BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április
Készítették Bácsalmás Város megbízásból: Innovatív Kft. Szerzők: Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba Minőségbiztosította: Ex-Ante Tanácsadói Iroda 2
Tartalom 1. BEVEZETÉS... 11 1.1 Integrált városfejlesztési stratégia... 11 2. BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 12 2.1 A tervezés keretei... 12 Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója...12 Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve... 13 Lipcsei Charta... 14 Európai Városok Chartája... 15 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)...15 Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)... 15 Városi szerepkör mátrix...18 Nemzetközi...18 Országos...18 Regionális...18 Megyei...18 Kistérségi...18 Gazdaság...18 Bankok...18 Közlekedés, távközlés...18 Vasútállomás...18 Távolsági autóbusz állomás...18 Posta hivatal...18 Kereskedelem...18 Kiskereskedelmi üzletek... 18 Állam igazgatás... 18 1.fokú építésügyi hatóság... 18 Oktatás...18 Tanuszoda...18 Óvoda, általános iskola...18 Egészségügy...18 Körzeti orvosok...18 Szociális ellátás...18 3
Gyermekotthon...18 Idősek Otthona...18 Kultúra...18 Országos és helyi védettségű épített környezet... 18 Könyvtár... 18 Turizmus, rekreáció... 18 Természetvédelmi területek... 18 Szálláshely kereslet - kínálat... 18 Sportpálya... 18 Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír...22 3. Bácsalmás város egészére vonatkozó helyzetértékelés...23 3.1. A város története... 23 3.2. Városszerkezet... 26 3.3. Gazdaság... 28 3.3.1. Vállalkozások helyzete... 29 3.3.2. Kereskedelem... 35 3.3.3 Turisztika, idegenforgalom... 36 3.3.4. Mezőgazdaság helyzete... 39 3.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei... 40 3.4. Társadalom... 40 3.4.1 Demográfia... 41 3.4.2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 49 3.5. Települési környezet... 60 Forrás: Saját gyűjtés... 64 16. táblázat... 64 3.5.3. Lakásállomány... 64 3.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság... 65 3.5.6. Hulladékgazdálkodás... 69 3.6.1. Oktatás-nevelés... 70 3.6.2. Egészségügyi ellátás... 76 3.6.4. Szociális ellátás... 80 4
A városmarketing tevékenység a város promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A meghatározott célcsoportok: a település lakossága, lehetséges befektetők, vagy a város iránt érdeklődő látogatók, a kistérség lakossága. A városmarketing tevékenység fontos fejlesztési eszköz az önkormányzat kezében. Segítségével fejlesztheti a gazdaságot, befektetőket vonzhat a városba, jobbá teheti az életminőséget és látogatókat turistákat vonzhat. A városvezetés célja, hogy megteremtse maga iránt a keresletet és azt képes legyen kielégíteni...187 A városfejlesztési társaság átalakításával kapcsolatos követelmények...191 A felügyelő bizottságban a város képviselő testületének tagjai vegyenek részt az átláthatóság biztosítása miatt...191 Gazdasági tevékenységéből keletkező nyereséget város fejlesztési tevékenységre kell visszafordítani, ezen tényt az alapító okiratába be kell vezetni...192 Megfelelő szabályozottság legyen az önkormányzat és a Kft között annak érdekében, hogy az érintett akcióterületen az önkormányzati vagyonnal gazdálkodni tudjon...192 Bácsalmás város Önkormányzatának rendeletben kell szabályozni a következő tevékenységeket:...192 Az önkormányzat, mint tulajdonos jogainak gyakorlásának kérdése...192 Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása...192 A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása...192 Az akcióterületi fejlesztések szabályozása...192 A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei...192 Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei...192 A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás...192 Városi szerepkörben megjelenő fejlesztések... 196 Nemzetközi... 196 Országos... 196 Regionális... 196 Megyei... 196 Kistérségi... 196 Gazdaság... 196 Tudás és Információs Központ ( Bácska Helyi Termék Klaszter )... 196 Közlekedés, távközlés... 196 Vasútállomás rekonstrukciója... 196 5
Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése... 196 Kereskedelem... 196 Állam igazgatás... 196 Oktatás... 196 Egészségügy... 196 Szociális ellátás... 196 Kultúra... 196 Gyűjtemények Háza rekonstrukció... 196 Turizmus, rekreáció... 196 12. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI...197 13. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ...199 14. PARTNERSÉG...202 14.1. Kérdőíves megkeresések és interjúk...202 14.2. Partnerségi rendezvények...204 14.2.1. Helyi médiában való megjelentetés...205 14.2.2. Önkormányzat vezetőinek részvétele...205 14.2.3. IVS Képviselő Testület jóváhagyása előtti javaslattételi folyamat...206 15. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMONKÖVETÉSE (MONITORINGJA) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA...207 16. BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA...210 17. FELHASZNÁLT IRODALOM...212 I. MELLÉKLET INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ...213 6
ÁBRÁK 1. ábra Dél-Alföldi Régió térképe...16 2. ábra Várostérkép... 25 3. ábra Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei...28 4. ábra Munkanélküliségi ráta Mgyarországon 2004. decemberben...30 5. ábra Regisztrált jogi személyiségű és nélküli vállalkozások megoszlása Bácsalmáson (2006)...33 6. ábra Regisztrált egyéni és társas vállakozások megoszlása Bácsalmáson (2006)...33 7. ábra Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) (1999,2003) Dél- Alföldi Régió, Bács- Kiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban...34 8. ábra Őstermelők száma Bácsalmáson (2001-2007)...39 9. ábra Lakónépesség számának alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között (Fő)...42 10. ábra Állandó népesség számának alakulása Bácsalmáson 1997-2007 között (Fő)...42 11. ábra Természetes szaporodás és fogyás alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között...43 12. ábra Belföldi vándorlási különbözet alakulása 1997-2006 között Bácsalmáson...44 13. ábra Bácsalmás korfája 2001... 47 14.ábra Bácsalmás főbb demográfiai mutatói 1997-2000 között...48 15. ábra Regisztrált munkanélküliek számának alakulása Bácsalmáson 1998-2007 között...54 16. ábra Épített értékeink...63 17. ábra Lakásállomány 2000-2007 között...65 7
