VÖRÖSS ISTVÁN (1922-1947)

VÖRÖSS ISTVÁN (1922-1947) BIBLIOGRÁFIA Összeállította Béres Dezsö HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2001 Készült a Németh László Városi Könyvtárban

MUTATÓ I. Előszó 5 II. Tőle és róla közlő lapok, időszaki kiadványok, antológiák, kézikönyvek 12 III. Eligazító jegyzet a folyóiratokról, antológiákról 14 IV. Tőle közölt irodalom 18 a.)versek folyóiratokban, kötetekben 18 b.)drámarészlet 39 c.)műfordítások 40 d.)elbeszélések, tárcák, riportok, tanulmányok 41 V. Róla szóló irodalom 45 a.)könyvismertetések, riportok, újsághírek, tanulmányok 45 b.)gyász- és egyéb kegyeleti hírek 48 VI. Vöröss István a rádióban és a televízióban 57 VII. Első közlések folyóiratokban, periodikákban, alkalmi kiadványokban 59 a.) versek 59 b.) műfordítások 64 c.) drámája 64 d.) prózája 64 VIII. Első közlések csak kötetekben, antológiában 66 a.) Papírsárkány 66 b.) Üvegpohár 66 c.) Tű hegyén 67 d.) Holt zendülő 69 e.) Tiszamenti ének (antológia) 69 I.X. Első közlésű műfordítások, csak kötetben 69 X. A róla szóló irodalom mutatója 70 4

I. ELŐSZÓ 1947 március 29-én, egy verőfényes tavaszi napon, öt mázsa búza áráért temették el Vöröss Istvánt. Halálával ígéretes költői pálya tört derékba, amely ha már egésszé nem is vált, nem is merevedett torzóba. Halhatatlansággal kacérkodó költészete mintha csak érezte volna az Idő uralmát felettünk: föltartóztathatatlan indulatban, az Eleve Elrendelés által fiatalon halálra ítélve, de élni akarásban írta műveit. Halálra ítélve tolókocsiban, paralízistől, és kiszolgáltatottan, amint kiszolgáltatott az ember, aki alkot, aki verset ír. 1922 február 5-én született, Budapesten. Legkorábbról ismert őse a Sarkadról származott Veress Mihály református prédikátor, Thököly íródeákja, akit a Pozsonyban felállíttatott iudicium delegatum 1675-ben ad el gályarabnak itáliai vizekre. További elődei szintúgy református hitűek: papok, tanárok, jogászok, teológusok. Közvetlen felmenői, az apai nagyszülők, a századfordulón még Erdélyben élnek, s csak 1919 körül, a román megszállás elől menekülve kerülnek a későbbi, trianoni határok mögé. A másik ágat 1790 táján küldi tanítónak Hódmezővásárhelyre a református egyház. Apja, egy pesti banktisztviselő, és anyja, a budai Esterházy palota bejárónőjének lánya, első unokatestvérek. Rövid ideig a Józsefvárosban béreltek lakást, majd eddig ismeretlen okból Domonyba költözött a család. Ebben a Galga-menti kis faluban ismerkedett a betűvetéssel, itt serkentette gyermeki fantáziája mondókák, rigmusok farigcsálására. Nem bizonyított, de utalás van rá, hogy ekkoriban már néhány verse megjelent, valamelyik fővárosi lapban. Apja, a nagy tervekkel teli, hirtelen ember Domonyban magára hagyta a családot, és visszaköltözött ifjúsága városába, Kolozsvárra. A gyermeken már ekkor jelentkező betegség késztette az anyát Hódmezővásárhelyre, rokonokhoz költözni, 1929 elején. (Apjáról utolsó adatunk egy levél Kolozsvárról, 1938-as keltezéssel, melyben fia két első kötetét köszönti.) A Deák Ferenc utcai elemi iskola kisdiákja, mikor 1932-ben jelent meg először két verse a Vidám (később Vásárhelyi) Ifjúság oldalain, Hódmezővásárhelyen. Ekkor keltezett az a levél, melyet a lap felelős szerkesztőjéhez és kiadójához, Csáky Lajoshoz írt, s amelyben beszámol arról, hogy Pesten már jelentek meg versei. A bibliográfia e fejezetét még nem sikerült feltárni, a levél pedig a szerkesztő halála után megsemmisült. (Csak legépelt másolata áll rendelkezésre, s ez köztudottan nem hiteles bizonyíték.) Gimnáziumi tanulmányait már tolókocsijába kényszerülten kezdte meg. Tanára, Szathmáry Lajos, később atyai jóbarátja, a gimnázium diákságával karöltve adta ki elébb 1936-ban a Papírsárkány, majd 1937-ben az Üvegpohár című köteteit. Költői mesterségre ezután Galyasi Miklós bátorítja, bíztatja, aki a Tornyai Társaság titkára, maga is költő. Így írt: költő vagy, a szépség keresője, a miértek vallatója. Te pedig, ifjú bölcs, költőnek születtél, és nem lényeges, hogy versíró leszel-e. E meleg szeretetről tanúskodó levél az idők során szintén elkallódott, de nyomtatott változata olvasható a Vidám Ifjúságban. Kezei nem bírják el a vésőt, kalapácsot, ecsetet, de elbírják a tollat. Bénuló kezeivel rúnákat róva, szavakból gyúr szobrokat, fest képeket. Iskola- és olvasmányélményekből, a barátokkal tett közös kirándulásokból, sétákból merít invenciót festői, filozofikus hangulatú költeményeihez. Szűk kagylójában még Babits Mihály, 5

Tóth Árpád zenéje dúdol tovább. Írja róla 1940-ben Németh László Kiállítás Vásárhelyt Darázs című írásában. Versei a Papírsárkány megjelenését követően gyakorta, az Üvegpohár után pedig rendszeresen kaptak nyilvánosságot a helyi lapokban. 1937-től már prózával is bemutatkozott. Cs. Szabó László közreműködésével 1939-ben kétszer hangzottak el versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. sugározta, Amerika felé irányított, rövidhullámú adásban. Szathmáry Lajos Németh Lászlót, Móricz Zsigmondot 1940. április 7-én vezette el a költő Sarolta utcai lakásába. Ez a személyes találkozás nyitotta meg előtte a fővárosi fórumot: elsőként Móricz lapja, a Kelet Népe, majd többek között a Híd, az Új Idők közölte verseit, utóbbi műfordításait is. Nehéz sorsú, szegény életű. A városi levéltárban segélykérelmeik sora lelhető föl alig kaptak elutasítást. Albérletről albérletre vándoroltak. Anyja bedolgozó a Kokron gyárban, később szellemi ínségmunkás a városházán. Ami előny ebből származott, hogy a költő írógéphez, papírhoz, indigóhoz juthatott. Valószínű, hogy anyja hivatali elöljárói felismervén a tehetséget szemet hunytak a természetbeni támogatás ezen formája fölött. Tény, hogy Endrey Béla polgármester hagyatékából több Vöröss-kéz(gép-)irat került a gimnázium archívumába, s a költő ezeket hálával ajánlotta a legfőbb városatyának. 1940 decemberében, a Tornyai Társaság tisztújító közgyűlésén választmányi tagként köszönthette a műpártoló közönség többek között az abban a tanévben maturáló Vöröss Istvánt, és a városban már évek óta rendszeresen fölbukkanó Kohán Györgyöt is. Kettőjük barátságának kezdete erre az időszakra datálható. Ennek jelentőségét később láthatjuk. A kirobbanó második világháború, az általános nyomor csak Vásárhelyen mintegy félezer, főleg agrár család éhínségben nyomorog -, saját helyzete: szinte természetes módon alakította át költészetét József Attila-i érzékenységű szociálissá. Harmadik kötetének, az 1943-ban megjelenő Tű hegyén-nek bevezető verse is híven érzékelteti ezt: Asszonyom foszlott, mint rongy ruhája, gálája is nagyságák régi rongya, magamnak lám az állam is borostás, így tép az élet üszke, gondja; ökölbe rándul hát az izmom, szeretnék az arcodba belevágni, kiömlő véreden keresztül nagy kérdéseimbe belelátni. A József Attila-hatások fejére olvasását berzenkedve fogadja, ám jogosságát idővel belátja. De ehhez a belátáshoz át kell élnie a háborút, túl kell esnie az első, nagy szerelmi csalódáson, s úgy kell élnie, hogy távol tartja magát a mindennapos és múlandó politikától. A kötetnek egyes háború- és fasisztaellenes darabjai miatt szinte visszhangtalanul kellett eltűnnie a piacról. Új színfolt a költő palettáján a szerelem hangja, s a kötetet néhány műfordítás is gazdagítja. A háború elsodorja tőle a szerelmet: Dica, a Kedves, a nehéz esztendőket Monoron vészelte át, s már soha többé nem ment Hódmezővásárhelyre. Ennek ellenére: Nem változott meg az Idők folyamán Pistuka se, én se, sőt, a szeretet sem. De ez 6

