A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány közreműködésével Témavezető: Hárs Ágnes Résztvevők: Hárs Ágnes Nagy Katalin Nagy Ágnes Vakhal Péter Budapest, 2006. december 1

Készült az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Foglalkoztatási Hivatal megbízásából (székhelye: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.) Kapcsolattartó: Kövi László EU projekt koordinátor Tel.: (1) 303-0810/120, Fax: (1) 299-0259 E-mail: kovil@lab.hu www.afsz.hu Megbízott: Kopint-Datorg Zrt. (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Tel: 459-4200) Munkaszám: 21302 A tanulmány kidolgozásában közreműködött a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány (székhelye: 1081 Budapest, Csokonai u. 6. Tel.: 210-3037) 2

Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása 7 1. 1. Módszertani megjegyzések 7 1. 2. A határmenti partnerségi régió definiálása 8 1. 3. A régió demográfiai sajátosságai 11 1. 4. A régió etnikai összetétele 14 2. A régión belüli kapcsolatok bemutatása 16 2. 1. A régió főbb mutatói NUTS3 szinten 16 2. 2. A határmenti régió gazdasági jellemzői 19 2. 3. A határmenti régió munkaerő-piaci jellemzői 27 2. 3. 1. A szlovák és a magyar munkaerőpiac strukturális eltérése 27 2. 3. 2. A határmenti régió két oldalának munkaerő-piaci sajátosságai 28 2. 3. 3. Munkaerő-piaci változások a határmenti régió két oldalán 2001-2005 között 33 2. 3. 4. Bérkülönbségek a régió két oldalán 35 3. A határon átnyúló munkapiac határmenti migrációs pool 38 3. 1. A határon átnyúló munkavállalás munkavállalási célú migráció 38 3. 2. Push és pull hatások a munkavállalási célú migráció ösztönzői 41 3. 3. A migrációs pool terjedelme 44 3. 4. A határon átnyúló munkaerőpiac szerkezete 49 3. 4. 1. A munkaerőpiac szerkezete a határmenti régióban 49 3. 4. 2. Kereslet és a kínálat a határmenti régióban. 51 3. 4. 3. A külföldi munkavállalók ágazati és foglalkozási szerkezete 52 3. 5. Közlekedés és elérhetőség 52 3. 5. 1. Határátkelők a kialakítandó partnerségi régió területén 55 3. 5. 2. Becslés az elérhetésre 57 3. 5. 3. A határátkelés lehetséges bővítése 61 3. 6. Hagyományos, történeti kapcsolatok a régiók között 63 4. A határon átnyúló partnerség jövője, kilátások, lehetőségek 64 Irodalomjegyzék 69 Függelék 71 Mellékletek 74 3

Ábrák, táblázatok és térképek jegyzéke 1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán, 2003 2. ábra A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon 3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, 2004 4. ábra A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában, 2004 5. ábra A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, 2004 7. ábra Munkaerő-piaci mutatók alakulása Szlovákiában és Magyarországon, 2001-2005 8. ábra Ágazati bérek és az átlagos bérek aránya Magyarországon és Szlovákiában 9. ábra Ágazati bérarányok a határmenti magyar megyékben, versenyszféra, 2005 10. ábra Munkavállalási céllal legálisan Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok 11. ábra Az összes és a szlovák munkavállalás dinamikája Magyarországon 12. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak ágazati szerkezete, TEÁOR, 2005 13. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén a feldolgozóiparban foglalkoztatottak alágazati szerkezete, TEÁOR, 2005 14. ábra A három érintett megye határmenti régióba tartozó kistérségei területén foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete, FEOR, 2005 15. ábra Magyar határszakaszok forgalmának változása, 2001-2005 16. ábra Az észak-dunántúli határátkelőhelyek utasforgalmának változása 17. ábra Szlovák települések és magyarországi ipari parkok közötti közúti útszakaszokon a lehetséges átlagsebesség, becslés 18 ábra Ipari parkoktól való átlagos távolság 19. ábra Eltérő ütemű felzárkózás 20. ábra A szlovák magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve 2. táblázat Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, 2001 3. táblázat Határmenti régió népességének korstruktúrája, 2001 4. táblázat Határmenti régió népességének iskolázottsága, 2001 5. táblázat Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és 2004 9. táblázat Határmenti régió népességének munkaerő-piaci helyzete, 2001 10. táblázat A foglalkoztatottak ágazati szerkezete a határmenti régió két oldalán, %, 2001 11. táblázat Bérek a régió két oldalán (GDP alapú PPS) 12. táblázat Bérek a régió két oldalán (fogyasztói ár alapú PPS) 13. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák 14. táblázat A szlovák munkavállalás az iparban alágazatonként, TEÁOR, 2005 4

15. táblázat A szlovák munkavállalás foglalkozásonként, FEOR, 2005 16. táblázat Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok és a határátkelésig szükséges idő 1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége 2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele 3. térkép Határmenti régió foglalkoztatottsági aránya, 2001 4. térkép Határmenti régióban foglalkoztatottak ágazati szerkezete, 2001 5. térkép Határmenti régió munkanélküliségi rátája és dinamikája, 2001-2005 6. térkép A szlovák állampolgár munkavállalók koncentrálódása Észak Magyarországon 7. térkép A szlovákiai magyar népesség és a vendégmunka jellege Magyarországon, 2005 8. térkép A szlovák állampolgár vendégmunkások elterjedtsége Magyarországon, létszámuk alapján, településenként 9. térkép A szlovák vendégmunka elterjedtsége és aránya az összes külföldi vendégmunkáshoz 10. térkép Határátkelőhelyek és lehetséges határátkelőhelyek a leendő régióhatáron 11. térkép Vonzáskörzetek változása a határ menti területeken M. 1. táblázat Határmenti szlovák régió nagysága M. 2. táblázat Határmenti magyar régió nagysága M. 3. táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 4. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának száma, népsűrűsége M. 5 táblázat Határmenti szlovák régió lakosságának korstruktúrája M. 6. táblázat Határmenti magyar régió lakosságának korstruktúrája M. 7. táblázat Határmenti szlovák régió 15 év feletti népességének iskolai végzettsége 2001 M. 8. táblázat Határmenti magyar régió népességének iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában és a továbbtanulási arány M. 9. táblázat A magyar nemzetiségűek aránya a szlovákiai állandó népességben, 2001, % M. 10. táblázat A szlovák nemzetiségűek aránya a magyar állandó népességben, 2001, % M. 11. táblázat A határmenti magyar régió vállalkozásainak legfőbb mutatói (2004) M. 12. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Szlovákiában, 2001 M. 13. táblázat Munkaerő-piaci mutatók Magyarországon, 2001 M.14. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió magyar oldal, %, 2001 M. 15. táblázat A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása, határmenti régió szlovák oldal, %, 2001 M. 16. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók M. 17. táblázat Magyarországon bejelentett külföldi munkavállalók megoszlása a vizsgált régión belül M. 18. táblázat A munkáltatók által keresett szakmák a régió magyarországi területén 5

