KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001.
TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT ANALÍZIS 1 1./B. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A KERÉKPÁROZÁS TEKINTETÉBEN 4 2. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ, A KERÉKPÁROZÁS RÉGIÓJÁNAK JÖVŐKÉPE 5 3. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁROS KISRÉGIÓINAK KONCEPCIÓJA 8 4. STRATÉGIAI PROGRAMOK 12 5. OPERATÍV PROGRAMOK 22 6. RÖVIDTÁVÚ CSELEKVÉSI TERV 59 TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 2
1./a. SWOT Erő sségek Gyengeségek Változatos természet-közeli és kultúrtájak jelenléte Mozaikos táj (terület) használat Tradicionális településhálózat (szeres, aprófalvas települések, történelmi városok) Termálvizek, folyók, tavak Sokrétű kulturális örökség Történelmi városmagok Római kori és középkori történelmi emlékek Gazdag népi kultúra fennmaradása (európai összehasonlításban) A régió dinamikusan fejlődő gazdasága Természeti táji feltételek A természeti értékek alig feltártak, promóciójuk gyenge Gondozatlan területek nagy aránya, egyéb sérült területek Nagytáblás szántóföldek túlsúlya bizonyos kisalföldi területeken Kulturális adottságok Leromlott állapotú települési környezet (EU viszonylatban) Nem elég élénk kulturális élet Társadalmi, gazdasági feltételek Polgárosodott értékrend, a lakosság nyitottsága a kerékpáros szemléletre Dinamikus kereslet a kerékpárok és kapcsolódó termékek, szolgáltatások iránt a Régió lakossága körében Határon átnyúló együttműködések, meglévő gazdasági és turisztikai kapcsolatok Burgenlanddal Nagy számú fejlesztési elképzelés, kezdeményezés Kerékpárosok gyenge elfogadottsága a falusi településeken A lakosság autós és kerékpáros közlekedési kultúrája Iskolai, nevelési KRESZ és szemléletformálás hiánya Vállalkozók (vendéglátók, szolgáltatók) körében nem felismertek a lehetőségek a kerékpározás területén Vendéglátók, szolgáltatások munkatársainak hiányos nyelvtudása, egyéb kommunikációs készségek gyengesége Források és fejlesztés A kezdeményezések még elszigeteltek az érdekeltek széles körének összefogása hiányzik Helyi, térségi önerő hiánya A megvalósult fejlesztések nem alkotnak koherens egységet, (pl. egységes úthálózatot) A fejlesztéseket jelenleg még a lokális szempontok orientálják, térségi szemlélet és összefogás teljesen hiányzik TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 3
Szervezetek, együttmű ködés, szervezeti készségek A regionális fejlesztés intézményeinek, nyitott kezdeményező hozzáállása Elvi nyitottság a közös vagy koordinált megoldásokra A Régió menedzsmentje a nemzetközi turisztikai és életmód trendek figyelembevételével tervezi meg a beavatkozásokat Kisebb térségi kerékpárút-hálózatok jelenléte Sűrű mellékúthálózat, nagyszámú kerékpározáshoz kedvező kisforgalmú út A kerékpározás fejlesztésében érintett szervezetek és intézmények közötti gyenge együttműködés Hiányos érdekfelismerés, feladatdefiniálás Az együttműködéshez (pl. fejlesztés, tervezés, üzemeltetés, elosztás innováció terjedés, stb.) szükséges szemlélet és készségek általában hiányoznak az érintett szervezeteknél A kerékpáros szervezetek, kapcsolódó igazgatási, irányítási és intermedier turisztikai szervezetek körében a piacorientált stratégiai gondolkodás (marketingszemlélet) hiányzik. A meglévő kerékpáros sport vagy civil szervezetek között gyenge együttműködés és kapcsolat van Gyenge, kialakulatlan civil szféra Összehangolt régiós promóciós tevékenység hiányos (kiadványok, térképek, túraajánlatok) Infrastruktúra A meglévő kerékpárút hálózat hiányos mennyiségi, minőségi és hálózatszerűség szempontjából Információszolgáltatás szinte teljesen hiányzik A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások mennyiségi és minőségi hiányossága Kerékpározható kisforgalmú utak rossz minősége Kombinált közlekedési lehetőségek hiánya, korlátossága A biztonságos közlekedés és tárolás feltételei nem adottak Kerékpárutak fenntartása nem megoldott Az erdészeti utak kerékpározhatósága tisztázatlan Kevés határátkelőhely A régió sok területe nehezen megközelíthető TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 4
Lehető ségek Kerékpáros Eurórégió Erősödő transzregionális együttműködések a szomszédos hazai és határon túli régiókkal Határon átnyúló tematikus útvonalak fejlesztése Balatonhoz (turisztikai imázshoz és vendégforgalomhoz) való sikeres kapcsolódás Megélénkülő nemzetközi érdeklődés Magyarország iránt az EU csatlakozás után A nyugati turisztikai piacon fokozódó kereslet mutatkozik a rurális kultúrtájak felé Turisztikai kereslet a különböző kerékpáros régió termékei (tematikus kisrégiók, tematikus utak, programok) iránt. Növekvő kereslet a jó minőségű kerékpárok és felszerelések megvásárlására Fosszilis üzemanyagok árának emelkedése, a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése Gazdasági növekedés növekvő kerékpározásra fordítható forrásokat tesz lehetővé Földrajzi pozíció Veszélyek Együttműködés helyett konkurencia viszony erősödése a szomszédos régiókkal szemben Nem lesz egységes a régió Gazdasági folyamatok Rurális területek súlyosbodó gazdasági társadalmi hanyatlása A régió, és Magyarország (európai) árverseny előnyének elvesztése A Régió gazdaságának olyan arányú növekedése, amely rontja annak vonzerejét a kerékpározók szempontjából Motorizáció további fokozódása A helyi szereplők nem ismerik fel saját érdekeiket a kerékpározás témakörében Szemléletmód, megítélés A már ma is sikeres versenyzők, csapatok és rendezvények emelik a régió presztízsét, hitelessé teszik a kerékpározás eszméjét a Régióban A kerékpáros kultúra agresszív népszerűsítése A kerékpározás, az egészséges életmód népszerűsége tovább növekszik ellenérzéseket vált ki Az egészséges életmód trend visszaszorulása Autó, mint státuszszimbólum erősödése Magyarországon Az autósok közlekedési kultúrájának és az autósok kerékpárosokkal szembeni negatív attitűdjének fennmaradása TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 5
1./b. Erősségek és gyengeségek a kerékpározás tekintetében TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 6
