Japán harctéri kommunikáció a II. világháborúban. Haditechnika-kommunikáció 2012 Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2012. nov. 15.



Hasonló dokumentumok
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

Nagyágyús tűzoltás logisztikai problémái. Előadó: Török Tamás tűzoltóparancsnok-helyettes TMM Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft Tiszaújváros

OLAJ- ÉS VEGYIPARI TŰZOLTÓSÁGOK 5. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA november

Györgyi Tamás. Szoba: A 131 Tanári.

B. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel.

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Telefonos illesztő / Telefonhívó modul. VDT-TPC Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT-TPC. VDT-TPC Leírás v1.0.

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap

A TÜZÉROSZTÁLY HÍRADÁSA ÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM

A DIGITÁLIS RÁDIÓKÉ A JÖVŐ!

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:

ecoline GSM Adapter TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ v2.0 és újabb modulverziókhoz Rev

A Monarchia utolsó offenzívája a Piavénál 1918-ban

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.


Műsorterjesztés. Definíciók. Televíziós és rádiós műsorszolgáltatás. Kulcskérdések

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején ( )

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005

16. Veszélyt jelző táblák

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai

Rádiófrekvenciás azonosítás RFID, NFC, PAYPASS

Interferencia jelenségek a BME permanens állomásán

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

AS1-GSM. GSM alapú kaputelefon és beléptető. Felhasználói és telepítési útmutató

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van

Kissné dr. Akli Mária

Forgalom, avagy a Forgalmi üzemirányítás

Katona-egészségügy az osztrák magyar haderőben az I. világháború idején. Orvosok, betegek és egészségügyi intézmények a Nagy Háborúban

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

Budapest ostromkalauz

AZ ÁRPÁD-M1 AUTOMATIZÁLT TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER GSM telefon illesztő VDT - GSM. VDT-GSM Leírás v1.0

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Kábeltelevíziós és mobil hálózatok békés egymás mellett élése. Előadó: Putz József

Wi - Fi hálózatok mérése (?) Tóth Tibor

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER. Telefonhívó egység VDT TPS. VDT-TPS Leírás v1.0.pdf

E-mobilitás Európában és Zala megyében

TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ V1.0

Álarcba integrált csapatkommunikáció Dräger FPS COM 7000

III. Az állati kommunikáció

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Német Vízirendőrség PT.3s hajói

Kábel nélküli hálózatok. Agrárinformatikai Nyári Egyetem Gödöllő 2004

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai között

Képzési program. Függőpálya kezelő képzési modul. Sífelvonó és függőpálya kezelők. Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft Vasúti Vizsgaközpont

A rádió használata. FM vételi jellemzők. Az FM és az AM vétel különbségei. Elhalkulás. Használat

A Vizsgaközpont által készített kérdések egy pontszámmal kerülnek értékbesorolásra

A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1

Felhasználói Kézikönyv M300. Video Kaputelefon Monitor

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra

AZ ARTHUR (ARTILLERY HUNTING RADAR) TÜZÉRSÉGI RÖPPÁLYA FELDERÍTŐ RADAR LEGÚJABB VÁLTOZATA

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

TestLine - nummulites_gnss Minta feladatsor

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

MIKADO MIKROMÉRETŰ, TÁVIRÁNYÍTÁSÚ FELDERÍTŐ RENDSZER

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER GSM telefon illesztő VDT - GSM. VDT-GSM Leírás v1.0

AZ OTICON INO BEMUTATÁSA

A honvédelmi miniszter. /2007. (...) HM. rendelete. a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályairól

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Automatikus Fedélzeti Irányító Rendszerek. Navigációs rendszerek a pilóta szemszögéből Tóth Gábor

Híradástechnika I. 5.ea

BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ

11. Dr. Komár György tartalékos hadnagy (9. könnyű tüzérezred, 3. üteg) visszaemlékezése, március május (részletek)

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ RENDSZERMODELLJE A KATONAI LÉGIJÁRMŰ

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

Távközlési Szolgálat

T E R V E Z E T

Telepítési útmutató Smart-UPS C 1000/1500 VA 120/230 Vac 2000/3000 VA 230 Vac Rack-szekrény 2U

35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Honvéd altiszt Repülésbiztosító ágazat

Színes Video Kaputelefon CDV-52A/52AS

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

FIRELESS. Vezeték nélküli tűzjelző rendszer

A BKV ZRT. ÖNJÁRÓ AKKUMULÁTOROS TROLIBUSZAINAK ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

BESZERELÉSI ÚTMUTATÓ

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

{LINGO} Termékleírás: - Méret: 61x18x8mm. - súly: 8,6 g. - hatótávolság: 10m. -akkumulátor-kapacitás és típus: 90mAh, polimer lítium akkumulátor

DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

Rádióspektrum Stratégia Október 12. Tapolca

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

Közlekedésmérnöki és Jármőmérnöki Kar Közlekedés- és Jármőirányítási Tanszék

alarm MICROALARM KFT Budapest, Kende u. 1. Tel.: ,

Az Internet elavult. Gyimesi István fejlesztési vezető Cardinal Számítástechnikai Kft.