18. ábra Elérés...68 19. ábra A Dél-Alföldi Régió közúthálózatának 2008-2013 közötti időszakra tervezett fejleszetési és rekonstrukciós feladatai...69 20. ábra Oktatási intézmények Bácsalmáson...71 21. ábra Járóbeteg-szakellátó rendelőintézet épülete...77 22. ábra Alapszolgáltatási Központ...81 23. ábra Idősek otthona...84 24 ábra Gyűjtemények Háza...87 25. ábra Művelődési Központ...88 26. ábra Bácsalmás városrészekre osztása...96 27. ábra Jelmagyarázat...120 28. ábra Szegregátum Bácsalmáson...121 29. ábra A lakosság korszerinti megoszlása és a települések összlakosságszáma...123 30. ábra A stratégia összefüggései ábrázolva...150 31. ábra A kijelölt akcióterületek...171 32. ábra A városfejlesztő társaság szervezeti ábrája...196 33 ábra A lakosság által megfogalmazott 5 legfontosabb fejlesztendő terület...204 TÁBLÁZATOK 1. táblázat Bácsalmási Kistérség települései...17 2. táblázat Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre... 17 3. táblázat Funkciók elérhetősége...20 4. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács- Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)...31 5. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson (2000-2006)...32 6. táblázat Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban, Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)...35 7. táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)...37 8. táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bácsalmáson (2001-2006)...39 9. táblázat Népesség számának alakulása 2001-ben az összevont korcsoportok szerint...error: Hivatkozásforrás nem található45 8
10. táblázat Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság 2006....50 11. táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye városaiban 2006....Error: Hivatkozásforrás nem található51 12. táblázat Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006....52 13. táblázat Iskolai végzettség megoszlása a megfelelő korcsoportos bontásban 2006....55 14. táblázat Bácsalmás Város civil szervezetei és képviselőik...60 15. táblázat Természeti értékek...61 16. táblázat Épületek védettség szerinti besorolása...64 17. táblázat Lakásállomány adatai...65 18. táblázat A térség településeinek vízmű kapacitásai...66 19 táblázat 2006-os adatok a Bácsalmási Kistérség településeiről...67 20. táblázat Hulladékgyűjtő szigetek...70 21. táblázat Óvodai kapacitás adatok a Bácsalmási kistérségben...72 22. táblázat Általános iskolai kapacitás adatok...73 23. táblázat Közép- és felsőfokú oktatás...74 24. táblázat Oktatási intézmények Bácsalmáson...75 25. táblázat Egészségügyi ellátás adatai...78 26. táblázat Pénzbeli juttatások 2001-2008 között (Fő)...80 27. táblázat Szociális étkeztetést igénybevevők Bácsalmáson...81 28. táblázat Házi segítségnyújtást igénybevevők Bácsalmáson...82 29. táblázat Idősek nappali ellátásának adatai...82 30. táblázat Családsegítő szolgálat igénybevétele...83 31. táblázat Gyermekjóléti szolgálat...83 32. táblázat Tanyagondnoki szolgálat...84 33. táblázat Bácsalmás város utóbbi években megvalósult projektjei...89 34. táblázat Gazdasági SWOT analízis...91 35. táblázat Társadalom, foglalkoztatás SWOT analízis...92 36. táblázat Épített és természeti környezet SWOT analízis...93 37. táblázat Közszolgáltatások SWOT analízis...94 38. táblázat Bácsalmás Nyugati Városrészére vonatkozó adatok...100 39. táblázat Nyugati Városrész SWOT elemzése...101 40. táblázat Bácsalmás Keleti Városrészére vonatkozó adatok...106 41. táblázat A Keleti Városrész SWOT elemzése...108 9
42. táblázat Bácsalmás Központi Városrészére vonatkozó adatok...113 43. táblázat Központi Városrész SWOT elemzése...115 44. táblázat Bácsalmás városrészeinek jelenlegi funkciói...117 45.táblázat Bácsalmás Város intézményi és szolgáltatási ellátottsága...117 46. táblázat 2001-es összehasonlító adatok...124 47. táblázat Demográfiai adatok szegregátumonként...124 48. táblázat Óvodai-, általános iskolai feladat ellátási helyek...125 49. táblázat Bácsalmási tagintézmény óvodai létszáma (2008)...126 50. táblázat Bácsalmási tagintézmény létszámadatok (2008)...127 51. táblázat Iskolai végzettség megoszlása megfelelő korcsoportos bontásban (2006)...128 52. táblázat Iskolai végzettség a szegregációs területeken...128 53. táblázat Foglalkoztatottság a szegregátumokban...130 54. táblázat Lakásállományi adatok...131 55. táblázat Szegregáció elleni fejlesztések az elmúlt időszakban...134 56. táblázat Megvalósítandó projektek...135 57. táblázat Stratégia és SWOT...144 58. táblázat A hosszú távú jövőkép számszerűsíthető céljai...147 59. táblázat Beavatkozások összefoglalása és forrásigénye...164 60. táblázat Szabadidő és rekreáció akcióterület...168 61. táblázat Tudás és információs akcióterület...169 62. táblázat Alternatív energetikai fejlesztések akcióterület...170 63. táblázat Utak és utcák rekonstrukciója akcióterület...170 64. táblázat Projektek akcióterületenkénti bontásban...172 65. táblázat Stratégiai javaslatok...176 66. táblázat Fejlesztési hatások, eredmények...177 67. táblázat Településfejlesztési Koncepció és az IVS közötti összefüggések...180 68.táblázat Az IVS prioritásai és Bácsalmás Város Gazdasági Programjának illeszkedése..183 69. táblázat Főbb kockázatok...187 70. táblázat Város szerepkörben megjelenő fejlesztések...197 71. táblázat Beavatkozással érintett ingatlanok...199 72. táblázat IVS előrehaladás és az Önkormányzat felé történő beszámolás részei...205 73. táblázat Jóváhagyás előtti véleményezés...206 74. táblázat A megvalósulás mutatói...207 10
