A mezıgazdas gazdasági gi eredető víz-szennyezıdés A A VÍZ V VILÁGNAPJ GNAPJÁnak megünnepl nneplése határozat az 1992. évi Rio de Janeiro-i Föld Csúcskonferenci cskonferencián. n. ENSZ (1992) határozat: március m 22 a víz z világnapja Cél: a Föld F vízkv zkészleteinek védelmev A A víz-szennyezv szennyezés s csökkent kkentésének nek lehetıségei: a vízminv zminıség g szabályoz lyozása
A víz-szennyezv szennyezıdés s mint globális lis probléma A becslések sek szerint az óceánokba évente mintegy 2,6 millió tonna NO 3 -N, 300 milliárd liter szennyvíz IPARI szennyvíz: z: 2,5 millió m 3 370 ezer tonna ólom jut Az egészs szség-károsító kockázattal járój víz-minıségi problémák globális lis méretekben m az alábbi tényeken t alapulnak: Évente kb. 5 millió fı veszíti életét t a vízzel v közvetk zvetített tett betegségek gek miatt A szárazf razföldi ökoszisztémák károdása és s a biodiverzitás csökken kkenése jelentıs A tengeri ökoszisztémák k károsodk rosodása sa A felszín n alatt víz-készletek v szennyezıdése se A perzisztens szerves szennyezıanyagok által okozott károsodások sok globális lis mértm rtékő növekedése
A vízminv zminıség g mint globális lis probléma A mezıgazdas gazdasági gi termelés s hatása s víz-készletekre Az édesvízi készletek k legnagyobb felhasználója A felszíni és s felszín n alatti víz-készletek v veszélyeztet lyeztetésének fıf elıid idézıje (pl. erózi zió következtében) A vízminv zminıség g globális lis védelmv delmére hozandó intézked zkedésekhez kapcsolódik Az élelmiszer-ipar ipar a szerves eredető szennyezı-forr források kibocsátásában ban döntd ntı szerepet játszik. j Az aquakultúra fı problémává vált az édesvízi és s parti környezetk rnyezet-terhelésben (az eutrofizáci ció miatt)
Vízügyi konferenciák Stockholm, 1972: I. KörnyezetvK rnyezetvédelmi Világkonferencia Argentina,, 1977 : az ENSZ vízügyi v konferenciája - Akcióterv: vízellv zellátás és s csatornázás s javítása Rio de Janeiro: Környezet és s fejlıdés Föld-Csúcs Konferencia (1992) Nemzetközi zi VízellV zellátási és s Csatornázási si Évtized Dublin: Víz és Környezet nemzetközi zi konferencia 113 ország és s ENSZ szakért rtık részvételével (1992). A Dublini nyilatkozat a vizekkel kapcsolatos aggodalmak miatt politikai felhívást tett közzk zzé Johannesburg, 2002. Föld-Csúcs Konferencia. - ivóvíz z ellátás s megoldása: 2 milliárd ember nem jut hozzá, 2015-ig meg kell oldani Chiang Rai, Thailand Sept.. 4-7, 4 2013: WASWAC-WCII WCII- The Threats to Land and Water Resources in the 21st Century: Prevention, Mitigation and Restoration 2013 Budapest: az ENSZ támogatt mogatásával világkonferencia a vízgazdálkodás és s a csatornázás s problémáról
A MEZİGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A VÍZ MEZİGAZDAS GAZDASÁGI GI MINİSÉGÉRE FELSZÍN N ALATTI TEVÉKENYS KENYSÉG FELSZÍNI VÍZ-V VÍZ-KÉSZLETEK KÉSZLETEK TALAJVÍZ TaLAJMŐVEL VELÉS/szántás Üledékek zavarossága MŐTRÁGYA HASZNÁLAT Istáll llótrágya használat Peszticidek/Növényv nyvédıszer ek kijuttatása Állattartás Öntözés Tarvágás s az erdészetben Aqua-kult kultúra Felszíni elfolyás, fıleg f P eutrofizáci ció P és s N felhalmozódás eutrofizáci ció Felszíni elfolyás víz-szennyezıdés, s, ökológiai károk, k hum humán- egészs szségkárosodás A felszíni vizek szennyezıdése se pathogénekkel krónikus egészs szségügyi gyi problémák Sók k felhalmozódása sa ökológiai károkk Erózi zió, peszticid elfolyás, víz-szennyezıdés Peszticidek és tápanyagok bejutása, súlyos eutrofizáci ció Nitrát t kimosódás Nitrát t kimosódás Kimosódás s a talajvízbe, humán n egészs szségügyi gyi problémák A N, fémek f stb. potenciális kimosódása sa la felszín n alatti vizekbe A felszín n alatti vizek tápanyag-dúsulása sa (NO 3 sók k stb.) Source: FAO 2005
Az öntözés s hatása a felszíni vizek minıségére Az ENSZ elızetes felmérése: a népessn pesség g növekedn vekedése 2025-re az élelmiszer-termelés s 40-45% 45%-os növeln velését teszi szüks kségssé. Az öntözéses gazdálkod lkodás, amely jelenleg az összes terület mintegy 17%-án n folyik, az élelmiszer- termelés s 36%-át állítja elı,, az élelmiszer-termelés növelésében alapvetı tényezı lesz. Jelenleg az öntözött tt terület 75%-a a van a fejlıdı országokban, 2000-ben ugyanez 90% volt.
A MEZİGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG VÍZ- SZENNYEZÉSE NÖVÉNYTERMESZTÉS: S: agro-kemik kemikáliák (mőtr trágyák, peszticidek) ÁLLATTARTÁS: alom nélkn lküli li tartási technológia (hígtr gtrágya) gya) Feldolgozó üzemek HATÁSOK a vízi v környezetre: k a.) elsıdleges (közvetlen) b.) másodlagos m (közvetett) Közvetlen hatást jelent az állattartásban keletkezı hígtrágya gya - elhelyezés Közvetett hatást kivált ltó tényezı: : a kemikáli liák felhalmozódása: a talajból l mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekbe jutva. A szennyezés s megjelenése: pontszerő nem pontszerő,, diffúz z jellegő.
Egyéb b víz-szennyezv szennyezı anyagok: tisztítószerek szerek /Detergensek/ Detergensek/ A mezıgazdas gazdaságban gban is alkalmazott mosóés s tisztítószerek, szerek, ipari adalékok, nedvesítıszerek,feh szerek,fehérítıszerek alkotóelemei. Kémiai szempontból l : anionos detergensek, nem ionos detergensek, kationos detergensek és s egyebek, pl. zeolit A, polikarboxilátok tok, perborátok tok.
A mezıgazdas gazdasági gi szennyvíz z kibocsátás s nagyobb, ha az állattartást vagy a növénytermesztn nytermesztést st feldolgozó üzem egész szíti ki. A mezıgazdas gazdasági gi üzemekbıl l származ rmazó szennyvízek zek összetevıi: szilárd, és s oldott szervesanyagok vízben nem oldódó,, kolloid oldatot képezk pezı folyadék zsírok oldott szervetlen anyagok egészs szségügyi gyi kockázattal járój pathogének nek, mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, stb.) Ezért kijuttatásuk a környezetbe k komplex (környezetv rnyezetvédelmi, közegk zegészségügyi, gyi, vízgazdv zgazdálkodási, növénytermesztési) si) mérlegelm rlegelést igényel. Az alomnélk lküli li állattartás és s az ehhez kapcsolódó feldolgozó üzemekben keletkezı szennyvizek szennyezettsége általában nagyobb fokú,, mint egy átlagos kommunális szennyvízé.
