Kereskedelmi szerződések joga

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 4 A.) A kötelmek közös szabályai a Ptk.-ban... 5 I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések... 5 1. A kötelem... 5 2. A jognyilatkozat...7 3. A képviselet... 9 4. Az elévülés... 11 5. A tartozáselismerés és az egyezség... 12 II. Fejezet Többalanyú kötelmek... 13 1. Több kötelezett a kötelemben... 13 2. Több jogosult a kötelemben... 14 III. Fejezet A kötelem teljesítése... 15 1. A teljesítésre vonatkozó általános rendelkezések... 15 2. A pénztartozás teljesítése... 17 3. A beszámítás... 18 4. A teljesítés sajátos esetei... 19 B.) A szerződés általános szabályai... 21 I. Fejezet A szerződés létrejötte... 21 1. A szerződés gazdasági és jogi jelentősége... 21 2. A szerződés jogi fogalma, a szerződési jog alapelvei... 23 3. Szerződéskötés... 25 4. A szerződés értelmezése... 31 II. Fejezet Az érvénytelenség és hatálytalanság; a szerződés kikényszeríthetetlensége... 32 1. A szerződés joghatása, a joghatás kiváltásának akadályai... 32 2. Az érvénytelenség... 34 3. Hatálytalanság... 43 4. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés... 44 III. Fejezet A szerződés teljesítése és a szerződésszegés... 44 1. A szerződés teljesítése... 44 2. A szerződésszegésre vonatkozó általános rendelkezések... 48 3. A szerződésszegés esetcsoportjai... 54 4. A szerződés megerősítése... 64 5. A szerződés állapotváltozásai... 66 6. A szerződés megszüntetése megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal... 71

3 C.) Egyes szerződések... 72 I. Fejezet A szerződések tipizálása az új Ptk. szabályozási sajátosságai... 72 II. Fejezet A tulajdonátruházó szerződések... 76 1. Az adásvételi szerződés... 76 2. Az adásvétel különös nemei... 77 3. A csereszerződés és az ajándékozás... 80 III. Fejezet A vállalkozási típusú szerződések... 81 1. A vállalkozási szerződés általános szabályai... 81 2. Egyes vállalkozási szerződések... 83 3. A fuvarozási szerződés... 85 IV. Fejezet A megbízási típusú szerződések... 87 1. A megbízási szerződés... 87 2. Egyes megbízási típusú szerződések... 88 3. A bizalmi vagyonkezelési szerződés... 91 V. Fejezet A használati szerződések... 93 1. A bérleti szerződés... 93 2. A haszonbérleti szerződés és a haszonkölcsön... 97 3. A letéti szerződések... 99 4. A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés... 101 VI. Fejezet A hitel- és számlaszerződések... 103 1. Hitelszerződések... 103 2. Számlaszerződések... 105 3. Faktoring szerződés... 107 4. A pénzügyi lízingszerződés... 108 VII. Fejezet Biztosítéki szerződések... 110 1. Kezességi szerződés... 110 2. Garanciaszerződés... 113 VIII. Fejezet Biztosítási szerződések... 114 1. A szabályozás jellege, a biztosítási szerződések általános szabályai... 114 2. A kárbiztosítási szerződés... 118 3. Az összegbiztosítási szerződések... 121 4. Az egészségbiztosítási szerződés... 123

4 ELŐSZÓ Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése a szerződési jog szempontjából is jelentős változásokat hozott. Az új szabályok alkalmazására nem csak a jogi szakmának, hanem a jogi oktatásnak is fel kellett készülnie. A BME Üzleti jogi tanszékének szakmai műhelyében született korábbi munkákhoz kapcsolódóan *, e folyamat részeként készült az a jegyzet, amit most az Olvasó a kezében tart. A Ptk. VI. Könyvének beosztását követve a munka három fő részre tagozódik: a kötelmek közös szabályainak bemutatását a szerződések közös szabályainak bemutatása követi, majd az egyes szerződések tárgyalása következik. A legfontosabb főként koncepcionális változások kiemelése mellett alapvetően az új szabályozás tárgyalására, szükség szerinti értelmezésére szorítkoztunk. Már csak munkánk alapvető jellegénél fogva sem lehetett célunk az egyes rendelkezések részletesebb kommentálása, de a változások részletekbe menő tárgyalása sem. Törekedtünk viszont naprakészségre és a lehetőség szerinti teljes körűségre: a Ptk. szabályait A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvénnyel (Ptké.), az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (Ptk. Mód.) és az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó más, kiegészítő szabályokkal pl. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény, kormány- és miniszteri rendeletek, stb. együtt tárgyaljuk. A jegyzet elsősorban a gazdasági szakemberek MBA és MSC egyetemi képzésének követelményeihez igazodik. A tananyag feldolgozását minden kurzus esetében külön, az előadások tematikájához igazodó diasorok segítik, melyek elsősorban az új Ptk. hozta változásokra kívánják ráirányítani hallgatóink figyelmét. Budapest, 2014. augusztus 20. A szerző * Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban, HVG-Orac, Budapest, 2013, Pázmándi Kinga (szerk): Üzleti jog az új Ptk. után, Typotex, Budapest, 2014.

