A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv

EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Egységes árupiac A belső piac és nemzetközi dimenziója A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv Magyarázó útmutató Rev 1.7 Dátum: 2013. december 13. Commission européenne, B-1049 Bruxelles / Europese Commissie, B-1049 Brussel - Belgium. Telephone: (32-2) 299 11 11.

ÚTMUTATÓ A JÁTÉKOK BIZTONSÁGÁRÓL SZÓLÓ 2009/48/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁHOZ MEGJEGYZÉSEK 1. A jelen útmutató célja, hogy iránymutatásként szolgáljon mindenkinek, akit a 2009/48/EK irányelv (közismertebb nevén: a játékbiztonságról szóló irányelv) közvetlenül vagy közvetve érint. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a jelen útmutató egyedüli célja a 2009/48/EK irányelv alkalmazásának megkönnyítése; kötelező jogi erővel az irányelv szövegét átültető vonatkozó nemzeti jogszabályok rendelkeznek. E dokumentum ugyanakkor referenciaként szolgál az irányelv egységes alkalmazásának biztosításához. Az útmutató célja, hogy segítsen konszenzust kialakítani a tagállamok kormányzati szakértői és az egyéb érintettek között, így elősegítve a játékok mint áruk szabad mozgását a Közösség területén. 2. A jelen útmutatót a tagállamokkal, az európai ipari, európai szabványügyi és európai fogyasztói szervezetekkel, valamint a bejelentett szervezetekkel folytatott konzultációk alapján az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának illetékes szolgálatai készítették. 3. A Bizottság nem vállal semmilyen kötelezettséget vagy felelősséget a jelen útmutatóban szereplő információkkal kapcsolatban, kizárólag tanácsadásra törekszik. Az információk: kizárólag általános jellegűek és nem vonatkoznak egyetlen meghatározott személy vagy szervezet sajátos körülményeire sem, néhány esetben külső forrásból származó információkra hivatkoznak, amelyekre a Bizottság szolgálatainak nincs befolyása, és amelyekért a Bizottság nem vállal felelősséget, a rendszeres aktualizálásnak és felülvizsgálatnak köszönhetően folyamatosan alakulnak, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. 4. A jelen útmutatóban a CE-jelölésre és az EK-megfelelőségi nyilatkozatra történő valamennyi hivatkozás kizárólag a 2009/48/EK irányelvre vonatkozik. A játékok közösségi forgalomba hozatala során minden egyéb idevágó jogszabályt be kell tartani. 5. További útmutatás különösen a termékek egyes típusaival kapcsolatban a Bizottság következő weboldalán található: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/index_en.htm

BEVEZETÉS A játékok piacán bekövetkezett technológiai fejlődés új kérdéseket és a fogyasztók részéről új aggályokat vetett fel a játékok biztonságával kapcsolatban. A játékok biztonságáról szóló régi 88/378/EGK irányelv alkalmazásából származó tapasztalatok azt mutatták, hogy ideje volt aktualizálni és kiegészíteni a biztonsági követelményeket, különösen olyan területeken, mint például a játékok által kibocsátott hangok, a játékokban felhasznált vegyi anyagok, valamint az élelmiszerekkel együtt kiszerelt játékokkal összefüggő fulladásveszély. A piacfelügyeleti hatóságok ugyanakkor kiemelték, hogy mivel a piac rengeteget változott a 88/378/EGK irányelv 1988-as hatálybalépése óta, annál is fontosabb, hogy szerte az EU-ban különösen a jogszabályok végrehajtása és a piacfelügyelet terén koherens megközelítést alkalmazzanak. Az új 2009/48/EK irányelvnek tehát figyelembe kellett vennie az azóta bekövetkezett változásokat. A szabályozás javítására irányuló kezdeményezésének megfelelően a Bizottság megkezdte a jogi keretrendszer egyszerűsítését is, fokozva a jogszabályok minőségét és hatékonyságát. A 2009/48/EK irányelv az első olyan ágazati irányelv, amely illeszkedik a termékek unión belüli forgalmazására vonatkozó általános keretrendszerbe, az ún. árucsomagba. (Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről, illetve az Európai Parlament és Tanács 2008. július 9-i 768/2008/EK határozata a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről) Az útmutató célja, hogy tisztázzon bizonyos kérdéseket és eljárásokat, amelyekre a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv hivatkozik. A jelen útmutató az irányelvvel és az Európai Bizottság Guide to the implementation of directives based on New Approach and Global Approach (Blue Guide) című, az új megközelítésen és a globális megközelítésen alapuló irányelvek végrehajtásához készült ún. kék útmutatójával együtt alkalmazandó. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/documents/blue-guide/ A jelen útmutató iránymutatást kíván nyújtani a tekintetben, hogy miként lehet biztosítani, hogy a használati utasítások és figyelmeztetések egyrészt hozzáférhetőek, másrészt érthetőek legyenek a fogyasztók számára, és így a játékot megvásárló, vagy azzal játszó személyek a játékot biztonságosan és megfelelően tudják használni. Az új intézkedések célja, hogy a figyelmeztetésekkel hatékonyabban meg lehessen előzni a baleseteket. A játékok használatával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében ezért a játékokat jól látható, könnyen olvasható és érthető figyelmeztetésekkel kell ellátni. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy ugyanazok a játékok, amelyek a gyermekek bizonyos csoportja számára, illetve bizonyos körülmények között történő használat esetén nem jelentenek veszélyt, más gyermekek számára vagy más használati körülmények között veszélyesek lehetnek. A tagállamok illetékes hatóságai mellett az érintett főbb gazdasági szereplők, így például a gyártók, azok szakmai szövetségei, a szabványok kidolgozásáért felelős testületek, valamint a megfelelőségértékeléssel megbízott szervezetek is a jelen útmutató címzettjei közé tartoznak. 3

A jelen dokumentum elsősorban azt hivatott biztosítani, hogy az irányelv megfelelő alkalmazás esetén sikeresen felszámolja az áruk Európai Közösségen belüli szabad forgalmával ( szabad mozgásával ) összefüggő akadályokat és nehézségeket. Eltérő rendelkezések hiányában a jelen útmutatóban található kijelentések kizárólag a 2009/48/EK irányelv alkalmazására vonatkoznak. Valamennyi érintett félnek tisztában kell lennie az esetlegesen alkalmazandó egyéb követelményekkel is (lásd http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/documents/relevant-legislation/index_en.htm). A dokumentumban található képek pusztán a könnyebb megértést szolgálják, de nem feltétlenül jelentik azt, hogy az ábrázolt termékek megfelelnek az előírásoknak. 4

ÚTMUTATÓ A JÁTÉKOK BIZTONSÁGÁRÓL SZÓLÓ 2009/48/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁHOZ... 2 1. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 14 1.1. 1. cikk Tárgy... 14 1.2. 2. cikk Alkalmazási kör... 14 1.2.1. A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése... 14 1.2.2. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdése... 15 1.2.3. A 2. cikk (2) bekezdése... 16 1.3. 3. cikk Fogalommeghatározások... 17 1.3.1. Funkcionális termék... 18 1.3.2. Funkcionális játék... 18 1.3.3. Vízi játék... 19 1.3.4. Tervezett sebesség... 19 1.3.5. Tevékenységet igénylő játékok... 19 1.3.6. Kémiai játék... 20 1.3.7. Szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készlet, kóstolójáték... 20 1.3.8. Sérülés... 21 1.3.9. Veszély... 21 1.3.10. Kockázat... 21 1.3.11. Számára ajánlott... 22 2. II. FEJEZET A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI... 22 2.1. 4 9. cikk... 22 3. III. FEJEZET A JÁTÉKOK MEGFELELŐSÉGE... 35 3.1. 10. cikk Alapvető biztonsági követelmények... 35 3.1.1. A 10. cikk (1) bekezdése... 35 3.1.2. A 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdése... 35 3.1.3. A 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdése... 36 3.1.4. A 10. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése... 37 3.1.5. A 10. cikk (3) bekezdése... 38 3.2. 11. cikk Figyelmeztetések... 39 3.2.1. A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése... 39 3.2.2. A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése... 39 3.2.3. A 11. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése... 39 3.2.4. A 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése... 39 3.2.5. A 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése... 41 3.2.6. A 11. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése... 41 3.2.7. A 11. cikk (3) bekezdése... 43 3.3. 12. cikk Szabad mozgás... 43 3.4. 13. cikk A megfelelőség vélelmezése... 44 3.5. 14. cikk A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás... 44 5

3.6. 15. cikk EK-megfelelőségi nyilatkozat... 45 3.6.1. A 15. cikk (1) bekezdése... 45 3.6.2. A 15. cikk (2) bekezdése... 45 3.6.3. A 15. cikk (3) bekezdése... 46 3.7. 16. cikk A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek... 46 3.7.1. A 16. cikk (1) bekezdése... 46 3.7.2. A 16. cikk (2) bekezdése... 47 3.7.3. A 16. cikk (3) bekezdése... 47 3.7.4. A 16. cikk (4) bekezdése... 48 3.8. 17. cikk A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek... 48 3.8.1. A 17. cikk (1) bekezdése... 48 3.8.2. A 17. cikk (2) bekezdése... 49 4. IV. FEJEZET MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS... 50 4.1. 18. cikk Biztonsági felmérés... 50 4.2. 19. cikk Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások... 50 4.2.1. A 19. cikk (1) bekezdése... 50 4.2.2. A 19. cikk (2) bekezdése... 50 4.2.3. A 19. cikk (3) bekezdése... 51 4.3. 20. cikk EK-típusvizsgálat... 52 4.3.1. A 20. cikk (1) bekezdése... 52 4.3.2. A 20. cikk (2) bekezdése... 52 4.3.3. A 20. cikk (3) bekezdése... 53 4.3.4. A 20. cikk (4) bekezdésének első albekezdése... 53 4.3.5. A 20. cikk (4) bekezdésének második albekezdése... 53 4.3.6. A 20. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése... 54 4.3.7. A 20. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése... 54 4.3.8. A 20. cikk (5) bekezdése... 54 4.4. 21. cikk Műszaki dokumentáció... 54 4.4.1. A 21. cikk (1) bekezdése... 54 4.4.2. A 21. cikk (2) bekezdése... 55 4.4.3. A 21. cikk (3) bekezdése... 55 4.4.4. A 21. cikk (4) bekezdése... 55 5. V. FEJEZET A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSEI... 57 5.1. 22 38. cikk... 57 6. VI. FEJEZET A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS HATÁSKÖREI... 64 6.1. 39. cikk Az elővigyázatosság elve... 64 6.2. 40. cikk A piacfelügyelet megszervezéséhez kapcsolódó általános kötelezettségek... 65 6.3. 41. cikk Utasítások a bejelentett szervezet számára... 65 6

6.3.1. A 41. cikk (1) bekezdése... 65 6.3.2. A 41. cikk (2) bekezdése... 66 6.3.3. A 41. cikk (3) bekezdése... 66 6.4. 42. cikk A kockázatot jelentő játékokkal foglalkozó eljárás nemzeti szinten... 66 6.5. 43. cikk Közösségi védintézkedési eljárás... 67 6.6. 44. cikk Információcsere Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX)... 68 6.7. 45. cikk Az előírások formai megsértése... 69 7. VII. FEJEZET BIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK... 70 7.1. 46. cikk Módosítások és végrehajtási intézkedések... 70 7.1.1. A 46. cikk (1) bekezdésének első albekezdése... 70 7.1.2. A 46. cikk (1) bekezdésének második albekezdése... 70 7.1.3. A 46. cikk (2) bekezdése... 70 7.1.4. A 46. cikk (3) bekezdése... 71 7.2. 47. cikk Bizottság... 71 7.2.1. A 47. cikk (1) bekezdése... 71 7.2.2. A 47. cikk (2) bekezdése... 71 8. VIII. FEJEZET KÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK... 73 8.1. 48. cikk Jelentéstétel... 73 8.2. 49. cikk Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése... 73 8.3. 50. cikk Az intézkedések indoklása... 74 8.4. 51. cikk Szankciók... 74 9. IX. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK... 76 9.1. 52. cikk A 85/374/EGK és a 2001/95/EK irányelv alkalmazása... 76 9.1.1. Az 52. cikk (1) bekezdése... 76 9.1.2. Az 52. cikk (2) bekezdése... 76 9.2. 53. cikk Átmeneti időszakok... 76 9.2.1. Az 53. cikk (1) bekezdése... 76 9.2.2. Az 53. cikk (2) bekezdése... 77 9.3. 54. cikk Átültetés a nemzeti jogba... 77 9.4. 55. cikk Hatályon kívül helyezés... 78 9.5. 56. cikk Hatálybalépés... 78 9.6. 57. cikk Címzettek... 78 10. I. MELLÉKLET AZON TERMÉKEK LISTÁJA, AMELYEK ENNEK AZ IRÁNYELVNEK AZ ÉRTELMÉBEN NEM MINŐSÜLNEK JÁTÉKNAK (A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSE SZERINT)... 79 10.1.1. 1. pont... 79 10.1.2. 2. pont... 79 10.1.3. 3. pont... 80 10.1.4. 4. pont... 80 10.1.5. 5. pont... 81 7