már a kettőnk titka. Ő tudja, látnia kell most, hogy nem akadályozza a testi szem rövidlátó-volta, hogy alapjában semmi sem változott. írta a költő halála után az édesanyának. A szerelem amúgy is illúzió: mindent a léleknek, semmit a testnek?! Toulouse utolsó grófja, Lautrec csak gnóm volt, de testével szabadon rendelkezett! Dicát nem érheti semmi vád. Dicát, azaz Hatvani Juditot, aki szintén írt, s a háború után évekig Monoron tanítónősködött. Kötetének visszhangtalansága hogyan is lenne 1943 karácsonya után akkor, mikor Kállay kormányát a felsőházban nacionalista, konzervatív irányzatok befolyásolták a demokratikus és szociális gondolkodás jegyében! -, szakítás szerelemével: mind befelé-fordulásra, önvizsgálatra sarkallta. Regényt írt és a színház is foglalkoztatta. A háború végére két teljes színdarab és kettő vázlata rejtőzött fiókjában. Ennyiről tudunk. Moldvay Győző a Válaszban közzétett nekrológjában említi a Viharvetőt ez kissé hiányosan, de fönnmaradt a Játék mögött címűt évekkel ezelőtt még megvolt a vásárhelyi református gimnázium könyvtárában, valamint a Magány szigete és az Ogorup népe vázlait. Az Ogorup népéből részlet jelent meg, egyébként mindkettő elveszett. A Viharvetőt és a Játék mögött-et Somlay Artúr olvasta. Erre következtethetünk abból, hogy a Viharvető egyik példányának utolsó oldalára följegyezte véleményét, miszerint ezt a darabot sokkal jobbnak tartja, mint az előzőt, s ha a szerző hozzájárul, egy jó indulatú, mesterségét értő dramaturggal színpadra segíti a darabot. (Jellemző, hogy a dráma ezen példánya szintén elkallódott; évekkel ezelőtt még megvolt a gimnázium könyvtárában.) Mivel másik befejezett darabja a Játék mögött, föltételezhető, hogy azt olvasta Somlay. 1945- től egy teljesen új hangú költő jelentkezett, kinek verseiben más muzsika dúdolt tovább. Tiszta, mély zengésű verseiben tovább él Juhász Gyula öröksége, formakészsége pedig arról tanúskodik, hogy Kosztolányit, Radnótit, szonettjeit vizsgálva pedig Shakespearet is mestereinek tekintette. Kohán György, leszerelvén, leggyakrabban Hódmezővásárhelyen tartózkodott. Melegecske otthonra Vöröss Istvánék Damjanich utcai szobakonyhás bérlakásában talált. Ilonka, a költő anyja, egy személyben gondoskodó anya, modell, élettárs. Kohán itt (is) festegette képeit, egy negyvenszer nyolcvanas ablak, vagy egy petróleumlámpa minden világánál. A költő és a festő összeérő barátsága a beethoveni szimfóniák lassú, bölcs dallamait lopják a keletkező új versekbe, míg Kohán piktúráját egyre inkább a beethoveni hérosz hatja át. A német megszállók kitakarodása után a Vásárhely Népe napilap irodalmi prózai pályázatán - melynek bíráló bizottsági tagja volt Vöröss - tűnik föl Moldvay Győző. Ítélő és ítélt viszonya változott a sors akaratából rövid, de tartalmas barátsággá e pályázat révén. A két huszonéves költőn kívül ez idő tájt a város irodalmi életének jelentős, meghatározó alkotói: Németh László, Bibó Lajos, Pákozdy Ferenc, és az idő közben deportálásából hazatérő Galyasi Miklós. De jelentkezik az új generáció: Kárász József, Kovai Lőrinc (írók), Tárkány Szűcs Ernő (néprajz), Dömötör János (művészettörténet), a zeneszerző Kerekes Farkas László, és folytathatnánk a sort. A koalíció évei alatt leginkább A Vásárhelyi Független Újságban publikált, ám pártokon kívüliségét jelzi, hogy a többi helyi újság is szerzői között tartja számon. Pártsemlegességéről azonban meg kell jegyezni, hogy igen erős baráti kapcsolatban állt Takács Ferenc szociáldemokrata politikussal, a debreceni kormány iparügyi miniszterével, későbbi földművelésügyi államtitkárral. Talán az ő hatására, édesanyjával együtt belépett a szociáldemokrata pártba erről tanúskodik a hagyatékban föllelhető 7

két, nevükre kiállított párttagsági könyv -, de tagdíjat nem fizettek, s arról sincs adat, hogy aktívan részt vettek volna a párt munkájában. Egyetlen politikus megnyilvánulása az a verse, melyet márvány táblába vésve, 1946-ban helyeztek el az Imre utcában állt agrárszocialista olvasóház falára (Ez a tábla ma a Szántó Kovács János Általános Iskola aulájában, Szántó Kovács szobra mellet található.): Mint éhesnek az újsütet kenyér, ha éhségének kínja háborog úgy született az eszme e fehér falak között munkások, magyarok. vásárhelyi rögök nehéz kalásza ringatván magán az érlelő időt. Csapj föl hát te is dús aratásra, vándor, ki elmégy e falak előtt. Legerősebb éve 1945, ekkor is inkább helyi lapokban jelentkezett. (. II. rész, táblázat). A folyóiatok tartalmából, impresszumából kiderül, hogy a honi sajtó különböző ideológiájú kiadványaiban fordult elő a neve, de önálló publikációval a szélsőségesen gondolkodó lapoktól tartózkodott. Ezek leginkább ismertetéseket, kritikákat közöltek köteteiről. Országosan csak az Időnk, és az Új Idők című lapokban tett közzé verseket egy-egy alkalommal. 1946-ban pedig csak Hódmezővásárhelyen publikál, itt az arány a prózai közlések többségét mutatja. Változást hozhatott volna a Puszták Népe (a Tornyai Társaság folyóirata), majd a Délsziget indulása, ám Vöröss váratlan, korai halála mindent derékba tört, mint ahogy közbeszólt az államosítás további kötetei sorsába is: a Bronztükör - negyedik verses kötetének kézirata - a Singer és Wolfner cég nyomdájának süllyesztőjében, az Athenaeumnál pedig regényének, az Eltévedt embereknek egy példánya kallódott el. A tervezett színházi bemutató is elmaradt. Mire országosan ismertté vált volna, a jelentősebb lapok csak nekrológokat, és azokhoz csatolt verseket közölhetnek róla, tőle, de hamarosan ezeket a gyakran magánkezdeményezésű - folyóiratokat fölszámolják. De még vissza kell kanyarodnunk az időben: Galyasi irányításával 1946 februárjában szerveződik újjá a Tornyai Társág. Egy hónappal korábban Vörösst a szegedi Juhász Gyula Társaság is rendes tagjává választja. Kohán szellemisége azonban más irányba tereli a költőt, a művészet egyetemes, ideológiáktól mentes megnyilatkozásait keresi, mely elvhez kiváló partner az új barát: Moldvay Győző. Hármójuk különállását jelzi az is, hogy még ez évben, egy hónappal a Puszták Népének megjelenése után, azaz októberben, megjelentetik a Délsziget című folyóiratot, Moldvay Győző felelős-, Vöröss társszerkesztésében. A nyughatatlan lelkű Kohán pedig az ország különböző pontjairól szállítja a kéziratokat. A folyóirat fogadtatása lesújtó. Miért? Hogyan állunk a magyar irodalommal? kérdezi Vöröss a Vásárhelyi Független Újság 1946 június 22-i számában. Mielőtt kikeresnénk a választ, emlékeztetnem kell az olvasót: a háború utáni Magyarország első írókongresszusa öt nap múlva kezdődik Debrecenben! Az Európa és magyarság címen közzétett írásában a feltett kérdésre válaszol: vajon csak a mi nyelvi határaink szabják meg Európa szűk ismereteit rólunk? Vajon ha nyelvünk tág hömpölygésű volna, de irodalmunk általánosságban ebben a gondolatkörben 8