5 A.) A KÖTELMEK KÖZÖS SZABÁLYAI A PTK.-BAN I. Fejezet A kötelemre vonatkozó általános rendelkezések 1. A kötelem A.) Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése. Az 1959-es Ptk. csak a szerződés esetében rendelkezett csak részletesen a jogviszony keletkezésének, megszűnésének, a jognyilatkozat megtételének, a képviseletnek, az elévülésnek, a tartozáselismerésnek és egyezségnek kérdéseiről, a többalanyúságról, a teljesítés általános és a pénztartozásra vonatkozó különös szabályairól, a beszámításról, s a teljesítés egyes további különleges eseteiről. A szerkezeti változásokon kívül a kódex a kötelmi jog általános szabályai körében számos lényeges tartalmi változást is bevezetett. A joggyakorlat az elmúlt évtizedek során e szabályok alkalmazását a szerződésen kívüli egyéb kötelmekre is kiterjesztette, a jogtudomány és a jogi oktatás ide értve az üzleti jog tárgy keretében történő képzést is a minden kötelemre irányadó, közös szabályokat immár hagyományosan a szerződéstan első nagy egységeként, elkülönülten tárgyalja. E rendelkezéseket a kódex a továbbiakban az egyes konkrét kötelem-típusok esetében már nem ismétli meg, az azokra vonatkozó részletes szabályok azonban bizonyos összefüggésekben többlet előírásokat azonban még megállapíthatnak. B.) A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére. A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat [Ptk. 6:1. (1)-(2) bekezdés]. Kötelem mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású két vagy több személy közti jogviszonyt jelent. Kötelem alanya lényegében bárki lehet: az üzleti jogban a jogi személyként működő vállalkozások, költségvetési és egyéb szervek, jogi személyiség nélküli, de a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek s természetesen a magánérdekét követő, magánszemélyként eljáró fogyasztó

6 közötti kötelmi jogi kapcsolatok a tipikusak. A kötelem közvetett tárgya a dolog, közvetett tárgya a szolgáltatás, tartalma pedig a kötelezett teljesítési kényszere: lehetőség annak kikövetelésére, hogy a kötelezett teljesítsen. A kötelmi pozícióban annak polgári jogi voltából következően a jogalanyok mellérendeltek, még az államot sem illetik meg többletjogok. A kötelemben a jogosultsággal (követeléssel) szemben ott áll a kötelezettség is. A kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni felel a kötelezettség teljesítéséért. A jogosult igénye: kikényszeríthető, alanyi jog, melynek érvényesítéséhez a bíróságok és végső soron az állam általi végrehajtás állnak rendelkezésére. Ha a Ptk. az ilyen eltérést nem tiltja, a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek [Ptk. 6:1. (3) bekezdés]. A diszpozivitás, a felek rendelkezési jogának érvényesülése kötelmi közös szabályok körében sem teljes körű. A kógens, feltétlen érvényesülést igénylő normáktól való eltérés nem lehetséges: a feleknek ilyen szabályba ütköző rendelkezése semmis. C.) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból [Ptk. 6:2. (1) bekezdés]. A kötelem keletkeztető tényállásoknak a törvény nem teljes körű, csak példálózó felsorolását adja. A legjelentősebb, a hétköznapi életben leggyakrabban előforduló kötelem keletkeztető tényállás a szerződés: két személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas jognyilatkozata. A (jogellenes) károkozás vagyoni vagy személyi hátrány okozásában jelenik meg, melyet a károkozónak meg kell téríteni. Kötelmet egyoldalú nyilatkozat is kelteztethet: ilyenkor a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára (kikényszeríthető) jogosultságot. A személyiségi, dologi és más jogok megsértésétől mindenki köteles tartózkodni (abszolút szerkezetű jogviszony): ha ilyen sérelem mégis bekövetkezik, a jogsértő és a sérelmet szenvedő fél között (relatív szerkezetű) kötelmi helyzet keletkezik. D.) A kötelem legáltalánosabban a szolgáltatás teljesítésével szűnik meg: az igény teljesülésével a kikényszerítés lehetőségének fenntartása okafogyottá vált. Megszűnést eredményezhetnek bizonyos, a felek személyében, körülményeiben bekövetkező változások is: ugyanazon személy lesz a jogosult és a kötelezett, személyesen teljesítendő vagy meghatározott személy részére teljesítendő szolgáltatás esetében kötelezett vagy jogosult meghal ill. jogutód nélkül megszűnik. A kötelmet a felek megállapodása is bármikor megszüntetheti, sőt, jogosult a követelésről való egyoldalú lemondása is vezethet e kötelem