1. BEVEZETÉS 1.1 Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy középtávot (7-8 év) átölelő fejlesztési szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzatképviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. 11
Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. 2. BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Ezen fejezet Bácsalmás Város településhálózatban betöltött szerepét határozza meg, figyelembe véve az Országos Területfejlesztési Koncepcióban valamint a város különféle programjaiban és koncepcióiban leírtakat. Továbbá fontos szempont a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Az IVS-nek tartalmaznia kell, hogy a város releváns fejlesztési koncepciókhoz hogyan viszonyul, illetve hogy milyen módon kíván ezen koncepciókhoz viszonyulni. 2.1 A tervezés keretei Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója A településfejlesztési koncepciónak kell a stratégiai tervezés alapjait képezni. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Bácsalmás Város Önkormányzatának településfejlesztési terve hosszú évekre meghatározza a város Európai Unión belüli fejlesztését, fejlődési lehetőségeit. A város településfejlesztési koncepciójában az alábbi célkitűzések kerültek megfogalmazásra. A lakosság biztonsága, a fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények biztosítása A demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények biztosítása 12
A lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat kiépítése, fejlesztése Az értékes, megőrzésre érdemes történeti vagy egyéb szempontból jelentős elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása A környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.) védelme A település természeti adottságainak kiaknázása A lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás) érdekei A polgári védelem, katasztrófa-elhárítás igényei Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve Bácsalmás Város jelenleg nem rendelkezik a képviselő testület által elfogadott szabályozási és településrendezési tervvel. Azonban ezen tervek elkészítése folyamatban van, határozatban való elfogadásukra 2009. évben kerül sor. Bácsalmás Város Gazdasági Programja Bácsalmás felzárkóztatásához, fejlődéséhez szükség van a város tudatos gazdasági programjához. A rendelkezésre álló gazdasági program átlátható és végrehajtható célkitűzéseket tartalmaz, melyek a következők: A város működőképességének korunk színvonalán való biztosítása Az önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése; lakható, élhető, gondoskodó, biztonságos városi életfeltételek biztosítása A megújuló gazdaság szervezésében való részvétel Az intelligens város alapjainak a lerakása, kihasználva ebben a folyamatban lévő kistérségi szélessávú internet által kínált lehetőségeket Bácsalmás Város Környezetvédelmi Programja 13
A fenntartható fejlődés Bácsalmás Város életében is jelentős értéket képvisel. A társadalmi gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fontos, hogy megvalósuljanak a környezetvédelmi fejlesztések is. Ennek érdekében elkészült a város környezetvédelmi programja, mely a következő célkitűzéseket tartalmazza: A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az állampolgárok széleskörű részvételével. A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos- az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntarthatógazdálkodás, szabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése. A helyi környezetvédelmi és az egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése, a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével. A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában. A város hosszú távú fejlesztésének környezetvédelmi szempontú megalapozása, az infrastrukturális fejlesztések megvalósításához szükséges pályázati lehetőségek feltételrendszerének biztosítása. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok teljesítése. Lipcsei Charta A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg. 14
Európai Városok Chartája A városok harmonikus belső fejlődését ajánló Európai Városok Chartája tíz fő fejezetben foglalja össze a fejlesztések legfontosabb elemeit. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Az 1076/2004. (VII.22.) Kormányhatározat alapján az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az egyes szakpolitikákat koncepcionális keretbe foglalva, azok számára meghatározott időtávra (2020-ig) közös célokat fogalmaz meg. Az OFK lefedi a hazai és uniós fejlesztési források összességét. Az OFK által felvázolt koncepcionális kereten belül fogalmazódik majd meg a kizárólag az uniós strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait (és azok hazai társfinanszírozását) magában foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret ( II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 2013 ), illetve az agrár- és vidékfejlesztés uniós és hazai forrásait felölelő Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Terv cél- és prioritásrendszere. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005-ben került felülvizsgálatra, melynek keretében új irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Magyarországra vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők: térségi versenyképesség erősítése, a területi felzárkózás elősegítése, a fenntartható területi fejlődés, örökségvédelem, integrálódás Európába, a regionalizmus és a decentralizáció erősítése. A 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó országos területi célok között fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg a speciális adottságú térségtípusokra, melyek az alábbiak: természeti, táji értékekben gazdag területek erőforrásainak kiaknázása, agrár térségek diverzifikálása, határmenti területek együttműködése, tanyás térségek revitalizálása, romák lakta térségek fejlesztése. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. 15