mozogna, mint mostanság, szerencsésebb lenne-e helyzetünk? Alig hiszem. Mert az irodalom nem csak a nyelv, hanem a gondolat is irodalmunkat mint eszközt, okvetlenül csak magyarságunk érdekében szabad fölhasználnunk? Ez volna az irodalom célja csupán, hogy: betöltse, elősegítse a telj-emberiség egyes részeinek, csupán e részek érdekeit szolgáló törekvéseit? Nem más eszközök valók erre? A magyar irodalom nem akkor lesz európai, ha népisége, magyarsága felszínességben nyilvánul meg. Jaj annak a gondolatnak, mely nem kétezer évre szól, de évekre csupán. S jaj annak a prófétának, ki tíz embert akar símogatni csupán, és nem mindenkit. Mikor e mindenkiben ama tízet símogatja. Ezek a gondolatok rokonak azzal a kéziratos munkájával, melyet a Juhász Gyula Társaságban székfoglaló beszédként felolvasott. A koalícós irányelvektől való elhatárolódást jelzik e gondolatok, az elvi síkú távolodást a Társaságtól, s nem személyi ellentéteket, mint tartották ezt sokan. Közösség vállalása és fórum biztosítása azoknak, akiket a polgári antifasizmus irodalmi fasisztáknak bélyegzett, akiknek a negyvenötös igazolásoknál példás büntetést kértek. A szilencium oldása Németh Lászlónak, Szabó Lőrincnek, Kodolányi Jánosnak, Sinka Istvánnak. Ez volt a cél. Ezért jelent meg a Délsziget. Sarkadi Imre 1946-os lapszemléjében viszonylag megértő: komoly igények feszülnek ott (t.i.: Hódmezővásárhelyen). Lukácsy Sándor viszont a Valóságban alig leplezett ellenforradalmiság -ként bélyegzi meg az új folyóiratot. Németh László szerint pedig példa nélküli, hogy egy ötvenezres lélekszámú mezővárosban egyidejűleg két irodalmi-művészeti folyóirat is jelen lehessen. A művészet olyan sziget, amelyre az avatottakon kívül senki sem léphet be vallják. A művészet legyen mindenkié veti ellen Sztálin szuronyaira támaszkodva, a népi demokrácia védelmében Rákosi és a politikai rendőrség. Igen. Ezt vallják ők is: jaj annak a prófétának, aki tíz embert akar símogatni. Gondoljunk bele: a művészet, mint sziget, nem magánterületet jelent. De vitathatatlan, hogy az avatottakon, a megérintetteken kívül más nem képes e belépést megtenni. Örök a tapasztalat, hogy a kirekesztett legtöbbször meg sem kísérli. Az irányirodalom nem irodalom, csak a parnasszista szintre emelt igények hozhatnak létre örökérvényű alkotásokat jelenti ki kereken Vöröss. Ezért hát, hogy a Délsziget már harmadik száma után áldozata lett a sematizmusnak, a zsdánoviról mintázott kultúrpolitikai önkénynek. Részint ez játszott szerepet abban is, hogy Vöröss mára elfeledett költő. A Délsziget megszüntetése jelenti a kezdetét a vidéki folyóiratok fokozatos fölszámolásának, hogy helyükbe föntről ellenőrzöttek kerülhessenek. A demokrácia jegyében egyébiránt már 46 decemberében kezdenek kirajzolódni a nem sokkal későbbi kommunista hatalom átvételének jelei. Ezért írhatja a költő Holt zendülő című versében: hát elvesztetted, ímhol, a hazádat!.. 1947 márciusában, Moldvay Győzővel egy kiránduláson, erős zápor éri utol őket. Tüdőgyulladást kap. Dica e hónapban keltezett verses levelében ezt írja: Ne sajnálj engem! Más volt a Te lényed, s nem térhet vissza, ami elfutott, ám új csodákat kínál fel az élet; miért markolnál torz koldusbotot?! 9

Szemed tavához ezrek inni járnak, ne függönyözd el, ragyogjon a nap. Az új tavasz új lelket is fakasszon. Mi volt a múltunk: néhány pillanat. Már szirmok selyme illatoz a szélnek, ezer lehull, amíg egy megfogant. Te régi kedves, hidd el, ez az élet. Ne bánd a szirmot, ami elsuhant A költő betegágyából már soha nem ül tolószékébe. Abban a tudatban hal meg 1947 március 27-én, hogy kötetei, színdarabja, a Délsziget jó kezekben marad. Mit sem tudott arról a meghurcoltatásokról, melyeken Moldvay keresztül ment; a barát nem árulta el a politikai rendőrség ármánykodásait a folyóirat kapcsán. Moldvayt idézem ismét. A Vásárhelyi Független Újságban irta a költő halála után három nappal: Nem egy rombadőlt palotát hagytál itt. Nem egy keserű csalódás ízével hagytál el bennünket. Az eszme pedig élni fog tovább, ha egyedül is kell küzdenem megvalósításáért. Erre kötelez felejthetetlen barátságunk, szellemed nagysága s azok szeretete, akik eddig már szívükhöz engedték halk szavunkat. Megalkuvás nem lesz. Azzal csak emléked mocskolnám be. Visszavonulást nem rendezünk, mert Te csak az előre vivő utat ismerted s tartottad egyedül járhatónak. (A teljesség kedvéért írjuk ide: Moldvaynak 1986-ban sikerült, de már Hatvanban, folytatni a délszigetes munkát, kiadni a lapot. 1995-ben bekövetkezett halálával a Délsziget 35. száma után szűnt meg.) Vöröss István Hódmezővásárhelyen, a református Kincses Temetőben nyugszik, ahol - Bella István róla írt sorait idézve: - várja föltámadását. Várja, hogy jöjjön valaki, megérintse az aluvót, és azt mondja: Kelj föl és járj! Gondos kezek már elhengerítették sírja elől a követ. ddddd A bibliográfia használatához nem kívánok külön magyarázatot fűzni, elegendő eligazításnak érzem a munka elejére helyezett tartalomjegyzéket. Megjegyezni valóm csak annyi, hogy a név- és tárgymutatóba a folyóiratokat, sajtótermékeket nem vettem fel, a könnyebb áttekinthetőség végett velük külön fejezetekben foglalkoztam (II., III. fejezetek.). Továbbá szükséges megemlítenem, hogy mindenhol a művek első közlését adom meg, esetleges másod-, harmadközlésekre az annotációban utalok. Végezetül köszönetet kell mondanom Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor helytörténész uraknak türelmes segítségnyújtásukért, tudásuk, tapasztalatuk nélkül nem tudtam volna ezt az amúgy hibáktól nem mentes munkát elvégezni. Szintén köszönet a Németh László könyvtár minden dolgozójának, hogy szinte állandósult jelenlétemet el tudták-tudják viselni. Béres Dezső Hódmezővásárhely, 2001 december 10