Bevezetés A határmenti partnerség célja és lényege a régióban érintett partnerek együttműködése a határon átnyúló foglalkoztatási térségben, az ehhez kapcsolódó foglalkoztatási és egyéb feladatokban. A partnerség célja az EURES alapokmány értelmében olyan határmenti együttműködési formák kialakítása, mindenekelőtt a közös munkaerő-piaci lehetőségek kihasználása érdekében, melyek képesek hatékonyan kooperálni a munkaközvetítés, álláspályázatok, élet-és munkakörülmények és egyéb kapcsolódó, munkaerő-piaci szempontból releváns információk cseréje, az információáramlás javítása, szakképzési lehetőségek és ezek fejlesztése területén, és a határmenti régiók munkaerőpiacának javítását szolgáló projektekben való közreműködést is szolgálják. A határmenti régiók olyan foglalkoztatási térségek, amelyekben az ingázás jelentős méreteket ölt, vagy adottak a lehetőségei fogalmazza meg az EURES kézikönyve a körülhatárolandó terület kritériumait. 1 A szlovák-magyar határon kialakítandó határmenti partnerség (EURES-T) a magyar oldalon az észak-nyugati határszakaszt, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom valamint Pest megye határhoz közeli régióit érinti, míg szlovák oldalon dél-nyugat szlovákiai a Nagyszombati és a Nyitrai kerület határmenti járásait. A tanulmány a tervezett határmenti régió gazdasági, történeti, munkaerő-piaci összetartozását, az egymáshoz kapcsolódó területek összetartozásának szorosságát és tartósságát, összességében tehát a határmenti régió megvalósításának lehetőségét vizsgálja. A terület definiálása után bemutatja a régió két oldalának főbb mutatóit, demográfiai sajátosságait. Ezt követően a magyar és a szlovák oldal közötti kapcsolatok elemzésére kerül sor, elsőként a régió gazdasági sajátosságainak bemutatására és a két oldal összehasonlító elemzésére kerül sor, majd a határ két oldalának munkaerőpiacát vizsgáljuk meg. A régión átnyúló munkapiac elemzése kitér a munkavállalási célú migráció elemzésére, helyére és szerepére és várható alakulására a régió munkaerőpiacán. Megvizsgáljuk a migrációs pool kiterjedését, az ösztönző és akadályozó tényezőket, az elérés lehetőségeit és a hagyományos kapcsolatok fontosságát. Végül mindezek alapján prognózist fogalmazunk meg az együttműködés várható jövőjéről. 1 EURES Kézikönyv, III. 1. 6

1. A régió ismertetése, főbb mutatók bemutatása 1. 1. Módszertani megjegyzések A határon átnyúlói partnerségi régiót a pályázat kiírása alapján NUTS3 szintű területekre lehet megfogalmazni. 2 A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelő szintű szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határmenti régió kialakításában magyar részről a nyugat magyarországi határ mellett fekvő Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. A kérdéses régió vizsgálata alapján egyértelműnek mutatkozott, hogy a terület így túlságosan nagy, és heterogén gazdasági és munkaerő-piaci egység lenne ezért célszerű a valóban összekapcsolódó területeket és nem a teljes NUTS3 régiót bevonni a határmenti partnerségi együttműködésbe. A szlovák oldalon a közigazgatási határok kialakítása úgy történt, hogy a kerületek nagyon eltérő területeket ölelnek fel, ami elfedi a ténylegesen összekapcsolódó térség gazdasági és munkaerő-piaci sajátosságait. A magyarországi határmenti megyék területének egy része pedig túlnyúlik a határmenti területen, kapcsolódásai nem indokolják, hogy a megye egésze bekapcsolódjon a határmenti régióba. Ezért szűkebb területben határozhatjuk meg a határmenti régiót, a tényleges kapcsolatokat figyelembe véve NUTS4 régiók alapján. A magyar NUTS4 régióknak az ún. kistérségek, míg a megfelelő szlovák NUTS4 régióknak a nagyobb kiterjedésű járások (okresy) felelnek meg. 3 A régió határait úgy kellett kialakítanunk, hogy azok a határmenti régió adminisztrációját és érdemi ügyintézését végző munkaügyi szervezet által felölelt szervezetekkel egybeessenek. A magyar munkaügyi szervezet megfelelő szintű szervezetei a 2 Az EUROSTAT által kidolgozott közös statisztikai besorolási rendszer, a NUTS rendszer (Nomenclature des Unites Terrioriales Statistiques) alapján történik, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködve. A különböző NUTS szinteket a népesség nagysága alapján határolják le. Így a NUTS I szint 3-7 milliós népességet takar, a NUTS II 800 ezertől 3 millióig, míg a NUTS III szint 150 ezertől 800 ezerig. 3 A régióhatárok sok esetben nem felelnek meg a gazdaságilag, történetileg és kulturálisan egységes területeknek, a határok kialakítása erősen függ a kialakítás pillanatában érvényes politikai és államigazgatási elképzelésektől. Tekintettel a két ország határainak többszöri átalakulására, és arra, hogy a határon átnyúló régió kialakítása szempontjából fontos a ténylegesen összetartozó régió definiálása, figyelemmel kell lennünk a két ország közigazgatási rendszerének a kialakítására is. A jelenlegi szlovák regionális beosztás 1996-ban alakult ki, Szlovákia különválását követően, a kerületek és a járások lehatárolását élénk vita kísérte a délszlovákiai területen. A jelenlegi beosztás így kedvezőtlenül és logikátlanul megalkotott 8 megyés felosztás, amelyben a megyehatárok kevéssé igazodnak a történelmi régiókhoz, a történelmi vármegyékhez (vö. Ádám J. I. (2004/b). Ezáltal a közigazgatási lehatárolás és a viszonylag nagy NUTS4 területek megnehezítik a régió pontos definiálását. A jelenlegi magyar közigazgatási egységek, a megyehatárok kialakítására 1950-ben került sor, a mai megyék és megyeközpontok kialakításával, a néha túl nagy régiók a ténylegesen összetartozó vagy az 1918 utáni határok hatására átalakult és többé-kevésbé összetartozó területeket fűznek egybe. (Kovács 1990). A magyarországi kistérségek statisztikai egységek, kialakításuk célja az egész országot lefedő, földrajzilag összefüggő, a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási kapcsolatokon alapuló rendszer. (A területfejlesztési-statisztikai kistérségek, 1994) Kialakítására 1994-ben került sor, azóta több módosításon ment keresztül, a jelenlegi 2004. január 1-je óta érvényes állapotot vettük figyelembe a tanulmányunkban. 7