2. A Nyugat-Dunántúli Régió, a kerékpározás régiójának jövőképe A Kerékpáros Régió Jövőképe illeszkedik a régió általános és turisztikai jövőképébe. A régió komplex jövőképe a területfejlesztési program szerint: Magasan képzett munkaerő biztosításával és az innováció fejlesztésével a Nyugat- Dunántúl az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá válik, növeli a régióban élők életminőségét, megőrzi környezete állapotát, csökkenti a régión belüli egyenlőtlenségeket és erősíti a régió kohézióját, mindezekkel segítve a régiótudat kialakulását is. A régió turisztikai jövőképében a Nyugat-Dunántúli Régió az erőt adó régió, ahol az ember a természet erőforrásaira alapozva nyer megújulást, gyógyulást, ahol az ember szellemi erőt talál és szellemi felüdülést nyerhet, ahol az ember a kulturális élményekből nyer felfrissülést. Testi-lelki erőt adó régió, mert a gyógyvíz a gyógyulás és megújulás forrása, mert a termálvizekre télen-nyáron nyitvatartó fürdőparadicsomok épülnek, mert a folyók és vizek, a tiszta erdők és a csendes kerékpárutak és lovastanyák pihenést és felüdülést nyújtanak, mert a térségben található natúrparkok a természetközelség, a természetesség érzésével töltik fel az odalátogatót, mert a sokszínű kulturális program és rendezvény szellemi felüdülést és feltöltődést nyújt. E jövőképekbe illeszkedve a Nyugat-dunántúli Régió, annak egyik domináns arcaként a kerékpározás régiója lesz, ahol a lakosság, intézmények és a turisták is tudatosan, a fenntartható fejlődés elvei mentén szervezik termelő és rekreációs célú tevékenységeiket, amelyek során a kerékpárt, mint környezetkímélő közlekedési, sport- és turisztikai eszközt mind nagyobb mértékben veszik igénybe. A Régió arculatában kifelé is egyértelműen tükrözi a látogatók, turisták és befektetők számára vonzó kerékpáros régió arculatot: minta kerékpáros régió a hazai régiók számára határozott arculatú, dinamikus, versenyképes egyedi jellemzőkkel/termékekkel rendelkező régió az európai, nemzetközi kerékpárturisztikai piacon. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 7
A nemzetközi összehasonlításban is versenyképes egyedi jellemzők/termékek: Változatos, rurális kultúrtáj, Történelmi városok, Vizes élőhelyek, vízparti területek Gasztronómia, és a népi kultúra A sokarcú kerékpáros régió A régió változatos, sokszínű adottságait kihasználva sokféle az egységes kerékpáros régió arculaton belüli arcot, Kerékpáros Kisrégiókat kínál. E tematikus kisrégiók határozott arculatú helyterméket jelentenek a turisztikai piacon, egymást szinergikusan kiegészítve kínálnak komplexitást a régió termékkosarában. Az egyes kisrégiók arculata, kínálata a különböző célcsoportok igényeihez alkalmazkodik, ezért pontosan definiálhatóak a turisztikai termékek és vevőik. A vonzerők, az infrastruktúra és a szolgáltatások e kisrégiók mentén szerveződnek, azok határozott arculatát erősítik, és a régió szintjén egymást kiegészítik. A Kerékpározás Régiójában a kerékpáros: Szívesen látott, kulturált módon kiszolgált vendég, Egyenrangúnak tekintett közlekedési partner A fenntarthatóságot jelképező tiszteletre méltó polgár Elfogadottan fizetőképes fogyasztó Szükségleteinek és keresletének megfelelően egységes, színvonalon ellátott Egészséges életforma gyakorlója Könnyen megtalálja az igényeinek megfelelő vonzerőket Megkapja a jelenlétéhez szükséges feltételeket (információ, infrastruktúra, intézmények, stb.) 2006-ra a Régióban jelen lesz: 1. Térségi kerékpáros gerinchálózat a kerékpárutak térségi hálózata, melyben össze van kapcsolva a Dunavölgy Fertő tó - Balaton Nyugati határmente Burgenland Őrség - Dél-Zala. 3. A gerinchálózat mentén megtalálható, elérhető a kerékpárosok számára szükséges infrastruktúra és a legfontosabb szolgáltatások 4. Minden kerékpáros kistájban legalább egy komplex szolgáltatásokat nyújtó kerékpáros központ működik. 2. Kerékpáros kistájanként azok arculatát tükröző minimum két-két tematikus, vagy speciális kerékpárút (infrastruktúrával szolgáltatásokkal, információval). TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 8
5. A kerékpárosbarát szolgáltatások és kerékpárosbarát intézmények rendszere régió szerte elterjedt és népszerű. A rendszer egyenletesen jó minőségű szolgáltatásokat biztosít. 6. A kerékpáros régió megszervezését, fejlesztését és értékesítését az érintett szervezetek hálózatszerű együttműködése biztosítja, mely egymásra épülve a régió szintjén (regionális ernyőszervezet) és a Kerékpáros Kisrégiókszintjén egyaránt szerveződik. 7. A vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúra (pl. kerékpározásra alkalmas utak) a régió szintjén fel vannak mérve (kataszter) és ezek az arculatot kommunikáló kerékpáros régió promóció keretében válnak a célcsoport körében ismerté és kedvelté. A belföldre, de fokozottan külföldre irányuló promóció a Kerékpáros Kisrégiók, mint tematikus egységek léptékében jeleníti meg a helytermék kínálatot. 8. A kerékpározás divatos és széleskörűen elfogadott, az ország egyéb területeihez képest a kerékpárosokkal szemben érezhetően toleránsabbak a közutakon, és jobban kiszolgálják őket a vendéglátóhelyeken. 9. A településeken belüli kerékpáros közlekedés régióban egységes elvek szerint a fő forgalmi irányokban megoldott TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 9
3. A Nyugat-Dunántúl kerékpáros kisrégióinak koncepciója Háttér: A helyzetfeltáró munkarészek alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a Régió sokszínű természeti, társadalmi, kulturális vonzerővel rendelkezik, amelyek területileg elkülönülten helyezkednek el. A részben a Régió szereplői által megfogalmazott jövőkép a Sokarcú Kerékpáros Régió vízióját tartalmazza, mely azt jelenti, hogy ezt a változatosságot kihasználva a megcélozni kívánt célcsoportok preferenciáihoz alkalmazkodva szükséges kisebb területeket lehatárolni, létrehozni a kerékpáros kisrégiókat. Indoklás: A kerékpárosok, kerékpáros turisták többsége a kisrégió méretével megegyező térséget ismer meg egy-egy alkalommal, a hagyományos Régió túl nagy méretű a kerékpárosok számára. A kisrégiók arculata igazítható egy-egy jól meghatározott célcsoport preferenciáihoz és megfelelően homogén az igények kielégítése szempontjából is (vonzerők). A kisrégiókban méretüknél fogva még személyes jellegűek maradnak a belső hálózatok, kapcsolatok, ezért stabilabbak jobban mozgósíthatók. A viszonylag homogén kisrégiókra könnyebben tervezhetőek a beavatkozások, megvalósításuk hatékonyabb, mivel arculatuk, céljaik kevésbé komplexek. (pl. a helytermék marketingje, promóciós akciók, anyagok készítése). A lehatárolás módszertana: A lehatárolás látszólag a földrajzi szempontból klasszikus sorrendben halad az adottságok mentén, azonban a sorrendet a megkérdezett kerékpárosok (ld. Helyzetfeltáró, Kerékpárosok Preferenciái) által megadott fontossági sorrend adja: 1. Természeti-táji adottságok 2. Kulturális emlékek, kultúra 3. Infrastruktúra, megközelíthetőség Ezt a három vonzerő-dimenziót egészítettük ki a régió szereplői által definiált, jelenleg mutatkozó belső kohéziós irányokkal, melyek figyelembevétele nagyon fontos a belső elfogadottság, hitelesség és a további együttműködés belső támogatottsága szempontjából. Az általunk lehatárolt Kisrégiókat a mellékelt térkép mutatja, melyen szereplő határok csak közelítő jellegűek, a vonalak különböző oldalán elhelyezkedő települések még ide-oda mozoghatnak, a határokhoz közeli településeknek pedig kapcsolódniuk is kell a szomszédos kisrégiókhoz. A továbbiakban javasoljuk ezen térkép és a kapcsolódó leírások széleskörű vitáját annak érdekében, hogy valamennyi szereplőben tudatossá váljanak saját területi egységének adottságai és megcélozható célcsoportjai, továbbá jelezni tudják esetleges ellenvetésüket a beosztással kapcsolatban. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 10