BIBLIOGRÁFIAI RÉSZ 11

II. Műveit közlő lapok, időszaki kiadványok, antológiák, kézikönyvek Biblio. adatok száma A kiadvány neve vásárhelyi / fővárosi vagy más, vidéki Bibliográfiai tételek sorszáma tőle / róla 65 Vidám (Vásárhelyi ) Ifjúság 1, 2, 4 7, 9, 10, 14, 18-26, 28-42, 44, 46, 47, 49, 52, 53, 56, 58, 59, 63, 86, 88, 89, 92, 96, 99, 101, 102, 104 106, 109-111, 113, 117, 119, 231, 250, 251, 266, 274, 46 Népújság 6 8, 17, 43, 45, 48, 50, 51, 54, 55, 57, 61, 62, 64 72, 75, 76, 78, 81, 83, 84, 126 129, 131, 134, 136, 138, 139, 253, 254, 267, 278, 279, 281 283, 28 Vásárhelyi Új Hírek 73, 74, 77, 79, 80, 85, 87, 90, 93, 95, 97, 100, 103, 107, 112, 114, 115, 121 124, 223, 224, 226, 229, 230, 252, 272, 27 Délsziget (1986-tól Hatvanban) 154 156, 158, 159, 171, 172, 191, 201, 206, 214 218, 263 265, 302 305, 325, 346 348, 356, 25 Vásárhelyi Újság 12 16, 27, 232 244, 246, 247, 268, 273, 276, 277, 23 Vásárhelyi Független Újság 147, 149, 151, 152, 160, 181, 255 258, 260 262, 291, 293, 296, 302 304, 311, 20 Élet és Irodalom 154, 190, 193, 195 205, 328, 329, 334, 335, 337, 344, 16 Új Idők 51, 91, 92, 94, 108, 118, 120, 125, 126, 132, 133, 135, 146, 225, 227, 228, 12 Tiszamenti ének 16, 57, 62, 79, 82, 116, 151, 174, 185, 220, 352, 353, (antológia) 11 Alföldi Újság 28, 148, 157, 180, 259, 290, 292, 295, 298, 301, 310, 8 Válasz 161, 165 170, 299, 8 Vásárhely Népe 144, 145, 286 288, 294, 297, 297, 305, 7 Diárium 163, 164, 173 175, 284, 306, 7 Justitia 154, 205, 207 210, 330, 7 Vásárhely és Vidéke 197, 215, 217, 338 340, 343, 6 Puszták Népe 153, 171, 182 184, 300, 6 Vásárhelyi Szó 160, 178, 185, 186, 188, 313, 5 Bethlen Gábor 182, 189, 190, 316, 318, Gimnázium Évkönyve 5 Juss 211 213, 331, 332, 4 Csongrád Megyei Hírlap 192, 321, 326, 336, 4 Szegedi Egyetem 193 195, 327, 4 Új Aratás (antológia) 160, 178, 179, 309, 3 Híd 111, 130, 285, 12

4 Vásárhely kővel van kerítve 182, 190, 221, 351, (szöveggyűjtemény) 3 Magyarok 176, 177, 307, 3 Tiszatáj 308, 315, 320, 3 Új Hírek Naptára 248, 249, 280, 2 a 7 napról 216, 350, 2 Délvilág 183, 341, 2 Hajnalodik 141, 142, 2 Időnk 150, 289, 2 Kelet Népe 82, 116, 2 Kortárs 162, 222, 2 Magyar Nemzet 322, 323, 2 Népújság Évkönyve 50, 245, 2 Új könyvek 333, 353, 2 Viharsarok 187, 312, 1 A Hónap 342, 1 Alföldi Hétfő 159, 1 Bethlen Iskolai Híradó 72, 1 Eroica(Kohán-monográfia) 324, 1 Hódmezővásárhely jelesei 319, 1 Magyarország 280 1 Magyar Út 270, 1 MÉL 317, 1 MIL 314, 1 Napkelet 271, 1 Pesti Hírlap 269, 1 Sorsunk 172, 1 Tanú 280, 1 Új Magyarság 275, 1 ÚMIL 345, 1 Vásárhelyi Krónika 349, 1 Vásárhelyi Népújság 254, 1 Vásárhelyi Tanulmányok 139, 3 Rádiós műsorok 354, 355,356 1 Televíziós műsor 357, 4 önálló kötetek 3, 11, 140, 219, 13

III. Eligazító jegyzet a folyóiratokról, antológiákról, időszaki kiadványokról Fővárosi és más, vidéki orgánumok DIÁRIUM: irodalmi, kritikai folyóirat. 1931-ben, az Egyetemi Nyomda Magyar Könyvbarátok csoportja jelentette meg. Leginkább a Nyomda által készített könyvekből, azok szerzőitől közölt írásokat. Viszont kritikai rovatában áttekintést nyújtott a hazai könyvkiadás jelentős, jelentősebb eseményeire. 1948-ban szűnt meg. HAJNALODIK: kecskeméti folyóirat. Az alföldi fiatal értelmiség nemzetpolitikai szemléje. 1944 szeptemberében szűnt meg. Szerkesztőként jegyezte Németh László, Vámos Kálmán, Kiss Barnabás. HÍD: képes irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi hetilap. 1940 1944 között jelent meg, Szerkesztője Zilahy Lajos és Kállai Miklós volt. Főmunkatársai között Kodolányi Jánost, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Tamási Áront, József Jolánt tudhatta. IDŐNK: 1945 júniusától 1947 júniusáig, Szegeden megjelenő művészeti, irodalmi folyóirat volt. Szerkesztője elébb Szőke Győző, 1945 szeptemberétől Ertsey Péter, majd 46 februárjától Somogyi Árpád. KELET NÉPE: szépirodalmi, társadalomtudományi, kritikai folyóirat. A népi írók mozgalmának szinte legjelentősebb fóruma. 1940-ben Móricz Zsigmond vette át a szerkesztését. A szerkesztő 1942-ben bekövetkezett halála egyben a lap megszűnését is jelentette. KORTÁRS: az 1947-ben indult művészeti, kritikai folyóirat felelős szerkesztője Hárs László, főszerkesztője Kassák Lajos. Munkatársai, szerzői jobbára szociáldemokrata beállítottságúak voltak. MAGYAR ÉLET: irodalmi, politikai folyóirat volt 1936 1944 között. Csuray Károly, Magyar Bálint, ifj. Fitos Vilmos, Szíj Gábor szerkesztette. A népi mozgalom jobb szárnyának vezetése alatt állt. Nacionalista, fajvédő; népies ideológiája összeszövődött a nyílt fasizmussal. 14