munkaügyi kirendeltségek, így azokat meg kellett feleltetnünk a NUTS regionális hierarchiájába illeszkedő megfelelő NUTS4 régióknak. Ezt a megfeleltetést a tanulmány I. Függelékében tárgyaljuk. Elemzésünk bemutatja az ily módon kijelölt régió sajátosságait, és arra a határozott következtetésre jut, hogy a kijelölt régió tényleges, múltban gyökerező és jövőbemutató kapcsolatokkal rendelkezik. 1. 2. A határmenti partnerségi régió definiálása A határmenti partnerségi régió Szlovákia dél-nyugati és Magyarország észak-nyugati határán, a Duna két oldalán fekvő, a két ország közötti teljes Duna-menti határszakaszt mintegy 50-60 km szélességben felölelő közel 10 ezer km 2 nagyságú terület, ahol több mint 1,2 millió ember él. A régió a szlovák oldal két kerületének összesen 4 járását, és a magyar oldal három megyéjének összesen 12 kistérségét öleli fel, pontosabban és részletesebben az alábbi, gazdasági, közigazgatási területen: A régió szlovák oldalán: A Nagyszombati (Trnavsky) kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi (Dunajska Streda), valamint a Nyitrai (Nitriansky) kerülethez tartozó Komáromi (Komarno), Érsekújvári (Nové Zámky), valamint a Lévai (Levice) járás. A régió magyar oldalán: A Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Győri, Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi kistérség, a Komárom-Esztergom megyéhez tartozó Dorogi, Esztergomi, Komáromi, Tatai és Tatabányai, valamint a Pest megyéhez tartozó Váci, Szobi, Dunakeszi és Szentendrei kistérség. A régió két oldala közel hasonló kiterjedésű, a különbségek éppen a régió magyar és szlovák oldalának eltérő karakteréből adódnak. A terület valamivel több mint a fele, 52 százaléka a szlovák oldalra esik, 48 százalék a magyar oldalra, míg a tervezett partnerségi régió népességének nagyobb részét a magyar oldal adja, a 2001-es népszámlálás adatai alapján a tervezett régióban élő népesség 60 százaléka a magyar településeken él, 40 százaléka Szlovákiában. 4 A két régió kiterjedését összesítve az 1. táblázat mutatja be. 4 2001-ben egységesen volt népszámlálás Magyarországon és Szlovákiában is, az alapvető mutatók összehasonlításához ezért a közös időpont adatai szolgáltak alapul. Az elmúlt öt év változásait természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, a 2001. évi népszámlálási adatokat kiindulópontként megtartva írjuk le a változásokat. A népszámlálás adatai alapján történő összehasonlítás egyébként a tanulmánytól előzetesen várt feladat is volt, az összehasonlíthatóság érdekében. 8

1. táblázat Határmenti régió területe, összesítve Mutató Terület (km 2 ) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Régió Szlovák Magyar Együtt Szlovák Magyar Együtt Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói 5073 4 716 9 789 490 555 743265 1233820 97 158 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 5415 8154 13 569 773 870 1116710 1890580 143 137 Érintett NUTS3 régiók 10488 12867 23 355 1264425 1859973 3124398 121 145 Megoszlás, % Arány, % Határmenti régió NUTS4 régiói 52 48 100 40 60 100 100 163 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 40 60 100 41 59 100 100 96 Érintett NUTS3 régiók 45 55 100 40 60 100 100 120 Forrás: Magyar ill. szlovák népszámlálás, 2001 A régió terület és népességszám szerinti megoszlásában tapasztalt jelentős eltérés abból adódik, hogy a szlovák oldal határmenti régiója alacsony népsűrűségű terület, a határ magyar oldala viszont határozottan magas népsűrűségű. Összességében a szlovák oldal alacsonyabb népsűrűségű, míg a magyar terület magasabb népsűrűségű NUTS3 régiókat ölel fel. A határ két oldala ezen belül is határozottan eltérő: a szlovák oldal határmenti járásainak a településein élőkhöz képest a magyar oldalon a határmenti régióban átlagosan a népsűrűség több mint másfélszerese a szlovákénak (97, illetve 158 fő/km 2 ). A régió tágabb, NUTS3 régiókkal definiált területének azon régióiban viszont, amelyek már kívül esnek a partnerségi régión, a két oldalon nagyjából azonos a népsűrűség (143 vs. 137 fő/ km 2 ). Ez másként azt jelenti, hogy a magyar oldalon a megyék nagyobb népsűrűségű, míg a szlovák oldalon a kerületek kisebb népsűrűségű területei esnek a régióba, ami a két terület határozott komplementaritására utal. A régió határon átnyúló területét és a népsűrűség szerinti különbségeket az 1. térkép mutatja be. 9

1. térkép A partnerségi régió kiterjedése és népsűrűsége Forrás: Magyar illetve szlovák népszámlálás, 2001 10

1. 3. A régió demográfiai sajátosságai A határmenti régió két oldalán élők létszáma, a régiók népsűrűsége, mint láttuk, jelentősen eltér. Eltérő a régió két oldalának településszerkezete, és az ott élők demográfiai szerkezete is. A partnerségi régió magyar oldala városias terület, a határmenti régióban élők 65 százaléka él városban, ami alig marad el az országos átlagtól. (Az országos átlag kialakulásában Budapest meghatározó súlya nagy szerepet játszik) A NUTS3 szintű régiókkal definiált három megyéből álló tágabb régión belül a népsűrűség különbségei arra utalnak, hogy a magyar oldalon a definiált partnerségi régióba esnek a megyék különösen városias részei, a megyék régión kívül maradó területein ugyanis a népességnek már csak 50 százaléka él városban, a különbség szembeszökő. Fontos megemlíteni, hogy a határmenti régió magyar oldalán a városias településszerkezet egyben viszonylag sok nagyobb várost takar, hiszen a fenti arányok mellett a megye közel 50 települése közül a régióba mindössze 18 tartozik, éspedig határozottan nagy települések, Győr mellett több nagyobb ipari központ is a régióba esik. A régió szlovák oldala kevésbé városiasodott terület, amint azt a 2. táblázat első oszlopa mutatja. Sajnos egymásnak pontosan megfeleltethető bontású adatokat nem tudunk bemutatni, a magyar adatok a határ menti kistérségekre vonatkoznak, a szlovákok csak a nagyobb NUTS4 egységekre De a kerületekre illetve kistérségekre rendelkezésre álló adatok alapján is láthatjuk, hogy a szlovák oldalon a két érintett kerületben, melyeknek kisebb népsűrűségű részei találhatóak a határ mentén, a városi népesség aránya lényegesen elmarad a magyarországi érintett területtől. Határmenti régió népessége a lakhely településtípusa szerint, 2001 Városi népesség aránya, % Régió Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói 62 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 50 Érintett NUTS3 régiók 55 Nyitrai kerület 48 Nagyszombati kerület 50 Országosan 56 65 Forrás: magyar adatok KSH Népszámlálás, 2001, Szlovák adat a Szlovák KSH honlapján. 2. táblázat A régióban élők korstruktúrája nem nagyon különbözik egymástól a határ két oldalán, a 2001. évi népszámlálás időszakában a 14 év alattiak aránya a népességben a régió mindkét oldalán 17 százalék volt, ez Magyarországon megfelel az alacsony országos átlagnak, elmarad viszont Szlovákiában az átlagtól, s a határmenti régióban mindkét oldalon alacsonyabb a gyermekek aránya, mint a NUTS3 térség régión kívül eső többi területén. A szlovák oldalon 11