Nokia átalakító (CA-55) Telepítési útmutató kiadás

ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL RISKS BIZTOSÍTÁSA FELTÉTELEI (MJK: ELECTRONIC )

Átírás:

Japán harctéri kommunikáció a II. világháborúban Haditechnika-kommunikáció 2012 Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia 2012. nov. 15.

Általános jellemzők Nagyon vegyes a kép megtalálhatók a kor legfejlettebb kommunikációs eszközei (rádiók) és XIX. századiak ugyanúgy (fénytávíró) A legfontosabb eszközök: rádió, tábori telefon, távíró- és telexgépek, futárok, jelzőrakéták, füstjelek, jelzőzászlók és jelzőtáblák (panelek), kar- és kézjelek, stb. A kommunikációs tevékenységet végrehajtó egységek (híradók) feladatai is széles skálán mozogtak:

üzemeltetés a felszerelés fejlesztése, fenntartása, javítása a hírközlési eszközök, felszerelések, a híradókiszolgálás biztosítása a telefon- és távíróvezetékek telepítése és javítása rejtjelzés és rejtjelmegfejtés rádiófrekvenciák, hívójelek és kódok kiosztása és kezelése az ellenséges zavaró- és lehallgató-tevékenység akadályozása az ellenséges hírközlési forgalom elfogása, megfigyelése és zavarása

a saját hírközlés figyelemmel kísérése az üzembiztonság érdekében, a biztonsági intézkedések kidolgozása és végrehajtása radar működtetése, rádió-iránymérés biztosítása, repülőgépek számára rádió-jeladók és földi navigációs irányító rendszerek létrehozása és működtetése (néhány haderőben álló- és mozgóképek, valamint kiképző-, motiváló- és propagandafilmek készítése)

A rádiók nagy technikai fejlődése a két háború közötti időszakban, különösen a 30-as években A tömegtermelés megindulása Ezredszinten és az alatt is jelentős számú hordozható rádió számuk még így is kevés: még az amerikai haderő is csak 1944-re tudta kielégíteni a meglévő igényeket A tengelyhatalmak haderői a háború előre haladtával még a veszteségeket sem tudták pótolni!

A harctéri kommunikáció eszközei Minden nagyhatalom haderejében a tábori telefonok, és a vezetékes hírközlési eszközök voltak az elsődlegesek Előnyük a rádiókhoz képest: - nagyobb hatótávolság és megbízhatóság, - jó hangminőség (erősítőket lehetett integrálni a rendszerbe, hogy nagyobb távolságokra növeljék a jelerősséget) - jelezhetőek a bejövő hívások (a kapcsolótábla kezelője meg tudta szakítani a vonalat)

- a telefonforgalmat sokkal bonyolultabb volt lehallgatni ( beszivárgás és megcsapolás ), mint a rádióadásokat - számottevően nem zavarták a légköri körülmények vagy az időjárás - [szükség esetén a meglévő civil vonalak is felhasználhatók voltak katonai célokra] Hátrányuk: - sok időre és kábelre volt szükség a rendszer kiépítéséhez - fenntartása szakadatlan munkát igényelt (ellenséges tűz, beszivárgás, időjárás, saját járműforgalom)

- a japán hadseregben gyakran jelentkezett anyaghiány is - csak védelemben voltak ideálisak, támadáskor csak a támogató egységek és a tüzérség maradtak a hálózatban, az előrenyomulók nem újra kellett telepíteni; vagy ún. könnyű támadóvezeték -et fektettek előrenyomulás közben (nem volt képes több egyidejű üzenet továbbítására, rövid hatótávolság) A korabeli rádiók már hordozhatóak (egy vagy több ember, állatok, járművek) voltak, de még mindig viszonylag nehezek

Ebben az időszakban két fő típus létezett: az AM és az FM rádiók A japán hadseregben csak AM rádiók (máshol is ebből volt a legtöbb): - nagy hatótávolságra hangokat (beszéd), ill. még nagyobb hatótávolságra folyamatos hullámokat (Morze-típusú kód) továbbított Hátránya: - nem lehetett használni mozgás közben - időigényes volt a beüzemelése - a beszédátviteleknek távolsági korlátai voltak és nem voltak mindig tiszták, sok statikusságot vettek fel, a fogadóállomás nem tudta fogadni az adást a más állomások vagy a légköri körülmények okozta interferencia következtében

- nem tudtak idomulni a gyorsan változó helyzetekhez - még kevésbé voltak hatékonyak, amikor járműre szerelték őket a jármű elektromos rendszere interferenciát hozott létre és le is árnyékolta - az FM-rádiókhoz képest nagyobbak és nehezebbek voltak Előnye: - finomhangolással a kezelők a fő frekvencia mellett a közelben lévő frekvenciákat is figyelték több adást tudtak fogni ugyanazon a hullámsávon

