A rák, így az emlőrák is, egyidős az emberiséggel. Csontmetasztázisok már az újkőkori leletekben is szerepelnek (1). Kr. e. 2700 évvel az egyiptomiak is ismerték (2), sőt Tabár (3) szerint az emlőrák első leírása egy 3000 évvel ezelőtt készült egyiptomi papiruszon is olvasható. A kínai, indiai orvosok már foglalkoztak vele. Az első ismert orvosi feljegyzésekben, a Kr. e. 1600-1500-ban készült Smith- és Ebers-papiruszban említik (2, 4, 5). Hippokratész, Galenus is foglalkozott vele. Espinel (Wolffot idézve) említi, hogy az első tudományos leírás az emlő jó- és rosszindulatú elváltozásairól a XVII. században Marcus Aurelius Severinustól származik (6, 7). Halperin 2004-ben külön tudományként említette a paleoonkológiát, ez a kifejezés azóta is használatban van (8). Egyiptomi múmiák vizsgálásánál eddig 39 esetben találtak rákos elváltozást, ezek közül nyolc emlőrák volt (5). Magyarországon eddig 24, különböző helyről és különböző időkből származó leletben ismertek fel primer vagy metasztatikus csonttumort, ez utóbbi száma 17 volt (1). Más szerzők Magyarországon 12 lelőhelyről származó 3967 személy Kr. e. III-XVI. századi csontmaradványainak vizsgálatával 13 esetben találtak metasztatikus tumorra utaló elváltozásokat, primer csonttumort azonban nem találtak. A metasztázisok egy kivételével lyticusak voltak (9). Legújabban ugyancsak magyar kutatók az aquincumi, illetve az esztergomi Bánom dűlői római kori temetőkben római kori, a Kr. e. I-V. századból származó csontokon három esetben találtak rákos csontmetasztázist, ezek közül egy esetben feltételezhető volt, hogy az alapbetegség emlőrák volt, a két másik esetben az áttét jellege prosztatarákra utalt (1). Az emberiség megtanult együtt élni az emlőrákkal, természetesnek tartották, ezért találhatunk a későbbi korokból származó művészeti alkotásokon emlőrák-ábrázolásokat. AZ EMLŐRÁK ÁBRÁZOLÁSA MŰALKOTÁSOKON Idősebbés ifjabb Jakobovits (10) hat olyan műalkotást (négy festményt és két szobrot) említenek, amelyekről feltételezni lehet, hogy modelljüknek emlőrákja volt. Raffaello szerelméről, Fornarináról készült festményén a bal emlőn felismerhető az emlőrák. A mű 1518-19-ben készült, valószínűleg ez a rákos emlő első festészeti ábrázolása, tehát körülbelül 100 évvel megelőzte Severinus leírását. (A kép jelenleg Rómában, a Palazo Barberiniben látható.) Régnier korábban Lysnek tulajdonított, A múlandóság allegóriája című festményén ugyancsak kifejezett emlőrák figyelhető meg. A kép kalandos sorsáról korábban a jelen dolgozat szerzői emlékeztek meg (11). (A festmény 1626-ban készült, jelenleg az esztergomi Keresztény Múzeumban van.) Rembrandt feleségéről, Saskiáról készült festményén is felmerül az emlőrák gyanúja. (A Danaé 1636-ban készült, jelenleg a szentpétervári Ermitázsban van.) Rembrandt felesége halála utáni élettársáról, Hendrikjéről festett képén (Bathseba a kútnál) is az emlőrák nagy pontosságú ábrázolása figyelhető meg. (A festmény 1654-ben készült, jelenleg a párizsi Louvre-ban őrzik.) Grau és munkatársai(12) Rubens három festményén is az emlőrák jeleit látták. A Három grácia jobb oldali alakjának emlőjén fekély, bőrpír, bimbóbehúzódás, zsugorodott emlő, axillaris nyirokcsomó-metasztázisok ábrázolását figyelték meg, szerintük Diana és a nimfák művén Dianának is hasonló elváltozásai vannak. Orpheus és Eurydice képén Eurydice emlőjén is behúzódás látható. Vaidya (13)Milánóban, a Santa Maria delle Grazie templomban lévő freskón kifekélyesedett emlőrák képét fedezte fel. (Az ehhez a templomhoz tartozó kolostor ebédlőjében van Leonardo da Vinci Utolsó vacsora freskója.) Oldal 1/7
