LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Hasonló dokumentumok
LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

LENGYEL GAZDASÁG Budapest, Stefánia út 65. Tel.: , Fax: Új weboldalunk:

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom első 9 hónapja után :57:30

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban :47:02

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben :53:25

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a évi és a év eleji adatok alapján

Helyzetkép július - augusztus

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Helyzetkép november - december

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Helyzetkép május - június

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE Általános információk

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

Helyzetkép március április

Nógrád megye bemutatása

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS március

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

Helyzetkép augusztus - szeptember

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Helyzetkép szeptember október

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

HAVI MONITOR február. A vártnál nagyobb növekedés IV. negyedévében

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

XXV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-II. félév

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Helyzetkép december január

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

2.0 változat június 14.

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, április Gazdaságelemzés. Budapest, április FAGOSZ

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi tevékenységéről

MAGYARORSZÁG ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

MAGYARORSZÁG HUB KELET ÉS NYUGAT EURÓPA KÖZÖTT (Orosz-Ukrán-Magyar kereskedelmi kapcsolatok)

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, augusztus. Kiss Judit

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés december

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

GAZDASÁG LENGYEL MEZÔ. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

A turizmuspolitika aktuális kérdései

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

ÉAOP-6.2.1/K

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Bezuhant Magyarország versenyképessége

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

Átírás:

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2013/2 2013. december Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály www.budapest.trade.gov.pl cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 16. tel: 251 46 77, fax: 252 92 89 E-mail címünk: budapest@trade.gov.pl A lengyel gazdaság helyzete 2013. második félévben.................... 1 A lengyel-magyar kereskedelem 2013 második felében...................... 5 A mezőgazdasági- és élelmiszeripar a lengyel gazdaság védjegye......................... 8 Lengyel biotechnológiai szektor mai helyzete..... 9 Podlaski fehérnemű klaszter sikertörténete..... 11 Befektetési hírek.............................. 12 Krakkó Advent Új és befejezett infrastrukturális beruházások............ 14 Elérni a csillagokat a lengyel űrkutatás........ 16

A Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztálya saját standdal vett részt az Agromash Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállításon, a TFH Tetők, Falak, Homlokzatok és Épületenergetika Nemzetközi Szakkiállításon, a CONSTRUMA építőipari szakkiállításon a Beauty Fórum Kozmetikai Szakkiállításon az Ökoindustria Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállításon a BudaTransPack csomagolóipari és logisztikai Szakkiállításon

Információ 2013/december 1 A lengyel gazdaság helyzete 2013. második félévben Összefoglalás A GUS (KSH) adatai alapján a 2012-es évben a lengyel GDP 1,9%-kal növekedett az előző évhez képest. A legintenzívebben a külső kereslet járult hozzá a növekedéshez (2,1 százalékponttal). A GUS becslése szerint a GDP a 2013-as év harmadik negyedévében 1,9%-kal nőtt, valamint a 2013- as év három negyedév időszakában a brutto hazai össztermék reálértéke 1,1%-kal nőtt éves szinten. Az ipari termelés 2013 január-október időszakában 1,7%-kal nőtt. Ugyanakkor csak októberben 4,4%-al volt több az előző év azonos időszakához képest (szeptemberben 6,3%-kal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest). Az feldolgozó iparban január- október időszakban 1,7%-kal nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest. Az építő- és kivitelezési ipar termelése 14,4%-kal visszaesett január-október időszakában. Az esés a lengyel építőipar összes szegmensében volt tapasztalható. A CPI alapú infláció januároktóber időszakában 0,9% volt éves szinten. A leggyorsabban az alkoholos italok és dohányáru ára növekedett (3,5%-kal az előző évhez képest). Éves szinten 2013. első 10 hónapjában az értékesített ipari termelés árai 1,3%-kal estek vissza, az építőipari termelés árai pedig 1,8%- kal. Az átlagos foglalkoztatás a vállalkozói szektorban 2013. janu- ár-október időszakában 1,0%-kal visszaesett (5 490 ezer főre) az előző évhez képest. A munkanélküliségi ráta októberben ez év szeptember szintjét ért el (13,0%) és 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint 2012 év októberében. Ez év január-október időszakában az átlagos havi fizetés a vállalati szektorban 2,8%-kal nőtt éves szinten, nominálisan elérte a 3 788 zł-t. 2013 első tíz hónapjában a kiskereskedelmi eladás volumene 2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A GUS előzetes adatai alapján január-szeptember időszakában a lengyel export 6,3%-kal növekedett és elérte a 112,9 mld EUR-t. Ugyanebben az időszakban 1. táblázat A beáramló külföldi befektetések Lengyelországba a 2010-2013-as években (millió euróban) Év I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010 1 539 1 374 1 327 1 007-658 -1 256 192 843 804 1 785-659 4 261 2011 3 081 1 040 1 537 1 404-513 1 501 296 733 2 539 1 821 1 252 138 2012-252 -2 613 1 514 615 173 1 070 367 922 95 2 137 1 731-995 2013 966-460 -324 836 375-3 996 603-46 539 Forrás: NBP, előzetes adatok 2.táblázat Lengyel közvetlen befektetések kölföldön a 2012-2013-as években (millió euróban) Év I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012 412 3 980-3 605 709 147-527 373-256 -674-121 -1 012-68 2013 207-358 1 110-328 250 2 737 188-85 -1 364 Forrás: NBP, előzetes adatok 3. táblázat Az árváltozás (infláció) a 2011-2013 az években (%-ban) Év / hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az előző év azonos hónapjához képest 3,8 3,6 4,3 4,5 5,0 4,2 4,1 4,3 4,2 4,3 4,8 4,6 Az előző hónaphoz képest 1,2 0,2 0,9 0,5 0,6 0,4-0,3 0,0 0,1 0,7 0,7 0,4 Az előző év azonos hónapjához képest 4,1 4,3 3,9 4,0 3,6 4,3 4,0-0,3 3,8 3,4 2,8 2,4 Az előző hónaphoz képest 0,7 0,4 0,5 0,6 0,2 0,2-0,5 3,8 0,1 0,4 0,1 0,1 Az előző év azonos hónapjához képest 1,7 1,3 1,0 0,8 0,5 0,2 1,1 1,1 1,0 0,8 Az előző hónaphoz képest 0,1 0,0 0,2 0,4 0,1 0,0 0,3 0,3 0,1 0,2 Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 2011 2012 2013

