Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22.
Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások Fókuszban: a nők, de a férfiak is!
Alacsony női foglalkoztatottság a nők korábbi munkaerő-piaci pozíciójához viszonyítva, a férfiakkal összehasonlítva és az EU-tagállamok átlagához képest is
15-64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátáinak változása 1990-2007 között 80 Férfi-EU15 70 60 Férfiak HU Nők-EU15 50 Nők-HU 40 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Foglalkoztatási helyzetkép Magyarország, 2000-2007 kor 2000 2007 Férfiak Nők Együtt Férfiak Nők Együtt 15-24 37,3 29,7 33,5 24,2 17,8 21,0 25-54 79,2 66,9 73,0 81,3 68,0 74,6 55-64 33,2 13,3 22,2 41,6 26,3 33,1 15-64 62,7 49,6 56,0 64,0 50,9 57,3 Rés -13,1-13,1
Következtetések A foglalkoztatottak száma összességében alig változott A nők és a férfiak azonos, 1,3%-os fogl.-bővülése miatt a nemek közötti különbség változatlan: 13,1% A 15-24 évesek foglalkoztatottsága jelentősen visszaesett (ok: tanköteles kor kitolása 18 évre, tanulással töltött idő meghosszabbodása, diplomás pályakezdők nehezedő elhelyezkedése) 25-54: kismértékű foglalkoztatás-bővülés 55-64: jelentős növekedés, ok: felemelt nyugdíjkorhatár
EU-27-től való lemaradás Kor 2000 2007/6 Férfiak Nők Együtt Férfiak Nők Együtt 15-24 -4,1-5,0-4,6-15,1-15,4-15,3 25-54 -6,8 +0,8-3,0-4,6-2,0-3,4 55-64 -14,5-13,6-14,4-11,0-8,5-10,4 Együtt -8,5-4,3-6,4-7,6-6,2-7,0
Megállapítások A fiatalok körében aggasztó a mutatók romlása (Magyarország a 15-24 évesek foglalkoztatási rátája alapján az utolsó helyet foglalja el az EU tagállamok között) A 25-54 éves férfiak foglalkoztatásában jelentős (bár csökkenő) a lemaradásunk; a nők előnye ugyanakkor hátránnyá változott 55-64 éveseknél jelentős javulás, de még így több mint 10%-pontos lemaradás (ugyanakkor a nők és férfiak közti különbség csökkent) Összességében: a férfiak foglalkoztatási mutatója javult, a nőké rosszabbodott az EU átlagához képest
A foglalkoztatottság és iskolai végzettség összefüggése A 15-64 éves felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága: 83,2% (hasonló az EU átlagához) Középfokúak foglalkoztatottsága: 65% (EU: 70%) Általános iskolai végzettségűek foglalkoztatási rátája: 29% (EU: 49%!) A nők lemaradása mindegyik csoportban jelentős! Különösen nagy a szakmunkások között
15-64 évesek foglalkoztatottsága iskolai végzettség szerint, nemenként, 2006 Isk. végz. Férfiak Nők Nők lemaradása 8 ált. és kevesebb 31,5 24,6-6,9 Szakmunkás 75,2 58,2-17,0 Érettségi 67,5 57,5-10,0 Felsőfok 85,5 77,6-7,9
Alacsony női foglalkoztatottság okai 70 60 50 40 30 20 H P A Szemléletbeli: konzervatív gondolkodásmód a női munkavállalással kapcsolatban Nielsen jelentés: 10 0 EUátlag Cso Holl DK A kisgyermekes anyák ne dolgozzanak
Gazdasági: a visszatérés a munkaerőpiacra nem problémamentes (nincs elég munkahely, kevés a bölcsőde, a többi gyermekintézmény nyitvatartási ideje sem igazodik a szülők elfoglaltságaihoz, részmunkaidő, rugalmas munkaidő-beosztás hiánya) A gyed, gyes, gyet igénybevételének lehetősége és kényszere: Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága, az EU-tagállamok között.
A 25-49 éves nők foglalkoztatottsága, a 12 éven aluli gyerekek száma szerint, 2006. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Magyarország EU-27 gyerek nélkül gyerekkel
Gyed-gyes-gyeten lévők munkaerő-piaci kötődése Az utóbbi időben növekszik azoknak az aránya, akiket a munkáltatója továbbra is alkalmazna, és a munkavállaló vissza is akar térni eredeti munkahelyére, bár ez továbbra is alacsony (2002: 45,2%; 2005: 55,3%) A visszatérés lehetősége korrelál a munkahelytől való távollét hosszával. Aki nem akar visszamenni korábbi munkáltatójához, annak indoka: több műszak, hosszú bejárási idő, családi ok.