A szobrok között idősebb és ifjabb Jakobovits (10) két alkotást említenek. Az egyik, Michelangelo Éj szobra a firenzei Medici-síremléken, ez annyira pontos, hogy amerikai onkológusok Michelangelót is onkológusnak nevezték. (A szobor 1520 és 1534 között készült, jelenleg a firenzei San Lorenzo templom Medici-kápolnájában látható.) A másik, Bernini szobra, Az igazság allegóriája, szintén a rákos emlő pontos alakját mutatja. (Az 1646 és 1652 között készült szobor Rómában, a Galleria Borghese-ben áll.) FRANCESCO FURINI EMLŐRÁK-ÁBRÁZOLÁSAI Göblyössaját megfigyelései alapján arra következtet, hogy Francesco Furini, a XVII. században élt olasz festő néhány művén is emlőbetegségekre utaló jelek figyelhetők meg. Franceso Furiniról a művészettörténet eddig nem sokat közölt (1. kép). 1. kép. Francesco Furini: Fiatalkori önarckép. 1618 1620., Uffizi Képtár, Firenze, Önarcképgyűjtemény A lexikonok szűkszavú adatai szerint 1600 körül született Firenzében, más források 1603-at vagy 1604-et adnak meg, és fiatalon, 1646-ban (más források szerint 1649-ben) halt meg Firenzében. Első mestere szintén festő édesapja volt. Húszéves kora körül Rómába ment és ott Caravaggio köréhez csatlakozott. Rómában sikereket ért el, kiterjedten foglalkoztatták. Főleg bibliai, történeti, mitológiai és allegorikus képeket festett, de aktok festésével is elismerést aratott. Később szakított a manierizmus irányzatával, és a kora barokk stílus képviselőjévé vált. 40 éves kora körül pap lett, és a Firenze közelében lévő Mugellóban plébánosként működött. Ekkor már csak oltárképeket és arcképeket festett, stílusában Guido Reni művészetéhez közeledett. Halálos ágyán meghagyta, hogy összes olyan képét semmisítsék meg, amelyeken meztelenséget ábrázolt. (Szerencsére ez nem történt meg.) A művészettörténészek a XX. század második felében kezdték jobban értékelni a művészetét. Megállapították, hogy korábban vélt értékénél jóval jelentősebb alkotó volt. Jelenlegi méltatója, Freedberg morbid szenzualizmusát emeli ki (14). Festőművészi tevékenysége mellett mint költőt is számon tartják (14, 15). A firenzei Uffizi Képtárban három festményét állították ki: Alexandriai Szent Katalin. Készült 1625 1630 között. Figura allegorica: L avarizia. Készült 1630 1640 között. Vittoria della Rovere, toszkánai nagyhercegnő portréja. Készült 1645-ben. Mindhárom festmény kapcsolatba hozható az emlő betegségeivel. Oldal 2/7
Alexandriai Szent Katalin(2. kép) jobb emlőjének belső-felső kvadránsában behúzódás látható, amely a ruha alá is terjed, a bimbó körüli rész nem látszik. A behúzódás felett elődomborodó terület van. A képen vértanúságának eszköze, a kerék is látható. Arcának fájdalmas komolysága a vértanúságra való készületet, de esetleg betegségét is jelzik. 2. kép. Alexandriai Szent Katalin. 1625 1630., Uffizi Képtár, Firenze Figura allegorica(3. kép): A nőalak bal emlőjének periareolaris részletét két ujjával tapintja úgy, mintha egy tömöttebb területet akarna környezetéből kiemelni. Mutatóujjának hegyét mélyen emlőállományába süllyeszti. A jobb bimbó laposabb. A képből nem derül ki, miért ő a fösvénység allegóriája. 3. kép. A fösvénység allegóriája. 1630 1640., Uffizi Képtár, Firenze Vittoria della Roveretoszkánai nagyhercegnő (4. kép): Az előkelő hölgy elegáns ruhája alatt emlői nem látszanak, de feltűnő, hogy bal keze a bal emlője felett van. Ez lehet a korszak jellemző festői beállítása is, de emlőjében lévő esetleges elváltozásra is utalhat. Mivel magas kort ért el, 72 éves korában hunyt el, ha volt is emlőjében elváltozás, ez valószínűleg nem volt rosszindulatú. Oldal 3/7