MAGYAR Út: a SOLI DEO GLORIA, a Magyar Református Diákok Szövetsége folyóirata volt 1934 1944 között. Szintén a népi mozgalom jobb szárnyához kötődött. Felelős szerkesztője 1942-től megszűnéséig Gombos Gyula volt. MAGYAROK: a második világháború után elsőként indult irodalmi, kritikai folyóirat. Ennek megfelelően, a koalíciós igények szerint, demokratikusan nyújtott fórumot a különböző gondolkodású alkotóknak. 1947-ben ahogyan létrejöttek a másként vélekedők alkotói csoportjai - vette föl saját arculatát, amire a polgári urbánus jelző illik leginkább. Szerkesztőjeként jegyezte Juhász Gézát, Kéry Lászlót, Kolozsvári Grandpierre Emilt. NAPKELET: a Magyar Irodalmi Társaság és Tormay Cécille által jegyzett folyóirat, 1923 1940 között. Támogatója a Horty-rendszernek. Megpróbálta ellensúlyozni a Nyugat folyóiratot. Kritikai rovata méltó a figyelemre. SORSUNK: Pécsett megjelent irodalmi, tudományos folyóirat 1941-től 1948-ig. Várkonyi Nándor szerkesztette. 1946-ig a Janus Pannonius Társaság, majd megszűnéséig a Batsányi János Társaság adta ki. TANÚ: Németh László egyszemélyes folyóirata volt 1932-1936 között. Pedagógiai célzatú írásaiban irodalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott. Ezekben a munkáiban merült föl a minőség forradalma eszméje, amiért később az irodalmi fasiszta jelzővel bélyegezték meg. ÚJ ARATÁS 1947-ben, már Vöröss István halála után, Szegeden megjelent antológia volt. ÚJ IDŐK: a szépirodalmi, társadalmi, művészeti hetilapot (1895 1949) a Singer és Wolfner cég adta ki. Herczeg Ferenc szerkesztette; célzott közönsége a művelt, úri középosztály volt. ÚJ MAGYARSÁG: Milotay István szerkesztésével, 1934-ben indult politikai napilap. Antikommunista, a Gömbös-kormányt kiszolgáló, majd a háborúból való kiugrást követően a nyilaspártiak szócsöve. 1944 végére megszűnt. VÁLASZ: Gulyás Pál szerkesztésével 1934-ben született folyóirat, mely a háború után, 1946 októberében, Illyés Gyulától jegyzetten indul újra. 1949 júniusában jelent meg utolsó száma. 15

Hódmezővásárhelyen megjelent sajtótermékek, időszaki kiadványok, antológiák a 7 napról : 1994-ben dr. Szöllősi Sándor és Égető Gyula által alapított hetilap, a város és vonzáskörzetének hírmagazinja. Főszerkesztője Herczeg Zsolt. Alföldi Hétfő: 1947 áprilisában, Hódmezővásárhelyen, öt számot megélt társadalmi és sport hetilap. Felelős szerkesztője volt Kurucz Dezső István. Munkatársai között tudta Galyasi Miklóst, Kristó Nagy Istvánt, Takács Ferencet Alföldi Újság: A szociáldemokrata párt napilapja volt 1945 1948 között. Munkatársai között tudhatta Posztós Sándort, Erdei Istvánt, Mátyás Sándort, Takács Ferencet. Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve: Az iskola életéről, tanárairól, diákságáról évente beszámoló kiadvány, mely értékes helytörténeti tanulmányokat is tesz közzé. Bethlen Iskolai Híradó: Impresszuma nincs. Feltehetőleg havonta jelentkező iskolai lap, felelős kiadója Földesi Ferenc, az akkori igazgató volt. Délsziget: Hódmezővásárhelyen, 1946 októberében Moldvay Győző felelős-, Vöröss István társszerkesztésében indult periodika. Harmadik száma után, 1947-ben, nem sokkal Vöröss halála után betiltották. 4. sorszámmal Moldvay Győző 1986-ban tudta folytatni a munkát, de már Hatvanban. Délvilág: 1991-ben, Szegeden szerkesztett, de a megye nagy városaiban kihelyezett szerkesztőségekkel bíró napilap. Juss: 1988 és 1992 között, évente négy alkalommal megjelenő Vásárhelyi Társadalomtudományi és Kulturális Szemle. A Petőfi Sándor Művelődési Központ adta ki, Szoboszlai Zsolt felelős szerkesztésében. Népújság: Független politikai napilap 1928 1944 között. (1936. február 25-ig Vásárhelyi Friss Újság.) Felelős szerkesztője volt többek között Gonda József, Csáki Lajos (utóbbi jegyezte a Vidám (Vásárhelyi) Ifjúságot is.) Népújság Évkönyve: Fenti napilap népszerű kalendáriuma. Puszták Népe: 16

A Tornyai Társaság negyedévenként megjelenő szemléje 1946 1948 között. Felelős szerkesztője Galyasi Miklós, szerkesztője Tárkány Szűcs Ernő. Munkatársai voltak többek között Kristó Nagy István, Madácsy László, Cseres Tibor. Tiszamenti ének: Vásárhelyi versek a XX. századból. Antológia. 2000-ben, Hódmezővásárhelyen jelent meg. Szerkesztette Földvári László és Kőszegfalvi Ferenc. Új Hírek Naptára: Ifj. Szathmáry János és ifj. Dura Lajos által, 1939 1942 között megjelenő politikai napilap kalendáriuma. Vásárhely és Vidéke: 1991 márciusában, Ocsovszky László főszerkesztésével indult közéleti napilap. 1993-ban Moldvay Győző felelős-, Beszédes István főszerkesztésével jelent meg. 1994 december 31-én megszűnt. Vásárhely kővel van kerítve: Helyismereti gyűjtemény diákoknak. Antológia. 2000-ben jelent meg. Vásárhely Népe: 1944. október 30-án indult, A Kommunisták Magyarországi Pártja Hódmezővásárhelyi Csoportja Napilapja. 1949-től Viharsarok névvel jelenik meg. Vásárhelyi Krónika: 1995 novemberében, Olvasóköri Krónika néven, Fehér József és Visnyei Ferenc szerkesztésével indult havi kulturális lap. Amatőr alkotók fóruma kívánt lenni. 1996 áprilisától Vásárhelyi Krónika néven fut megszűnéséig, 1997-ig. Vásárhelyi Szó: A Petőfi Kultúrház műsorfüzetéből, 1955 novemberétől Moldvay Győző felelős szerkesztésével kialakult irodalmi, művészeti és kulturális szemle. 1956 októberében jelent meg utoljára hivatalosan. A decemberi, napilap formátumú szám engedély nélkül jelent meg, ezért Moldvayt meghurcolták. Vásárhelyi Tanulmányok: 1964 1968 között, 10 számot megjelentető antológia-sorozat, a város különböző, társadalmi, művészeti, szociális kérdéseit érintő dolgozatokkal. Vásárhelyi Új Hírek: = lásd: Új Hírek Naptára. Vidám (Vásárhelyi ) Ifjúság: 1931 és 1942 között megjelent ifjúsági hetilap volt. Kiadója, felelős szerkesztője Csáky Lajos, de volt munkatársa Farkas György és Dietrich Lajos is. A Turul Mozgalom szellemében írt, zsidó- és kommunistaellenes, kemény hangú cikkei miatt betiltották. 17

IV. A TŐLE KÖZÖLT IRODALOM a.) VERSEK FOLYÓIRATOKBAN, KÖTETEKBEN 1. A kiskirály = Vidám Ifjúság, 2. sz., 11. p. 2. Magyarország = Vidám Ifjúság, 2. sz., 11. p. 1932 1936 3. PAPÍRSÁRKÁNY Versek. Hódmezővásárhely, 1936. Szerkesztette, az előszót írta Szathmáry Lajos. Kiadta a református Bethlen Gábor Gimnázium tanulóifjúsága. Készült Erdei Sándor nyomdájában. 4. Dér = Vidám Ifjúság, XII. 27., 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 13. p. 5. Hangulat = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 6. p. 6. Papírsárkány = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 28. p., Népújság, 1937. jan. 3. 4. p. 7. Ősz közeledtén = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 30. p., Népújság, 1937. január 3. 4. p., Vidám Ifjúság, 1937. január 7. 3. p. (újraközlés) 8. Kripta = Népújság, I. 3., 4. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 7. p. 18