2 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A LENGYEL GAZDASÁG EREDMÉNYEI A 2012-2013-AS ÉVEKBEN Témakörök Egység 2012 X 2012 X 2013 I-X 2013 2013 4 GDP dinamika 101,9 101,1 2,3 101,5 Teljes fogyasztás dinamika 101,0 100,7 2,3 101,1 Egyéni fogyasztás dinamika 101,2 100,4 2,3 101,1 Felhalmozódás dinamika 95,8 92,7 2,3 99,6 Bruttó állóeszközfelhalmozás dinamika 98,3 98,6 2,3 99,3 Árak A fogyasztási cikkek és szolgáltatások dinamika 103,7 103,4 100,8 100,9 101,2 árindexe. Az értékesített ipari termelés árindexe dinamika 103,3 101,0 98,7 98,7 98,6 Termelés 1 Értékesített ipari dinamika 100,8 A 104,7 104,4 101,7 102,5 termelés Építőipari gyártás dinamika 99,4 A 96,4 96,8 85,6 90,5 Fizetés Az átlagos havi fizetés a nemzetgazdaságban, többek között: - a vállalkozói szektorban Átlagos nyugdíj-és rokkantsági nyugdíj -nem mezőgazdasági dolgozók egészségbiztosítása zł 3 522 zł 3 728 3 718 3 834 3 789 zł 1 821 1 843 1 945 1 917 - egyéni őstermelők zł 1 055 1 083 1 147 1 121 Munkaerőpiac Átlagos foglalkoztatás a vállalati szektorban ezer fő 5 549 5 510 5 500 5 490 Nyugdíjasok és rokkant nyugdíjasok ezer fő 9 027 8 994 8 904 8 959 száma -nem mezőgazdasági dolgozók ezer fő 7 742 7 721 7 671 7 711 egészségbiztosítás - egyéni őstermelők ezer fő 1 286 1 273 1 233 1 248 Munkanélküliségi ráta (az időszak végére) % 13,4 12,5 13,0 13,0 13,8 Külkereskedelem (A GUS adatai alapján) Kereskedelmi mérleg mln euro -10 584-896 2,3-5 000 Export mln euro 143 456 112 946 2,3 150 600 Import mln euro 154 040 113 842 2,3 155 600 Forrás: Gazdasági Minisztérium 1 A 9 főnél többet foglalkoztató vállalatok esetén 2 Előzetes adatok 3 Január-szeptemberi adatok 4 DSA MG előrejelzés A az egész csoportra vonatkozik 1. ábra Értékesített ipari termelés az 2010-2013-as években (havi átlag 2010=100) Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 1 1 A GUS 2009 óta mutatja be a Lengyel Tevékenységek Osztályozása adatait (PKD 2007), az Európai Gazdasági Tevékenység Osztályozása alapján (NACE Rev. 2). Ezek az adatok nem hasonlíthatók össze a korábbi PKD 2004-el. (NACE Rev. 1) az import 0,3%-kal csökkent és 113,8 mld euro volt az értéke. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi szaldó -0,9 milliárd EUR volt (-8 mld EUR 2012. január-október időszakában) A lengyel export legnagyobb része Németországhoz került (25%), Nagy Britanniához (6,5%) és a Cseh Köztársasághoz (6,1%), import oldalról pedig Németország (21,4%), Oroszország (12,5%) és Kína (9,3%). Ez év január-október időszakában javult a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző év időszakához képest (-5,6 milliárd EUR, egy évvel korábban -13,7 mld EUR). 2013 első tíz hónapjában a lengyel Monetáris Tanács hat alkalommal változtatta meg a százalékpontot, 0,25 százalékponttal csökkentette őket (januárban, februárban, májusban valamint júniusban és júliusban) és 0,50 százalékponttal márciusban. Októberben a Monetáris Tanács nem változtatta meg a kamatlábat. 2013 január-október időszakában a złoty közepes mértékben gyengült az euróval szemben (0,04%) és erősödött a dollárhoz képest (2,9%) éves szinten. A beáramló külföldi közvetlen befektetések Ez év szeptemberében a közvetlen külföldi befektetések egyenlege Lengyelországban pozitív volt és elérte a 539 millió EUR-t. Ennek ellenére a mérleg januárszeptember időszakra vonatkozóan negatív volt az egyetlen tárgyi jellegű júliusi tranzakció miatt. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) októberben készült értékelésének alapján az elmúlt 4 év eredményeiben növekedés figyelhető meg. Közvetlen lengyel befektetések Külföldön 2013. szeptemberében a közvetlen lengyel külföldi befektetések egyenlege negatív volt, és -1,364 millió eurót tett ki (eszközök növekedése). Itt is voltak jelentős eredmény átértékelések.