Japán híradócsapatok A japán híradó katonák (tsu shinhei) és híradótisztek (denshin) a műszaki csapatok (kohei) részét képezték. 1941-ben megalakult a Kommunikációs Felügyelőség, így a híradók félig önállóak lettek, de még mindig a műszaki fegyvernem részeként. A híradó csapatok a műszakiak megkülönböztető jelzéseit viselték, amely egy lila M -betűt ábrázoló jelzés volt szövetből, a zubbony jobb zsebe felett (1940 után megszűnt). A japán híradó csapatokat az imozuru édesburgonyaszár azonosította, utalva a telefonvonalakra

A hadosztályok híradó századdal rendelkeztek, melyek a hadosztályon belüli egységek kommunikációja mellett kapcsolatot tartottak a hadtestparancsnoksággal, a szomszédos hadosztályokkal és a támogató egységekkel A japán gyaloghadosztályok híradó százada általában 170 katonából állt (volt 240 fős is) törzs, 2 kábeles szakasz, 1 rádiós szakaszból, és 1 anyagi szakasz (javítás, anyagellátás) Az ezredeknél és zászlóaljaknál elsődleges feladatuk a telefonösszeköttetés biztosítása volt a törzs és az alárendelt zászlóaljak vagy századok, a tűztámogató egységek és a szomszédos egységek között

A rádiós egységek azokat a saját egységeket kísérték, amelyek - a támadás élén haladtak, - védelemben az arcvonalban voltak, - ideiglenesen önálló műveletet végeztek (rajtaütés vagy harcfelderítés) Előretolt tüzérségi figyelőket vagy figyelőállásokat kötöttek össze a tüzérséggel vagy egyéb támogató egységekkel, beleértve az aknavetőket, gyalogsági lövegeket, és páncéltörő lövegeket

A japán harctéri kommunikáció eszközei A rádiók másodlagosak voltak: addig használták amíg a csapatok előrenyomultak, de amint a vezetékes rendszer létrejött, a rádiókat készenlétbe állították A Csendes-óceáni szigeteken a védők számára szinte lehetetlennek bizonyult a vezetékes kommunikációs rendszer fenntartása a szövetséges tábori tüzérség, az aknavetők, a hajóágyúk, és a légicsapások következtében

A standard telefonjuk a 92-es típus volt (1932- től) külön szerelt mikrofonnal és fülhallgatóval. A tábori kapcsolótáblákat zászlóaljszinttől felfelé használták csoportos vonalrendszerek létrehozására

Type 92 tábori telefon

A rádiókat az amerikai erők gyakran bemérték iránymérőkkel vagy semlegesítették zavarással, vagy használhatatlanná váltak a trópusi időjárás következtében (nagyon rosszul tűrték a vizet és a nedvességet) A háború kitörésekor a japán rádiók már elavultaknak számítottak a 30-as évek közepén tervezték őket. A kisebb hordozható rádiókat a mellkasukon cipelték és az akkumulátorokat a hátukon; az egyéb típusokat három vagy négy ember cipelte, de mozgás közben nem voltak működtethetők!

A leggyakoribb taktikai felszerelés a 94-es típusú sorozat volt (1934-től), hadosztály és ezredszinten a 94-es típus 3-as modelljét használták

Type 94 Model 3

A könnyebb Type 94 5-ös és 6-os modelleket zászlóalj- és századszinten használták. Az 5-ös modellnek 1,5-3 km hatótávolsága volt hanggal, és 8 km folyamatos hullámmal (a Morze-jelek továbbítására); a 6-os modell walkie-talkie típusú rádió volt, 1,5-3 km hatótávolsággal

Type 94 Model 5

Type 94 Model 6

A futárok (denrei) szintén fontos kommunikációs eszközt jelentettek a japán hadseregben: - 8 futár volt beosztva a századparancsnoksághoz, közülük néhányat a szakaszokhoz rendeltek ki - a szakaszfutárokat általában nem szánták a szakaszon belüli kommunikációra ezt vagy hanggal vagy kar- és kézjelekkel végezték hanem inkább üzeneteket közvetítettek a szakasz és századparancsnokság között (1-2 mondatos szóbeli üzenetek, vagy hosszabb ceruzával írt írásos üzenetek oleáták, tűztervek stb.)

A század és zászlóalj közti kommunikáció általában telefonon, ritkán rádión keresztül történt, de gyorsan változó helyzetekben futárokat használtak alkalmazásuk időigényes és rugalmatlan volt ugyanakkor megbízhatóbb mint a telefon, vagy a rádió, ill. a futár útközben megfigyeléseket is végzett, amelyről jelentett a japánok hosszútávfutó és kerékpáros futárokat is alkalmaztak, ezredszinten vagy afelett pedig gépjárműves futárokat

Kulturális specifikum A japán írásrendszer, a kandzsi: 50.000 képírásjel és több mint 530.000 összetett szót tartalmaz (egy átlag egy átlag japán körülbelül 5000 karaktert ismer) nem lehet gyors kommunikációt és a Morze-kódhoz hasonló rendszer egyszerűbb rendszer: katakana vagy kana (minden karakter egy hangot jelöl, hasonlóan a magyar betűkhöz. 51 karakterből áll)

A katakana írásjelei

Köszönöm a figyelmet!