KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Szervezeti rész...4 Személyi állomány 4 A természet megóvása...5 Területi adatok 5 Kutatás és monitorozás 13 Az Európai Unió által támogatott pályázatok 19 Természetvédelmi célú területkezelés és élőhely fenntartás 21 Veszélyeztetett fajok védelme 24 Jogi tevékenység, igazgatás, nyilvántartás...25 Igazgatási tevékenység 25 Informatika 27 Természetvédelmi Őrszolgálat...28 Természetismeret...30 Barátságos természetvédelem 33 Nemzetközi együttműködés...36 Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel...37 Költségvetés és vagyon...38 Fontosabb célkitűzések 2006-ra...42
Bevezetés Hazánk második nemzeti parkja, a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult meg. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő egyedülállóan értékes természeti területek láncolata (szikesek, turjánok, buckák, árterek, holtágak, morotvák, puszták, erdők) és az ezek között elterülő Európában egyedülálló tanyás vidék egyedisége indokolta a mozaikos Nemzeti Park létrehozását. Az eltelt három évtized alatt számos újabb érték került feltárásra a térségben, amelyek védelmét, felelős őrzését, kezelését és fenntartását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) biztosítja. A most összeállított jelentés a 2005. év legfontosabb eredményeit és statisztikai adatait foglalja össze, de itt a bevezetőben meg kell említeni, hogy ezek az eredmények csak az elmúlt időszak sikereire és eredményeire épülhettek. Az Igazgatóság 30 éves fennállásának évfordulóját 2005. szeptember 9-én, Bugacon - méltó módon megünnepeltük. Az ünnepségen megemlékeztünk elődeinkről, megköszöntük és méltattuk az elért sikereket, és megfogadtuk, hogy nagy elhatározottsággal és komoly elszántsággal kívánjuk folytatni a megkezdett munkát. E munkát a térségben élők együttműködésével és a szakmában tevékenykedők segítségével, a helyi közösségekkel együttműködve kívánjuk folytatni és szélesíteni. Tevékenységünkről készített összefoglalót ezért jó szívvel kínáljuk mindazoknak, akik hivatalból szakmai érdeklődőként illetve a Duna-Tisza közén élve figyelhetik munkánkat. A 21. században - az Európai Unió ezen térségében a természeti értékek megőrzése különösen felértékelődik. Meggyőződéssel valljuk, hogy minden természetes élőhely, tiszta, szennyezéstől mentes természeti erőforrás és ezek bölcs használata, valamint az emberi értékek tiszteletben tartása teremthet biztos és kiszámítható jövőt magunk és a következő nemzedékek számára. Az Igazgatóság közel száz munkatársa és együttműködő partnerei azt remélik, hogy közérdekű tevékenységükkel hozzájárulhattak e fontos célok megvalósításában. A fenti gondolatok után ajánljuk az olvasó figyelmébe a 2005. évi tevékenységünkről készített jelentést. Kelt: Kecskeméten, 2006. február havában Kállay György igazgató
Szervezeti rész A közigazgatás átszervezése és a reánk vonatkozó jogszabályok alapján elkészítettük az új feladatokhoz illeszkedő Szervezeti és Működési Szabályzatot, amely részletesen tartalmazza az Igazgatóság szervezeti felépítését és tevékenységi köreit. Az Igazgatóság évek óta közel azonos létszámmal valósítja meg a reá bízott feladatokat. Az igen sokrétű tevékenység ellátását (kutatás, igazgatás, tervezés, fejlesztés, gazdálkodás, oktatás, nevelés, őrzés, állattartás, stb.) az alábbi táblázatban szereplő személyi állománnyal valósítjuk meg. Az Igazgatóságot 2005. 02. 01.-ig Szilágyi Gábor igazgató, majd Dr. Iványosi Szabó András megbízott igazgató és 2005. június 1-től Kállay György irányította. Személyi állomány Megnevezés Szakképzettség alapfokú középfokú felsőfokú nyelvismeret (fő\nyelvek száma) Köztisztviselő 0 19 52 27 \ 5 dolgozók (fő): Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó 9 3 1 0 Szerződéses 0 2 1 0 Összesen 9 24 54 27 \ 5 Köztisztviselőink közül ketten tettek közigazgatási szakvizsgát, öten közigazgatási alapvizsgát, 1 fő pedig diplomát szerzett. Munkatársaink angolul, németül, olaszul, szerbül és franciául képesek érdemi kommunikációra. Igazgatóságunkon a 2004. év második felében indult A túzok védelme Magyarországon c. LIFE Nature projekt, amelynek keretében a 2005. évben 1 fő középfokú és 3 fő felsőfokú végzettségű dolgozót alkalmazunk (ők a táblázatban nem szerepelnek). 4
A természet megóvása Területi adatok Védett és védelemre tervezett területek A tárgyalt időszak alatt is fontos hangsúlyt kapott a védett terület bővítése. Szorgalmaztuk a védelemre érdemes területek feltárását, és jogi jellegének bejegyzését az ingatlannyilvántartásba. Külön hangsúlyt kapott a Natura 2000 hálózat kihirdetésével kapcsolatos tevékenység, amelyet külön táblázatban mutatunk be. Illetékességi terület (ha) 1 005 888 Megnevezés Nemzeti park törzsterület Védett területek száma (db) kiterjedése (ha) Ebből: fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Védelemre tervezett területrészek száma kiterjedése (db) (ha) 9 51 409 9 629 _ 9 3 905 Tájvédelmi körzet 2 24 542 1 161 _ 4 8 295 Természetvédelmi terület 18 4 151 528 9 6 5 483 Ex lege védett láp 124 18 854 _ folyamatos Ex lege védett szikes tó 211 13 549 _ folyamatos Összesen 368 116 185 11 318-19 17 683 A 2005. évben kihirdetésre került a 9 hektáros Kalmár-erdő Természetvédelmi Terület, ezzel az egyedileg kihirdetett természetvédelmi területeink száma 18-ra emelkedett, míg a védelemre tervezett természetvédelmi területek száma 6-ra változott. Az Igazgatóság 2005-ben is folyamatosan felmérte, illetve felülvizsgálta az ex lege területeket. Az újonnan megtalált, vagy korábban természeti területként felmért területeken kezdeményeztük a jogi jelleg bejegyzését a természetvédelmi hatóságnál. A legtöbb esetben a térségünkre jellemző szikes tavakról van szó, amelyek száma jelentősen növekedett (145-ről 211-re). Változást (növekedést) tapasztalunk a lápok számában is, (97-ről 124-re) növekedett a számuk. Ez az új lápterületek megtalálásának, a régiek kiigazításának, és pontosításának eredménye. 5
