BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI ZRT. A BUDAPESTI HELYI KÖZFORGALMÚ AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS FORGALMI UTASÍTÁSA Jóváhagyta: Aba Botond vezérigazgató, életbe léptette a 9/VU/1999. sz. utasításával Érvényes: 1999. október 1-jétől Budapest, 1999.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK léptetni. Ugyanilyen írásos utasításban kell közölni az érdekelt munkavállalókkal a módosítást vagy hatálytalanítást is. 1, A forgalmi utasítás tartalma A budapesti helyi közforgalmú autóbuszközlekedés forgalmi utasítása tartalmazza mindazokat a szabályokat, amelyek a forgalmi feladatok biztonságos elvégzéséhez szükségesek. 2, A forgalmi utasítás hatálya és ismerete A forgalmi utasítás hatálya kiterjed a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság által üzemeltetett valamennyi közforgalmú autóbuszvonalra, egyéb autóbusz járatra, valamint a közúti forgalom számára meg nem nyitott - a társaság kezelésében lévő - telephely, tárolóhely, javítóműhely területére. A forgalmi utasítás ismerete kötelező a forgalmi szolgálatot jelentő munkakörben dolgozó munkavállalókra (pl.: autóbuszvezető, forgalomirányító, autóbusz üzemigazgatósági diszpécser, balesethelyszínelő), továbbá a " forgalmi", a forgalmi és műszaki", vagy az összes" szakterületre " szóló ellenőrzési vagy " intézkedési joggal rendelkezőkre. 3, Felügyeleti hatóságok A hatósági felügyeleti feladatokat a közlekedésért felelős minisztérium, a Fővárosi Önkormányzat, illetve a közlekedési felügyeletek látják el. A felügyeleti hatóság tagjainak a megfelelő igazolvány birtokában - az igazolvány tartalma szerint - ellenőrzési, illetve intézkedési joguk van. Az általuk a helyszínen kiadott utasítás végrehajtása előtt a végrehajtásra kötelezett munkavállalónak az igazolványba való betekintéssel meg kell győződnie arról, hogy az illető jogosult-e intézkedésének megtételére. 4, A forgalmi utasítás jóváhagyása, módosítása és kiadása A forgalmi utasítást a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság felelős vezetője hagyja jóvá. A forgalmi utasítás módosítására vagy hatálytalanítására is ő jogosult. A forgalmi utasítást a társaság felelős vezetőjének írásos utasításával kell életbe 5, A forgalmi utasítás kezelése A forgalmi utasítással el kell látni minden olyan munkavállalót, akire nézve a forgalmi utasítás ismerete kötelező. A munkavállaló köteles a forgalmi utasítást megőrizni, használható állapotban tartani, a módosításokat átvezetni, valamint áthelyezés alkalmával magával vinni. Amennyiben a munkavállaló olyan beosztást kap, ahol a forgalmi utasításra nincs szüksége, vagy ha a szolgálati viszonya megszűnik, akkor a forgalmi utasítást köteles szolgálati helyén visszaadni. Az átadás-átvételt bizonylatolni kell. Az átadott forgalmi utasításért a munkavállaló anyagi felelősséggel tartozik. A forgalmi utasítással, valamint annak kiegészítőivel el kell látni minden olyan szolgálati helyet, ahol az autóbusz forgalom közvetlen irányítása történik. A szolgálati helyre rendszeresített forgalmi utasításokban a módosítások átvezetéséről a szolgálati főnöknek kell gondoskodnia. 6, A forgalmi utasítás kiegészítői A forgalmi utasítást szükségszerűen kiegészíti, de azzal ellentétes szabályozásokat nem tartalmazhat a (az): a.) a társaság Oktatási és Vizsgaszabályzata; b.) végrehajtási utasítások; c.) kezelési szabályzatok; d.) szakirányú vezérigazgató-helyettesi utasítások; e.) forgalmi szolgálati utasítások; f.) a társaság vezetésének rendszerében meghatározott - utasítás kiadására jogosult - szakterület üzemigazgatójának írásos utasításai. A forgalmi utasítást kiegészítheti: a.) a társaság Munkavédelmi Szabályzata; b.) a társaság Tűzvédelmi Szabályzata; c.) vezérigazgatói utasítások. 7, Végrehajtási utasítás kiadása Végrehajtási utasításban kell szabályozni a forgalom lebonyolításával kapcsolatos feladatokat minden olyan esetben, amikor: 2/23
a) azt a forgalmi utasítás előírja; b) a forgalmi utasítás nem tartalmaz végrehajtási szabályokat valamely munka elvégzésére; c) a munka, vagy az adott hely sajátos viszonyai miatt csak helyi intézkedéssel biztosítható a feladat egységes végrehajtása; d) a helyi körülmények előnyösebb végrehajtási megoldást tesznek lehetővé. A végrehajtási utasítás jóváhagyását, kiadását, módosítását vagy hatálytalanítását a társaság vezetési rendszerében meghatározott szervezeti egység vezetőjének kell elvégezni. 8, Kezelési szabályzat kiadása Kezelési szabályzatban kell ismertetni a jármű kezelésével kapcsolatos minden olyan előírást, amely a járművezető munkáját közvetlenül érinti. A kezelési szabályzat jóváhagyását, kiadását, módosítását vagy hatálytalanítását a társaság vezetési rendszerében meghatározott szervezeti egység vezetőjének kell elvégezni. 9, A forgalmi utasítás rendelkezéseinek értelmezése Ezen forgalmi utasítás rendelkezéseinek értelmezése során felmerülő véleménykülönbség, vagy kétely esetén felvilágosításért a forgalmi üzemeltetés, irányítás szakterület társasági színtű vezetőjéhez kell fordulni. 10, A forgalmi szolgálat irányítása és ellenőrzése A forgalmi szolgálat közvetlen irányítására jogosultak mindazok a forgalmi munkakörben foglalkoztatottak, akik beosztásuknál fogva forgalomirányítói tevékenységet látnak el, továbbá azok, akiknek intézkedési joguk a " Rendelkezési" vagy az " Intézkedési" igazolványukból, illetve szolgálati jelvényükből (pl. karszalag, kitűző, stb.) megállapítható. A forgalmi szolgálatot ellenőrizhetik mindazok, akik a forgalom irányítására jogosultak, valamint azok, akiknek ellenőrzési joguk Ellenőrzési" igazolványukból, illetve szolgálati " jelvényükből megállapítható. 11, Alkalmasság a forgalmi szolgálat ellátására Forgalmi szolgálatot az teljesíthet, aki orvosi vélemény alapján a szolgálat ellátására alkalmas, a szolgálat végzéséhez szükséges tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett; valamint az egyéb, a munkakör betöltését szabályozó előírásoknak megfelel (pl.: ismeretbővítő-, felkészítő oktatás, minősítő vizsga). 12, Autóbuszvezetői engedély Autóbusz járművezetői engedély megszerzéséről az érvényben lévő jogszabályok, előírások rendelkeznek. Autóbuszt az vezethet, akinek érvényes D kategóriás vezetői engedélye van, és legalább két éves, legalább 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsin, vagy autóbuszon szerzett vezetési gyakorlattal rendelkezik. Továbbá a társaság által rendszeresített tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát tett, majd legalább három munkanapon át munkamódszer-átadó felügyelete mellett menetrend szerint közlekedő járatokon gyakorolta a járművezetést. A sikeres vizsgát tett munkavállaló részére a társaság "Igazolást" ad ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kétévenkénti minősítő, valamint a különböző járműtípusok vezetésére jogosító vizsgákat is. A D" kategóriás vezetői engedéllyel kapcsolatos tudnivalókat " a vonatkozó jogszabály (jogszabályok), míg az Igazolás"-sal kapcsolatosakat az Oktatási és Vizsgaszabályzat " tartalmazza. A D" kategóriás vezetői engedély, illetve az Igazolás" " megszerzésére irányuló képzés egy " tanfolyam keretén belül is szervezhető. A vezetői engedély, illetve az Igazolás" elvesztését, megsemmisülését, olyan " mérvű megrongálódását, melynek következtében az adatok nem állapíthatók meg, vagy ha valamelyik rovat betelt, illetve valamely adat módosult, az érdekelt munkavállaló köteles azonnal jelenteni az üzemigazgatósági diszpécsernek, illetve gondoskodnia kell az okmányok pótlásáról. 13, A járművezetés feltételei Helyi közforgalomban autóbuszt az vezethet, akinek mind a vezetői engedélye, mind az Igazolás"-a érvényes. Külön-külön egyik sem " jogosít a közforgalmú autóbusz vezetésére. 3/23
Vezetés közben a járművezető mind a kettőt köteles magánál tartani. Az intézkedésre vagy ellenőrzésre jogosult személy kérésére azokat ellenőrzés végett át kell adni. Ha a vizsgálatot végző egészségügyi szerv az eddigi munka ellátására való alkalmatlanságot állapít meg, akkor értesíteni kell az érdekelt munkavállalót és a szolgálati főnökségét. 14, A vezetéshez szükséges egyéb okmányok A járművezetőnek vezetés közben legalább három betétlapot vagy baleseti bejelentőt, illetve a szolgáltatói igazolást kell magánál tartania. 15, A járművezetés gyakorlása A járművezetést munkamódszer-átadó felügyelete mellett kell gyakorolni a kiképzés után, az önálló vezetés megkezdése előtt. A munkamódszer-átadó melletti gyakorlás csak forgalmi járaton történhet. A gyakorlás megtörténtét bizonylatolni kell. Gyakorlás kezdete előtt az üzemigazgatósági, illetve a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserénél kötelező a jelentkezés. Gyakorlás céljából történő jármű átadás-átvétel csak a telephelyen, vagy a végállomáson történhet. A gyakorlás céljából történő jármű átadás-átvételt a járművet kísérő dokumentumba be kell jegyezni. A munkamódszer-átadó köteles a gyakorló járművezető közelében tartózkodni, és figyelni, hogy a munkavégzés az utasítások szerint történjen. A gyakorlással kapcsolatos felvilágosításokat úgy kell megadni, hogy a miatt veszély ne származzon. 