7 megszűnéséhez. Kivételes lehetőségként a jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott ok is megszüntetheti a kötelmet [Ptk. 6:3., 6:8. (3) bekezdés]. E.) Az új Ptk. hatálya főszabályként csak a törvény hatályba lépését követően keletkezett kötelmekre terjed ki. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptké. 50. (1) bekezdés]. A felek megállapodhatnak azonban abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik [Ptké. 50. (2) bekezdés]. 2. A jognyilatkozat A.) A polgári jogi jogviszonyokban a jogalanyok általában, az üzleti jogban pedig a gazdasági élet szereplői különösen érdekeik kifejezésre, megjelenítésére, más jogalanyok cselekedeteinek befolyásolására törekszenek jognyilatkozatokat (joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat) tesznek. A nyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető: ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás azonban kizárólag a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak [Ptk. 6:4. ]. Jelen lévők között - azaz ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez a jognyilatkozat nyomban hatályossá válik, távollévők között azonban a hatályossá válás a címzetthez való megérkezéskor következik be. Ha a felek ugyan fizikai értelemben távol vannak, de valamely infokommunikációs eszköz révén valós idejű kapcsolatban állnak egymással, az egyidejűség szabályai érvényesülnek. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével, a nem címzett jognyilatkozat pedig annak megtételével válik hatályossá [Ptk. 6:5 ]. B.) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ám nem csak maga a jognyilatkozat: annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is ebben a meghatározott alakban lesz érvényes. Az alakszerűségi megkötés minősített esete az írásbeli

8 alakhoz rendelt jognyilatkozat, mely akkor lesz érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta: írásba foglaltnak kell tekinteni azonban a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Az írásbeliség követelményének nem csak papíralapú, de elektronikus dokumentummal is eleget lehet tenni: ahhoz azonban, hogy a törvény a nyilatkozattevő és a nyilatkozat tétel ideje azonosításra vonatkozó követelményeknek is megfeleljen, minősített elektronikus aláírással kell azt ellátni. A Ptk. speciális szabályokat állapít meg az írni nem tudó vagy nem képes személy, az olvasni nem tudó személy és az olyan személy írásbeli jognyilatkozata formai és tartalmi követelményei, érvényességi kellékei vonatkozásában is, aki a megtett nyilatkozat nyelvét nem ismeri [Ptk. 6:6-6:7. ]. C.) Gyakorta előfordul, hogy a felek között vita alakul ki valamely jognyilatkozat tartalmi megítélése, értelmezése vonatkozásában. A Ptk. a címzett jognyilatkozatok esetében a nyilatkozati elv elsődlegességét mondja ki: a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A nem címzett jognyilatkozatok esetében az akarati- vagy szándékelv érvényesül: vita esetén az ilyen nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. A kódex általános elvként rögzíti, hogy jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet: az ilyen jognyilatkozatot azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8. ]. D.) A nyilatkozatokra vonatkozó szabályok körében két lényeges utaló szabállyal is találkozunk. A jognyilatkozat hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ilyen, általános jognyilatkozati jellegű, de az egyoldalú jogügyletekre vagy a nem szerződésszegésből eredő (deliktuális) kárkötelmekre is vonatkoztatható szabályokat találunk pl. a szerződések érvénytelensége és hatálytalansága körében. Ugyanakkor viszont a jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - a nem kötelmi jogi jognyilatkozatokra is megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 6:9-6:10. ].

9 3. A képviselet A.) A jognyilatkozatot magunk vagy mások nevében eljárva, de mindig természetes személyként teszünk. Vannak jognyilatkozatok, melyek csak személyesen tehetők meg, a gazdasági életben, különösen az ügyleti forgalomban azonban főszabályszerűen minden jognyilatkozat megtehető képviselő útján is. Ha tehát a Ptk. eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A nyilatkozat joghatásai a képviseltnél jelentkeznek: a képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. Jogkörének korlátozása a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan [Ptk. 6:11-6:12. ]. A képviselő a képviselt érdekeinek érvényesítésére törekszik, de lehetnek olyan saját érdekei is, melyek ezzel ellentétben állnak (érdekellentét). E helyzet feloldására rendelkezik úgy a kódex, hogy ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt kivéve, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott - megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője [Ptk. 6:13. (1)-(2) bekezdés]. A Ptké. 50. (1) bekezdése szerinti főszabálytól eltérően a Ptké. 51. (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a képviselő által a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatokra is a Ptk. 6:13. (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van. A Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozatok megtámadására nyitva álló határidő a Ptk. hatálybalépésekor kezdődik. A megtámadásra egyebekben a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak. E szabály alól a Ptké. 51. (2) bekezdés teremt kivételt azzal, hogy a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján a Ptk. hatálybalépése előtt tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg a megtámadás kizárása azonban a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye hiányában a Ptk. hatálybalépése előtt megtett jognyilatkozatokra nem vonatkozik [Ptké. 51. (3) bekezdés]. Sajátos az álképviselő által tett nyilatkozat jogi helyzete. Álképviselő az, aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz: az ilyen személy nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Annak, hogy az álképviselő jó vagy rosszhiszeműen járt el, akkor lesz jelentősége, ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá: a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a