A védelemre tervezett területrészek részletes adatai és a védetté nyilvánításhoz szükséges kezelési tervek készültségi foka Az Igazgatóság 2005. évben felülvizsgálta a védelemre tervezett területek ingatlan-nyilvántartási adatait. A felülvizsgálat során a területhatárokat helyrajzi számokhoz igazítottuk, a helyrajzi számok földkönyvi adatait aktualizáltuk. Ennek eredményeképp a védelemre tervezett területek kiterjedésére vonatkozó adatok és a kezelési tervek előkészítettségi állapota a következőképp alakulnak: Védelemre tervezett teljes terület (ha) Kezelési terv előkészültségi állapota Védetté nyilvánítási egyeztető tárgyalás ütemezése Védelemre tervezett terület azonosító neve Körös-éri Tájvédelmi Körzet * 3 551,99 A+B+C 2006. 02. 08. Kígyósi Orompart Természetvédelmi Terület 1 847,9 A+C - Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítései: Fertői halastó Vidre-ér 233,7 435,9 - - - - Őrjeg Tájvédelmi Körzet 4 041,1 A+C - Imrehegyi homokpuszta 114,6 A+C - Pirtói homokbuckás Természetvédelmi Terület 604,9 A+B+C - Tázlári homokbuckás Természetvédelmi Terület 1 616,9 - - Gátéri Fehér-tó Természetvédelmi Terület 1 054,9 - - Szelidi-tó Természetvédelmi terület bővítése 243,7 A+C - Felső-Kiskunsági Szikes Tavak (KNP) bővítése 2 007,7 A+C 2006. 04. 30. KNP Tőserdő és az Alpári-rét bővítése 149,1 - - Felső-kiskunsági szikes puszták (KNP) bővítései: Nagyállási-rét Fekete-halom Nagy-rét Bugyi legelő Peszéradacsi rétek (KNP) bővítései: Tilos-erdő Természetvédelmi Terület és részben erdőrezervátum Leveles-rét III. egység 138,9 331,8 292,7 200,1 639,1 87,6 58,1 Összesen: 17 683,4 * A kezelési tervek tárgyalási anyaga szerint - - - - A+C - - - - - - 2006. 05. 30. - - Jelmagyarázat: A természetvédelmi kezelési tervek előkészítésén a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet alapján az a) a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció ( A fejezet), b) a részletes kezelési terv tervezete ( B fejezet), továbbá c) a tervezési területet védetté nyilvánító jogszabály részét képező természetvédelmi kezelési kötelezettségeket összesítő rész [a c) pont a továbbiakban: természetvédelmi kezelési terv] tervezete ( C fejezet) elkészítése értendő. 6
A Natura 2000 és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek Illetékességi terület (ha) 1 005 888 Megnevezés Védett területek száma (db) Kiterjedése (ha) Ebből: fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévbe n (ha) Ramsari terület 8 18 618 - - Biogenetikai rezervátum 1 2 962 - - Bioszféra rezervátum 5 22 095 2 280 - Világörökség - - - - Európa Diploma - - - - Natura 2000 Bird Direktíva Natura 2000 Habitat Direktíva 8 129 680-129 680 36 119 819-119 819 Az Igazgatóság 2005-ben is folytatta a Natura 2000 területekkel érintett intézmények, önkormányzatok, földtulajdonosok, gazdálkodó szervezetek, tájékoztatását. Különösen az Agrárkamara által szervezett falufórumon, önkormányzatok által szervezett összejöveteleken. Együttműködési megállapodások alapján a rendőrségi állomány szakmai továbbképzésében, illetve vadásztársasági tagok továbbképzésében is közreműködtünk. Egyéb továbbképzéseken a Natura 2000 területekkel kapcsolatban is részletes tájékoztatókat tartottunk. A Natura 2000 jelöléssel érintett ingatlanok helyrajzi számos jegyzékének megjelenése kapcsán az Igazgatóság 102 megkeresést kapott. Ezekre 10 ügyben csak tájékoztatást adott, 7 ügyben a Natura 2000 területek bővítésére vonatkozó területjavaslatot fogadott el, 4 ügyben a területek kijelölésével kapcsolatos panasznak teljes körűen helyt adott, 10 ügyben részben adott helyt a kijelöléssel kapcsolatos panasznak, 71 ügyben, pedig teljes egészében elutasította a kijelöléssel kapcsolatban benyújtott panaszt. Az Igazgatóság képviselője szakértőként részt vett a 2005. szeptember végén tartott és az Élőhelyvédelmi Irányelv végrehajtására kijelölt, Natura 2000 területekkel foglalkozó Pannon Biogeográfiai Szemináriumon, a magyar állami tárgyalódelegáció tagjaként. Ezt megelőzően részt vettünk a felkészülő szakértői munkában, és segítettük a szükséges szakmai elemzések összeállítását. Az Igazgatóság szakemberei a Natura 2000 területekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait tartalmazó és 2005. júniusában megjelent tájékoztató jegyzéket a megjelenése után ellenőrizték és a megtalált adminisztratív hibákról értesítették a KvVM TvH-t. A Pannon Biogeográfiai Szemináriumon az EU Bizottság részéről deklarált Natura 2000 terület bővítési igények kielégítésére az Igazgatóság működési 7
területét illetően - felkészült. Az EU Bizottság elvárásaival összhangban bővítésre javasolt egyebek között a Bócsa-Bugaci homokpuszta (HUKN20024); a Jakabszállási Kisasszony-erdő (91N0, 6260 élőhelyek) homoki nőszirom (Iris arenaria), homoki kikerics (Colchicum arenarium) állományok; a Jánoshalmakunfehértói erdők (HUKN20018) további 91I0 és 91N0 élőhelyeket és homoki nőszirom (Iris arenaria) állományokat tartalmazó ingatlanokkal; a Dél-Homokhátság (HUKN20008) további, 800 töves mocsári kardvirág ( Gladiolus palustris) állományt tartalmazó mórahalmi ingatlanokkal. Az Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területek A Magyar Állam tulajdonában és az Igazgatóság vagyonkezelésében művelési ágankénti bontásban az alábbi védett területek vannak: Megjegyzés: A vásárolt területek közül csak azok szerepelnek a táblázatban, amelyek vagyonkezelői jogát a Földhivatal bejegyezte az igazgatóság javára. Művelési ág Tárgyévben vásárolt terület (ha) Össz kiterjedése (ha) Saját használatban Haszonbérbe (hasznosításba) adva Ha % ha % Szántó Gyep Kert Szőlő Gyümölcsös Nádas Halastó Erdő Kivett Összesen 743 4 941 2.232 45 2 709 55 316 28 662 9 549 33 19.113 67 0 0 0 0 0 0 20 20 100 0 0 0 2 2 100 0 0 20 3 031 1 527 50 1 504 50 0 752 316 42 436 58 3 014 3.006 100 8 0 6 824 6.245 92 579 8 1 079 47 246 22 897 48 24 349 52 8
