LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Hasonló dokumentumok
LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom első 9 hónapja után :57:30

Helyzetkép november - december

LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben :53:25

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

Helyzetkép május - június

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban :47:02

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

Helyzetkép március április

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a évi és a év eleji adatok alapján

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

Helyzetkép augusztus - szeptember

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Helyzetkép szeptember október

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi tevékenységéről

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS március

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

Helyzetkép július - augusztus

Helyzetkép december január

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

Nógrád megye bemutatása

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt I-XII. havi gyorsjelentése

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

HAVI MONITOR február. A vártnál nagyobb növekedés IV. negyedévében

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL november

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai ( )

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

A válság munkaerő-piaci következményei, I. félév

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A gazdaság fontosabb mutatószámai

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása évben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, április Gazdaságelemzés. Budapest, április FAGOSZ

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés december

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

2.0 változat június 14.

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet évi költségvetésének. végrehajtása

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

F ó k u s z b a n. A gyorsuló magyar gazdaság néhány aspektusa vállalati oldalról

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Átírás:

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2010/1 2010. március Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: ambpl-weh@t-online.hu Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl 2010 - CHOPIN ÉVE www.chopin.pl Az év eleje a lengyel gazdaságban................ 1 Makrogazdasági információk.................... 2 A chopin-évhez kapcsolódó beruházások......... 7 A lengyel-magyar kereskedelmi mérleg 2009 évben................................ 9 Vasuti fejlesztések Lengyelországban............ 11 Az osztályunk rendezvényei.................... 13 Gazdasági és befektetési hirek.................. 16 Változások előtt a lengyel építőipari piac........ 20 Lengyel vállalatok az épületasztalos-ipari ágazatban................................ 21 Tarnobrzeg-i különleges gazdasági övezet....... 26 Lengyel ingatlanfejlesztés zuglóban............. 27 2010 - CHOPIN ÉVE www.chopin.pl

Foodapest 2010 A Foodapest vásár második napján (2010. február 22-én) az Osztály szervezésében a lengyel termelők a lengyel élelmiszerek kóstolójával egybe kötött bemutatkozására került sor. A rendezvény a vásár főszínpadán, az A pavilonban zajlott. A prezentációk és kóstolók melyek sokadik alkalommal kerültek megrendezésre rendszerint nagy számban vonzzák a látogatókat. A félig nyitott jellegű rendezvény a meghívott vendégeken túl a Vásár valamennyi résztvevője előtt nyitva állt.

Információ 2010/március 1 AZ ÉV ELEJE A LENGYEL GAZDASÁGBAN 2010. januárjában a múltév azonos időszakához viszonyítva az értékesített ipari termelés növekedését regisztrálhattuk, az előző évi jelentős csökkenéssel szemben. Az építőipari szektor aktivitására jelentős hatást gyakoroltak a kedvezőtlen időjárási viszonyok, s így éves szinten csökkent az építő-szerelőipar termelése. Kedvezőtlen tendenciák jellemezték a munkaerőpiacot az előző évhez viszonyítva a vállalati szektorban az átlagos foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliek növekvő száma. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. januárjában: nőtt az értékesített ipari termelés 8,5%-kal(az előző évi 15,3%-os csökkenéssel szemben); az iparban nőtt a munka termelékenysége az egy alkalmazottra eső értékesített termelés - 12,4%-kal, az átlagos foglalkoztatottság 3,5%-os csökkenése és a havi bruttó keresetek 1,3%-os növekedése mellett; nőtt az értékesítés a főként az alábbi javakat előállító vállalatoknál: tartós fogyasztási cikkek 30,2%- kal (az egy évvel korábbi 8,7%-os csökkenéssel szemben), ellátási 10,9%-kal (a 21,6%os csökkenéssel szemben), beruházási 10,8%-kal (a 23,2%-os csökkenéssel szemben), energiaellátással kapcsolatos 0,7%-kal (a 11,8%-os csökkenéssel szemben), FMCG 0,6% (az előző évben 0,1%); csökkent az építő-szerelőipari termelés 15,3%-kal (az egy évvel korábbi 7,4%-os növekedéssel szemben); csökkent a kiskereskedelmi forgalom 1,1%-kal (az előző évi 3,8%-os növekedéssel szemben); csökkent az átlagos foglalkoztatottság a vállalati szektorban - 1,4%-kal (az előző évi 0,7%-os növekedéssel szemben); a regisztrált munkanélküliek száma 2010. január végén 2.053 ezer fő volt, ami 160 ezer fővel magasabb, mint 2009. decemberében és 418 ezer fővel több, mint 2009. januárjában; a munkanélküliségi ráta 2010. január végén 12,7% volt, a 2009. decemberi 11,9%-kal és a 2009. januári 10,4%- kal szemben; emelkedtek az árak: az értékesített ipari termékek esetében 0,2%-kal (az előző évi 3,6%-kal szemben), a fogyasztási javak és szolgáltatások esetében 3,6%-kal (az egy évvel korábbi 2,8%-kal szemben), valamint csökkentek az árak: az építő-szerelőipari termelésnél 0,7%-kal (az előző évi 2,4%-os növekedéssel szemben), 2010. januárjában a költségvetési deficit 4,8 miliárd zł volt, ami a költségvetési törvényben 2010-re rögzített éves összeg 9,3%-a. A lengyel gazdaság jó 2009-es évzárása A lengyel Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése alapján 2009. IV. negyedévben a GDP 3,1%-kal nőtt éves összehasonlításban a III. negyedévi 1,7%-os növekedést követően. A szezonális hatások figyelmen kívül hagyása után a GDP valós növekedése az előző év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez viszonyítva 1,2%, míg 2008. negyedik negyedévhez képest 2,8% volt. A gazdasági növekedés legfőbb tényezője a külföldi kereslet (nettó export) volt, mely 2,2 százalékpontos hatást gyakorolt a növekedés ütemére. Az előző három negyedév GDP-re gyakorolt negatív hatása után a belföldi kereslet hatása a negyedik negyedévben pozitívra váltott és értéke 0,9%-ot ért el. A fogyasztás hatása összességében 0,6 százalékpont volt. A GDP dinamikája az év utolsó három hónapjában a 2009-es év valamennyi negyedévét figyelembe véve a legnagyobbnak bizonyult. A negyedik negyedév a háztartási szektor fogyasztása dinamikájának stabilizációja (2%-os növekedés) valamint a beruházási aktivitás növekedése (1,6 %) jegyében telt. 2009. végén a vállalatok abbahagyták a tartalékok csökkentésének több, mint egy éve tartó folyamatát. A beruházások élénkülése nagy valószínűséggel összefüggésben van az infrastruktúrális ráfordítások területének fokozott aktivitásával és a vállalati ráfordítások stabilizációjával. A 2010. év eleje a 2009. év utolsó negyedévéhez viszonyítva a lengyel gazdasági növekedés kismértékű ingadozását (<3 %) hozhatja főleg a kegyetlen télnek köszönhetően. Ezzel szemben pozitív hatást fejthet ki a GDP növekedésére a magánberuházások dinamikájában várt kismértékű élénkülés és a közszféra stabil ráfordításai.