Információ 2013/december Infláció A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 2013. októberében, 0,2%-kal nőttek az előző hónaphoz képest. Az áruk és szolgáltatások egyes csoportjai változatos árdinamikát mutat. A legnagyobb hatása a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexére ebben az időszakban a ruházati cikkek és lábbelik árának növekedése volt (3,5%-kal), a kommunikációval kapcsolatos díjak növekedése (2,8%- kal), valamint a lakhatás költségeinek növekedése (0,2%-kal), melyek 0,15 százalékponttal, 0,10 százalékponttal és 0,4 százalékponttak emelték az infláció mértéket. Csökkentek az árak a közlekedés (1,0%-kal), a rekreáció és kultúra (0,2%-kal) valamint az élelmiszerek (0,1%-kal) területén, előbbi 0,09 százalékponttal míg az utóbbi kettő 0,02 százalékponttal csökkentették az inflációt. Ipari termelés Az előzetes adatok szerint az értékesített ipari termelés árai (a 9 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetén) idén októberben 1,3%- kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, és 0,5%-kal, mint idén szeptemberben. Összehasonlítva az előző évhez képest, a legnagyobb árcsökkenés a bányászat és kőfejtés területén történt, 8,5%-kal, beleértve a fémtartalmú érc bányászatát 15,2%-kal, és a szén és lignit bányászatát - 5,7%-kal. Az építőipar árai idén októberben 1,5%-kal voltak alacsonyabbak, mint tavaly decemberben, és 1,7%- kal alacsonyabbak, mint tavaly. Az építőipari kivitelezés és termelés árai 2013. októberében 0,1%-kal voltak alacsonyabbak, mint az előző hónapban. A csökkenés az épületek építésénél figyelhető meg (0,2%). A szárazföldi- és vízi létesítmények kivitelezésének árai hasonló szinten voltak, mint az előző hónapban. 4. táblázat Munkanélküliségi ráta a 2011-2013-as években (%-ban) év/ hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011 13,1 13,4 13,3 12,8 12,4 11,8 11,8 11,8 11,8 11,8 12,1 12,5 2012 13,2 13,5 13,3 12,9 12,6 12,4 12,3 12,4 12,4 12,5 12,9 13,4 2013 14,2 14,4 14,3 14,0 13,5 13,2 13,1 13,0 13,0 13,0 Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 2. Ábra. Munkanélküliségi ráta 2012-2013-as években Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) Regisztrált munkanélküliek (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (%) 5. Táblázat Munkanélküliségi ráta 2013 szeptember végén Vajdaság Munkanélküliségi ráta (%) Lengyelország 13,0 dolnośląskie 12,8 kujawsko-pomorskie 17,4 lubelskie 13,7 lubuskie 15,1 łódzkie 13,7 małopolskie 11,2 mazowieckie 10,9 opolskie 13,8 podkarpackie 15,6 podlaskie 14,5 pomorskie 12,9 śląskie 11,0 świętokrzyskie 15,8 warmińsko-mazurskie 20,6 wielkopolskie 9,3 zachodniopomorskie 17,0 Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 6.Táblázat Az átlagos havi bruttó fizetés a vállalati szektorban 2011-2013 ( PLN) Év / hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011 3392 3422 3634 3598 3484 3600 3612 3591 3582 3617 3682 4012 2012 3666 3568 3771 3720 3618 3754 3700 3686 3640 3718 3780 4112 2013 3680 3709 3833 3830 3700 3809 3830 3760 3771 3834 Forrás: Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) 7. Táblázat. Havi középárfolyam 2012-2013 (PLN) Év / hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1 USD 3,388 3,161 3,132 3,173 3,347 3,439 3,406 3,302 3,215 3,167 3,224 3,123 1 EUR 4,378 4,184 4,137 4,176 4,288 4,307 4,110 4,091 4,131 4,109 4,135 4,094 1 USD 3,114 3,110 3,206 3,182 3,215 3,251 3,269 3,177 3,170 3,070 3,100 1 EUR 4,137 4,173 4,158 4,141 4,176 4,286 4,276 4,229 4,240 4,191 4,188 Forrás: NBP 2012 2013 3