A jogszabállyal kihirdetett, illetve a törvény erejénél fogva védett (ex lege) területek tulajdonos szerinti megoszlása az alábbi: Megnevezés Terület ha-ban A teljes terület %-ában Állami tulajdon Ebből: KNP Ig kezelésű 47 246 41 egyéb közcélú kezelésű 4 022 3 erdőgazd. Rt-k által kezelt 9 972 9 Önkormányzati tulajdon 1 240 1 Magántulajdon 24 548 21 Egyéb tulajdon 29157 25 Védett terület összesen 116 185 100 Az Igazgatóság a vagyonkezelésében levő területek 52%-át (24 349 ha) haszonbérbe (hasznosításra) átadja a területén mezőgazdálkodásból élők részére. A 2005. évben 719 földbérlővel voltunk kapcsolatban. A bérbeadásoknál nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanyás térségekben élők, a helyben lakók elsőbbséget élvezzenek, ez által megélhetési lehetőségeik javuljanak. Az Igazgatóság az állami tulajdonú, saját vagyonkezelésű területek többi részén (48 %-án), saját maga végzi az élőhely fenntartási célú területkezelést. A ténylegesen kezelt területek nagysága változhat, de általában kb. 22 000 ha nagyságú területet tesz ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a védett területek fenntartására és gondozására, illetve az állattenyésztésre, mely génmegőrzési és területfenntartási-kezelési célokat szolgál. Az Igazgatóság, mint gazdálkodó, területalapú támogatást kap. A 2005. évben az Agrár Környezetgazdálkodási Program keretből szintén kaptunk támogatást, amely elsősorban az élőhelyek fenntartására, és az őshonos szürke marha állomány tartására irányult. Az agrártámogatások összege a 2005. évben az Igazgatóság költségvetésének 13%-át jelentette. A támogatási forrásokat az Igazgatóság élőhelyek kezelésére, védett területek fenntartására, és az élőhely kezelésben nagy szerepet játszó magyar szürke marha állomány tartására, és a kezelési tevékenységhez szükséges gépek beszerzésére és működtetésére fordította. 9
Védett területek fenntartása és kezelése saját állatállománnyal Az Igazgatóság tulajdonában levő állatállomány létszámát az alábbi táblázat mutatja: Egyedszám Tárgyévi Egyedszám Faj Fajta nyitó (2005.01.01.) Tárgyévi záró (2005.12.31.) Szarvasmarha magyar szürke 724 870 Bivaly 12 12 Juh Racka 62 62 Ló shagya arab 1 1 arab telivér 0 1 angol telivér 1 1 Az Igazgatóság 2001 óta a magyar szürke szarvasmarha intenzív állományfejlesztésébe kezdett. A fejlesztést a rendelkezésre álló legelőterület és takarmány előállítására alkalmas (réti széna, lucerna) terület nagysága határozza meg. Ezek növelése érdekében a vonatkozó jogszabályok betartásával határozott lépéseket tettünk. A korábban haszonbérbe adott területeket, ahol a saját állomány növelése indokolt, nem adjuk újból bérbe. A saját tulajdonú szürke marha állomány három telephelyen került elhelyezésre: Tartási hely Tenyész tehén Tenyész Növendék Növendék Tinó Bivaly (majorság) bika üsző bika Bugac 123 8 137 *12 97 Izsák 116 1 70 17 Pusztaszer 126 163 12 *Apajon a bikatelepen (2005.12.31. állapot szerint) Bugacon található a leghíresebb törzsállomány, ahol saját dolgozók irányításával folyik a tenyésztés. Ezen a telephelyen helyezzük el a bikákat és itt történik a teleltetés. Izsákon új telephelyet alakítottunk ki az előző esztendőben megvásárolt volt TSZ-major területén. Itt is folyik tenyésztés és a vásárolt állomány fogadásához szükséges karantént itt alakítottuk ki. A pusztaszeri telepen a növendék állatok kerülnek elhelyezésre. Tartási hely (majorság) Hasznosított terület (ha) Állatállomány (egyed) Bugac 970 377 Izsák-Fülöpszállás 280+400 204 Pusztaszer 840 289 Bösztör-Nagyállás (bérlő által Szomor Dezső) 800 300 * (2005.12.31. állapot szerint) 10
A magyar szürke szarvasmarha állományunk fejlesztése folyamatos, azonban halaszthatatlan feladat volt a selejtezés és a 3-4 éves tinók értékesítése. Az értékesített és a vásárolt állomány egyenlege azonban pozitív. A selejtezés az idős korcsoportúak, illetve a tenyésztés szempontjából hibásnak minősített állatokra irányult. Az idős bivaly állomány lecserélésre, értékesítésre került, de helyükre 42 egyedből álló új, fiatal állomány beszerzésére vállaltunk kötelezettséget. Vadászterületek kezelése védett területen A különleges célú fenntartási tevékenység egyik jellemző példája a saját vadászterület kezelése. Ssz. Vadászterület megnevezése (ahol az Igazgatóság a vadászatra jogosult) Kiterjedése (ha) 1. (03 6031) Bócsa vadászterület 5 826 Összesen: 5 826 A 2005/2006. évi vadászati idényre vonatkozó éves vadgazdálkodási tervünket teljesítjük. A tervben szereplő kilövendő egyedek számát a vadászati felügyelőség jelentősen megemelte. A hatóság a helyi adottságokat figyelmen kívül hagyva állapított meg irreálisan magas számot. (Az őz esetében például becsült állomány közel 80%-a.) Vadfaj Becslés(2005.02) Éves terv (2005/2006) Teljesítés (2005.12.31.) Gímszarvas 0 4 2 Őz 153 110 72 Vaddisznó 29 48 18 Fontos megállapítások a vadászati tevékenységgel kapcsolatban A vaddisznó a nyáron a területünkről gyakorlatilag teljesen eltűnt. Az ősz folyamán érkeztek vissza, így kilövésük csak onnantól kezdődhetett meg. A teljes előírt mennyiség viszont nem teljesíthető. Gímszarvas csak váltóvadként jelenik meg. A vadászati hatóság által előírt mennyiség az őz esetében nem teljesíthető, mert azzal már a törzsállományunkat veszélyeztetnénk. Apróvad (mezei nyúl, fácán) vadászatot nem terveztünk. A kötelezően előírt 30 + 2 példány róka kilövését teljesítettük. Két róka a veszettség elleni immunizálás céljából, a hatósági állatorvos részére leadtunk. 11
Takarmány felhasználás az évben az előirányzott csalogató szórók működtetéséhez szükséges mennyiség szerint alakult. Idei szezonban a napelemes itatók üzembe helyezésére nem volt szükség az esős időjárás miatt. Az itató helyeken mindig volt elegendő mennyiségű ivóvíz. Védett területek vásárlása Az Igazgatóság részére 2005-ben, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtására költségvetési fedezet nem állt a rendelkezésre. A 2004. évi maradvány 12.679.000.-Ft 2005-re áthúzódott. Felhasználására 2005. június 30-áig sor került. Ennek eredményeképpen 110 ha szántó tulajdonjogát szereztük meg a Magyar Állam javára. A 2005. év december hónapban a TVH 8.3 millió Ft-ot biztosított Természetvédelmi kártalanítás fejezeti kezelésű előirányzat terhére amelyből aranykorona (AK) megváltás címen kötelezettség vállalások történtek. A pénzfelhasználás 2006-ra áthúzódik. 2005. év során Igazgatóságunknak két Uniós pályázat (LIFE Túzokvédelmi Program, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program (KIOP) kapcsán volt lehetősége földet vásárolni. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében a 281 ha-os földvásárlási tervet 280 ha-ra teljesítettük. A KIOP programban tervezett 1000 ha-t pedig 1251 ha-ra túlteljesítettük. 12
