BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 1. sz. 2005. p. 62 72. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság A lakásokat is úgy kellene építeni, mint az autókat Az autógyártásban hatalmas technológiai fejlődés volt tapasztalható az elmúlt évtizedben. Az építőiparban felhasznált technológia ezzel szemben alig haladja meg a harminc évvel ezelőttit. Kézenfekvő az összehasonlítás még a laikus számára is, mivel mindkét területen személyes tapasztalati vannak az átlagembernek is. Miért van az, hogy a lakások, irodák, kereskedelmi és ipari épületek terén az emberek beérik a közelmúlt technikai színvonalával, és követelik ki az autójukban megjelenő energiatakarékossági és kényelmi szolgáltatásokat? Ez az összeállítás sorra veszi az autóipar analógiája alapján az új házak építésénél rendelkezésre álló lehetőségeket, és tippeket ad a jövő építtetőinek és tervezőinek. Tárgyszavak: energiatakarékosság; autógyártás; technológia; építőipar. Az építészet sem kivétel: a technológiai fejlődés szele megcsapta ezt az ágazatot is. A mélyebb elemzés ugyanakkor megmutatja, hogy az okos épület, vagy intells épület jelszavak mögött vajmi kevés tényleges tartalom van, az épületek előállításának módja és a házak maguk is alig különböznek a múlt század hetvenes éveiben szokásosaktól. Ugyan jelennek meg új anyagok, tervezési és építési módszerek, és a törvényi előírások is fejlődnek, ám lényegi áttörés tapasztalható egyik részterületnél sem. Az épületek nagyjából ugyanúgy néznek ki, és ugyanúgy is működnek, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. 62
Az autók ezzel szemben kategóriától függetlenül tele vannak olyan új technológiai megoldásokkal, amelyek szinte elképzelhetetlenek voltak két-három évtizeddel ezelőtt*. Egy átlagos új autóban ma 11 külön számítógép, kb. 35 érzékelő és 20 kijelző és beállítási lehetőség található. Az információs és szabályozási rendszerek alig igényelnek karbantartást, 3 5 évig szinte hozzájuk sem kell nyúlni. A technológia mind rejtetten, mind láthatóan jelen van: számos szolgáltatása mind a vezető, mind az első és hátsó utasok számára hozzáférhető. Megállapítható egy nyilvánvaló trend is: az új technológiai megoldások először a felsőbb kategóriájú, drágább kocsikban jelennek meg, majd egyre gyorsuló ütemben elterjednek, megjelennek az egyre kisebb autókban is (jó példa erre az ABS vagy a légkondicionálás). Az új megoldásokért az elején általában felárat kell fizetni, majd fokozatosan helyet kapnak a standard modellekben, az alapárért megkapják azokat a vevők. Mindig van persze számos olyan extra, amellyel megkülönböztethetőek a drágább modellek, amelyért a gyártók vaskos felárakat kérhetnek. A funkciók ugyanakkor gyártási szempontból egyediek, ha szériajellegűek, beépítésükre általában felkészítik az alapmodelleket is, tehát utólag is beépíthetőek. Az új technológia révén az autók fajlagos fogyasztása egyre kisebb, vagyis hatásfokuk egyre jobb, ugyanakkor környezetszennyezésük egyre kisebb, nagyrészt állami kényszerek hatására károsanyag-kibocsátásuk minden korábban elképzelhetetlen szint alá csökkent. Egyidejűleg megfigyelhető a szerviz-ciklusok hosszabbodása: egyre ritkábban kell szervizbe vinni a modern autókat, leszámítva persze az olajcserét. Az épületek ezzel szemben az első perctől kezdve állandó karbantartást igényelnek, a gyakori izzócseréktől a légkondicionálók karbantartásáig. Miért lehet az épületeket is hónapokig, de akár évekig is karbantartás nélkül használni? Az autóknál ez így van! Az autókban jól bevált funkciók és technológiák bevezetése az épületeknél még nagyrészt a jövő feladata. A vevőknek kell az analógia alapján kikövetelni a gyártóktól ezeket az energiatakarékossági és kényelmi szolgáltatásokat, méghozzá standard módon, felár nélkül. Az a cél, hogy csak az alapárért és a felárért kapható szolgáltatások közötti határvonal meghúzása legyen az eldöntendő kérdés, a gyártók vetélkedésének tárgya. *A továbbiakban hivatkozott autótechnikai megoldások az amerikai autóipart jellemzik, egyesek közülük, vagy ugyanabban a kategóriában találhatóak meg a Magyarországon forgalmazott európai és/vagy japán autókban. a szerk. 63