A fentiekben vázolt tervezési dokumentumok áttanulmányozása és ismerete elengedhetetlen az IVS elkészítésének. Ezen programok célkitűzéseit és irányvonalait szem előtt kell tartani a város hosszú távú stratégiájának elkészítésekor. 2.2 Bácsalmás város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban Dél Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. A régió központja Szeged. Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Dunamenti síkságra, a Duna Tisza közének homokhátságára és a Bácskai Löszhátra ( 1. ábra ). Dél Alföldi Régió Térképe Forrás: www.del-alfold.hu 16
1. ábra Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A Város a Dél Alföldi Régióban a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében a Bácsalmásiban helyezkedik el. A város közvetlen vonzáskörzetét a kistérség további hét települése jelenti, melyek az 1. táblázatban találhatóak. Bácsalmási Kistérség Települései Település Terület ( km 2 ) 2006. évi 2007. évi lakónépesség ( fő ) lakónépesség ( fő ) Bácsalmás 108,32 7 484 7 433 Bácsszőlős 38,83 413 405 Csikéria 25,81 927 918 Kunbaja 33,72 1 796 1 755 Katymár 71,08 2 384 2 334 Mátételke 27,93 611 579 Tataháza 26,1 1 390 1 362 Madaras 49,3 3 198 3 205 Forrás: Bácsalmási Kistérség 3 éves szociális felzárkóztató programja és KSH adatok alapján saját szerkesztés 1. táblázat A város a kistérség központja mind geometriai mind egyéb tényezők figyelembe vétele mellett. Kistérségi székhelyként betöltött szerepe mellett országos és megyei szerepkörrel is rendelkezik. A 2. táblázat Bácsalmás város szerepkörét mutatja meg mátrix táblázatban. A funkciómátrixot tanulmányozva megállapítható, hogy a város által nyújtott szolgáltatások és lehetőségek döntő többsége kistérségi szintű szerepet jelent. 17
Forrás: Saját gyűjtés 2. táblázat Városi szerepkör mátrix Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Gazdaság Bankok Közlekedés, távközlé s Vasútállomás Határátkelőhely Távolsági autóbusz állomás Posta hivatal Benzinkút Kistérségi szélessávú internet Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek Piac Állam igazgatá s 1.fokú építésügyi hatóság Okmányiroda Rendőrség Tűzoltóság Gyámhivatal Földhivatal Oktatás Tanuszoda Óvoda, általános iskola Gimnázium Szakiskola Egészségügy Szociális ellátás Gyermekotthon Körzeti orvosok Gyógyszertárak Központi orvosi ügyelet Rendelőintézet Idősek Otthona Gyermekjóléti szolgálat Nappali ellátások Kultúra Országos és helyi védettségű épített környezet Könyvtár Művelődési központ Turizmus, rekreáci ó Természetvédelmi területek Szálláshely kereslet - kínálat Sportpálya Tanuszoda Sportcsarnok Vendéglátóhelyek 2.2.1. Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre 18
Bácsalmás Város feladatellátásában régiós szerepkörrel nem rendelkezik. A város meghatározó szerepet tölt be a kistérség közlekedésében. A trianoni határmegvonás miatt kialakult csonka vasúti szárnyvonalakat az 1960-as évek elején megszűntették, és megszűnt Bácsalmás vasúti csomópont jellege, de a helyébe kiépült közforgalmú autóbusz-közlekedés Bácsalmás központú jellegű lett. Ez azóta is megmaradt, bizonyos távolsági autóbusz összeköttetések kifejlődése mellett. A térség, és egyben város vasútellátottsága megfelelő, összeköttetést biztosít Kiskunhalas-Baja-Bátaszék (154. számú vonal) irányában. A város közúthálózatának gerince a Tataháza területén átmenő 55-ös számú főút, mely biztosítja a kelet-nyugat irányú összeköttetést Szeged Baja - Pécs irányában, azonban a kistérség központján, Bácsalmáson nem megy keresztül. Jelentős átmenő forgalmat jelent a Bácsalmás Bajmok határátkelő. A Szerbiai határ közelsége az idők folyamán hátrányt jelentett a város számára, azonban az utóbbi időben számos pozitív lehetőséget rejt magában, amit a város vezetése kész kihasználni. Idegenforgalmi turisztikai szempontból a város vagy tágabb értelemben a kistérség adottságai jelenleg kihasználatlanok. Ennek ellenére Bácsalmás város számos idegenforgalmi látványossággal, kiszolgáló létesítménnyel rendelkezik, melyek a következők: szálláshelyek, éttermek, Sós-tó, Horgász-tó, védettséget élvező park, országos védettséggel rendelkező gyapjas gyűszűvirág élőhelye, színes épített és kulturális örökség, melyek egy része országos másik része pedig helyi védettséget élvez (pl.: kékfestő, Chaucher ház stb). A város kereskedelmi szálláshely tekintetében egy vendéglátó hellyel rendelkezik, mely az év minden szakában 22 férőhellyel igénybe vehető. 2.2.2 Bácsalmás Város térségi szerepköre Bácsalmás a második világháborút megelőző időszaktól kezdve térségi szerepet tölt be közigazgatási, közszolgáltatási közlekedési, gazdasági, és kereskedelmi tekintetben. A város, mint alsó szintű közigazgatási központ a járásnak a Bajai Járásba való beolvasztásával 1962- ben megszűnt, de a már kialakult térségi funkciókat tovább gyakorolta. A térség települései számára Bácsalmás bizonyos városi szolgáltatások nyújtására volt képes már a közigazgatási szerep megszüntetésének idején is. Ezek közé sorolhatók pl. a térségi járóbeteg-szakrendelés folyamatos működtetése, és a középfokú oktatás biztosítása stb.. 2004. július 14-én alakult meg a Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás, amelynek célja a térségi sokoldalú együttműködés kereteinek biztosítása, a kötelezően előírt és önként vállalt 19