10 jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni [Ptk. 6:14. ]. B.) Ha a képviseleti jog meghatalmazáson alapul, ügyleti képviseletről beszélünk. A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, melyet a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz mely visszavonásig érvényes, s a törvényben meghatározottak szerint harmadik személyek vonatkozásában korlátozható vagy vissza is vonható - olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Meghatalmazás ügyek egyedileg meg nem határozott körére is adható. Ez az általános meghatalmazás, mely akkor érvényes, ha az általános alakszerűségi követelményeknél szigorúbb megoldással - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan, vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti ez a szabály a Ptk. hatálybalépése előtt adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás esetében is érvényesül [Ptk. 6:15-6:16., Ptké. 52. ]. A képviselet terjedelmére nézve a törvény úgy rendelkezik, hogy a képviseleti jog mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére kiterjed, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek [Ptk. 6:17. ]. C.) A képviselet egyes sajátos esetei körében a Ptk. a vélelmezett és látszaton alapuló képviseletre, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére valamint az eseti gondnokságra és eseti gyámságra nézve állapít meg speciális szabályokat. Magánjogi szempontból természetesen mindhárom körnek nagy jelentősége van, az üzleti jog szempontjából azonban különösen az első bír kiemelt fontossággal. A kereskedelmi forgalomban való szerzés biztonsága érdekében a Ptk. kimondja, hogy üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni: ez a látszaton alapuló képviselet. Az ügyeiben akadályozott személy a gyámhatóság által kirendelt gondnoka vagyonkezelőnek minősül, aki jogait a gyámhatósággal megosztva gyakorolja. Ha a gondnok valamilyen lényeges jogi- vagy érdekütközés miatt meghatározott ügyben nem járhat

11 el, a gyámhatóság eseti gondnokot, ha pedig a kiskorú képviseletéről kell gondoskodni, eseti gyámot rendel [Ptk. 6:18-6:20. ]. 4. Az elévülés A.) Az időmúlásnak a polgári jogi jogviszonyok vonatkozásában is kiemelt jelentősége van. Vannak jogok, melyek az időmúlással sem enyésznek el ilyen a tulajdoni igény vagy a szellemi alkotást létrehozójának személyiségi jogai, pl. alkotókénti feltüntetésének joga s vannak, melyek érvényesítéséhez a jog csak meghatározott időtartam alatt kíván segítséget végső soron az állami kikényszerítés lehetőségét - nyújtani. Ez adódhat valamely jogpolitikai vagy akár nemzetközi jogi megfontolásból (pl. a szerző vagyoni jogainak védelme, mely a halálát követő 70. évig tart), s adódhat abból is, hogy a jogosult meghatározott ideig nem él az érvényesítés lehetőségével. A határidő jogvesztő, ha az igényérvényesítés elmulasztása meghatározott idő elteltével magát az alanyi jogot szünteti meg, s elévülési jellegű akkor, ha a az alanyi jog ugyan megmarad, az időmúlás folytán elvész a jogérvényesítés lehetősége. A Ptk. az időmúlás joghatását ennek megfelelően akként ragadja meg, hogy kimondja jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő (a polgári jog szóhasználatával: véges), arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. A követelések a kódex főszabálya szerint öt év alatt évülnek el, ám a Ptk. ennél rövidebb és hosszabb elévülési időt is megállapíthat, s természetesen a felek maguk is rendelkezhetnek így. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Lényeges, hogy a felek magánautonómiája az elévülés kizárásra már nem terjed ki: a Ptk. kogens szabálya szerint az elévülést kizáró megállapodás semmis [Ptk. 6:21-6:22. ]. B.) Az elévülés joghatása - eltérést engedő főszabályként - az, hogy az bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Ha tehát a kötelezett önként teljesít, később arra hivatkozva, hogy már nem is tartozott, nem követelheti vissza a teljesített szolgáltatást: kötelezettsége fennmaradt, csak az igényérvényesítés, a bírósági úton való kikényszerítés lehetősége enyészett el. A főkövetelés elévülésével az attól függő