KÖRNYEZETI INDIKÁTOROK AZ OECD által javasolt környezeti k indikátorok talajra és s vízrev Víz- Minıség Víz- használat Talaj- minıség Talaj- megırz rzés (konzerváci ció) Nitrát-konc. Foszfor koncentráci ció A A víz v z N-N szennyezıdés kockázata A vízhasznv zhasználat intenzitása Víz- Stress A víz-erv erózió kockázata A szél- erózi zió kockázata A víz v pufferoló kapacitása A talaj- minıség romlása A víz v peszticid- szennyezıdés kockázata A vízfelhasznv zfelhasználás hatékonys konysága A víz v stress kezelésére hozott intézked zkedések A gazdaságon gon kívüli üledék- áramlás Sárga, félkf lkövér= rövid r távút hatások Fehér, szimpla bető=k =közép- és hosszútávú hatások Forrás: OECD
Hazai víz-készleteink v állapota Felszíni vízkv zkészletünk 99 %-a% a 3 fıf folyónkban (Duna, Tisza, Dráva) találhat lható Duna és s Tisza: a bakteriális szennyezés s a legnagyobb probléma. A Tisza vízminv zminısége folyamatosan romlik, szinte valamennyi mellékfoly kfolyójának (Szamos, Kraszna, Sajó,, Maros) vize szennyezett. A Balaton vízminv zminısége évtizedekig romlott, és s csak az utóbbi években változott v meg a tendencia. A Velencei tót sok oldott sót s és s szerves anyagot tartalmaz. Állóvizeink többst bbsége fürdf rdızésre alkalmas, folyóvizeink többst bbsége alkalmatlan (bakteriológiai szennyezettség) Felszín n alatti vizeink egységes ges hidrológiai rendszert alkotnak. Legért rtékesebb rész: r karsztvizek A felszín n alatti vizek 25-30 %-a% a I. osztály lyú,, csak fertıtlen tlenítést igényel A vízkv zkészlet ¾-e II. osztály lyú,, 80-90% vas és Mn-tartalma magas, 15 % robbanásvesz sveszélyes gázt g (metán) tartalmaz, 5 10 % arzéntartalm ntartalmú. A legnagyobb gond a nitrátszennyez tszennyezés: : a falvak 15-20% 20%-ában 50 200 mg/l, van 1000 mg/l-es érték k is, (a határért rték k 50 mg/liter).
A felszíni és s felszín n alatti vizek átlagos tápanyagt panyag-koncentrációja Európában (1992-2008) 2008) A koncentráci ciók éves átlagok. Az értékek extrapoláci cióval kerültek kiszámításra. sra. The number of river stations/lake stations included per country is given in parenthesis http://www.eea.europa.eu/data-andmaps/data/waterbase-rivers-6
Az intenzív v mezıgazdas gazdasági gi termelés s mőtrm trágya eredető nitrát t szennyezése se a vízkv zkészletekben A felszíni és s felszín n alatti vizekbe jutó nitrát-n veszteségek ÉV Nitrát veszteségek 1982 1983 1984 A vízbe v kerülı összes N terhelés (tonna) A mőtrm trágya kijuttatás s %-% ában 821 33 1300 55 817 33 Source: Hallberg et al.1985
A mőtrágya - iparból a víz-készletekbe jutó emissziók Európában A VÍZBE V JUTÓ EMISSZIÓ Ammónia gyár Kg per tonna N NPK Gyár Kg per tonna N Nitrogén Átlag 0.04 0.8 0.2 0.3 27.0 1.8 Foszfor Átlag Kg per tonna P 0.1 6.0 0.6 Source: EFMA 1997
52% % Total Nitrates 2% 4% 1% 7% 7% 12% 0% 7% 2% 6% Danube Dnieper Dniester Don Sea of Azov Bulgaria Georgia Romania Russia Turkey Ukraine A Duna folyó száll llítja a Fekete Tengerbe jutó nitrát- terhelésnek több t mint 50% át
A NO 3 -N N felhasználás s alakulása Magyarországon gon Idıszak NO 3 -N N kg/ha/év 1966-70 80 1971-75 75 110 1976-80 190 1981-85 85 210 1986-1990 1990 180 1991-95 95 50 1996-2000 30 2000-2004 2004 60 Forrás: Sisák, I. 2009