térségi feladatok ellátása. A Kistérségi Társulás látja el a központi orvosi ügyeletet, belső ellenőrzési rendszer működtetését, az 5 település (Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Mátételke) vonatkozásában az alapfokú oktatás-nevelési intézmények fenntartását, a pedagógiai szakszolgálatot, valamint végzi a térségfejlesztési tevékenység összehangolását. A kistérségben egyedüliként rendelkezik gimnáziummal, illetve szakmunkásképző intézménnyel. Bácsalmás Város Gimnáziumának épületében helyet kapott a kecskeméti Kertészeti Főiskola kihelyezett tagozata. Az oktatás levelező tagozat keretében működik. A felsőfokú oktatáshoz a városszervező tevékenységével járul hozzá. A kistérség területén a város vonzáskörzetében gazdasági szempontból a legtöbb foglalkoztató, illetve kiskereskedelmi szolgáltató Bácsalmáson található (pl.: Kähny Kft, Bácska - Modul Kft, Agráripari Zrt, élelmiszer boltok, műszaki háztartási elárusító helyek). Rekreációs és sport tevékenységek szempontjából központi szerepre törekszik. Ennek alapját a már működő Tanuszoda illetve a sportcsarnok és sportpályák alkotják. A társulás 8 településén közel 18 ezer állandó lakos él. A társulás központja a centrálisan elhelyezkedő Bácsalmás város, amely nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy minden szolgáltatási feladatot betölthessen, ezért a térség lakossága a valós városi szolgáltatási funkciók ellátására képes Baja város vonzáskörzetéhez is tartozik. Intézményi ellátottságát tekintve Bácsalmás nem tekinthető valódi központi szerepkörrel rendelkező városnak, a kisvárosi intézmények egy részét (városi bíróság, rendőrkapitányság, közjegyző, több pénzintézet, középiskolák, kórház, ingatlanközvetítő) Baja városban lehet elérni. A további városi jellegű intézmények (munkaügyi kirendeltség, földhivatal, középiskola, ügyvéd, járóbeteg-szakellátó orvosi rendelő, mentő, pénzintézet jelenléte, könyvesbolt) vonatkozásában elmondható, hogy ezeket tekintve Bácsalmás biztosítja az intézményi szolgáltatást a Bácsalmási kistérség lakosai számára is. Bácsalmáson elérhetők a gyámhivatali, okmányirodai, I. fokú építési hatósági szolgáltatások, ezen túlmenően rendőrőrs található a városban, mely a Bajai Rendőrkapitánysághoz tartozik szervezetileg. Az 3. táblázat mutatja, hogy a további funkciók ellátását illetően a legtöbb esetben Baja a szolgáltató város, azonban bizonyos megyei, vagy régiós szinten ellátandó feladatok esetében Kecskemét, vagy Szeged a szolgáltató központ. 20
Funkciók elérhetősége Intézmény megnevezése Központ/kirendeltség Illetékességi terület Gyámhivatal Bácsalmás Munkaügyi kirendeltség Békéscsaba/Bácsalmás Rendőrkapitányság Baja Rendőrőrs Bácsalmás Városi Bíróság Baja Városi Ügyészség Baja Körzeti Földhivatal Bácsalmás Okmányiroda Bácsalmás I. fokú építési hatóság Bácsalmás Polgárvédelmi kirendeltség Kecskemét/Bácsalmás Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Kecskemét Tűzoltóság Bácsalmás Területi Főépítészi Iroda Szeged Környezetvédelmi Felügyelőség Szeged/Baja Bányakapitányság Szolnok Állategészségügy Kecskemét Növényegészségügy Kecskemét APEH Baja Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baja (ÁNTSZ) Kistérség (NUTS4) Bácsalmás Forrás: Saját gyűjtés 3. táblázat 2.2.3. Testvérvárosi kapcsolatok Bácsalmás a jugoszláv Bezdán községgel (1966), a németországi Backnang városával (1988), a szlovák Nagymegyer városával és a horvátországi Bizovác községgel (1994), a romániai Borszék és a lengyelországi Gizalki városokkal (2003) és a szerb-montenegrói Bajmok várossal (2005) írt alá együttműködési szerződést. A testvérvárosi kapcsolatokkal többek között diákok, hagyományőrző csoportok cserelátogatására, a kulturális értékek kölcsönös bemutatására biztosít a város lehetőséget. Minél szélesebb területekre terjed ki az együttműködés, annál többet ér. Bácsalmás város történetében a testvérvárosi kapcsolatokat nagymértékben befolyásolták a politikai események. A legkorábbi bezdáni kapcsolat ennek következtében a korábbiakhoz képest elhalványult, és fokozatosan a németországi partnerkapcsolat vált a legélénkebbé, amely már túllépett a hagyományos kulturális cserék szintjén. 21
Bácsalmás nem hivatalos, de jó kapcsolatokat ápol a franciaországi Annonay településsel. Napjainkban a kulturális eseményeken, ünnepségeken (iskolai, gimnáziumi rendezvények), a nemzeti megemlékezéseken (október 23.), szakmai eszmecseréken, megbeszéléseken találkoznak a testvérvárosi képviseletek egymással. Lassan hagyományosnak mondható az évről-évre - már négy alkalommal - megrendezett nemzetközi ifjúsági labdarúgó bajnokság, a Testvérvárosok Tornája. Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír. 22
3. BÁCSALMÁS VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. A város története 1 Régészeti leletek bizonyítják, hogy a Bácsalmás település őse az avar kortól lakott volt. Az első nagy néppusztítást az Alföldet letaroló mongol, tatár hordák végezték, s ennél is végzetesebb volt az oszmán hódítás. Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi. 1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott. Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban megszerezték a városnak az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet. 1848-ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé Kossuth Lajos ajánlására. A lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan a településen 1837 óta van gyógyszertár, 1855-től posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862-től távíró. Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg. Az 1890-es évektől hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szőlőt telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) 1 A szakasz forrása: Bácsalmás város honlapja (http://www.bacsalmas.hu) 23