9. Szavak emberei = Vidám Ifjúság, III. 14., 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 26. p. 10. Csillagos éj = Vidám Ifjúság, IV. 25., 4.p. 11. ÜVEGPOHÁR Versek. Hódmezővásárhely, 1937. Szerkesztette, az előszót írta: Szathmáry Lajos. Kiadta a református Bethlen Gábor Gimnázium tanulóifjúsága. Készült Erdei Sándor könyvnyomdájában. 12. Ifjúság = Vásárhelyi Újság, IX. 12., 6.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 9.p. 13. Szántóvető éneke = Vásárhelyi Újság, IX. 26., 6.p. 14. Esti beszélgetés = Vásárhelyi Újság, X. 3., 6.p. l.m.: Vidám Ifjúság, október, 4. szám, 4.p. 15. Üvegpohár = Vásárhelyi Újság, X. 17., 2p. l.m: ÜVEGPOHÁR, 13.p. 16. Ősz a Tiszán = Vásárhelyi Újság, X. 24., 2.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 187.p. 17. Letarolt mezőkön = Népújság, X. 24., 5.p. 18. Paraszti hitvallás = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 22., 5.p. 19

19. Tél a szöllőshegyen = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 13., 5.p. 20. A pásztorok = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 27., 5.p. 1938 21. Szüretre várok = Vásárhelyi Ifjúság, I. 17., 2.p. 22. Parázs a hamu alatt = Vásárhelyi Ifjúság, I. 31., 2.p. 23. Pásztorok esti éneke = Vásárhelyi Ifjúság, II. 7., 5.p. 24. Téli állomás = Vásárhelyi Ifjúság, II. 28., 5.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.T 1939. IX. 23/24- én, az amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 25. Paraszti ballada = Vásárhelyi Ifjúság, III. 7., 5.p. 26. Falusi pap = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 3., 5.p. 27. Golgota után = Vásárhelyi Újság, április 15., 3.p. 28. Húsvéti vers = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 18., 4.p. l.m.: Alföldi Újság, 1948. március 28., 3.p. 29. Halott az úton = Vásárhelyi Ifjúság, V. 22., 5.p. 20

30. Római költő = Vásárhelyi Ifjúság, V. 22., 5.p. 31. Papok sarja = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 26., 5.p. 32. Valamerre = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 4., 5.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24- én, az amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 33. Nyári vers = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 25., 3.p. l.m.: Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 8., 4.p. (újraközlés) és Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24-én, az amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 34. A szonett = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 25., 3.p. 35. Pogányok éjjele = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 31., 4.p. 36. Boszorkányok tánca = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 31., 4.p. 37. Ifjú király 38. Primavera = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 8., 4.p. = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 15., 4.p. 39. Hunnok útja = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 15., 4.p. 40. Hunyó nappal = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 29., 4.p. 21

41. Nanukám neve napjára = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 26., 4.p. 42. Szántóvető = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 14., 4.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 26.p. és Vásárhelyi Ifjúság, 1941. XII. 21., 2.p. (újraközlés) 43. Fürdőszoba = Népújság, XI. 20., 2.p. 44. Emberek a pusztán = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 21, 3.p. 45. Fiatal erdő = Népújság, XI. 27., 4.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24- én, az amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 46. Az új földesúr = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 5., 4.p. 47. Nyomdász = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 12., 4.p. 48. Krisztus a falun = Népújság, XII. 25., 8.p. 49. Új Karácsony = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 26., 5.p. 50. Oltár a pusztán = Népújság Évkönyve, 26.p. 51. Róka az erdőn = Népújság, I. 8., 7.p. l.m.: Új Idők, 1940. 4. sz., 80.p. 1939 22

52. Későn kel a nap = Vásárhelyi Ifjúság, I. 9., 4.p. 53. Megjött a herceg = Vásárhelyi Ifjúság, I. 16., 4.p. 54. Szénásszekér = Népújság, I. 22., 4.p. 55. Spleen 56. Szálloda = Népújság, II. 12., 7.p. = Vásárhelyi Ifjúság, II. 13., 2.p. 57. Új Hegyibeszéd = Népújság, II. 26., 3.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 190.p. 58. Kárognak a kürtök = Vásárhelyi Ifjúság, II. 27., 4.p. 59. Két legény jött keletről = Vásárhelyi Ifjúság, III. 13., 4.p. 60. Márciusi fűz = Népujság, III. 15., 3.p. 61. Gyümölcsös = Népújság, IV. 2., 3.p. 62. Húsvéti szonett = Népújság, IV. 9., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 182.p. 63. Add a kezedet = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 10., 3.p. 23

64. Mosolyogtam a bölcseket = Népújság, VI. 25., 5.p. 65. Kisváros = Népújság, VII. 2., 3.p. 66. Halottöltöztetők = Népújság, VII. 16., 7.p. 67. Alföldi vonat = Népújság, VII. 25., 4.p. 68. Így szólnék = Népújság, VIII. 1., 5.p. 69. Ünnepély után = Népújság, VIII. 13., 2.p. 70. Aranyökör = Népújság, VIII. 27., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 10.p. 71. Olvasol = Népújság, IX. 10.,6.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.T. 1939. IX. 23/24- én, az amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 72. A tehén = Népújság, X. 21., 5.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 67.p., és Bethlen Iskolai Híradó, 1964. január, 1.p. 73. Esti varázslat = Vásárhelyi Új Hírek, XI. 26., 6p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 27.p., és HORIZONTOT A POR ÉS SÁR FÖLÉ, Petőfi Rádió, 1991. VI. 7. 74. Konyha I. Reggel = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 3., 6.p. 24

75. Kínai versek I.; Sajt, zsömle, gyümölcs = Népújság, XII. 9., 5.p. 76. Modern vers a darázsról = Népújság, XII. 23., 15.p. 77. Szonett, régi karácsonyról = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 24., 10.p. 78. Egy hangya alszik = Népújság, I. 5., 2.p. l.m.: Népújság, IV. 13., 2.p. (újraközlés) 1940 79. Cseng a kancsó = Vásárhelyi Új Hírek, I. 21., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 180.p. 80. Szatíra a teás hölgyről = Vásárhelyi Új Hírek, II. 4., 6.p. 81. Öregasszony éleszti a tüzet = Népújság, II. 19., 3.p. 82. Álmos, kába kert = Kelet Népe, 4. szám, 19.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 179.p. 83. Januári nap = Népújság, III. 13., 3.p. 84. Kínai versek III. Tejespohár = Népújság, V. 11., 6.p. l.m.: Tű hegyén, 65.p. 85. Pihegés = Vásárhelyi Új Hírek, VI. 2., 6.p. 25

86. Az éhség harsogása = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 9., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 66.p. 87. Karaván = Vásárhelyi Új Hírek, IX. 15., 3.p 88. Munkástelep =Vásárhelyi Ifjúság, X. 13., 2.p. 89. Magam 90. Gyufák = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 8., 2.p. = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 8., 3.p. 1941 91. Kismacska játszik = Új Idők, 2. szám, 10.p. 92. Öregasszonyok = Vásárhelyi Ifjúság, II. 2., 3.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 34.p., és Új Idők, 13. szám, 379.p. 93. Varjú-vers = Vásárhelyi Új Hírek, II. 9., 7.p. 94. Brilliáns = Új Idők, 7. szám, 194.p. 95. Bolondok tánca = Vásárhelyi Új Hírek, II. 23., 6.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 26.p. 96. Hunyó nap után = Vásárhelyi Ifjúság, III. 23., 2.p. 26

97. Fiatal állat 98. Győzelem = Vásárhelyi Új Hírek, III. 23., 3.p. = Vásárhelyi Ifjúság, V. 4., 3.p. 100. Kicsike = Vásárhelyi Új Hírek, VI. 8., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 39.p. 101. Csobogó nap = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 8., 3.p. 102. Amerika 103. Okosok = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 6., 3.p. = Vásárhelyi Új Hírek, VII. 6., 3.p. 104. Englishmann = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 13., 3.p. 105. Modern vers = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 20., 2.p. 106. Öregember = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 27., 3.p. 107. Csacska vers =Vásárhelyi Új Hírek, VII. 27., 4.p. 108. Április 109. Lovak = Új Idők, 17. szám, 520.p. = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 7., 3.p. 27