Az autókban megszokott szolgáltatások amelyeket meg kellene az épületekben is valósítani Egyéni beállítási, szabályozási lehetőségek A modern autókban a jóval kisebb tér ellenére az épületekhez képest sokkal több egyedi beállítási, szabályozási lehetőség található, amelyeket a vezető, az anyósülés utasa és a hátsó utasok külön-külön egyéni igényeik szerint beállíthatnak. A levegőbefúvást minden autóban egyedileg szabályozhatja a vezető és az első utas is, a drágább autókban a hátsó utasok számára is megvan ez a lehetőség. A hőmérséklet beállítható akár a fűtés, akár a légkondicionálás számára, gyakran külön-külön a bal és a jobb oldalon. A levegőbefúvók könnyen elérhetőek, és egyszerű mechanikai szerkezet segítségével a légáram az utazóra irányítható, vagy éppen melléje-föléje. A külső levegő beszívásának és a belső levegő visszakeringetésének aránya fokozatosan állítható az egyik véglettől a másikig. A világítás egyes elemei automatikusan be-ki kapcsolódnak, másokat kézzel lehet kapcsolni. A fényerősség gyakran fokozatmentesen változtatható, és a fény iránya is igény szerint módosítható. A napfénytetőt mind a vezető, mind az első utas nyithatja-csukhatja. Az ülések szinte minden eleme külön állítható, a drágább modellekben motorok végzik el ezeket a beállításokat, és külön memória szolgál a beállítások megjegyzésére. A beszálló ember felismerésével a rendszer automatikusan az ő beállításainak megfelelően alakítja át az üléseket. Az ülések fűthetőek-szellőztethetőek is a felsőbb kategóriákban. Milyen beállítási/szabályozási lehetőségek vannak ezzel szemben egy tipikus új lakásban? A hőmérsékletet általában a lakás egyetlen pontján lehet termosztát révén beállítani, ott a tényleges mért hőmérsékletet is mutatja a kijelző. Légkondicionálás esetén a levegőbefúvást ugyan szabályozza a rendszer, de ez általában rejtett funkció, a lakó változtathat értékén. Csak ritkán lehet a levegő nedvességét beállítani és szabályozni. A fényt általában szobánként egy kapcsolóval lehet be/ki kapcsolni, a fokozatmentes fényerőszabályozás technikája elérhető ugyan, de alkalmazása tipikus. Még kevésbé jellemző a fény automatikus be/ki kapcsolása a jelenlét érzékelése alapján. Más érzékelő, szabályozó, kijelző általában található egy tipikus lakószobában. Visszatérve az autókhoz, érdemes szót ejteni a sokféle különböző, de együttműködő látható szabályozórendszerről. A legfontosabb ezek közül a motor szabályozása, amely a beszívott levegő hőmérsékletének és páratartal- 64
mának mérésével optimalizálja az üzemanyag égését, maximalizálva a hatásfokot és ugyanakkor minimalizálva a károsanyag-kibocsátást. További számítógépes szabályozórendszerek irányítják a kerék blokkolását fékezéskor és kipörgését gázadáskor (ABS és ASR), az erőátvitelt és a teljesítmény elosztását a kerekek között, különösen négykerék-meghajtás esetén, valamint a helymeghatározást és a helyfüggő közlekedési és egyéb információk szolgáltatását. A mai autók rengeteg információt közölnek utasaikkal az esedékes karbantartásokról és javításokról, és általában behatárolják a meghibásodott területet is. Számos érzékelő továbbítja az információkat a keréknyomásról, a fék- és egyéb folyadékok, valamint a kenőolaj szintjéről és számos más olyan jellemzőről az autó látható részeiből, amelyek hatással vannak a biztonságra. A részben kényelmi jellegű, illetve gondatlanság miatti figyelmeztetések is gyakoriak: nyitott ajtó és ablak, égve felejtett fényszóró vagy belső világítás, bekapcsolt