10.1.6. 6. pont... 81 10.1.7. 7. pont... 81 10.1.8. 8. pont... 82 10.1.9. 9. pont... 82 10.1.10. 10. pont... 82 10.1.11. 11. pont... 82 10.1.12. 12. pont... 82 10.1.13. 13. pont... 83 10.1.14. 14. pont... 83 10.1.15. 15. pont... 83 10.1.16. 16. pont... 84 10.1.17. 17. pont... 84 10.1.18. 18. pont... 84 10.1.19. 19. pont... 84 11. II. MELLÉKLET KÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK... 85 11.1. I. FIZIKAI ÉS MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK... 85 11.1.1. 1. pont... 85 11.1.2. 2. pont... 85 11.1.3. 3. pont... 85 11.1.4. A 4. pont a) alpontja... 85 11.1.5. A 4. pont b) alpontja... 86 11.1.6. A 4. pont c) alpontja... 86 11.1.7. A 4. pont d) alpontja... 87 11.1.8. A 4. pont e) alpontja... 87 11.1.9. A 4. pont f) alpontja... 87 11.1.10. A 4. pont g) alpontja... 88 11.1.11. A 4. pont h) alpontja... 89 11.1.12. 5. pont... 90 11.1.13. 6. pont... 90 11.1.14. 7. pont... 90 11.1.15. 8. pont... 91 11.1.16. A 9. pont a) alpontja... 91 11.1.17. A 9. pont b) alpontja... 92 11.1.18. 10. pont... 92 11.1.19. 11. pont... 92 11.2. II. GYÚLÉKONYSÁG... 93 11.2.1. 1. pont... 93 11.2.2. 2. pont... 93 11.2.3. 3. pont... 94 11.2.4. 4. pont... 94 11.3. III. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK... 95 11.3.1. 1. pont... 95 8

11.3.2. 2. pont... 96 11.3.3. 3. pont... 96 11.3.4. 4. pont... 97 11.3.5. 5. pont... 99 11.3.6. 6. pont... 100 11.3.7. 7. pont... 100 11.3.8. 8. pont... 101 11.3.9. 9. pont... 102 11.3.10. 10. pont... 102 11.3.11. 11. pont... 103 11.3.12. 12. pont... 108 11.3.13. 13. pont... 109 11.4. IV. ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK... 117 11.4.1. 1. pont első bekezdés... 117 11.4.2. 1. pont második bekezdés... 117 11.4.3. 2. pont... 117 11.4.4. 3. pont... 117 11.4.5. 4. pont... 118 11.4.6. 5. pont... 118 11.4.7. 6. pont... 118 11.4.8. 7. pont... 118 11.4.9. 8. pont... 119 11.4.10. 9. pont... 119 11.5. V. HIGIÉNIA... 120 11.5.1. 1. pont... 120 11.5.2. 2. pont... 120 11.6. VI. RADIOAKTIVITÁS... 121 11.7. A függelék... 122 11.8. B. függelék... 123 11.8.1. 1. pont... 123 11.8.2. 2. pont... 123 11.8.3. 3. pont... 124 11.8.4. 4. pont... 124 11.8.5. 5. pont... 124 11.9. C. függelék... 126 12. III. MELLÉKLET... 127 12.1. EK-megfelelőségi nyilatkozat... 127 13. IV. MELLÉKLET... 128 13.1. Műszaki dokumentáció... 128 14. V. MELLÉKLET FIGYELMEZTETÉSEK... 129 14.1. A. RÉSZ Általános figyelmeztetések... 129 9

14.2. B. RÉSZ Bizonyos típusú játékok használata során figyelembe veendő, veszélyre vonatkozó figyelmeztetések és használati utasítások... 129 14.2.1. 1. pont... 129 14.2.2. 2 10. pont... 132 15. SZABVÁNYOK ÉS ÚTMUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE... 136 15.1. A 2009/48/EK irányelv szerinti harmonizált szabványok:... 136 15.2. A 2009/48/EK irányelv szerinti nem harmonizált szabványok:... 136 15.3. Egyéb releváns szabványok és útmutatók:... 136 16. I. MAGYARÁZAT A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI... 138 17. II. MAGYARÁZAT JÓL LÁTHATÓ ÉS KÖNNYEN OLVASHATÓ FIGYELMEZTETÉSEK... 153 18. III. MAGYARÁZAT CE-JELÖLÉS... 156 19. IV. MAGYARÁZAT ÉLELMISZERHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ JÁTÉKOK RÉSZEI... 162 20. V. MAGYARÁZAT PLÜSSJÁTÉKOK ÁTTEKINTÉSE... 164 21. AZ ÁLTALÁNOS TERMÉKBIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÉS A 765/2008/EK RENDELET KÖZÖTTI KAPCSOLATOT ISMERTETŐ ÚTMUTATÓ DOKUMENTUM... 170 10

VÁLTOZTATÁSOK AZ ELŐZŐ VÁLTOZATHOZ KÉPEST Rev 1.1 Rev 1.1 Rev 1.2 Rev 1.2 Rev 1.2 Rev 1.2 Rev 1.2 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Kép: A gyurma a hajlékony játékanyagok közé tartozik Kép: A mágikus ragacs a ragadós játékanyagok közé tartozik A nem lehetséges és a játék mérete nem teszi lehetővé kifejezések pontosítása A szükséges dokumentáció kifejezés magyarázata A gyártó, az importőr, a forgalmazó és a képviselő kifejezések pontosítása Különbségtétel a játékbiztonsági irányelv és a REACH-rendelet között Nyomokban jelen lévő illatanyagok A gazdasági tevékenység fogalma Az azonosító szám kifejezés pontosítása Az útmutatók címeinek pontos hivatkozási adatai A fogalmak helyes használata ( veszély ) A figyelmeztetések jobb megfogalmazása A katalógus alapján történő és az online értékesítés kifejezések pontosítása A biztonsági felmérésre vonatkozó magyarázat helyesbítése A fogalmak helyes használata ( veszély ) Bejelentett szervezetek kontra szaktanácsadás A dokumentum az általános termékbiztonságról szóló irányelv és a 765/2008/EK rendelet közötti kapcsolatot magyarázó útmutatóval egészült ki A jelentéstételről szóló szöveg törlése (kétszer szerepelt) A dokumentum az általános termékbiztonságról szóló irányelv és a 765/2008/EK rendelet közötti kapcsolatot magyarázó útmutatóval egészült ki 11

Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.3 Rev 1.4 Rev 1.4 Rev 1.4 Rev 1.4 Rev 1.4 Rev 1.5 Rev 1.6 Rev 1.6 Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 Az élelmiszerekre és a játékokra vonatkozó mechanikai követelmények pontosítása (4f. pont) Az élelmiszerekre és a játékokra vonatkozó mechanikai követelmények pontosítása (4h. pont) A tevékenységet igénylő játékok és az idevágó szabványok Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagokra vonatkozó (FCM) rendelet hatálya A nyomokban jelen lévő anyagok és a helyes gyártási eljárás A játékanyagok példái és osztályai A piktogram formáját öltő figyelmeztetések méretei, valamint a figyelmeztetések kifejezés pontosítása A szabványok aktualizált listája A dokumentum az általános termékbiztonságról szóló irányelv és a 765/2008/EK rendelet közötti kapcsolatot magyarázó útmutatóval egészült ki A forgalmazók kötelezettségeinek pontosítása A gazdasági szereplők kifejezés pontosítása A láthatóságra vonatkozó követelmény pontosítása A megfelelőségi nyilatkozat szövegének pontosítása A higiéniával kapcsolatos címkézés pontosítása A forgalmazó kötelezettségének pontosítása CE-jelölés A forgalmazó kifejezés magyarázata A 88/378/EGK irányelv szerinti harmonizált szabványokra való hivatkozás törlése A 2. cikk (1) bekezdése második albekezdése értelmezésének pontosítása A szórakoztató játékok kifejezés pontosítása 12

Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 Az online értékesítés esetén alkalmazott figyelmeztetések pontosítása Pontosítás a játékot és játéknak nem minősülő árucikket egyaránt tartalmazó közös csomagoláson alkalmazott CEjelöléssel kapcsolatban Az I. melléklet értelmezésének pontosítása Az uniós jogszabályok aktualizált hivatkozási adatai A harmonizált szabványok aktualizált hivatkozási adatai A kozmetikai termékekről szóló rendelet aktualizált hivatkozási adatai Az ujjfestékekre való hivatkozás törlése Rev 1.7 Rev 1.7 Rev 1.7 A vegyi anyagok egyes kioldódási határértékeinek aktualizálása A harmonizált szabványok aktualizált hivatkozási adatai A harmonizált szabványok aktualizált hivatkozási adatai 13

1. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. 1. cikk Tárgy Ez az irányelv meghatározza a játékokra vonatkozó biztonsági előírásokat és a Közösség területén történő szabad mozgásukra vonatkozó szabályokat. Az 1. cikk az irányelv tárgyát határozza meg. A tárgy kétrétű. Az irányelv egyrészt a termékek biztonságával, másrészt azok Közösségen belüli szabad mozgásával kapcsolatos szabályokat állapít meg. A tárgy az irányelv két legfőbb célkitűzéséből ered, egyfelől a gyermekek által használt játékok biztonságosságát, másfelől pedig a játékok belső piacának akadálytalan működését kívánva garantálni. 1.2. 2. cikk Alkalmazási kör 1.2.1. A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése Ez az irányelv a 14 év alatti gyermekek részére kizárólag vagy nem kizárólag játék céljára tervezett vagy szánt termékekre (a továbbiakban: játékok) vonatkozik. Az irányelv hatályát, vagyis azon termékek körét, amelyekre vonatkozik, 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg. A 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megadott fogalommeghatározás a következő kritériumokat állapítja meg annak eldöntésére, hogy egy termék az irányelv hatálya alá tartozik-e: 14 év alatti gyermekek részére kizárólag vagy nem kizárólag játék céljára tervezett vagy szánt termékről van-e szó. E rendelkezés szövegezése kis mértékben eltér a 88/387/EGK irányelvben található meghatározástól. A cél azonban csak az irányelv alapján kialakult gyakorlat kodifikálása volt, változatlanul hagyva az irányelv mindeddig létező tárgyi hatályát. A kizárólag vagy nem kizárólag fordulat annak jelzése érdekében került a meghatározásba, hogy a terméket nem feltétlenül kell kizárólag játék céljára szánni ahhoz, hogy játéknak minősüljön, hanem lehetnek más funkciói is. Egy játékmedvével ellátott kulcstartó, vagy egy puha bélésű játék alakú hálózsák például játéknak minősül. A megfogalmazás szándékolt jelentése szerint nem arra utal, hogy például a trambulinokra vonatkozó szabványnak számításba kellene vennie annak lehetőségét, hogy a játék trambulint felnőttek is használhatják. A kettős funkciójú termékek más példái (ajtódíszek, puha bélésű állat formájú tárcák vagy hátizsákok, ) a 36 hónaposnál idősebb vagy fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok osztályozásáról szóló 11. útmutató dokumentumban találhatók. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/files/gd011_classification_toys_for_children_u nder_3_years_red_en.pdf 14

A meghatározás legkényesebb eleme a játék céljára vagy játéknak tekinthető fogalma. Egy gyermek számára tulajdonképpen minden játéknak tekinthető, ettől azonban még nem minden tárgyat fed le a játék fogalma. Ahhoz, hogy egy termék az irányelv értelmében játéknak minősüljön, annak a gyártó szándéka szerint játéknak tekinthetőnek kell lennie. Figyelembe veendő szempont e tekintetben a gyártó nyilatkozata a termék rendeltetéséről, mivel annak megfogalmazásából kitűnik a termék rendeltetése. A 88/378/EGK irányelvben használt egyértelműen arra szántak fordulatot helyettesítették és módosították az egyértelműen szó törlésével. Nevezetesen, az ésszerűen előre látható használat elsőbbséget élvez a gyártó rendeltetésről szóló nyilatkozatával szemben. Ha a gyártó a termékeket azok címkéin játéknak nem minősülő árucikként írja le, képesnek kell lennie ezen állítás igazolására. A 4. útmutató dokumentum nem kimerítő jelleggel további szempontokat sorol fel, amelyeket a termékek játékká minősítése során figyelembe kell venni. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/files/004_greyzone_rev2_en.pdf Számos útmutató dokumentum készült továbbá az egyes termékek osztályozásával kapcsolatban. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/documents/guidance/index_en.htm Megjegyzés: a játék fogalmának meghatározásában nem szerepel, hogy a játékot nyilvános vagy otthoni használatra szánták. Ennek megfelelően az otthon vagy nyilvános helyeken (iskolákban, bölcsődékben, óvodákban) használt játékok egyformán a játékbiztonságról szóló irányelv hatálya alá tartoznak. Az irányelv nem vonatkozik ugyanakkor egyes nyilvános használatra szánt, a játékok fogalmát kimerítő termékekre (lásd alább a 2. cikk (2) bekezdését). 1.2.2. A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdése Az I. mellékletben felsorolt termékek ezen irányelv értelmében nem tekintendők játéknak. Az I. melléklet olyan termékeket sorol fel, amelyek összetéveszthetők a játékokkal, még ha nem is felelnek meg a játék fenti, a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő definíciójának. A lista nem kimerítő jellegű, csupán példákat tartalmaz. Ha egy termék nem szerepel a listán, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy játék; ebben az esetben a terméket a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megadott általános meghatározás alapján kell értékelni. Az I. melléklet részletes magyarázatát a 10. pont tartalmazza. 15