16, Időszakos orvosi és pályaalkalmassági vizsgálat Forgalmi szolgálatot ellátó munkavállaló időszakos orvosi és pályaalkalmassági vizsgálatát a vonatkozó jogszabály (jogszabályok) szerint kell végezni. A munkavállalónak minden olyan orvosi és pszichológiai vizsgálaton meg kell jelennie, amit a jogszabályok előírnak. Rendkívüli alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a munkavállalót, ha: a) olyan sérülést szenvedett, vagy olyan megbetegedése történt, amely eddigi munkájának ellátására való alkalmasságát befolyásolhatja; b) eddigi munkájának ellátására való alkalmassága a munkáltató szerint egyébként kétségesnek látszik. 17, Magatartás a forgalmi szolgálat ellátása közben A társaság valamennyi munkavállalója köteles az Etikai és Viselkedési Kódex előírási szerint végezni munkáját. Forgalmi szolgálatot ellátó munkavállalónak munkája végzésekor figyelmét a munkájára, az általa kezelt berendezések szabályos működésére, azok jelzéseinek ellenőrzésére kell fordítania. A munka végzését akadályozó, vagy a szabad kilátást korlátozó tárgyat, díszítést, továbbá szeszes italt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot, megőrzésre átvett tárgyat - talált tárgy kivételével - a munkahelyen (vezetőfülkében) tartani tilos. Menet közben tilos rádiót, magnetofont vagy egyéb műsorközlő berendezést hallgatni, olvasni, munkavégzéshez nem tartozó beszélgetést folytatni. A vezetőfülkében a beosztott munkavállalón kívül csak az oda beosztott gyakorló, valamint a berendezések működésének megfigyelésére, esetleg javítására illetékes munkavállaló, vagy az ellenőrzésre jogosult személy tartózkodhat. 18, Szeszes ital, vagy más hasonlóan ható szer fogyasztása, dohányzás Szeszes ital, vagy más hasonlóan ható szer (pl. gyógyszer, kábítószer) hatása alatt álló munkavállaló szolgálatot nem végezhet, ilyen munkavállalót szolgálatba állítani és szolgálatban megtűrni nem szabad. Intézkedni kell a szükséges vizsgálat elvégzéséről. Az érdekelt munkavállaló köteles a vizsgálatnak alávetni magát. Járművezetőnek menet közben, és nyitott vezetőfülkével üzemelő járműben dohányozni tilos. A nyitott vezetőfülke esetében az utastérben terjedő füst az utasokat zavarhatja, ezért még végállomási tartózkodási idő alatt, álló helyzetben is tilos a dohányzás. Zárt vezetőfülke esetében, csukott fülkeajtóval, végállomási tartózkodási idő alatt a tűzvédelmi előírások betartása mellett a dohányzás engedélyezett. 4/23
19, Szolgálat megkezdése A munkavállalónak a szolgálati beosztásban megjelölt helyen és időben, munkavégzésre alkalmas állapotban, gondozott külsővel, egyenruha viselésére kötelezettnek a társaság által biztosított tiszta egyenruhában kell a szolgálatot megkezdenie. A szolgálat megkezdésekor a munkát irányító felelős személynél történő jelentkezés kötelező. Az adott szolgálati helyen történő jelentkezés módját a társaság végrehajtási utasításban köteles szabályozni. 20, Szolgálat átadás-átvétele, befejezése A szolgálat átadásának-átvételének, befejezésének a szolgálati beosztásban megjelölt helyen és időben kell történni. Az átadó köteles az átvevővel közölni azokat az eseményeket, utasításokat, amelyek a szolgálati ideje alatt előfordultak, illetve kiadásra kerültek. A járművezető a járművel és az útvonallal kapcsolatos észrevételeit is tartozik közölni az őt váltó járművezetővel. A szolgálat átadás-átvételt, illetve a szolgálat befejezés tényét az érdekelt munkavállalók a munkát irányító felelős személynek kötelesek jelenteni. Abban az esetben, ha az átadó - a tőle elvárható módon - úgy ítéli meg, hogy a váltótárs nincs munkavégzésre alkalmas állapotban, akkor az átadást köteles megtagadni. Intézkedést az üzemigazgatóság diszpécserétől kell kérni. Ha a munkavállalót az előírt időben nem váltják le, akkor ezt a munkát irányító feljebbvalónak jelenteni kell. A munkavállaló a munkát köteles a társaság Kollektív Szerződésében és a Munka Törvénykönyvében meghatározott megengedett napi munkaóra-keret mértékéig tovább végezni. Ennek elérésekor a leváltást a feljebbvaló akkor is köteles biztosítani, ha a járművezető esetében emiatt a járművet félre kell állítania a végállomáson, vagy azt a telephelyre kell küldenie. 21, Szolgálati hely elhagyása A munkavállaló szolgálati helyét csak közvetlen felettesének engedélyével hagyhatja el. Visszatéréskor jelentkeznie kell felettesénél, aki köteles vele közölni a szolgálat zavartalan és biztonságos folytatásához szükséges információkat. A munkavállaló szolgálati helyét szolgálati ideje alatt engedély nélkül csak veszélyes helyzetben és csak akkor hagyhatja el, ha a biztonság érdekében minden lehető intézkedést megtett. 22, Egyenruha viselése Az utasokkal közvetlen kapcsolatban álló munkavállalók részére a társaság egyenruhát köteles biztosítani. Az egyenruha ellátásban részesülő munkavállalónak szolgálat közben egyenruhát kell viselnie, kivéve a külön rendelkezés alapján kiadott ellenőrzési feladatok ellátásakor. Egyenruha ellátásban részesülő munkavállaló csak tiszta és jó állapotban lévő egyenruhában teljesíthet szolgálatot. Szabálytalan, gondozatlan, piszkos, rongyos egyenruhában szolgálatra jelentkező, illetve szolgálatot teljesítő munkavállalót szolgálatba állítani, illetve ott megtűrni nem szabad. 23, Rendeletek, rendelkezések megismerése A munkavállaló a munkájával kapcsolatos rendelkezésekről - a munkáltató tájékoztatása alapján - a szolgálat megkezdése előtt köteles tájékozódni, és azokat fegyelmezetten végrehajtani. Szabadság, betegség, vagy egyéb ok miatt bekövetkezett távollét után a munkavállaló köteles tájékozódni a távolléte alatt kiadott rendeletekről és utasításokról. 24, Utasítások kiadása és végrehajtása Az utasításokat röviden és érthetően kell adni. Az intézkedésre jogosult feljebbvaló utasítását végre kell hajtani. Személy-, vagyon- vagy forgalombiztonságot veszélyeztető utasítást nem szabad adni, illetve végrehajtani. Az utasítás kiadható: a) szóban és b) írásban. Szóbeli utasítást akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha az utasítást vevő az utasítás szövegét megismételte. Szóbeli utasítás csak egy alkalomra, és csak arra a területre adható, ahol az intézkedésre jogosult feljebbvalónak intézkedési joga van. Több alkalomra, illetve más intézkedésre jogosult területére vonatkozó utasítás csak írásban adható. Ha a munkavállaló intézkedésre jogosult feljebbvalójától olyan utasítást kap, mely megítélése szerint az érvényben lévő 5/23
utasításokkal, rendeletekkel ellentétes, köteles erre a figyelmet felhívni, és ha az utasítást adó továbbra is ragaszkodik utasítása végrehajtásához, a munkavállalónak joga van az utasítás mikénti végrehajtására tőle részletes írásbeli utasítást kérni. Ilyen esetben az utasítás végrehajtásáért is az utasítást adó a felelős mindaddig, amíg utasítását a munkavállaló a leírtaknak megfelelően hajtja végre. Az esetről a szolgálat végeztével jelentést kell tenni, melyhez az írásbeli utasítást csatolni kell. Írásbeli utasítás kézbesítésekor az utasítás eredeti példányát a címzettnek kell átadni, aki az utasítás szövegét köteles visszaolvasni, majd annak megértését a másolati példányon aláírásával igazolni. Az igazolás megtörténtétől az utasítást érvényesnek kell tekinteni. Az írásbeli utasítás legfeljebb egy napra érvényes, vagy írásbeli utasítással lehet érvényteleníteni. Szolgálat végeztével az írásbeli utasítást az üzemigazgatóság diszpécserének le kell adni. Az AVM-en, illetve URH-n keresztül kiadott utasítást igen, " értettem"-mel kell nyugtázni (ellenkező esetben " nem értettem, ismétlést kérek"). Ha a munkavállaló feljebbvalója utasítását magára nézve sérelmesnek tartja, panaszt nyújthat be szolgálati főnökségéhez. A sérelmesnek vélt utasítást azonban végre kell hajtani. 25, Utazási feltételek Az utasokra vonatkozó " Utazási feltételek"-et minden személyszállító jármű utasterében jól láthatóan el kell helyezni. Az utazási feltételek betartását az ezzel megbízott munkavállalóknak ellenőrizni kell. 26, Utasok tájékoztatása Forgalmi szolgálat ellátása közben az utasok részére mindenkor udvariasan kell megadni a kért tájékoztatást. A járműveket el kell látni az utasok tájékoztatására szolgáló hangosító berendezéssel, amelyen keresztül a járművezető köteles a megállóhelyeket bemondani, illetve a forgalmi változásokról az utasokat tájékoztatni. A rendszeresen ismétlődő információk közlésére hangrögzítő berendezés is alkalmazható. Az utasok tájékoztatására a hangosító, vagy hangrögzítő berendezés mellett optikai kijelzős berendezés is használható. Az utastájékoztató berendezésekkel kapcsolatos részletes feladatokat a társaság végrehajtási utasításban köteles szabályozni. 27, Utazásból történő kizárás Ha az utas nem tartja be az utazási feltételeket, udvariasan, de határozottan fel kell kérni azok maradéktalan betartására. Ha ez nem vezet eredményre, akkor fel kell szólítani a jármű elhagyására. A felszólítás és a jármű elhagyása csak a megállóhelyen, a jármű álló helyzetében történhet. Amennyiben az utas nem hajlandó a járműről leszállni, akkor a rendelkezésre álló hírközlő berendezésen intézkedést kell kérni. Ha az utas tevékenysége a személy-, vagyon- vagy forgalombiztonságot veszélyezteti, a járművet azonnal meg kell állítani, a járművel elindulni nem szabad, és haladéktalanul segítséget kell kérni. 28, Talált tárgyak kezelése Ha a munkavállaló, aki a személyszállító járművön, vagy a társaság kezelésében lévő helyiségben elhagyott tárgyat talál, azt a lehető legrövidebb idő alatt a talált tárgyak kezelésével megbízott munkavállaló részére köteles átadni. Ha a járművön, vagy a társaság kezelésében lévő helyiségben talált tárggyal kapcsolatban a veszélyesség eshetősége fennáll, a tárgyat a helyéről elmozdítani nem szabad. Az utasokat fel kell szólítani a jármű vagy a helyiség elhagyására. Az eseményről a forgalomirányító szolgálat illetékesét azonnal értesíteni kell, aki köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. A járművet újból forgalomba állítani vagy a helyiséget az utasok részére megnyitni csak hatóság engedélyével szabad. A talált tárgyak kezelésével kapcsolatos feladatokat végrehajtási utasításban kell szabályozni. 29, Az utas kárigénye Ha az utasnak a járművön valamilyen kára keletkezett, meg kell győződni arról, hogy mi okozta. Amennyiben a jármű berendezési tárgyának a hibájából eredő a kár, intézkedni kell a hiba elhárítására. A károsult utast tájékoztatni kell, hogy a kárigényét írásban jelentse be a BKV Rt felé. A járművezetőnek a szolgálat befejezése után a káresetről - a károsult adatait tartalmazó - írásos jelentést kell készíteni. 6/23