biztonsági öv stb. Az épületekben hasonló funkciók alig találhatók, az érzékelők számának egyszerű összehasonlítása is az autók elsöprő fölényét mutatja. A karbantartást szinte kizárólag a meghibásodások emberi érzékelése alapján, illetve rendszeres ellenőrzések alapján végzik. Pedig milyen jó, és mennyivel olcsóbb lenne, ha az izzók kiégését, a légkondicionálók szűrőinek elszennyeződését és a hűtőközeg megfelelő mennyiségét, vagy az ajtók-ablakok nyitva maradását érzékelők jeleznék. Az 1. táblázat összehasonlítja az autókat és a lakásokat az érzékelők, szabályozók és kijelzők szempontjából. Érzékelők, kijelzők Opciók Mind az új autók, mind az új lakások esetén kaphatók választható szolgáltatások, de ezek mást jelentenek a két területen. Az autóknál sokféle opciót lehet választani, ezeket mind sorozatban gyártják és tesztelik, az alapmodelleket felkészítik ezek befogadására. A vásárló eldöntheti, hogy az ár és a teljesítmény mérlegelése alapján adott funkciót hajlandó-e megfizetni. Az opciók választéka azonban kötött, bár egyes modelleknél nagyon kiterjedt lehet. Az épületek esetén az opciók általában egyediek, külön tervezést, helyszíni megvalósítást és tesztelést igényelnek. Csak a készházak esetén vannak meg az autóknál kialakult rendszer kezdeményei, vagyis a sztenderdizált, iparszerűen gyártott és ellenőrzött megoldások választhatósága külön felár ellenében. 65
1. táblázat Autók és a lakások összehasonlítása az érzékelők, szabályozók és kijelzők alapján Autók Funkció mind középkategória I. Kényelem és komfort A. Légkondicionálás 1. Szabályozás területe: egyzónás V V kétzónás többzónás 2. Hőmérséklet kezelőszervvel állítható (Sz, K) V szabályozótermosztát (É, Sz, K) 3. Levegőbefúvás irányítható terelőlapok (Sz, K) V,EU, HU többsebességű ventilátor (Sz, K) V szellőztetés (É, Sz, K) V visszakeringetés (Sz, K) V V 4. Légnedvesség (É, Sz) 5. Levegőminőség (É, Sz) (CO, NO 2 ) 6. Többletfunkciók újrafelmelegítés ablak párásodásának megelőzése levegőszűrők napfényérzékelők B. Ülések 1. Alap mechanikai vagy elektromos (Sz) 2. Vízszintes helyzet + háttámla dőlésszöge (Sz) 3. Hatirányú állítás (Sz) 4. Deréktámasz (Sz) 5. Fűthető (Sz) 6. Memória (Sz) C. Belső világítás 1. Belsőtér lámpa (Sz) ember érzékelésével (É, Sz) késleltetett elhalványulás (É, Sz) 2. Olvasólámpa (Sz) irányítható (Sz) 3. További fények ajtó, kesztyűtartó (É, Sz) napellenző, térképtartó (Sz) D. Ablakok motoros ablakok motoros napfénytető II. Normál működés A. Sebességmérő (É, V) Sebességtartó szabályozás (É, Sz, K) V V V Épületek luxus mind ritkán V, HU V,EU V,EU, HU, HU V V,EU, HU V,EU, HU kevés legtöbb 1/zóna részben, NBL, NBL, NBL legtöbb B. Távolságmérő (É, Sz, K) C. Fordulatszámmérő (É, K) D. Üzemanyag (É, K) BL BL, BL, be/ki, BL?? 66
Autók Funkció mind középkategória III. Biztonság és karbantartás A. Motor 1. Motorszabályozó modul (É, Sz) hőmérséklet, olajnyomás, motorállapot állapotjelző lámpa (É, K) mérőeszközök (É, K) B. Segédrendszerek 1. Villamos generátor (töltés) állapotjelző lámpa (É, K) feszültségmérő (É, K) 2. Fékek ABS (É, Sz) állapotjelző lámpa (É, K) állapotjelző lámpa hibájának jelzése (É, K) 3. Egyéb biztonsági öv (É, K) irányjelző bekapcsolva (É, K) fényszóró bekapcsolva (É, K) kevés ablaktisztító folyadék (É, K) nyitott ajtó (É, K) külső hőmérséklet (É, K) IV. Szórakoztatás A. Hangrendszer rádió műholdvevő rádió CD-lejátszó B. Videórendszer TV kazettás videó, DVD C. Számítógép internet D. Kommunikáció mobiltelefon internet 1. táblázat folytatása Épületek luxus mind ritkán opció opció V. Fejlett rendszerek A. Navigációs rendszer B. Ütközés megelőzése (radar) opció C. Esőérzékelős ablaktörlő opció D. A harmatpont és ablakhőmérséklet érzékelése opció E. Vezérlés hanggal opció Jelmagyarázat: É: érzékelő Sz: szabályozható K: kijelzés V: vezető EU: első utas HU: hátsó utas BL: beállítható a lakó által NBL: beállítható a lakó által 67