2 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály MAKROGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK Bruttó hazai össztermék Az előzetes becslések alapján a bruttó hazai össztermék (GDP) 2009-ben, reálértéken (előző évi, változatlan áron) 1,7%-kal volt magasabb 2008- hoz viszonyítva. 2008-ban a 2007. évihez viszonyítva a GDP 5%-kal növekedett. A bruttó hozzáadott érték a nemzetgazdaságban ugyan ilyen mértékben emelkedett - 1,7%- kal 2009-ben és 5,0%-kal 2008-ban. A bruttó hozzáadott érték az iparban 1,1%-kal csökkent 2008-hoz viszonyítva, az előző évi 6,6%-os növekedéssel szemben. A bruttó hozzáadott érték az építőiparban 2009-ben, az előző évvel összehasonlítva 4,7%- kal nőtt, a 2008-as 9,1%-kal szemben. 2009-ben a szolgáltatási szektorban a bruttó hozzáadott érték, az előző évi bázison 2,5%-kal nőtt. 2008-ban ez a növekedés 5,3% volt. 2009-ben a belföldi kereslet 0,9%-kal csökkent. 2008-ban a belföldi kereslet reélértéken 5,5%-kal nőtt, a GDP 5,0%-os növekedése mellett. Közvetlen külföldi befektetések GDP a szezonális hatások nélkül; változatlan, 2000-es bázisárakon 2007 2008 2009 I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. változás az előző negyedév %-ában +1,8 +1,7 +1,2 +2,2 +1,2 +0,8 +0,8-0,1 +0,1 +0,5 +0,5 változás az előző év azonos negyedévének %-ában +7,0 +7,0 +6,2 +7,1 +6,5 +5,6 +5,1 +2,7 +1,5 +1,3 +1,0 Forrás: GUS Lengyelország GDP szezonális hatásokkal; változatlan áron, az előző év átlagárain 2007 2008 2009 I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. IV. né. I. né. II. né. III. né. változás az előző év azonos negyedévének %-ában +7,5 +6,6 +6,6 +6,6 +6,2 +6,0 +5,1 +3,0 +0,8 +1,1 +1,7 Forrás: GUS Lengyelország A Lengyelországba beáramló külföldi befektetések 2007, 2008 és 2009 években (millió EUR) Rok I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007 1 634 1 873 930 1 612 1 169 676 1 732 1 560 1 526 2 474 1 030 1 006 2008 1 111 2 053 660 2 146 631-146 160 805 609 860 776 360 2009 1 024 357 155 1 163 214 619 653 1 463 1 115 1 269-399 751 Forrás: Lengyel Nemzeti Bank (NBP); 2007, 2008 - végleges adatok, 2009 - előzetes adatok A Lengyel Nemzeti Bank előzetes adatai alapján 2009. január-december időszakban a közvetlen külföldi befektetések összege 8 384 millió EUR volt, ami 83,6%-a az előző év azonos időszaki KKB-hez képest. Decemberben a közvetlen külföldi befektetések egyenlege 751 millió euro volt. Ennek összetevői a következők: nettó tőkebeáramlás, melyek növelték a közvetlen befektetési vállalatok saját tőkéjét (537 millió euro), pozitív nyereség-visszainvesztálás (420 millió euro) valamint nettó tőkekiáramlás a közvetlen befektetői kölcsön kamata jogcímén (206 millió euro). Infláció 2010. januárjában a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 0,5%-kal voltak magasabbak, mint az előző év decemberében és 3,6%-kal, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai 0,7%-kal emelkedtek. A fogyasztók az előző év decemberéhez képest többet fizettek a zöldségekért, baromfiért, tojásért, sajtért és a halakért. Drágultak az alkoholmentes italok is, ezen belül leginkább a gyümölcslevek és a tea. Nőtt a tej, a növényi zsiradékok és a vaj ára. Olcsóbb lett viszont a cukor és a rizs. Az előző havinál kevesebbet fizettek a fogyasztók a sertéshúsokért és a felvágottakért. Az élelmiszerek - főként a tejtermékek és a húsok árváltozásai az alapvető mezőgazdasági termékek piaci- és felvásárlási

Információ 2010/március árai változásának következményei. Ezév januárjában az alkoholos italok és dohányáruk kismértékű áremelkedése következett be (0,1%). A decemberinél (2,2%-kal) kevesebbet fizettek a vásárlók a ruházati és cipőipari termékekért. A lakhatással kapcsolatos áruk és szolgáltatások árai ezév januárjában 0,9%-kal emelkedtek. Drágult a lakáshasználat. Nőtt a hulladék-szállítási díj, az előző év decemberéhez viszonyítva drágult a víz- és csatornahasználati díj. Emelték a lakásbérleti díjakat is. Idén januárban emelkedtek az energiahozdozók árai. Az ezév januárjában érvénybe lépett, az elektromos energiára és energia-elosztásra vonatkozó új tarifa árnövelő hatással volt az elektromos energia térítési díjára. Nőtt a hőenergia és a tüzelőanyagok ára. A lakásfelszerelési és háztartási cikkek ill. szolgáltatások árai átlagosan az előző hónapban jegyzett árak szintje körül maradtak. Idén januárban tovább nőttek az egészségügyi termékek és szolgáltatások térítési díjai. A szállítási díjak múltév decemberéhez viszonyítva főként a magán szállítmányozási eszközök üzemanyag-árainak emelkedése miatt - 1,0%-kal emelkedtek. Nőttek a vasúti személyszállítási díjak. Olcsóbb lett azonban a légiés tengeri személyszállítás valamint a személygépkocsi. Ezév januárjától emelkedtek a kommunikációval összefüggő térítési díjak, főként a távközlési szolgáltatások (beleértve az internetes szolgáltatások) árainak emelkedése következtében. Áremelkedés volt tapasztalható a kikapcsolódással és kultúrával összefüggő áruk és szolgáltatások esetében. Többet fizetünk a kulturális szolgáltatásokért és a szervezett turizmusért, mint a múltév decemberében. Olcsóbbak lettek azonban az audio-vizuális, fotográfiai és informatikai berendezések. Az egyéb áruk és szolgáltatások közül emelkedtek a társadalombiztosítási térítési díjak. Az előző hónapnál többet kell fizetni a kozmetikai cikkekért, a fodrász-, kozmetikai-, láb- és körömápolási szalonok szolgáltatásaiért. Csökkentek viszont a biztosítási díjak. Termelés Az előzetes adatok alapján az értékesített ipari termelés változatlan áron (a 9 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál) 2010. januárban 8,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban (amikor is éves szinten mintegy 15,3%-os csökkenést regisztráltak), ill. 5,4%-kal alacsonyabb, mint 2009. decemberében. A szezonális hatások kiszűrése után az ipari termelés 11,1%- kal magasabb volt, mint az előző év azonos hónapjában és 2,5%-kal nagyobb, mint 2009. decemberben. Az értékesített termelés növekedését regisztrálták az előző év januárjához viszonyítva a 34 iparág közül 22-ben, többek között a számítógép-, elektronikai- és optikaitermék gyártásban (66,7%-kal), a fémgyártásban (25,8%- kal), a gépjármű- utánfutó- és pótkocsigyártásban (25,2%-kal), papír- és 3 papíripari termékgyártásban (19,2%- kal), az elektromos berendezések gyártásában (15,5%-kal), valamint a vegyianyagok és vegyipari termékek előállítása esetében (15,2%). Az értékesített termelés csökkenése következett be az előző év januárjához képest 11 iparágban, többek között az italgyártásban ( 9,5%), az egyéb, nem-fém ásványi alapanyagú termékeknél (8,6%), a kő- és barnaszén kitermelésnél (8,2%) valamint a ruházati termékek előállításánál (7,4%). Munkanélküliség 2010. január ismét olyan hónap volt, melyben nőtt a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta, úgy az előző hónaphoz viszonyítva, mint a 2009. év azonos hónapját alapul véve. A munkanélküliség növekedése ezév januárban az újonnan regisztráltak magasabb számának volt a következménye, úgy az egy hónappal, mint az egy évvel korábbi állapottal összevetve. Egyidejűleg a Inflációs dinamika %-ban 2008-ban és 2009-ben Év 2008 2009 2010 Hónap I-XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I Az előző év azonos hónapjához 4,2 2,8 3,3 3,6 4,0 3,6 3,5 3,6 3,7 3,4 3,1 3,3 3,5 3,6 viszonyítva Az előző hónaphoz - 0,5 0,9 0,7 0,7 0,5 0,2 0,1-0,4 0,0 0,1 0,3 0,0 0,5 viszonyítva Forrás: Legfőbb Statisztikai Hivatal (GUS) Az értékesített ipari termelés havi intervallumokban, 2005-2009. években (havi átlag 2005=100) Forrás: GUS