4 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A speciális szaképítések árai viszont emelkedtek (0,1%-kal). Az év januároktóber időszakában az építési és kivitelezési termelés 14,4%-kal volt alacsonyabb, az előző év azonos időszakához képest. Munkanélküliség 2013 októberében szeptemberhez képest kismértékű csökkenés volt tapasztalható a munkanélküliek számában, a munkanélküliségi ráta továbbra is ugyanazon a szinten áll, míg tavaly októberhez viszonyítva növekedés volt tapasztalható mind a munkanélküliek számában és a munkanélküliségi rátában. Több mint egy hónappal korábban, de kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt a z újonnan regisztrált munkanélküliek száma. A munkaügyi hivatalok több főt töröltek a nyilvántartásból, mint szeptemberben és tavaly októberben. 2013 októberének végére a munkügyi hivataloknál kevesebb új munkahelyet jelentettek be, mint az előző hónapban, de többet az előző év azonos időszakához képest. A regisztrált munkanélküliek száma a munkaügyi hivatalok adatai alapján 2013 októberének végére 2075,2 ezer főt tett ki (ebből 1080,0 ezer nő), ez 8 ezer fővel kevesebb, mint az előző hónapban. Éves szinten nőtt 80,3 ezer fővel (2012 azonos időszakában a növekedés 15,9 ezer fő volt, azaz 0,8%-kal). 8. Táblázat. Alapvető NBP kamatlábak Kamatláb Kamatláb Érvényes Referencia kamatláb 2,50% 2013-07-04 Lomberd kamatláb 4,00% 2013-07-04 Depozit kamatláb 1,00% 2013-07-04 Rediszkont kamatláb 2,75% 2013-07-04 Kötelező tartalék - a złotyban és egyéb valutában a bankszámlán tartott összeg, értékpapírkibocsátásból származó összeg Forrás: NBP 3,50% 2010-12-31 Az átlagkereset Az átlagos havi fizetés a vállalati szektorban 2013 októberében 3,834.17 PLN volt, bónuszok nélkül 3833,84 PLN. Valutaárfolyam A Lengyel Nemzeti Bank adatai alapján 2013. novemberében a dollár értéke 3,09 PLN, az euróé pedig 4,20 PLN.