az országos átlaghoz képest valamivel idősebb a régió településeinek a népessége, a magyar oldalon valamivel fiatalabb. A két ország közötti, eltérően definiált aktív életkori határt is figyelembe véve a régió két oldalán tapasztalt eltérés nem jelentős. 5 (Vö. 3. táblázat.) Határmenti régió népességének korstruktúrája, 2001 3. táblázat 0-14 évesek aránya % Aktív korúak aránya % Aktív kor felettiek aránya % Régió Szlovák* Magyar Szlovák Magyar Szlovák Magyar Határmenti régió NUTS4 régiói 17 17 63 65 20 19 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 18 18 63 64 19 19 Érintett NUTS3 régiók 17 17 63 64 19 19 Országosan 19 17 62 63 18 20 * Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 A magyar és a szlovák oldal lakosságának iskolázottsága nagyon eltérő. Sajnos a megfelelő összehasonlításra alkalmas adatot nem találtunk, de azt meg tudjuk mutatni, hogy a szlovák illetve a magyar oldalon a megfelelő régiókban a képzettségi szint nagyon eltérő. Ezt összegzi a 4. táblázat. A szlovák oldalon a partnerségi régióba tartozó településeken az átlagost jóval meghaladja az aktív korú legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, különösen a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban magas az alacsony képzettségűek aránya a népszámlálás időpontjában, 2001-ben. A felsőfokú végzettségűek aránya megerősítve az általánosan elmaradott iskolázottsági szintet fordított képet, a felsőfokú végzettségűek alacsony arányát mutatja. A partnerségi régió szlovák oldalán minden járásban határozottan alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, mint az országos átlag, az elmaradottság ismét a Dunaszerdahelyi és a Komárnói járásban a legnagyobb, de nem sokkal kedvezőbb a határmenti régió többi járásában sem. Határozottan azt látjuk, hogy a régióban minél magasabb a magyar népesség aránya, annál alacsonyabb az iskolázottság (vö. 2. térkép a későbbiekben). A magyar oldalon a partnerségi régióba tartozó területeken viszont a megyéken belül is határozottan kedvezőbb az iskolázottság szintje. A magyar adatok a megfelelő korosztályok már befejezett iskoláira vonatkoznak, azt tudjuk tehát, a 15 évnél idősebbek közül a valószínűleg tovább nem tanulók aránya a tervezett régióban lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag, és jelentősen elmarad a régióból kívül eső területekhez képest is. Ennek 5 Az aktív korú népesség Szlovákiában a 15-54 éves nőket és a 15-59 éves férfiakat jelenti, Magyarországon a kilencvenes években a nyugdíjkorhatárhoz kötődő hasonló kategóriahatárt megváltoztatva az aktív korúak a 15-59 évesek. 12

megfelelően a továbbtanulók aránya magasabb a határmenti régióban, és hasonlóképpen a felsőfokúak esetében is. Ezek az arányok inkább utalnak a továbbtanulásra, mint a teljes megfelelő népességben a végzettség szintjére, de jól mutatják, hogy a régió magyar oldalán kvalifikáltabb népesség él. Határmenti régió népességének iskolázottsága, 2001* Aktív korú ált. isk. végzettsé gű aránya % 15-X ált iskolai végzettséggel a teljes népességből % Aktív korú középfokú végzettsé gű aránya % 18-X éves középfokú és 15-X alapfokú végzettség űek aránya, % Aktív korú felsőfokú végzettségű aránya % 4. táblázat 25-X éves felsőfok ú és 15- X alapfokú végzettsé gűek aránya % Régió Szlovák* Magyar Szlovák Magyar Szlovák Magyar Dunaszerdahelyi 18,9 8,0 Komárnói 18,9 8,6 Érsekújvári 15,1 9,2 Lévai 14,6 10,2 Országosan 12,4 13,1 Határmenti régió NUTS4 régiói 41,7 44,2 14,2 Határmenti régióból kimaradó NUTS4 régió 49,5 39,0 11,5 Érintett NUTS3 régiók 46,3 41,1 12,6 *15-59 éves férfiak és 15-54 éves nők Forrás Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 Az iskolázottsági szint és a munkaerő-piaci helyzet természetesen szorosan összefügg. Lelkes (2004) tanulmánya az alacsony képzettség és a foglalkoztatottságban jelentős agrárium jelenlétére utal. Ugyanakkor szerkezetváltás megy végbe az agrárágazaton belül, ahol nő a kvalifikáltabb agrármunkaerő aránya, ami a fenti statisztikai adatokból ugyan nem látszik, de a szlovák régió gazdasági aktivitására, a mezőgazdaság modernizálódására és foglalkoztatási képességének megújulására kedvezően hat. 1. 4. A régió etnikai összetétele A kialakítandó határmenti partnerség olyan régió, amely etnikai arányai alapján is szoros kötődést mutat. A régió szlovák oldalán fekvő járások magyar etnikumhoz tartozó népességének az aránya rendkívül magas, és a magyar oldalon inkább a határhoz közel élnek olyanok, akik magukat szlovák nemzetiséghez tartozónak, a szlovák hagyományokhoz kötődőnek vallják. Nem tekinthető azonban azonos jelentőségűnek a két oldalon az etnikai hovatartozás. 13

A határon átnyúló régió szlovák oldalán a 2001. évi népszámlálás adatai szerint meghatározó a magyarok aránya. Szlovákiában a valamikori Magyarországhoz tartozó területeken magas a magyar nemzetiséghez tartozók aránya, országosan összesen közel 10 százalék. A kialakítandó régiót tartalmazó Nagyszombati kerületben 24 százalék, ezen belül a partnerségi régióhoz tartozó Dunaszerdahelyi járásban 83 százalék, a Nyitrai kerületben 28 százalék, s a partnerségi régióhoz tartozó részen 44 százalék, ezen belül is nagyok az eltérések a járások között: Komáromban közel 70 százalék, a többi járásban ennél alacsonyabb, de meghatározó az arány, az Érsekújvári járásban 38, a Lévai járásban 28 százalék. Az ország keleti kerületeiben, a magyar határhoz közel fekvő részeken, bár számottevő, de dél-nyugat Szlovákiához képest lényegesen alacsonyabb a magyar lakosság aránya: a Besztercebányai és a Kassa-vidéki járásban alig 10 százalék, másutt lényegesen kevesebb. A tervezett határmenti régió magyar oldalán élő szlovákok aránya lényegesen kisebb, ami természetesen a történeti tények alapján korántsem meglepő. A szlovák nemzetiségűek jelenléte a határmenti régióban mégis fontos eleme a határmenti régió két oldalán kialakítandó partnerségnek. A Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek aránya országosan 0,2 százalék, ami töredékes, ebből a régió által érintett magyar megyék közül Komárom megyében a legmagasabb a szlovákok aránya, 1 százalék, Pest megyében 0,3 százalék, Győr-Moson- Sopron megyében viszont lényegében nincsenek szlovák nemzetiségűek. Ahol élnek a régióban szlovákok, arányuk ott is egy-két település kivételével legfeljebb 1-5 százalékot ér el. A megvalósuló határmenti régióban mindazonáltal határozottan magasabb a szlovák nemzetiségűek aránya, mint az érintett megyékben összesen. Valamivel magasabb ez az arány akkor, ha nem a nemzetiséghez, hanem a szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődést vizsgáljuk, az országos arány így is mindössze 0,3 százalék, a tervezett régió átlaga viszont 1,1 százalék, míg a régiókból kimaradó, s az érintett megyékhez tartozó településeken mindössze 0,2 százalék, Pest és Komárom megye határmenti régióhoz tartozó területén 1,6 százalék. Azt mondhatjuk tehát, hogy a határ magyar oldalán is élnek a régió szlovák oldalához kulturális hagyományaik alapján kapcsolódó kisebbségek, és az arány Győr-Moson-Sopron megye kivételével a tervezett határmenti térségben koncentrált. Ezt mutatjuk be a 2. térképen. A határon átnyúló régió két oldalának eltérő településszerkezetéből valószínűsíthető a régió magyar oldalának gazdasági vonzereje és dominanciája, a demográfiai mutatók is hasonló irányba mutatnak. Az állítás igazolásához azonban további elemzésre van szükség, amire a következő fejezet vállalkozik. 14