4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály 2009. decemberinél kevesebb személy jelentkezett ki a munkaügyi hivataloknál. Január végén a munkaügyi hivatalok több állásajánlattal rendelkeztek, mint az előző év decemberében, de kevesebbel, mint az előző év azonos időszakában. A regisztrált munkanélküliek száma a munkaügyi hivatalokban 2010. január végén 2052,5 ezer fő volt (ebből 1024,9 ezer nő) és 159,8 ezer fővel (azaz 8,4%-kal) haladta meg az előző havit. Éves szinten a növekedés 418,1 ezer fő (2009. év azonos időszakában ez a növekedés 160,6 ezer fő, azaz 10,9%) volt. A munkanélküliek 43,9%-a vidéki lakos volt. A munkanélküliek számának 2009. decemberéhez viszonyított növekedését valamennyi vajdaságban megfigyelték, a legjelentősebb mértékben az opolskie (10,7%), lubuskie (10,5%), pomorskie (9,8%), wielkopolskie (9,5%) valamint a małopolskie (9,4%) vajdaságokban. A 2009. év azonos időszakát alapul véve szintén valamennyi vajdaságban nőtt a munkanélküliség, a legnagyobb növekedést pomorskie (43,7%), wielkopolskie (39,6%), śląskie (32,3%) valamint małopolskie (30,8%) vajdaságokban regisztrálták. A munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek 2010. január végén a munkaképes lakosság 12,7%-át tették ki (2009. decemberben 11,9%; 2009. januárban 10,4%). A legmagasabb a munkanélküliségi ráta továbbra is warmińsko-mazurskie (21,4%), zachodnio-pomorskie (17,7%), lubuskie (17,2%), kujawskopomorskie (16,7%) podkarpackie (16,3%) vajdaságokban. A legalacsonyabb munkanélküliség ráta jellemzi mazowieckie (9,6%), wielkopolskie (9,8%), śląskie (9,9%) oraz małopolskie (10,5%) vajdaságokat. Átlagkereset Az átlagos havi kereset a vállalati szektorban 2010. januárban 3 231,13 PLN, nyereség-részesedés nélkül 3 230,47 PLN volt. Az átlagkereset a vállalati szektorban A regisztrált munkanélküliek ráta Rok 2009 2010 Miesiąc I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I Stopa bezrobocia 10,5 10,9 11,2 11 10,8 10,7 10,8 10,8 10,9 11,1 11,4 11,9 12,7 Forrás: GUS % 13 12,5 12 11,5 11 10,5 10 9,5 9 8,5 Forrás: GUS jánuár február Munkanélküliségi ráta 2008 és 2010 között március április 2008 2009 2010 május juniús A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta; 2010. jánuár végi állapot szerint Vajdaság juliús augusztus Regisztrált munkanélkiek ezer fő szeptember október november december Munkanélküliségi ráta %-ban Lengyeloszág 2 052,5 12,7 Woj. dolnośląskie 158,7 13,4 Woj. kujawsko-pomorskie 143,7 16,7 Woj. lubelskie 126,7 13,6 Woj. lubuskie 67,5 17,2 Woj. łódzkie 140,0 12,5 Woj. małopolskie 142,3 10,5 Woj. mazowieckie 241,5 9,6 Woj. opolskie 52,2 13,7 Woj. podkarpackie 150,9 16,3 Woj. podlaskie 66,7 13,6 Woj. pomorskie 110,1 13,0 Woj. śląskie 182,8 9,9 Woj. świętokrzyskie 89,6 15,5 Woj. warmińsko-mazurskie 118,0 21,4 Woj. wielkopolskie 146,3 9,8 Woj. zachodniopomorskie 115,6 17,7 Forrás: GUS A vállalati szektor brutto havi átlagkeresetei 2009-ben Rok 2009 2010 Miesiąc I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I Przeciętne wynagrodzenie ogółem 3216 3196 3333 3295 3194 3288 3362 3269 3283 3312 3404 3652 3231 (PLN brutto) Forrás: GUS

Információ 2010/március Külkereskedelmi forgalom 2009-ban I XII 2009 Megnevezés I XII 2008 = 100 millió PLN millió USD millió EUR PLN USD EUR Export 417 051,1 133 648,1 96 326,3 102,9 77,8 82,9 Import 454 766,1 145 788,2 105 045,4 91,5 69,3 73,7 Egyenleg -37 715,0-12 140,1-8 719,1 X X X Forrás: GUS A fontosabb országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom I XII 2009 2008 2009 Megnevezés I XII 2008 = 100 I XII millió PLN millió USD millió EUR az összes PLN USD EUR %-ában EXPORT 1. Németország 108 826,0 34 777,9 25 117,3 107,2 80,7 86,2 25,0 26,1 2. Olaszország 28 643,2 9 113,0 6 598,8 118,1 88,7 95,0 6,2 6,9 3. Franciaország 28 329,2 9 046,5 6 536,0 112,5 84,8 90,6 6,0 6,8 4. Nagy Britannia 26 535,1 8 518,4 6 138,4 113,5 86,0 91,6 5,8 6,4 5. Csehország 24 307,6 7 815,4 5 625,7 105,1 79,7 84,8 5,7 5,8 6. Hollandia 17 322,2 5 539,8 4 003,3 106,1 80,2 85,6 5,2 4,2 7. Oroszország 15 541,9 5 007,3 3 589,5 73,8 56,2 59,3 4,0 3,7 8. Svédország 11 217,1 3 601,4 2 596,4 87,2 65,9 70,4 3,7 2,7 9. Magyarország 11 212,5 3 600,7 2 592,4 99,7 75,2 80,3 3,2 2,7 10. Spanyolország 10 856,0 3 480,0 2 507,6 105,8 80,3 85,5 2,8 2,6 IMPORT 1. Németország 101 916,2 32 605,3 23 532,1 89,3 67,2 71,8 23,0 22,4 2. Kína 42 236,9 13 602,7 9 773,6 105,4 81,0 85,2 9,7 9,3 3. Oroszország 39 515,8 12 815,9 9 180,7 81,7 62,4 66,2 8,1 8,7 4.Olaszország 30 579,4 9 721,4 7 040,3 94,5 71,0 76,0 6,5 6,7 5. Franciaország 20 830,7 6 668,6 4 810,8 88,7 67,0 71,6 4,7 4,6 6. Csehország 16 335,5 5 227,3 3 771,2 92,5 69,4 74,3 3,6 3,6 7. Hollandia 16 208,1 5 182,9 3 739,9 94,9 71,7 76,4 3,4 3,6 8. Dél Korea 13 847,6 4 426,2 3 193,4 112,0 85,8 90,4 2,8 3,0 9. Nagy Britannia 13 231,4 4 230,9 3 054,6 93,9 70,9 75,6 2,5 2,9 10. Belgium 10 640,1 3 402,4 2 456,1 90,2 67,7 72,5 2,4 2,3 Forrás: GUS Valutaárfolyamok havi átagértéke 2009-ben és 2010-ben Rok 2009 2010 Miesiąc III IV V VI VII VIII IX X XI XII I 1 USD 3,5412 3,348 3,2337 3,2146 3,0596 2,8956 2,8595 2,8469 2,7990 2,8352 2,8518 1 EUR 4,6237 4,4193 4,4105 4,5081 4,3053 4,1311 4,1635 4,2173 4,1734 4,1427 4,0720 Forrás: NBP 2010. januárjában 11,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban és 0,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Külkereskedelmi forgalom 2009-ben folyóáron az export 417,1 miliárd zł, míg az import 454,8 miliárd zł volt. 2008-hoz viszonyítva az export 2,9%-kal nőtt, míg az import 8,5%-kal csökkent. A negatív mérleg 37,7 miliárd zł szinten zárt (2008-ban ez minusz 91,6 miliárd zł volt). 5 Az USD-ben kifejezett kivitel 133,6 miliárd USD, míg az import 145,8 miliárd USD volt. 2008-al összevetve az export 22,2%-kal, míg az import 30,7%-kal csökkent. A negatív egyenleg 12,2 mld USD (2008-ban minusz 38,6 mld USD) volt. Az EUR-ban kifejezett kivitel 96,3 miliárd EUR, míg az import 105,0 miliárd EUR volt, a negatív egyenleg 8,7 mld EUR volt (a 2008-as minusz 26,2 mld EUR-hoz képest). Az egy évvel korábbival összevetve az export 17,1%-kal, míg az import 26,3%-kal csökkent. Negatív a szaldó a fejlődő országokkal minusz 66,3 miliárd zł (minusz 21,3 miliárd USD, minusz 15,3 miliárd EUR), Közép-Kelet Európa országaival minusz 14,5 miliárd zł (minusz 4,8 miliárd USD, minusz 3,4 miliárd EUR), pozitív egyenleget értünk el a fejlett országokkal - 43,1 miliárd zł (13,9 miliárd USD, 10,0 miliárd EUR), ezen belül az EU a szaldó elérte az 51,2 miliárd zł (16,5 miliárd USD, 11,9 miliárd EUR) szintet. A fejlett országok részesedése a teljes exportból 85,4% (ezen belül az EU tagállamoké 79,3%), az importból 68,8% (ebből az EU országoké 61,5%). Németország Lengyelország legfőbb kereskedelmi partnerének - részesedése a kivitelből 26,1% volt, ami 1,1%-kal haladta meg a 2008. évit, míg a behozatalból 22,4%, ami 0,6%-kal volt kevesebb az előző évinél. A pozitív mérleg értéke 6,9 miliárd zł (2,2 miliárd USD, 1,6 miliárd EUR) volt, míg 2008-ban az egyenleg minusz 12,6 miliárd zł-t (minusz 5,5 miliárd USD, minusz 3,6 miliárd EUR) tett ki. Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnerei közül nőtt az export Olaszországba, Nagy-Britanniába, Franciaországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba és a Cseh Köztársaságba, az import pedig Koreából és Kínából. A tíz legnagyobb kereskedelmi partner részesedése a forgalomból 67,9%-ot tett ki az exportból (2008- ban 67,6%) és 67,1%-ot az importból (az előző évben 66,7%).