és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe. A meggazdagodott birtokosok és kereskedők pénzintézeteket, ipari üzemeket (gőzmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat működtettek. A vezető értelmiségi réteg kialakulása pezsdítően hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök. A trianoni békediktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye 4/5-öd részét Jugoszláviának ítélte. A megmaradt Felső-Bácskai területek - köztük Bácsalmás is - 1921 nyaráig szerb katonai megszállás alatt volt. A szerbek kivonulása után átszervezték a közigazgatást, a megyei székhely Zomborból Bajára került, Bácsalmás továbbra is járási székhely maradt. 1922-től újabb gazdasági fellendülés következett. A hatalmas méretű építkezések mellett kövezett utakat, járdákat, mélyfúrású kutakat létesítettek, parkosítottak, polgári iskolát és mezőgazdasági középiskolát működtettek, villamosítottak. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 13045 fő, a lakóházak száma 3140. A magyarok 34, a bunyevácok 10, a németek 56%-os arányban éltek a településen. Erdei Ferenc a "Futóhomok" című szociográfiájában a Felső-Bácska fővárosaként írta le Bácsalmást. 1944-től a történelmileg kialakult és az adottságokhoz alkalmazkodott gazdaságitársadalmi-népességi rendszer alapjaiban megváltozott. Az általános mozgósítások, a gettóba tömörített zsidók elhurcolása, majd a szovjet katonai megszállás és a délvidéki partizánakciók, a Dél-Bácskából idemenekülők elhelyezése és élelmezése, 1945 januárjától a Szovjetunóba történő internálások, a németek vagyonelkobzása, majd nagyrészük kitelepítése (kb. 4500-4800 fő) végzetes következményekkel járt. A Csallóközből betelepített magyar családok létszámban nem pótolták a kitelepítések által okozott veszteségeket. Az üldöztetések (kulákok), a Tito korszak miatt létrehozott határsáv, az ötvenes évek anomáliái (a beszolgáltatási kötelezettség) miatt csoportosan kényszerült elhagyni a lakosság a települést ipari vidékeken vagy nyugaton (1956) remélve a boldogulást. A lakosság mintegy 50%-a kicserélődött. A jugoszláv határmentiség következménye volt a közigazgatási szerepkör megcsorbítása. 1949-ben először a külterület egy részét csatolták Kunbajához, 1952-ben a tanyás, sűrűn lakott külterületi történelmi borvidékből hozták létre Bácsszőlős önálló községet. 1962. március 31-én megszűnt a bácsalmási járás. A járás nagyobbik részét - közte Bácsalmást - a bajai járáshoz, a többi részét a kiskunhalasi járáshoz csatolták. Rekonstrukció címen 24
megszüntették, majd felszedték a településeket összekötő vasútvonalakat, Bácsalmás megszűnt, mint vasúti központ (azóta a településen áthaladó Kiskunhalas-Baja szárnyvonal egyik állomásaként működik). A fejlődés az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdődött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsősorban a szabad női munkaerőre épültek. A település kommunális fejlesztése is ebben az időben kezdődött (vezetékes vízhálózat, belvízlevezető árokrendszer, új strandfürdő, út és járdaépítések, sütőüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentős volt a magánerős lakás- és házépítés. A beruházások döntően a termeléssel összefüggő ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termelőszövetkezet, könnyűipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult. Várostérkép Forrás: www.bacsalmas.hu 2. ábra Bácsalmás újabb kommunális fejlesztései (1983-1985 gázvezeték, 1983 szennyvíztisztító, útépítések, 1991 automata telefonközpont, hálózatbővítés, ivóvíztisztító) és az új közintézmények létesítése (Szakmunkásképző, Gyűjtemények Háza, Földhivatal, Kollégium, 25
Gimnázium bővítése) a határátkelő megnyitása, az út és járdaépítések a lakosság és az önkormányzat jelentős anyagi ráfordításával történtek. Az 1980-as évek végétől zajló gazdasági változások a várost hátrányos helyzetbe sodorták. A periférikus fekvés és a délszláv konfliktus miatt a külső befektetők - Peter Kähnyt (Németország) kivéve - elkerülték Bácsalmást. A munkahelyek mintegy kétharmada megszűnt, tartóssá vált a munkanélküliség, felerősödött a kvalifikált népesség eláramlása. A város történetének utóbbi másfél évtizedét sajátos kettősség jellemzi. Nőttek a gazdasági nehézségek, általában nehezebbé vált az élet, ugyanakkor, ha nagy erőfeszítések árán is, de fejlődött a város infrastruktúrája. A kilencvenes évek jelentős eseménye a határátkelő megnyitása, a legnagyobb beruházás a kollégium építése és a gimnázium bővítése volt. Az utóbbi években a decentralizált, központi ágazati és uniós pályázatok keretében Bácsalmás Város Önkormányzata jelentős összegeket fordíthatott gyermek-, szociális- és egészségügyi ellátást biztosító létesítmények kialakítására, felújítására, valamint informatikai fejlesztésekre. A Város jelenlegi térképét a 2. ábra mutatja Bácsalmás Város kialakulása és fejlődése hosszú, történelmi korokon átnyúló folyamat eredménye. A mai formáját és szerepét a történelmi események és a határ közelsége befolyásolta és alakította ki. Jelenlegi gazdasági társadalmi hátrányos helyzetét, adottságait mindezen folyamatok alakították ki. 3.2. Városszerkezet Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszháton fekszik. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm). Bácsalmás Város szerkezetének jelenlegi meghatározó elemeit nagymértékben befolyásolta a történelme. A kezdeti idő kben a települések általában spontán módon jöttek létre. Ezek napjainkban is bizonyos rendezetlenséget mutatnak: az utcák nem egyenesek, a házak nem egyvonalban épültek, a telkek nem egyformák, gyakoriak a zsákutcák. Vannak azonban olyan települések is amelyeket mérnöki munka hozott létre. A mérnökök által tervezett és szabályozott településekre a sakktáblaszer ű falukép volt a jellemz ő. Itt minden szabályos, az utcák párhuzamosak, derékszögben metszik egymást, a telkek is nagyjából egyformák. 26
