Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében



Hasonló dokumentumok
A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek évi tevékenységéről

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

Iskolázottság és szubjektív jóllét

Konjunktúra kutatás - Adatbázis

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

A munkaerőhiány vállalati percepciója

A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100


A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok


ű Ö ű ű Ú Ú ű

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

A gazdasági válság földrajza 2011/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010


Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje...

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4


Papp Gergő * Az iskolapadból a munkaasztalhoz


A GVI októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei



Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének


Ö


Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2









2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása


Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2


Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros


Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

és élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye


A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A munkaerőhiány vállalati percepciója

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások







Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v


Á Á ü Ö Á Á Á ü ö ü ü ö ö ö ö ü Á ü ü

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév




A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Átírás:

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Készítette: Nábelek Fruzsina, elemző (MKIK GVI) Kutatásvezető: Tóth István János, Ph.D. tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI istvan.janos.toth@gvi.hu MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 2016. június 13. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-05-84 Fax: 235-07-13 e-mail:gvi@gvi.hu Internet:http://www.gvi.hu 2/13

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Alábbi elemzésünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel kapcsolatos tapasztalatait mutatjuk be. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételének adatain alapul, melynek részeként 400 hazai vállalkozást kérdeztünk a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatban. Az eredmények alapján a vállalkozások 81%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2015-ben, a válaszadók 45%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetések legnagyobb arányban a kisvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelennek meg. Ugyanakkor az utóbbi évek eredményeivel összevetve az látható, hogy a helyzet e téren javult: 2016. januárban kevesebb céget érintett a lánctartozás problémája, mint egy évvel azelőtt. Az üzleti partnerekkel kapcsolatos tapasztalatok Jelen elemzés a GVI januári negyedéves konjunktúra-felvételének azon kérdésein alapul, melyek a vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalataira vonatkoztak. A felmérésben megkérdezett cégek 81%-a rendelkezett olyan üzleti partnerrel, amely 2015. második félévében több alkalommal is késedelmesen fizetett. Mint az 1. ábrán látható, ugyanezen cégek aránya 2015 második félévében 78%, míg egy évvel korábban, 2015 januárjában 71% volt, azaz a legutóbbi adatfelvételekhez képest több válaszadó tapasztalt késedelmes fizetést. Ugyanakkor csökkent azon cégek aránya, melyeknek üzleti partnereik több, mint fele fizettet késedelmesen, 2016 januárjában a cégek 13%-a, 2015 júliusában 17%-a, míg egy évvel ezelőtt a válaszadók 14%-a számolt be erről. 3/13

1. ábra: Késedelmes fizetést tapasztaló cégek aránya, 2007-2016 Forrás: GVI, 283>N>408 A leginkább érintett cégek 2015 folyamán az 50 fő alatt foglalkoztató kisvállalkozások voltak, melyek 86%-a volt kapcsolatban késve fizető partnerrel. Ágazatonként vizsgálva az adatokat elmondható, hogy a megkérdezett cégek közül az építőiparban, illetve a kereskedelemben működő vállalkozások találkoztak a leggyakrabban a jelenséggel, előbbiek esetében átlagosan partnereik 27%-a, míg utóbbiaknál átlagosan 21%-uk fizetett több alkalommal is késedelmesen. Emellett az eredmények azt mutatják, hogy a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében átlagosan magasabb volt a késedelmesen fizető üzleti partnerek aránya (22%), mint a részben külföldi tulajdonú (14%) és tisztán külföldi tulajdonú cégek (19%) esetében (lásd 2. ábra). Az érintett cégek köre összességében hasonlóan alakult, mint az elmúlt években. 4 / 13