6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Valuta-árfolyamok Januárban a PLN árfolyam-ingadozásai az USD-hez és az EUR-hoz képest jelentéktelenek voltak, a lengyel valuta úgy az USD-hez mint az EURhoz viszonyítva megerősödött. Febr. 26-án az USD árfolyama 2,93 PLN, míg az EUR árfolyama 3,98 PLN volt. Kamatlábak Januári ülésén a Monetáris Tanács nem változtatta meg a kamatlábakat, azok 2009. júniusa óta változatlan szinten állnak. A kötelező tartalékláb szintén változatlan maradt, ami 2009. június vége óta 3,0%. A NBP irányadó kamatlábai Stopa procentowa Oprocentowanie Obowiązuje od Stopa referencyjna *) 3,50 25.06.2009 Stopa lombardowa 5,00 25.06.2009 Stopa depozytowa 2,00 25.06.2009 Stopa redyskonta weksli 3,75 25.06.2009 Stopa rezerwy obowiązkowej - od wkładów złotowych płatnych na każde żądanie 3,00 30.06.2009 - od terminowych wkładów złotowych 3,00 30.06.2009 - od wkładów w walutach obcych płatnych na każde żądanie 3,00 30.06.2009 - od wkładów terminowych w walutach obcych 3,00 30.06.2009 *) - a 7 napos készpénz-betétek minimális hozama Forrás: NBP A PAIZ alapján 2010. 02. 28-i állapot

Információ 2010/március 7 A CHOPIN-ÉVHEZ KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK 2010. március 1-én Lengyelország és a világ a legnagyobb lengyel zeneszerző, Frédéric Chopin születésének 200. évfordulóját ünnepelte. 2010 a Nemzetközi Chopin-év. Az évforduló kapcsán számos, a zseniális zeneszerzőhöz és zongoravirtuózhoz kötődő épület esett át alapos felújításon, hogy a világ minden tájáról várhatóan nagy számban érkező turistáknak új pompájukban ragyogjanak. A szerző születésnapján nyitották meg a Chopin-múzeumot Varsóban megnyílt a Frédéric Chopin Múzeum. Hisz Varsó az, ahol Chopin mint ember és mint zeneszerző is formálódott. Életének nagyobbik részét, 20 évet töltött itt, gyermekéveit és ifjúságát. 4600 négyzetméteren láthatóak az életével és alkotó-tevékenységével kapcsolatos kiállítási tárgyak. A multimédiás kiállítótermeknek köszönhetően minden látogatónak lehetősége van egyénileg, saját belátása szerint bejárni Frédéric Chopin életének egymást követő állomásait. Ezt egy speciális chip teszi lehetővé, mely kulcsként, a kiállítás egyéni idegenvezetőjeként szolgál. A múzeum 2010. áprilisában nyit meg a látogatók számára. A legújabb lengyel múzeum megnyitása nem követte a hagyományokat nem volt ugyanis szalagátvágás. Bogdan Zdrojewski kuturális miniszter egy elektronikus kártyát helyezett a leolvasó elé. A piros dióda kialudt s egy zöld gyulladt fel helyette - így nyílt meg az Ostrogski-várban a Frédéric Chopin Múzeum. Egy elektronikával teletűzdelt kiállítás megnyitója nem is történhetett volna másként. Ez Európa - de lehet, hogy a világ - legkorszerűbb életrajzi múzeuma jelentette ki Bogdan Zdrojewski miniszter. Lech Kaczyński köztársasági elnök a Frédéric Chopin Múzeumot a 2004- ben megnyílt Varsói Felkelés Múzeumához hasonlította. Mindkettő a történelem-politika tényezője, a szándéké, hogy megmutassuk a világnak nemzeti identitásunkat. Nem csak harcainkét, de a lengyel kultúra történetéét is. Műemléki díszletek közt várja látogatóit az olasz építészek által megtervezett multimédiás kiállítás. A multimédiás installációk mellett eredeti, a szerzőtől fennmaradt emléktárgyaknak mint pl. kézzel írott kottáknak - is helyet biztosítottak. A múzeum kb. 81,5 millió zł-ba került. A költségeket részben költségvetési, részben uniós forrásokból fedezték. A belépőjegy mely az elektronikus tárlatvezető is egyben - várhatóan 22 zł-ba fog kerülni. Żelazowa Wola - Chopin szülőhelye - új életre kel A megújult kastéllyal, restaurált parkkal, a turistákat kiszolgáló korszerű pavilonokkal a múzeum megfelel a legmagasabb európai sztenderdnek. Mindez mától már látogatható. Żelazowa Wolá-ba a világ minden tájáról érkeznek turisták, nyáron akár napi többezren. A Chopin-év alkalmából, a Kuturális Minisztérium által biztosított 71 millió zł-ból a zeneszerző szülőhelye a XXI. század színvonalán álló intézménnyé változott. A kastély alapjaiban lett helyreállítva kiszárították a falakat, megerősítették az alapokat, újra vakolták az épületet, mely új gépészetet, ereszcsatornákat és tetőborítást kapott. Ezt követően került sor a háború előtti park revalorizációs munkálataira és az új - fából, üvegből és természetes kövekből készült kiszolgáló pavilonok megépítésére a park peremén. A két legfontosabbat a kapu szomszédságában helyezték el az egyikben a recepció, a pénztár ill. egy bolt és kávézó, míg a másikban koncertterem és étterem kerül elhelyezésre. A komplexum ünnepélyes megnyitóját 2010. április 23-án, Chopin megkeresztelésének 200. évfordulóján tartják. Ekkor tekinthetik meg a látogatók a kastély új beltéri kialakítását is. Sem a kastély, s az azt körülvevő hathektáros park sem a 200 évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. Dworek, ani otaczający go sześciohektarowy park nie wyglądają jak 200 lat temu. A ház, melyben Chopin született, egy szerény melléképülete volt a Skarbek grófi család ma már nem létező uradalmi kastélyának. E családnál dolgoztak a zeneszerző szülei. Jelenlegi formája - az oszlopos tornáccal és a magas padlással - a két világháború közötti átépítés eredménye. A parkkal sincs ez másként.

