Oktatási kerekasztal koncepciója a Gyerekesély Stratégia kialakításához/bevezetéséhez - más szakterületek, ágazatok esetében és szakmaközi komplexitásban is megvalósítható- I. Célja: 1. Alakuljon helyi (mikrotérségi), térségi partnerség, fórum a szakmaközi hálózat részeként az iskolák, óvodák, fenntartók (KLIK, egyház, alapítvány ), oktatásirányítók, szülők (kiemelten a hátrányos csoportok képviselőire) és további, a jó óvoda/iskolaműködéshez kötődő szervezet, szakember (védőnő- GYEJÓ/CSSK Pedagógiai Szakszolgálat, kisebbségi önkormányzat...) képviselőiből. 2. A térségben levő önkormányzatok és KLIK között az oktatási feladatok hatékonyabb, együttműködésen alapuló ellátása érdekében szervezett munkakapcsolat alakuljon ki. Ismerjék fel erősségeiket, eszközeiket, lehetőségeiket, közös előnyeiket és váljanak képessé egymás segítésére, együttműködésre. 3. Induljon meg a helyi (mikrotérségi) és térségi problémafeltárás, megoldási alternatívák kialakítása, majd ezek megvalósítása, támogatása (iskolák-pedagógusok szülők- gyermekek problémái, igényei / iskolák, pedagógusok, szülők, gyermekek, fenntartó elvárásai lehetőségei>>> Igények, elvárások összegyűjtése. 4. Járuljon hozzá a helyi és (mikrotérségi) térségi oktatási stratégia, cselekvési tervek kialakításához, járuljon hozzá a GYB gyerekesély stratégiájának kimunkálásához. 5. Adjon javaslatot az oktatási kérdések, irányvonalak kialakításához, véleményezze és vegyen részt az önkormányzatok (kistérség) oktatási jellegű koncepció és döntés előkészítéseiben, illetve a vállalt feladatok megvalósításának véleményezésében, segítse a gyermekek érdekeinek megjelenését. 6. Aktuális, akut, halasztást nem tűrő esetek kezeléséhez álláspont és megoldásjavaslat, megvalósításban való részvétel. 7. Egyéb, az oktatást, gyermeksikereket érintő kezdeményezett, igényként megjelenő témákhoz fórum, konzultáció szervezése.
II. Lehetséges szintjei: 1. Települési 2. Mikrotérségi 3. Térségi III. Résztvevők köre: 1. Települési szinten: települési koordinátor, fenntartó (polgármester vagy jegyző) iskolaigazgató, vezető óvónő, Ckö, szülő és szükség szerinti szakember a szolgáltatási körből. 2. Mikrotérségi szinten: települések/intézmények, szervezetek, szolgáltatók képviselői, GYEP közoktatási szakterületi koordinátora. 3. Térségi szinten: KLIK delegált (oktatási irányító), mikrotérségi igazgató, pedagógus, szülő, Ckö képviselő, vagy települési résztvevők/képviselők, aktuális problémakörökhöz köthető szolgáltatások szakemberei, GYB elnöke, GYEP közoktatási szakterületi koordinátora. 4. Aktuális, igényelt témák fórumaihoz, konzultációihoz szükséges szakemberek IV. Működés: 1. Településenként: havi 1 2. Mikro/ térségi szinten: negyedévente 1 3. Aktuális, akut, halasztást nem tűrő eseteknél, témaigények esetében a fentieken túli időben is.
V. A kialakítás lépései: 1. Települési koordinátorok (GYB, szakmaközi bizottság, szakterületi koordinátorok) tájékoztatása az oktatási kerekasztalról. 2. Polgármesterek tájékoztatása a kerekasztalról (települési koordinátorokon, levélen keresztül vagy társulási tanács keretében mi ez, mikor lesz, hogyan?). 3. Problématérkép készítése települési szinten települési tükör (iskolai, fenntartói, szülői, gyermek kérdőív, interjú, adatlapok ki állítja össze, hogyan...?). A problémák priorizálása települési szinten. 4. Problématérkép mikro-térségi szinten, a települési prioritások alapján. A problémák priorizálása mikro-térségi szinten. 5. Települési, térségi közoktatási intézkedési, esély és más ágazati tervek vizsgálata, összevetése a problémalistával: miként reagálnak ezek a tervek a problémára, a tervekben foglaltakból mi valósult meg (aktuális státusz, mi az eltérés oka, az egyes szektorok mit tettek, mit tehettek, ami nem valósult meg miért nem.). Az összegzés, összevetés megosztása települési, térségi szinten. 6. Problématérkép alapján települési, mikrotérségi - térségi akciótervek készítése. 7. Az akciótervek, megoldás javaslatok megosztása, képviselete települési képviselőtestületi, illetve térségi társulási ülésen. 8. Az akciótervek megvalósításának, kockázatainak, akadályainak feltárása, elhárítása, eljárásrendek tisztázása települési és térségi szinten. 9. Az akciótervek becsatornázása települési tervekbe a térségi gyerekesély stratégiába>> térségi intézkedési tervekbe. 10. A megvalósítás indítása mindkét szinten. VI. Tevékenység-folyamat: 1. Tájékoztatások a kerekasztalról, települési kerekasztalok megalakulása 2. Települési helyzet, problématérkép elkészül 3. Mikro-térségi problématérkép elkészül 4. Települési intézkedési/esély és ágazati tervek és problématérkép összevetése
5. Települési kerekasztal a problématérkép és intézkedési terv alapján, prioritások (csak települési vagy térségi is a probléma?) azonosítása, vélemények, reflexiók, akciótervek (amin változtatni akarunk és tudunk is) előkészítése 6. Térségi intézkedési/esélyterv és problématérkép összevetése 7. Első mikrotérségi - térségi kerekasztal a problématérkép és intézkedési terv alapján, prioritások) azonosítása, vélemények, reflexiók, akciótervek, munkacsoportok az akciófeladatokhoz (amin változtatni akarunk és tudunk is) előkészítése 8. Települési akciótervek elkészülnek 9. Mikrotérségi - térségi akciótervek elkészülnek 10. Megvalósítás előkészítése, akadályok, kockázatok, eljárásrendek tisztázása települési szinten 11. Megvalósítás előkészítése, akadályok, kockázatok, eljárásrendek tisztázása mikrotérségi / térségi szinten 12. Akciótervek becsatornázása a települési és térségi, illetve Gyerekesély Stratégiába