A mőtrágyákkal talajvízbe jutó nitrát-terhelés mértéke 100 kg vízzel lemosódó NO 3 -vegyületek: KNO 3 Mg(NO 3 ) 2 NaNO 3 Ca(NO 3 ) 2 CaSO 4 K 2 SO 4 Na 2 SO 4 MgSO 4 13 kg 42 kg 73 kg 102 kg 0,3 kg 6,8 kg 19,5 kg 71,0 kg Veszteségek átlagosan : - növénytermelésben 5-30 % - állattartásban 30 60 %
A nitrát t kimosódás s mélysm lysége különbk nbözı talajszerkezetnél l 300 mm éves csapadékmennyis kmennyiség g mellett ( Addiscott et al., 1991) Talaj mélység (cm) Agyag Nehéz vályog Homokos vályog Borsó Karfiol Repce Homok Spenót Káposzta Gyökérmélység Búza Kimosódás mélysége
Az élıvizek mőtrm trágya-eredető N terhelésének csökkent kkentése Megfelelı talaj-haszn használat, mővelm velési mód, m a HGGY és s HMKÁ követelményeinek betartása Takaró-növények nyek vetése Lassú hatású mőtrágya vegyületek alkalmazása: Karbamid-aldehid aldehid kondenzáci ciós s termékek pl. ureaform (IDBU, Formurin- Mg, CDU) Bevonatos-karbamid: Paramid (paraffin, kén k és akril-gyanta bevonattal) Inhibitoros mőtrm trágyák k (a mikrobiális folyamatok gátlása pl. nitrapyrin kijuttatással az ureáz enzim termelésre); a közbensk zbensı termékek a talajból l nem mosódnak ki
Az eutrofizáci ció Fı forrásai: N és s P, a legnagyobb terhelést idézik elı a víz-készletekben, v intenzív esızések sek következtk vetkeztében. Globális lis becslés: s: Nitrogén a világ g folyói évente 40-80 Millió tonna nitrogént nt száll llítanak 20 Millió tonna per év v NO - 3 és s NH 4+ formájában Foszfor 22 Millió tonna P száll llítódik évente a folyókkal 16 Millió tonna származik évente a mőtrm trágyákból Forrás: FAO, 1997
A nitrát t probléma Nitrate in rivers: At the European level there has been a small decrease in concentrations of nitrate. Agriculture is the largest contributor of nitrogen pollution,, and due to the EU Nitrate Directive and national measures the nitrogen pollution from agriculture has been reduced in some regions during the last 10-15 15 years, this reduced pressure is reflected in lower river nitrate concentrations. The Nitrates Directive 91/676/EEC was introduced in 1991 in the EEC/ European Union to reduce or prevent nitrate pollution of water caused by agriculture (application and storage of inorganic fertilizers and manure). A nitrát t megengedhetı maximum értékei: 25 mg NO 3 per liter ivóvízben 50 mg NO 3 per liter felszíni és s felszín n alatti vizekben.
AZ IVÓVÍZ SZENNYEZÉSE Magas N adagok Nitrát akkumuláció Az ivóvíz nitrát-tartalmának határéréke: 25 mg/liter (ppm) NO 3 -N Az ivóvíz nitrát szennyezettsége csecsemıkre veszélyes(blue baby syndrome) methemoglobinémia, fıként EUTROFIZÁCIÓ A természetes vizek (tavak, folyók) tápanyagban való feldúsulása. Hatására felgyorsul az algásodás folyamata és egyéb növényi szervezetek növekedése, amely a vízi élet egyensúlyában zavart okoz, valamint kedvezıtlen hatással van a víz minıségére. Intenzív algásodás Toxikus anyagok fokozott termelése
Az ivóvíz és s az élelmiszerek nitrát-terhel terhelése az emberi egészs szségre káros. k Az Európai Bizottság g az élelmiszerekben elıfordul forduló egyes szennyezı anyagok felsı határért rtékeit a 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendeletében állapította meg, köztük k az egyes leveles zöldsz ldségekben találhat lható nitrátok tok felsı határért rtékeit. A Bizottság g 1258/2011/EU rendelete (2011. december 2.) módosm dosította az 1881/2006/EK rendeletében megadott határért rtékeket.