8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Nagyszerű példája volt ez a modernista tájrendezési felfogásnak a XX. század 30-as éveiből. A munkálatok folyamán nemcsak, hogy megőrizték Franciszek Krzywdy-Polkowski professzor modernista koncepcióját, de befejezték azt is, ami a háború kitörése miatt nem valósult meg. Már most sétálhatunk a parkot átszelő Utrata patak felett ívelő új fahídon és megszemlélhetjük a tégla- és kőoszlopokon álló pergolákat. Rövidesen elkészül a folyó partján az amfiteátrum, melynek színpada a félszigeten, míg nézőtere a folyó túlpartján lesz. Rekonstrukcióra vár még a kastély mögötti, ún. mauzóleum-tengely, de ehhez az annak közepén álló, a zeneszerző 1969-ben felállított emlékművének áthelyezése szükséges. A park megváltozásának hatása már látható a közvetlen környezetben. Felújították a parkolót és az emléktárgyakat árusító pavilonokat. A park főbejáratával szemben épül a híres Gesler-család étterme. Brochów a zeneszerző keresztelőjének helyszíne A XVI. századi bazilika Brochówban - Frédéric Chopin keresztelőjének és szülei esküvőjének helyszíne szintén készül a zeneszerző születése 200. évfordulójának megünneplésére. A Kultúra és Nemzeti Örökség Minisztériumának Fryderyk Chopin Programja finanszírozásában, a Varsói Frédéric Chopin Nemzeti Intézet lebonyolításában állagmegőrzőrestaurátori ill. felújítási-építési munkák folynak a templom belsejében. Archív felvételek és kutatómunka alapján lehetővé vált a színpompás kolorisztika helyreállítása, mely a belsőt díszítette az I. világháborúban bekövetkezett pusztulásáig. A szentély rekonstrukciója már elkészült, jelenleg a főhajóban folynak a munkálatok. A templom új belsőjének kialakítása annak a kornak szellemét tükrözi majd, melyben Chopin élt. Ezentúl folynak a műemlék-jellegű harangláb felújítási munkálatai is, a Megyei Közgyűlés társfinanszírozásában. Elkészült a Brochów-i történelmi park újjáélesztésének tervkoncepciója is. Falusi, történelmi és ökológiai park jön létre. A teljes elképzelést - a Brochów-i járási hivatallal együttműködve beépítik a helyi úthálózatba, melynek keretében kerékpárutak és turistikai infrastruktúra kerülnek kialakításra. A park területén a revitalizációt előkészítő munkálatok keretében növényápolási munkákat végeznek, melynek során kivágják az elszáradt fákat, új látványperspektivát nyitva ezzel a tavakra, melyek a Bzura folyó közelében egykoron folyt öregfolyó maradványai. Egyidejűleg az építész-tervezők készítik a park központi részén elhelyezkedő Brochów-i kastély felújításának terv-adaptációját. A kastélyban a felújítás során vendégszobákat, kávézót és kiállítások rendezésére is alkalmas többfunkciós termeket alakítanak ki.

Információ 2010/március 9 A LENGYEL-MAGYAR KERESKEDELMI MÉRLEG 2009 ÉVBEN A 2009. év válsága a kereskedelmi forgalom szokatlan mértékű csökkenését okozta. Az egyes országok viszonylatában a kereskedelmi forgalom csökkenése a kereskedelem szerkezetétől és a kereskedelmi partner országát súlytó válság mértékétől függően eltérő méreteket öltött. Lengyel-magyar relációban a kölcsönös kereskedelmi forgalom viszonylag nagyarányú csökkenését jegyezhettük. Ennek oka a magyar gazdaság, különös képpen a magyar ipar 2009. évi tragikus teljesítménye, mely iparnak a lengyelországi cégek jelentős alkatrész-beszállítói. Egyidejűleg az építőipar tartós recessziója komolyan korlátozza az építőipari szektorban működő ill. az építőipar szükségleteit kielégítő vállalatok exportlehetőségeit (acél, kerámiák, burkolóanyagok). A csökkenő reálkeresetek és a munkanélküliség viszonylag gyorsütemű emelkedése pedig fékezi a fogyasztási javak (gépkocsik, bútorok, élelmiszer, ruházat) exportját. A rossz helyzetképhez hozzá kell tennünk még a növekvő kereskedelmi kockázatot a magyar cégek nagyszámú csődjét (az elmúlt évben kb. 15 ezer cég szűnt meg), a fizetési akdályokat és hátralékokat, valamint a sajnos egyre gyakoribb csalási eseteket. Az előzetes magyar adatok alapján a 2009. évben Magyarországra irányuló lengyel export értéke 2.278,8 millió euro volt, ami 21,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyan ezen időszak Magyarországról származó importja 2.224,4 millió euro-t ért el, 23,4%-os csökkenés mellett. Következés képpen nem jelentős 54,4 millió euro nagyságú lengyel többletet regisztráltak. Magyarország gazdasági helyzete 2009. végén kis mértékben javult, a magyar ipar is jobb eredményeket ért el, így van remény arra, hogy az év utolsó két hónapjában a helyzet javult. Míg a lengyel kivitel 2009 elején havi szinten mintegy 30%-kal csökkent, addig a csökkenés mértéke októberre már csak nem egészen 10% volt. Szeptember hónapban a szállítások értéke - először az év folyamán - jelentősen meghaladta a 200 millió euro-t. 2009. év az utolsó két honapjaiban lengyel kivitel pozitív dinamikáját rögzíthettük. 2009. év egyes hónapjaiban a Magyarországra irányuló lengyel export értéke a következő képpen alakult: 1. táblázat. 2009. év szeptembere és októbere a Lengyelországba irányuló magyar export élénkülésének egyértelmű jeleit mutatta. Az év végén szintén a magyar kivitel pozitív dinamikáját rögzíthettük. 2. táblázat. 1. táblázat Millió euro I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I-XII 2008 237,9 259,7 246,3 259,3 243,4 249,6 279,9 213,6 283,6 253,7 217,2 173,6 2.917,8 2009 167,3 177,6 197,3 170,1 175,5 196,6 185,5 169,8 208,3 226,1 228,5 176,3 2.278,8 2008/2009 70,3 68,4 80,1 65,6 72,1 78,8 66,3 79,5 73,4 89,1 105,2 101,5 78,1 Forrás: KSH, előzetes adatok 2. táblázat Millió euro I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I-XII 2008 287,3 256,4 270,9 285,5 260,1 256,4 267,3 193,3 247,6 213,4 195,7 169,2 2.903,2 2009 153,5 181,9 193,6 167,0 153,5 172,9 184,5 161,3 228,3 249,3 205,8 172,7 2.224,4 2008/2009 53,4 70,9 71,4 58,5 59,0 67,4 69,0 83,4 92,2 116,8 105,1 102,1 76,6 Forrás: KSH, előzetes adatok