2. térkép Határmenti régió népességének etnikai összetétele Magyar kisebbséghez, illetve szlovák kultúrához és hagyományhoz kötődők aránya * Szlovák és magyar statisztikai hivatal, Népszámlálás 2001 15

2. A régión belüli kapcsolatok bemutatása A megvalósíthatósági tanulmány a kialakítandó határmenti régión belüli sajátos, gazdasági, munkaerő-piaci, migrációs kapcsolatok és specifikumok bemutatására koncentrál. A régió meghatározásakor a határmenti NUTS3 régiókon (megyéken illetve kerületeken) belüli NUTS4 régiók (kistérségek, illetve járások) közötti kapcsolatok bemutatására vállalkozunk, az elemzés során a viszonyítási pont az országos, illetve a NUTS3 szintű régió lehet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy minél alacsonyabb területi szintet vizsgálunk, annál nehezebb elemzésre és összehasonlításra alkalmas, egymásnak megfeleltethető adatokat találni. Éppen ezért az elemzés során arra törekedtünk, hogy a határmenti régió legmarkánsabb jellemzőit emeljük ki, és kiragadjuk azokat az elemeket, amelyre egy határon átnyúló együttműködés építhet. 2. 1. A régió főbb mutatói NUTS3 szinten A Duna-menti régiót első és nagyon általános mutatók alapján vizsgálva jelentős különbségeket tapasztalunk. A magyar oldal, megyei mutatók alapján, kedvező munkaerőpiaci helyzetű régió, ahol egyes területeken és szakmákban közismerten munkaerőhiány is tapasztalható, a munkanélküliség viszonylag alacsony. Az egy lakosra eső GDP alapján a fővárost követő leggazdagabb megyék esnek bele a régióba, különösen Győr-Moson-Sopron és Komárom megye. Pest megye az országos rangsorban a 7., a határmenti régióba a megye határ-közeli része tartozik. A határ túloldalán, a szlovák részen kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet, magas a munkanélküliség (vö. 5. táblázat.), és kisebb a jólét a magyar területekhez viszonyítva. Ugyanakkor a NUTS3 szintű vizsgálódás fölértékeli a régió jóléti-gazdasági helyzetét, különösen a Nagyszombati kerületét, a közvetlenül a határ szélén elterülő járások a kerület átlagánál szegényebbek. Ahogy az 1. ábra jelzi, NUTS3 szinten a Pest megyei és a Győr- Sopron megyei térségek azok, amelyek látványosan nagyobb gazdasági potenciállal rendelkeznek, a határmenti régió másik három térsége azonban nagyjából azonos szinten van, azzal a különbséggel, hogy a mezőgazdaság súlya a szlovák oldalon nagyobb. A 2003. évi adatokat az összehasonlítás kedvéért választottuk: a magyar adatok jelzik, hogy a Komárom- Esztergom megyei térség felzárkózása tovább erősödött, és az utóbbi időben mindhárom megye GDP-hez való hozzájárulása nőtt, az ország többi régiójával szemben. A szlovák oldal magyar többségű járásai közül a Dunaszerdahelyi és a Nyitrai részesül a főváros-központú fejlődés húzóhatásaiból, és esik bele a befektetők, és nem utolsó sorban a külföldi befektetők érdeklődési körébe. 6 A nyugati határon fekvő főváros, ahol a legfejlettebb az infrastruktúra, ahol az összes minisztérium és fontosabb központi hatóság székhelye 6 Vö. Ádám János Imre (2004/a) 16

megtalálható, és amely az EU országokhoz közel fekszik, vonzó célpont volt a külföldi befektetők számára, akik 1998 után kezdtek érdeklődni a szlovák lehetőségek iránt. A határmenti régióhoz tartozó többi járás már kevéssé élvezi ezt a hatást. A magyar többségű dél-szlovákiai régió Szlovákiában a munkanélküliség által leginkább sújtott és gazdaságilag is a legelmaradottabb területek közé tartozik. Ez számos helyi adottság mellett a szlovák gazdaságfejlesztés Pozsony-központúságának, illetve a vizsgált térséget háttérbe szorító területfejlesztési koncepciónak a következménye. Ezt a gazdasági koncentrálódást a főváros, Pozsony körül jól mutatja a 2. ábra bal oldala is. Regionális gazdasági mutatók a határ két oldalán 5. táblázat Nuts3 régió Havi bruttó átlagkereset * Munkanélküli ráta * Egy lakosra jutó bruttó hazai termék ** Euro (PPS) országos %-a % ezer euro (PPS) országos %-a Győr-Moson-Sopron 1103 101 4,3 16,5 116 Komárom-Esztergom 1001 92 7,5 16,0 112 Pest 973 89 5,9 12,7 89 Országosan 1087 100 7,5 100 Nyitrai 661 84 23,4 10,1 86 Nagyszombati 732 93 13,2 12,2 104 Országosan 790 100 17,4 8,3 100 * Magyarország. 2005, Szlovákia 2004, ** Magyarország. 2004, Szlovákia 2003 Forrás: KSH STADAT online adatbázis, www.statistics.sk 17