Zöldségnövény ny ill. élelmiszer Friss paraj (Spinacea( oleracea) Tartósított, tott, mirelit vagy fagyasztott paraj Friss fejes saláta (Lactuca( sativa L.) okt. 1. és s márc. m 31. közöttk melegházi szabadföldi Ápr. 1. és s szept. 30. közöttk melegházi szabadföldi Jégsaláta (Lactuca sativa convar. capitata provar. Jagger) melegházi szabadföldi Rukkola saláta (Eruca( sativa) okt. 1. és s márc. m 31. közöttk ápr. 1. és s szept. 30. között k Csecsemık és s kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek cím Határért rték NO 3 N N mg/kg 3500 2000 5000 4000 4000 3000 2500 2000 7000 6000 200 Elfogadható napi bevitel (ADI) 3,65 mg/testtömeg meg kg
Az emberi szervezet zöldségfogyasztással okozott terhelésének csökkentésére javasolt egyszerő eljárások Mivel a NO 3 a fiatal hajtásokban és levelekben található, a túl sok mennyiséget tartalmazó részeket el kell távolítani: - a saláta és a káposzta burkolóleveleit eldobása - a sárgarépa központi hengerszerő belsejének eltávolítása - a vízzel való többszöri bı átmosással a nitrát kioldódik a zöldségekbıl - a cékla és a sárgarépa felsı részének kivágása és eltávolítása A betakarítás a hosszú napsütés után, a késı délutáni órákban történjen! (Forrás: Kádár 1992)
Az élıvizek foszforterhelése se A folyók k P terhelése A vizsgálatok során n megállap llapították, hogy Európában a folyók átlagos ortofoszfát koncentráci ciója az utóbbi 18 évben mintegy felére csökkent. Sok folyóban a csökken kkenés s már m r az 1980-as években megkezdıdött. A csökken kkenés s az EU törvt rvényi szabályoz lyozásának eredménye, jelentıs s mértm rtékben a városi szennyvíz-kezel kezelésre vonatkozó rendelet hatálybal lybalépésével. A foszfát-mentes tisztítószerekre szerekre törtt rténı áttérés s szintén n hozzájárult a P koncentráci ció csökkent kkentéséhez. A tavak P terhelése Az utóbbi néhány n ny évtizedben sok tóban t szintén n fokozatosan csökkent az átlagos P koncentráci ció.. Ahogyan a városi v szennyvízkezel zkezelés s technológi giája javult, a tisztítószerek szerek P tartalmát t redukált lták, a szennyvizek bevezetését t a tavakba megszüntett ntették, a pontszerő P szennyezések sek által okozott terhelés fokozatosan csökkent. A mezıgazdas gazdasági gi eredető P terhelés s szerepe azonban még m g mindig jelentıs.
A foszfor szerepe az eutrofizáci cióban A P szállítódása a vízgyőjtı területén felszíni elfolyással jelentıs mértékben hozzájárul az édesvízi készletek eutrofizációjának felgyorsulásához. A növénytermesztés és állattartás intenzívvé válása regionális kiegyensúlyozatlanságok P inputokban a takarmánytermelés és mőtrágyázás során, valamint a gazdaságok P output mennyiségeiben (a FARM GATE BALANCE számítások jelentısége!) Számos ilyen területen, a talajok P tartalma jelentısen meghaladja a növények szükségletét és potenciálisan hozzájárul a felszíni P elfolyás növeléséhez. Sharpley, A.N. et al. 2003. Agricultural Phosphorus and Eutrophication, U.S. Department of Agriculture, 44 pp.