Mi tette mindezt lehetővé az autóiparban? tesznek, mivel a hálózat gyakorlatilag korlátlan mennyiségben szolgáltatja az energiát. Az építőiparban való felhasználáshoz mélyen meg kell érteni mindazokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették a technológia ilyen gyors fejlődését és beépítését a járművekbe. A következő pontok erre világítanak rá. Műszaki elemzés és tervezés Az autók egészét, de minden kis alkatrészét is gondos elemzés és sok fejlesztő-tervező munka révén hozzák létre. Hasonlóképpen jelentős szellemi és anyagi erőfeszítést fektetnek a gyártási és összeszerelési folyamat fejlesztésébe is. Jó példa erre a villamos rendszer: az autó egyes részegységeinek villamos fogyasztását gondosan elemzik, tervezésükkor már a kezdetektől alapvető szempont a kis fogyasztás, mivel a teljes rendszer fogyasztásának szabad meghaladnia az akkumulátor viszonylag kis teljesítményét. A minél nagyobb hatásfokra való törekvés tehát a tervezés kezdetétől végigkíséri a terméket. Az épületek berendezéseinek tervezésénél ezzel szemben a fogyasztás általában szempont: egyéni tényezők alapján kiválasztják a fogyasztókat, majd a tápellátást ennek megfelelően méretezik. A villamos fogyasztás minimalizálására szinte semmi erőfeszítést Általános minőségbiztosítási programok A mostani autók azért is megbízhatóak, mert mind a termék, mind a gyártási folyamat tervezésekor a minőség a kezdetektől fogva fontos szempont. A részegységek gyártásakor a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempontok közé tartozik. Ugyanez vonatkozik a részrendszerekre és a járműre, mint egészre is. Minden szinten normál és gyorsított tesztek tömegét végzik el, a legszélsőségesebb körülmények (hőmérséklet, légnedvesség, mechanikai behatások stb.) között. Mindezek eredményeként az autók és alkatrészeik legalább 3 évig, vagy kb. 50 000 km-ig hiba nélkül üzemelnek. Nem ritka manapság már a 7 éves vagy 100 000 km-es garancia sem. Az épületekben a minőségbiztosítás és a garancia másképp alakul. Miközben az autó esetében egyetlen vállalat, a gyártó szolgáltatja a jótállást, az épületeknél az egyes részrendszerek gyártói külön-külön állnak jót termékeikért. Külön cég vállalja a garanciát a padlóburkolatért, egy másik a víz- és csatornacsövezésért, egy harmadik mondjuk a légkondicionálásért. Nincs egységes minőségbiztosítás és garancia az egész lakásért vagy épületért. 68
Mikroszámítógépek kiterjedt használata Az autók egyre több funkcióját és szolgáltatását mikroszámítógépek irányítják. Nem ritka 50 külön mikroprocesszor és 11 mikroszámítógép-alapú alrendszer egy-egy új autóban. A legfelsőbb kategóriájú luxusautók élen járnak ebben a fejlődésben is: beszámoltak 90 mikroprocesszort tartalmazó modellről is. Gyakran emlegetik, hogy a mai autók több számítástechnikai kapacitást rejtenek, mint az első embert szállító űrhajó. A legbonyolultabb feladatot, a motor irányítását a legerősebb mikroszámítógép végzi, amely rengeteg mért adat alapján, bonyolult lineáris irányítási algoritmusok segítségével teszi lehetővé az üzemanyag optimális elégetését, maximalizálva a hatásfokot, és a lehető legkisebb értéken tartva a káros anyagok kibocsátását a kipufogógázban. Számos kisebb jelentőségű, illetve kényelmi funkciót is számítógépek vezérelnek. A magas fokon automatizált nagy épületek is tartalmaznak 50 vagy több mikroprocesszort, de az autóval való összehasonlítás ezen a téren is az épületek lemaradását mutatja. Ha ugyanis korrekt módon összevethető, 2 4 személy elhelyezésére alkalmas egységeket nézünk mindkét oldalon, akkor a komplett autóval egy szobát, vagy maximum egy lakást lehet szembeállítani. A lakószobák vagy irodák nincsenek önellenőrző és megfigyelő rendszerekkel felszerelve, vagy ha esetleg mégis, azok