2. ábra: A késedelmesen fizető üzleti partnerek aránya létszám-kategóriánként és ágazatonként, 2016. január Forrás: GVI, N=373 A megkérdezett cégek 80%-a esetében az értékesített termékek ellenértékének legalább egy része több, mint egy héttel a fizetési határidő lejárta után érkezett meg, az ilyen cégek esetében pedig átlagosan az értékesítésből származó bevételeik 32%-a lett késedelmesen kifizetve. A probléma ebben az esetben is nagyobb arányban érintette a kisvállalkozásokat, az ilyen kategóriába eső megkérdezett cégek 85%-a tapasztalt ilyet, átlagosan értékesített termékeik értékének 27%-a folyt be késedelmesen, míg ez az arány az 50 és 100 fő között foglalkoztató cégeknél 18% volt. Ugyanakkor elmondható, hogy a megkérdezett cégek 84%-a a legfontosabbnak tartott üzleti partnereiknél ritkán vagy soha nem tapasztalt késedelmes fizetést 2015 második felében. A jelenlegi, valamint várható üzleti helyzetét rossznak ítélő vállalatok esetében a késedelmesen fizető partnerek aránya átlagosan magasabb volt (34 illetve 43%), mint azoknál a cégeknél, amelyek kielégítőnek (21 illetve 23%) vagy jónak (23 illetve 17%) ítélték aktuális és jövőbeni üzleti helyzetüket. Az értékesített termékek árának késedelmesen befolyó aránya átlagosan szintén magasabb volt ezen cégeknél (28 és 43%). Összességében a válaszadó cégek átlagosan partnerei 21%-ánál tapasztalt késedelmes fizetést legalább egyszer, míg a fizetési határidőn túl befolyó összegek aránya az értékesítésen belül 18% volt átlagosan, mindez pedig csökkenést jelent az elmúlt két évben tapasztaltakhoz képest, különösen az utóbbi mutató esetében (lásd 3. ábra). Az eredmények alapján elmondható, hogy a vállalkozások átlagosan kevesebb késve fizető partnerrel rendelkeznek, és bevételeik kisebb arányát kapják meg késve. 5 / 13

3. ábra: Késedelmesen fizető partnerek aránya és a fizetési határidő után befolyó összeg aránya átlagosan, 2007-2016 Forrás: GVI, 283<N>408 6 / 13

Késedelmes fizetés és lánctartozás Mint a 4. ábrán látható, szintén csökkent azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudtak legalább egyszer időben fizetni a beszállítóiknak. Míg az ilyen cégek aránya egy éve 29%, 2015 júliusában pedig 28% volt, 2016 januárjában a vállalkozások 26%-a válaszolta, hogy a megelőző egy évben előfordult ilyen eset. 4. ábra: Késedelmes fizetés miatt legalább egyszer késve fizető cégek aránya, 2007-2016 Forrás: GVI, 283<N>408 A lánctartozást tapasztaló cégek aránya a nagyvállalatokat vizsgálva lényegesen alacsonyabb, 13%-os, míg a kkv-k esetében 33%, csak a kisvállalkozásokat vizsgálva pedig 45% volt. Ágazatonként tekintve az építőiparban tevékenykedő válaszadók körében volt a legmagasabb azon cégek aránya, melyek üzleti partnereik késedelme miatt nem tudtak időben fizetni (33%) (lásd 5. ábra). 7 / 13

5. ábra: Tartozás miatt fizetni nem tudó cégek aránya, létszám-kategóriánként és külföldi tulajdonhányad szerint, 2016. január Forrás: GVI, N=398 Az elmúlt fél évben a megkérdezett cégek 45%-ával fordult elő, hogy legalább egyszer, egy vagy több beszállítójuknak csak késedelmesen tudtak fizetni, míg ez az arány egy éve hasonló, 44%, 2015 júliusában pedig némileg jobb, 41% volt. Az idei felmérésben megkérdezett kkv-kon belül ez az arány 47% volt, a kisvállalkozások körében 52%, a nagyvállalatok esetében pedig 41%. Az ágazatokat vizsgálva az építőiparban tevékenykedő cégek körében volt a legmagasabb a legalább egyszer tartozók aránya (52%), míg a külföldi tulajdonhányad arányát tekintve nem tapasztalható jelentős eltérés a válaszadó cégek között (lásd 6. ábra). 8 / 13