Kutatás és monitorozás A természeti értékek kutatása, változásainak vizsgálata az Igazgatóság számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú tevékenység. A tárgyi évben az alábbi témák kerültek előtérbe: Kutatási témák 1. A Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise - Gerinctelen állatcsoportok (csigák, rovarok, pókok) taxonómiai kutatása. A 2005. évi feladatok: terepi mintavételek, a meglévő (gyűjteményi és újonnan begyűjtött) anyag klasszikus taxonómiai elemzésének megkezdése, a molekuláris taxonómiai vizsgálatokhoz vett minták laboratóriumi előkészítése. - A hazai túzokpopulációk genetikai vizsgálata. Célunk az első évben a minták beszerzése és a molekuláris módszerek optimalizálása volt. A rendelkezésre álló adatok alapján egy durva, kvalitatív becslés adható a hazai populációk kapcsolatairól. - Asztatikus kisvizek fauna-kompozíciója és genetikai diverzitása. Célkitűzésünk az Alföldön kiválasztott mintaterületek időszakos kisvizei néhány kémiai tulajdonságának és kisrák faunájának vizsgálata és térinformatikai elemzése. Intenzív gyűjtés eredményeképpen több mint száz minta gyűlt össze a Kiskunság és a Tiszántúl területén. 2. A védett természeti területek tanyáinak komplex környezeti felmérése A homokhátsági tanyavilág környezeti és természetvédelmi tényezői és összefüggései témában az MTA Regionális Kutatások Központja (Pécs) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság között 2005. áprilisában született alvállalkozói szerződés. A közös munka koordinálását az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete (Kecskemét) végezte, aki korábban a MEH Regionális és Területfejlesztési Hivatala megbízásából a VÁTI Kft-vel együtt egy átfogó, területfejlesztési (villamosítási) célzatú tanyavizsgálati program lebonyolítását vállalta. Az igazgatóság a témához kapcsolódóan tanulmányokat készített, valamint a vizsgálat alapjául szolgáló adatbázis elkészítéséhez járult hozzá. A feladatok elvégzésében 4 felügyelő és 20 őrkolléga vett részt. A tanyafelmérés alapján az igazgatóság az egyedi eljárással kihirdetett védett természeti területeket (nemzeti park, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi terület) érintő tanyákról saját adatbázist készített. A tanulmányok A tanyás térségek környezete című kutatási jelentésben kerültek publikálásra (szerkesztette: MTA RKK ATI). A munka során a tanyavillamosítás táj- és természetvédelmi szempontrendszere és koncepciója is megszületett. 13
3. Vöröshasú unka (Bombina bombina) ökológiájának vizsgálata, telelőhelyek és élőhelyi preferenciák kutatása (Felső-Kiskunsági szikes tavak területén). Eddigi eredmények: A tavaszi, térbeli állománymintázat idősoros vizsgálata révén bizonyítható a - szakirodalmak többségében bizonytalanként kezelt - szárazföldi telelés. A telelés évelő kultúrás szántókon és természetes gyepekben történik. A Natura 2000-es jelölő fajnak - egyes irodalmi állításokkal ellentétben - igen jelentős állományai élnek a fehér vizű szikes tavakon, de csak azok zsiókás, illetve zsiókás-nádas növényzetéhez kötődően. Mézpázsitos növényzetben nem telepszik meg. A faj számára előnyösek az aratással, taposással megnyitott növényzetű részek, de a zsiókások teljes kiirtása kedvezőtlen lenne. Nagy mennyiségű, statisztikai kiértékelésre alkalmas, transzektek mentén felvett (egyelőre csak papíron rendelkezésre álló) adat keletkezett a faj állománysűrűségének, a vegetáció sűrűségének, minőségének, a víz mélységének és minőségének összefüggéseiről. 4. Fehér vizű szikes tavak, elsősorban Zab-szék kétéltű- és hüllőfaunájának vizsgálata. A szakirodalmak a legsósabb, leglúgosabb vizű fehér vizű szikes tavak kétéltű- és hüllőfaunáját rendszerint jelentéktelennek ítélik. Ez azonban valótlan vélekedés. Jelentős állománysűrűségben szaporodik a Felső-Kiskunsági, fehér vizű szikes tavakon a vöröshasú unka, a levelibéka, a barna ásóbéka, kisebb, de határozott szaporodó állománya van a zöld varangynak. A gőtefajok (Triturus spp.) ugyancsak érdemi szaporodó állománnyal rendelkeznek. A zöldbékák (Rana spp.) jelenléte szempontjából sem a vízminőség, hanem az alkalmas, fenékig be nem fagyó vízi telelőhelyek léte tűnik korlátozó tényezőnek, illetve a nyári kiszáradás (amit az egyébként szintén obligát vízi fajnak tartott vöröshasú unka gond nélkül átvészel, mert kisebb mérete miatt jóval könnyebben talál nyirkos búvóhelyeket). Ahol alkalmas mélységű - akár mesterségesen létrehozott - víztér a közelben rendelkezésre áll, ott a zöldbékák is jelen vannak a szikes tavi életközösségben. A meglévő táplálékbázis miatt határozott állománya él a vízisiklónak a fehér vizű szikes tavakon. 5. Felső-Kiskunsági szikes puszták északi területein a kavicsbányászat talajvízszint-csökkentő hatása miatti élőhely-átalakulások vizsgálata. A térségbeli kavicsbányászat miatt jelentős talajvíz depressziós tölcsér alakult ki Délegyháza- Kiskunlacháza központtal. Az új kavicsbányák környezetvédelmi engedélyezési eljárásaiban az ügyfelek azt állítják, hogy a bányászat nincs hatással a közeli védett területek élőhelyeire. Ezzel szemben a talajvíz depressziós tölcsér középpontjától kifelé húzott transzekt azonos tengerszint feletti magasságú pontjai mentén kimutatható, hogy minél közelebb van egy pont a bányákhoz, annál szárazságtűrőbb és zavartabb növényzet jellemzi. A bányanyitásoknak így nagy valószínűséggel szerepe van a kedvezőtlen szárazodásban. A felmérések csak megindultak 2005-ben, folytatásuk szükséges. 14
Monitorozás 1. Halastavi környezetben a kárókatona és a sárgalábú sirály kilövések monitorozása. A halastavakra kiadott kárókatona- és sárgalábúsirály- kilövési engedélyekben az Igazgatóság előírja, hogy a kilövésekről tájékoztatást kell adniuk a kilövést végzőknek. A kilőtt egyedek száma mellett mindez információt szolgáltathat madárvonulási kutatásokhoz is, amennyiben gyűrűzött egyed kerül kilövésre. 2005. évben a korábbi évekhez hasonlóan mintegy 1000 madáregyed kilövésére került sor, ezek közül 8 gyűrűs volt. 2. Fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak monitorozása. A program elsődleges célja a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett madárfajok, illetve a telepesen fészkelő fajok állományának becslése, a változások évről évre történő nyomon követése. Mivel ezen fajok állományának jelentős része a nemzetközi jelentőségű madárélőhelyeken, az úgynevezett IBA (Important Bird Areas)-területeken található, ezért a program elsősorban ezekre a területekre koncentrál. Ezek az állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára, a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik védelme pedig nemzetközi kötelezettség is, amelyhez ugyancsak a lehető legpontosabb adatokra van szükség. A korábbi évekhez hasonló eredményekkel az észlelések lezajlottak. A nyári viharok számottevő pusztulást okoztak több földön fészkelő madárfaj fészekalját illetően. 3. Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) állományainak felmérése Natura 2000-es területeken. A Natura 2000-es jelölő faj a nemzeti parki faunafelmérés idején csupán egyetlen helyről került elő. Szakértői vélemények alapján több, Tisza menti területen is jelölő fajnak lett feltüntetve, konkrét állományadatok nélkül. Téli felmérésekkel sikerült stabil állományok jelenlétét kimutatni a Tisza menti Natura 2000 területeken, a Duna mentén, a Bócsa-Bugaci homokvidék nyárerdőiben. A felmérések 2006- ban folytatódnak, további Natura 2000 területek esetében indokolt jelölő fajként feltüntetni. 4. Túzok (Otis tarda) Kiskunsági állományának monitorozása. 1990-es évek második felétől rendelkezik az Igazgatóság pontos adatokkal az állomány határozott növekedési trendjéről. A 2005. évi monitorozási adatok alapján a túzok Kiskunsági állománya 630 példány, ami az országos állománynak kb. a fele. 5. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Az országos programban az alábbiak szerint vett részt az Igazgatóság: NBmR I. Projekt. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése 15
Az NBmR által meghatározott standard mintavételi módszerek szerint felmérésre kerültek a következő komponensek: Növényfajok közül: - törpemandula (Amygdalus nana) - virginiai holdruta (Botrychium virginianum ssp. europaeum) - gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) - egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor) - csikófark (Ephedra dystachia) - homoki nőszirom (Iris arenaria) - pókbangó (Ophrys sphegodes) - vetővirág (Sternbergia colchiciflora) - homoki kikerics (Colchicum arenarium) Állatfajok közül: - ürge (Spermophilus citellus) - mocsári teknős (Emys orbicularis): Az Igazgatóság, a nemzeti parkok közül elsőként mocsári teknős monitorozást indított, beszerezte a felméréshez szükséges varsákat és egyéb eszközöket, gondoskodott a résztvevők betanításáról. A Szegedi Tudományegyetem kutatóival standard mintavételi módszerre vonatkozó javaslatot dolgozott ki, amelyet 5 helyszínen tesztelt is. - Épületlakó denevérek: az Igazgatóságon 2005-ben indult az épületlakó denevérek monitorozása. A Magyar Denevérkutatók Baráti Köre már 1997-98-ban is felmérte ugyanezeket a kolóniákat, így összevethetők az egyedszámadatok és a tendenciák megállapíthatók (A kötelező 10 mintavételi helyen felül további 35 helyszínen történtek felmérések). NBmR II. Projekt. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei II/b. Alprojekt. Vizes élőhelyek monitorozása Cél: Az év jelentős részében vízzel borított élőhelyek, Ramsari területek élővilága állapotának nyomon követése. Cél: Környezeti terhelés és tájhasználat (talajvízszint csökkenés, kaszálás, legeltetés stb.) hatása mocsárrétek, láprétek élővilágára. Hipotézis 1: A talajvízszint csökkenése az üde gyepek és az ártéri erdők fajösszetételét kedvezőtlenül befolyásolja. Hipotézis 2: A kaszálás és legeltetés (mint természetvédelmi kezelés) megfelelő alkalmazása hozzájárul a gyepek fajgazdagságának fenntartásához. Az NBmR által meghatározott standard mintavételi módszerek szerint felmérésre kerültek a következő komponensek: Növénytársulások közül: - nádas (Phragmitetum communis) - buckaközi kékperjés rét (Molinio salicetum rosmarinifoliae) Állatfajok közül: - csigák: A buckaközi kékperjés élőhelyeken, nem csak a vegetáció, hanem a csigafauna is tükrözi ezen élőhelyek folyamatos kiszáradását, ugyanis a gyűjtött mintákban szárazságkedvelő csigafajok egyedei dominálnak. Kunpeszéren továbbra is a fajok fele, Pirtón csak harmada nedvességkedvelő, ezek kis példányszámban kerültek elő, de jelenlétük korábbi nedves környezetre utal. NBmR IV. projekt. Invázív fajok monitorozása Cél: Invázív, többnyire idegenhonos fajok terjedésének és károsításának nyomon követése, természetvédelmi beavatkozások kidolgozása. Hipotézis: Az agresszíven terjedő, behurcolt fajok veszélyeztetik a természetközeli közösségeket. 16
Az NBmR által meghatározott standard mintavételi módszerek szerint felmérésre kerültek a következő komponensek: Növényfajok közül: - gyalogakác (Amorpha fruticosa) - késeiperje (Cleistogenes serotinus) NBmR VIII. projekt. Szikes élőhelyek monitorozása Cél: Az európai jelentőségű honi szikesek állapotának trend monitorozása. Az NBmR által meghatározott standard mintavételi módszerek szerint felmérésre kerültek a következő komponensek: Növénytársulások közül: - magyar sóballás (Suaedetum pannonicae) - kezelések hatásának vizsgálatához kerítés kihelyezése Állatfajok/állatközösségek közül: - szikes tavi rákok NBmR IX projekt. Száraz gyepek monitorozása Cél: Fragmentált füves élőhelyek fajkompozíció-változásának megfigyelése a globális felmelegedés tükrében. Hipotézis 1: Száraz gyepek fragmentáltsága idővel elszegényedésükhöz vezet. Hipotézis 2: A klímaváltozás hosszú távon a szárazságtűrő fajok dominanciáját eredményezi. Az NBmR által meghatározott standard mintavételi módszerek szerint felmérésre kerültek a következő komponensek: Állatfajok/állatközösségek közül: - talajfelszíni ízeltlábúak és csigák 6. NATURA 2000 területek monitorozása Az adatgyűjtés az EU számára készülő országjelentéshez szolgátat információkat. Lepkék közül: - őszi araszoló (Chondrosoma fiduciarium) Átfogó jelentést készült a faj biológiájáról, elterjedéséről, természetvédelmi helyzetéről, veszélyeztető tényezőkről és kiküszöböléséről, továbbá irodalmi és rovartári adatairól. 2005. évben a faj nem volt észlelhető, mindez magyarázható életmódjával, az élőhelyek megfogyatkozásával és folyamatosan csökkenő egyedszámával. A jelentés tartalmaz egy 2006. évre vonatkozó tervet, amelyben nem csak az ismert élőhelyek vizsgálata szerepel, hanem 20 potenciális élőhely is felmérésre kerülne. Puhatestűek közül: - apró fillércsiga (Anisus vorticulus): Megkezdődött az Igazgatóság működési területén található vizes élőhelyek felmérése az adott fajra vonatkozóan. A minták gyűjtésébe természetvédelmi őrök is részt vettek (6 fő, 40 minta). Eddigi ismereteinket öt új előfordulási adattal sikerült gazdagítani. A felmérés folytatódik 2006.-ban. Emlősök közül: - pele fajok: 70 peleodú beszerzésére került sor, ezek kihelyezése folyamatban van. Az Igazgatóság további peleodúk beszerzését és kihelyezését is tervezi. 17