A korábban alkalmazásban álló gyed-gyes-gyeten lévők megoszlása a munkahelyükre való visszatérés lehetősége szerint, % 1993 1995 1999 2002 2005 A munkáltató megszűnt 8,6 9,2 10,0 12,3 10,4 A munkáltató létezik, de nem kívánja alkalmazni 34,3 29,8 32,4 32,5 26,2 Munkáltatója alkalmazná, de nem kíván oda visszatérni Munkáltatója alkalmazná és vissza is akar oda térni 6,7 8,7 11,2 9,9 8,1 50,4 52,3 46,4 45,3 55,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Visszatérés a munkaerőpiacra gyerekszám szerint 1999-ben a gyermekgondozási ellátást igénybevevők 64,8%-a szándékozott visszatérni a munkaerőpiacra a támogatás lejárta után, 2002-ben: 69,6%, 2005-ben: 72% Egy-gyerekkel 85,7%-uk dolgozna, 2 gyerek mellett 82,9%, a háromgyerekesek közül 56,7%, 4 és több gyerekkel 1/3 (2005-ben) Csökken azoknak az aránya, akik otthon maradnának főállású anyaként és htb-ként
A gyermekgondozási ellátást igénybe vevők megoszlása a jövőre vonatkozó elképzeléseik és a nevelt gyermekek száma szerint, 2005 Alternatívák 1 Visszamegy korábbi munkahelyére gyerek 2 gyerek 3 gyerek 4 és több Össz. 52,8 46,1 25,4 10,0 39,3 (Új) munkahelyet keres 31,8 33,7 30,2 21,0 30,9 Vállalkozó lesz 1,1 3,1 1,1 2,0 1,8 Munkanélküli ellátást igényel Újabb anyasági ellátást igényel 1,5 3,2 3,8 10,3 3,5 6,2 4,8 24,9 31,3 13,1 Otthon marad htb-ként 6,6 9,1 14,6 25,3 11,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A munkavállalás akadályai Gyes mellett 9%, gyet mellett 13% dolgozott 2006-ban A gyermekgondozási szabadságon lévők 55%-ának nehézséget okozna a gyermeknevelés és a fizetett munka összeegyeztetése, mert: nincs kire hagyni a gyereket egyéb családi okból nincs bölcsőde (főleg kistelepüléseken) rugalmas és részmunkaidő hiánya
Alacsony foglalkoztatottság - alacsony részmunkaidő Részmunkaidőben dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül Év Mo. EU-27 Férfiak Nők Együtt Férfiak Nők Együtt 2000 2,0 5,2 3,5 6,3 29,5 16,2 2006/7 2,6 5,6 4,0 7,7 31,2 18,1
Az alacsony részmunkaidős foglalkoztatás miatt Magyarország jóval előbbre kerül a nők foglalkoztatási rátája alapján számított rangsorban, ha annak értékét nem létszámarányosan, hanem teljes munkaidőre átszámított létszámban határozzuk meg.
Létszámarányos és teljes munkaidőre átszámított foglalkoztatási ráták változása Létszámarányos Teljes munkaidőre átszámított Mo. Férfiak Nők Együtt Férfiak Nők Együtt 2000 63,1 49,7 56,3 63,6 48,7 56,0 2006 63,8 51,1 57,3 64,5 50,2 57,6 EU-27: 2000 71,2 53,6 62,4 69,9 46,0 57,7 2006 71,6 57,0 64,3 69,4 48,8 60,1
Részmunkaidőben dolgozók aránya a foglalkoztatottak összességén belül, % 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 nők férfiak >8 ált. szakm. éretts. ffok A részmunkaidő az alacsony iskolai végzettségűek körében gyakoribb: sok esetben nyugdíjas munkavállalók dolgoznak így.
Foglalkozási szegregáció A nők és férfiak eltérő gazdasági ágakban koncentrálódnak, de ha ugyanabban a szektorban dolgoznak is, más munkakörben teszik, mint a férfiak. Miért van ennek jelentősége? Mert a tipikusan nőknek fenntartott állásokat alacsony keresetek jellemzik.