A kárigénnyel kapcsolatos üzemeltetői feladatokat külön végrehajtási utasításban kell szabályozni. 30, Rosszullét a szolgálat ellátása közben Ha a munkavállaló szolgálata ellátása közben rosszul érzi magát, munkáját tovább végeznie nem szabad. Rosszullétét köteles azonnal jelenteni az üzemigazgatósági, illetve a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének, akinek feladata mind a rosszul lett munkavállalóval, mind a szolgálat ellátásával kapcsolatosan a szükséges intézkedést megtenni. Amennyiben a rosszulléte miatt a munkavállaló nem képes saját maga jelentést tenni, akkor ez annak a munkavállalónak a kötelessége, aki elsőként érkezik a helyszínre. Ha a járművezető bármely ok miatt munkára alkalmatlan állapotba kerül, a mozgó járművet azonnal meg kell állítani és lehetővé kell tenni az utasok biztonságos leszállását. A járművet lehetőség szerint rögzíteni kell, illetve illetéktelenek elől le kell zárni, majd segítséget kell kérnie. Megállás után tovább vezetnie nem szabad. Ilyen esetben a járművet a végállomásig az arra jogosult társasági személy vezetheti, aki megfelel a járművezetés feltételeinek és járművezetésre képes állapotban van. 31, Megbetegedés, rendkívüli körülmények A szolgálat megkezdését gátló rosszullétet, megbetegedést, rendkívüli körülményt az üzemigazgatósági diszpécser részére a lehető legrövidebb időn belül jelenteni kell, aki köteles a szolgálat ellátásával kapcsolatosan a szükséges intézkedéseket megtenni. Ha a munkavállaló betegsége miatt nem képes bejelentési kötelezettségének eleget tenni, akkor azt megbízottja útján köteles teljesíteni. 32, Felelősség Valamennyi munkavállaló - beosztásától függetlenül - felelős a rábízott munka szabályszerű és biztonságos végzéséért. Felettes jelenléte senkit sem mentesít a szolgálatával járó felelősség alól. A munkavállalót munkájával kapcsolatos kötelességének megszegése esetén munkajogi, ha abból károsodás is származik, anyagi felelősség terheli. Mindemellett fennáll büntetőjogi felelőssége is. A felelősség a munka végzéséért egyéni, de valamennyi munkavállaló köteles segíteni a többiek szabályos és biztonságos munkavégzését, és szükség esetén intézkedést kérni. Veszélyes helyzet vagy cselekmény, balesetveszély vagy más rendkívüli esemény, szabálytalanság, fegyelemsértés, ittasság, továbbá a rend és a tisztaság megbontásának észrevételekor a munkavállaló köteles a helyzet megszüntetése, a veszély elhárítása iránt intézkedni, közvetlen felettesének vagy a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének pedig haladéktalanul jelentést tenni. A forgalom- és vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény elkövetését a munkavállaló lehetőleg hatósági személy igénybevételével akadályozza meg. Szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját - a beosztottakra átruházandó teendők kivételével - mással nem végeztetheti. Az a munkavállaló, aki nincs szolgálatban, vagy más szolgálati ághoz tartozik, veszélyelhárítás kivételével nem avatkozhat a szolgálatban lévők munkájába, és helyettük még felkérésre sem végezhet munkát. A munkavállaló felelős a rendelkezésére bocsátott anyagi és tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatáért, állapotuk megóvásáért. A társaság munkáltatói jogkört gyakorló vezetői - jogosultságuknak megfelelően - felelősek a munkavégzés feltételeinek maradéktalan biztosításáért. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető, továbbá akit erre a munkáltatói jogkört gyakorló felhatalmazott: felelős a szakmai utasításoknak a munkavállalók által történő betartásáért és az ellenőrzési kötelezettség teljesítéséért. II. FEJEZET A JÁRATOK KÖZLEKEDTETÉSE 33, Forgalmi járatok Forgalmi járatok azok a személyszállító járatok, amelyek naponként, illetőleg meghatározott napokon, vagy a nap valamely meghatározott időszakában utasszállítás céljából rendszeresen közlekednek. 7/23
Valamennyi forgalmi járat részére menetrendet kell készíteni. A forgalmi járatokat menetrend szerint kell közlekedtetni. A forgalmi járatokat közlekedtetésük során a III. fejezetben meghatározott, viszonylatra vonatkozó feliratokkal kell ellátni. 34, A menetrend A menetrend a közforgalmú közlekedésre vonatkozó előírás, amely tartalmazza a viszonylatok végállomásai közötti menet- és fordulóidő adatokat, a beosztott járművek számát, a járatok gyakoriságára vonatkozó előírásokat, valamint a végállomási érkezési - indulási időpontokat. A menetrendet a társaság illetékes szakterülete készíti el. A változó utazási igényeknek megfelelően általában külön menetrend készül munkanapokra, pénteki, szombati és munkaszüneti napokra, illetve egyéb rendkívüli alkalmakra. 35, Menetrendi hirdetmények A menetrendi hirdetmények az utasok tájékoztatására szolgálnak. A menetrendi hirdetménynek tartalmaznia kell: a.) a viszonylat számát, illetve jelét, b.) a végállomások megnevezését, c.) az érintett megállóhelyek nevét a haladási sorrendnek megfelelően, d.) az első és az utolsó járat végállomási indulási idejét, e.) a követési időközöket és/vagy a végállomási indulási időpontokat. A követési időköz helyett valamennyi végállomási indulási idő is felsorolható, illetve megadható az adott megállóhelyre történő érkezés ideje. Valamennyi megállóhelyen el kell helyezni mindazon viszonylatok menetrendi hirdetményét, amelyek az adott megállóhelyet érintik. A menetrendi hirdetményben jelezni kell az adott viszonylatra vonatkozó speciális díjszabási előírásokat. Az adott megállóhely nevét a menetrendi hirdetményben külön jelölni kell. 36, Szolgálati menetrendek A szolgálati menetrend belső felhasználásra készül. A szolgálati menetrend általában négy részből áll. Az egyes részeknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a.) az előlap (fejrész) tartalmazza: - a viszonylat számát, vagy jelét, - az életbe léptetésének idejét, - hogy mely napokra érvényes, - irányonként a menethosszakat és a napszakonként változó menetidőket, végállomási tartózkodási időket, az indítási időközöket, - előírt járműtípust, szükséges járműmennyiséget, járművezetői létszámszükségletet - egyéb adatokat, b.) az indítási jegyzék tartalmazza: - az egyes forgalmi számok végállomási indulási és érkezési időpontjait, - a ki és beállások, váltások, átszerelések idejét, valamint tartalmazhat egyéb adatokat. c.) a teljesítmény adatok rész üzemgazdasági adatokat tartalmaz (pl.: előírt menetszám, kocsi-kilométer és férőhely-kilométer), d.) a beosztási keret rész forgalmi szám és szolgálati szám bontásban tartalmazza a járművezetők szolgálatra történő vezényléséhez szükséges adatokat. A forgalmi járatok beosztott járművezetői részére külön-külön indítási kártya készítendő, mely tartalmazza az előírt indítási és érkezési időpontokat, a részmenetidő-ellenőrzési pontokon való áthaladás idejét és az előírt csatlakozások biztosításának követelményét. Az indítási kártyát a menetrend készítő a menetrend részeként készíti el és juttatja el az üzemeltető üzemigazgatósághoz. Minden végállomást, ahol a járművezetők részére tartózkodó helyiség van, el kell látni mindazon viszonylatok menetrendjével, amelyek az adott végállomásról indulnak. A menetrendek eljuttatását és az érvényesség szerinti karbantartást a menetrendet készítő üzemigazgatóságnak kell elvégezni. 37, A menetrend jóváhagyása, módosítása, életbe léptetése A menetrendi alapadatok jóváhagyása, azok módosítása a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik. A menetrend életbe léptetése a meghirdetéssel történik. A meghirdetés a társaság feladata. 8/23