7. Természetvédelmi őrök monitorozási tevékenységének szervezése Szükségszerűvé vált a meglévő természetvédelmi értékleltár bővítése és aktualizálása, ami gyakorlatilag nélkülözhetetlen az Igazgatóság minden feladatához, de ugyanígy a természetvédelmi hatóság működéséhez is. Az adatgyűjtés a természetvédelmi őrök bevonása nélkül nem megoldható. Szükségszerű az is, hogy az NBmR és NATURA 2000 monitorozási feladatok megvalósításába a természetvédelmi őröket lehetőség szerint bevonjuk. Standard mintavételi módszerek, adatlapok lettek kidolgozva, az egységes adatbázis kialakítása folyamatban van. A természetvédelmi őrök önkéntesen kapcsolódhattak be növényfajok, kétéltűek, hüllők és az ürge monitorozásába. 8. Kúszó zeller (Apium repens) élőhely kezelési tervének megalapozása A kúszó zeller Magyarország egyik legritkább növényfaja, amely Európában is nagyon megritkult, Az EU Élőhelyvédelmi Irányelve által védett növényfaj, de szerepel a Corine Biotopes Projectben és a Berni Egyezményben is. Kun András (botanikus, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete) 1999. évben fedezte fel a faj első populációját a Duna-Tisza közén, azóta ő végzi a faj monitorozását (NBmR). 2005. évben helyszíni bejárást tartottunk, ahol meghatároztuk a rövid- és hosszú távú teendőket a populációk védelme érdekébe. Ezek az alábbiak: - Rövidtávon a következő beavatkozások szükségesek: 1) Őszi vagy tél eleji kaszálás, a felgyülemlett nagymennyiségű fűavar és kórók eltávolítása érdekében, indokolt, mert a kúszó zeller egyedek rossz növekedésűek, szemmel láthatóan nehezen viselik az avarborítást. 2) Tavaszi (május eleje) kaszálás a fűfajok visszaszorítása érdekében, mielőtt a kúszó zeller tőrózsái teljesen kifejlődnek és azokat károsítaná. 3.) Nyílt iszapfelszínek képzése (természetesen ilyen helyeken tapasztaltuk a legnagyobb egyedsűrűséget), 4-5 db fél-egy négyzetméter kiterjedésű felületekről van szó élőhely-foltonként (túl nagy csupasz felszínek a gyomosodásnak is kedveznének). 4.) Invázív fajok kézi eltávolítása a területről. 5.) Cserjésedés visszaszorítása (kézi erővel). A beavatkozások időpontját és mikéntjét is meghatározva. - Hosszú távú beavatkozások, kezelési terv elkészítése: 2006-ban újabb bejárások alkalmával kell megállapítani a következő beavatkozások módját és ütemezését. A kezelési terv elkészítéséhez a korábbinál alaposabb megfigyelésekre, klón- illetve mikropopuláció-léptékű monitorozásra is szükség lesz. 18
Az Európai Unió által támogatott pályázatok Környezetvédelmi és Infrastruktúrális Operatív Program (KIOP) A Tisza Alpár-bokrosi - nyári gáttal védett, egykori nyílt ártéri - öblözetében a természetvédelmi és földhasználati problémák rendezésére az Igazgatóság az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 75 %-os társfinanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásának elnyerésével a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő 3 éves környezetés természetvédelmi beruházási programot indított Natura 2000 földterületek vásárlása az Igazgatóság illetékességi területén címmel. A program első fázisában 422 milló Ft. értékben, mintegy 1500 ha földterület megvásárlására kötött 2005. április végén támogatási szerződést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Az év végére 1251 ha terület megvásárlásával a programot jó ütemben hajtjuk végre. A természetvédelmi és árvízvédelmi célok elérése érdekében a megvásárolt földterületeken tervezett tevékenységek az alábbiak: Az árvízvédelemmel összhangban a visszatartott víz hasznosításával vizes és nedves élőhelyek, holtágak rehabilitációja fejlesztése, védelmi funkciójuk kiteljesítése, a földhasználat rendezése, az ártérhez igazodó művelési ág változtatások, tájrehabilitáció, Új típusú ártéri természetvédelmi kezelési módok bevezetése, A helyi gazdálkodók bevonása a rehabilitált területek kezelésébe, fenntartásába, Az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatási rendszerek helyi szintű kidolgozása, és beindítása, Új típusú munkahelyek és megélhetési formák, létrehozása. Erdei iskola létesítése a térségben. Az erdei iskolaprogramhoz kapcsolódóan a környezettudatos, ökologikus szemlélet és jövőkép kialakítása, fejlesztése. Ez a pályázat külön 79 millió Ft támogatást kapott. A megvalósítás előkészítése folyamatban van. Várható befejezés: 2007. április. LIFE Túzokvédelmi Program A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és 8 partnerszervezete által 2004-ben közösen elnyert Conservation of Otis tarda in Hungary című LIFE-Nature pályázat a globálisan veszélyeztetett, hazánkban fokozottan védett túzok in-situ védelmének kiterjesztését tűzte ki célul, s a túzok állomány 10 %-os növekedését irányozza elő a projekt négy éves időszaka alatt. A projekt élőhely védelmi intézkedéseket foganatosít az ország kilenc legjelentősebb túzok élőhelyén, melyek mindegyike SPA (Special Protection Areas) terület. A kulcsfontosságú földterületek (dürgő-, fészkelő- és telelőhelyek) megvásárlásával túzokkíméleti területek kerülnek kialakításra közel 2000 hektáron, ahol az élőhely kezelési tevékenységek a túzok éves életciklusához igazodnak. 19
A faj számára a legnagyobb veszélyt az élőhelyein folytatott intenzív mezőgazdasági tevékenység jelenti, melynek mérséklésére létrejött a regionális túzokvédelmi munkatársak hálózata, akiknek a fészkek mentésén és az állomány monitorozásán túl a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartás is feladatuk. A projekt első évében, 2005. évben a földterületek közel fele megvásárlásra került, s egyes területeken megkezdődött az okszerű élőhely kezelés (lucernatelepítés, parlagművelés és repcetelepítés a téli táplálékbázis biztosítása céljából). Folyamatosan zajlik az élőhely-, az állomány- és a predátor monitoring. Elkészültek és folyamatosan frissítésre kerülnek a mintaterületek élőhely térképei, melyek a túzok előfordulási adatokkal összevetve alkalmasak az adott célterületeken leginkább hatékony túzokkíméleti gazdálkodási rendszerek kialakítására. A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása c. LIFE-program A rákosi vipera jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, teljes magyarországi állományát 500 példánynál is kevesebbre becsüljük. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) által közösen benyújtott "A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása" című pályázatát támogatásra méltónak ítélte az Európai Bizottság és a LIFE-Nature alapból biztosítja a négyéves program teljes költségvetésének 50%-át. A pályázat alrészei a következők: gyeprekonstrukció az erdőtelepítések által elfoglalt korábbi élőhelyeken; Rákosi Vipera Védelmi Központ kialakítása és működtetése; állománymonitoring és kapcsolódó kutatások; lakosság informálása, szemléletformálása a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról. 20
