KÖZGAZDASÁGTAN I.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. OLIGOPÓLIUM ÉS STRATÉGIAI VISELKEDÉS Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
Vázlat 1 2 3
Játékelmélet bevezetés Oligopólium: egy ágazat néhány vállalatból áll Duopólium: egy ágazat két vállalatból áll Ha egy vállalatnak néhány versenytársa van csak: stratégiai helyzet Döntéseknél gyelembe veszi versenytársak várható reakcióját. Játékelmélet: stratégiai interakciók általános elemzésével foglalkozik.
Egy játék megadása Feltevés Kik a játékosok? (a szerepl k megadása). Milyen alternatívák közül választhatnak? (a lehetséges stratégiák megadása minden játékosra vonatkozóan). Mi a végeredmény? (minden elképzelhet stratégiakombinációhoz a szerepl k kizetéseinek (prot-, hasznosságfüggvényeinek) megadása). Hogyan zajlik a játék? A játékosok a kizetési függvényeiket maximalizálják (racionalitási feltétel)
Nulla összeg játék Nullaösszeg játék szárazföld vagy tenger? A támadó fél választása A védekez fél választása szárazföld tenger szárazföld 10, +10 +25, 25 tenger +25, 25 10, +10
Koordinációs játék Például: két sof r döntése, melyik oldalon haladjanak Koordinációs játék az érdekek összhangja B választása jobb bal jobb +15, +15 100, 100 A választása bal 100, 100 +10, +10
Fogolydilemma Mindkét játékos jobban jár, ha vall jobban járnának, ha egyikük sem vallana Fogolydilemma két változat A börtönbüntetés hossza (hónap) tagad vall tagad 1, 1 36, 0 a) változat vall 0, 36 24, 24 b) változat A kizetések rangsora kis kibocsátás nagy kibocsátás kis kibocsátás 3, 3 1, 4 nagy kibocsátás 4, 1 2, 2
Fogolydilemma - közjavak Lecsapolás egyéni költsége: 8 Egy szivattyú haszna: 5 TÁBLÁZAT FEJLÉCE HIÁNYZIK!!!!!!! Lecsapol Nem csapol le Lecsapol 2, 2 3, 5 Nem csapol le 5, 3 0, 0 A gazda: mindig jobban jár, ha nem csapol le. A mocsár kiszárítása mint sokszemélyes fogolydilemma-játék Lecsapoló gazdák száma 0 1 2 3 4 lecsapol 3 2 7 12 17 A gazda választása nem csapol le 0 5 10 15 20
Elrettentési játék Tökéletes egyensúly: (belép, elfogad). Elrettentés a piaci belépést l B játékos (monopólium) ellenáll elfogad belép 10, 30 20, 80 nem lép be 0, 100 0, 100
Egyensúly Ha egy játék szabályai szekvenciális döntéshozatalt írnak el, a játék tökéletes egyensúlyában mindkét játékos racionálisan választ (azaz a legmagasabb elérhet kizetést választja), feltételezve, hogy az ellenfele is racionálisan cselekszik, amikor rá kerül a sor. Szekvenciális döntések esetén mindig létezik tökéletes egyensúly, de egyes játékoknak több egyensúlyuk is lehet. Ha a játékosok egyidej leg döntenek, a domináns stratégiájukat fogják választaniuk, ha létezik ilyen (domináns stratégia: minden más stratégiánál jobb kizetést biztosít, függetlenül attól, hogy a másik játékos mit lép) Nash-egyensúly: azok a stratégiapárok, amelyekt l egyik játékosnak sem éri meg egyoldalúan eltérni. Egy játéknak egy vagy több Nash-egyensúlya is lehet. Ha a játékosok tiszta stratégiákat játszanak, el fordulhat, hogy egyetlen Nash-egyensúly sincs.
Egyensúly (folyt.) A kevert stratégiák jelenthetik, garantálják a Nash-egyensúly létezését. A kevert stratégiák követése azt jelenti, hogy a játékosok a tiszta stratégiáik közül meghatározott valószín ségekkel véletlenszer en választanak az ellenfelüket bizonytalanságban tarthatják (pl. tenisz-szerva, hadviselés)
Ha a vállalatok szimultán mennyiségi döntést hoznak és azonos piaci er vel rendelkeznek, akkor Cournot-oligopóliumról, két vállalat esetén Cournot-duopóliumról beszélünk. Reakciófüggvények (a vállalatoknak optimális termelési válaszaáá, a versenytárs elvárt termelési szintje esetén) q 1 = RC 1 (q e 2) q 2 = RC 2 (q e 1) Cournot-egyensúly: Az elvárt termelési szintek megegyeznek a tényleges termelési szintekkel q 1 = RC 1 (q 2) q 2 = RC 2 (q 1)
(folyt.) RC 1 görbe mutatja az els vállalat optimális termelési mennyiség válaszait a második vállalat minden egyes termelési szintjére, RC 2 görbe mutatja a második vállalat optimális termelési mennyiség válaszait az els vállalat minden egyes termelési szintjére.
(folyt.)
(folyt.) Ha a vállalatok döntései a kibocsátott mennyiségre vonatkoznak, és a játékszabályok egyidej döntést írnak el, a két széls séges végeredmény az összejátszáson alapuló és a versenyz i egyensúly. Az el bbiben a vállalatok csoportos monopóliumként viselkednek, az utóbbiban pedig árelfogadók. A Nash-megoldás a két véglet közötti Cournot-egyensúly, amelyben mindkét vállalat optimálisan választ a másik adottnak tekintett kibocsátása mellett.
Szigorúbb, mint a mennyiségi verseny Ha a duopólium döntései az árra vonatkoznak, a Nash-megoldást Bertrand-egyensúlynak nevezzük. Nash-megoldás egybeesik a verenyz i egyensúllyal. Ha a játék szabályai szekvenciális döntéseket írnak el, az els ként lép fél mennyiségi verseny esetén el nyt élvez, árverseny esetén viszont hátrányba kerül.
Legnagyobb kedvezmény elve Fogolydilemma vállalati protok oligopólium esetén 2. vállalat árszabása magas alacsony magas 100, 100 10, 140 1. vállalat árszabása alacsony 140, 10 70, 70 A legnagyobb kedvezmény elve 2. vállalat árszabása magas alacsony magas 100, 100 10, 90 1. vállalat árszabása alacsony 90, 10 70, 70