10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Az összesített magyar külkereskedelmi adatok hátterében a magyarlengyel kereskedelem eredményei nem a legrosszabbak. A magyar export 2009. évben 19,0%-kal, míg az import 24,3%-kal csökkent. Ez időszakban az import Németországból 23,8%-kal, Csehországból 32,1%-kal, Oroszországból pedig 41%-kal csökkent. Viszonylag kevéssé csökkent az import Kínából (14,3%-kal) és Szlovákiából (11,5%-kal). A magyar export Németországba kb. 22%-kal alacsonyabb, Romániaba 19%-kal, Orosországba 20%-kal. Az export értéke a Nyugat-Európai országok többségébe mintegy 11%-13%-kal alacsonyabb. A fontosabb kereskedelmi partnerek közül csak Hollandia esetében nőtt az export. A magyar külkereskedelmi mérleg 2009. év után kb. 4,0 milliárd euro aktívumot mutatott. A lengyel szállítások értéke és dinamikája az egyes árucsoportokban, magyar adatok alapján, a következő képpen mutat: 3. táblázat. Észre kell vennünk, hogy a legnagyobb csökkenés többségében a magyar ipar ellátását szolgáló árucsoportokban (gépek és berendezések, acél, műanyagok), illetve a drágább tartós fogyasztási cikkek esetében (gépkocsi, háztartási gépek) észlelhető. A fogyasztási cikkek között azonban vannak olyan árucsoportok, melyeknél növekedés volt tapasztalható (zsírok, divatékszer), ill. amelyeket a csökkenés kevéssé érintett (feldolgozott élelmiszer, ruházat, bútorok, cipők). Ez a lengyel termékek versenyképességét és a magyar piac megnövekedett felvevő képességét jelzi, a magyar gazdaság évek óta tartó lelassulása ellenére. Másrészt július-október időszakban a fogyasztási javak export-dinamikája gyengülésének és a gépek és berendezések szállítási dinamikája határozott növekedésének lehetünk tanui. Ez feltehetően összefüggésbe hozható a magyar háztartások fogyasztásának további csökkenésével és - a 2009. Árucsoport megnevezése Érték millió euro év eleji drasztikus csökkenés után - a magyar ipar javuló teljesítményével. A lengyel export általános csökkenése ellenére a Lengyelországból Magyarországra exportált egyes termékcsoportok (árucsoportok) 3. táblázat 2009 év Dinamika (6 hónap után) Dinamika (12 hónap után) Aránya a Mora irányuló lengyel exportban %-ban Élőállat, állati eredetű termék 85,6 61,8 83,7 3,8 Növényi er. termék 12,5 71,1 74,8 0,6 Zsírok 19,8 208,8 95,1 0,9 Feldolgozott élelmiszer 304,0 103,9 95,4 13,3 Ásványi termékek 21,0 18,2 29,5 0,9 Vegyipari termék 183,6 87,3 87,8 8,1 Műanyagok 150,2 69,5 75,2 6,6 Bőráru 18,3 80,8 82,4 0,8 Faáru 30,0 71,5 75,8 1,3 Papíráru 91,2 78,4 88,0 4,0 Szövetek és ruházat 60,3 99,3 92,3 2,6 Cipők, sapkák 7,2 115,8 98,6 0,3 Kerámia és kőtermékek 46,0 61,2 79,9 2,0 Nemes kövek 2,3 223,8 126,9 0,1 Közönséges fémek 226,4 66,2 71,4 9,9 Gépek és berendezések 670,2 77,9 85,8 39,4 Járművek 207,1 51,4 50,3 9,1 Precíziós műszerek 10,2 84,1 71,3 0,4 Egyéb áruk (bútorok) 120,0 86,0 82,8 5,3 ÖSSZESEN 2.278,8 73,9 78,1 100,0 Forrás: KSH előzetes adatok 4. táblázat Részesedés a Részesedés a Magyarországra Magyarországra irányuló irányuló exportból exportból 2009-ben 2008. I. félévben Zsiradékok 6,4% 11,6% Feldolgozott élelmiszer 15,3% 16,5% Szövetek és ruházat 3,3% 4,6% Cipők, sapkák 1,5% 2,3% Divatékszerek 2,0% 4,5% Fémtermékek 4,5% 5,7% Gépek és berendezések 2,6% 2,8% Egyéb termékek (bútorok) 13,0% 16,4% az elmúlt év során (2008 júniustól) növelték piaci részesedésüket. A következők tartoznak közéjük: 4. táblázat. Készítette: Marcin Sowa tanácsos

Információ 2010/március 11 VASUTI FEJLESZTÉSEK LENGYELORSZÁGBAN Nagysebességű vonatok Lengyelországban Az utóbbi években az egész világon észre vehető a nagysebességű vonatok gyors fejlődése. A nagysebességű vonathálózatok kiépítése számos országban kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági fejlődésben. A közbeszerzések nagy értéke miatt és a fejlesztések által elért régiók vonzásának növekedése szempontjából a konjunktúra megnövelése egyik elemének tekintik. Új vonalak létesülnek nem csak Európában és Japánban, hanem az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Kínában, Tajvanon és Iránban is. Az Európai Unió támogatja tagországaiban a vasúti infrastruktúra korszerűsítését. A gyors vasúti összeköttetések rendszere segíti a legfontosabb uniós célok a közös piac megteremtése és a gazdaságitársadalmi közösség megerősítése elérését. A PKP Lengyel Vasutak Rt., mint a lengyel vasútvonalak fejlesztéséért felelős társaság A fővonalak építésének előkészítése címen benyújtotta a Wrocław-ot, Poznań-t, Łódź-ot és Varsót összekötő (ún. Y -vonal) projektjét az Infrastruktúra és Környezet Operációs Programba. A tervezetet a kormány elfogadta és az alapvető fontosságú, kiemelt projektek listájának VII Barátságos közlekedés fejezetébe beillesztette. A PKP Lengyel Vasutak Rt. előkészítette a Lengyelországi nagysebességű vasútvonalak építésének stratégiájá -t. Az egyeztetéseket követően született meg a Nagyse- bességű vasútvonalon történő szállítás megvalósítása és beindítása Lengyelországban kormányprogram c. dokumentum. 2008 júniusában elkészült a kormányprogram Környezeti hatástanulmánya. 2008. december 9-én az Európai Közösségek Hivatalos Közlönyében megjelent a közbeszerzési eljárást megkezdő, a Wrocław / Poznań - Łódź Varsó nagysebességű vonalak megépítésének Megvalósíthatósági Tanulmánya elkészítésére vonatkozó, versenytárgyalásos közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetés. 2010. február 15-én a fenti megvalósíthatósági tanulmány kivitelezőjének kiválasztása folyamatában megtörtént az ajánlatok felbontása, a közbeszerzési bizottság megkezdte az ajánlatok értékelését és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Vasúton az EURO 2012-re A vasútvonalak korszerűsítésének alapvető célja megteremteni a személyvonatok esetében a hagyományos kocsiparknál 160 km/h, kilengő kocsiparknál 200 km/h míg a tehervonatoknál a 120km/h sebességgel való üzemeltetés lehetőségét, valamint alkalmassá tenni a pályát a 225 kn tengelynyomásra. A teljeskörű korszerűsítés magában foglalja a sínpályák, a felsővezetékek, a vasúti forgalomirányítási berendezések cseréjét, az egyszintű kereszteződések megszüntetését, közúti felüljárók építését. Korszerűsítésre kerülnek a mérnöki műtárgyak, állomások és megállóhelyek, új peronok, aluljárók és a fogyatékkal élők számára is használható gyalogoshidak épülnek. Az elvégzendő munkálatoknál elsőbbséget élveznek azon városok, melyek a 2012. évi Labdarúgó Európa Bajnokságon a játékok házigazdái lesznek. A feladatokat két részre osztották: a városi-városkörzeti vonalak ill. a városokat összekötő pályaszakaszok beruházásaira. A vasútvonalak korszerűsítésének legfőbb összetevői az alábbiak: a vasútvonalak korszerűsítése a csomópontok környezetében, a meglévő vasúti megállóhelyek korszerűsítése, akadálymentesítése (liftek, lejtők), új megállók építése, beleértve a stadionok környékét, a repülőterekkel való új összeköttetés kiépítése, az állomások, pályaudvarok korszerűsítése sín-peron rendszerek, aluljárók, peroncsarnokok, liftek, lejtők és mozgólépcsők.