A lehatárolt Kisrégiók tervezett arculatának jellemzése a célcsoportok és preferenciáik tükrében: 1. Dunamente és Szigetköz Arculat: Vizivilág és a vidéki ember A vizes területek és az ember harmonikus együttélése évszázadokon át. Célcsoport: hosszú távú túrázóknak (Ausztria Budapest), családosok és idősek, külföldiek 2. Pannonhalma Sokoró Arculat: Jó borok a szelíd lankákon, műemlékek között Célcsoport: igényes, középkorú kisebb részben külföldi turista, Győr lakossága rekreációs céllal 3. Sopron Fertő Arculat: Középkori város jó borokkal és vízparti és hegyikerékpáros élményekkel Célcsoport: biztonságos élményt kereső kerékpáros családok, elsősorban külföldről. 4. Írottkő Arculat: Hazai alpesi kerékpározás Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatalok 5. Savaria Arculat: Kerékpáron Róma és a középkor nyomában Célcsoport: középosztálybeli családok, többségében Magyarországról 6. Kemenesalja Arculat: Vulkáni tanúhegyek, termálvizek, borospincék Célcsoport: igényes, középkorú, vagy idősebb hazai turisták 7. Őrség Arculat: Érintetlen, változatos, vidéki táj, népi kultúra Célcsoport: Fiatal vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről és belföldről egyenlő mértékben. A Zalaegerszegi rekreálódni kívánó városlakók. 8. Zalavölgye Arculat: Vidéki pihenés a városhoz közel Célcsoport: középosztálybeli, középkorú és fiatal városiak, többségében hazaiak 9. Keszthelyi hegység Arculat: Balatoni, hévízi pihenés hegyvidéki kerékpározással Célcsoport: Balatonon nyaraló fiatalok fitness és kíváncsiság motivációval, termálfürdő látogatók 10. Principális Kis-Balaton Arculat: Mocsárvilág-madárvilág Célcsoport: természetkedvelők-, figyelők, - járók, korhatár nélkül TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 11
11. Göcsej Arculat: Népművészet, vidéki táj, gasztronómia Célcsoport: Diákok, vándortúrázók, pihenő városi családok külföldről. 12. Mura-mente Arculat: Vadvizek mentén Célcsoport: fiatal kalandkereső vándortúrázók Magyarországról, természetfigyelők 13. Dél-Zalai Bükktáj Arculat: Rurális táj, élénk dombokkal, nagy erdőkkel Célcsoport: magyar, élményt kereső hegyikerékpárosok, fiatal túrázók A kerékpáros kisrégiók koncepciójának további javasolt felhasználási területei: Az úthálózat fejlesztésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a kerékpáros kisrégiók, milyen arculattal rendelkeznek és abba illeszkedő úttípusok fejlesztése javasolt. Pl. az Írottkő Kisrégió, mely hegyikerékpáros célcsoport számára kívánja értékesíteni szolgáltatásait elsősorban hegyikerékpáros utak kiépítését végezze el. Ez nem jelenti azt, hogy akár a Kisrégió központja is (pl. Kőszeg) nem kapcsolódhat egy másik tematikus kisrégióhoz (Savaria). A kölcsönző, kerékpáros logisztikai rendszerek kiépítése során minden egyes kisrégiónak rendelkeznie kell ilyen központtal (ezt persze egy központi helyzetű, több kisrégiót kiszolgáló településen is lehet), mely szolgáltatásaiban illeszkedik a megcélozni kívánt célcsoport igényeihez (komfort, felszereltség, szolgáltatások). A vonzerőfejlesztés csak a kisrégió arculatába illeszkedő értékek mentén mehet végbe, olyan amely azt kiemeli, szinergikus hatást gyakorol a korábbi fejlesztésekre. A belső szemléletformálást célzó akciók esetében, nagyon fontos, hogy felismertessük a kisrégiók meghatározó szereplőivel, hogy mely értékeik értékesíthetőek, mely célcsoportok számára és milyen formában. (Jelenleg általános tévhit, hogy valamennyi területet mindenkinek el kell adni és, hogy valamennyi terület mindent képes nyújtani.) A külső promóciónak meg kell jelenítenie a Sokarcú Kerékpáros Régió imázst, úgy hogy mindemellett a kisrégióknak legalább összevont mozaikját felvillantja (Rurális táj, vizek, dombságok, történelmi városok). A részletesebben érdeklődő turistáknak ebből egyértelműen kell következnie a Kisrégiók Arcai -nak, amelyeket külön kiadványokban, a célcsoportokra szabott tartalommal, de egységes design elemek, szerkezet felhasználásával szükséges bemutatni. A kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások mindenképpen a kerékpáros kisrégió arculatába illeszkedően kell, hogy fejlődjenek, (pl. a borhoz, gasztronómiához kapcsolódó tematikus út TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 12
kerékpárost fogadó borospincék, éttermek, hegyikerékpárosok, ifjúsági vándorturisták egyszerűbb vendéglátóipari egységek, szállodák). Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek szerveződésének első szintje a kisrégió kell, hogy legyen, mivel itt kerülnek kidolgozásra és megvalósításra egy-egy célcsoport megnyeréséhez szükséges akciók, fejlesztések. Ugyanakkor elengedhetetlenek a felsőbb szintű stratégiai csoportok. A kerékpározással kapcsolatok szervezetek és szakemberek készségfejlesztése szintén ezen a szinten kell, hogy megtörténjen, egyrészt, mert a szükséges készségek és ismertetek részben célcsoport-specifikusak, másrészt, mert a képzések egy része (pl. vállalkozók), hálózatépítési célt is szolgál a Kisrégión belül. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 13