Természetvédelmi célú területkezelés és élőhely fenntartás Kezelési tervek készítése alapvető követelményei a természetvédelmi célú kezelés megvalósításának: Az alábbi védett, illetve védelemre tervezett területek kezelési tervének készítésével kapcsolatban történt a 2005. évben előrehaladás: S.sz. A védelemre tervezett terület neve A tervezési terület nagysága (ha) Megalapozó dokumentáci ó (+,-) Részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) 1. Felső-kiskunsági szikes puszták bővítése 963,4 + - - 2. Fejetéki-mocsár 33,5 + - - 3. Körös-éri TK 3584,7 + + + 4. Felső-Kiskunsági szikes tavak bővítése (a kezelési terv a már védett területre is elkészül) 2007,7 + - + 5. Tilos erdő 639,1 + - + 6. Péteri-tó TT 784,5 + + + Megjegyzés: a 3-6. sorszámú kezelési tervek készültségi állapota alkalmasnak tekinthető arra, hogy a 2006. évben egyeztető tárgyalást kezdeményezhessünk. 21
Élőhelyfenntartás A legfontosabb élőhelyfenntartási aktivitásunkat az alábbi táblázatban mutatjuk be: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. KNP Apaji halastavak vízpótlása KNP Felső-szúnyogi rét vízpótlása KNP bugaci szegélyturján vízpótlása Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet tömörkényi halastavak Szelidi-tó Kékesi-réti vízpótlás 6 Érsekhalmi Hét-völgy TT 7. Ásotthalmi láprét TT Az érintett Az élőhely típusa / jellemzése terület nagysága (ha) Száraz években a korábbi puszta szikes mocsarai helyén létesült, majd felhagyott halastavak vízpótlása szivattyúval a XXXI. számú csatornából (1 265.000 m 3) 153 A puszta szikes rétjeinek kora tavaszi vízpótlása szivattyúval a Dömsödiárapasztó csatornából (34 560 m 3) 80 Minden évben egy kisebb turjános nedves állapotban tartása érdekében felszín alatti vízből pótoljuk a hiányzó vízkészletet. (8.200 m 3) 5 Az ökológiai célú, már nem termelő halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból (250 000 m 3) 80 A Szelidi-tó rendszeres vízpótlására létesített Kékes rét tározó feltöltése (250 000 m 3) 180 Tovább folytatódott az Érsekhalmi Hétvölgy TT és a Vörös mocsár TT löszgyepeiben a gyep művelési ágú területeken a cserjék (galagonya) visszaszorítása. 4 Az Ásotthalmi láprét TT területére kiható csatornán vízmegőrzést szolgáló elzárást létesítettünk. Itt a mocsári kardvirág korábbi években számolt egyedszámához képest 2005-ben örvendetes, nagyarányú növekedés következett be (40 875 tő). A korábbi évek vízmegőrzései és a régebbihez képest mérsékelt legeltetés következtében a turjánvidéki lápréti állományok is jelentősen növekedtek. A 2004-ben felfedezett, mórahalmi állományok esetében megtörtént az állománynak közvetlenül helyet adó ingatlanrész megvásárlása 600 e Ft-ért, 290 e Ft-ért pedig a környék alapos vegetációfelmérését segítő légi fotókat vásárolt az Igazgatóság 8 22
A 2005. évben elvégzett élőhely-rehabilitációk Ssz. A terület megnevezése Az élőhely típusa/jellemzése 1. 2. 3. 4. Telepesen költő madarak élőhelyfejlesztése A bugaci volt szovjet gyakorlótér élőhelyrekonstrukciója Alpár-bokrosi öblözet Natura 2000 területe és a Mártélyi TK Tájidegen növényfajok (Solidago sp., Asclepias syriaca) visszaszorítása a KNP Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta, Bácsalmási Gyapjas gyűszűvirág TT területén A Kelemen-széken a sirályszigetről letakarításra és kiszállításra került az évtizedek alatt felhalmozódott guanó és nitrofil növényzet. Ennek hatására várhatóan csérek és partimadarak (pl. gulipán) is megtelepedhet majd a kopár szigeten. Ezen túlmenően létesítettünk egy további mesterséges agyagszigetet is a tómeder déli nyúlványában. A terület mentesítése után földmunkagépek segítségével eldózerolásra került kb 12 kilométer lövészárok, több harckocsi beálló, 7000 köbméternyi töltés és egyéb, az oroszok által készített katonai objektum. A terület visszagyepesedése után legeltethető lesz, így az ezüstfák ismételt térhódítása nem várható. Ártéri élőhelyek (mocsarak, mocsárrétek, és a Körtvélyesi holtág) rehabilitációja érdekében a KIOP programra nyújtottunk be sikeres pályázatot az Alpár-bokrosi öblözetre vonatkozóan és nyertünk 1500 ha rehabilitálandó szántóterület megvásárlására 422 ezer Ft-ot. Egyidejűleg elkészíttettük a tervezett rehabilitációk előzetes környezeti hatástanulmányát, és megkezdtük a földvásárlást. Egyedi vegyszeres kenéssel távolítottuk el két veszélyes invazív növényfaj jelentős állományait. Az érintett terület nagysága (ha) 0,1 60 2000 300 23
Veszélyeztetett fajok védelme Működési területünkön kiemelt jelentőségű fajok megőrzésére vonatkozó tevékenységünket az alábbi táblázat foglalja össze: Ssz. A faj magyar neve 1. Túzok Lásd még: LIFE- Nature programot a 19 oldalon. A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése Egyeztetés a fészkelő területeken gazdálkodókkal, a gazdálkodási munkafolyamatok kontrollálása a fészkelési időszakban. Fészekmentések, a fészek védőzóna kialakítások a veszélyeztetett fészkeknél különösen a nem védett területeken. A veszélyeztetett fészkekben fatojásos helyettesítés, ideiglenes inkubáció, majd kelés előtti visszahelyezés, ha a tojó üli a fészket. A nem visszahelyezhető tojások elszállítása a Dévaványa túzoktelepre. A fészkek egyedi védelme és a gazdálkodási folyamatok szabályozása. Folyamatosan felülvizsgáltuk a legjelentősebb gazdálkodók területhasználatát, és a haszonbérleti szerződésekben fokozottan érvényesítettük a túzokkíméleti gazdálkodás gyakorlatát. A korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 ha repcetelepítés történt a téli táplálékbázis biztosítása érdekében. 2. Fehér gólya 2005-ban a DÉMÁSZ Rt-vel együttműködve kb. 35 db tartót helyeztünk ki a veszélyeztetett fészkek alá. 3. Kék vércse Részt vettünk a kék vércse országos fajmegőrzési tevének végrehajtásában (állomány-felmérés, veszélyeztető tényezők feltárása, potenciális műfészektelep kialakításának lehetőségei) 4. Széki lile A KNP Igazgatóság kidolgozta a széki lile országos fajmegőrzési tervét. 5. Rákosi vipera A faj védelmében az utóbbi évek során megváltoztattuk az ismert élőhelyek Lásd még: LIFE- (Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás Nature programot helyett extenzív legeltetés), ennek már a 2005. év során az állomány a 20 oldalon. növekedésében is érezhető a hatása. 24