A kékesk kes-zöld alga-vir virágzás a Finn Öbölben, 2002 Photos from: Finnish Institute of Marine Research (http://www2.fimr.fi/en/itamerikanta/galleria/15
A Helyes Gazdálkodási gyakorlat hatása a víz-minıségre Gazdálkodási típus Vetésváltás Talaj-takarás télen Kismérető táblák Folyók partvédelme Kiegyensúlyozott mőtrágya-használat Helyes istállótrágya-kezelés No tillage Védı erdısávok XXX: erıs impact; XX: közepes impact; X: alacsony impact Efficiency in Avoiding Losses X XXX XX XX XXX XX X XX Radics et. al. 2006
A peszticidek víz-szennyezésese MTA NövényvN nyvédelmi Kutatóint intézet mérései: m A felszíni vizekbıl l vett minták k 59 %-ban% tartalmaztak szer- maradványokat 20-25 25 hatóanyagot anyagot vizsgálnak az EU-ban >300 hatóanyag anyag van engedélyezve Számos hatóanyagn anyagnál l nincs elfogadott határért rték! LEGGYAKRABBAN KIMUTATOTT hatóanyagok: anyagok: Atrazin (2007-ben betiltották, v Bentazon Acetoklór Metolaklór 2,4-D Dikamba k, vízben nehezen lebomló) EPA C besorolású,, lehetséges rákkeltr kkeltı
A mezıgazdas gazdasági gi eredető diffúz z szennyezés s csökkent kkentését t célzc lzó intézked zkedések megalapozása Tilos növényvn nyvédı szert tárolni t egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó,, a Tisza-tó és s a fürdızésre kijelölt lt vizek partvonalának nak teljes hosszában, b) a vízmv zmővek, víznyerıhelyek védıterületén belül. l. A vízszennyezv zszennyezés s megelızése fontos feladat. Egyes növényvn nyvédı szerek foszfort is tartalmaznak.
NÖVÉNYVÉDİ SZEREK A VIZEKBEN Mörtl Mária, 1 Juracsek Judit, 1 Simon Gergely, 2 Pál János, 2 Milos Veverka, 3 Daniel Lesinsky, 3 Béla Darvas, 1 Székács András 1 1 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály 1525 Budapest, Pf. 102. 2 Levegı Munkacsoport, 1075 Budapest, Károly krt. 3/a 3 Centre for Sustainable Alternatives, Nográdyho 39, Zvolen, Slovakia 2011. december. 13.
Az Európai Bizottság által javasolt szabályoz lyozás s szerint az ivóvízbe kerülı peszticidek megengedhetı maximiális mennysége 0.1 µg/liter egy peszticidnél, összesen 5 µg/liter
Szennyezettség g 2010 >1000 ng/l 8% KH alatti 27% 50-1000 ng/l 40% 50 ng/l 25% 35
Hatóanyagok anyagok szerinti megoszlás vizekben 2010 36
AGROWATER projekt 2011 Cél: A mezıgazdas gazdasági gi eredető növényvédı szerek okozta vízszennyezés s csökkent kkentése EU Regionális Fejlesztési si Alap, Magyarország-Szlov Szlovákia Határon Átnyúló Együttm ttmőködési Program A pályp lyázat száma: HUSK/0901/2.1.2/0076 (HU( HUngary-Slovakia Célterület let a szlovák-magyar határ r menti régir giók Vízmérések Talaj ökotoxicitás-vizsgálatok (öko,, integrált, iparszerő) Kiadványok szerkesztése, se, elıad adások szervezése se (gazdák, döntéshozók, szakért rtık) 37
Acetochlor és metolachlor koncentráci ció (Duna) Acetochlor koncentráció (ng/l) Metolachlor koncentráció (ng/l) 800 700 600 500 300 250 200 400 300 200 100 0 996 997 999 1001 1005 1009 1008 1007 1006 1021 150 100 50 0 996 997 999 1001 1005 1009 1008 1007 1006 1021 Mintavétel helye Idıpontja Minta száma Acetochlor Metolachlor Heinburg - Bridge - Danube 2011.05.19 996 655 0 Bratislava - Bridge - Danube 2011.05.19 997 501 31 Komarno - Bridge - Danube 2011.05.19 999 416 94 Dömös - Bank - Danube 2011.05.19 1001 441 0 Lupa-sziget Dunavíz 2011.05.26 1005 75 198 Kopaszi-gát Dunavíz 2011.05.26 1009 347 182 Érd Dunavíz 2011.05.26 1008 634 176 Ercsi Dunavíz 2011.05.26 1007 711 241 Dunaújváros 2011.05.26 1006 241 0 Duna, Mohács 2011.06.14 1021 125 89 38
