib/Guides/Internet/Glossary.htm; http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/dublin/2000.12.04.11.07 Konferenciára is hivatkozhatunk. Pl.: Tudományos-technikai innovációk keleten és nyugaton. A Friedrich Ebert Alapítvány konferenciája. Berlin, 1988. november 21-25. Könyvekre, monográfiákra való hivatkozás leírására példaként szolgálhat a témához kapcsolódó ajánlott irodalom jegyzék. Ez az összeállítás Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Budapest, Kossuth K., 2001. p. 404. kiadványa alapján készült. Ajánlott irodalom - Dezső Zsigmondné: A szellemi munka technikája. Bp., OMIKK, 1987. p. 304. - Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp.: Gondolat, 1991. p. 256. - Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy : Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. p. 132. - Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon (Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?). Bp.: Kossuth K., 2001. p. 404. - Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. (Ford. Kende Gábor és Szaitz Mariann) Bp., Balassi K., 1996. 14