12 Mindezek eredményeként: megnő a vonalak áteresztő képessége (nő a járatok száma), rövidül az utazási idő az állomások között a csomópontokban, közvetlen kapcsolat a repülőterekről a belvárosokba és a stadionokhoz, lehetővé válik a szurkolók tömeges szállítása a városokból a stadionokhoz, tehermentesül a helyi közlekedés, átszállási csomópontok alakulnak ki (vasút, autóbusz, villamos, metró), az utazótömeg gyorsabb kiszolgálása, javul a vasúti infrastruktúra esztétikai állapota (közvilágítás, információs táblák, a vakok és gyengénlátók biztonsága, peronok burkolata). A torna házigazda-városai közötti és a vasúti határátkelők közti közlekedési fővonalak modernizációjával összefüggő feladatok. Azon vonalak kimutatása, melyeken a legfontosabb építési munkákat tervezik: 1. vonal Varsó Łódź: I. szakasz Skierniewice Łódź Widzew, II. szakasz Varsó Skierniewice, E 65-ös vonal Varsó Gdynia: Nasielsk, Ciechanów, Działdowo, Tczew és Gdynia, E 20-as vonal Kunowice Terespol: Siedlce Terespol szakasz E 20-as vonal Kunowice Terespol: Rzepin országhatár, Poznań-i Vasúti Fővonal és Poznań Főpályaudvar, E 59-es vonal Poznań Wrocław: Wrocław alsó-szilézia megye határa, E 30-as vonal Zgorzelec Medyka: Zgorzelec Legnica szakasz, Legnica Wrocław szakasz, Wrocław Opole szakasz, Rzeszów országhatár szakasz, Varsó: földalatti átkötőszakasz és Varsó Stadion állomás, Varsó: Varsó Gdańska állomás és a Józefinów Varsó Gdańska elkerülővonal, Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Repülőterekkel való összeköttetések: Varsó Okęcie Nemzetközi Légikikötő (részben új alagútban) Krakkó Balice Nemzetközi Légikikötő A korszerűsítés magában foglalja: a pályaalap, sínek, felsővezetékek, vízelvezetési rendszer teljes cseréjét, a vasúti közlekedés irányító-berendezéseinek cseréjét (Helyi Vasúti Forgalomirányítási Központok megépítése), pályaműszereket a vasúti kocsipark diagnosztikájához, új mérnöki műtárgyak építését, a meglévők korszerűsítését (hidak, felüljárók, átjárók), a vasúti megállóhelyek korszerűsítését a fogyatékkal élők kiszolgálását biztosító sztenderd szerint, a vasúti átjárók korszerűsítését és az egyszintű kereszteződések lehetőség szerinti megszüntetését, a természetes környezet védelmét (vadátjárók, vadriasztók). Menetidők a kiválasztott vonalakon IC, expressz- és gyorsvonatok esetében 2007-2008-ban és a 2012. évre becsült értékek Viszonylat, szakasz hossza A személyvonatok Menetrend szerinti tervezett menetideje menetidő 2007/2008-ban 2012-ben Varsó Centr. Krakkó Fő pu. (293,0 km) 175 min. 150 min. Varsó Centr. Katowice (297,3 km) 160 min. 150 min. Varsó Centr. Wrocław Fő pu. (Poznań-on át 464,1 km) 308 min 270 min Varsó Centr. Wrocław Fő pu. (Katowice-n át 475,1 km) 315 min. 285 min. Varsó Centr. Gdańsk Fő pu. (325,5 km) 270 min. 180 min. Varsó Centr. Łódź Fabryczna (129 km) 90 min. 70 min. Varsó Centr. Poznań Fő pu. (300,5 km) 175 min. 160 min. Katowice Wrocław Fő pu. (177,8 km) 158 min. 135 min. Poznań Gł. Wrocław Fő pu. (163,6 km) 133 min. 110 min. Wrocław Gł. Węgliniec Gorlitz (161,7 km) 160 min. 85 min. Varsó Centr. Terespol (208,8 km) 195 min. 125 min. Przemyśl Krakkó Gł. (242,8 km) 198 min. 185 min. A felújított vasúti vonalak 2012. májusára tervezett hossza km-ben Vonal száma Viszonylat E 65 Varsó Gdynia 232,0 E 20 Kunowice Terespol 133,0 E 59 Wrocław Poznań 58,0 E 30 Zgorzelec Medyka 317,9 L 1 Varsó Łódź 125,0 Varsói vasúti csomópont Varsó Nyugati. Varsó Keleti 13,0 Varsói vasúti csomópont Józefinów Varsó Gdańska 35,0 Az EURO 2012-ig megvalósuló szakasz km-ben Okęcie Nemz. Légikikötő Varsó Okęcie repülőtér 10,4 (részben alagútban) Balice Nemz. Légikikötő Kraków Balice repülőtér 12,0 ÖSSZESEN 936,3

Információ 2010/március Mindezek eredményeként: megvalósul a személyvonatok 160 km/h, míg a tehervonatok 120 km/h sebességre való átállítása, növekszik a szállítás biztonsága és a vonalak áteresztő képessége, növekszik a vasúti átjárók biztonsága, 13 a vasúti infrastruktúra teljes mértékben elérhetővé válik a fogyatékkal élők számára, jobbá válik a természetes környezet védelme (az állatok szabad vándorlása, az állati populációnak a vonatokkal való ütközések okozta veszteségeinek csökkentése). AZ OSZTÁLYUNK RENDEZVÉNYEI Lengyel csoda nem csoda - gazdasági konferencia 2009. december 8-án az Osztály részt vett a Lengyel csoda nem csoda címmel megrendezett konferencián. A program szervezője a WEBRiport internetes központ és a Joint Venture Szövetség volt, az Osztály közreműködésével. A rendezvény a Hotel Mercure Budában került megrendezésre. A konferencia programja a következő előadásokból állt: Mit kell tudniuk a potenciális befektetőknek Lengyelországról? - a lengyel gazdaság állapotát, az utóbbi években bekövetkezett fejlődését, befektetési lehetőségeit és vezető ágazatait megvilágító előadás - Marcin Sowa tanácsos, a KFBÖ Osztály vezetője. Útmutató a Lengyelországgal együttműködni kívánó magyar vállalkozások számára, 2010 főbb kiállítási rendezvényei - Anna Skarżyńska-Zientak, a KFBÖ Osztály I. titkára, Jogi környezet - Mire kell a legtöbb figyelmet fordítanunk a bilaterális kapcsolatokban? - Balázs és Holló Jogi Iroda, Budapest, Kedvező gazdasági környezet, vendégszeretet és a lengyel turisztika más vitathatatlan előnyei -Bakonyi Erika, a budapesti Lengyel Idegenforgalmi Intézet igazgatónője, Egy magyar vállalkozó lengyel tapasztalatai - Németh Zsolt nyíregyházi vállalkozó elismerő szavai a legyel kereskedelmi korrektségről. A találkozó során különböző, Lengyelországot ismertető anyagok kerültek kiosztásra, úm. a legfrissebb turisztikai publikációk valamint az osztályunk kiadványai, többek között a Lengyel Gazdaság című kiadvány és a HVG hetilap Lengyelország című melléklete. A DUNA Televízió beszámolót sugárzott a konferenciáról. Lengyel mezőgazdasági gépgyártók bemutatása a Budapesti Agro-Mashexpo Mezőgazdasági Gépipari Nemzetközi Vásáron 2010. január 28-án az Osztályunk konferenciát és üzletember találkozót szervezett a mezőgazdasági gépgyártás lengyel vállalkozói számára a Budapesti Agro-Mashexpo Mezőgazdasági Gépipari Nemzetközi Vásár (2010. január 27-30.) idején. A találkozón az alábbi cégek vettek részt: EKOPLON SA, - 1989-től a magas minőségű folyékony lombtrágyák gyártására szakosodott. Jelenleg a lombtrágyagyártási- és értékesítési piac egyik piacvezető cége Lengyelországban, Ukrajnában, Litvániában, Lettországban, Észtországban és a Cseh Köztársaságban. Hydrotor - erőátviteli hidraulika gyártó, termékeit főként mezőgazdasági vontatókban, gabonakombájnokban, rakodógépeken, villástargoncákon, szállítójárműveken, valamint a gépiparban - elsősorban szerszámgépeken alkalmazzák.. WESEM - a több, mint harmincéves tradícióval rendelkező vállalat gépkocsi világítótesteket, traktor- és egyéb lassújármű fényszórókat gyárt. Saját - hozzá tartozó kiterjedt ellenőrzési és mérési laboratóriummal felszerelt - kutatás-fejlesztési részleggel rendelkezik. A WESEM termékei megfelelnek valamennyi mai közlekedés-biztonsági előírásnak, létrejöttük a korszerű formai irányzatok és a legújabb műszaki megoldások összekapcsolásának eredménye úgy a tervezés, mint a gyártás terén.