Információ 2013/december 5 Lengyel-magyar kereskedelem 2013-ban Magyarország az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Lengyelországnak, azonban a lengyel áruforgalom Magyarországgal az elmúlt öt évben csökkent. 2012-ben a magyar piac a 11. helyen volt a lengyel export részvételben 2,4%-kal (a 2008- as válság előtt 2,8%-kal), és a 16. helyen állt az importban 1,6%- kal (2008-ban 1,8%-kal). A lengyel export csökkenése a kereskedelmi forgalom relatív lassú növekedésének tudható be. A 2008-2012-es években a lengyel export Magyarországra emelkedett 7,4%- kal, míg átlagosan 23,4%-kal. Azonban a Magyarországról származó import 0,5%-kal csökkent, átlagosan 8,1%-kal nőtt. A folyó évben megújulás tapasztalható a Magyarországra történő lengyel exportot illetően. A tavalyi 0,9%-os csökkenés után, az idei három negyedév után 10,7%-kal növekedett az értéke, közel 2,9 milliárd euróra. A magyar export Lengyelországba 1.885,2 millió EUR-t tett ki az idei három negyedév után, ami 0,4%-kal alacsonyabb 2012 azonos időszakához képest (2012-ben 6,3%-os csökkenés volt tapasztalható a magar exportot Lengyelországba illetően). Az idei három negyedév után a kereskedelmi mérleg egyenlege pozitív volt Lengyelország számára mintegy 290 millió euróval és közel 1 milliárd euróra nőtt. A Magyarországra történő lengyel export strukturája Az idei év három negyedév után a főbb lengyel exportcikkek Magyarországra a következők: gépipari termékek (40,4%), vegyipari termékek (15,9%), kohászati termékek (14,5%) Meghatározó a gépipari termékek kereskedelme, mely 4,9%-kal nőtt (nem egészen 1,2 milliárd euróra), amelynek egyébként csökkent a részesedése a lengyel export piacon 2,3 százalékponttal (40,4%-ra). Csökkent a gépek és elektromos berendezések jelentősége a domináns exportcikkek között, 13,4%-kal, mintegy 510 millió euro-ra (17,8%-os 1. Táblázat Lengyel- magyar áruforgalom a 2008-2012-es években 2008 2009 2010 2011 2012 Lengyelország mln EUR 116 243,8 98 218,0 120 373,1 136 693,9 143 456,1 összesen dinamika 114,1 84,5 122,6 113,6 104,9 Export mln EUR 3 230,1 2 654,8 3 404,1 3 501,9 3 469,5 Magyarországra dinamika 109,1 82,2 128,2 102,9 99,1 részesedés 2,8 2,7 2,8 2,6 2,4 2008 2009 2010 2011 2012 Lengyelország mln EUR 142 447,9 107 528,9 134 188,4 152 568,4 154 040,2 összesen dinamika 118,3 75,5 124,8 113,7 101,0 Import mln EUR 2 526,4 2 010,2 2 332,8 2 683,1 2 513,4 Magyarországról dinamika 99,6 79,6 116 115 93,7 részesedés 1,8 1,9 1,7 1,8 1,6 2008 2009 2010 2011 2012 Lengyelország Saldo összesen mln EUR -26 204,1-9 310,9-13 815,3-15 874,5-10 584,1 Magyarországgal 703,8 644,6 1 071,3 818,8 956,1 Forrás: Gazdasági Minisztérium a GUS adatai alapján