4. STRATÉGIAI PROGRAMOK A Nyugat-dunántúli Régió, mint Kerékpáros Régió jövőképe: A régió változatos, sokszínű adottságait kihasználva sokféle arcot, Kerékpáros Kisrégiót kínál. E tematikus kisrégiók határozott arculatú helyterméket jelentenek a turisztikai piacon, egymást szinergikusan kiegészítve kínálnak komplexitást a régió termékkosarában. A Kerékpározás Régiójában a kerékpáros elfogadottan fizetőképes, szívesen látott, kulturált módon kiszolgált vendég, aki a fenntarthatóságot, egészséges életmódot jelképezi, ezért a Régió lehetővé teszi számára, hogy könnyen megtalálja az igényeinek megfelelő vonzerőket, továbbá megkapja az elégedettségéhez szükséges feltételeket (információ, infrastruktúra, intézmények, közlekedési kultúra). A regionális kerékpározás fejlesztési program stratégiai és operatív programrendszere 1. Prioritás: Helytermék fejlesztés S T R A T É G I A I P R O G R A M O K 2. Prioritás Kommunikációs program 3. Prioritás Kerékpáros termékek értékesítése 1.1. Intézkedés Úthálózat fejlesztés 1.2. Intézkedés Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése 1.3. Intézkedés Vonzerőfejlesztés O P E R A T Í V P R O G R A M O K 2.1. Intézkedés 3.1. Intézkedés Belső promóció szemléletformálás Kerékpározáshoz kapcsolódó 2.2. Intézkedés Külső promóció kerékpáros régió imázs kialakítása szolgáltatások fejlesztése 3.2. Intézkedés Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek erősítése 3.3. Intézkedés Készségfejlesztés a kerékpáros szervezetek és vállalkozások számára TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 14
A regionális kerékpározás fejlesztési program indikatív forrástérképe Prioritások / intézkedések Kormány Régió* RIB Phare CBC SAPARD Helyi -zati 1. Helytermék fejlesztés 1.1. Úthálózat fejlesztés 1.2. Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése 1.3. Vonzerőfejlesztés 2. Kommunikációs program 2.1. Belső promóció 2.2.Külső promóció 3. Kerékpáros termékek értékesítése 3.1. Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások értékesítése 3.2. Együttműködési és hordozószervezetek erősítése 3.3. Készségfejlesztés a kerékpározással kapcsolatos szervezetek és vállalkozások számára * A kormányzat által 2001-től biztosított regionális Phare 2000 program forrásból A stratégiai program szerkezete A stratégiai programok rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető, hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes stratégiai programok megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik: Indoklás az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott stratégiai program szükségességének indoklása. Általános célok a stratégiai program megvalósítása során elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek, a stratégiai célok eléréséhez járulnak hozzá. Hatásindikátorok az egyes stratégiai programok megvalósítása révén elérni kívánt célok, általános hatások értékelésére való mérhető - amennyiben lehetséges számszerűsített mutatók. Intézkedések felsorolása a stratégiai program megvalósítására szolgáló intézkedések felsorolása, azok rövid mondatba foglalása, érintve a lehetséges kedvezményezettek körét. Gyakorlatilag ez a leírás szolgál a stratégiai program tényleges tartalmának bemutatására. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 15
A stratégiai program vezérelvei A stratégiai program a marketing klasszikus 3P koncepciójára épül, melynek alkalmazása újszerűnek mondható a területfejlesztési programozásban, ezért az alábbiakban adjuk meg a stratégiai program szerkezetének értelmezését. A helytermék fejlesztés prioritás (termék) a Régió jövőképében megfogalmazott arculat tartalmi elemeinek fejlesztését tartalmazza, vagyis közvetlenül nem megtérülő, de stratégiai fontosságú fejlesztéseket. Ezek a Régió változatos erőforrásaira alapozott fejlesztések egymást erősítik és a különböző méretű területegységek arculatát határozzák meg, vagy éppen a vonzerők jobb megközelíthetőségét, bemutatását szolgálják. A kommunikációs program (promóció) az előzőekben kialakított tartalmi elemek promócióját és a jövőképben megfogalmazott szemlélet elterjesztése érdekében kifejtendő tevékenységeket tartalmazza. A kerékpáros termékek értékesítése (értékesítési csatorna) kapcsán azok az intézkedések kerültek összegyűjtésre, amelyek a helytermék, azaz a kerékpáros Régió értékesítését közvetlenül lehetővé (szolgáltatások) ill. hatékonyabbá teszik. Ezen intézkedés által érintett pontokon jelentkeznek a közvetett ill. közvetlen bevételek elsősorban a turisztikai fejlesztések mentén. A fentiekben ismertetett szerkezet lehetővé teszi, hogy a kerékpáros (fogyasztó) preferenciáit szem előtt tartva érjük el hatékonyan a jövőképben kitűzött célokat. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 16
1. Stratégiai program: Kerékpáros helytermék fejlesztés Indoklás A Nyugat-Dunántúl csak akkor válhat a Kerékpározás Régiójává, ha megfelelő módon fejleszti a kerékpárosok számára szükséges infrastruktúrát, szolgáltatásokat, vonzerőket a teljes helytermék alkotóelemeit. Ezeket a fejlesztéseket a kerékpárosok prferenciái alapján kijelölt kisrégiók mentén szükséges megtenni. Jelenleg a kerékpáros turisták nem tudnak hosszabb túrákat tervezni és megvalósítani, valamint lélektani szempontból is hátrányos az egész Régiót átfogó hálózat hiánya, ezért a termékfejlesztés egyik első lépése az összekötő hálózat megépítése kell hogy legyen. A látványosságok a kiválasztott célcsoport számára azonban csak úgy válnak értékesíthetővé, ha az összekötő utak és a vonzerők kínálta lehetőségek realizálásához tematikus és speciális utakat építünk ki. A Régióban lakó és a Régióba látogató sportoló kerékpárosok fiatalabb generációja olyan kerékpározási formákat űz, amely megköveteli a speciális útvonolak, pályák kiépítését a saját és a többi lakos biztonsága a környezet védelme érdekében. A kölcsönző-logisztikai rendszerek kialakítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kerékpárral nem rendelkező turisták és a helyi lakosság is kipróbálhassa a kerékpáros közlekedés/turizmus által nyújtott lehetőségeket A rendszernek a kölcsönzésen túl további szolgáltatásokat is kell nyújtania a kerékpárral érkező turistáknak, így a kerékpárok leadási rendszerét (bármelyik ponton), szállást, szállítást, javítást stb. mivel csak a komplex szolgáltatások révén érhető el a rendszer megfelelő kihasználtsága. A rendszer kiépítésének regionális támogatását az indokolja, hogy jelenleg csak néhány frekventált helyen lehetséges kerékpárkölcsönzők piaci alapon történő működtetése, míg a potenciális kerékpárosturisztikai desztinációk erre jelenleg kizárólag üzleti alapon nem alkalmasak. A kerékpáros turisták számára is elengedhetetlen az attrakciók megfelelő bemutatása, ezért célzottan a kerékpárosturisták számára vonzó értékeket és környezetüket is fejleszteni szükséges. Ez a fejlesztés összhangban kell, hogy történjen más turisztikai ágakkal, elkerülve a párhuzamos fejlesztéseket. Általános cél A Kerékpározás Régiója maximálisan kiszolgálja valamennyi kijelölt kerékpáros célcsoport igényeit, elvárásait a szolgáltatások és a vonzerők fejlesztésével. Biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a kerékpározást valamennyi fejlesztési célterületen, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével. Mindezt úgy éri el hatékonyan, hogy területileg differenciáltan, a célcsoportok igényeihez alkalmazkodva fejleszti vonzerőit, szolgáltatásait, infrastruktúráját. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 17