12 mellékkövetelések is elévülnek, a mellékkövetelések elévülése azonban a főkövetelés elévülését nem érinti. Fontos körülmény, hogy az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni: arra tehát annak, akinek ez érdekében áll a bíróság előtt hivatkoznia kell [Ptk. 6:23. ]. Az elévülés tehát alapvetően meghatározott időtáv alatt zajló folyamat, melyet azonban külső körülmények befolyásolhatnak. Az egyik ilyen eset, ha a jogosult az igény érvényesítésével nem saját restsége, gondatlansága miatt késlekedik, hanem erre valami lényeges, menthető oka van (az elévülés nyugvása) a másik valamely lényeges, a jogviszony változását eredményező körülmény bekövetkezte, mely az elévülés megszakítását eredményezi. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. Az akadály megszűntét követő egy éves, ill. három hónapos időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból [Ptk. 6:24. ]. Az elévülést megszakító körülményeket a törvény taxatíve sorolja fel: ezek a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése lehetnek. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító (bírósági) eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg [Ptk. 6:25. ]. 5. A tartozáselismerés és az egyezség Alapvető perjogi szabály, hogy a polgári eljárásban valamely jog, kötelezettség, jogi tény fennállást, mértékét stb. annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozni kíván, aki azt kéri, hogy a bíróság ezt javára vegye figyelembe. Ez az érintettre pl. egy szerződésben a kölcsönbe adóra - nyilvánvalóan terhet jelent. Ha azonban a kötelezett a tartozását elismeri, a

13 tartozás jogcíme nem változik ugyan meg, de immár a tartozását elismerő kötelezettet fogja terhelni a bizonyítás. Az eljárásban neki kell igazolnia azt, tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult a tartozás megfizetése alól ugyanis csak ezekben az esetekben mentesül [Ptk. 6:26. ]. Ha a felek valamely követelés érvényesítése végett perbe bocsátkoznak, a jog támogatja, hogy mindkét félnek megfelelő, a pert megszüntető egyezséget kössenek. A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel peren kívül is rendezhetik: ez az anyagi jogi egyezség. Egyezségkötéskor vagy kölcsönösen engednek egymásnak a felek, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből: a lényeg, hogy a kötelem bizonytalansági helyzetét a megállapodás megszüntesse. Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak: ha már az egyezséget megkötötték, attól visszalépni pusztán azért, mert később a bizonytalansági helyzet feloldására már más eszköz is rendelkezésre állna, vagy épp már nem szolgálja jól valamelyik fél érdekét nem lehet [Ptk. 6:27. ]. II. Fejezet Többalanyú kötelmek 1. Több kötelezett a kötelemben A kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A szemben álló felek ellentétes érdekállásúak, s ami az egyiknek kötelezettségként jelenik meg, a másiknak épp a jogosultságot jelenti. Ugyanakkor az üzleti életben meglehetősen gyakorta előfordul, hogy azonos érdekű pozícióban (kötelezettként illetőleg jogosultként) egyidejűleg többen is megjelennek. Többalanyúság tipikusan a szerződések jogában - úgy is megjelenhet, hogy az adott érdekpozícióban, jogosulti vagy kötelezetti oldalon következik be változás: jogi eszközei a később tárgyalandó engedményezés, a jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás. A kötelezettség teljesítésével összefüggő és egymás közötti kérdések rendezéséhez, a helytállás szabályainak megállapításához a Ptk. alapvetően a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága felől közelít, s nem osztható szolgáltatás esetében a jogviszony központi

14 elemévé az egyetemlegességet teszi. Oszthatónak a szolgáltatás a Ptk szerint akkor minősül, ha a jogosult lényeges jogi érdekének sérelme nélkül - önállóan használható részekre bontható. Ha ilyen szolgáltatással többen tartoznak (osztott kötelezettség), a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti: kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás teljesítésére kötelesek [Ptk. 6:28. ]. Ha egy nem osztható szolgáltatással többen tartoznak (egyetemlegesség), a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető: minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha megállapodás alapján - többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést. Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig (a teljesítő irányában megtérítési kötelezettség keletkezésével) a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek. A kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, az igényt lényegében kioltó beszámítással azonban nem élhet. A kötelezettek egyetemessége nem csak a helytállásban jelenik meg, de a javukra értékelhető körülményekben is: a jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme ennek következtében valamennyiük javára beáll. A követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése (erre esedékességi eltérés esetén kerülhet sor) azonban nem hat ki a többi kötelezettre [Ptk. 6:29. ]. Az egyetemleges kötelezetteket egymás közötti viszonyukban ha jogviszonyukból más nem következik a kötelezettség egymás között egyenlő arányban terheli. Az egyetemlegesség alapján, mint láttuk, a kötelezettől akár a teljes szolgáltatás követelhető, ám ha a rá eső arányon felül teljesít, a többi kötelezettől a követelésnek őket terhelő része erejéig az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti [Ptk. 6:30. ]. 2. Több jogosult a kötelemben A szabályozás ismét a szerint tesz különbséget, hogy a szolgáltatás osztható vagy oszthatatlan-e. Ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti: kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak. Ha pedig nem osztható szolgáltatást jogosultak többen követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (jogosulti együttesség) [Ptk. 6:31-6:32. ].