1.2.3. A 2. cikk (2) bekezdése Az irányelv nem alkalmazható a következő játékokra: a) nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés; b) nyilvános használatra szánt, pénzérmékkel vagy azok nélkül működő automata játékgépek; c) belső égésű motorral működő játék járművek; d) játék gőzgépek; és e) parittyák és csúzlik. Ez a bekezdés az irányelv hatályán kívül eső kategóriák felsorolását tartalmazza. A lista kimerítő jelleggel sorolja fel mindazon termékeket, amelyek megfelelnek a játékoknak a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében foglalt meghatározásának, azonban bizonyos okok miatt mégis ki vannak zárva az irányelv hatálya alól. a) A nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelésre egyéb közösségi jogszabályok vonatkoznak, így az általános termékbiztonságról szóló irányelv (a továbbiakban vagy ezen a néven vagy az irányelv elnevezésen hivatkozunk rá). Szükség esetén különösen az EN 1176, az EN 1177, az EN 1069 és az EN 14960 szabvány alkalmazható a megfelelőség bizonyítására. Megjegyzés: a tevékenységet igénylő játékoknak nevezett otthoni használatra szánt játszótéri felszerelésekre a játékbiztonságról szóló irányelv (és az EN 71-8 szabvány) vonatkozik. Otthoni használatnak a játékok családban vagy háztartásban történő használata minősül. b) A szórakoztató játékok jellegzetes példái a bevásárlóközpontokban található automata játékgépek. Ezek a termékek minden valószínűség szerint a gépekre vonatkozó irányelv vagy egyéb uniós jogszabályok hatálya alá esnek. Emellett az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó közösségi jogszabályok is vonatkoznak rájuk. Ezen túlmenően, mivel e termékeket fogyasztók használják, az általános termékbiztonságra vonatkozó közösségi jogszabályok egyes rendelkezései is alkalmazandók. c) A nem közúti használatra szánt, belső égésű motorral működő játék járművek egyes példái a gépekről szóló irányelv hatálya alá tartoznak. Emellett az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó közösségi jogszabályok is vonatkoznak rájuk. Ezen túlmenően, mivel e termékeket fogyasztók használják, az általános termékbiztonságra vonatkozó közösségi jogszabályok egyes rendelkezései is alkalmazandók. 16

d) e) A játék gőzgépek, parittyák és csúzlik is ki vannak zárva az irányelv hatálya alól. 1.3. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. forgalmazás : valamely játék gazdasági tevékenység keretében a közösségi piacon történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében; A gazdasági tevékenység a termékek üzleti tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátását jelenti. A forgalmazás fogalma olyan jogi vagy természetes személyekre vonatkozik, amelyek vagy akik rendszeresen folytatnak ilyen tevékenységet. Ebben az összefüggésben tehát a nonprofit egyesületek is üzleti tevékenységet folytató egyesületeknek számítanak, amennyiben ilyen tevékenységük rendszeressége bizonyított. 2. forgalomba hozatal : a játéknak a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása; 3. gyártó : az a természetes vagy jogi személy, aki a játékot gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy játékot terveztet, gyártat és egy ilyen játékot piacra bocsát; 4. meghatalmazott képviselő : a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében; 5. importőr : az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó játékot a közösségi piacon forgalomba hoz; 6. forgalmazó : az a gyártótól vagy importőrtől elkülönült természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki forgalmazza a játékot, 7. gazdasági szereplő : a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó; 8. harmonizált szabvány : a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványosítási testület által a Bizottság kérelme alapján az említett irányelv 6. cikkével összhangban elfogadott szabvány; 9. közösségi harmonizációs jogszabály : minden olyan közösségi jogszabály, amely harmonizálja a termékek piacra bocsátásának feltételeit; 10. akkreditálás : a 765/2008/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti eljárás; 11. megfelelőségértékelés : értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy játékkal kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek; 12. megfelelőségértékelő szervezet : megfelelőségértékelési tevékenységeket ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is végző szervezet; 17

13. visszahívás : minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott játék visszaadása; 14. kivonás a forgalomból : minden olyan intézkedés, amelynek célja egy játék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban; 15. piacfelügyelet : a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a játékok megfeleljenek a közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított hatályos követelményeknek, illetve hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más szempontjából; 16. CE-jelölés : olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a játék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező közösségi harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek; A jelen irányelv számos meghatározást tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az irányelv rendelkező részében használt kifejezések megértéséhez. Az 1 16. pontok ún. horizontális meghatározásokat tartalmaznak, amelyek a 768/2008/EK határozat mintarendelkezésein alapulnak. E meghatározások jelentését a horizontális útmutató (kék útmutató) tartalmazza. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/documents/blue-guide/ A 17 29. pontokban foglalt meghatározások a játékszektor és a jelen irányelv specifikus meghatározásai. 1.3.1. Funkcionális termék 17. funkcionális termék : a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos termékek, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek; E kifejezés az I. melléklet (a játéknak nem minősülő termékek listája) 12. pontjában szerepel, amely meghatározza, hogy a következő termékek nem minősülnek játéknak: funkcionális oktatóeszközök, például elektromos sütők, vasalók vagy egyéb olyan, 24 V-ot meghaladó névleges feszültségen üzemelő funkcionális eszközök, amelyeket kizárólag felnőtt felügyelete alatt használandó oktatási célra árusítanak. A 3. cikkben szereplő meghatározás pontosítja e termékek körét, rögzítve, hogy ezek felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos termékek, illetve utóbbiak kicsinyített másai is lehetnek. 1.3.2. Funkcionális játék 18. funkcionális játék : a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek ezek kicsinyített másai is lehetnek; 18

A funkcionális játék kifejezés az V. mellékletben szerepel, amely az ilyen típusú játékok használatának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket és utasításokat tartalmazza (V. melléklet, B. rész, 3. pont). A játékok ezen kategóriájába esnek például a varrógépek, kávéfőzők. 1.3.3. Vízi játék 19. vízi játék : sekély vízben való használatra tervezett játék, amely képes egy gyermeket hordozni vagy a víz felszínén tartani; A vízi játék kifejezés a vízi játékokra vonatkozó speciális biztonsági követelményt meghatározó II. mellékletben (II. melléklet, I. rész, 5. pont), valamint a vízi játékok használatának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket tartalmazó V. mellékletben (V. melléklet, B. rész, 6. pont) szerepel. E speciális biztonsági követelmények mellett a vízi játékoknak meg kell felelniük a játékbiztonságról szóló irányelv egyéb követelményeinek is. E definíció alapján az ilyen termékek játékként történő osztályozásának legfontosabb kritériuma a sekély vízben való használatra szánt jelleg. A mélyvízi használatra szánt vízi felszerelések nem minősülnek játéknak. E definíciót kiegészíti a külön a vízi játékokról szóló útmutató dokumentum. http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/files/gd007_en.pdf 1.3.4. Tervezett sebesség 20. tervezett sebesség : a játék tervezése által meghatározott lehetséges működési sebesség; A tervezett sebesség fogalma a II. melléklet I. részének 7. pontjában, az elektromosan hajtott játék járművekre vonatkozó biztonsági követelmény kapcsán merül fel. A tervezett sebesség a játék tervezése során meghatározott lehetséges működési sebességet jelenti. 1.3.5. Tevékenységet igénylő játékok 21. tevékenységet igénylő játék : otthoni használatra szánt játék, melynek tartó eleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad, és amelyen a gyermek az alábbi tevékenységeket végezheti: mászás, ugrálás, hintázás, csúszás, himbálódzás, forgás, mászkálás, kúszás vagy ezek kombinációja; A tevékenységet igénylő játék fordulat a tevékenységet igénylő játékokra vonatkozó speciális biztonsági követelményeket meghatározó II. melléklet, I. rész, 11. pontban merül fel. Az V. melléklet pedig az ilyen típusú játékok használatának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket tartalmaz (V. melléklet, B. rész, 2. pont). E speciális biztonsági követelmények mellett a tevékenységet igénylő játékoknak meg kell felelniük a játékbiztonságról szóló irányelv egyéb követelményeinek is. A játékbiztonságról szóló 19

irányelv hatálya csak az otthoni használatra szánt tevékenységet igénylő játékokra terjed ki. Ez megfelel a nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés kizárásának az irányelv hatálya alól (2. cikk (2) bekezdés). A tevékenységet igénylő játékok gyermekek részére készültek az alábbi tevékenységek végzéséhez: mászás, ugrálás, hintázás, himbálódzás, forgás, mászkálás, kúszás vagy ezek kombinációja. A tevékenység végzésére a játékban vagy a játékon kerül sor. A tevékenységet igénylő játék tartóeleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad. A tevékenységet igénylő játékok példái a hinták, csúszdák, körhinták, mászókák, trambulinok, lubickolók és a nem vízi felfújható játékok. A játék járművek ellenben nem minősülnek tevékenységet igénylő játéknak. 1.3.6. Kémiai játék 22. kémiai játék : kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célzó játék, amely az életkornak megfelelő módon, felnőtt felügyelete mellett használandó; Ez a kifejezés a kémiai játékok használatának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetéseket tartalmazó V. melléklet, B. rész, 4. pontjában merül fel. Az játékok kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célozzák. A kémiai játékok példái a kémiai kísérletekhez való készletek, kristályosító készletek, műanyagöntő készletek, miniatűr fazekas-, zománcozó- vagy fényképészkészletek és hasonló játékok, amelyek használat közben kémiai reakcióhoz vagy hasonló anyagváltozáshoz vezetnek (lásd V. melléklet, B. rész, 4. pont). 1.3.7. Szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készlet, kóstolójáték 23. szagláson alapuló társasjáték : olyan játék, amely segít a gyermeknek a különböző szagok és illatok felismerésének megtanulásában; 24. kozmetikai készlet : az illatosítók, szappanok, krémek, samponok, fürdőhabok, szájfények, rúzsok, egyéb arcfestékek, fogkrémek és kondicionálók használatára oktató játék; 25. kóstolójáték : olyan játék, melynek célja lehetővé tenni a gyermekek számára édességek vagy más ételek készítését különböző élelmiszer-összetevők például édességek, folyadékok, porok és aromák segítségével; E fogalmak a II. melléklet III. részének 12. pontjában szerepelnek, amely az ilyen játékok esetében felmentést ad a játékként felhasználható illatanyagokra vonatkozó követelmények alól, továbbá megtalálhatók az ilyen termékek esetében külön figyelmeztetés alkalmazását előíró V. mellékletben is (V. melléklet, B. rész, 10. pont). A szagláson alapuló társasjáték kifejezés nem vonatkozik pl. a puha bélésű illatosított játékokra. Példa szagláson alapuló társasjátékra: 20

Kozmetikai készletet ábrázoló kép: 1.3.8. Sérülés 26. sérülés : fizikai sérülés vagy bármely más egészségkárosodás, ideértve az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat is; E kifejezés a veszély és kockázat fogalmainak részeként a 27. és 28. pontokban, valamint a 10. cikk (2) bekezdésben található meg. 1.3.9. Veszély 27. veszély : potenciális sérülésforrás; E kifejezés a kockázat fogalmának részeként a 28. pontban, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikkben, valamint a 20. cikk (3) bekezdésében fordul elő. 1.3.10. Kockázat 28. kockázat : a sérülést okozó veszély bekövetkeztének valószínűsége és a sérülés súlyosságának valószínű mértéke; E kifejezés a 4., 5., 6., 7., 10., 17., 21. és 42. cikkben, valamint a II. mellékletben szerepel. A vegyi követelmények tekintetében a kockázat a veszély és a veszélynek való expozíció kombinációját jelenti. 21

1.3.11. Számára ajánlott 29. számára ajánlott : a játék működése, mérete és jellemzői alapján a szülő vagy felügyelő ésszerűen feltételezheti, hogy a játék a megjelölt korcsoportba tartozó gyermekek általi használatra készült. E kifejezés először az alapvető biztonsági követelmények között a 10. cikk (2) bekezdésben kerül elő, amely szerint különösen olyan játékok esetében, amelyeket 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekeknek terveztek, a játékhasználók és adott esetben a felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni. A kifejezés szerepel továbbá a II. melléklet I. részének, 4. d) pontjában is, amely a kisméretű alkatrészek alkalmazásának tilalmát mondja ki 3 év alatti gyermekek általi használatra szánt játékok esetében. E meghatározás tartalmazza mindazon értékelési kritériumokat, amelyek alapján egy bizonyos játék egy adott korcsoporthoz tartozó gyermekek számára ajánlott. A meghatározás jelzi, hogy a döntő tényező az, amit a szülő vagy felügyelő a játék működése, mérete és jellemzői alapján ésszerűen feltételezhet azzal kapcsolatban, hogy a játék mely korcsoportba tartozó gyermekek általi használatra készült. Ezzel kapcsolatban további információk az útmutató 1.2.1. pontjában olvashatók. Megjegyzés: e meghatározás nem kapcsolódik az I. mellékletben meghatározott kivételekhez mint például kerékpárok, robogók és egyéb olyan sportolásra tervezett közlekedési eszközök, amelyeket közúton vagy járdán való használatra szántak, mivel a meghatározás csak a korcsoportra vonatkozik. 2. II. FEJEZET A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI 2.1. 4 9. cikk 4. cikk A gyártók kötelezettségei 1. A gyártók a játékok forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azokat a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották. 2. A gyártók a 21. cikknek megfelelően elkészítik a szükséges műszaki dokumentációt, és a 19. cikknek megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzik vagy elvégezték. Amennyiben ilyen eljárás keretében igazolták, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik a 15. cikkben említett EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a 17. cikk (1) bekezdése szerinti CE-jelölést. 3. A gyártók a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig kötelesek megőrizni. 4. A gyártó biztosítja azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetén a megfelelőséget fenntartják. Megfelelően figyelembe kell venni a játék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok 22

változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették. Ha játékkal járó kockázatok miatt helyénvalónak ítélik, a gyártók a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott játékok mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek róluk, valamint a nem megfelelő játékokról és játékok visszahívásáról, és erről az ellenőrzésről folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat. 5. A gyártók biztosítják, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot vagy más ilyen elemet helyeznek el, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltüntetik. A játékon fel kell tüntetni a játék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot vagy más ilyen elemet. Az azonosító jelzést főszabályként a játékon kell elhelyezni. Kivételes esetekben azonban, amennyiben e szabály nem tartható be, a jelzés máshol is elhelyezhető. Ez olyan esetekben indokolt, amikor a játék mérete és/vagy jellege miatt a jelzés olvashatatlan vagy technikailag kivitelezhetetlen. Ilyenkor az azonosítást a csomagoláson ha van, vagy a kísérő dokumentáción kell elhelyezni. Az azonosító jelzés játékon történő elhelyezésének elmulasztása vagy a jelzésnek a csomagoláson vagy a kísérő dokumentáción való elhelyezése pusztán esztétikai vagy gazdasági okokból tilos. E rendelkezésből következik, hogy amennyiben a játékhoz csomagolás vagy kísérő dokumentáció nem tartozik az azonosítót magán a játékon kell elhelyezni. A játékbiztonságról szóló irányelv követelménye lehetővé teszi a gyártók számára, hogy megválasszák a játék azonosítására használt elemet azzal a feltétellel, hogy a nyomonkövethetőség biztosított legyen. Ez az azonosító a játék egyedi kódja, amely azonos az EK-megfelelőségi nyilatkozatban használt kóddal. Néhány esetben, pl. amikor a játék több részből áll, vagy az a lényege, hogy e részeket össze kell szerelni, akkor a játék jellegénél fogva nem teszi lehetővé az azonosító kód 23

elhelyezését. Ilyenkor a játék azonosítóját a csomagoláson (vagy a kísérő dokumentáción) kell elhelyezni. A csomagoláson feltüntetett azonosító kód mellett az egyes játékokon/a játék egyes részein/összetevőin kiegészítő jelzést is el lehet helyezni a gyártó belső szabályzata alapján, amennyiben az egyes összetevők nyomonkövethetőségét biztosító fejlett rendszer (pl. gyártási tételekhez rendelt kódok, gyártási dátumok) alkalmazásával arra törekszik, hogy minimalizálja egy esetleges termékvisszahívás által érintett tételek körét. A gazdasági szereplők szerint a játékok azonosításának legelterjedtebb módja az ún. készlet-nyilvántartási alapegységre ( stock keeping unit ) való hivatkozás. Jellemzően a megfelelőségi nyilatkozatban is ezt a tételszámot használják azonosítóként egy képpel, leírással stb. együtt. 1. A játék több részből/összetevőből áll, mint például: - különféle alakú és méretű építőkockák, - különféle színű és tulajdonságú állatok, - játék baba, amelyhez cipő, fésű, ruha stb. tartozik. A fent említett játékok mindegyike egy csomagoláson belül található, de részeiket/összetevőiket külön-külön, illetve más részekkel/összetevőkkel együtt is be szokták/be lehet csomagolni. Lehetséges, hogy e csomagokon belül egyes részeken/összetevőkön fel lehet tüntetni a jelzést, míg másokon nem, vagy mert túl kicsik, vagy mert olyan alakjuk van, amely nem teszi lehetővé a jelzés elhelyezését. Ezért sokkal praktikusabb, ha az egész készletet/csomagot látják el egy tételszámmal, amelyet a megfelelőségi nyilatkozaton is feltüntetnek. Az azonosító kódra elsősorban azért van szükség, hogy a piacfelügyeleti tevékenységek során be lehessen azonosítani a konkrét játékokat, és visszakereshető legyen a kapcsolódó megfelelőségi nyilatkozat. A piacfelügyeleti tevékenységek tárgyát képező játékok még be vannak csomagolva, kódjuk tehát könnyen fellelhető, és könnyűszerrel ellenőrizhető, hogy a kapcsolódó megfelelőségi nyilatkozat valóban az adott játékra vonatkozik-e. Az csak bonyolítaná a helyzetet, ha ki kellene bontani a csomagolást, és a játékok egyes darabjain kellene megtalálni a kódokat, majd azok alapján az adott megfelelőségi nyilatkozatokat. 2. A játék egy összetett egységet alkot Az egyetlen egységet alkotó játékok esetében is gyakori, hogy a gyártó több részből szerelte össze (de a játékot nem arra tervezték, hogy a fogyasztó darabjaira szedje). Az egységet (azaz a játékot) alkotó részeket gyakran más játékok kialakításában is felhasználják. Egy játékfigura testére például különféle fejek illeszthetők, azaz ugyanazon test felhasználásával számos különböző játék készíthető. Általában ezek között vannak olyan részek, amelyek nem elég nagyok ahhoz, hogy fel lehessen rajtuk tüntetni az azonosító kódot, míg más részek esetleg technikai okokból (egyenetlen vagy gömb alakú felszín) nem teszik lehetővé a jelzés elhelyezését. Ebben az esetben is könnyebben járható út, ha a csomagoláson tüntetjük fel a tételszámot, és ugyanezt a számot adjuk meg a megfelelőségi nyilatkozatban is. 3. A játék olyan egységet alkot, amely nem különféle részekből tevődik össze 24

Ebben az esetben valóban egyszerűbbnek tűnhet magán a játékon elhelyezni a megfelelőségi nyilatkozatban megadottal megegyező azonosító kódot (azaz tételszámot). Ugyanazon játékot azonban értékesíthetik más játékokkal/árucikkekkel egy készletben. Mivel a gyártáskor még nem lehet tudni, hogy melyik termék kerül egyedül értékesítésre, és melyik kerül egy csomagolásba más játékokkal, egyszerűbb a megfelelőségi nyilatkozatnak megfelelő tételszámot a csomagoláson feltüntetni, ami a piacfelügyeleti hatóságok számára is világosabbá teszi, hogy a játékhoz melyik nyilatkozat tartozik. 6. A gyártóknak fel kell tüntetniük a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a játékot gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy játékot terveztet, gyártat és egy ilyen játékot piacra bocsát. E meghatározás két együttes feltételt tartalmaz: a játékot az adott személynek kell gyártania (vagy gyártatnia), és azt a saját neve vagy védjegye alatt kell piacra bocsátania. Ha tehát a játékot egy másik személy nevében vagy védjegye alatt bocsátják piacra, a másik személy tekintendő gyártónak. A gyártóknak fel kell tüntetniük a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A nevet és a címet főszabályként a játékon kell elhelyezni. Kivételes esetekben azonban, amennyiben e szabály nem tartható be, a jelzés máshol is elhelyezhető. Ez pl. akkor lenne indokolt, ha a jelzést műszakilag ésszerű és gazdaságos módon nem lehetséges a játékra rögzíteni. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. A jogszabály kötelezi a gyártókat, hogy egyetlen kapcsolattartási címet jelezzenek a terméken. E címnek nem feltétlenül kell azonosnak lennie a gyártó bejegyzett székhelyének címével. A gyártóval való kapcsolattartásra szolgáló cím lehet a meghatalmazott képviselő címe is, amennyiben fel van a cím előtt tüntetve, hogy Képviselő:. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a gyártó más címeket jelezzen, amennyiben egyértelműen feltünteti, hogy melyik az egyetlen kapcsolattartási cím. A gyártók nem adhatnak meg több tételből álló kapcsolattartási címjegyzéket egy országban anélkül, hogy meghatároznák az egyetlen kapcsolattartási címet. Az egyetlen kapcsolattartási cím meghatározható aláhúzással, kiemeléssel, vagy az a 2009/48/EK irányelv értelmében vett egyetlen kapcsolattartási cím szöveg feltüntetésével. A weboldal megadása kiegészítő információnak tekinthető, de címként nem elegendő. A címek rendszerint utcanévből és házszámból, illetve a postafiók számából, az irányítószámból és a település nevéből állnak. Egyes országokban más elv érvényesülhet (például nincs utca és házszám, csak irányítószám), de ebben az esetben a gyártónak be kell szereznie a nemzeti hatóság írásbeli jóváhagyását az egyetlen kapcsolattartási cím tekintetében, és e jóváhagyást kérésre hozzáférhetővé kell tennie más tagállamok hatóságai számára. A gyártóknak székhelyüktől függetlenül (legyen az akár az Európai Unióban, akár azon kívül) eleget kell tenniük e kötelezettségüknek. E rendelkezésből következik, hogy a 25

csomagolás vagy kísérő dokumentáció nélkül értékesített játékok esetében a gyártó nevét és címét magán a játékon kell feltüntetni! Megjegyzés: a 88/378/EGK irányelv azon rendelkezése, amely szerint amennyiben az említett adatok nem magán a játékon találhatóak, fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, hogy ajánlatos azokat megőriznie a 2009/48/EK irányelvben nem szerepel. A játékbiztonságról szóló irányelv ugyan nem írja elő egyértelműen, hogy a címek előtt fel kell-e tüntetni a Gyártó:, az Importőr:, a Képviselő: vagy a Forgalmazó: kifejezések valamelyikét, de levezethető a jogalkotó azon szándékából, hogy minden gazdasági szereplő és az általa betöltött feladatkör azonosítva legyen, ha több címet is megadtak a játékon. Amennyiben ezek az információk nincsenek feltüntetve, a piacfelügyeleti hatóságok határozzák meg, hogy mi ez egyes gazdasági szereplők funkciója. Ezt követően már a gazdasági szereplő feladata, hogy bebizonyítsa, hogy neki más feladatköre van. Sem a játékbiztonságról szóló irányelv, sem a horizontális jogszabály (az ún. új jogszabályi keret ) nem írja elő, hogy a Gyártó:, az Importőr:, a Képviselő:, illetve a Forgalmazó: szavakat minden szükséges nyelvre le kell fordítani. A fordítási kötelezettség csak a használati utasításra, a biztonsági tájékoztatóra és a figyelmeztetésekre vonatkozik. A fenti négy szóról feltételezhető, hogy bármely nyelven könnyen érthetőek. A gyártók a Tervezte és gyártotta kifejezést is megadhatják az egyszerű Gyártó:... helyett. Ha egy uniós székhelyű vállalat az EU-n belül vagy kívül gyártat egy játékot, és azután a saját védjegye alatt értékesíti, de a termék a licenciát adó vállalat logóját is viseli, az uniós székhelyű vállalat számít gyártónak, és meg kell, hogy adja a címét a játékon. A licenciatulajdonos címét nem kötelező megadni. Az uniós székhelyű vállalatnak azonban a szerződés szerint jogában kell, hogy álljon azon védjegy alatt gyártani és értékesíteni termékeit, amelyre megszerezte a licenciát. Ha egy uniós székhelyű vállalat az EU-n belül vagy kívül gyártat egy játékot, és azután a (licenciaszerződésnek megfelelően) a licenciavédjegy alatt értékesíti azt, az uniós székhelyű vállalat számít gyártónak, és meg kell, hogy adja a címét a játékon. A licenciatulajdonos címét nem kötelező megadni. 7. A gyártók gondoskodnak arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. 8. Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, a gyártók erről haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben forgalmazták a játékot, és részletes adatokat szolgáltatnak, különösen a nem megfelelőségre és a meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. 26

9. A gyártók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt az adott hatóság által könnyen érthető nyelven. Az adott hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az azon játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén, amelyeket ők hoztak forgalomba. 5. cikk Meghatalmazott képviselők 1. A gyártók írásbeli megbízással kinevezhetnek egy meghatalmazott képviselőt. 2. A 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét. 3. A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell felhatalmaznia a meghatalmazott képviselőt: a) a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóságok számára az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt; b) az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az adott hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt; c) az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játékkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén. 6. cikk Az importőrök kötelezettségei 1. Az importőrök kizárólag megfelelő játékokat hozhatnak forgalomba a közösségi piacon. 2. A játék forgalomba hozatala előtt az importőrök gondoskodnak arról, hogy a gyártó elvégezze a szükséges megfelelőségértékelési eljárást. Gondoskodnak arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a játékon elhelyezze az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelje hozzá a szükséges dokumentációt, valamint hogy betartsa a 4. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket. Amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy egy játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor addig nem hozhatja forgalomba a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A szükséges dokumentáció kifejezés alatt minden olyan dokumentum értendő, amelyet mellékelni kell a játékhoz. A játékok biztonságáról szóló irányelv szerint ez a biztonsági tájékoztatót, a használati utasítást és a figyelmeztetéseket takarja. 3. Az importőröknek fel kell tüntetniük a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. 27