4. kép. Vittoria della Rovere. 1645., Uffizi Képtár, Firenze Furininak a Palazzo Pittiben is látható egy képe, ezen Hylast és a nimfákat festette meg. Az ábrázolt nők emlője szabad, és mindegyikük emlője teljesen egészségesnek látszik. Három másik említendő képe a budapesti Szépművészeti Múzeum birtokában van. Vénusz siratja a halott Adoniszt. Készült 1625-ben. Androméda. Készült 1636-ban. A bőkezűség allegóriája. Készült 1620 1646 között. Ezek a képek meglepő látványt nyújtanak. Az Adoniszt sirató Vénusz (5. a)-b) kép) bal emlőjének alsó felén mély behúzódás látható, amely az egész emlőre kiterjed. Felette a felső emlőfél előboltosul. A jobb emlő nem mutat eltérést. Vénusz azért siratja Adoniszt, mert a gyönyörű ifjút kibe még Vénusz is beleszeretett és akinek neve már szállóigévé vált vadászat közben egy vadkan megölte. a b 5. a)-b) Vénusz siratja a halott Adoniszt. 1625., Szépművészeti Múzeum, Budapest Androméda(6. a)-b) kép) bal emlőjén is ugyanez a behúzódás látható. A bal emlő felett járulékos emlőállomány. Az axilla szabadnak tűnik. A jobb emlő eltérést itt sem mutat. Androméda árkádiai királylány a képen egy sziklához dőlve várja a tengeri szörnyet, amely őt majd fel fogja falni, hogy ezáltal Androméda önfeláldozásával megmentse hazáját. Arckifejezése is ezt a halálfélelmet, de az átszellemült küldetéstudatot is ábrázolja. A tragikus eseményre szerencsére nem került sor, mert Perseus megmentette Andromédát. Oldal 4/7
a b 6. kép. a)-b) Androméda. 1636., Szépművészeti Múzeum, Budapest A témát Furini többször is megfestette, a kép másik példánya a szentpétervári Ermitázsban látható, kissé módosított változata pedig Prágában van. Vénusz és Androméda bal emlőjén ugyanaz a behúzódás látható. Feltűnő a két képen ábrázolt személy hasonlósága is. Feltételezhető, hogy a két kép modellje azonos volt, és neki is feltételezhetően emlőrákja volt. A bőkezűség allegóriájánakkifejezéseként a képen ábrázolt fiatal nő jobb kezéből pénzt szór (7. a)-b) kép). A kép modelljének bal emlőjén a külső-felső kvadránsban mély behúzódás látható, felette elődomborodással, amely a mamillát is eléri és kissé behúzza. A bal mamilla alatt is behúzódás látható, a szemben ábrázolt emlő zsugorodottnak tűnik. A jobb emlőn eltérés nem látható. a b 7. a)-b) A bőkezűség allegóriája. 1620 1646. Szépművészeti Múzeum, Budapest Feltűnő, hogy a képeken ábrázolt kóros emlők, egy kivételével, bal oldaliak. Oldal 5/7
Különösen a budapesti képek modelljeiről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az ábrázolt elváltozások emlőrákra utalnak. Természetes, hogy a most leírtak csak feltételezések. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy a többi, említett festmény megfigyeléseit is vitatják. Espinel (6)dolgozata Fornarina emlőrákjáról élénk vitát váltott ki, amelyben Czeizel is részt vett (16). Az Espinellel vitatkozó Braun (16) említi, hogy a bal emlőn nyugvó kéz a festészet klasszikus póza. Erre utalhat Furini Vittoria della Rovere című képe is. Rembrandt modelljének emlőrákjával kapcsolatban Harakawa és munkatársai (17) véleménye szerint Hendrikjének Bethsabé képén lactatiós mastitises abscessusa volt, Bourne sem tartja biztosnak Bethsabé emlőrákját (18). A fentieket mint talán érdeklődésre számot tartó művészettörténeti adalékot tartjuk említésre méltónak. Irodalom: 1. Merczi M, Marcsik A, Bernert Z, Józsa L, Buczkó K, Lassányi G, et al. Sceletal metastatic carcinomas from the Roman period (1st to 5th Century AD) in Hungary. Pathobiology 2014;81(2):100-11. 