A foglalkoztatottak szektorális megoszlásának változása nemenként, % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 F,92 F,06 N,92 N,06 Nők% 92 Nők % 06 mezőgazd. ipar szolg.
A mezőgazdaságban és az iparban egyaránt jelentősen csökkent a nők aránya A feldolgozóipar szinte valamennyi ágazatában teret veszítettek a nők Két kivétel: Textilipar, ahol 1992-ben 75,3%, 2006-ban 81,3% volt a nők aránya Gépek, berendezések gyártása, ahol a nők aránya 30,8%-ról 36,3%-ra nőtt
Szolgáltatás: 1992-ben a kereső nők 2/3-a, 2006-ban ¾-e dolgozott ebben a szektorban De: a nők aránya a foglalkoztatottakon belül csak a közszolgáltatásokban nőtt: Közigazgatás, TB: 1992: 34,7%; 2006: 49,6% Oktatás: 1992: 76,6%; 2006:77,7% Egészségügy: 1992: 75,0%; 2006: 77,7% Egyéb közszolg.: 1992: 49,0%; 2006: 56,5% Ugyanakkor: a piaci szolgáltatásokból kiszorulnak a nők Pénzügyi szektor: 1992: 75,9%; 2006: 65,4% Gazdasági szolgáltatások: 1992: 51,4%; 2006: 44,2%
Horizontális szegregáció A foglalkozások 30%-a teljesen vagy erőteljesen elnőiesedett: itt dolgozik a nők ¾-e A foglalkozások 54%-át a férfiak dominálják; ezek adnak munkát a férfiak 74%-ának A foglalkozások között tehát majdnem duplája az elférfiasodott állások aránya az elnőiesedettekének A foglalkozások csekély hányada (15-16%-a) minősíthető nemek szerint kiegyensúlyozottnak: ezek adnak munkát a férfiak 13 és a nők 15%-ának
Vertikális szegregáció: milyen a nők és férfiak jelenléte a munka világának hierarchikus rendjében A foglalkoztatottak 45,6%-a nő, a felsővezetőknek csak 37,2%-a Az egyszerű irodai munkák 94%-át nők végzik A szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörök 56,8%-át nők látják el A szellemi foglalkozásúak több, mint 60%-a nő, a fizikai állományon belül ugyanakkor csak egyharmad A munkaerőpiac nemek szerinti megosztottsága rugalmatlanná teszi a munkaerőpiacot, és akut munkaerőhiányt idézhet elő, miközben megakadályozza annak betöltését. Emellett: tartós egyenlőtlenségek, különösen a bérezés területén.
Nők és férfiak keresete közti különbség Magyarországon: jobb mint az EU-átlag! Eurostat adatai szerinti kereseti különbség, % 1995 22 2001 20 1996 23 2002 16 1997 24 2003 12 1998 23 2004 14 1999 21 2005 11 2000 21 2006 11
A záródás fő oka: 2002 szept. és 2003. májusi közszektorbeli béremelések Teljes munkaidőben dolgozó nők bruttó átlagkeresete a férfiakéhoz viszonyítva, %: legnagyobb lemaradás a felsőfokú végzettségűeknél! 8 osztály, vagy kevesebb alatt Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum 87,0 Gimnázium 14,0 82,9 Főiskola, egyetem 69,7 90,0 Összesen 88,5
Munkanélküliség 2001. óta növekedés. 2005: 303 ezer, 2006: 317 ezer, 2007: 312 ezer 2004. óta a nők munkanélküliségi rátája meghaladja a férfiakét Férfiak Nők Együtt 2004 6,1 6,1 6,1 2005 7,0 7,5 7,2 2006 7,2 7,8 7,5 2007 7,2 7,7 7,4
Munkanélküliségi ráták (KSH) iskolai végzettség szerint és nemenként Isk.végz. Férfiak Nők 2000 2006 2000 2006 8 ált és kevesebb 13,4 17,3 9,1 15,8 Szakmunkás 7,7 7,0 7,4 10,2 Érettségi 4,8 5,2 4,9 6,4 Felsőfok 1,6 2,7 1,5 2,8 Összesen 7,0 7,2 5,6 7,8