Az importőrök mindig rendelkeznek a Közösségben telephellyel, hiszen az importőr definíció szerint a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, amely egy harmadik országból származó játékot a közösségi piacon forgalomba hoz. Az importőrnek is fel kell tüntetnie a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A rendelkezés olyan címre utal, amelyen az importőrrel kapcsolatba lehet lépni, tehát az nem szükségszerűen az importőr székhelye szerinti tényleges címe. A weboldal megadása kiegészítő információnak tekinthető, de kapcsolattartási címként nem elegendő. A címek rendszerint utcanévből és házszámból, illetve a postafiók számából, az irányítószámból és a település nevéből állnak. Egyes országokban más elv érvényesülhet (például nincs utca és házszám, csak irányítószám), de ebben az esetben az importőrnek be kell szereznie a nemzeti hatóság írásbeli jóváhagyását a cím tekintetében, és e jóváhagyást kérésre hozzáférhetővé kell tennie más tagállamok hatóságai számára. Főszabályként az importőr azonosító adatait és címét a játékon kell feltüntetni. Azokban az esetekben, amikor ez nem lehetséges, az importőr azonosságát és címét a játék csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción kell feltüntetni. Ilyen eset lehet, ha az importőrnek neve és címe elhelyezéséhez a csomagolást fel kellene bontania. A játékbiztonságról szóló irányelv a láthatósággal vagy olvashatósággal kapcsolatos előírásokat nem tartalmaz. Összegzésképpen: egy játékon általában egy vagy két cím található: a gyártó és/vagy az importőr címe. Mindazonáltal ha a gyártó a Közösségen belül található és a játékot is a Közösségben gyártották, azon csak egy cím (a gyártó címe) található, ha a gyártó a Közösségen kívül található, és az importőr a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve ha az importőr (a játék releváns követelményeknek való megfelelőségét befolyásoló módon) módosít egy már forgalomba hozott játékot, az importőrt kell gyártónak tekinteni. Ilyen esetekben a játékon (vagy csomagoláson, illetve kísérő dokumentáción) megjelenő egyetlen cím a gyártónak tekintendő importőr címe lesz 1. A védjegyek magánszemélyek, gazdasági társaságok, vagy más jogi személyek által használt megkülönböztető jelek vagy jelzések, amelyek jelzik a fogyasztók felé, hogy a védjegyet viselő termékek vagy szolgáltatások egy meghatározott forrásból származnak, és amelyek megkülönböztetik a védjegyjogosult termékeit vagy szolgáltatásait más társaságok termékeitől és szolgáltatásaitól. A védjegyek a szellemi tulajdon tárgyainak egy csoportját alkotják, amelyek tipikusan egy nevet, szót, kifejezést, logót, szimbólumot, formát, képet, vagy ezen elemek kombinációját tartalmazzák, ha egy gyártó a Közösségen belül található (a Közösségben telephellyel rendelkező vállalkozás gyártónak minősíti magát, azáltal, hogy 1 Amennyiben az importőr csak a saját nevét és címét tünteti fel, azonban meghagyja az eredeti gyártó védjegyét, továbbra is importőrnek tekintendő. Az importőr és a gyártó címe a játékon található (vagy csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción). 28

engedélyezi védjegye, címe stb. feltüntetését), de a termékeket a Közösségen kívül gyártották, e vállalkozás tekintendő a játékokat az EU piacán forgalmazó gyártónak akkor is, ha a tényleges importálást egy másik vállalkozás végzi. Ebben az esetben az importőr fogalmának meghatározása alapján az értékesítési láncban nem szerepel importőr, így elegendő a gyártó címét feltüntetni. Ha a gyártó (nevének és címének a játékon történő elhelyezésével magát gyártónak minősítve) a Közösségen kívül található, és a termékeket az unió piacán egy importőr hozza forgalomba, a játékon két címet kell feltüntetni: a gyártóét és az importőrét. 4. Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a játékhoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. 5. Az importőrök biztosítják, hogy amíg ők felelnek a játékért a raktározás vagy szállítás körülményei ne veszélyeztessék a játéknak a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. 6. Amennyiben az a játék jelentette kockázatok miatt indokolt, az importőrök a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében mintát vesznek a forgalmazott termékekből, és megvizsgálják azokat, valamint kivizsgálják a panaszokat, amelyekről szükség esetén nyilvántartást vezetnek, akárcsak a nem megfelelő játékokról és a játékok visszahívásáról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót e tevékenységek eredményeiről. 7. Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, az importőrök haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, ahol forgalmazták a játékot, és részletes adatokat szolgáltatnak, különösen a nem megfelelőségre és a meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. 8. Az importőrök a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik, és a piacfelügyeleti hatóságok kérésére bemutatják az EK-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen. 9. Az importőrök az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, az adott hatóság által könnyen érthető nyelven. A hatóság kérésére együttműködnek vele az azon játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén, amelyeket ők hoztak forgalomba. 7. cikk A forgalmazók kötelezettségei 29

1. A játék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban. 2. A játék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a játékon elhelyeztéke az előírt szükséges megfelelőségi jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót olyan nyelven vagy nyelveken, amely a fogyasztók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a játékot forgalmazzák, valamint azt, hogy a gyártók betartották-e a 4. cikk (5) és (6) bekezdésében, az importőrök a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket. Ha a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy egy játék nem felel meg a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor addig nem forgalmazhatja a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, csakúgy mint a piacfelügyeleti hatóságokat. A gyártók és importőrök gondoskodnak arról, a forgalmazók pedig ellenőrzik, hogy a játékhoz mellékelték-e a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően 2. A használati útmutató a termék biztonságos és hatékony használatára vonatkozó információkat tartalmazza, lehetővé téve a fogyasztók számára a játék összeszerelését, telepítését, üzemeltetését, tárolását, javítását és ártalmatlanítását. Az összeszerelési vagy telepítési útmutatónak tartalmaznia kell az alkatrészek jegyzékét és fel kell tüntetnie, hogy milyen készségekre vagy szerszámokra van szükség. Az üzemeltetési útmutatónak a használatra vonatkozó korlátozásokkal, a szükséges védőfelszereléssel, a karbantartással és a tisztítással, a javítással stb. kapcsolatos információkat kell tartalmaznia. Az utasítások a játékok részét, kell, hogy képezzék. Elő kell segíteniük és le kell írniuk a játék megfelelő használatát. Ha egy játékhoz nincs szükség használati utasításra vagy biztonsági tájékoztatóra (például a harmonizált szabványoknak megfelelő puha bélésű játék mackók), akkor nem kell mellékelni ezeket a dokumentumokat. A gyártóknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy bár a játékhoz nem tartozik dokumentáció különösen a nyomonkövethetőségre vonatkozó előírásokat és a CE követelményeket be kell tartaniuk. Ha használati utasítást is mellékelnek a játékhoz, annak egyértelműen a játékra kell vonatkoznia, ezért meg kell ismételnie a játékon feltüntetett információkat (lásd nyomonkövethetőség). Amennyiben az utasítások több oldalból állnak, az oldalakat számozással kell ellátni. 2 Megjegyzés: a kötelesek kifejezés a játékbiztonságról szóló irányelvben azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőnek kötelessége betartani a rendelkezést. A -hat/het típusú rendelkezések azt jelentik, hogy a gazdasági szereplő meghozhatja az adott intézkedéseket, de nem köteles erre. 30

A biztonsági tájékoztató szöveget és/vagy képeket tartalmazhat, és vagy mellékelni kell a játékhoz, vagy kapcsolatba hozhatónak kell lennie a játékkal. Bizonyos típusú játékok esetében nincs szükség biztonsági tájékoztatóra. A biztonsági tájékoztató rendeltetése az, hogy a fogyasztó vagy felhasználó számára elősegítse a játék biztonságos használatát, és a játékok biztonságáról szóló irányelvben előírt figyelmeztetésekkel egyetemben segítsen megelőzni mind a használót érintő veszélyeket, mind a termék károsodását. Egy pár példa az ilyen jellegű utasításokra: csak háztartási hűtőben hűthető ; ne rakja mélyhűtő rekeszbe. Az utasítások és biztonsági tájékoztató elhelyezésére vonatkozóan nincsenek követelmények. A játékbiztonságról szóló irányelv csupán annyit említ, hogy ezeket a játékhoz mellékelni kell, így az ilyen információkat fel lehet tüntetni a csomagoláson, tájékoztató lapon, vagy tájékoztatáson. A játékbiztonságról szóló irányelv jelzi, hogy az információkat a fogyasztók által könnyen érthető nyelven kell mellékelni az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. Ezen rendelkezések az ún. árucsomag (Goods Package) részét képező jogszabályokból erednek, és valójában csak a nyelv kérdésére vonatkoznak: az utasításokat és biztonsági tájékoztatót nem kell feltétlenül az adott ország nyelvén megadni, hanem lehetséges más, a fogyasztók által könnyen érthető nyelven is, az egyes tagállamok által meghatározottaknak megfelelően. Ez azt jelenti, hogy a tagállamokra van bízva, hogy nemzeti jogszabályaikban meghatározzák az(oka)t a nyelv(ek)et, amelye(ke)t fogyasztóik által könnyen érthetőnek tekintenek. (Ez(ek) rendszerint a tagállam hivatalos nyelve(i), de a tagállamok előírhatnak más nyelveket is.) A gyártók az alábbi dokumentumokban további információkat olvashatnak az utasítások és biztonsági tájékoztatás megszövegezésével kapcsolatban: 11. sz. CEN-útmutató: Product information relevant to consumers (A fogyasztók számára lényeges termékinformációk) 14. sz. ISO IEC-útmutató: Purchase information on goods and services intended for consumers (A fogyasztóknak szánt termékekről és szolgáltatásokról szóló vásárlási tájékoztató) CEN/TR 13387: Child use and care articles safety guidelines (Termékek csecsemők és kisgyermekek részére biztonsági útmutató) IEC 62079:2001: Preparation of instructions (Az utasítások megszövegezése) Melyek a forgalmazók kötelezettségei? A forgalmazókra nem vonatkozik az a kötelezettség, hogy EK-megfelelőségi nyilatkozatot vagy műszaki dokumentációt szövegezzenek és őrizzenek meg. Amikor azonban forgalmazni kezdenek egy játékot, gondoskodniuk kell arról, hogy a játékon fel legyen(ek) tüntetve a megfelelőségi jelölés(ek), és mellékeljék hozzá a megfelelő nyelven megírt szükséges dokumentációt 3, használati utasítást és biztonsági tájékoztatót. A játékok biztonságáról szóló irányelv szerint a megfelelőségi jelölés a CE-jelölés; előfordulhat viszont, hogy a játékra egyéb közösségi jogszabályok is vonatkoznak, 3 A szükséges dokumentáció kifejezés alatt minden olyan dokumentum értendő, amelyet mellékelni kell a játékhoz. A játékok biztonságáról szóló irányelv szerint ez a biztonsági tájékoztatót, a használati utasítást és a figyelmeztetéseket takarja. 31

amelyek más megfelelőségi jelölések feltüntetését is előírják. A forgalmazónak meg kell győződnie arról is, hogy a gyártó és/vagy az importőr teljesítette-e kötelezettségeit, azaz ellenőriznie kell, hogy fel van-e tüntetve a játékon vagy a játék csomagolásán a név, a védjegy és az a cím, amelyen a gyártóval és az importőrrel kapcsolatba lehet lépni, továbbá ellenőriznie kell azt is, hogy a gyártó megadta-e a játék azonosítását lehetővé tevő tételszámot, sorozatszámot vagy más elemet. Amint azt már fent is jeleztük, a forgalmazó nem köteles megőrizni a műszaki dokumentációt. A kellő gondossággal való eljárásra és a szükséges dokumentáció meglétének ellenőrzésére irányuló kötelezettséget ebben az összefüggésben kell értelmezni. A forgalmazónak ellenőriznie kell, hogy a játék megfelel-e a mellékelt dokumentumoknak, pl. úgy, hogy ellenőrzi a biztonsági tájékoztatót, a figyelmeztetéseket, a CE-jelölést és a gyártó, illetve az importőr címét. Az előírt figyelmeztetések meglétét a forgalmazók a játékok biztonságáról szóló irányelv V. mellékletében felsorolt figyelmeztetések alapján ellenőrizhetik. A fentiek ellenőrzése a műszaki dokumentáció ellenőrzését nem foglalja magában, azaz pl. a tevékenységet igénylő játékokra, a funkcionális játékokra, a vízi játékokra, a kémiai játékok stb. vonatkozó figyelmeztetésekre nem terjed ki. Ugyanilyen körültekintően kell eljárni pl. akkor, ha egy puha bélésű játékon rajta van az a figyelmeztetés, hogy Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas. Ez utóbbi esetben, különösen, ha nincs műszaki dokumentáció a játékhoz, a fogalmazó kötelessége, hogy ellenőrizze ezt, és a megfelelő intézkedéseket megtegye, hiszen a fogdosásra és ölelgetésre szánt puha bélésű játékokról feltételezhető, hogy 36 hónapnál fiatalabb gyermekeknek szánják őket, ezért a Csak három évnél idősebb gyermekek számára alkalmas figyelmeztetés nem helyénvaló. Ha a forgalmazónak kétségei támadnak egy-egy határesetet jelentő, azaz nehezen besorolható termékkel kapcsolatban, bármikor magyarázatot kérhet az importőrtől vagy a gyártótól, hogy miért hiányzik a játékról egy adott jelölés. 3. A forgalmazók biztosítják, hogy amíg ők felelnek a játékért a raktározás vagy szállítás körülményei ne veszélyeztessék a játéknak a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét. 4. Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabálynak, gondoskodnak a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedések haladéktalan meghozataláról. Továbbá, ha a játék kockázatot jelent, a forgalmazók erről haladéktalanul tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyben forgalmazták a játékot, és részletes adatokat szolgáltatnak, különösen a nem megfelelőségre és a meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. 5. A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A hatóság kérésére együttműködnek vele az azon játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén, amelyeket ők forgalmaztak. 32