A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 1.1 Úthálózatfejlesztés 1.2 Kerékpáros logisztikai háló 1.3 Vonzerőfejlesztés Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések Társadalmi hatások Gazdasági hatások Környezeti hatások Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok 1.1 Úthálózat fejlesztés 1.2 Kerékpáros logisztikai háló 1.3 Vonzerőfejlesztés Bekapcsolódik számos elzárt település a turizmusba A kerékpározás megnyílik a kerékpárral nem rendelkezők számára is A vonzerők fejlődése révén a kerékpárosturizmus és a térség javuló megítélése Elvesznek a rurális területek kulturális sajátosságai - A helytermékhez kapcsolódó szolgáltatási kínálat színesedik Kiállítási tárggyá változnak a vonzerők, elveszítik lokális funkcióikat A helytermék vonzereje nő, ez a vállalkozások bevételét növeli - Az alternatív közlekedés feltételei javulnak A piaci alapon működő szolgáltatók versenyhátrányt szenvednek el Az alternatív közlekedés feltételei javulnak - A környezeti elemek állapota, feltártsága javul Az építő cégek és a helyi lakosság bevételei nőnek, gazdaságilag fontos területek megközelíthetősége javul Természetvédelmi, érzékeny területek terhelése nő - - TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 18
2. Stratégiai program: Kerékpáros Régió kommunikációs programja Indoklás Minden fejlesztési törekvés (pl. program) megvalósításának hatékonyságát növeli a program népszerűsítése, üzenetének mind többekhez való eljuttatása, így mozgatva meg a célok érdekében a cselekvés (fejlesztés) társadalmi környezetét. Jelen program esetében a promóció szerepe ezen általános jelentőségnél is fontosabb. A jövőképben célkitűzésként megjelölt kerékpáros régió fizikai jellemzőin túl erős identitást, arculatot és kulturális tartalmat is hordoz. E célállapot elérését a régió imázs kommunikálásával lehet megvalósítani, mely cselekvés a marketingkommunikáció eszközeire épít. A tudati szinten is megélt, illetve fontosnak, értékesnek ítélt régiókép maga is hozzájárul a kerékpáros régió fizikai feltételeinek (fejlett vonzerők, infrastruktúra, stb.-) kialakulásához, a különböző szereplők (politikusok, potenciális turisták, a közlekedésben gépkocsival résztvevők) megszólítására, pozitív tudati befolyásolására. A rövid távú cselekvési tervben kijelölésre kerülnek azok a lépések, melyek rövid távon alkalmasak a figyelem felkeltésére, a szemlélet formálására. Az általános elfogadottság és a megítéltség javítása azonban programszerű, hosszabb távon is összehangolt lépések sorozatával a Kerékpáros Régió kommunikációs programjával érhető el. A jövőkép és annak részét képező (ahhoz kapcsolódó) koncepció alapján kijelölhető, hogy a promóció révén, ki(k)nek (célcsoportok), mit (termék, arculat) miképp (médium) szeretnénk kommunikálni. Általános cél: A kommunikációs program célja, hogy a kerékpáros régió üzenetét kommunikálja. Az üzenet a Kerékpáros nyilatkozatban is megfogalmazott kerékpározással kapcsolatos értékek elfogadását, a kerékpáros közlekedésben (turizmus, életmód és közlekedés szempontjából egyaránt) rejlő lehetőségek és veszélyek, valamint megoldások felismerését hordozza. A megcélzott csoportok alapján e promóciót a feladatok szintjén két csoportra lehet osztani. A stratégiai program szintjén a kommunikáció célcsoportjai és a nekik szóló fő üzenet kerül definiálásra. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 19
Belső promóció: Célcsoportok és üzenetek a helyzetfeltárás és jövőkép alapján Célcsoport Üzenet 1. Üzenet 2. Kerékpárosok Kerékpározz kulturáltan Kerékpározz óvatosan Potenciális kerékpárosok Kerékpározni jó, egészséges, divatos Közlekedj környezetbarát módon Döntéshozók, irányítók A kerékpározás érték, fontos, A kerékpáros miliő vonzerő tiszteletreméltó, támogatása szavazatokat hozhat Szolgáltatások, vállalkozók, intézmények A kerékpáros keresletet jelent A kerékpáros tiszteletreméltó, fontos fogyasztó Gépjárművel közlekedők A kerékpáros egyenrangú partner, de veszélyeztetett, vigyázni kell rá A kerékpározás érték, fontos, tiszteletreméltó Mindenki A kerékpározás érték, fontos, tiszteletreméltó A kerékpáros arculat gazdagítja a régiót Külső promóció: Célcsoportok és üzenetek a helyzetfeltárás és jövőkép alapján Célcsoport Üzenet 1. Üzenet 2. Belföldi jelenlegi és potenciális kerékpáros turisták Külföldi jelenlegi és potenciális kerékpáros turisták Potenciális és jelenlegi befektetők, egyéb kapcsolódó vállalkozások A kerékpárosok számára egyedi, vonzó hely a Nyugat- Dunántúl (vonzerők) Változatos egyedi helytermékek (kerékpáros kisrégiók) egybefogott csokra A kerékpárosok számára egyedi, vonzó hely a Nyugat- Dunántúl (vonzerők). Kapcsolódási pontok ausztriához. Változatos egyedi helytermékek (kerékpáros kisrégiók) egybefogott csokra A kerékpározással kapcsolatos termékek, szolgáltatások, s minden egyéb kapcsolódó üzlet számára a régió jó, megbízható dinamikus piac. Az erőt adó régió a kerékpárosok paradicsoma (infrastruktúra szolgáltatások) Magyarország nyugati arca Az erőt adó régió a kerékpárosok paradicsoma (infrastruktúra szolgáltatások) Európa integráns része A Régió vonzó miliő Európa integráns része A célcsoportok pontos definiálására, az üzenet pontos meghatározására és az egyes intézkedések megvalósításának első lépésében kerül sor. A promóciós program végső lépését az eredmények mérése kell, hogy jelentse. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 20
A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 2.1. Belső promóció szemléletformálás, népszerűsítés 2.2. Külső (turisztikai) promóció a Kerékpáros Régió imázs kialakítása Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések Társadalmi hatások Gazdasági hatások Környezeti hatások Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok 2.1. Belső Fokozódó ökológiai promóció szemlélet 2.2. Külső (turisztikai) promóció Helyi lakosság, s főképp a kerékpárosok identitásának és közérzetének, egészségi állapotának javulása Növekvő jövedelmek, Élénkülő piac kerékpáros termékek, szolgáltatások terén Gazdasági, főklépp turisztikai bevételek növekedése, ezáltal több lábon állás valósul meg A szolgáltatások új, kímélőbb technológiák bevezetését tehetik lehetővé TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 21