Hatóanyagok anyagok szerinti megoszlás: s: 3 év átlaga és s 2010 Szennyezett esetek %-ában 39
1985 1986 1997 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 évi 101-494 minta 0% 20% 40% 60% 80% 100% atrazine acetochlor propisochlor metolachlor diazinon 2,4-D terbutryn chlorbromuron metribuzin pendimethalin isoproturon propachlor carbofuran MCPA prometryn simazine phorate malathion trifluralin tiszta peszticid maradékos <0,1-1 ug/l 1-10 ug/l 10-100 ug/l >100 ug/l 1994-2000 1889 minta Felszíni vizek és növényvédı szerek Gyakori vízszennyezık: atrazine (6%); acetochlor (4%); propisochlor (1,5%); metolachlor (1,5%); diazinon (1%); 2,4-D (1%) Károly G., Gyırfi L. és Ocskó Z. (2001) Növényvédelem 37: 539-545.
A HUSK projekt kertében 2011. évben végzett v víz-minv minıség vizsgálatok eredményei Téli mérésekm (február) r) a Dunában Dunaújv jváros felett: minden minta tartalmazott szermaradványt, határért rték alatti mennyiségben. Egy mintában alachlort is kimutattak, annak ellenére, hogy használat latát t az U-ban U több t éve betiltották. Nyári mérések m (május jus-június): 31 minta mérésem Minden minta tartalmazott szermaradványt. Leggyakoribb hatóanyagok: anyagok: acetochlor, metolachlor, atrazin, trifluralin. Acetochlor koncentráci ciók: 0,221 ill. 0,173 µg/liter (a maximiális mennysége 0.1 µg/liter!) Az acetochlor a Californiai Környezetvédelmi Ügynökség szerint lehetséges rákkeltr kkeltı,, az EU-ban viszont a hormonális hatású anyagok közék sorolják.
A VÍZ-MINV MINİSÉG Monitoringja: új j lehetıség g a kedvezıtlen környezeti k hatások elkerülésére re AZ Európai Unió VÍZ-KERET-IRÁNYELVE (EU, 2000) MONITORING-RENDSZER: RENDSZER: A TALAJ FELSZÍNI VÍZKV ZKÉSZLETEK VÍZ-MINİSÉG G VÉDELMEV FELSZÍN N ALATT VÍZKV ZKÉSZLETEK
KORMÁNYRENDELETEK és MINISZTÉRIUMI RENDELETEK 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédô szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérôl, valamint a növényvédô szerek csomagolásáról, jelölésérôl, tárolásáról és szállításáról 2007. évi CXXIX. törvény a termôföld védelmérôl 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a felszín alatti vizek védelmérôl 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minôsége védelmének szabályairól 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet a vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérôl 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérôl 311/2013. Kormányrendelet a vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérôl
66/2010. (V. 12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetû élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédôszermaradékok határértékérôl, valamint ezek hatósági ellenôrzésérôl 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységrôl 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezôgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérôl 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történô közzétételérôl 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrôl és a szennyezések mérésérôl 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyezô anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrôl és alkalmazásuk egyes szabályairól