6. ábra: Az elmúlt fél év során tartozó és nem tartozó vállalkozások megoszlása létszámkategóriánként és ágazatonként, 2016. január Forrás: GVI, N=398 A jelenlegi, illetve várható üzleti helyzetét rossznak ítélő cégek esetében magasabb az elmúlt félév során tartozással rendelkező cégek aránya (lásd 7. ábra). Emellett esetükben magasabb volt az üzleti partner késedelmes fizetése miatt nem fizetők aránya is, azaz feltételezhető, hogy a lánctartozás problémája jobban érinti a rossz üzleti helyzetben lévő vállalkozásokat. 9 / 13

7. ábra: Az elmúlt félév során tartozó és nem tartozó vállalkozások aránya a vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete szerint, 2016. január Forrás: GVI, N=398 A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 55%-a szerint nem változott, 12,3%-uk szerint csökkent, míg 7,3%-uk szerint nőtt a felmérést megelőző három hónapos időszakban. A lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelő vállalkozások aránya összességében csökkent az elmúlt évben tapasztaltakhoz képest (2015. január: 10%, 2015. július: 15%). A javulást érzékelő vállalkozások között magasabb arányban voltak jelen a nagyvállalatok (19%-uk szerint csökkent a probléma súlya), a tisztán külföldi tulajdonú cégek (20%), illetve a jó jelenlegi (20%) és várható (22%) üzleti helyzettel rendelkező vállalkozások. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások 17,5%-a a probléma súlyának növekedéséről számolt be, valamint a probléma súlyosbodását érzékelték a rossz jelenlegi és várható üzleti helyzetben lévő cégek is. 10 / 13

Melléklet A cégek létszám-kategóriánkénti, ágazatonkénti, exporthányad szerinti és jelenlegi üzleti helyzet szerinti megoszlása a 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételben Létszám-kategóriák 20-49 fő 50-99 fő 100-249 fő 250 fő felett Összesen 99 86 114 101 400 Ágazatok feldolgozóipar építőipar kereskedelem gazdasági szolgáltatás Összesen 201 53 106 40 400 Exporthányad nincs export x-50% 51-x% Összesen 136 133 131 400 Jelenlegi üzleti helyzet rossz kielégítő jó Összesen 22 171 207 400 Forrás: GVI 11 / 13

Késedelmes fizetésre vonatkozó változók megoszlása a 2016. januári negyedéves konjunktúra-felvételben Üzleti partnereinek körülbelül hány százaléka fizetett több alkalommal is késedelmesen 2015. második félévében? N Átlag Szórás Medián Minimum Maximum 373 20,9 26,5 10 0 100 Az értékesített termékek ellenértékének körülbelül hány százaléka folyt be több mint egy héttel a fizetési határidő lejárása után 2015. második félévében? N Átlag Szórás Medián Minimum Maximum 351 18,2 23,1 10 0 100 Milyen gyakran szokott előfordulni késedelmes fizetés a legfontosabb vevő esetében? Mindig, gyakran, ritkán, vagy soha? mindig gyakran ritkán soha Összesen 13 49 208 122 392 Előfordult-e az Önök cégével az elmúlt 12 hónapban, hogy azért nem tudtak fizetni szállítóiknak időben, mert Önöknek sem fizettek vevőik határidőre? igen nem Összesen 103 295 398 Az elmúlt fél év során előfordult-e, akár csak egyszer is, hogy az Ön cége tartozott egy vagy több beszállítójának? igen nem Összesen 181 217 398 Az elmúlt fél év során előfordult-e, akár csak egyszer is, hogy az Ön cége tartozott egy vagy több beszállítójának? igen nem Összesen 181 217 398 12 / 13

Véleménye szerint üzleti partnerei körében hogyan alakult a lánctartozás (körbetartozás) által okozott problémák súlya az elmúlt 3 hónap során? Csökkent, nem változott vagy nőtt? csökkent nem változott nőtt Összesen 49 220 29 298 Forrás: GVI 13 / 13