38, A menetrendi anyag szétosztása A menetrend elkészítési felelősségét forgalmi és műszaki vezérigazgató-helyettesi utasítás szabályozza. A jóváhagyott menetrendet az életbe lépés előtt meg kell küldeni az érdekelt szervezeti egységeknek úgy, hogy a személyzet vezénylése és a forgalmi munkalap nyomtatása elvégezhető legyen. A menetrendi hirdetményeket legalább 1 nappal a változás előtt kell az érintett megállóhelyeken a társaság ezzel megbízott szervezeti egységének elhelyezni. 39, A menetrend betartása A menetrendben előírt menetidőket és közlekedési rendet be kell tartani és tartatni. Attól csak rendkívüli esetekben szabad eltérni, ha az eltérést a személy- és vagyonbiztonság megóvása, valamint a forgalom biztonsága megköveteli. A járművezetőnek rendelkeznie kell a viszonylat menetrendjének betartásához szükséges megfelelő adatokkal (indítási kártya). A végállomásról elindulni csak akkor szabad, ha a menetrendben meghatározott indulási idő elérkezett. Ettől eltérni csak az arra jogosult személy külön utasításra szabad. 40, Rendkívüli járatok Rendkívüli járatnak minősül a forgalmi járat kivételével minden más járat. Rendkívüli járat lehet: a) szolgálati járat; b) különjárat; c) tanulójárat; d) próbajárat; e) pótló járatok. A rendkívüli járatokat jelzéssel kell ellátni. a.) Szolgálati járat A szolgálati járat a társasági munkavállalók munkába járása, illetve munkából történő hazautazása céljából közlekedik. A szolgálati járat útvonalán kijelölt megállóhelyeken az utasok fel- és leszállását igény szerint biztosítani kell. A szolgálati járatok részére szolgálati menetrendet kell készíteni. b.) Különjárat A különjárat megrendelésre közlekedhet. Különjáraton az oda beosztottakon kívül csak a megrendelő, illetve az általa meghatározott személyek utazhatnak. A nem menetrendbe beépített különjárati feladat teljesítése után a járművezetőnek haladéktalanul utasítást kell kérnie az üzemigazgatósági forgalomirányítótól a további szolgálatra. A különjárati diszpozíciót a teljesítéskor le kell igazoltatni, és azt a váltáskor a váltó járművezető részére, végzéskor az üzemigazgatósági diszpécsernek igazoltan át kell adni. c.) Tanulójárat A járművezetők gyakorlati oktatása, valamint vizsgáztatása céljából közlekedhet. Tanulójáratként csak a vonatkozó rendeletek szerint felszerelt és kialakított (pótfék, pót-visszapillantó tükrök, stb.) jármű közlekedhet, kivéve, ha a tanuló már rendelkezik D kategóriás vezetői engedéllyel (társasági átképzés, típusképzés esetén). A tanulóvezető mellett a gyakorlati oktatás során mindig lennie kell egy szakoktatónak, aki a tanulóvezető munkáját irányítja és ellenőrzi. A tanulóvezető a szakoktató felügyelete nélkül a közúti forgalomban a járművet nem vezetheti, a motort nem indíthatja be, és a rögzítőféket nem oldhatja fel. A tanulóvezető a felsoroltakon kívül más tevékenységet is csak akkor végezhet önállóan (pl.: ajtónyitás), ha arra előzetesen a szakoktatótól engedélyt kapott. A tanulójáraton utas nem szállítható; a beosztottakon, illetve vizsgázókon kívül csak azok utazhatnak, akiknek a szakoktató, illetve a vizsgabiztos erre engedélyt ad. d.) Próbajárat A megjavított, vagy kísérleti jármű forgalomba állítása előtt, a javítás ellenőrzése, illetve kísérleti tapasztalatszerzés céljából közlekedik. A próbajáraton csak a javítás minőségét, illetve a jármű működését ellenőrző személyek utazhatnak. Más személyeknek tilos a próbajáraton tartózkodni. A forgalmi szempontból történő vonalbejárást is próbajáratnak kell tekinteni (útvonal, megállóhely meghatározása, létesítése, módosítása). e.) Pótló járatok Pótló járat kötöttpályás vagy felsővezetékhez kötött járművek forgalmának zavara, vagy előre tervezett szüneteltetése esetén közlekedhet. Pótló járat közlekedtetéséről minden esetben külön rendelkezni kell. A rendelkezéssel együtt a tervezett pótló járatok részére menetrendet célszerű 9/23
kiadni. Forgalmi zavar esetén a pótlásra operatívan kell rendelkezni, míg előre tervezhető esetben a pótlás mikénti lebonyolítására végrehajtási utasítást kell kiadni. Pótló járat csak abban az esetben indítható, ha: - útvonala előzetesen meghatározott, és ezzel együtt az útvonalon a megállóhelyek ki vannak jelölve, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ki vannak építve, vagy - a pótló járat a pótlandó jármű útvonalát és megállóhelyeit biztonságosan használni tudja. A villamospótló járatra vonatkozó külön szabályokat az 1. sz. Függelék tartalmazza. III. FEJEZET A JÁRATOKRA VONATKOZÓ JELZÉSEK 41, A járművön lévő jelzések A járművön a jelzéseket táblán vagy programozható kijelzőberendezéssel kell feltüntetni. a.) Homlokirányjelzés A homlokirányjelző a jármű homlokfalán alkalmazott jelzés, amely annak viszonylatára utal. A homlokirányjelző alkalmazása kötelező. Elhelyezni a homlokfalon, vagy a szélvédő üveg felső részén lehet. A jelzést meg kell ismételni a jármű hátsó falán, vagy a hátsó ablaküvegen belül kialakított helyen. - Forgalmi járat viszonylatjelzése: fehér alapon fekete, gyors- és expresszjáratokon piros számmal, illetve betűkkel a viszonylat számát illetve jelét, valamint két végállomásának nevét kell feltüntetni. Közigazgatási határt átlépő viszonylatok tábláin átlós barna színű csíkjelölés van. - A forgalomból a telephelyre beálló járművet fehér alapon piros színű betűkkel GARÁZSMENET feliratú irányjelzéssel kell ellátni, melyen fel kell tüntetni a telephely megnevezését is. A feliratok mellett feltüntethető annak (azoknak) a viszonylatnak (viszonylatoknak) a száma illetve jele, amely (amelyek) útvonalán a jármű a telephelyre beáll. - A rendkívüli járatokat a járat jellegétől függően fehér alapon fekete színű betűkkel: a) SZOLGÁLATI JÁRAT; b) KÜLÖNJÁRAT; c) TANULÓJÁRAT; d) PRÓBAJÁRAT; e) PÓTLÓ JÁRAT (a pótlás jellegének megfelelő jelzéssel) feliratú jelzéssel kell ellátni. b.) Oldalirányjelzés Az oldalirányjelzés a jármű oldalán alkalmazott jelzés, amely annak viszonylatára utal. Az oldalirányjelzés alkalmazása kötelező. Elhelyezni a jobb oldalfalon vagy ablakban lehet úgy, hogy kívülről jól látható legyen. Csuklós jármű esetén a jelzést a csuklórészen is el kell helyezni. Forgalmi járat oldalirányjelzése: fehér alapon fekete, gyors- és expresszjáratokon piros számmal, illetve betűkkel a viszonylat számát illetve jelét, valamint két végállomásának nevét kell feltüntetni. Közigazgatási határt átlépő viszonylatok oldaliránytábláin átlós barna színű csíkjelölés van. Az oldaliránytábla járműbelső felőli oldalának tartalmaznia kell a járat számát és megállóinak átszállási lehetőségekkel kiegészített felsorolását. c.) Programozható kijelzőberendezés Programozható kijelzőberendezés homlok- és oldalirányjelzés adására egyaránt alkalmazható. Programozható kijelző berendezés esetében a belső kijelzőnek a járat számát, a soron következő megálló nevét és a hozzá tartozó átszállási lehetőségeket kell mutatnia. A programozható kijelzőberendezés használatára, kezelésére vonatkozó előírásokat a társaság végrehajtási utasításban köteles szabályozni. Ha a kijelzőberendezés közúti forgalomban való részvétel közben meghibásodik, a járművel utasok nélkül a végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 42, Megállóhelyi jelzések A forgalmi, garázsmeneti és a pótló járatok megállóhelyeit a KRESZ erre vonatkozó pontjában meghatározott " Autóbusz megállóhely" jelzőtáblával kell megjelölni. A jelzőtábla alatt mindig el kell helyezni a megállóhely jellegére utaló kiegészítő táblát is. A kiegészítő tábla téglalap alakú, fehér színű, rajta fekete színnel egyes megállóhelyeken M betű, kettős megállóhelyeken MM betű. 10/23
Szabványon kívüli megállóhely jelzőtáblákat (pl. műemléki környezetben) külön hatósági engedéllyel lehet alkalmazni. A megállóhely elhelyezésének és kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban (jogszabályokban) foglalt rendelkezéseknek. A megállóhely szükség esetén jelölhető a KRESZ erre vonatkozó pontjában meghatározott Megállóhely" útburkolati jellel is. " A végállomásokon a megállóhelyeket az előzőekben meghatározott módon kell kialakítani. Egy végállomáson a különböző forgalmi feladatok szétválasztása céljából egy viszonylat részére több megállóhely is kijelölhető (pl.: leszállóhely, tárolóhely stb.). A végállomás forgalmi rendjét a társaság végrehajtási utasításban köteles szabályozni. 43, Végállomási jelzőberendezések A végállomásokon a járműforgalom szabályozására, valamint az utasok tájékoztatására különféle jelzőberendezéseket lehet alkalmazni. Az alkalmazott jelzéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy azok a közúti jelzésekkel ne legyenek összetéveszthetőek, valamint a közlekedés más résztvevőjét ne zavarják. A végállomási jelzőberendezések működtetését kezelési szabályzatban, a velük adott jelzések értelmezését és a jelzésekhez tartozó feladatok végrehajtását, valamint a le- és felszállás, a szolgálat átadás-átvétel, a járművek esetleges tárolásának, takarításának, javításának, a jegykezelő készülék (kód) beállításának, stb. módját és helyét az adott végállomásra vonatkozó végrehajtási utasításban kell szabályozni. IV. FEJEZET A JÁRMŰVEK BERENDEZÉSEI 44, A járművek műszaki állapota A járművek műszaki állapotáért, a berendezések karbantartásáért és javításáért az üzemigazgatóság műszaki szakszolgálata a felelős. A járművezető részére csak olyan járművet lehet átvételre kijelölni, mely a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel, minden berendezése üzemképes állapotban van, a szükséges tartozékokkal és felszerelési tárgyakkal el van látva és ezt a műszaki szakszolgálat kijelölt munkavállalója ellenőrizte. Az ellenőrzés megtörténtét a járművet kísérő dokumentumban kell bejegyezni. A járművezető felelős a jármű berendezéseinek előírásszerű használatáért, és törekednie kell azok kíméletes kezelésére. A járművek forgalom közben történő meghibásodása esetén a járműtípusokra kiadott hibaelhárítási utasítások szerint kell eljárni. Minden műszaki eseményt, amelyet a járművezető elhárítani nem tud, köteles az üzemigazgatósági, illetve a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének jelenteni. 