15 A jogosultság egyetemlegességének kérdéseit a törvény úgy belső, egymás közötti, mint külső, a kötelezettel való kapcsolatukban egyaránt szabályozza. Amennyiben a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap. Jogosultak bármelyikének késedelme vagy a követelés érvényesítésével összefüggő, illetőleg a kötelezettség teljesítésének feltételeként szolgáló jognyilatkozat mindegyik jogosultra kihat, az elévülés pedig egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek [Ptk. 6:33. (1)-(3) bekezdés]. A kötelezettet védő rendelkezés, hogy ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést. A törvény eltérést engedő főszabálya szerint a jogosultakat a követelés egymás között egyenlő arányban illeti meg [Ptk. 6:33. (4)-(5) bekezdés]. III. Fejezet A kötelem teljesítése 1. A teljesítésre vonatkozó általános rendelkezések A.) Az 1959-es Ptk. a szerződés teljesítésére vonatkozó, elvi jelentőségű szabályait az új kódex valamennyi kötelemre kiterjesztette. Az általánostól a kötelmek teljesítésére általában irányadó, olyan közös rendelkezések, mint a teljesítés idejének, helyének meghatározása, a teljesítés elismerése és a költségviselés, elszámolási kérdések a különös felé haladva (pénztartozás teljesítése és beszámítás, a teljesítés sajátos esetei) kínál a kódex hangsúlyozottan diszpozitív szabályokat, melyektől természetesen a felek gazdasági érdekeiknek, a szerződéssel elérni kívánt céljuknak megfelelően eltérhetnek. A gazdasági szempontból legfontosabb kötelem keletkeztető tényállás, a szerződés teljesítésének összefüggésében további, ugyancsak diszpozitív szabályokkal is találkozhatunk. A teljesítés legáltalánosabb főszabálya, hogy a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni [Ptk. 6:34. ]. A teljesítéssel ha az e legalapvetőbb követelménynek megfelel a kötelem megszűnik.

16 B.) A teljesítés ideje a Ptk. szerint határnap vagy határidő tűzésével határozható meg. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés időpontját. Az olyan szolgáltatásokat, melynek teljesítési ideje azok rendeltetési idejéből állapítható meg, e szerint az idő szerint kell teljesíteni. Ha mindezek alapján a teljesítés ideje nem állapítható meg, kisegítő szabályként a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A kötelezett idő előtt is teljesíthet, amit jogosult ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti köteles elfogadni a kötelezettnek azonban az ezzel járó költségeket viselnie kell [Ptk. 6:34-6:35. ]. A teljesítés helye főszabályként (a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában) a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Több kötelezetti telephely esetén a teljesítés helye a kötelemmel legszorosabban kapcsolatban álló lesz. A kötelem keletkezését követően a teljesítés helye változhat is: ha erről kötelezett a jogosultat értesíti, már az új hely szerint teljesíthet változásból eredő többletköltségeket azonban neki kell előlegeznie és viselnie [Ptk. 6:37. ]. A teljesítés megtörténtének igazolása, kötelemszerűségének elismerése kötelezett alapvető érdeke. A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására. A teljesítéssel járó költségek ha a felek másként nem rendelkeznek - a kötelezettet terhelik, ám azt egymás között meg is oszthatják [Ptk. 6:38-6:39. ]. C.) Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog (fajlagos szolgáltatás) ugyanannak a személynek különböző helyekre történő küldése esetén előfordulhat, hogy kötelezett az egész a mennyiséget nem tudja szolgáltatni: ilyenkor a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani, ha pedig erre nézve a jogosult felszólítás ellenére sem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni. Hasonló fedezeti problémát jelent, ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását. Ebben az esetben a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni, ilyen rendelkezés hiányában (és ha annak szándéka más módin egyértelműen nem ismerhető fel) a másik fél jogosult értesítési kötelezettség mellett - eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést

17 melyik tartozásra számolja el. Ha egyik módon sem történt rendelkezés a teljesítésről, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni, ilyen lehetőség hiányában pedig valamennyi tartozásra, arányosan [Ptk. 6:40-6:41 ]. 2. A pénztartozás teljesítése A.) A pénz a kötelmi jogviszonyokban általában a szolgáltatás ellenértékeként jelenik meg a szerződési jogviszonyokban azonban a szerződés tárgya is lehet (pl. kölcsön). Pénz megfizetésére vagy a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (fizikai értelemben vett átadása), vagy valamilyen banki fizetési művelet (a jogosult fizetési számlájára való befizetés, átutalás) útján kerülhet sor. A kötelem szempontjából lényeges, ténylegesen mikor történt meg a fizetés: erre a Ptk. szerint készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, egyéb esetben pedig abban az időpontban kerül sor, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. A pénztartozás esetében általános szabály az idő előtti teljesítés megengedettsége: a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni [Ptk. 6:42-6:43 ]. A pénztartozás teljesítésének helye a fizetési módtól függ. Készpénzfizetés esetén a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. Több telephely esetén a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll. Ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti, a pénztartozás teljesítésének helye a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában pedig a székhelye. Több fizetési számla esetén a kötelezettet a teljesítési hely tekintetében választási jog illeti meg. A teljesítés helyének esetleges változása kapcsán korábban már megismert szabály itt is érvényesül: ilyenkor a teljesítés helye az újtelephely vagy székhely, természetes személy esetén az új lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely. A teljesítés helyének megváltozásából eredő többletköltséget ebben az esetben is a jogosult előlegezi és viseli [Ptk. 6:44. ]. A pénztartozások megfizetésének pénznemét a felek jogosultak meghatározni. Ha ilyen rendelkezés nincs, fizetést a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank

18 által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani. Előfordulhat olyan eset pl. egy-egy ország időközben az euro-övezethez való csatlakozása esetén hogy az a pénznem, amiben a tartozást megállapították a megfizetés esedékességekor már nem létezik. Ha a pénztartozás külföldi pénznemben teljesítendő, és a teljesítés idején a tartozás a külföldi pénznemben nem teljesíthető, a teljesítés helyén és idején érvényes pénznemben való teljesítés szabályai lesznek irányadók [Ptk. 6:45 ]. B.) Amennyiben a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - a jogosult eltérő rendelkezése és felismerhető egyértelmű szándéka hiányában - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Kamat a pénztartozás után jár: lényegében ez a tőke használatának a használat idejéhez igazodó ellenértéke, mely mindaddig fizetendő, amíg a tőkeösszeg teljes körűen kifizetést nem nyer. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén pedig az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ha pedig ilyen nincs, a pénzpiaci kamattal. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat az adott naptári félév teljes idejére nézve irányadó lesz [Ptk. 6:46-6:47. ]. A késedelmi kamatot a törvény alapján, szankciós jelleggel kell fizetni, méghozzá akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Mértéke megegyezik a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén pedig az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat is járt, ezt, s a késedelmi kamatot halmozottan kell megfizetnie: mértéke a kamat és (a késedelemmel érintett a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes) jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamat együttes összege. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti [Ptk. 6:48. ]. 3. A beszámítás Beszámításra akkor kerülhet sor, ha a felek kölcsönösen tartoznak egymásnak, s a szemben álló követelések úgy számolhatók el, hogy ténylegesen csak azok különbözetének megfizetésével történjen meg a teljesítés. Beszámításra elvileg minden, értékben kifejezhető

19 követelés esetén sor kerülhet a Ptk. a kötelmi jog közös szabályai körében alapvetően a pénzkövetelés beszámítását szabályozza [Ptk. 6:49-6:51. ], azzal, hogy e rendelkezések a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló bármely más egynemű és lejárt követelése esetén a tartozásába beszámíthatók [Ptk. 6:52. ]. Főszabály szerint a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás joghatása az lesz, hogy a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 6:49. ], lényeges előfeltétele azonban, hogy a beszámítani kívánt követelés a jogosulttal szemben a beszámítás időpontjában már lejárt legyen. Az elévült pénzkövetelést is be lehet azonban számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. Meghatározott pénzkövetelésekkel (végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, közokiratba foglalt pénzkövetelés, végrehajtás alól mentes pénzkövetelés) csak ugyanilyen, illetőleg azonos jogalapból eredő pénztartozásokat lehet beszámítani. Egyes esetekben a beszámítás kizárt: ilyen - a túlfizetés esetét kivéve - a tartásdíj- és járadékkövetelés, illetőleg a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzkövetelés. Nincs helye a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának sem [Ptk. 6:50-6:51. ]. A beszámításra a másik félhez címzett, egyoldalú jognyilatkozattal kerül sor a polgári jog az ilyen egyoldalú, jogviszony-alakító tényeket hatalmasságnak nevezi. Nem csak ugyanazon jogviszonyból eredő követelések számíthatók be, s az alapvetően a pénzkövetelésekre modellezett szabályok más, egynemű követelések beszámítására is alkalmazhatók. 4. A teljesítés sajátos esetei Az olyan kötelmi jogviszony esetén, ahol a jogosult személye, elérhetősége ismert, vagy pontosan megállapítható, a teljesítés a kötelezett számára nem okoz gondot. Vannak azonban olyan helyzetek, mikor a kötelezett teljesítene, ám valamilyen bizonytalansági tényező pl. a jogosult kiléte, fellelhetősége nem állapítható meg vagy a jogviszony egyéb sajátossága miatt nem tud közvetlenül a jogosult felé teljesíteni. A bírósági letét útján való teljesítés mellett az új Ptk. lehetővé tette a közjegyzői letéttel való teljesítést is. A bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét

20 közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti - a közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Ptk. 6:56. ]. A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani vagy a jogosult a teljesítés helyén nem található. Ugyancsak lehetőség van a letét útján való teljesítésre akkor, ha a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el vagy a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen. A letéteményes kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 6:53. (1)-(2) bekezdés]. A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól értesítést nem kapott. A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti, ha pedig a letét kiadására irányuló joga elévült, a letét visszaadását már csak kizárólag a kötelezett követelheti [Ptk. 6:54. ]. A Ptké. 53. -a értelmében azonban ettől eltérően a Ptk. hatálybalépése előtt tíz éven belül teljesítés céljából bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot a kötelezett időbeli korlátozás nélkül visszakövetelheti, ha a jogosultnak a teljesítési letét kiadására irányuló joga elévült. A bíróság a letétet csak a jogosultnak adhatja ki. Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letét kiadására csak a jogosult személyét igazoló jogerős határozat alapján kerülhet sor. Jogosulti együttesség esetén a letét a jogosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján adható ki. A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával azt is kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak az őt terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki [Ptk. 6:55. ]. Az ellenérdekű fél jogi érdekének kielégítésére, a teljesítésre a kötelem szerinti kötelezett köteles. A jogosult azonban a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. Fontos, hogy a személyhez fűzött szolgáltatások ahol a kötelezettet gyakran épp különleges szakértelme, képessége teszi alkalmassá a feladat ellátására harmadik személy általi teljesítése sem kizárt ha egyébként az, aki teljesít, maga is rendelkezik ilyen szakértelemmel, képességgel. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, azonban ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a

21 kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni [Ptk. 6:57. (1) bekezdés]. A harmadik személy a kötelezett helyett valamilyen nyomós indokból teljesít. Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a teljesítőt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben. Ilyenkor az időközben már épp a teljesítés következtében megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak és e követelést fogják biztosítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor [Ptk. 6:57. (2)-(3) bekezdés]. B.) A SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. Fejezet A szerződés létrejötte 1. A szerződés gazdasági és jogi jelentősége A.) A szerződés a leggyakoribb, s gazdasági szempontból minden bizonnyal a legfontosabb kötelemkeletkeztető tényállás. Lényegi sajátossága, hogy kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul: a felek tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást. E jogviszonyra a Ptk. általános alapelveit és a kötelmi könyv a kötelmekre irányadó általános rendelkezéseit kiegészítve néhány speciális alapelv irányadó: ezek adják meg a szerződésekre vonatkozó, alapvetően diszpozitív polgári jogi szabályozás legáltalánosabb kereteit. A szerződés: megállapodás, mely a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, egy folyamat eredményeként jön létre, általában a felek magánautonómája, kivételes esetekben szerződéskötési kötelezettség vagy valamely speciális eljárási mód (versenyeztetési eljárás) alapján. A szerződési feltételeket a felek megtárgyalhatják egyedileg, de azokat a feltételek alkalmazója egyoldalúan, több szerződés megkötése céljából is kialakíthatja. Külön megítélés alá esnek a polgári jogban a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések: a fogyasztó védelme, jogi helyzetének erősítése céljából a kódex számos garanciális, a fogyasztó kárára eltérést nem engedő követelményt fogalmaz meg. A szerződés a felek akaratát tükrözi, ám a szerződés tartalma, a nyilatkozatok értelmezése kapcsán a felek

22 között sokszor nézeteltérés alakul ki: a kódex az ilyen konfliktusok feloldásához is segítséget ad. B.) A szerződés akkor éri el célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket - ez azonban nem minden esetben történik meg, vagy nem úgy, ahogy a felek tervezték. Maga a szerződés is szenvedhet olyan hibában, mely a kívánt eredmény elérését megakadályozza, érvénytelenséget eredményez. Az érvényes szerződés nem feltétlenül hatályos is, ennek beálltát a felek külső körülmények bekövetkeztéhez köthetik. A szerződéseket teljesíteni kell, legáltalánosabban akkor, úgy, olyan minőségben, ahogy ezt a felek a megállapodásban kikötötték ha nem így történik, ha a szerződésszerű teljesítés elmarad, szerződésszegéssel állunk szemben. A szerződésszegés - esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása - jelentős polgári jogi jogkövetkezményekkel jár: legfontosabb, hogy az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik. A felek a szerződést különböző jogi eszközökkel erősíthetik meg: ezek vagy a kötelezettséggel tarozó fél teljesítési készséget, vagy teljesítési képességét tudják megerősíteni az ellenérdekű fél üzleti kockázatát pedig csökkenteni. C.) Mindez azt mutatja, hogy a szerződés nem pusztán a megállapodás eredményeként létre jött akaratkijelentés, hanem a felek közötti élő, dinamikus kapcsolat, létrehozása, teljesítése, megszűnése szempontjából pedig időben elhúzódva jelentkező folyamat, melynek során számos változásra is sor kerülhet. Módosulhat a szerződés jogcíme, tárgya, változhatnak a szerződésben álló felek, a szerződésből eredő követelések engedményezhetők, a jogok áruházhatók, a tartozások átvállalhatók, sőt, az új Ptk. szerint már maga a szerződés is átruházható. A szerződés általában akkor szűnik meg, ha tartalmának megfelelően teljesítették: a felek szerződésalakító akarata azonban itt is érvényesül, a szerződés közös megállapodással is megszüntethető. A szerződéses jogviszonyt megszüntetheti valamely fél egyoldalú jognyilatkozata (felmondás vagy elállás) s a bíróság döntése is.