1. ábra Főbb gazdasági mutatók a határ két oldalán (2003) 8000 mio euró 7000 6000 5000 4000 3000 GDP folyóáron NACE A-B NACE C-F NACE G-P 2000 1000 0 Pest Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Magyarország Szlovákia Forrás: Eurostat Megjegyzés: Az adatok folyóáras GDP-t, illetve a főbb gazdasági ágazatok által előállított bruttó hozzáadott értéket tartalmazzák folyó euró árakon. NACE A-B = mező-és erdőgazdaság, halászat NACE C-F = bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar, gáz-, vízellátás, építőipar NACE G-P = kereskedelem, vendéglátás, szállítás, pénzügyi szolgáltatások, közigazgatás, oktatás, egyéb szolgáltatások A külföldi működőtőke területi eloszlása Szlovákiában és Magyarországon 2. ábra Szlovákia Magyarország 70,0 70,0 Összes működőtőke = 100 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 2001 2005 összes működőtőke= 100 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 2001 2004 0,0 Bratislavský Trnavský Trenčiansky Nitriansky Žilinský Banskobystrický Prešovský 0,0 Budapest Pest Győr- Moson Sopron Komárom- Esztergom Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal, KSH, APEH 18

2. 2. A határmenti régió gazdasági jellemzői Miközben makrogazdasági szinten felzárkózási folyamat ment végbe, Magyarországon belül a különbségek az elmúlt években nem csökkentek. A magyar fejlesztési régió (NUTS2) szintű különbségeket elemezve megállapítható, hogy a legfejlettebb és a legkevésbé fejlett régió között 2,6-szeres a különbség (1 főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP alapján számítva, 2003), ami nagyjából megfelel a jelenlegi EU tagországokban is tapasztalható különbségeknek 7. A statisztikai adatok tanúsága szerint a Közép-Magyarországi régió, illetve ezen belül a főváros meghatározó súlya tovább nőtt. A nálunk jellemző különbségek ugyanakkor nagyon hasonlítanak a nemzetközileg is megfigyelhető trendekhez, illetve a néhány újonnan csatlakozott EU-tag ország (pl. Cseh Köztársaság vagy Szlovákia) hasonló mutatóihoz. A hazánkkal közvetlenül határos NUTS2 szintű régiók összehasonlító adatainak elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az egymással közvetlenül határos régiók hasonló fejlettségi jellemzőket mutatnak, továbbá nyugatról keletre haladva a fejlettségi szint csökken. Mindennek fontos szerepe lehet a régiók közötti, határon átnyúló együttműködési lehetőségek kiaknázásában. Az elemzésünk tárgyát képező határmenti régió magyar oldala hazai összehasonlításban is viszonylag fejlett, sőt az elmúlt években pozícióját javítani tudó kis térségekből áll. A KSH besorolása szerint kialakított öt összevont fejlettségi térségtípus 8 közül egyetlen stagnáló vagy lemara dó sem található a határmenti régió magyar oldalán. Az 7 Az eg yes régió k ga zdasági potenciálján ak összehasonlítása három alapvető tendenciára hívja fel a figyelmet: a) a főváros-vidék, illetve a központi régió kontra egyéb régiók közötti szakadék továbbra is jellemző; b) ugyanakkor a Nyugat-Dunántúli és a Közép-Dunántúli régió lassú felzárkózása megindult; c) a nyugat kontra kelet, illetve déli régiók közötti diszparitás tovább nőtt. Régió szinten is egyértelműen megmutatkozik, hogy a növekedés alapvető motorja, illetve a különbségek magyarázata a külföldi tulajdonú vállalatok exporttevékenysége. Annak ellenére, hogy az export mintegy egyharmada a közép-magyarországi régió vállalatainál realizálódik, az egy vállalatra jutó exportárbevétel a két dunántúli régió vállalatai esetében jóval nagyobb, és csak az elmúlt években kezdett némileg csökkenni. Számításaink azt igazolják, hogy míg az ország nyugati részében egyértelmű felzárkózás indult meg legalábbis a gazdasági teljesítmény oldaláról, addig ez a keleti régiókról már nem állítható. Sőt inkább az olló szétnyílása mutatkozik. Egy-egy kistérség, illetve egy-egy város esetében természetesen tapasztalható kiugrás, de összességében minden mutató arra enged következtetni, hogy míg az egyik oldalon a gazdaság egészének versenyképessége javult, és megindult a felzárkózás a fejlettebb európai régiókhoz, az országon belüli különbségek, amelyeknek az elmélyülése a transzformáció egyik természetes velejárója, szemmel láthatóan rövidtávon nem lesznek csökkenthetőek. 8 A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazott a KSH: 1. Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; 2. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; 3. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2002; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002; 8. Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002. 19

országban lehatárolt 23 dinamikusan fejlődő kistérség 9 közül 6 található a határmenti régióban, és a felzárkózó kistérségek közül is a Szobi kistérség korábban a stagnáló kategóriába tartozott, és az utóbbi időben lépett előre. Ld. 6. táblázat. 6. táblázat A határmenti régió magyar oldalán levő kistérségek statisztikai besorolása Megnevezés Pest megye Győr-Moson- Sopron Komárom- Esztergom Dinamikusan fejlődő Szentendrei, Dunakeszi Győri Esztergomi, Komáromi, Tatai Váci Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai Tatabányai Szobi Dorogi Forrás: Faluvégi (2004/a, 2004/b) Korábbi tanulmányaink is azt igazolják, hogy kiemelkedő kistérségi fejlődés ott valósul meg, ahol négy tényező nevezetesen: külföldi tőkével működő nagyvállalat(ok), nagyváros, mint vállalkozási centrum, Budapesthez, mint európai léptékű agglomerációs centrumhoz tartozás, valamint a jó közlekedési kapcsolat (elsősorban autópálya) legalább egyike jelen van. 10 Kombinációjuk esetében a teljesítmény nagyobb. Ezen túlmenően természetesen egy-egy térség tartósan sikeres vállalati teljesítményét számos, településszerkezeti, illetve egyéb társadalmi-szociális keretfeltétel is magyarázza. A határmenti régió gazdasági jellemzőit az APEH vállalati adatbázisának aggregált adatai felhasználásával kíséreljük meg jellemezni. Az elemzés elején szeretnénk felhívni a figyelmet a statisztikai adatok bizonyos hiányosságaira. Mindenekelőtt az adatszolgáltatás vállalati székhely és nem telephely szerint történik. Az elemzés alapjául szolgáló adatok a 2004-ben kettős könyvvitelt vezető valamennyi TÁSA-alany vállalkozás, amelynek a székhelye (egy telephellyel rendelkező vállalkozás esetében a telephelye) az általunk vizsgált kistérségben volt. 11 Az adatok elemzése abban mindenképpen segítséget nyújt, hogy képet kaphassunk a határ mentén elhelyezkedő magyar kistérségek gazdasági potenciáljáról. 9 Dinamikusan fejlődőnek tekintenek egy kistérséget, ha a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal haladja meg a vidéki átlagot. A fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják. (Lásd: www.ksh.hu ) 10 Lásd részletesen: A 2010-ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004) 11 Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások gazdasági teljesítménye, miután körük 2004-ben, a számviteli törvény korábbi módosítása következtében, már országosan mindössze néhány ezer volt, teljesen jelentéktelen. 20