egyediek, és az autóknál megszokott kiérlelt opciókként választhatóak. Rendszermodulok Az autók bonyolult rendszere különálló rendszermodulokból áll össze. A modulok gyakran szabványos felépítésűek, működésűek (például ABS), és illesztésük a többi modulhoz is szabványos. Gyakori az is, hogy szakcégek gyártják ezeket nagy szériákban, sok autógyártó számára, így a sok fejlesztő és tesztelő munka ellenére is viszonylag olcsók lehetnek. Kommunikációs buszok A buszokat mindenütt kiterjedten alkalmazzák a számítógépekben, ezek tulajdonképpen sok (adat, címző, vezérlő) vezetékből álló összeköttetések, és sok modul csatlakozhat rájuk, mint a bekötőutak az autópályához. A kommunikáció bármely két modul között ugyanazon a lineáris vezetékegyüttesen keresztül történik, kisebb adatcsomagok formájában. Minden adatcsomag tartalmazza a küldő és a címzett modul azonosítóját, valamint a küldött adatokat magukat. Mivel az adatcsomagok címzése, kódolása sokféle lehet, erre 69
szabványok alakultak ki az idők folyamán. Ezek a szabványok lehetővé teszik, hogy a különböző gyártók moduljai kommunikálhassanak egymással, anélkül, hogy tervezőik ismernék a többi modul belvilágát (fekete doboz). Az autókban is ilyen, a számítógépeknél kidolgozott rendszer- és kommunikációs buszok működnek; ez a kábelezés munkáját is nagyban leegyszerűsíti. Az autókban egyelőre többféle belső kommunikációs szabványt használnak: leggyakoribb a SAE J1850 és a CAN (controller-area network), de gyártó a gyorsabb és kifinomultabb FlexRay rendszert részesíti előnyben. A kommunikációs szabványok már az építőiparban is rendelkezésre állnak: a legismertebbek a BACnet, a LONWorks és a TCP/IP. Mivel ez utóbbi az internet elterjedt szabványa, minden bizonnyal ez lesz a végső megoldás. A legtöbb új épületet már behálózzák a helyi számítógépes hálózat (LAN) koaxiális, csavart érpáros vagy optikai kábelei. A szabványosítás azonban csak a legalacsonyabb szinten valósul meg, az adatok jelentése, az egyes modulok együttműködése még nincs szabványosítva, és nincs olyan zetközi szervezet sem a szabványosításra, mint az autógyártás területén. Intells érzékelők A digitális kommunikáció azt feltételezi, hogy az egyes mérő-érzékelő modulok a mért adatokat digitális formába alakítják át továbbításuk előtt. Az érzékelők általában villamos áram- vagy feszültségjelet szolgáltatnak, például egy sebességmérő áramhurok a 4 20 ma tartományban dolgozik, és 10 ma 60 km/hnak felel meg. A mikroprocesszorok előretörése azt eredményezte, hogy a mérések pontosabbak, a modulba épített kis mikroszámítógép korrigálja a mérés linearitási hibáit, kompenzálja a hőmérséklet változását, rendszeresen kalibrálja az érzékelőt stb. Az érzékelőkbe épített mikroszámítógép csak megbízhatóbbá teszi a méréseket, ha tehermentesíti a motorvezérlő központi számítógépet, az elosztott intellcia tipikus példája ez. Nagy szériában, integrált részrendszerként gyártva az intells érzékelők viszonylag olcsón előállíthatóak. Az épületekben használt érzékelők egyelőre főként analóg működésűek, és megbízhatóságuk meg sem közelíti az autókban használtakét. A relatívpáratartalom-mérők és a CO 2 - érzékelők fokozottan megbízhatatlanok, rendszeres tisztítást, kalibrálást, karbantartást igényelnek. A megbízhatóságnak ez a szintje elfogadhatatlan lenne egy autóban. Az épületek- 70