8. cikk Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra Azt az importőrt vagy forgalmazót, amely a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba játékot, illetve olyan módon módosít egy már forgalomban lévő játékot, ami befolyásolhatja a játék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 4. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik. 9. cikk A gazdasági szereplők azonosítása Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell: a) minden olyan gazdasági szereplőt, amely nekik a játékot szállította; b) minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek ők játékot szállítottak. A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben említett információkat a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig be kell tudniuk mutatni a gyártók esetében, egyéb gazdasági szereplők esetében pedig attól számítva 10 évig, hogy megkapták a játékot. A gazdasági szereplő kötelezettségeivel foglalkozó cikkek rendelkezései a horizontális 768/2008/EK határozat mintarendelkezésein alapulnak. A játékbiztonságról szóló irányelv összhangban van ezekkel a rendelkezésekkel, és kifejezetten a játékokat forgalomba hozó és forgalmazó gazdasági szereplőkre vonatkozik. A horizontális útmutató (kék útmutató) további magyarázatokat tartalmaz. A jelen útmutató I. magyarázata további útmutatást törekszik nyújtani annak megállapításával kapcsolatban, hogy egy gazdasági szereplő mikor minősül gyártónak, importőrnek, vagy forgalmazónak. Az útmutató elmagyarázza továbbá a gazdasági szereplők legfontosabb kötelezettségeit. A gazdasági szereplőknek nagy körültekintéssel kell üzleti modelljüket megválasztani, hogy teljesíteni tudják az irányelvben megállapított követelményeket. A jogi keretrendszer megszabja ugyan a gazdasági szereplők kötelezettségeit, de nem szól bele azokba a kereskedelmi és üzleti tárgyalásokba, amelyeket egymással folytatnak a magánszférában. A kritériumok például attól függenek, hogy hogyan vásárolhatók meg a játékok, ki tervezte (vagy módosította) a játékot, milyen védjegy alatt forgalmazzák a játékot, és a szereplő a termékciklus mely szakaszában kapcsolódik be a folyamatba. A játékbiztonságról szóló irányelv meghatározásában a gazdasági szereplő szerep némileg eltérhet attól, amit a vállalkozások rendes kereskedelmi szerepüknek tartanának. Előfordulhat például, hogy az importőrnek kell átvennie a gyártó szerepét is a beszerzési folyamat típusától függően; a vállalkozások akár különböző gazdasági szereplői szerepeket is betölthetnek akkor, ha ugyanazt a játékot különböző viszonteladóknak értékesítik. Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a betöltött szerepet eseti alapon kell meghatározni. Minden gazdasági szereplőtípushoz kötelezettségek sora kötődik, amelyeket a gazdasági szereplők jogszabályi rendelkezések alapján kötelesek betartani a játékok értékesítése és beszerzése során. Általánosságban véve a gyártó szerepkörhöz kötődő kötelezettségek súlyosabbak, mint az importőr szerephez kapcsolódóak; a forgalmazó szerepéhez kötődnek a legkevésbé súlyos kötelezettségek. A gyártók írásbeli megbízással kinevezhetnek egy meghatalmazott képviselőt. A meghatalmazott képviselők kötelesek végrehajtani a megbízásukban meghatározott feladatokat. 33

34

3. III. FEJEZET A JÁTÉKOK MEGFELELŐSÉGE 3.1. 10. cikk Alapvető biztonsági követelmények 3.1.1. A 10. cikk (1) bekezdése A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a játékokat csak akkor lehessen forgalomba hozni, ha az alapvető biztonsági követelmények tekintetében megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a különleges biztonsági követelmények tekintetében pedig a II. mellékletben meghatározottaknak. A 10. cikk (1) bekezdése fogalmazza meg az irányelv alapelvét, amely szerint csak az alapvető biztonsági követelményeknek megfelelő játékokat szabad forgalomba hozni, és amely alapján a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy ezen követelményeknek meg nem felelő játékokat ne lehessen forgalomba hozni. E rendelkezés tisztázza továbbá, hogy az irányelv egyaránt tartalmaz az alábbi 2. bekezdésben meghatározott általános biztonsági követelményeket és a II. mellékletben meghatározott, egyes kockázatokra vonatkozó különleges biztonsági követelményeket. 3.1.2. A 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdése A játékok ideértve a bennük található vegyi anyagokat nem veszélyeztethetik a használók vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét, ha a játékot rendeltetésszerűen vagy a gyermekek viselkedését szem előtt tartva előre látható módon használják. A 10. cikk (2) bekezdése az általános biztonságra vonatkozó követelményt rögzíti, amely azon játékokkal összefüggő kockázatokra érvényes, amelyekre nem vonatkoznak különleges biztonsági követelmények. Az általános biztonsági követelmény szolgálhat jogalapul az egyes különleges biztonsági követelmények alá nem tartozó kockázatokat jelentő játékokkal szembeni intézkedések végrehajtására. Ide tartozik például az a nemrég felismert veszély, hogy egyes erős mágnesek lenyelés esetén bélrendszeri sérüléseket okozhatnak. Mikor ezt a mágneses játékok által jelentett veszélyt 2007-ben felismerték, a 88/378/EGK irányelv nem tartalmazott különleges biztonsági követelményeket az ilyen bélrendszeri sérülésekkel kapcsolatban, és akkoriban a játékokra vonatkozó EN 71 szabvány sem tartalmazott műszaki követelményeket. Következésképpen, a 88/378/EGK irányelv általános biztonsági követelményét alkalmazták jogalapként a mágnest tartalmazó egyes veszélyes játékok forgalomból történő kivonására. A szabványt később továbbfejlesztették, hogy a mágneses játékok biztonságát is szavatolja (lásd EN 71-1:2005+A8:2009, ma az EN 71-1:2011 számot viseli). Először is, az általános biztonsági követelmény szerint a játékok ideértve a bennük található vegyi anyagokat nem veszélyeztethetik sem a használók, sem a harmadik személyek biztonságát vagy egészségét. Az általános biztonsági követelmény tehát kiterjed mind az egészségre káros hatásokra ideértve a hosszú távú hatásokat is, mind a biztonságot veszélyeztető hatásokra, melyek a könnyebb és súlyosabb sérüléseket is

magukba foglalják. Az általános biztonsági követelmény előírja, hogy a játékoknak biztonságosnak kell lenniük mind a használókra, mind pedig harmadik személyekre szülőkre, más felügyelő személyekre, más gyermekekre, illetve idegen személyekre nézve. Másodszor, az általános biztonsági követelmény azt is lefekteti, hogy a játékoknak rendeltetésszerű, valamint a gyermekek viselkedését szem előtt tartva előre látható használat esetén is biztonságosnak kell lenniük. Nem elég tehát, ha a játék a gyártó által szándékolt felhasználás esetén biztonságos, hanem előre látható módon történő használat esetén is biztonságosnak kell lennie. Az előre látható felhasználás értékelésekor figyelembe kell venni a gyermekek viselkedését, akik rendszerint nem olyan körültekintően járnak el, mint az átlagos felnőtt használók. Amennyiben tervezés és védintézkedések révén nem csökkenthető minimálisra a veszély, a fennmaradó kockázatot a gyermekeket felügyelő személyeknek címzett, termékkel kapcsolatos tájékoztatással lehet orvosolni, figyelembe véve képességüket a fennmaradó kockázat kezelésére. Az elismert kockázatértékelési módszerek szerint nem helyes a tervezésbeli újítások végrehajtása helyett a felügyelő személyek tájékoztatását vagy a balesetmentes előzményekre hivatkozást választani. Tekintettel a gyermekek viselkedésére, előre látható használatként tekintetbe kell venni a játék bizonyos fokú nem rendeltetésszerű használatát, ezért azt figyelembe kell venni a játék tervezése és gyártása során. A gyermekek például egy csúszdát nem csak háton fekve lecsúszásra, hanem felfelé történő mászásra, illetve fejjel előre történő lecsúszásra is használnak. A 88/378/EGK irányelv e tekintetben a (gyermekek) szokásos viselkedése fordulatot használta, e fordulat azonban módosult, mivel értelmezési nehézségeket támasztott a szokásos viselkedés meghatározása. Fontos kiemelni azonban, hogy e szó eltávolításának célja nem az általános biztonsági követelmény hatályának érdemi megváltoztatása volt. Az általános biztonsági követelmény a játékokban található vegyi anyagokra is utal. E hivatkozás megerősíti az irányelv II. melléklete III. részének 1. pontjában található rendelkezést, amely szerint a játékokat alkotó vagy bennük megtalálható vegyi anyagoknak vagy keverékeknek való expozíció nem jelenthet kockázatot és nem gyakorolhat káros hatást az emberi egészségre. 3.1.3. A 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdése Olyan játékok esetében, amelyeket 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekeknek terveztek, nemcsak a játékot használók, hanem adott esetben a gyermekekre felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni. A 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdése tovább pontosítja az általános biztonsági követelmény tartalmát. Tisztázza, hogy a játék tervezése és gyártása során a játékhasználók és adott esetben a felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni a játék biztonságának biztosításával összefüggésben. E rendelkezés pontosítja a 88/378/EGK irányelv II. melléklete I. részének 1. pontjában található rendelkezést, amely szerint a játék használatából eredő kockázat mértékét össze kell vetni a használók, és ahol szükséges, a felügyelő személyek képességeivel. Ez annak elismerését jelenti, hogy bár a játékoknak biztonságosnak kell lenniük zéró kockázat nem létezik és el kell ismerni egy elfogadható kockázati szintet olyan esetekben, ahol a kockázat tervezéssel vagy védintézkedéssel ésszerű módon nem zárható ki. Másként fogalmazva a játékok használatakor felmerülő bizonyos veszélyek (sérülésforrások) nem zárhatók ki teljesen. 36

Nem lehetséges elvárni például, hogy ne legyen lehetséges egy hintáról leesni, azonban a kockázatot elfogadható szintre kell csökkenteni. A gyártó nem tudja befolyásolni továbbá a hinták alatt magánkertekben található felületet a fejsérülések elkerülése érdekében; tájékoztatást kell tehát nyújtani a megfelelő felülettel kapcsolatban. Az elfogadható kockázati szint értékelésekor figyelembe kell venni a játékhasználók és adott esetben a felügyelő személyek képességét is. E rendelkezés előírja továbbá, hogy a játékhasználók és a felügyelő személyek képességét is figyelembe kell venni különösen olyan játékok esetében, amelyeket 3 év alatti vagy egyéb meghatározott korcsoportba tartozó gyermekeknek terveztek. 3.1.4. A 10. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése A 11. cikk (2) bekezdésének értelmében feltüntetett feliratoknak és a játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívnia a játékot használó gyermekek vagy az őket felügyelő személyek figyelmét a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira. A 10. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése az általános biztonsági követelmény részeként előírja, hogy a játékokhoz megfelelő figyelmeztetéseket és utasításokat kell biztosítani a játék használata során esetlegesen felmerülő veszélyekkel, a sérülések kockázatával, valamint azok elkerülésével kapcsolatban. A második albekezdéssel kapcsolatban a fentiekkel összhangban megengedhető bizonyos elfogadható kockázat megléte a játék használata során, azonban figyelmeztetésekben és utasításokban fel kell hívni a figyelmet az esetleges veszélyekre. A figyelmeztetések és utasítások elhelyezésével kapcsolatban a 11. cikk (2) bekezdése tartalmaz előírásokat. Az utasítások a játékok biztonsági koncepciójának szerves részét képezik. Az utasítások információt nyújtanak a használó számára elfogadhatatlan kockázat elkerüléséről, a játék meghibásodásáról vagy nem megfelelő üzemeltetéséről, azonban nem céljuk, hogy a tervezési hiányosságokat ellensúlyozzák. A játékokhoz mellékelt használati utasításnak fel kell hívnia a használók vagy a felügyelő személyek figyelmét a játékok használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és ezek elkerülésének módjaira. A további emberi beavatkozást nem igénylő beépített biztonsági megoldások alkalmazása a balesetek elkerülésének leghatékonyabb módja. A gyártóknak figyelembe kell venniük, hogy amennyiben egy adott veszély a tervezés és a védintézkedések révén sem csökkenthető minimálisra, a fennmaradó kockázatot még mindig orvosolni lehet azzal, hogy a gyermekeket felügyelő személyekhez a termékkel kapcsolatos tájékoztatást címeznek, figyelembe véve azt is, hogy mily mértékben képesek a fennmaradó kockázat kezelésére. Az elismert kockázatértékelési módszerek pl. ISO EN 14121-1 szerint nem helyes a kialakítás továbbfejlesztése helyett a gyermekeket felügyelő személyek tájékoztatását vagy a balesetmentes előzményekre való hivatkozást választani, ha már bebizonyosodott, hogy a kockázatok mértéke elfogadhatatlan. A gyártóknak a játék rendes vagy ésszerűen előre látható időtartamon keresztül történő használata során esetlegesen felmerülő kockázatok felmérhetősége érdekében megfelelő információkat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, ha ezek a kockázatok nem nyilvánvalóak azonnal a felhasználó vagy felügyelő számára. E körbe tartozik a kockázatok elkerülését szolgáló óvintézkedésekre vonatkozó tájékoztatás. 37