A 7. táblázat adatai jelzik, hogy a határmenti régió magyar oldala a vizsgálatban érintett három megye gazdasági potenciáljának mintegy felét lefedi. A 2001. évi adatok jelzik, hogy a határmenti régió szerkezetében, súlyponti struktúrájában jelentősebb átrendeződésre az elmúlt években nem került sor. A táblázat adatai, illetve a 3. ábra egyértelműen mutatják, hogy a gazdaságilag legerősebb kistérség az általunk vizsgált határmenti kistérségek közül a Győri kistérség. Itt termelődik meg a határmenti régió összes árbevételének 39,2 százaléka, ide jut az exportértékesítés 46 százaléka, a külföldi működőtőke 22 százaléka, a régióban jegyzett vállalati tőke 36 százaléka. Itt foglalkoztatják a határmenti régió munkavállalóinak 32 százalékát. A másik két, a határmenti régió gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásoló kisrégió a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi kistérség. Az előbbire jut a határmenti térség összes nettó árbevételének 21 százaléka, exportárbevételének 28 százaléka. A megfelelő adatok az Esztergomi kistérségre vonatkozóan már jóval szerényebbek: 8,6 és 7,4 százalék. A határmenti régió magyar oldalán letelepedett tőke 19,6 százaléka jut az Esztergomi, és 9,6 százaléka a Komárom-Bábolnai kistérségre. A külföldi működőtőke szempontjából az Esztergomi régió a legmeghatározóbb az általunk vizsgált határmenti övezetben (33%), míg a Komárom-Bábolnai kistérségre 10,7 százalék jut. A határmenti régió szempontjából meghatározó vállalatok elhelyezkedése is magyarázza a gazdasági teljesítmény koncentrált megjelenését: az Esztergomi Ipari Parkban letelepedett Magyar Suzuki Rt, a Komáromi Ipari Parkban található Nokia Komárom Kft, és a Győrben megtalálható AUDI Hungária Motor Kft. tekinthető a régió meghatározó gazdasági szereplőjének. 12 A határ másik oldaláról lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre, de a vállalatszámok összehasonlítása is jelzi, hogy kisebb a gazdasági potenciál, amit a makroszintű adatok (GDP, foglalkoztatás) is megerősítenek. Valamennyire összehasonlítható adat NUTS3 szinten adott, ebből arra következtethetünk, amint azt az 5. táblázat is megerősíti, hogy a gazdasági aktivitás, illetve potenciál a határ magyar oldalán erősebb, mint a vizsgált szlovák kistérségekben. Ugyanakkor egyéb források azt is megerősítik, hogy a határ mentén közvetlenül elhelyezkedő kistérségek még annál is szegényebbek, mint amit a NUTS3 szintű adatok sejtetni engednek. Ahogy a 2. ábra is jelzi, a működőtőke, amelynek a szerepe a 12 Komáromi Ipari Park: NOKIA Komárom Kft., Perlos Műanyag Tervező Kft., Savcor Hungary Kft., Foxconn Hungary Gyártó Kft., Kayser Automotive Hungary Kft.Sunarrow Kft. Esztergomi Ipari Park Magyar Suzuki Rt., Tyco Elektronics Hungary Kft., Rába Mór Kft.,Diamond Electric Mo. Kft. Tatabányai Ipari Park Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft., FCI Connectors Hungary Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Euro Wire & Cable Hungary Kft., ALPLA Műanyag Csomagolóip.Kft., Worldmark Magyarország Kft., Colorplast Hungary Kft., Raflatac Kft., AGC Hungary Kft., Bridgestone Tatabánya Ipari Terület: Sanmina SCI Hungary Kft., Zenon Kft., Grabofloor Kft. Dorogi Ipari Park: SANYO Hungary Kft., Sellcom Italy Kft. Győri Ipari Park: Audi Hungaria Kft, Philips, Rudolph Logistics, Cooper Tools, Austrotherm, Erbslöh, Büchl Hungaria, Owens- Illinois Plastics, Hydro Alumínium Győr, Robust Plastik Assembling, Győri Keksz stb. 21

szlovák járások esetében is meghatározó, elsősorban Pozsony környékén talál helyet, és az utóbbi időben észak-keleti irányú elmozdulás is megfigyelhető, amelyből azonban a határmenti járások mint Komárom vagy Érsekújvár kimaradnak. 13 Ez utóbbi két járás egyébként is a 7 legelmaradottabb közé tartozik Szlovákiában. Ugyanakkor a Nagyszombati kerület északabbra fekvő részein híradástechnikai ágazatok (Sony Slovakia), vagy gépipari vállalatok (Skoda Slovakia) is megt alálhatók, míg a délebbi részeken a mezőgazdasági tevékenységnek nagyobb a súlya. 7. táblázat A határmenti régió magyar szakaszán található gazdasági központok jellemzői (me goszlási viszonysz ámok, adatok %-ban, 2001 és 2004) Régió Vállalkozá sok száma (%) Foglal- koztatot- tak megosz- lás a(% ) Értékesítés nettó árbevé- (%) tele Export nettó árbevé- (%) tele Jegyzett tőke (%) Külföldi jeg yzett tőke (%) 2001 Győri 26,5 32,6 37,9 41,8 38,4 32,2 Esztergomi 5,6 7,0 6,7 5,4 19,5 29,8 Komárom-Bábolnai 4,4 8,6 13,9 15,6 11,2 10,5 Határmenti régió együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében 43,1 48,7 54,2 82,3 48,2 46,8 2004 Győri 26 32,3 39,2 45,9 36,1 22,2 Esztergomi 6,8 7,7 8,6 7,4 19,6 33 Komárom-Bábolnai 4,2 8,6 20,9 27,5 9,6 10,7 Határmenti régió együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Határmenti régió súlya a vizsgált három megyében 41,6 44,7 48,6 76,3 44,8 40,3 Forrás: APEH, aggregált adatok, 2004 13 Lásd Morvay Károly (2004) 22

3. ábra Vállalati és exportpotenciál területi különbségei, 2004 Vállalati és exportpotenciál területi különbségei 2 000 000 000 1 800 000 000 1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000 600 000 000 400 000 000 200 000 000 0 Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei 1000 HUF Értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele GYŐR- MOSON- SOP RON KOMÁROM- ESZTERGOM MEGYE PEST MEGYE Forrás: APEH,2004 Forrás: APEH, aggregált adatok A külföldi tőke meghatározó szerepe az exportteljesítmény alakulásában (2004) 4. ábra hattármenti régió összesen=100 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Exportértékesítés területi eloszlása Külföldi működőtőke területi eloszlása 0,0 Esztergomi Győri Komáromi Tatabányai Váci Dunakeszi Mosonm agyaróvári S zentendrei Dorogi Szobi Tatai Pa nnonhalmai Forrás: APEH, aggregált adatok, 2004 23