45, A járművek világítása A járműveket éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A jármű világítását indokolatlanul bekapcsolva tartani nem szabad! A járművek külső részét mindenkor a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell kivilágítani. A külső világítást a telephelyen történő járműátvételkor kipróbálás végett be kell kapcsolni. A külső világítás hibája esetén a járművet közúti forgalomba vinni tilos! A jármű teljes utastéri világítását a telephelyen történő járműátvételkor kipróbálás végett, a közúti forgalomban pedig éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok esetén, továbbá alagutakban, aluljárókban történő áthaladás idejére be kell kapcsolni. Az utastéri világítás üzemképtelensége esetén a járművet közúti forgalomba vinni tilos! Ha a jármű utastéri világítása a közúti forgalomban való részvétel közben éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között teljes egészében meghibásodik, akkor utasokat szállítani tilos! A járművel utasok nélkül a végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. Ha a jármű utastéri világítása a közúti forgalomban való részvétel közben részlegesen meghibásodik, de legalább felerészben működik, akkor utasokat szállítva a végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. A végállomásokon való tartózkodás közben a motor leállításával együtt az utastéri világítást - az egyenletesség biztosításával - a felére kell csökkenteni az akkumulátor kímélése érdekében. 11/23
A jármű utastéri ajtóinál lépcsővilágítást kell alkalmazni. A lépcsővilágítás teljes vagy részleges meghibásodásakor éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok esetén utasokat szállítani tilos! A járművel utasok nélkül a végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 46, Kormányberendezés Járműátvételkor meg kell győződni a kormány holtjátékáról, amely nem lehet nagyobb, mint az adott típusra meghatározott érték. Hibás kormányberendezéssel a járművet közúti forgalomba vinni tilos! Ha a kormányberendezés a közúti forgalomban való részvétel közben hibásodik meg, akkor a haladó járművet haladéktalanul meg kell állítani. Az eseményt a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének azonnal jelenteni kell. A hiba kijavításáig elindulni tilos! Ha a hibát a helyszínen nem sikerül elhárítani, a járművet emelve kell a telephelyre vontatni a vonatkozó jogszabályok betartásával. 47, Kerekek és gumiabroncsok A telephelyről a közúti forgalomba csak olyan járművel szabad elindulni, melynek gumiabroncsait a járművezető rátekintéssel ellenőrizte. Tilos a járművet forgalomba adni, ha bármelyik gumiabroncs nyomása, a futófelület profilmélysége nem az előírásoknak megfelelő, illetve ha azon szakadás, kidudorodás vagy más sérülés látható. A közúti forgalomban való részvétel közben a járművet úgy kell vezetni, hogy a kerekek a járdára vagy járdaszigetre ne menjenek fel, illetve a gumiabroncs széle a szegélyt ne érintse. Ha a jármű valamelyik gumiabroncsa a közúti forgalomban való részvétel közben hibásodik meg, akkor a haladó járművet azonnal meg kell állítani, és lehetőleg félre kell állni. A hiba kijavításáig elindulni tilos! Az eseményt a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének azonnal jelenteni kell. Gumiabroncs hiba esetén a műszaki szakszolgálat helyszínre érkező illetékesének rendelkezése szerint kell eljárni. 48, Fékezés Üzemi fékezésnek nevezzük, amikor előre látott esetben kell a járművet az üzemi fékberendezéssel megállítani, illetve a sebességet szabályozni. Vészfékezésnek nevezzük, amikor a lehető legrövidebb fékút megtételével kell a jármű sebességét a lehető legrövidebb idő alatt csökkenteni, a járművet megállítani. Fékezéskor mindig figyelembe kell venni a jármű sebességét, az útviszonyokat, valamint a jármű terhelését. Az üzemi fékezést mindig idejében kell megkezdeni, hogy a jármű sebessége egyenletesen és lökésmentesen csökkenjen, és a biztonságos megállításhoz szükséges fékút rendelkezésre álljon. 49, Üzemi fék Az üzemi fékberendezés akkor működőképes, ha a fékezőerő folyamatosan szabályozható, illetve a fékezés egyenletesen, lökésmentesen és egyenes nyomvonalon hajtható végre. A járművet átvevő járművezető még a telephely területén köteles ellenőrizni az üzemi fék működőképességét. Hibás üzemi fékkel a járművet közúti forgalomba vinni tilos! Ha az üzemi fék menet közben hibásodik meg, akkor a biztonsági fékkel kell a járművet minél előbb - lehetőleg a közlekedés veszélyeztetése nélkül - megállítani. Az eseményt a forgalomirányító szolgálat illetékesének azonnal jelenteni kell. A hiba kijavításáig elindulni tilos! Ha az üzemi fék a helyszínen nem javítható, a járművet merev rúddal, vagy emelve kell a telephelyre vontatni a vonatkozó jogszabályok betartásával. 50, Rögzítőfék (biztonsági fék) A rögzítőfék egyben a jármű biztonsági fékberendezése is (lassulási értéke 2,5 m/s 2 ). A rögzítőfék a jármű hosszan tartó, biztonságos rögzítésére szolgál. A rögzítőfék akkor üzemképes, ha az álló járművet 20 %-os (csuklós autóbusz esetén 12%-os) lejtőn vagy emelkedőn teljes terheléssel is tartósan és biztonságosan állva tartja. A járművet átvevő járművezető még a telephely területén köteles ellenőrizni a rögzítőfék működőképességét. Ha a járművezető elhagyja a vezetőfülkét, köteles a járművet rögzítőfékkel rögzíteni. Amennyiben a jármű elhagyása lejtős 12/23
(emelkedős) végállomáson történik, kötelező a kerékfogó-ék használata. Ha a járművezető rögzítőfék hibát állapít meg, a végállomásról elindulnia nem szabad. Amennyiben a rögzítőfék a két végállomás között hibásodik meg, a haladó járművet meg kell állítani. Az álló járműről az utasokat le kell szállítani. A rögzítőfék hibás járművet a rendelkezésre álló parkfékkel és a kerékkitámasztó ékekkel rögzíteni kell, majd az eseményt jelenteni kell a forgalomirányító szolgálat illetékesének. 51, Kiegészítő fékek A fékbetétek kímélése érdekében a hajtóműfék (lassítófék) használata kötelező. Az ajtófék az utasajtók kinyitásakor automatikusan rögzíti a járművet. Az ajtóféket üzem közben kikapcsolni tilos! A parkféket a jármű vezetője elektromos úton hozza működésbe. Csak addig használható, amíg a járművezető a járművével a forgalomban részt vesz (pl. járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék tilos jelzésénél várakozik). Minden egyéb esetben rögzítőfék használata kötelező (lásd 50. pont). A kiegészítő fék nem helyettesíti a rögzítő féket! 52, Vezetőfülke A vezetőfülkében menet közben csak az oda beosztott járművezető tartózkodhat. A vezetőfülke ajtaját menet közben csukva és rögzítve kell tartani. Nem kell a vezetőfülke ajtaját menet közben becsukni, ha a munkamódszer-átadó csak a nyitott fülkeajtón át tudja a járművezető munkájával kapcsolatos felvilágosításokat megadni. Ha a járművezető a járművet elhagyja, a vezetőfülke ajtaját köteles bezárni. Ha a vezetőfülke ajtó meghibásodik, a járművel a végállomásról elindulni nem szabad. Amennyiben a vezetőfülke ajtó a két végállomás között hibásodik meg, a járművel utasokat szállítva a végállomásig kell közlekedni. A végállomáson intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. Ha a vezetőfülke ajtó úgy hibásodott meg (pl.: nem záródik), hogy utasvagy egyéb baleset veszélye áll fenn, akkor a végállomásig utasok nélkül kell közlekedni. 53, Visszapillantó tükör A járművön lévő bármely visszapillantó tükör használhatatlansága esetén a járművet félre kell állítani, és az eseményt a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének jelenteni kell. Ha a megállóhelyek valamelyike olyan ívben van, hogy ott a járművön levő visszapillantó tükörből nem ellenőrizhető a le- és felszállás, akkor oszlopra szerelt visszapillantó tükröt kell elhelyezni. 54, Védőfüggöny A vezetőfülkét védőfüggönnyel kell felszerelni, és azt az utastér-világítás működésekor behúzva kell tartani, mert annak elmulasztása esetén a világítás zavarja a járművezetőt a látásban. 55, Jegyérvényesítő készülék A jegyérvényesítő készülék kezelésével kapcsolatos minden tudnivalót társasági végrehajtási utasításban kell szabályozni. 56, Indulásjelző berendezés Az indulási jelzés adására az utastérben elhelyezett hangjelzést adó indulásjelző berendezés szolgál. Az indulásjelző berendezésnek a jármű típusától függően lehet olyan változata is, ahol az akusztikai jelzéssel együtt az utastérben optikai jelzés is működik. A járművet átvevő járművezető az indulásjelző berendezés működőképességét még a telephely területén köteles ellenőrizni. Ha a közúti forgalomban való részvétel közben az indulásjelző berendezés meghibásodik, akkor a továbbközlekedés módját az határozza meg, hogy a hangerősítő berendezés üzemképes, vagy nem. Ha a hangerősítő berendezés üzemképes, akkor a végállomásig utasokat szállítva kell közlekedni, és a hangerősítő alkalmazásával szóban kell felhívni az utasok figyelmét az ajtók záródására. Ha a hangerősítő berendezés is üzemképtelen, akkor az utasokat a megállóhelyen le kell szállítani, és utasok nélkül kell a végállomásig közlekedni. A végállomáson intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 13/23