14 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A Zagroda mezőgazdasági gépek gyártásában és forgalmazásában szerzett több évtizedes tapasztalatot. Létezése közel 20 éve alatt a vállalat ügyfeleket szerzett a világ minden táján. Szállítanak gépeket Európába, Ázsiába, Dél-Amerikába, Afrikába és Óceániába. Kínálatában több, mint 200 termék szerepel. Rolimpex Nasiona S.A. - a mezőgazdasági piacon több, mint 50 éves tradícióval rendelkező cég, Lengyelország egyik legnagyobb vetőmagforgalmzó vállalata, piacvezető a pázsitfűfélék és takarmányfüvek szegmensében, mezőgazdasági vetőmagvak vezető gyártója és forgalmazója. A lengyel élelmiszerek kóstolója és termelők bemutatkozására Foodapesten A Foodapest vásár második napján (2010. február 22-én) az Osztály szervezésében a lengyel termelők - a lengyel élelmiszerek kóstolójával egybe kötött - bemutatkozására került sor. A rendezvény a vásár főszínpadán, az A pavilonban zajlott. A prezentációk és kóstolók - melyek sokadik alkalommal kerültek megrendezésre - rendszerint nagy számban vonzzák a látogatókat. A félig nyitott jellegű rendezvény - a meghívott vendégeken túl - a Vásár valamennyi résztvevője előtt nyitva állt. Bevezetőjében Marcin Sowa tanácsos bemutatta a Magyarországra irányuló lengyel élelmiszeripari export növekvő jelentőségét, a lengyel termékek jelentős magyar piaci részesedését valamint a lengyel kivitel szerkezetét. Anita Szczykutowicz igazgató asszony a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében tájákoztatást adott az Ismerd meg a jó élelmiszert programról és annak Lengyelországi sikereiről. Ezt követte azon cégek bemutatkozása, melyek elfogadták meghívásunkat a rendezvényen való részvételre: 1. MAXTOP - vegyesprofilú vállalat, a fagyasztott pizzák és szendvicsféleségek jelentős lengyelországi gyártója, képv. Włodzimierz Tylec keresk. igazgató. A cég néhány éve van jelen Magyarországon fagyasztott pizzáival, a magyar piac egyik legjelentősebb beszállítója. 2. ROTR - Tejipari Szövetkezet Rypin-ből (kujawsko-pomorskie vajdaság), Sławomir Cichacki, az Igazgatótanács alelnöke. A vállalkozás sajtok, tejféleségek, joghurtok és fagylaltok gyártója. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 3. POLMOS S.A. Bielsko-Biała - Sziléziai Minőségi Szeszipari Üzem, képv. Paweł Lejman, az Igazgatótanács tagja. A cég főként vodkát (Żytnia), szilvapálinkát és ízesített párlatokat állít elő. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 4. COMBI-HAND2 édesipari nagykereskedés Krakkóból, Dawid Gruszewski keresk. igazgató. A vállalkozás édesipari és cukrászati termékek, sütemények kis- és nagykereskedelmével foglalkozik kis- és nagytételű (HoReCa) felhasználók részére. Magyarországi vevőket és forgalmazókat keres. 5. Pékipari Kézművesek Egyesülete - Andrzej Szydłowski tiszteletbeli elnök. A lengyel pékek részt vettek az UKBA Sütőipari Vásáron - a Foodapest kísérőrendezvényén -,

Információ 2010/március biztosították számunkra a kitűnő lengyel pékárukat. Valamennyi fent említett vállalat rendelkezésre bocsájtotta termékeit a kóstoló lebonyolításához. Annak ellenére, hogy Lengyelország - Németország után - a magyar piac második legnagyobb beszállítója, a lengyel termékeknek a magyar fogyasztók általi beazonosíthatósága rendkívül gyenge. Ezért van szükség a hasonló rendezvények szervezésére, melyek során nem csak a gyártók és ajánlatuk ismerhető meg, hanem lehetőség van termékeik megkóstolására. A kóstoló alatt a vendégek a vásár keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium standján kiállított termékekből is falatozhattak, melyek a következők voltak: AGRO-DANMIS - kecsketejből készült termékek SM LAZUR - érlelt ( penészes ) sajtok VIRTU - pirogok, krokettek, palacsinták SKIBA - felvágottak DOBROSŁAWA - felvágottak SM RACIBÓRZ - tejtermékek SDM WIELUŃ - tejtermékek SM OSTROŁĘKA - tejtermékek SSM JANA - tejtermékek OSM GRODZISK - mozarella sajt A kóstoló folyamán a vendégek megkóstolhatták a KABANOS feldolgozott húsipari termékeit, melyeket évek óta értékesít Magyarországon és a ŻUBRÓWKA-t, amely forgalmazója a BOLS Hungary. A FOODAPEST-en első ízben állította ki termékeit önálló standon - nagy érdeklődés által övezve - a ROTR Tejipari Szövetkezet Rypin-ből (érlelt sajtok, tejfélék, tejföl, vaj és egyéb termékek gyártója) valamint a piacon évek óta jelen levő, húsipari termékeket előállító KABANOS. A vásár aktív résztvevői voltak az Andrzej Szydłowski - a Lengyel Pékipari Kézművesek Társaságának Elnöksége tiszteletbeli elnöke - által képviselt lengyel pékek, akik a vásár második napján a szlovák pék-válogatottal közösen kenyérsütési bemutatót rendeztek. 15 A WPHI információs standját nem csak a Mezőgazdasági Minisztérium promóciós anyagai, hanem a vállalkozásoktól az egész ország területéről hozzánk beérkezett nagy mennyiségű segédanyagok is gazdagították (többek között a MITMAR Głownoból, a Combi-Hand2 Krakkóból és a Polmlek Group). Mivel a rendezvényt kiegészítő kezdeményezések növelik a promóció eredményességét, az Osztály ezúttal is ilyeneket szervezett. Az idei Foodapest legrangosabb rendezvénye az Ismerd meg a kiváló élelmiszert program lengyel termékeinek kóstolóval egybekötött promóciója volt, mely a vásár második napján került megrendezésre. Az Osztály standját számos magyar és külföldi képviselő látogatta meg, keresve az áruk egyre szélesebb körének - továbbra is a tejtermékek, fagyasztott áruk, húsipari termékek, tejfélék, sajtok és édesipari termékek - lengyelországi forgalmazóit és gyártóit. A standunkat meglátogatta Gráf József úr - a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztere, Gőgös Zoltán - a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára és Barabás János - a Hungexpo alelnöke. A vállalatok a beszélgetések során jelezték: úgy a konferencia idején, mint a standon folytatott megbeszélések során számos potenciális partner jelezte érdeklődését a lengyel termékek iránt. Foodapest-en Lengyelországot Osztályunk standja valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával felállított kollektív lengyel stand képviselte.