Egynél több veszélyforrás megléte esetén legalább az egyik fő veszélyforrást fel kell tüntetni. A játékok biztonságáról szóló irányelv 18. cikke szerint a játékkal járó kockázatok/veszélyek meghatározása érdekében kockázat-, illetve veszélyértékelést kell végezni. A játékot úgy kell megtervezni, hogy a lehető legtöbb veszélyforrás ki legyen zárva, illetve a fennmaradó kockázat elfogadható szintre csökkenjen. A fennmaradó kockázatokat megfelelő figyelmeztetésekben és/vagy utasításokban kell bemutatni. A vízi játékok által jelentett fulladásveszélyt például nem lehet a játék tervezésével teljes mértékben kizárni. Ezért a felügyelő személyeket tájékoztatni kell, hogy a játékot csak sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni. A latexből készült luftballonokon figyelmeztetést kell elhelyezni, hogy 8 év alatti gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett használhatják a játékot és a sérült luftballonokat ki kell dobni. A tevékenységet igénylő játékokra figyelmeztetést kell elhelyezni, hogy csak otthoni használatra valók. Az utasításokra és biztonsági figyelmeztetésekre a harmonizált szabványokban találhatók példák: csak háztartási hűtőben hűthető ; ne rakja mélyhűtő rekeszbe, hosszú szőr miatt csak 10 hónapos kornál idősebb gyermekeknek. A lövedékekhez és az éles vagy hegyes funkcionális éllel vagy csúccsal rendelkező játékokhoz is biztosítani kell biztonsági figyelmeztetést. A kockázatértékeléssel kapcsolatos további információ elérhető a műszaki dokumentációról szóló tájékoztatóban és más vonatkozó dokumentumokban, például az ISO 51 útmutatóban, valamint az ISO EN 14121-1, CEN TR 13387 szabványokban. Megjegyzés: nem indokolt betiltani a 3 éves kornál idősebb korosztályba tartozó gyermekeknek szánt játékokban található kisméretű alkatrészeket még akkor sem, ha azok fulladásos balesetekhez vezethetnek. A csak alkalmas korra vonatkozó figyelmeztetés elfogadható a nehezen besorolható játékok esetében, még akkor is, ha a veszélyforrás elméletileg csökkenthető lenne a kisméretű alkatrészek játékokban történő használatának teljes tilalmával. A játékok biztonságáról szóló irányelv tiltja ugyanakkor mindennemű eltávolítható vagy levehető kisméretű alkatrész alkalmazását a szájba vételre szánt játékokban, tekintet nélkül a gyermek korára (lásd a 11.1.6. 4. d) pontot). 3.1.5. A 10. cikk (3) bekezdése A forgalomba hozott játékoknak az előre látható és szokásos használati idejük alatt meg kell felelniük az alapvető biztonsági követelményeknek. A 10. cikk (3) bekezdése határozza meg azt az időszakot, amely alatt a játékoknak meg kell felelniük az alapvető biztonsági követelményeknek. Az előírás szerint a játékoknak az előre látható és szokásos használati idő alatt biztonságosnak kell lenniük. Más szavakkal, nem elegendő, ha egy játék a forgalomba helyezés vagy a fogyasztó részére történő értékesítés időpontjában biztonságos, hanem meg kell felelnie a biztonsági követelményeknek a teljes előre látható és szokásos használati időtartam alatt. 38

3.2. 11. cikk Figyelmeztetések 3.2.1. A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése Ha a biztonságos használat szempontjából szükséges, a 10. cikk (2) bekezdése alkalmazásában megfogalmazott figyelmeztetéseknek az V. melléklet A. részének megfelelően pontosan meg kell határozniuk a használati korlátozásokat. A 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a játék összességére vonatkozó figyelmeztetésekhez kapcsolódó szabályt határozza meg. A rendelkezés szerint ha a biztonságos használat szempontjából szükséges, a figyelmeztetéseknek pontosan meg kell határozniuk a használati korlátozásokat. Ez azt is jelenti, hogy e figyelmeztetéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a biztonságos használat szempontjából szükségesek. Ha a figyelmeztetés nem jelent hozzáadott értéket a játék biztonságosságával kapcsolatban, nem kell alkalmazni. Az alkalmazással kapcsolatos további előírásokat az V. melléklet A. része tartalmazza. 3.2.2. A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése Az V. melléklet B. részében felsorolt játékkategóriákat illetően az ott feltüntetett figyelmeztetéseket kell használni. Az V. melléklet B. részének 2 10. pontjában szereplő figyelmeztetéseket az ott megfogalmazott formában kell feltüntetni. A 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy egyes játékkategóriákat meghatározott figyelmeztetésekkel kell ellátni. E figyelmeztetéseket az V. melléklet B. része tartalmazza. A felsorolás nem kimerítő, egyes különös figyelmeztetések a játékokra vonatkozó EN 71 szabvány sorozatban, illetve az EN 62115 szabványban vannak feltüntetve. További előírás, hogy a figyelmeztetések szövegének azonosnak kell lennie az V. melléklet B. rész 2-10. pontjaiban szereplőkkel. 3.2.3. A 11. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése Az V. melléklet B. részében szereplő figyelmeztetések közül a játékokon nem szerepelhet egy vagy több, ha azok ellentmondanak a funkciójuk, méretük és jellemzőik által meghatározott szándék szerinti használatának. A 11. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése a figyelmeztetések visszaélésszerű, a biztonsági követelmények megkerülésére irányuló használatát kívánja kizárni. A figyelmeztetések visszaélésszerű használata korábban a csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas megszövegezésű figyelmeztetések esetében fordult elő, melyek célja a 36 hónapos kornál fiatalabb gyermekek számára készült játékokra vonatkozó, kisméretű alkatrészekkel kapcsolatos követelmény megkerülése volt. E rendelkezés megszövegezése azonban általános jellegű és tiltja az V. melléklet B. részében szereplő valamennyi figyelmeztetés használatát, ha azok ellentmondanak a játék szándék szerinti használatának. A játék szándék szerinti használata annak funkciója, mérete és jellemzői alapján határozható meg. 3.2.4. A 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdése A gyártónak a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, az azon elhelyezett címkén vagy a csomagoláson és szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításban jól láthatóan, könnyen olvashatóan és érthetően fel kell tüntetnie. A 39

csomagolás nélkül értékesített kisméretű játékok esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékokon kell elhelyezni. A 11. cikk (2) bekezdése határozza meg a figyelmeztetések elhelyezésével kapcsolatos szabályokat. Először is a figyelmeztetéseket jól látható, könnyen olvasható, könnyen érthető módon és pontosan kell elhelyezni. Másodsorban a rendelkezés előírja, hogy a figyelmeztetéseket a játékon, a játékon feltüntetett címkén vagy a csomagoláson kell elhelyezni. A játékon elhelyezett címkére példa a játék mackókra varrott vagy függesztett címke, valamint az öntapadó címkék. Emellett a figyelmeztetéseket szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításon is fel kell tüntetni. A csomagolás nélkül értékesített kisméretű játékok esetében a figyelmeztetéseket magán a játékon kell elhelyezni. A figyelmeztetés elhelyezése történhet a játékra nyomtatott figyelmeztetés, vagy a játékhoz rögzített címke formájában. Nem elegendő a figyelmeztetést például az információt kínáló kartonon feltüntetni. Megjegyzés: E figyelmeztetés nem tévesztendő össze az V. melléklet B. rész 9. pontjában előírt maradandóan feltüntetett figyelmeztetéssel. Lásd még a 14.2.2. pontot. A figyelmeztetéseket nem elég a kínáló kartonon feltüntetni, ha az egyes játékokon nem tüntették fel őket. A CE-jelölést megfelelően kell elhelyezni (lásd a 17. cikket). Példák a játékhoz erősített címkékre: 40

3.2.5. A 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése A figyelmeztetések előtt értelemszerűen fel kell tüntetni a Figyelmeztetés vagy Figyelmeztetések szót. E rendelkezés előírja, hogy az akár írásban vagy piktogrammal jelölt figyelmeztetések előtt mindig fel kell tüntetni a Figyelmeztetés vagy Figyelmeztetések szót annak érdekében, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy milyen jellegű információval állnak szemben. A múltban a fogyasztók egyes figyelmeztetéseket puszta ajánlásként értelmezhettek (például a megfelelő korcsoporttal kapcsolatban). Több figyelmeztetés esetén nem kell mindegyik előtt feltüntetni a Figyelmeztetés szót, elegendő a Figyelmeztetések szót elhelyezni a figyelmeztetéseket tartalmazó lista elején. A Figyelmeztetés szót felkiáltójel is követheti. Amennyiben a csomagolás már tartalmaz az előírásoknak megfelelő, korhatárral kapcsolatos figyelmeztetést (amelyet a Figyelmeztetés szó vezet be), a korhatárra figyelmeztető, a csomagolás más pontján elhelyezett piktogram kiegészítő információnak tekintendő, amelynek pusztán a figyelemfelkeltés a célja (és nem az, hogy fokozza a biztonságot). Ezt a kiegészítő piktogramot nem kell tehát a Figyelmeztetés szóval bevezetni. A szimbólum nem helyettesíti a Figyelmeztetés szót, csupán kiegészíti azt. Az adott sárga háromszöget formázó figyelmeztető szimbólumot az ASTM F 963-08 Játékbiztonságra vonatkozó fogyasztóbiztonsági szabvány elnevezésű USA szabvány határozza meg, és a fogyasztói termékek biztonságának javításáról szóló törvény (CPSIA) követelményeivel együtt e szabvány (és szimbólum) alkalmazását kötelezővé teszi az amerikai piacon. 3.2.6. A 11. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése A játék megvásárlására irányuló döntést meghatározó figyelmeztetéseket például a használók minimális és maximális életkorát meghatározó figyelmeztetéseket és egyéb, az V. melléklet idevágó figyelmeztetéseit fel kell tüntetni a fogyasztói csomagoláson, vagy egyéb módon kell egyértelműen megjeleníteni a fogyasztók számára a vásárlás előtt, online vásárlás esetében is. E rendelkezés egyedi szabályokat ír elő azon figyelmeztetések feltüntetésével kapcsolatban, amelyek fontos szerepet játszanak a játék megvásárlására irányuló 41

döntésben, annak érdekében, hogy az ilyen figyelmeztetések még a játék megvásárlása előtt jól láthatóak legyenek a fogyasztók számára. Az ilyen figyelmeztetéseknek a fogyasztói csomagoláson kell megjelenniük vagy más, még a vásárlás megtörténte előtt jól látható módon kell azokat elhelyezni. Ez a rendelkezés az online vásárlásokra is érvényes, vagyis a hasonló figyelmeztetéseknek a weboldalon is jól láthatónak kell lenniük a vásárlás előtt. A vásárlás fogalma magába foglal minden olyan vásárlási formát, amely során a vásárló anélkül rendeli meg a terméket, hogy azzal fizikai közelségbe kerülne. Ha egy játékot katalógus alapján értékesítenek, világosan fel kell tüntetni a katalógusban azokat a figyelmeztetéseket, amelyek alapján a vásárló eldönti, hogy megveszi-e a terméket. A vásárlást befolyásoló figyelmeztetéseket nem kötelező közvetlenül a játék képe/leírása mellett feltüntetni, de a vásárló számára még a rendelés leadása előtt lehetőséget kell biztosítani, hogy hozzájuk férjen és elolvashassa ezeket az információkat. A játék képén/leírásában utalni lehet arra, hogy hol olvasható(k) ez(ek) a figyelmeztetés(ek). Fel lehet pl. hívni a vásárló figyelmét arra, hogy az idevágó figyelmeztetés(ek) az x-edik oldalon az y hivatkozási szám alatt olvasható(k). A figyelmeztetés(ek) akkor tekinthető(k) jól láthatónak, ha vagy rögtön a megvásárolni kívánt játékot tartalmazó katalógus első oldalain megtekinthető(k), vagy a megrendelésre vonatkozó információk vagy a megrendelőlap közvetlen közelében fel van(nak) tüntetve. Különbséget kell tenni azon katalógusok között, amelyekben rögtön meg is lehet rendelni a játékokat, és azon katalógusok között, amelyek csupán reklámoznak bizonyos játékokat, de nem biztosítanak lehetőséget a rendelésre. Ez utóbbiakban nem kell feltüntetni a figyelmeztetés(eke)t. A láthatóságra vonatkozó követelmény csak azokra a figyelmeztetésekre vonatkozik, amelyek szerepet játszanak abban, hogy a vásárló megveszi-e a terméket. A Csak 3 évnél idősebb gyermekek számára szöveget tartalmazó figyelmeztetés esetében az V. melléklet B. részének 1. pontja előírja, hogy a figyelmeztetés mellett a konkrét veszély rövid leírását is meg kell adni. Ez a leírás kiegészítő információnak minősül a fogyasztó szempontjából, tehát a láthatósági követelmény nem vonatkozik rá, és a vásárlás előtt sem kell megjeleníteni a fogyasztó számára, sem a boltban, sem a katalógusban, sem a weboldalon. A játékhoz mellékelt használati utasításban fel lehet tüntetni, Ha egy játékot az interneten értékesítenek, világosan fel kell tüntetni a weboldalon azokat a figyelmeztetéseket, amelyek alapján a vásárló eldönti, hogy megveszi-e a terméket. Ezek a figyelmeztetések teljes egészükben láthatóak kell, hogy legyenek a vásárló számára, még mielőtt lezárná a vásárlási folyamatot. Ha a fogyasztó az interneten rendel játékot egy adott nyelvű weboldalon, a figyelmeztetéseket is a weboldal nyelvén kell megjeleníteni. Többnyelvű weboldal esetében azon a nyelven kell megjeleníteni a figyelmeztetéseket, amelyikre a fogyasztó beállította a weboldalt. A 11. cikk (2) bekezdésében említett figyelmeztetések kivétel nélkül a vásárlásra irányuló döntést meghatározó figyelmeztetésnek minősülnek. Ilyennek minősülnek nevezetesen azok a figyelmeztetések, amelyek a játékot használó gyermekek legalacsonyabb és legmagasabb életkorát jelzik, valamint a a 9. pont kivételével az V. mellékletben feltüntetett figyelmeztetések. Az V. mellékletben felsorolt figyelmeztetéseket a jelen cikkel összefüggésben kell értelmezni, vagyis nemcsak azt kell 42