A külföldi működőtőke meghatározó szerepét az exportteljesítmény alakulásában jelzi, hogy a határmenti régióban az exportbevételek 78%-a a 100%-ban külföldi tulajdonban levő vállalatokra jut, és a többségi külföldi tulajdonban levő vállalatok adják az összes exportbevétel több mint 80 százalékát (vö. 4. ábra). A vállalati méretstruktúrát vizsgáló adatok az o rszág egészéhez hasonlóan jelzik, hogy a gazdasági teljesítményt döntően kevés (2004-ben 80 darab 250 főnél többet foglalkoztató) nagyvállalat nyújtja. Ezek adják a határmenti régió vállalati bevéte lének 63 százalékát, az export 91 száza lékát, rájuk jut a jegyzett tők e 62 százaléka és a határm enti régióban letelepedett külföldi működőtőke 80 százaléka. A külföldi jegyzett tőke aránya az összes vállalati jegyzett tőkén belül ebben a vállalatkategóriában a legmagasabb (2004-ben 72%). A foglalkoztatás ban betöl tött sze repük ennél szerén yebb, csupán 34 százalék. Ez a helyzet az elmúlt években nem változo tt (vö. 8. táblá zat). Nemcsak helyi, hanem ors zágos probléma, hogy az alacsony termelékenység és a piaci kapcsolatok hiánya következtében a KKV-k exportkapacitása is alacsony, sőt az utóbbi időben csökkenő tendenciát is mutatott. 8. táblázat Duális vállalatszerkezet a magyar határmenti régióban, 2001 és 2004 Vállalati méretkategóriák mikró vállalat (1-9 fő) kisvállalat (10-49 fő) középvállalat (50-249 fő) nagyvállalat (250 főtől) Határmenti régió összesen Vállalatok száma (db) Részesedés a határmenti régió teljes nettó árbevételében (%) Részesedés a határmenti régió nettó export árbevételében (%) Részesedés a határmenti régióban letelepedett külföldi működőtőkében (%) 2001 2004 2001 2004 2001 2004 2001 2004 8150 15333 9,5 11,8 2,1 1,1 2,8 5,6 1665 1885 11,2 12,8 1,9 2,6 6,5 6,6 363 345 11,6 12,5 4,8 5,2 9,8 8,5 99 80 67,8 62,9 91,1 91,0 80,9 79,2 10277 17643 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: APEH, aggregált adatok, 2001, 2004 Az ágazati szerkezet alapján történő összehasonlítás is megerősíti, hogy a vállalatok teljesítményében, akárcsak a foglalkoztatásban, a feldolgozóiparé a döntő szerep. Az 5. ábra még inkább rámutat a Győri, az Esztergomi és a Komárom-Bábolnai kistérség növekedési pólus funkciójára, és arra a tényre, hogy ebben a folyamatban a külföldi működőtőke nemcsak meghatározó szerepet játszik, hanem sérülékennyé is teszi ezeket a térségeket a külföldi befektetők rövid távú döntéseivel szemben. A feldolgozóiparon belül a külföldi működőtőke súlya az átlagosnál jóval nagyobb, és az említett növekedési pólusokban 80-90 százalék között mozog. 24

A vállalati nettó árbevétel alakulása kistérségenként és ágazatonként, 2004 5. ábra 1000 HUF 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000 600 000 000 400 000 000 D Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem I Szállítás K Gazdasági szolgáltatás T Többi szektor 200 000 000 0 Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Forrás: APEH, aggregált adatok. 2004 6. ábra A foglalkoztatás ágazati szerkezete kistérségenként, 2004 fő 25000 20000 15000 10000 D Feldolgozóipar F Építőipar G Kereskedelem I Szállítás K Gazdasági szolgáltatás T Többi szektor 5000 0 Győri Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Dorogi Esztergomi Komáromi Tatai Tatabányai Szobi Váci Dunakeszi Szentendrei Forrás: APEH, aggregált adatok 2004 A gazdasági tevékenység területi koncentrációját mutatja az is, hogy a működő vállalkozások jelentős része a megyeszékhelyeken (jelen esetben Győrben és Esztergomban) 25

található. Ennek egyértelműen az a magyarázata, hogy az ipari, építőipari vállalkozások esetében a letelepedést, illetve a későbbi működést elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége. A szolgáltató szektorban, a magasabb urbanizáltsági szintnek köszönhetően is, a nagyobb piac elérhetősége elsősorban a nagy, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. Ezek a A határmenti régió magyar oldalán az ipari parkok kialakítása, illetve a klaszterek kiépítése terén kedvezőek voltak a tapasztalatok. A klaszteresítés célja a vállalati együttműködések elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok és az azokhoz fejlesztési irányok támaszkodni tudtak a magasan képzett munkaerőre, a viszonylag fejlett technológiára és műszaki infrastruktúrára is, és elsősorban a térségben már működő gazdasági szereplők mobilizálásával, új vállalkozások elindításával próbálták a klaszteresítést elősegíteni. 14 Az első klaszterek egyike a 2000-ben létrehozott Győri PANAC volt az autóipar területén. 15. A szakmai alapítók az Audi Hungaria Motor Kft., a Magyar Suzuki Rt., az Opel Magyarország Autóipari Kft., LuK Savaria Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt. voltak. A Komárom-Esztergom megyében levő kistérségek közül a Komárom-Bábolnai és az Esztergomi helyzete javult az utóbbi években, ami elsősorban a külföldi működőtőke remobilizációjának tudható be. A klasztereresedés itt is megindult, de ahogy különböző felmérések jelezték, elsősorban a nagyvállalatok a haszonélvezői. A KKV-k felé integrátori funkciót ellátni képes nagyvállalatok száma csekély, és inkább az ország belseje felé haladva, mint a határszélen található. 16 Az Esztergomi Ipari Park, ahol a Suzukin kívül még három jelentősebb külföldi tőkével rendelkező cég telepedett meg, valódi gazdaságszervezői funkciókat lát el. A gazdasági súlyukat tekintve kisebb kistérségek, mint a Tatabányai, a Dorogi, a Tatai is számos befektetőt tudott odavonzani. Az ipari parkok kialakulását a szlovák oldalon nehezíti a fejletlen infrastruktúra, a telkek tisztázatlan tulajdonosi helyzete, az érintett önkormányzatok kedvezőtlen pénzügyi helyzete, a képzett munkaerő elvándorlása, az ipari parkok állami ösztönzésének kialakulatlan intézmény- és eszközrendszere. Ezeket a problémákat jól példázza a Lévai Ipari Park, amelynek a fejlődését az elérhetőség és a tulajdoni viszonyok is gátolják. 17 A határmenti magyarlakta területek 14 Lásd Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) 15 Érdemes megjegyezni, hogy míg Nyugat-Európában a klaszter képzés kezdeményezése valóban a KKV-k köréből indul, tehát alulról felfelé történő építkezés jellemzi, addig nálunk és a hozzánk hasonló országokban a multinacionális vállalatok helyi cégei, leányvállalatai próbálkoznak ezzel. Ebből következően elsősorban ott alakultak ki klaszterek, ahol volt egy-két meghatározó multinacionális vállalat, vagy ahol a régiófejlesztés országos szinten kiugróan fejlett és átgondolt, mint például a Nyugat-Dunántúlon. (Lásd részletesen: A 2010- ig szóló iparpolitika tudományos megalapozása (2004)) 16 Lásd Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program helyzetértékelését. (2006. szept. 22. változat.) 17 Morvay Károly (2004) alapján 26