hez vajon miért lehet 3 5 évig megbízhatóan, karbantartás nélkül üzemelő érzékelőket kidolgozni? Kábelkötegek és szabványosított csatlakozók A kommunikációs buszok elterjedése kedvez a kábelezés szakcég általi előregyártásának. Az iparszerűen gyártott kábelkorbácsok a huzalozás munkáját sokkal olcsóbbá tették. A kábelekben a tömör huzalok szerepét átvették a több szálból csavart huzalok. Ez csökkenti a törés miatti üzemzavar veszélyét, mivel egyegy elemi szál törése veszélyezteti az összeköttetést. A jó minőségű, arany érintkezőfelületű szabványosított csatlakozók szintén nagy szerepet játszanak az autók megbízható működésében. Képzett munkaerő alkalmazása Az autóiparban mind a tervezésben és fejlesztésben, mind a gyártásban képzett munkaerőt alkalmaznak. A képzés során a minőség, valamint a termék és a gyártás folyamatos tökéletesítése fontos szerepet kap. Ennek következtében számos szerkezeti és gyártási újítást a munkatársak kezdeményeznek. Az autóiparban a munkaerőt általában jobban megfizetik, mint más területeken. Az építőipar ezzel szemben zömmel képzetlen munkaerőt foglalkoztat. A gyenge színvonalú munka sok hibát eredményez, a tetők beázásától a túl kevés hűtőközegig a légkondicionálókban. A minőségszemlélet hiánya reklamációkhoz, perekhez vezet, illetve ezek elkerülésére az épületek átadása, üzembe helyezése hosszadalmas és költséges a sok ellenőrzés miatt. Az építőipar teendői az autóipari tapasztalatok alapján Az elmondottak alapján érdemes összefoglalni azokat a teendőket, amelyeket az autóipar analógiája kínál az építőipar számára: Integrált tervezési és építési struktúra. Sokkal több tervezési és tesztelési munkára van szükség, a fejlett technológia figyelembevételével, a kezdetektől fogva a minőség és a megbízhatóság szempontjainak előtérbe állításával. Moduláris épületek. Az iparszerűen, gyárban előre gyártott modulokból a helyszínen csak összeszerelt ún. készházak alkalmasabbak a modern technológia beépítésére, mint a hagyományosan építettek. A házgyárakban mind az ellenőrzött körülmények, mind a képzett munkaerő rendelkezésre áll. 71
Szabványok rákényszerítése a berendezések és alkatrészek gyártóira. A nagy építő vállalkozások már képesek lennének erre, és az állam mint megrendelő is sokat tehet a szabványosításért. A legfontosabb szabványosítandó elem a kommunikációs busz, amelyre a házat behálózván minden érzékelő és beavatkozó rácsatlakozhat, egységes szabványos kommunikáció révén. Rendszermodulok alkalmazása. Ez a megközelítésmód a legfőbb tanulsága az autóipar fejlődésének, és a nagy megbízhatóság elérésének kulcsa kis költségek mellett. Természetesen a dolgok összefüggnek: a modulok a szabványos kommunikációs busz segítségével tudnak csak együttműködni. Az építőipar területe: a készházak, a szállodák és az irodaépületek lehetnek az elsők, ahol ez a rendszer megvalósulhat. Törvényi szabályozás, állami szabványok. Az autóiparban a fejlődést néha drasztikus állami előírások (pl. károsanyag-kibocsátás) ösztönözték. Ugyanilyen szerepet játszhatnak az építési előírások is. A lakók személyi számítógépeinek integrálása. Jelentős számítástechnikai kapacitást használnak minden házban egyéb célokra. Ezeket integrálni kell az intells érzéke- lőkkel és beavatkozókkal. A PC-k képernyői eljátszhatják a lakások/irodák műszerfalának szerepét is. Következtetések Az építőipar tartott lépést az autóiparral a technológia, és különösen az információtechnológia alkalmazásában. Bárki ellenőrizheti ezt, ha tesz egy rövid utazást egy modern autóban, majd körülnéz egy mai épületben, és összehasonlítja a tapasztaltakat. A modern autók kényelmi szolgáltatásai, megbízhatósága, minősége és automatizáltsága mind-mind magasabb szinten állnak, mint a korszerű épületeké. Nincs ugyanakkor semmi műszaki akadálya annak, hogy az autóknál kiérlelt korszerű technikai és technológiai megoldásokat az épületeknél is alkalmazni lehessen. Itt az ideje tehát, hogy az épületeket ugyanúgy építsék, mint az autókat. Irodalom [1] Capehart, B. L.; Indig, H. stb.: If buildings were built like cars the potential for information and control systems technology in new buildings. = Strategic Planning for Energy and the Environment, 24. k. 2. sz. 2004. p. 7 27. [2] Automated Buildings website. = http://www.automatedbuildings.com/ Összeállította: Kis Miklós 72