Fennmaradt Almás mezőváros 1841-1842-ben készített térképe, melyen jól kivehet ő az, hogy hol volt spontán kialakult falurész, ahol a település kezdő dött. Ennek helye a mai Damjanich József Attila Korona és Rákóczi utcák által határolt négyzeten belül található. Apró telkek vannak, szabálytalan, keskeny és görbe utcák találhatók itt. A hagyományon túl iratokból is tudjuk, hogy az 1786-ban betelepített német családok részére a bajai út mellett hasították ki a földmérő k a szabályos 12 X 50 öles telkeket, amely megfelelt a Kossuth utca mindkét oldalának, a Köztársaság utcától a Toldi utcáig terjed ő szakaszon. Ezek után újabb telepesek érkeztek a környez ő német falvakból, így további telkek kihasítására és osztására volt szükség. Sajátos, hogy az utcák zömében a házak kelet-nyugati tájolásúak, és a keresztirányú utcákban nincs is ház. Az utcák kialakulásának pontos sorrendjét csak nagyjából lehet meghatározni. A község a német telepítést követően igen gyorsan nő tt, utcáinak jó része az 1820-as évek környékére már kialakult, 1841-re már majdnem elérte a mai terjedelmét. Ez a 60 év meghatározta formáját és nagyságát. A térképet nézve láthatjuk, hogy az úgynevezett jozefinista falumodell a mi esetünkben nem valósult meg tökéletesen. A település nem a templom köré szerveződött, ső t ez jó ideig a falu szélén volt, hanem attól nyugatra és északra volt. Az utcáknak hajdan nem voltak nevei, csak a házaknak számai. Az utcák elnevezései a XX. század elején kezdő dött. A jelenlegi utcaneveket a Városi Önkormányzat 1991-ben állapították meg. Az 1970-es években beépített telkeknek köszönhető en (a mai Újvárosnak nevezett részen) új utcák létesítésére került sor. Az 1980-as évek végén újabb telkek kiosztására került sor a mai Huszár utca meghosszabbításával. A jelenlegi városképet széles egymásra merőleges kialakítású utcák, nagy falusi jellegű telkek, kiterjedt városszerkezet, központi nagy zöld felületek, és jól átjárhatóság jellemzi. Átjárhatóságát jellemzi, hogy az 55-ös fő úton mind Baja, mind pedig Szeged felé közvetett úton, Tataházán keresztül megoldott a közlekedés. A vasúti közlekedést Kiskunhalas- Baja Bátaszék közvetlen járat biztosítja. A jelenlegi városszerkezet kialakulásához nagymértékben hozzájárult a mező gazdasági dominancia. A határközelsége miatt ipari fejlesztések nem történtek, ennek következtében jellemzően ipari területek nem alakultak ki. 27
3.3. Gazdaság Bácsalmás gazdasági helyzetének bemutatásakor számos releváns körülményt kell figyelembe venni. A valós helyzet feltárásához, és a fejlesztési irányok megtalálásához nélkülözhetetlen a térség infrastruktúrájának, és humánerőforrásának vizsgálata is, mely nagyban meghatározza annak gazdasági adottságait, lehetőségeit. A Bácsalmási Kistérség jelenleg egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek (LHH), mely komplex társadalmi és gazdasági mutató alapján egyaránt a kistérségek legfejletlenebb hányadába sorolható (311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján). Ezen rendelet alapján a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek elhelyezkedését a 3. ábra szemlélteti, melyből jól kitűnik, hogy a Dél Alföldi régióban öt LHH kistérség található. Bács-Kiskun Megyében kettő darab LHH kistérség található a 311/2007.(XI. 17.) Korm. Rendeletben. Ennek értelmében a megyében a szomszédos Jánoshalma van hasonlóan elmaradott helyzetben. E statisztikai egység központjaként gazdaságfejlesztési gondokkal küzd a település. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei (zöld színnel jelölve): Forrás: NFÜ 2008 3. ábra 28
A város a történelmi Felső-Bácska tájegység területén helyezkedik el, melynek egésze hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Hátrányát részben a kedvezőtlen földrajzi fekvése, részben a jelentősebb, nagyobb forgalommal bíró főutaktól való távolság és egyéb negatív tényezők együttes hatása okozza. Mivel jelentős ipar a településen nem alakult ki, és a város geopolitikai helyzete a rendszerváltást követő években sem vehetett kedvező fordulatot elsősorban a délszláv konfliktus következményeképpen, így a belföldi és külföldi tőke a szinte mezőgazdasági jellegű térséget elkerülte. Emiatt a kistérségben a munkanélküliségi ráta igen magas. A következő alpontokban megvizsgáljuk, hogy Bácsalmás város, és érintőlegesen a Bácsalmási Kistérség gazdasága milyen fejlettségű, és melyek azok a tényezők, melyek alapján alátámasztható a leghátrányosabb kategóriába történő besorolás. 3.3.1. Vállalkozások helyzete A vállalkozásokról általánosságban elmondható, hogy számuk a megyei átlaghoz képest alacsony. Nagy részük egyéni vállalkozás (77%), mely részben magyarázható a mezőgazdasági szektorból való tömeges kivonulással, másrészt a magas munkanélküliséggel. Utóbbi oka, hogy a munkaadók alacsony száma miatt sokan vállalkoznak kényszerűségből. A gazdasági legnagyobb számban kiskereskedelmi szektor különböző területein próbálnak maguknak megélhetést biztosítani. A 2005-től kimutatható őstermelői létszámcsökkenés eredményeként megélhetési okokból szintén sokan lettek vállalkozók. A vállalkozásoknak a fejlődésre tőke hiány miatt, megfelelő kereslet hiányában nincs lehetőségük, ezért számuk csökkenő tendenciát mutat. 29
Munkanélküliségi ráta 2004. december Forrás: VÁTI KHT. 4. ábra A vállalkozások alacsony száma, jelentős tőkehiány, az ipari üzemek hiánya nagymértékben hozzájárul ahhoz a problémához, hogy térség országosan az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával jellemezhető, mértéke tartósan 20% feletti. A gazdasági szektor jellemzői mellett hozzájárul, hogy a lakosság képzettségi színvonala igen alacsony, nagy része a mezőgazdasági munkálatokhoz ért. Sok esetben probléma az alacsony munkavállalási kedv, és/vagy az alapvető készségek meglétének hiánya. A munkanélküliség fő okozója azonban a foglalkoztatók hiánya. A foglalkoztatók viszont a fizetőképes kereslet hiánya miatt nincsenek jelen. Ezen ördögi kör feloldásához a gazdaságfejlesztés mellett szükség van a foglalkoztatási, valamint a szakképzési helyzet javítására is. A magas munkanélküliséget a 4. ábra jól mutatja, mely országosan hasonlítja össze a munkanélküliségi rátát. 30
Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun Megyében kistérségi központok szerint (2006) Város mezőgazdaság Regisztrált vállalkozások száma (db) ipar, szolgáltatás összesen ebből: építőipar társas lakosra ágban Kecskemét 574 2 288 13 307 16 169 6 982 147 Bácsalmás 42 88 441 571 133 79 Baja 183 735 4 048 4 966 2 043 133 Jánoshalma 98 119 413 630 194 66 Kalocsa 71 313 1 501 1 885 750 106 Kiskőrös 168 301 1 309 1 778 728 121 Kiskunfélegyháza 192 482 2 464 3 138 1 147 101 Kiskunhalas 187 563 2 789 3 539 1 366 121 Kiskunmajsa 170 227 733 1 130 328 95 Kunszentmiklós 58 147 480 685 203 77 Összesen 1 743 5 263 27 485 34 491 13 874 1 046 Forrás: KSH adatok alapján saját gyűjtés 4. táblázat ezer Az 4 táblázatból kitűnik, hogy Bács-Kiskun megyében az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson az egyik legalacsonyabb. Az ágazatokon belül a szolgáltatási ágban van a legtöbb vállalkozás. Összességében a többi kistérségi központhoz viszonyítva is a legalacsonyabb a vállalkozások száma, szinte csak az alapszükségleteket kielégítő szolgáltatások vannak jelen a piacon. A szolgáltatóipar fejletlenségének legfőbb oka a fizetőképes kereslet hiánya. A mezőgazdasági vállalkozások száma nagyon alacsony, ennek oka részben a szektor fejlődésébe vetett hit hiánya, valamint a földfelvásárlások következtében kialakult területi tömbösödés. Az ipar fejletlenségének ellenére néhány könnyűipari, építőipari vállalkozás, és egy nagyobb, külföldi tőkével rendelkező gépgyártó vállalkozás is működik a térségben. Bácsalmás város közigazgatási területén ipari park nem működik. Mindezen adatok hozzájárulnak ahhoz a tényhez, hogy a legtöbb iparűzési adót befizető vállalkozások: mezőgazdasággal, gépgyártással és malomipari tevékenységgel foglalkoznak. Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson (2000-2006) Me.:(db) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Regisztrált egyéni vállalkozások száma 479 482 508 494 477 474 438 31
Regisztrált társas vállalkozások száma 108 113 113 123 122 131 133 Regisztrált jogi szem. nélküli váll. száma 556 561 589 577 553 553 517 Regisztrált jogi személyiségű váll. száma 31 34 32 40 46 52 54 Regisztrált vállalkozások száma összesen 587 595 621 617 599 605 571 Összesen 1761 1785 1863 1851 1797 1815 1713 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 5. táblázat Az 5. táblázat az elmúlt néhány év regisztrált vállalkozásokra vonatkozó adatokat tartalmaz. Jól látható, hogy az egyébként is alacsony vállalkozói létszám 2000-2006 között csökkenő tendenciát mutat. A létszámváltozásokra vonatkozó adatokat tekintve párhuzam vonható a fent említett őstermelői mutatókkal. Itt is felfedezhető az uniós csatlakozásból eredő vállalkozói kedv, mely elsősorban a társas vállalkozások számbeli gyarapodásában mutatható ki, valamint az egyéni vállalkozások fogyásának lelassulásában. 2006-ra azonban csakúgy, mint az őstermelőknél részben a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás hiánya, illetve a kitörési pontok felfedezésének elmaradása miatt az egyéni vállalkozások száma drasztikusan csökken, míg a társas vállalkozások növekedése nagymértékben lelassul. Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 5. ábra 32
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 6. ábra Az 5. és a 6. oszlopdiagram egyfajta mutatói annak, hogy a térségben elsősorban kisvállalkozók, kisvállalkozások vannak jelen. A szektor állapota nem kielégítő, több szempontból szükség van nagyvállalat(ok) megtelepedésére. Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eft) (1999, 2003) Dél-Alföldi Régió, Bács-Kiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban 33
Forrás: VÁTI KHT. 7. ábra A 7. ábra jól szemlélteti, hogy a befektetett külföldi tőke mértéke nagyon alacsony a kistérségben. Mindössze egy többprofilú gépgyártó cég működik Bácsalmáson. Enné fogva a településen az egy főre jutó külföldi tőke mértéke, messze elmarad mind a megyei, mind a régiós átlagtól. 34
3.3.2. Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma a városban megfelelő, csakúgy, mint a kistérségben. Számbeli gyarapodásuk kismértékű, a piacok nagy része lefedett. A meglévő kiskereskedelmi vállalkozások számát meghaladó további vállalkozások megfelelő marketingstratégia nélkül nem lennének életképesek. A 6. táblázatot elemezve a kereskedelmi kategória megoszlása is tükrözi a megyei átlagot, ami szerint kis többlet mutatkozik az élelmiszer, és ruházati üzletek irányában. Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) Város Kiskereskedelmi üzlet összesen (db) Élelmiszer (db) Ruházat (db) Ebből Vasáru, festék, üveg, barkács Jármű és üzemanyag Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra (db) Gyógyszertár (db) Kecskemét 2 298 448 407 206 190 209 24 Bácsalmás 146 34 20 8 10 201 2 Baja 1 049 231 175 86 83 280 9 Jánoshalma 113 35 8 10 16 119 2 Kalocsa 411 92 62 35 34 230 3 Kiskőrös 295 57 47 18 36 201 4 Kiskunfélegyháza 693 185 105 41 37 224 8 Kiskunhalas 662 167 95 55 60 226 6 Kiskunmajsa 266 80 39 21 16 224 2 Kunszentmiklós 113 32 15 7 8 127 2 Összesen 6046 1361 973 487 490 2041 62 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 6. táblázat (db) (db) A térség kereskedelmi életében nagy változást jelentene Szerbia Európai Uniós csatlakozása, vagy legalábbis egy kereskedelembarát vám, illetve vízumpolitika. A korábbi és jelenleg is folyamatban lévő interregionális (PHARE, INTERREG, IPA) fejlesztéseknek köszönhetően talán kialakulnak azok a csatornák, melyek táptalajai lehetnek a két ország határmenti fejlődésének, gazdasági vérkeringésük összekapcsolásának. Korábban már megvalósult Bácsalmás határátkelőhelyre vezető út kiépítése, mely első szakasza volt az átkelőhely nemzetközi rangúvá tételének, valamint az új út közlekedési vérkeringésbe kapcsolásának. Megoldásra vár még a kiépített út bácsalmási elkerülő szakaszának megépítése, mely becsatlakozna a Bácsalmás-Mélykút közötti szakaszra. Ezekben 35