110. Mosolyok = Vásárhelyi Ifjúság, X. 12., 4.p. 111. Pasztell a kertről = Váráshelyi Ifjúság, X. 19., 3.p. l.m.: Híd, 1943. január, 30.p. 112. Farkasok = Vásárhelyi Új Hírek, X. 26., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 44.p. 113. Hozzád beszélek = Vásárhelyi Ifjúság, X. 26., 2.p. 114. Kamra = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 14., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 21.p. 115. Hajdútánc = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 14., 2.p. 116. A nap a tiszta tóba néz = Kelet Népe, 23. szám, 18.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 186.p. 117. Aranyvörös = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 21., 2.p. 118. Esti kép = Új Idők, 26. szám, 792.p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 12.p. 1942 119. Rügyellő = Vásárhelyi Ifjúság, i. 11., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 43.p. 28

120. Lágyan = Új Idők, 4. szám, 91.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 29.p. 121. Apró = Vásárhelyi Új Hírek, II. 15.,3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 26.p. 122. Harmat = Vásárhelyi Új Hírek, II. 22., 2.p. 123. Március = Vásárhelyi Új Hírek, III. 15., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 50.p. (nem azonos Üvegpohár 21.p.-vel) 124. Papok = Vásárhelyi Új Hírek, IV. 5., 4.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 86.p. 125. Gyümölcsök = Új Idők, 17. szám, 498.p. 126. Igézet = Népújság, IV. 23., 4.p. l.m.: Új Idők, 22. szám., 647.p. 127. A paléi iskolára = Népújság, VII. 18., 4.p. 128. Csúfolódó = Népújság, IX. 14., 5.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 75.p. 129. Terelő = Népújság, X. 10., 7.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 42.p. 29

130. Dinnyehordó asszonyok = Híd, XI. 15., 21.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 46.p. 131. Szonett (A déli kertből, imhol ) = Népújság, XII. 24., 7.p. 132. Jó szó a kutyának = Új Idők, 39. szám, 377.p. 1943 133. Gyöngyök esője = Új Idők, 2. szám, 51.p. 134. XIX. szonett = Népújság, VII. 3., 4.p. 135. Szonett = Új Idők, 28. szám, 45.p. 136. XXII. szonett = Népújság, X. 2., 7.p. 137. Szalmaszálvitéz éneke = Magyar Élet, 10. szám, 15.p. 138. Három vers = Népújság, X. 23., 7.p. (Három számozott költemény, 1.: A fák álmodtak akkor 2.: Hajnali, illatos erdő 3.: Az esti erdőn bandukolt a Kedves ) 139. Ibolya = Népújság, XI. 6., 3.p. l.m.: VÁSÁRHELYI TANULMÁNYOK, 1964., 86.p. 30

140. TŰ HEGYÉN Versek [és műfordítások]. Szerkesztette Szathmáry Lajos. Kiadó: Exodus. Készült Pápán, a Főiskola Nyomdájában. 141. A nyár oly szőke = Hajnalodik, 7. szám, 208.p. 1944 142. Cinege 143. Méhes = Hajnalodik, 7. szám, 208.p. = Népújság, V. 6., 7.p. 144. Üres pipával = Vásárhely Népe, I. 11., 2.p. 1945 145. Erdővágó = Vásárhely Népe, I. 31., 2.p. 146. Október: vén juhász = Új idők, 13. szám, 343.p. 147. Mint a nyár = Vásárhelyi Független Újság, II. 24., 3.p. 148. Proletárok = Alföldi Újság, V. 1., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 17.p. 149. Varjak, villogó télidőben = Vásárhelyi Független Újság, V. 11., 4.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 49.p. 31

150. Akár egy kóbor, kolduló barát = Időnk, május-júniusi szám, 6.p. 151. Mikor belép a szobába = Vásárhelyi Független Újság, VI. 8., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 184.p. 152. Csata = Vásárhelyi Független Újság, VII. 6., 4.p. 1946 153. Bíborló hajnal, kakasokkal = Puszták Népe, I/1. szám, 29.p. 154. Holt zendülő = Délsziget, I/1. szám, 30.p.; l.m.: Élet és Irodalom, 1987. X. 30., 15.p.; Justitia, 1987. 3. szám.; HOLT ZENDÜLŐ, 35.p.; Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26.; Délsziget, l996. 35. szám, 17.p. 155. Majd elbújdokol = Délsziget, I/1. szám, 30.p. l.m.: Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26.; HOLT ZENDÜLŐ, 57.p. 156. Immár a pincék, hordók torka mély = Délsziget, I/1. szám, 31.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 29.p. 157. Fegyveres = Alföldi Újság, XII. 25., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 44.p. 158. Bőség = Délsziget, II/1. szám, 36.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 12.p. 1947 32

159. Messze magamtól = Alföldi Hétfő, IV. 8., 1.p. l.m.: Délsziget, l987. 7. szám, 34.p., HOLT ZENDÜLŐ, 6.p. 160. Hajnali pirulás = Vásárhelyi független Újság, IV. 27., 3.p. l.m.: ÚJ ARATÁS, 1947., 5.p., Vásárhelyi Szó, 1955. 4. szám, 5.p., HOLT ZENDÜLŐ, 37.p. 161. Nyári fürdő = Válasz, 4. szám, 362.p. 162. Hajad fürtjében = Kortárs, április, 11.p. 163. Szonett, háborúban = Diárium, Húsvéti szám, 25.p. 164. Eszik a vénasszony = Diárium, Húsvéti szám, 25.p. 165. Mint nyárfasor = Válasz, 5. szám, 433.p. 166. Mert visszajövén szereted magad = Válasz, 5. szám, 433.p. 167. Kolduló barát = Válasz, 5. szám, 434.p. 168. Csősz = Válasz, 5. szám, 434.p. 169. Gyermekség: fájó, fanyar íz = Válasz, 5. szám, 434.p. 33

170. Látomás = Válasz, 5. szám, 435.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 39.p. 171. Már bús október ballagott = Puszták Népe, II/2. szám, 137-138.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 26.p., Délsziget, l994. 28. szám, 45.p. 172. Parton a füzekkel = Sorsunk, 6. szám, 344.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 26.p., Délsziget, 28. szám, 45.p. 173. Se barát, se szerető, se rokon = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. l.m.: Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26., HOLT ZENDÜLŐ, 55.p. 174. Darazsak = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 181.p. 175. Három katona = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. 176. Mormogva fordul vissza a medve = Magyarok, 6. szám, 443.p. 177. Hol a barnaarcú s barnamosolyú lány = Magyarok, 6. szám, 443.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 20.p. 178. Bűbáj halála = Új Aratás, 4.p. l.m.: Vásárhelyi Szó, 1955. 3. szám, 5.p. 179. Mint áldott anyaföld = Új Aratás, 5.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 14.p. 34

180. Márciusi seregek = Alföldi Újság, III. 13., 4.p. 181. Fák alatt, a fürge füsttel = Vásárhelyi Független Újság, III. 28., 5.p. 182. Külvárosi este = Puszták Népe, III/1. szám, 7.p. l.m.: BETHLEN GÁBOR GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE, 1970., 55.p., VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE, 168.p. 183. Mindhalálig = Puszták Népe, III/1. szám, 7.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 34.p., Délvilág, 1992. XII. 12., 2.p. 184. Szeptember bajszán bor csorog = Puszták Népe, III/3. szám, 182.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 17.p. 1955 185. Magyarország = Vásárhelyi Szó, (december) 5. szám, 2.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 183.p. (Nem azonos a 2. tétel Magyarország című versével.) 1956 186. Polgár = Vásárhelyi Szó, (január) 1. szám, 16.p. 187. Vázlat: 1942. = Viharsarok, III. 29., 3.p. 188. Anyám (részlet, 1-3. versszakok) = Vásárhelyi Szó, (június-július) 6-7. szám, 24.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 50-51.p. (A teljes változat kiadatlan.) 35