3. Stratégiai program: Kerékpározáshoz kapcsolódó termékek értékesítése Indoklás A kerékpározás, a kerékpáros életforma és a kerékpáros turizmus népszerűsítése, sikeres működésnek számos alapfeltétele van. Ezek mindegyike Magyarországon és a Nyugat- Dunántúli régióban hiányokat szenved, fejlesztésük anyagi és elvi akadályokba ütközik. Az alapfeltételek közé tartozó kerékpáros infrastruktúra tekintetében a kerékpárutak építése illetve kijelölésére történtek elsősorban beruházások és erőfeszítések. Ugyanakkor kevés, olyan fejlesztés valósult meg, amely a kerékpározók számára nyújtott szolgáltatásokra vonatkozott. A felmérések alapján a Régióban jelenleg működő vendéglátással és turizmussal kapcsolatos szolgáltatások többsége nem kínál kifejezetten kerékpárosok igényeknek megfelelő speciális szolgáltatásokat, ugyanakkor felismerték azt, hogy a kerékpárosok potenciális célcsoportjuk lehetnek. Nem ismert a vállalkozók számára azonban az, hogy milyen különleges igények kielégítésre kell felkészülniük annak érdekében, hogy a kerékpáros vendégek igénybe vegyék szolgáltatásaikat. A kerékpárosok számára kínált szolgáltatások piacán komoly hiányosságok is tapasztalhatók. Ilyen pl. a kölcsönzési vagy a szervízhálózat, illetve a kombinált szállítás korlátozott igénybevehetősége. E helyzet megváltoztatása érdekében szükséges a vállalkozási kedv ösztönzése, a meglévő vállalkozások kínálatának valós igényeken alapuló fejlesztése, illetve a szolgáltatások magas és egységes színvonalának biztosítása érdekében szükséges a minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és bevezetése. A kerékpározás népszerűsítése terén történő fejlesztési elképzelések megvalósulásának, a források hatékony felhasználásának és tartós eredmények elérésének feltétele az, hogy mindezeket ezekre a feladatokra felkészült, megfelelő tudással, információkkal és kapacitásokkal bíró szervezetek vállalják magukra. Jelenleg a régióban sem a működő kerékpáros szervezetek között, sem pedig a kerékpározás fejlesztésben érintett más hatóságok, intézmények, döntéshozói kör között nincs kialakult együttműködés, a fejlesztési elképzeléseket koordináció nélkül próbálják megvalósítani. A helyi kezdeményezések mögött nem áll egy széleskörű regionális összefogás, amely alátámasztaná a tervezett fejlesztés regionális indokoltságát és a megvalósuláshoz elvi, szakmai, információs és anyagi támogatást adna. A Nyugat-Dunántúli Régióban végzett felmérések eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások és egyéb szervezetek szakemberei nem rendelkeznek kielégítő vállalkozói és turisztikai alapismeretekkel ahhoz, hogy a piacon sikeresen működni tudjanak, a rendelkezésre álló forrásokat megszerezzék, terméküket értékesítsék. Ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez valós igényeken alapuló készségfejlesztő képzésekre, külföldi tanulmányutakra van szükség. A Régió célja, a kerékpáros Euro-régió létrehozása szoros együttműködésben a szomszédos országokkal. Ehhez a nemzetközi együttműködési partnerkapcsolatok kiépítése és erősítése szükséges, amely egyben a tapasztalat- és tudásátadás fontos eszköze is. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 22
Általános cél A régió jövőképéhez illeszkedő kerékpározással kapcsolatos termékek értékesítése a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. A fejlesztések révén olyan szervezeti háttér alakuljon ki, amely hatékonyan képes a régióban a kerékpározással kapcsolatos szakmai feladatok ellátására és koordinációjára. Kialakuljanak a Kerékpáros Régió meghatározó termékeinek gazdaszervezetei A fejlesztések a Régió jövedelemtermelő képességének fontos elemeiként is feleljenek meg a fenntartható fejlődés kritériumainak. A stratégiai program megvalósítását segítő intézkedések 3.1. Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 3.2. Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek erősítése 3.3. Készségfejlesztés a kerékpározással kapcsolatos szervezetek és vállalkozások számára Az intézkedések hosszú távú hatásai Intézkedések Társadalmi hatások Gazdasági hatások Környezeti hatások Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok 3.1. Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 3.2. Együttműködési hálózatok és hordozószervezetek erősítése 3.3. Készségfejlesztés a kerékpáros szervezetek és vállalkozások számára A kerékpáros turizmusból élők száma nő Kerékpározás társadalmi megítéltsége javul A kerékpározásban érintett szereplők érdekképviselet erősödik Érintett szakemberek szakmai tudása javul A régió gazdaságának diverzifikációja és jövedelemtermel ő képessége javul. Források hatékony és koordinált felhasználása Források hatékony felhasználása Erősödő versenyhelyzet a turizmus és a szolgáltatások területén A fejlesztések szakmai megalapozottság a következtében csökken a környezetterhelé s A fejlesztési döntések nagyobb mértékben Környezetterhel ő vállalkozások jönnek létre - TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 23
5. OPERATÍV PROGRAMOK Az operatív programok (intézkedések) a stratégiai program részeként rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Az operatív programok (intézkedések) 1 az alábbi szerkezet alapján kerültek kidolgozásra a jelen programdokumentumban: 1. Cím Az intézkedés címe. 2. Prioritási fok Az intézkedés megvalósításának sürgőssége egy 1-3-as skálán (prioritás 1 = legsürgősebb). 3. Az intézkedés indoklása, háttere Az adott helyzetértékelés leírása, a kiválasztott intézkedés szükségességnek indoklása, visszacsatolás a helyzetelemzésben leírtakra. Azoknak a problémáknak, illetve fejlesztési lehetőségeknek a bemutatása, melyeket az intézkedés megvalósításával meg akarunk oldani, illetve ki akarunk használni. 4. Az intézkedés általános célja Az intézkedés által elérni kívánt célok leírása. A célok a helyzetelemzés megállapításaiból következnek. 5. Az intézkedés leírása Az intézkedés bemutatása, az általa támogatásban részesítendő tevékenységek és az intézkedés működési eljárásának bemutatása. 6. Kedvezményezett Azok a szervezetek, amelyek a fejlesztések megvalósulása után annak eredményeit élvezik. 7. Projekt kiválasztási kritériumok A pályázók elbírálásának kiválasztási szempontjai. 8. Az intézkedés földrajzi lehatárolása Annak a földrajzi területnek, mint kedvezményezett területnek a lehatárolása, mely a projekteket befogadja, illetve az egyes területek rangsorolása a rászorultság szempontjából. 9. Célcsoportok Azon szervezetek, melyek az adott intézkedés / alintézkedés kivitelezésére hivatottak. 1 A továbbiakban csak intézkedésként használva. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 24
10. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai (Eredménymutatók) Azoknak a tevékenységeknek leírása, melyek a közvetlen célok eléréshez hozzájárulnak. Ezek a tevékenységek azok, melyek közvetlenül a támogatásból valósulnak meg, vagyis amire a támogatást ténylegesen fordítják. 11. Megvalósítás költség- és időterve Programonként prognosztizáljuk az intézkedések megvalósulásának költségeit és időbeni ütemezését. A táblázatban található árnyékolás fejezi ki az időbeni ütemezést. 12. Lehetséges források Az intézkedés megvalósítását segítő addicionális források 13. Megvalósításért felelős szervezetek Azok a szervezetek, amelyek a program sikeres, szakmailag megfelelő megvalósításáért felelősek. 14. Partnerszervezetek Azok a szervezetek, amelyek a program megvalósításában részt vehetnek, szerepet vállalhatnak. 15. Kapcsolódó programok Azok a fejlesztés programok, amelyeket a megvalósítás során figyelembe szükséges venni. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 25
1. Stratégiai program: Kerékpáros helytermék fejlesztés 1.1. Intézkedés: Úthálózat-fejlesztés Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A helyzetfeltáró eredményei alapján kijelenthető, hogy a Nyugat-Dunántúl csak akkor válhat a kerékpározás sokarcú régiójává, ha teljessé válik az egyes tájegységeket, attrakciókat, tematikus utakat összekötő hálózat, mivel a kerékpáros turisták csak ebben az esetben tudnak hosszabb időtartamra túrákat tervezni és megvalósítani. Az elszigetelt útvonalak kiépítésére fordított összegek, a teljes hálózat kiépülése után az eddigieknél magasabb szintű, vonzóbb infrastrukturális feltételek biztosításához járulnak hozzá, így az eddigi ráfordítások hasznosulásának hatékonysága javul. A tematikus utak több attrakció összekapcsolásával szerveznek turisztikai terméket, mely látványosságok a kiválasztott célcsoport számára így válnak értékesíthetővé. Kiépítésüket ezért leginkább ezen attrakciók feltárása és értékesítése indokolja, mivel külön-külön ezek nem tartanak számot kellő érdeklődésre. A Nyugat-Dunántúl esetében különösen sok természeti, társadalmi-kulturális érték ad lehetőséget ilyen utak kijelölésére, melyek közül számos a leginkább fejlesztésre szoruló rurális térségekben található. A településhálózat jellegzetességei miatt az épített környezet nevezetességei, kulturális emlékek is elszórtan találhatók, továbbá a természeti értékek is inkább foltszerűen (pl. rurális tájkép ) jelennek meg, ezek pedig a kerékpározás révén tárhatóak fel leginkább. A sportcélú úthálózat kiépítése a régió lakossága és a megcélzott turisztikai célcsoportok számára biztosítaná a sportoláshoz megfelelő környezetet. A hegyikerékpáros túraútvonalak kiépítését a hegyikerékpározás, mint szabadidősport népszerűségének hazai és nyugat-európai növekedése és a régió természeti értékeinek feltáratlansága igazolja. A hegyikerékpározás szabadidősportként nem igényel jelentős szintkülönbségekkel rendelkező domborzatot, ellenben igen fontos a változatosság és a táji szépség, ezért a régió dombvidéki, középhegységi tájai a felmérések szerint széles csoportok számára biztosítanák a megfelelően változatos, inspiratív környezetet. Ezen kerékpározási formát gyakorlók ma hazánk egész területén, így a Nyugat-Dunántúlon is illegálisan használják a nem erre a célra létesült erdei utakat, ezért a veszélyhelyzet, a konfliktusok és a kerékpározás élményének növelése érdekében elengedhetetlen ezen utak kijelölése táblázással. A nagyvárosok környékén a kerékpározás összekapcsolódik egyfajta modern életérzéssel, mely az ezen területeken élő fiatalabb korosztályoknál kerékpározási szokásaiban is megjelenik. Számukra is ki kell alakítani a biztonságos kerékpáros sportolás lehetőségeit a zárt hegyikerékpáros pályák (downhill lejtőzés, dual slalom párhuzamos szlalom ) és BMX pályák kiépítésével. A megfelelő minőségű pályákon rendezett versenyek hozzájárulhatnak a kerékpáros régió image-nak megteremtéséhez, PR-hoz. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 26
Valamennyi úthálózati fejlesztés esetében ki kell emelni a Régió határmenti fekvéséből eredő előnyöket, mivel a burgenlandi területek infrastrukturális hátterére és ismertségére alapozva, ahhoz kapcsolódva jelentős külföldi célcsoportok érhetők el. Különösen igaz ez az igen kedvelt egyre inkább terjedő tematikus utakra. Az intézkedés általános céljai A kerékpáros kisrégiók közötti kapcsolat, belső kohézió megteremtése. A már létező útvonalak hálózatbaszervezése A vonzerők, értékek megközelítését, szisztematikus bemutatását lehetővé tematikus és speciális utak létrehozásával a helytermék jellemzőinek kihangsúlyozása. A kerékpárosok komfort és biztonságérzetének növelése. Megfelelő feltételek biztosítása a kalandot és kihívást kereső kerékpárosok számára. Az intézkedés leírása Valamennyi hálózatfejlesztésre irányadó, hogy az egységes Nyugat-Dunántúli Regionális imázs elemek, arculatterv előírásainak megfelelve, az ahhoz szinergikusan kapcsolódó kisrégiós design-t is tartalmazva, valamilyen tematikus jellemzőt hordozva épül ki. Az intézkedés megvalósulását a következő alprogramok biztosítják: 1.1.1. Az összekötő kerékpárúthálózat befejezése táblázás, korlátozott mértékben útépítés A kerékpáros turisztikai kisrégiók alkotta Kerékpáros Régió hálózatát a Stratégia Jövőképében meghatározott attrakciók összekapcsolásával kell teljessé tenni. Kerékpárútépítés a hálózat teljessé tételéhez csak azokban az esetekben indokolt, ha nem jelölhető ki táblázással kisforgalmú úton kerékpáros út. A hiányzó, megépítendő, kitáblázandó szakaszok kijelölésekor ügyelni kell a párhuzamos fejlesztések elkerülésére (PHARE CBC, Regionális, Önkormányzatok központi forrásból). Az útkijelölés-építés folyamatának a következő lépései, kell, hogy legyenek: A összekötendő kerékpáros kisrégiók, fő attrakciók kijelölése, koncepcionálás. A nemzetközi kerékpárúthálózathoz történő kapcsolódás lehetőségeinek feltárása A tervezés, nyomvonal kijelölés, egyeztetés. Engedélyezés Táblázás. Ellenőrzés, karbantartás. 1.1.2. Tematikus utak fejlesztése Tematikus utak fejlesztése a kisrégiók adottságai és arculata mentén kell, hogy történjen, azok kijelölt kommunikációs céljait támogatva. A tematikus utak fejlesztésének fizikai feltételeinek megteremtését feltétlenül meg kell, hogy előzze egy szervezetfejlesztő, kapacitásépítő munka, melyre építve valósítható meg a tematikus utakhoz kapcsolódó táblázás, mely részben útirányjelző, részben információs jellegű. A tematikus utak táblázásának folyamata megegyezik az 1.1.1. alprogrammal. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 27