57, Utastéri ajtók Az utastéri ajtókat a járművezető kezeli távvezérléssel a vezetőfülkéből. A távműködtetésű utastéri ajtók nyitott vagy csukott állapotát jelzőlámpával a műszerfalon vissza kell jelezni. A visszajelző lámpa fénye a kék kivételével bármilyen színű lehet. Egyes járműtípusoknál az ajtónyitás annál az ajtónál következik be, ahol az utas nyomó- vagy billenőgomb benyomásával kéri. A jármű vezetője az ajtónyitást csak engedélyezi ezeken a típusokon. Az utastérben kezdeményezett vésznyitást a műszerfalon jelzőlámpa jelzi. A járművet átvevő járművezető a telephely területén köteles meggyőződni a távműködtetésű utastéri ajtók és a visszajelzők működőképességéről. Ha a közúti forgalomban való részvétel közben valamelyik távműködtetésű utastéri ajtó meghibásodik, akkor a végállomásról elindulni nem szabad. Ha a meghibásodás a két végállomás között lép fel, az utasokat tovább szállítani tilos, a végállomásig utasok nélkül kell közlekedni. A végállomáson intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 59, Leszállásjelző Leszállásjelzést az utasok adhatnak a járművezető részére az utastéri ajtók közelében elhelyezett nyomógombok segítségével. A nyomógombok megnyomása után a leszállási szándékot a vezetőfülke műszerfalán elhelyezett jelzőlámpa jelzi, továbbá világít az ajtónál elhelyezett ellenőrző lámpa is. Ha a leszállásjelző lámpája világít, a járművezető köteles a járművet a viszonylat következő megállójában megállítani, és a szükséges utastéri ajtókat kinyitni, illetve az ajtók nyithatóságát engedélyezni. A járművet átvevő járművezető a telephely területén köteles meggyőződni a leszállásjelző berendezés működőképességéről. Hibás leszállásjelzővel utasforgalomba állni tilos! Ha a leszállásjelző a vonalon hibásodik meg, akkor a járművet a járatra vonatkozó összes megállóhelynél meg kell állítani, és azt az ajtót, amelynél a leszállásjelző meghibásodott ki kell nyitni (akkor is, ha a többi ajtónál leszállási szándékot nem jeleztek). Leszállásjelző hibával a jármű forgalomban maradhat, de ha van lehetőség a végállomáson a hibát kijavíttatni úgy, hogy az forgalmi zavart nem okoz, akkor a javítást el kell végeztetni. 58, Vészcsengő A vészcsengőt a jármű utasterében elhelyezett vészcsengő nyomógombok bármelyikének megnyomásával lehet működésbe hozni. A vészcsengővel jelzés adható minden olyan esetben, amikor a jármű közlekedésével kapcsolatban bárkinek a testi épsége, vagy az üzem biztonsága veszélyben van. A vészcsengő működőképességéről - minden nyomógombról külön-külön - a járművezető még a telephely területén köteles meggyőződni. Ha a vészcsengő, vagy bármelyik nyomógomb nem működik, a járművet utasforgalomba vinni tilos! Ha a vészcsengő a megállóhelyről való kiindulás közben jelez: vészfékezéssel; ha a két megállóhely között: üzemi fékezéssel azonnal meg kell állni. Megállás után elindulni csak akkor szabad, ha a járművezető meggyőződött a vészjelzés okáról és az elindulás veszélytelenségéről. Ugyanígy kell eljárni akkor, ha a vészjelzővel a jármű álló helyzetében adtak vészjelzést. Ha a közúti forgalomban való részvétel közben a járművezető a vészjelző meghibásodását állapítja meg, akkor utasok nélkül kell a végállomásig közlekedni. A végállomáson intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 60, Kerékkitámasztó ék A kerékkitámasztó ék a jármű rögzítésére szolgál. Minden járművet a közúti forgalomban való részvétel közben legalább kettő kerékkitámasztó ékkel kell ellátni. Ha a járművet kerékkitámasztó ékkel kell rögzíteni, akkor vízszintes talajon a két éket az egyik nem kormányzott kerék előtt és mögött, lejtős úton mindkét éket a lejtő felőli oldalról kell a nem kormányzott kerekek alá helyezni. Kerékkitámasztó ékkel kell rögzíteni a járművet akkor, ha a rögzítőfék meghibásodott, valamint azokon a végállomásokon, ahol az átlagosnál meredekebb lejtviszonyok miatt a jármű elgurulásának a veszélye fennáll. A lejtős végállomásokon csak akkor kell a járművet a kerékkitámasztó ékkel rögzíteni, ha a járművezető a járművet elhagyja. Mindazokat a végállomásokat, ahol a kerékkitámasztó ék használata kötelező, végrehajtási utasításban kell felsorolni. A járművet átvevő járművezető a telephely területén köteles meggyőződni a kerékkitámasztó ékek meglétéről és használhatóságáról. 14/23
61, Hangerősítő berendezés A hangerősítő berendezés az utasok tájékoztatására szolgál. A járművezető az utasforgalomban köteles a megállóhelyeket, valamint a forgalommal kapcsolatos más információkat bemondani. A telephelyen történő járműátvételkor a hangerősítő berendezés üzemképességéről meg kell győződni. A forgalmi utasításban előírt esetekben használata kötelező. Hibás hangerősítő berendezéssel a jármű utasforgalomba nem vihető. Hangerősítő berendezés hibája esetén a végállomásról elindulni nem szabad. Ha a hangerősítő berendezés a két végállomás között hibásodott meg, akkor utasokat szállítva a végállomásig kell közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. 62, Egyéb berendezések A járműveket fűtési időszakban csak üzemképes fűtőberendezéssel lehet forgalomba adni. A jármű fűtésével kapcsolatos feladatokat végrehajtási utasításban kell szabályozni. V. FEJEZET A JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSE 63, Járművek átvétele, elindulás a telephelyről A telephelyről a közúti forgalomba induló járművet a telephely műszaki szakszolgálatnak kell kiállítania, majd átadnia a járművezetőnek. A telephelyről csak olyan üzemképes jármű vihető ki a közúti forgalomba, amely el van látva a járművet kísérő dokumentummal. A járművet kísérő dokumentummal történő ellátásáért az üzemigazgatóság felelős. A járművet kísérő dokumentumot a járművezetőnek szolgálata során értelemszerűen, folyamatosan vezetnie kell. A jármű átvételét a szolgálati beosztásban meghatározott időben kell megkezdeni, és az adott típusú jármű kezelési szabályzatában előírtaknak megfelelően úgy kell végrehajtani, hogy az átvétel az indulási időig befejeződjön. Az adott típusú jármű kezelési szabályzatában kell meghatározni mindazon berendezések ellenőrzésének módját, melyek működőképességéről a jármű biztonságos forgalomba helyezésének érdekében a járművezetőnek meg kell győződnie. Ha a járművezető a járművön hiányosságot vagy hibát állapít meg, azonnal jelentenie kell az üzemigazgatósági diszpécsernek, aki köteles intézkedni a hiány pótlására, illetve a hiba kijavítására. A telephelyről történő kihaladás után az elsőnek érintett megállóhelytől a forgalmi járatnak utasokat kell szállítani. 64, Beállás a telephelyre A forgalmi járatként közlekedő jármű csak a menetrendben előírt időben vagy az arra jogosult külön utasítására állhat be a telephelyre. Beállás esetén az előírt garázsmeneti útvonal betartásával kell közlekedni. Az előírt útvonaltól csak rendkívüli esetben lehet eltérni, és az eltérést a telephely diszpécserének a járművezető jelenteni köteles. A telephelyre beálló járművet " Garázsmenet" feliratú homlokirányjelzéssel kell ellátni. Ha a társaság előírja, " Garázsmenet" feliratú oldalirányjelzést is alkalmazni kell, egyébként az oldalirányjelzéseket el kell távolítani. Az irányjelzés(eke)t a viszonylat utolsónak érintett végállomásán kell a járművezetőnek a járművön elhelyeznie, illetve eltávolítania. A telephelyre beálló forgalmi járatokon az utolsónak érintett megállóhelyig utasokat kell szállítani. Rendkívüli esetben a forgalmi járat csak akkor állítható be a telephelyre, ha intézkedésre jogosult személy arra utasítást ad. A telephelyre való beállás után a jármű átadása a telephely technológiai rendjében meghatározott helyen és módon történhet. 65, Jármű átadása és átvétele a váltás helyén A forgalmi járatként közlekedő jármű telephelyen kívüli átadása és átvétele csak a szolgálati beosztásban megjelölt helyen és időben történhet. Kivételt képez az előre nem látható, nem tervezhető esemény miatt történő átadás (átvétel), amikor a váltás helyét és idejét a feljebbvaló a körülményeknek megfelelően operatívan határozza meg. A váltás helyén az átadó járművezető szóban köteles tájékoztatni az átvevő járművezetőt a járművel és a forgalommal kapcsolatos észrevételeiről. 15/23