1970 189. Tájék = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 54.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 42.p. 190. Tanyák, vak napon = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 55.p. l.m.: Élet és Irodalom, 1987. X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 43.p., VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE, 169.p. 191. Mint aki testál, hagyatkozik = Délsziget, 7. szám, 34.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 31.p. 1987 192. Rózsa, vérbarna levelekkel = Csongrád Megyei Hírlap, III. 28., 7.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 23.p. 193. Medve, bronz-avarú erdőn = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p., l.m.: Élet és Irodalom, X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 46.p. 194. Mint téli szobák alkonyi homálya = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 22.p. 195. Hát lődd csak, versem = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p. l.m.: Élet és irodalom, X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 70.p. 196. Akár egy boldog kisgyerek = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. 197. Az fáj neki: én értem őt = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p., l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 62.p., Vásárhely és Vidéke, 1992. XII. 12., 2.p. 36

198. Fáradt puli, hogy tereli a szél... = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 67.p. 199. Hőség = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 41.p. 200. Novemberi ballada = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 48.p. 201. Nyílj szét föld = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: Délsziget, 17. szám, 18.p., HOLT ZENDÜLŐ, 75.p. 202. Ne te üzenj =Élet és Irodalom, X.30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 73.p. 203. Villám, fekete lobbanás = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 25.p. 204. Végtelen: bús októberi ég = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 64.p. 205. Viseld, hogy elviselhesd = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: Justitia, 1988. 3. szám, HOLT ZENDÜLŐ, 56.p. 206. Ferenc napra = Délsziget, 10. szám, 7.p. 1988 37

207. A halál kapuin innen = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 61.p. 208. Forduló = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 44.p. 209. Nem elég = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 76.p. 210. Azért a nyárfák = Justitia, 3. szám 211. A fák alá oly lágyan = Juss, márciusi szám, 50.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 69.p. 212. Rozstábla, késő alkonyatban = Juss, márciusi szám, 50.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 47.p. 213. Végső fokon = Juss, márciusi szám, 51.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 60.p. 1990 214. Eső, eső, eső = Délsziget, 16. szám, 13.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 27.p. 215. Fáim alatt = Délsziget, 16. szám, 13.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 28.p. 38

216. Mennyi vers, mennyi szépség = Délsziget, 16. szám, 47.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 36.p., a 7 napról, 1999. I. 28., 5.p. 217. Asszony a világ = Délsziget, 17. szám, 18.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 71.p. 218. Pogány szertartás = Délsziget, 17. szám, 18.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 72.p. 1992 219. HOLT ZENDÜLŐ Hátramaradt versek. Vál., szerk., utószót írta: Béres Dezső. Előszó: Szathmáry Lajos. Kiadta a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Bethlen Gábor Gimnázium, Hódmezővásárhely. Nyomda: Verzál. 2000 220. TISZAMENTI ÉNEK Vásárhelyi versek a XX. századból. Antológia. Szerkesztette Földvári László és Kőszegfalvi Ferenc. Kiadó a Szerdahelyi József KHT. Készült a HódPress nyomdában. Vöröss István Álmos, kába kert; Cseng a kancsó; Darazsak; Húsvéti szonett; Magyarország; Mikor belép a szobába ; Mint a nyár; A nap a tiszta tóba néz; Ősz a Tiszán; Reggeli; Szüretre várok; Új hegyibeszéd című versei, az életrajzi jegyzet Kőszegfalvi Ferenc munkája. 221. VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE Honismereti szöveggyűjtemény általános iskolásoknak. Szerkesztette Szántóné Szilágyi Ágnes. Lektorálta Kőszegfalvi Ferenc. Kiadó Hódmezővásárhely Önkormányzata. Készült a HódPress nyomdájában. Vöröss István a 168-170. p., Külvárosi este; Tanyák vak napon; Lángok aranyvörösben című veresivel. 222. Ogorup népe = Kortárs, 22-26.p. b.) DRÁMARÉSZLET 1947 39

c.) MŰFORDÍTÁSOK 1939 223. Shakespeare: LXXI. szonett = Vásárhelyi Új Hírek, XI.19., 6.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 92.p. 1940 224. Shakespeare: CVI. szonett = Vásárhelyi Új Hírek, I. 6., 4.p. 225. Shakespeare: LI. szonett = Új Idők, 15. szám, 408.p. 226. Lamartin: Könyörgés = Vásárhelyi Új Hírek, X. 27., 3.p. 227. Shakespeare: XVIII. szonett = Új Idők, 49. szám, 665.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 92.p. 228. Shakespeare: LXXIII. szonett = Új Idők, 49. 665.p., l.m.: TŰ HEGYÉN, 93.p. 1941 229. Meyer, Conrad Ferdinand: Az úti pohár = Vásárhelyi Új Hírek, I. 12., 3.p. 230. Verlaine, Paul: Bűvös óra; Fekete álom = Vásárhelyi Új Hírek, V.11., 3.p. 40

d.) ELBESZÉLÉSEK, TÁRCÁK, RIPORTOK, TANULMÁNYOK, 231. Vigasztaló = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 8., 6.p. Tárcanovella. 232. Fekete örvény = Vásárhelyi Újság, XI. 28., 4.p. Novella. 233. Az élet pohara = Vásárhelyi Újság, XII. 12., 4.p. Novella. 234. Szent rögökön = Vásárhelyi Újság, I. 1., 4.p. Elbeszélés. 235. Harc az Istennel = Vásárhelyi Újság, I. 9., 4.p. Elbeszélés. 236. Áradó vizek = Vásárhelyi Újság, I. 16., 5.p. Novella. 237. Isten sivatagján = Vásárhelyi Újság, I. 23., 4.p. Elbeszélés. 238. Tóni = Vásárhelyi Újság, II. 6., 5.p. Elbeszélés. 1938 239. Verbuválás = Vásárhelyi Újság, II. 27., 5-6p. Elbeszélés. 41

240. Az őrült I-II. = Vásárhelyi Újság, IV. 3., 4.p., IV. 10., 2.p. Elbeszélés. 241. Legenda = Vásárhelyi Újság, V. 8., 4.p. Novella. 242. Az Isten nyomában I-II. = Vásárhelyi Újság, VII. 31., 4.p., VIII. 7., 4.p. Elbeszélés. 243. Bede Áron panasza = Vásárhelyi Újság, X. 20., 4.p. Elbeszélés. 244. Ady I-II. = Vásárhelyi Újság, XII. 4., 11.p., XII. 11., 4.p. Elbeszélés. 245. Emberek a ködben = Népújság évkönyve, 65-68.p. Elbeszélés. 246. Próza a versről = Vásárhelyi Újság, I. 15., 4.p. Tanulmány. 247. Kirándulás = Vásárhelyi Újság, II. 5., 4.p. Tárcanovella. 248. Mozaik = Új Hírek Naptára, 52.p. Karcolatok. 1939 1941 42

249. Hajnali ragyogás = Új Hírek Naptára, 78.p. Tárcanovella. 250. Parasztok I-II., III., IV., V. = Vásárhelyi Ifjúság, I. 12., 2-3.p., I. 26., 2.p., II. 9., 4.p., II. 23., 4.p. Tanulmány. 251. Bimbócska-levelecske = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 28., 3-4.p. Varga Pál gimnazista költőről. 1942 252. Mári = Vásárhelyi Új Hírek, III. 1., 5.p. Riport Kovács Mári festőművésszel. 1944 253. Szolgaság = Vásáhelyi Népújság, IX. 19., 5-6.p. Elbeszélés. 254. Újbor Novella. = Vásárhelyi Népújság, X. 9., 5-6.p. 1946 255. monsieur Rouge [Vöröss István]: Szellem a színházban = Vásárhelyi Független Újság, V. 29., 4.p. Tárcanovella. 256. Színházi arcképcsarnok = Vásárhelyi Független Újság, VI. 9., 6.p. Tárcanovella. 43