Jogi tevékenység, igazgatás, nyilvántartás Igazgatási tevékenység Hatósági bizonyítványok A természetvédelmi hatósági jogkör döntő hányadának elvonását követően az Igazgatóság csak szűk körű közigazgatási hatósági hatáskörrel rendelkezik. (Jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetése, hatósági bizonyítványok kiadása, hatósági ellenőrzés a hatásköri ellátásához.) A kiállított 128 hatósági bizonyítvány pályázati kiírásoknál meghatározott tények igazolására szolgált. Ez a védett természeti értékek jelenlétére vonatkozó igazolást jelenti. A kiadott hatósági bizonyítványokban arról nyilatkozik az Igazgatóság, hogy a pályázattal érintett ingatlanon, vagy a tevékenység helyszínén milyen természeti értékek találhatóak. Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata 2005-ben az Igazgatóság, mint kezdeményező hatóság 1 közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben vett részt az eljáró hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), mint alperes mellett beavatkozóként. A közigazgatási per az engedély nélkül végzett végleges más célú hasznosítás (GSM adótorony elhelyezése) miatt elrendelt helyreállítás alóli felmentésre irányult. A felperes (GSM) keresetét a bíróság elutasította. Az Igazgatóság, mint közigazgatási eljárásban résztvevő ügyfél 2005-ben az Igazgatóság ügyfélként egyetlen közigazgatási perben vett részt. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993.évi II. törvény alapján járó éves kártalanítás kérdésében fordult bírósághoz. Jelenleg az ügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságánál felülvizsgálati kérelem iránti eljárás van folyamatban. Bírságok Megnevezés Ügyek száma Kiszabott bírság összege (e Ft) Természetvédelmi bírság - - Szabálysértési eljárás 27 60 Helyszíni bírság 1 10 25
A 2005. év január 1-jétől a természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások lefolytatása az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez került át. Ennek megfelelően a folyamatban lévő, jogerőre még nem emelkedett eljárásokat, valamint ezek végrehajtására irányuló eljárásokat is áttettük a hatáskörrel rendelkező fen említett zöldhatóságokhoz. A szabálysértési eljárások közül 10 eljárás már véget ért: eljárást megszüntető vagy pénzbírságot kiszabó, illetve figyelmeztetést alkalmazó határozattal, ill. büntetőjogi feljelentéssel. A fennmaradó 17 eljárás még folyamatban van. Rögzíthetjük, hogy 2005-ben kifogás jogorvoslattal az eljárás alá vont személyek közül senki sem élt. Részletfizetésre irányuló kérelem nem érkezett. A tárgyévi, illetve a megelőző 2004. évi bírságok befizetésével kapcsolatosan változatlanul kevés a hajlandóság az önkéntes teljesítésre, több esetben a jegyző közreműködését kellett kérni a végrehajtásra történő intézkedés iránt. Jegyzői hatáskörbe tartozóan 1 esetben tettünk feljelentést szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekmény miatt. Büntető ügyek Megnevezés Feljelentések száma Eredményes Eredménytelen Természetkárosítás 11 2 3 Egyéb büntető ügyek 2 1 Az eredményesség eredménytelenség megítélése szempontjából, eredményesnek minősülnek azon ügyek, melyekben a nyomozó hatóság az eljárást vádemelési javaslattal tette át az ügyészségre, valamint az ügyészi megrovással és/vagy a bírósági elmarasztaló ítélettel végződő eljárások. Az ügyek több mint fele (6 ) folyamatban van. Az egyéb feljelentések vagyon elleniek, a Magyar Állam, illetve az igazgatóság sérelmére elkövetett lopás miatt kényszerültünk azokat megtenni. Az egyik ügy még folyamatban lévő. Polgári perek Megnevezés Ügyek száma Nyert Vesztett Folyamatban Polgári perek 4 2 0 2 Három polgári perben az Igazgatóság alperesként, egyben felperesként vett részt. 26
A 2005-ben is folyamatban lévő perek közül egy jogerősen befejeződött. Ennek eredményeként az ökológiai vízigény megőrzésére tett intézkedésből előállt kár megtérítésére irányuló kérelmet a bíróság elutasította. A másik több éve folyamatban lévő kártérítési per szintén az ökológiai vízigényhez kapcsolódik, jelenleg ez a per szünetel. Egy ugyancsak folyamatban lévő ügy tárgya jogalap nélküli gazdagodás, mely épületfelújítással kapcsolatos kiadások megtérítésére irányul. Egy eljárást az Igazgatóság felperesként indított el, haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása érvényességének megállapítása iránt: az eljárás egyezséggel zárult. Informatika 2005. évben folytatódtak a számítógépes hálózat korszerűsítéséhez elengedhetetlenül fontos hálózati eszközök cseréje. A 100 Mb/s-os switcheket Gigabytes switchekre cseréltük le. Célunk a teljes gigabytes hálózat kialakítása. Folytatódott az elavult számítógépek cseréje is. A 2005. évben hét darab számítógépes konfigurációt és egy darab notebookot sikerült beszereznünk. Lecseréltük a webszerverünket is, a régi szerver hardveres meghibásodása miatt. A régi szerver helyett egy HP szervert vásároltunk és üzemeltünk be. Térinformatikai munkánk az alábbi főbb csomópontok mentén mutatható be: Az agrártámogatási programokhoz kapcsolódó feladatok. (MEPAR térképek szkennelése, georeferálása, digitalizálása, adatbázis létrehozása.) illetve a fenti programok ellenőrzésében való részvétel. (GPS mérések.) Védett területek határainak pontosítása. (Ramsari területek, Bioszféra, NP. TK, TT.) Védelemre tervezett területek kihirdetésének támogatása. Kezelési tervek előkészítése. Távérzékelési anyagok beszerzése, georeferálása stb. Vagyongazdálkodási feladatok támogatása. (pld. kaszálás, elbirtoklás, nádvágás, bérleti szerződések) ESRI- SDE adatbázis beüzemelése. Földhivatali nyilvántartás pontosítása. Biotikai adatgyűjtés támogatása. Őrszolgálat térinformatikai támogatása. A TVH TIR támogatása, PHARE projekt előkészítése. 27