66, Felszállási helyre történő beállás Ha a végállomáson külön leszálló- és felszállóhely létesült, akkor az utasok leszállása után - ha a felszállóhelyen más jármű nem tartózkodik - a menetrendben indulóként meghatározott járművel a felszállási helyre beállva kell az indulási idő elérkezését megvárni. A jármű indulásáig az ajtókat nyitva kell tartani. Abban az esetben, ha a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 0 o C-ot és a menetrendben meghatározott indulásig várakozni kell, de az utasforgalom nagysága nem indokolja a jármű összes ajtajának nyitva tartását, akkor ez idő alatt csak a jármű 1. ajtajának nyitva tartása megengedett. Indulás előtt azonban ebben az esetben is a jármű összes ajtaját ki kell nyitni és csak szabályos indításjelzés után szabad becsukni. Ha a végállomási várakozás közben az utasforgalom hirtelen megnő, akkor az összes ajtó kinyitásával kell a felszállási lehetőséget megteremteni. 67, Megállás a megállóhelynél A megállóhelynél a járművet egyenletes lassítással, üzemi fékezéssel úgy kell megállítani, hogy a jármű homlokfala a jelzőtáblával egy vonalban helyezkedjen el, és az utasok le- és felszállása a járdára vagy járdaszigetre történjen. A megállóhelynél egyszerre csak egy jármű állhat meg. Kettős megállóhelynél egyszerre kettő jármű is megállhat; a másodikként érkező járműnek közvetlenül az első mögött kell megállnia és az esetleges átszállások megkönnyítése érdekében az ajtókat mindkét járművön ki kell nyitni. A forgalmi járatnak valamennyi, a menetrendben meghatározott megállóhelynél meg kell állnia, ha a megállóban utas tartózkodik, vagy a járművön leszállási szándékot jeleztek. Megállás után a megfelelő távműködtetésű utastéri ajtókat ki kell nyitni, illetve az ajtónyitást engedélyezni kell. Ha a járművön leszállási szándékot nem jeleztek, a megállóhelyet mindig olyan sebességgel kell megközelíteni, hogy a járművezető kétséget kizáróan meg tudjon győződni arról, hogy a megállóhelynél utas nem tartózkodik. A megállóhely mellett megállás nélkül elhaladni csak akkor szabad, ha a járművezető meggyőződött a továbbhaladás veszélytelenségéről. 68, Utasok le- és felszállása Az utasok le- és felszállása a megállóhelyen történhet. A távműködtetésű ajtókat csak a jármű álló helyzetében szabad kinyitni, illetve az ajtónyitást engedélyezni. Az utasok le- és felszállását a visszapillantó tükör segítségével figyelemmel kell kísérni. Ha a külső ajtónyitó gomb meghibásodik, vagy az utas valamilyen okból az ajtót nem képes kinyitni, akkor a jármű vezetője az un. vésznyitóval valamennyi utasajtót kinyitva biztosítja a fel- és leszállást. A le- és felszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónak leszálló utas a talajon áll, és a járművet elengedte, illetve felszálláskor a távműködtetésű utastéri ajtók becsukódását nem akadályozza. Ha rendkívüli esemény történt, a járművezető engedélyt adhat az utasok le- és felszállására a megállóhelyen kívül is. Megállóhelyen kívül a távműködtetésű ajtókat kinyitni, illetve a nyitásra engedélyt adni csak akkor szabad, ha a járművezető meggyőződött a le- és felszállás veszélytelenségéről. Az utasokat a hangerősítő berendezésen keresztül az ajtók kinyitásáról, illetve a nyitás engedélyezéséről, valamint a leszállással járó veszélyekről tájékoztatni kell. 69, Elindulás A járművezető akkor indíthatja el a járművet, ha: a) az indulásjelző berendezéssel az indulásjelzést megadta; b) a távműködtetésű utastéri ajtók becsukódásáról visszajelzést kapott és meggyőződött az ajtók zárt állapotáról (visszapillantó tükör); c) meggyőződött arról, hogy a jármű indításának egyéb akadálya nincs. A járművezető az indulásjelzést akkor adhatja meg, ha az utasok le- és felszállása befejeződött. Az indulásjelzés megadása után - a jelzés folyamatos működése közben - 3-5 másodperc múlva szabad a távműködtetésű ajtókat csukni, ha ennek egyéb akadálya nincs. Ha valamilyen oknál fogva valamelyik ajtó nem záródik, akkor a járművezető köteles meggyőződni annak okáról, s ettől függően megkísérelni az ajtó ismételt zárását. (Lehetőség szerint az ajtók újranyitásáról az utasokat a hangerősítő berendezésen keresztül tájékoztatni kell.) Ha valamilyen oknál fogva nem tud elindulni a járművezető, akkor az indulásjelzést törölni kell, és ha az elindulás lehetőségei adottak, akkor újból indulásjelzést kell adni. 16/23
A megállóhelyről történő elindulás veszélytelenségéről a jármű vezetője a KRESZ erre vonatkozó szabályait figyelembe véve köteles meggyőződni. Ha két megállóhely között történt megállás után a távműködtetésű ajtók kinyitása szükségessé vált, a jármű indítása előtt az utasokat a hangerősítő berendezésen keresztül az indulásról tájékoztatni kell. A továbbiakban ugyanúgy kell eljárni, mintha megállóból történne az elindulás. 70, Kikerülés, előzés Megállóhelyen álló, azonos viszonylaton közlekedő járművet kikerülni csak akkor szabad, ha a) a kerülni szándékozó járművön az utasok leszállási szándékot nem jeleztek; b) a kerülni szándékozó jármű vezetője meggyőződött arról, hogy a megállóban álló járműre valamennyi utas fel tud szállni. c) ha a saját menetrendi idejében érte utol az előtte haladót, de törekedni kell arra, hogy az eredeti forgalmi sorrend lehetőleg már a végállomáson visszaálljon. Különböző viszonylaton közlekedő járművek csak akkor kerülhetik egymást, ha az adott megállóhelytől a végállomásig az érintett járművek útvonala és valamennyi hátralévő megállóhelye azonos. Ebben az esetben az azonos viszonylaton közlekedő járművekre vonatkozó szabályok a) és b) pontjában leírtakat kell figyelembe venni. Azonos viszonylatú járművek egymást csak abban az esetben előzhetik, ha az előzni szándékozó jármű az előtte haladót a saját menetidejében utolérte. Az előzés végrehajtásánál a megengedett sebességet túllépni és visszaelőzni tilos. Ha a jármű a közvetlen forgalomirányításba be van kapcsolva, akkor a kikerülést és az előzést csak a forgalomirányító engedélyével szabad végrehajtani. Forgalmi szempontból nem minősül kikerülésnek, ha a kikerülést végrehajtó jármű olyan viszonylaton közlekedik, melynek az adott megállóban nem kell megállnia. 71, Hátrafelé közlekedés (tolatás) A hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. A mozgást csak arra alkalmas személy irányíthatja. A hátrafelé közlekedést irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy: a) a jármű mögött lévő teret biztonságosan át tudja tekinteni; b) a mozgó jármű a testi épségét ne veszélyeztesse és c) a járművezető a visszapillantó tükörből mindvégig lássa. A járművel azonnal meg kell állni, ha az irányító személy a visszapillantó tükörben nem látható. Ha a jármű mögött keresztirányú forgalom van, akkor a tolató járművet meg kell állítani. Ehhez a mozgást irányító személynek fel kell emelnie a karját. A mozgás sebessége legfeljebb 5 km/h lehet. 72, Sebességkorlátozás A közlekedés biztonsága érdekében lakott területen kívül (autópálya és autóút kivételével) is legfeljebb 50 km/ó sebességgel lehet közlekedni. 73, Járművezetői jegyellenőrzés és jegyárusítás A járművezetői jegyellenőrzési és jegyárusítási tevékenységet külön társasági utasításban kell szabályozni. VI. FEJEZET RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 74, Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan zavart vagy akadályt, amely a forgalmi járatok közlekedését gátolja, illetve menetrendtől való eltérést okoz. 75, Bejelentési kötelezettség A járművezető köteles azonnal bejelentést tenni a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének a következő eseményekről: - személyi sérüléses baleset, - anyagi káros baleset (megegyezés hiányában azonnal, megegyezés esetén a végállomásról), 17/23
- forgalmi zavar, - közúti jelzések hiánya, közlekedést veszélyeztető úthiba (vízelöntés, út beszakadás, fa kidőlés, nagyfeszültségű vezeték leszakadás, stb.), - az utasok, a tömegközlekedés és egyéni forgalom bármilyen veszélyeztetése, - a társaság tulajdonát veszélyeztető rablás, betörés, rongálás, valamint minden egyéb ilyen irányú cselekmény, - tűzeset, - egyéb balesettel, forgalmi zavarral kapcsolatos káreset. A bejelentési kötelezettség elmulasztását a munkafegyelem megszegésének kell tekinteni. A jelentést vevő munkavállaló köteles az eseményről értesíteni mindazon szervezeti egységeket, akiknek a közreműködésére az elhárítás szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni köteles a megszüntetésre, valamint a lehetséges közlekedés biztosítására. A forgalom biztonságát veszélyeztető szándékos cselekmény gyanúja esetén rendőri intézkedést kell igénybe venni. 76, Baleseti helyszínelés A járművezetőnek baleseti helyszínelői intézkedést kell kérni a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserétől, és a baleseti helyszínelő megérkezéséig a járműve mellett a helyszínen kell maradnia az alábbi esetekben: a.) személyi sérüléses közlekedési baleset esetén, illetve ha annak gyanúja felmerül, b.) olyan baleseteknél, - ahol a résztvevők a felelősség kérdésében megegyezni nem tudnak, - az egyik fél a helyszínt elhagyja, - az idegen fél nem rendelkezik érvényes biztosítással, - az idegen fél nem hajlandó adatait a kárrendezéshez átadni, c.) külképviseleti, diplomáciai, valamint fegyveres testületek járműveivel történt baleseteknél, d.) külföldi állampolgár által vezetett, illetve külföldi rendszámú járművel történt összeütközés esetén, e.) minden saját jármű összeütközésnél, f.) telephelyen, üzemigazgatóságon belül történt közlekedési balesetek esetén. Vélt műszaki hiba miatt bekövetkezett esemény esetén az üzemigazgatósági diszpécsertől műszaki szakértőt is kell kérni. 77, A felelősség rendezése A járművezetők a felelősséget a 76. pontban felsoroltak kivételével a helyszínen önállóan rendezhetik. Saját hibás baleseteknél társaságunk járművezetője az idegen (vétlen) félnek csak érvényes és szabályosan kitöltött, a társaság biztosítója által rendszeresített felelősségvállaló dokumentumot (betétlap vagy baleseti bejelentő) adhat át. Idegen hibás baleseteknél, amennyiben az idegen fél a felelősségét a helyszínen elismerte és a tárgyidőszakra érvényes biztosítása van, valamint szabályosan kitöltött betétlapját vagy baleseti bejelentőjét (amelyen hibásságát egyértelműen elismerte) járművezetőnknek átadja, akkor azt a járművezető elfogadhatja. 