1.1.3. Sport célú úthálózat fejlesztése A sportcélú hálózat fejlesztése hegyikerékpáros utak és az egyéb pályák építésére terjed ki, melyeket részben a nagyobb települések rekreálódódni kívánó lakossága, részben a Régióba látogató turisták számára építünk ki. A hegyikerékpáros ösvények, utak táblázással, jelzésfestéssel történő kijelölését, meg kell előznie egy erdőgazdákodóval, vadásztársasággal, természetvédelmi hatósággal való megegyezésnek, mivel csak ebben az esetben tartható fenn. A pályák építése csak sajáttulajdonú, vagy legalább 20 éves bérleti joggal megváltott területen támogatható. Kedvezményezett Önkormányzatok Önkormányzati társulások Civil Szervezetek és társulásaik Válalkozások Projekt kiválasztási kritériumok Illeszkedés a kerékpáros kisrégió profiljába. A turisztikai céloknál a helytermék fejlesztés hatékonysága (a jelenlegi helyzettől a célállapotig milyen költséggel jut el, milyen eredménnyel jár). A bevont együttműködők köre, hálózata mennyiben biztosítja a fenntarthatóságot. A projekt mennyire szolgál komplex termékfejlesztést (nem elszigetelt). Az intézkedés földrajzi lehatárolása A Nyugat-Dunántúli Régió ill. annak kerékpáros kisrégiói. Célcsoportok Kerékpáros turisták a Régión belül, belföldről ill. külföldről. A Régió lakossága, különös tekintettel a nagyobb települések rekreálódni kívánó lakosaira. Az intézkedés rövid- és középtávú hatásai Output indikátorok Megvalósul a Régió kerékpározható utakból álló gerinchálózata. Kisrégiónként 1-2 tematikus út elkészül. A hegyikerékpáros utak (3-4 útvonal) a kijelölt hegyikerékpáros kisrégiókban. A kerékpáros pályák a nagyobb városok közelében. Hatásindikátorok A kerékpáros turisták száma a fő attrakciók környezetében többszörösére nő. A jelenleg kerékpáros turisták által nem látogatott területeken a kerékpáros turizmus megjelenik. A tematikus utak biztosítják kisrégiónként a legfőbb attrakció megtekintését. A helyi kerékpárosok többsége a kijelölt hegyi utakat, pályákat használja. Megvalósítás költség- és időterve (millió Ft-ban) A program megvalósítása során megköveteli a folyamatos értékelést és ellenőrzést, amelyek meghatározóan befolyásolják a konkrét lépések tartalmát, ütemezését és a szükséges TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 28
pénzeszközöket. A folyamatos értékelés adhat választ arra, hogy a programhoz szükséges forrásokat célszerű-e növelni, vagy csökkenteni. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő költség-ütemezés nem lehet teljesen pontos. Program 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év Összesen 1.1.1 50 50 50 150 1.1.2 20 40 40 10 10 10 130 1.1.3 20 20 10 10 5 5 70 Összesen 90 110 100 20 15 15 350 Lehetséges források EU Phare CBC, SAPARD Regionális, megyei TFC Kormányzati források (VFC, Széchenyi Terv) Sajátrész Megvalósításért felelős szervezetek Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nyugat-Dunántúli Regionális Kerékpáros Ernyőszervezet Partnerszervezetek Vállalkozások érdekvédelmi szervezetei Önkormányzati szövetségek és társulások Közútkezelő Kht. Hírközlési Felügyelet Környezetvédelmi Felügyelőség Vízügyi Igazgatóság Műemlékvédelmi Hivatal Erdőfelügyelőség, erdészetek Bányakapitányság Közműszolgáltatók Kapcsolódó programok Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program Magyar-Osztrák Phare CBC 2000 Program Szlovén-Magyar Phare CBC 2000 Program Szlovák-Magyar Phare CBC 2000 Program Széchenyi Terv Megyei Területfejlesztési Programok Nyugat-Dunántúli Turizmusfejlesztési Kistérségi fejlesztési programok TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 29
1.2. intézkedés: Kerékpáros logisztikai rendszer fejlesztése Prioritási fok: 1 Intézkedés indoklása, háttere A kölcsönző rendszerek kialakítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a kerékpárral nem rendelkező turisták és a helyi lakosság is kipróbálhassa a kerékpáros közlekedés/turizmus által nyújtott lehetőségeket. A kerékpárkölcsönzőknek ez alapján két típusa létezik, melyből jelentősebb regionális hatása és megvalósíthatósága miatt a turisztikai célú kölcsönző rendszer felállítását javasoljuk. A rendszer kiépítésének regionális támogatását az indokolja, hogy jelenleg csak néhány frekventált helyen lehetséges kerékpárkölcsönzők piaci alapon történő működtetése, míg a potenciális kerékpáros-turisztikai desztinációk erre jelenleg kizárólag üzleti alapon nem alkalmasak. A szolgáltatások ilyen széles körét a jelenleg kerékpáros-turisztikai szempontból célterületnek számító térségek szolgáltatói sem képesek nyújtani, ez pedig piaci hátrányt jelent termékeink értékesítése szempontjából. Az intézkedés általános céljai A kerékpáros kisrégiók vonzerejének növelése. A kisrégiók közötti kapcsolatok, regionális kohézió0 erősítése A kerékpározó turisták számának emelése. Hozzájárulás a fenntarthatóság elveinek megvalósításához a turizmus területén. A kerékpárosok komfort és biztonságérzetének növelése. Az intézkedés leírása A javasolt regionális kerékpáros logisztikai rendszer megvalósítása során, a máshol már működő hasonló rendszerek mintájára itt is jelentős szerepet kell, hogy kapjanak a személyszállítással foglalkozó nagyvállalatok (GYSEV, MÁV, VOLÁN), mivel a régióba látogató turisták többsége csak válogatni fog a régió turisztikai kínálatából (a köztes távolságot tömegközlekedéssel teszi meg) ill. lehetővé kell tenni számára, hogy környezetkímélő tömegközlekedési eszközzel érkezzék. A rendszernek a kölcsönzésen túl további szolgáltatásokat is kell nyújtania a kerékpárral érkező turistáknak, így a kerékpárok leadási rendszerét (bármelyik ponton), szállást, javítást, ill. speciális az adott kisrégió arculatába illeszkedő szolgáltatásokat, mivel csak a komplex szolgáltatások révén érhető el a rendszer megfelelő kihasználtsága. A rendszer hálózati pontjainak konkrét megvalósítását minden esetben helyi szereplőknek kell elvégezni, melyek regionálisan koordinált arculattal, marketing stratégiával, minőségbiztosítási, logisztikai rendszerrel rendelkeznek. TKK Pannonvelo Konzorcium 2001. 30