2. Aschenbrenner S. Wikipédia. Testor. hu 3. Tabár L. Új korszak az emlőrák diagnózisában és kezelésében. III. Nemzetközi Emlőrák Szimpózium. Szeged, 2009. szeptember 17 19. 4. Rahóty P. Szemléletváltozás az emlődaganatok kezelésében. IX. Kontrolling Konferencia. Budapest, 2009. december 11. 5. Tóthné Orosz K. Az emlőrák története. 69. Patológus Kongresszus. Siófok, 2010. szeptember 30. október 2. 6. Espinel CH. The portrait of breast cancer and Raphael s. La Fornarina. Lancet 2002;360(12):2061-3. 7. Wolff J. The science of cancerous disease from earliest times to the present. Transl. Ayoub B. Canton: Science history. Publications USA, 1987. p. 3-45. 8. Halperin EC. Paleo-oncology. The role of ancient remains in the study of cancer. Perspectives in Biology and Medicine 2004;47(1)1-14. 9. Molnár E, Marcsik A, Bereczki Zs, Schmidt-Schultz H, Tyede-Schultz M, Pálfi Gy. Malignant tumors in osteoarcheological samples from Hungary. Acta Biologica Szegediensis 2009;53(2)117-24. 10. Jakobovits Á, Jakobovits A. A kóros emlő ábrázolása a művészetben. Orv Hetil 2003;144,1499-502. Oldal 6/7
11. Göblyös P, Dragon Z. Régnier: Vanitas Egy emlőrákos nőt ábrázoló festmény különös története. Magy Radiol 2010;84(1)62-4. 12. Grau JJ, Estapé JM, Diaz-Padrón M. Breast cancer in Rubens paintings. Breast Cancer Res Treat 2001;68(1):89-93. 13. Vaidya JS. Locally advanced breast cancer in a 15th century painting in Milan. The Breast 2007;16:102-3. 14. Freedberg SJ. Painting in Italy 1500-1600. 3. kiad. Yale University Press; 1993. p. 344-5. 15. Művészeti lexikon, II. köt. 162.l. Főszerkesztő: Zádor A. Genthon, I.-II. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1981. 16. Baum M, Hoffbrand B, Czeizel AE. La Fornarina: Breast cancer or not? Lancet 2003;361:1129-30. 17. Harakawa S, Masuda H, Nemoto H. Rembrandt s Bathseba, possible laktacion mastitis following unsuccessful pregnancy. Med Hypotheses 200;66(6):1240-2. 18.Bourne RG. Did Rembrandt s Bathseba really have breast cancer? Austr NZJ Surg 2000;70(3):231-2. Absztrakt: A szerzők a rákos elváltozások régészeti leleteinek, illetve az emlőrák-előfordulások történetének felvázolása után a művészi ábrázolásokat sorakoztatják fel. Feltételezésük szerint elképzelhető, hogy a XVII. században élt Francesco Furininak a firenzei Uffizi Képtárban és a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött festményein ugyancsak emlőbetegségek ábrázolásai láthatók. Kulcsszavak: emlőrák, festmények, Francesco Furini Article Title: Representation of breast cancer on Francesco Furini s paintings Abstract: Authors outline the archaeological findings and artistic representation of occurrence of breast cancer. Their hypothesis is that presentation of breast illnesses are to visible on the pictures of Francesco Furini (XVII. century), shown in the Uffizi Gallery at Florence, and in the Museum of Fine Arts to Budapest. Keywords: breast cancer, paintings, Francesco Furini Szerző e-mail címe: drgoblyos@invitel.hu Szerző levelezési címe: dr. Göblyös Péter, 1117 Budapest, Bogdánfy u. 5/A. Oldal 7/7