betartani, amit az V. melléklet ír elő, miszerint a figyelmeztetést a játékon kell elhelyezni, hanem azt is, hogy a figyelmeztetésnek jól láthatónak kell lennie már a vásárlás előtt is. Ebből következik, hogy az ilyen figyelmeztetést a csomagoláson vagy más módon (internet) is fel kell tüntetni. 3.2.7. A 11. cikk (3) bekezdése A 4. cikk (7) bekezdésének értelmében egy tagállam saját területén előírhatja, hogy ezeket a figyelmeztetéseket és biztonsági utasításokat a fogyasztók által könnyen érthető, a tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken feltüntessék. A 11. cikk (3) bekezdése a figyelmeztetések nyelvére vonatkozó követelményeket ír elő. A figyelmeztetéseket olyan nyelven vagy nyelveken kell feltüntetni, amely(ek) a fogyasztók számára könnyen érthető(ek), és amelye(ke)t az egyes tagállamok határoznak meg a saját területükre nézve. Ebből következik, hogy az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor a tagállamnak utalnia kell azon nyelv(ek)re, amelye(ke)t a fogyasztók könnyen megértenek. A jelen útmutató II. magyarázata tartalmaz ajánlásokat a figyelmeztetések kidolgozásával kapcsolatban. 3.3. 12. cikk Szabad mozgás A tagállamok nem akadályozhatják meg területükön olyan játékok forgalmazását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek. A 12. cikk határozza meg a jelen irányelv egyik alapelvét, az irányelv rendelkezéseinek megfelelő játékok szabad mozgásának elvét. A tagállamok nem akadályozhatják meg területükön olyan játékok forgalmazását, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek maradéktalanul megfelelnek. A 3. cikkben leírt meghatározás alapján a forgalmazás fogalma alá tartozik az értékesítési láncban előforduló minden ügylettípus. Ahhoz, hogy a játékok esetében is érvényesüljön a szabad árumozgás elve, az irányelvben említett egyéb jogszabályok rendelkezéseit is be kell tartani, különösen a vegyi anyagokról szóló jogszabályokat (lásd II. melléklet, III. rész, 1. pont), a kozmetikai játékok esetében a kozmetikai irányelvet (lásd II. melléklet, III. rész, 10. pont), valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagokra (FCM) vonatkozó jogszabályokat, például a játék teáskészletek esetében. Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagokra vonatkozó jogszabály jelzi, hogy mindazon játékoknak, illetve a játékok részeinek és csomagolásának, amelyek ésszerűen feltételezhető módon kapcsolatba kerülnek élelmiszerekkel, meg kell felelniük az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletben foglaltaknak. További, a játékokkal szemben biztonsági és egyéb követelményeket előíró, de a játékbiztonságról szóló irányelvben meg nem említett jogszabályok nevezetesen: a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről szóló 1999/5/EK irányelv, az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2004/108/EK irányelv, További információk a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/toys/documents/relevant-legislation/index_en.htm 43

A fenti rendelkezések be nem tartása esetén a tagállamok e követelményekre hivatkozva megakadályozhatják a kérdéses játékok kereskedelmi forgalomban tartását még akkor is, ha azok egyébként megfelelnek a játékbiztonságról szóló irányelv rendelkezéseinek. Egyes tagállamok további nemzeti jogszabályokat is alkalmazhatnak, amelyeket be kell jelenteni a Bizottságnak. További információk a következő weboldalon találhatók: http://ec.europa.eu/enterprise/tris/index_en.htm 3.4. 13. cikk A megfelelőség vélelmezése Azokról a játékokról, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott azon követelményeknek is, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak. A 13. cikk a 768/2008/EK határozat mintaértékű R8. cikkét követve rögzíti a megfelelőség vélelmezésének elvét. A megfelelőség vélelmezése a harmonizált szabványoknak való megfelelőségre alapul, amelyek hivatkozásait közzé tették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a játék megfelel e szabványoknak, a tagállamoknak vélelmezniük kell, hogy a szabványok vagy azok részei által lefedett alapvető követelményeket is teljesíti. Ha egy tagállam álláspontja szerint egy játék annak ellenére, hogy megfelel a szabványoknak nem felel meg az alapvető biztonsági követelményeknek, a tagállamnak kell viselnie a nem megfelelőség bizonyításának terhét. A harmonizált szabványt átültető vonatkozó nemzeti szabvány hivatkozás már nem szerepel az irányelvben, utalva arra, hogy a gyártóknak a harmonizált szabványoknak való megfelelőség érdekében már nem kell megvárniuk a harmonizált szabványt átültető nemzeti szabványt. 3.5. 14. cikk A harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás 1. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a követelményeknek, amelyekre vonatkozik, és amelyek a 10. cikkben és a II. mellékletben vannak meghatározva, a Bizottság vagy az érintett tagállam a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott bizottság elé viszi az ügyet, indoklással ellátva azt. A bizottság, miután konzultált a megfelelő európai szabványügyi testületekkel, késedelem nélkül véleményt ad. 2. Figyelemmel a bizottság véleményére, a Bizottság dönt arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozással teszi közzé, fenntartja, korlátozással tartja fenn vagy visszavonja a harmonizált szabvány hivatkozásait. 3. A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri. E cikk a horizontális 768/2008/EK határozat mintarendelkezésein alapul. Jelentésének magyarázatát a horizontális útmutató (kék útmutató) tartalmazza. 44

3.6. 15. cikk EK-megfelelőségi nyilatkozat A 4. cikk (2) és (3) bekezdése alapján a gyártók kötelesek elkészíteni az EKmegfelelőségi igazolást és azt (a műszaki dokumentáció részeként) a játék forgalomba hozatalától számítva 10 évig meg kell őrizniük. Ez új kötelezettséget jelent a gyártók számára, amelyet a 88/378/EGK irányelv nem tartalmazott. Amennyiben a gyártó meghatalmazott képviselőt nevez ki, a meghatalmazott képviselő megbízásába bele kell foglalni, hogy az utóbbinak ezen időszak alatt elérhetővé kell tennie az EK-megfelelőségi nyilatkozatot (5. cikk (3) bekezdés). 3.6.1. A 15. cikk (1) bekezdése Az EK-megfelelőségi nyilatkozat megállapítja, hogy a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelmények teljesültek. A 15. cikk állapítja meg az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalmát. A 15. cikk (1) bekezdése írja elő a nyilatkozat fő tartalmát, amely szerint a nyilatkozat megállapítja, hogy a 10. cikkben és a II. mellékletben meghatározott követelmények teljesültek. 3.6.2. A 15. cikk (2) bekezdése Az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak legalább a jelen irányelv III. mellékletében és a 768/2008/EK határozat II. mellékletének vonatkozó moduljaiban meghatározott részeket tartalmaznia kell, és ezeket folyamatosan frissíteni kell. Az EK-nyilatkozat szerkezete az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott mintát kell, hogy kövesse. A nyilatkozatot le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére, illetve az általa kívánt nyelvekre, amelyben a játékot forgalomba hozzák vagy forgalmazzák. A 15. cikk (2) bekezdése részletesebben meghatározza az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalmát. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell 1) a jelen irányelv III. mellékletében, illetve 2) a horizontális 768/2008/EK határozat vonatkozó megfelelőségértékelő moduljaiban meghatározott elemeket. A III. mellékletben szereplő követelményeket részletesen a 13. szakasz tárgyalja. A 15. cikk (2) bekezdése szerint a megfelelőségi nyilatkozat szerkezetének a megadott mintát kell követnie, és a játékok biztonságáról szóló irányelv III. mellékletében meghatározott részeket kell tartalmaznia. Azt azonban nem írja elő a cikk, hogy szóról szóra a mintában megadott szöveget kell követni. A 768/2008/EK határozatban előírt elemek kapcsán a következő szabályok alkalmazandók: ha a B modult (EK-típusvizsgálat) a C modullal kombinálva, vagy az A modult (belső gyártásellenőrzés) alkalmazták, a határozat II. melléklete előírja, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak meg kell neveznie azt a termékmodellt, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot elkészítették. Másodsorban a 15. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozatban foglalt elemeket folyamatosan frissíteni kell. Harmadsorban a 15. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy az EK-nyilatkozat szerkezete megfelel a III. mellékletben meghatározott mintának. Végül pedig az előírások szerint az EK-megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani azon tagállam nyelvére, illetve az általa meghatározott nyelvekre, amelyben a játékot forgalomba hozzák vagy forgalmazzák. 45

Az EK-megfelelőségi nyilatkozat megállapítja, hogy a játék megfelel a jelen irányelv alapvető követelményeinek. Felmerül a kérdés, hogy mi a teendő, ha a tudomány általánosan elfogadott jelenlegi állása megváltozik. A tudományos ismeretekben bekövetkezett fejlődés elismerésének egyik módja egy felülvizsgált harmonizált szabvány közzététele: ebben az esetben a gyártónak kell eldöntenie, hogy a tudomány állása a követelményeket érintő módon változott-e, és ha igen, milyen tekintetben. Ha a felülvizsgált szabvány nem érinti a kérdéses játékot, az EK-megfelelőségi nyilatkozat érvényes marad. A gyártó külön dokumentumban jelezheti a saját értékelését. Amikor például az EN71-1 szabványt az A8 szabvány módosította és új követelményeket vezetett be a mágnesekkel kapcsolatban, a gyártóknak nem kellett felülvizsgálniuk a mágneseket nyilvánvalóan nem tartalmazó játékok vonatkozásában kiállított EKmegfelelőségi nyilatkozatokat, és e tényre vonatkozó értékelésüket külön dokumentálhatták és benyújthatták a megfelelő hatóságoknak. Az olyan esetekben, amikor a játékra eredetileg alkalmazott előírások és az értékelési kritériumok nem biztosítják többé a tudomány állása szerinti megfelelőséget, az EKmegfelelőségi nyilatkozat érvényét veszti, és megfelelő intézkedések válnak szükségessé. Figyelemmel az ésszerű átmeneti időszakokra és a jelenlegi fejlemények ismeretére, a gyártóknak várhatóan elegendő idejük lesz a szükséges újraértékelések elvégzésére, így zökkenőmentes lesz az átmenet az egyik alkalmazandó előírásrendszerből a másikba. Meg kell jegyezni azonban, hogy az új EK-megfelelési nyilatkozatok kiállításának nincs visszamenőleges hatálya, így azok adott esetben nem érintik a gyártó által még érvényes EK-megfelelőségi nyilatkozat birtokában forgalomba hozott termékeket. Meg kell erősíteni továbbá, hogy a játékok megfelelőségével kapcsolatos általános felelősséget a gyártó viseli, akinek szükség esetén biztosítania kell az EK-megfelelőségi nyilatkozat érvényességét, továbbá a megfelelőséggel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentum tudomány állása szerinti megfelelőségét. A megfelelőségi nyilatkozattal kapcsolatban további tájékoztatás található a műszaki dokumentációról szóló útmutatóban. 3.6.3. A 15. cikk (3) bekezdése Az EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésekor a gyártó vállalja a felelősséget a játék megfelelőségéért. A 15. cikk (3) bekezdése rögzíti az EK-megfelelési nyilatkozat elkészítésének jogi következményeit. Ennek alapján a gyártó vállalja a felelősséget az összes játék megfelelőségéért a II. melléklet 10. cikkében rögzített alapvető biztonsági követelményeknek: további információk a horizontális útmutatóban (kék útmutató) találhatók. 3.7. 16. cikk A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek 3.7.1. A 16. cikk (1) bekezdése A piacon forgalmazott játékokat CE-jelöléssel kell ellátni. 46

A 16. cikk (1) bekezdése előírja, hogy minden játékot CE-jelöléssel kell ellátni. A CEjelölést a játék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni, vagyis mielőtt a játékot a közösségi piacon először forgalmazzák. E kötelezettség megszegésének következményeit a 45. cikk taglalja. A CE-jelölés elhelyezésével részletesen az alábbi 17. cikk foglalkozik. 3.7.2. A 16. cikk (2) bekezdése A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak. A 16. cikk (2) bekezdése a horizontális 765/2008/EK rendelet 30. cikkében rögzített alkalmazandó általános elvekre hivatkozik. Ezek alkalmazásával kapcsolatban lásd a horizontális útmutatót (kék útmutató). A CE jelölés a CE kezdőbetűkből áll, megjelenése a következő: A CE-jelölés kicsinyítése vagy nagyítása esetén a fenti négyzethálós rajzon megadott arányokat be kell tartani. A CE-jelölés magassága legalább 5 mm. 3.7.3. A 16. cikk (3) bekezdése A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott játékok megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek. A 16. cikk (3) bekezdés a CE-jelöléssel ellátott játékok megfelelőségének vélelmét állítja fel. E rendelkezés alapján a tagállamok nem korlátozhatják a CE-jelöléssel ellátott játékok forgalomba hozatalát. Kizárólag a piacfelügyeleti hatóságok által bizonyított lényeges meg nem felelés dönti meg a megfelelőség vélelmét, és teszi lehetővé a tagállamok számára megfelelő intézkedések meghozatalát. Az intézkedéseknek a kockázat jellegével arányosnak kell lenniük, és meg kell jelölniük az alapul szolgáló körülményeket. A lényeges meg nem feleléssel kapcsolatos további információ a kék útmutatóban található. 47