Inaktivitás: növekvő foglalkoztatás és munkanélküliség miatt csökkenő inaktivitás De: csakis a férfiaknál! Inaktívak a 15-64 éves férfiak között: 2005: 38,6%; 2007: 31% Inaktívak a 15-64 éves nők között: 2005-ben és 2007-ben is 44,9% 2007-ben a 15-64 éves népességből: 2591 ezren nem voltak jelen a m.e.piacon Ebből: Nyugdíjban részesült: 1216 ezer (nők: 57,7%) Gyes,gyed,gyet: 295 ezer (nők: 98,2%) M.n.ellátásban részesült: 94 ezer (nők: 50,8%) Szoc.segélyben részesült: 115 ezer (nők: 46,2%) Egyéb támogatásban részesült:56 ezer (nők: 64,8%) Inaktívból ellátott összesen: 68,5% (1776efő) (nők ellátottsága: 72%; férfiaké: 63%)
Kiterjedt ellátó rendszer 15-64 éves nem foglalkoztatott népesség, tanulók nélkül gyes,gyed,gyet 2,6% 5,1% 4,5% 14,6% 14,3 % nyugdíj m.nélküli ellátás szoc.segély 58,9% egyéb tám. ellátatlan
Saját jogú jövedelemmel nem rendelkező inaktív: 1136 ezer fő, ebből: Tanuló: 833 ezer (nők aránya: 50,7%) Egyéb: 302 ezer (nők aránya: 55%) Inaktívak 82,4%-a nem kíván dolgozni, mert: Oktatásban vesz részt (32,2%) Nyugdíjas (28,6%) Rossz egészségi állapot (14,1%) Családi kötöttség (12,2%) Dolgozni akar: 309 ezer fő (nők aránya: 55%)
Mit tettünk? Munkaerő-piaci politika Érje meg dolgozni! Munkavállalást gátló tényezők kiküszöbölése a munkanélküli és szociális segélyezésben Eredmény: KSH munkaerő-felmérés adatai szerint 2004-2007. között igen jelentősen megnőtt az aktívan állást keresők aránya a támogatottak között: a férfiaknál 50%-ról 62%-ra, a nőknél pedig 46%-ról 58%-ra. (Ezen belül az álláskeresési járadékban részesülő nőknél a növekmény 15%- pont!)
Egyéb politikák Nagyszülői gyes Szülői szabadság apáknak Gyes alatt a gyermek egy éves korától lehet dolgozni, a gyes megtartása mellett
2. Aktív és preventív eszközök a munkanélküli és inaktív embereknek Mégis: csökkenés az aktív munkaerő-piaci eszközökbe bevontak körében (2001: 105 ezer; 2006: 60 ezer) Aktív munkaerő-piaci eszközökben résztvevők gender megoszlásban: Képzés: női túlreprezentáció Közhasznú foglalkoztatás: férfi dominancia Bértámogatás: kiegyensúlyozott nemi megoszlás Vállalkozóvá válás: elsősorban a férfiak preferálják PEP: munkatapasztalat-szerzés: zömében nők; foglalkoztatás támogatása: túlnyomórészt férfiak
Aktív eszközökbe bevontak csökkenésének ellensúlyozására: HEFOP programok HEFOP 1.1 program: ÁFSZ működtette 2004-2007 között 37 ezer fő képzése és munkatapasztalat-szerzésének támogatása kiegyensúlyozott nemek szerinti arányok mind a résztvevők, mind pedig az elhelyezkedőket illetően Felnőttképzésbe bevontak létszáma 2006-2007-ben: 15511 fő; ebből nő: 8642 (56%)
START plusz program elindítása 2007. július-2008. márciusa között a kártyát igénylők száma 473- ról 3974-re nőtt HEFOP 1.3: 40 év feletti inaktív nők munkaerő-piaci reintegrációja és felkészítése vállalkozás alapítására Probléma: a programok most zárultak, eredményeik még nem hozzáférhetők
3. Gyesen lévők mielőbbi újrafoglalkoztatásának ösztönzése 2005: gyesen lévők munkavállalásának engedélyezése a gyerek egyéves korától 2006: teljes munkaidőben is lehet dolgozni a gyes megtartása mellett, nemcsak részmunkaidőben Eredmény: 2007-ben a gyes mellett foglalkoztatottak száma 15%-kal nőtt 2005-höz képest (de arányuk így is csak 7,6%)
Miről beszéltem? Alacsony női foglalkoztatás okairól (szemléletbeli, gazdasági) A gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztetésének nehézségeiről és feltételeiről A vertikális és horizontális szegregációról, ill. annak következményeiről A munkanélküliségről, ill. a munkaerőpiacról való visszahúzódás megnyilvánulási formáiról Munkaerő-piaci válaszokról
Köszönöm a figyelmet!