78, Járművezetői jelentés közlekedési balesetről, káresetről A járművezető a munkaideje alatt bekövetkezett minden olyan balesetről, káresetről, amelyben érintett félként szerepel, legkésőbb a munkaidejének befejezése után közvetlenül köteles részletes írásos járművezetői jelentést tenni és ezt az üzemigazgatósági diszpécsernek leadni. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendők részletes szabályozását vezérigazgatói utasítás tartalmazza. 79, A jármű továbbhaladását akadályozó körülmények Ha a járművezető olyan akadályt észlel, amely a biztonságos közlekedést veszélyezteti, a járművet azonnal meg kell állítania. Meg kell állítani a járművet, ha a járművezető menet közben olyan jelenséget észlel, vagy olyan jelzést lát, illetve hall, amelyről arra lehet következtetni, hogy az utasok, vagy a szolgálatban lévő munkavállalók testi épsége, illetve a forgalom biztonsága veszélyben van. Továbbhaladás akadályoztatása esetén a járművezető köteles az utasokat tájékoztatni és értesíteni a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserét. 80, Félreállás Félreállni mindig olyan helyen szabad, ahol a félreállított jármű a forgalmat a lehető legkisebb mértékben akadályozza. A félreállást úgy kell 18/23
végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse az utasokat és a közlekedés többi résztvevőjét. Ha az utasítás másképp nem rendelkezik, akkor az utasokat a következő megállóhelyen kell leszállítani, és ezt követően kell félreállni. 81, Eljárás késés esetén A forgalmi járatként közlekedő jármű vezetője a menetrendhez viszonyított - bármilyen ok miatt bekövetkezett - késés okát, ha erre külön felszólítják, a szolgálat befejezésekor írásban köteles jelenteni. Ha szükséges, a végállomási tartózkodási idő rövidítésével a késés csökkentésére, esetleges megszüntetésére törekedni kell. A végállomási tartózkodási időt csökkenteni legfeljebb olyan mértékben lehet, amely nem veszélyezteti a szükséges technológiai műveletek biztonságos elvégzését. 82, Eltérés az előírt útvonalról A forgalmi járatként közlekedő járművek végállomásait és útvonalát társasági előírások határozzák meg. Attól csak akkor szabad eltérni, ha a járművezetőt erre feljebbvalója utasítja, vagy utasítás nélkül, ha azt olyan akadály teszi indokolttá, amely csak az útvonalról való eltéréssel kerülhető ki. Az útvonalról való eltérésről - még az eltérés előtt - az utasokat tájékoztatni kell. Ha az eltérés következtében igénybe vett útvonalon a járművezetőnek nincs kellő helyismerete, akkor úgy kell vezetnie a járművet, hogy a helyismeret hiánya miatt ne veszélyeztesse társaságunk anyagi eszközeit, illetve a közlekedés más résztvevőit. Az eltérés útvonalát úgy kell megválasztani, hogy az csak szilárd útburkolatú lehet. 84, Járműhiba A járművek műszaki hibái forgalmi szempontból a következők lehetnek: a) rendellenesség; b) meghibásodás; c) üzemképtelenség; d) mozgásképtelenség. Rendellenesség alatt olyan műszaki hibát kell érteni, amely a forgalom és az utasszállítás biztonságát nem befolyásolja. A jármű a telephelyre való beállásig forgalomban maradhat. A hibát legkésőbb a beálláskor a járművet kísérő dokumentumba be kell jegyezni. A hiba kijavítása a telephely műszaki szakszolgálatának feladata. Meghibásodás alatt olyan műszaki hibát kell érteni, amelynek fennállása esetén az utasok a végállomásig szállíthatók, de a jármű a forgalomban tovább nem maradhat. A végállomáson intézkedést kell tenni a hiba kijavítására vagy a jármű telephelyre történő beállítására. A telephelyre történő beálláskor az üzemképtelenségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Üzemképtelenség alatt olyan műszaki hibát kell érteni, amelynek fennállása esetén utasokat szállítani tilos. A járművel utasok nélkül a végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. Mozgásképtelennek kell a járművet minősíteni akkor, ha a megmozdulásból baleset, vagy anyagi kár származhat. Mozgásképtelenséget a forgalomirányító szolgálat illetékesének azonnal jelenteni kell. A járművet csak a műszaki szakszolgálat illetékes munkavállalója nyilváníthatja mozgásképessé. A jármű műszaki hibája esetén a forgalmi utasításban, valamint a jármű Kezelési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 83, Közlekedés vízzel elöntött úttesten Vízzel elöntött úttesten csak olyan sebességgel szabad közlekedni, hogy a felcsapódó víz a közlekedés más résztvevőit ne zavarja. A tócsákat lehetőleg ki kell kerülni. Ha a víz magassága a 20 cm-t meghaladja, vagy akkor, ha nem lehet meggyőződni a vízzel elöntött részen való áthaladás veszélytelenségéről, továbbhaladni nem szabad. Az eseményről a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserét azonnal értesíteni kell. 85, Tűz a járművön Ha a járművön tűz keletkezett, vagy egyéb körülményekből (pl. sűrű füst) tűz veszélyére lehet következtetni, azonnal meg kell állni, a motort le kell állítani. Valamennyi utastéri ajtót ki kell nyitni, és az utasokat fel kell szólítani a jármű elhagyására. Az akkumulátor főkapcsoló kikapcsolásával a járművet feszültségmentesíteni kell. A tűz jelzésére késedelem nélkül intézkedni kell, majd a helyszínen igénybe vehető tűzoltó készülékekkel és felszerelésekkel meg kell kezdeni a tűz oltását. 19/23
A tűzoltóságot, illetve a műszaki szakszolgálat illetékesét a helyszínen meg kell várni még akkor is, ha időközben a tüzet a rendelkezésre álló eszközökkel sikerült eloltani. A járművet üzembe helyezni (akkumulátor főkapcsolót bekapcsolni, motort beindítani), azzal elindulni csak a műszaki szakszolgálat illetékesének engedélyével szabad. Amennyiben a járművezető a tűzoltó készüléket segítségnyújtás céljából használta, köteles az azonos viszonylatú autóbuszt bevárni, majd annak fedezete mellett a végállomásig közlekedni és ott gondoskodni a készülék cseréjéről. intézkedést kell tenni a takarításra, vagy a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserétől intézkedést kell kérni a jármű telephelyre történő beállítására. 1. SZ. FÜGGELÉK VILLAMOSPÓTLÓ AUTÓBUSZOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 86, Utas rosszulléte Ha a járművezető utas rosszullétéről szerez tudomást, vagy arról értesítik, a járművet azonnal meg kell állítania, és orvosi segítséget kell hívnia. Ha a helyszínen orvos nem tartózkodik, de a járművön van beépített hírközlő berendezés, akkor a fődiszpécser szakszolgálatot, ha nincs, akkor a lehető legrövidebb időn belül (mobiltelefon, taxi URH, CB, stb.) a mentőszolgálatot kell értesíteni. Az eseményről a forgalomirányító szolgálat illetékesét azonnal értesíteni kell. 87, A jármű rongálása, beszennyezése Ha a járművezető a jármű rongálódását vagy beszennyeződését észleli, vagy arról értesítették, akkor az első alkalmas helyen meg kell állni, és meg kell győződni a rongálódás, illetve a szennyeződés mértékéről. A rongálást vagy szennyezést okozó utas, továbbá legalább két tanú adatait fel kell jegyezni, és az eseményről a szolgálat végeztével jelentést kell írni. A kárt okozó utassal közölni kell, hogy a kártérítésről értesítést fog kapni. Ha a jármű rongálódásának következtében személyi sérülés történt, akkor a személyi sérülésre vonatkozó szabályozás szerint kell eljárni. Ha a jármű rongálódása olyan mértékű, hogy az utasok szállítása biztonságosan tovább nem végezhető, akkor az utasokat le kell szállítani, és a járművel a végállomásig kell közlekedni, ahol intézkedést kell tenni a rongálódás kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására. Ha a jármű szennyezettsége olyan (undort keltő), hogy az utasok szállítása nem engedhető meg (a szennyezés az utasokra átterjedhet), akkor az utasokat le kell szállítani, és a járművel a végállomásig kell közlekedni, ahol I. HOLDFÉNYJELZŐK A holdfényjelzők feladata, hogy szabályozzák a villamosszerelvények közlekedését. A holdfényjelzők jelzései a villamospótló járatként közlekedő autóbuszokra csak akkor vonatkoznak, ha azok a villamospályán közlekednek. Kialakításuk alapján megkülönböztetünk: a) háromoptikás és b) négy lámpából álló holdfényjelzőket. A holdfényjelzők jelzéseiket kör alakú, holdfehér színű fényekkel adják. A jelzési képet a fények száma és egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg. A holdfényjelzők jelzik a továbbhaladás lehetséges irányát is. Ha a forgalmi viszonyok szükségessé teszik, a haladási iránynak megfelelően egymás mellett a háromoptikás holdfényjelző és a háromfogalmú közúti jelző is elhelyezhető. (A holdfényjelzők jelzési képeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.) A) Háromoptikás holdfényjelzők jelzései Szabad jelzés Kettő vagy három fehér fény az alsó optikában. A fények elhelyezkedése a továbbhaladás irányát jelzi (1-6. ábra). Jelentése: a fények elhelyezkedésének megfelelő irányban tovább szabad haladni. Átmeneti jelzés Egy fehér fény a középső optikában (7. ábra). Jelentése: a forgalom iránya megváltozik; az útkereszteződés, a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, a jelző mellett el kell haladni, és az útkereszteződést, illetve a kijelölt gyalogosátkelőhelyet mielőbb el kell hagyni. 20/23