6 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály volt a részesedésük a lengyel exportban az előző évi 22,8%-hoz képest), valamint a kazánok, gépek és mechanikus berendezések 7.4%-kal is csökkent, mintegy 280 millió euro-ra (9,7%-os részesedés, ami tavaly11,6% volt). Másfelől jelentősen megnövekedett a Magyarországra exportált járművek és ezek alkatrészei, tartozékai, ami mintegy 60%-os növekedést produkált 255 millió euro-ra (8,9%-os export részesedés, szemben a tavalyi 6,2%-kal). A vegyipari termékek exportjának értéke a magyar piacra az első három negyedév után kb. 455 millió eurót tett ki, ami 13,6%-kal magasabb az előző évhez képest. Ez a dinamikus bővülés az alábbi termékek gyors export bővülésének eredménye. műanyag és abból készült termékek 11,6%-kal, 135 mln euro-ra (4,7% -os részesedés az exportból); kaucsuk és az abból készült termékek 20,5%-kal, 96 mln euro-ra (3,3%-os részesedés az exportból) illóolajok, rezinoidok, illatszerek, szépség-és testápoló készítmények 20,6%-kal, majdnem 70 mln eurora (2,4%-os részesedés az exportból). A kohászati termékek exportja dinamikusan növekedett a három negyedév után - 15,5%-kal, 415 millió euro-ra. A legfőbb termékek: réz és rézből készült termékek (6,3%-os részesedés), vas, öntött vas és acél (3%-os részesedés), az előbbi a vizsgált időszakban mintegy 8,5%-kal, utóbbi pedig 22%-kal. A lengyel export Magyarországra listában a legfontosabb pozíciókat (összesítve 4 számjegyű CN-kód) a 2013. január-szeptember időszakban az alábbi termékek uralják: 1. felvételére alkalmas készülék, tévékészüléket, monitorok és projektorok (CN 8528) 7,1%; 2. rézdrót (CN 7408) - 4,5%; 3. gépjármű alkatrészek és tartozékaik (CN 8708) 4,6%; 4. átviteli és vevőkészülék, mobiltelefon-, rádió-vagy televízió, televíziós kamerák, videokamerák, digitális fényképezőgép (CN 8529) 3,8%; 5. különböző személy- és áru szállító vagonok, vasúti vagy villamosvágányra(cn 8603) majdnem 3,5%. A Lengyelországba Magyarországról történő import strukturája Hasonlóan az export oldalhoz a lengyel import Magyarországról legnagyobb részét az elektromechanikai termékek teszik ki, amelyek behozatala az első három negyedévben után a tavalyihoz hasonló szinten maradt (emelkedett 0,1%-kal 745 millió euro-ra), 39,6%-os volt a részesedése. Ezen termékcsoporton belül a kazánok, gépek és mechanikus berendezések (14,1%-os részesedés), valamint a gépek és elektromos berendezések (13,7%-os részesedés), behozatala csökkent 0,8%-kal valamint 10,6%-kal. Másrészt, mint az exportban, az import területén is nőtt a járművek és ezek alkatrészei és tartozékai termékcsoport részesedése 13,1%-kal 175 millió eurora (9,3%-os részesedés). Szintén fontos helyen szerepelnek a Magyarországról importált vegyszerek, valamint az agrárés élelmiszeripari termékek. A vegyszerek importjának értéke az első három negyedévben 530 millió euro volt, ami 4,6%-kal több az előző év azonos időszakához képest, így a teljes importból való részesedését 28,2%-ra növelte 26,9%-ról. A legnagyobb részét a műanyag és az abból készült termékek (11,3%-os részesedés), valamint a gyógyszerek (8%), teszik ki, előbbi 9,2%-kal nőtt, utóbbi pedig 10,3%-kal. Viszont az élelmiszer-termékek importja csökkent 2013 januárszeptember időszakában 12,1%-kal, 0,2 milliárd euro-ra, amely a teljes import 11,1%-át jelenti. A Magyarországról Lengyelországba történő import domináns termékei (összesítva 4 számjegyű CN-kód), 2013 első három negyedévében a következők: 1. gyógyszerek (CN 3004) 7,6%; 2. felvételére alkalmas készülékek, tévékészülékek és projektorok (CN 8528) 6,4%; 3. gépjármű alkatrészek és tartozékaik (CN 8708) 4,2%; 4. személygépkocsik (CN 8703) 4,1%; 5. belső égésű motorok használatához szükséges alkatrészek (CN 8409) 3,2%. Közvetlen lengyel-magyar külföldi befektetések A Lengyel Nemzeti Bank adatai alapján 2012-ben a magyar tőkeáramlás Lengyelországba, elérte a 183 millió EUR szintet. Becslések szerint a Lengyelországban befektetett magyar tőke teljes értéke 2012 végére 939 millió eur tett ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2011 végén 132 vállalat működött Lengyelországban magyar tőke részvételével, melyek többsége (101) kevesebb mint 9 főt foglalkoztató vállalakozás. A külföldi befektetések értéke ezen cégek által, nem a Lengyel Nemzeti Bank mérése alapján, 550,5 mln PLN-t tett ki, ez 0,33%-os részesedés a teljes külföldi tőkéből. Ebben az időszakban a lengyel piacon 12 olyan cég volt jelen, amely befektetésének értéke több, mint 1 mln USD. A magyar cégek Lengyelországban főként a vegyipar, gyógyszeripar és élelmiszeripar területén vannak jelen.

Információ 2013/december A legnagyobb magyar befektetés Lengyelországban a Richter Gedeon megvásárolta a privatizált lengyel Polfy Grodzisk vállalatot. Továbbá a lengyel piacon tevékenykedik a Dunapack csomagolóipari magyar gyártó, valamint a TriGranit építőipari fejlesztő cég kivitelezte a kereskedelmi-szolgáltatásiirodaközpontot: Silesia City Center Katowicében és a Bonarka City Center Krakkóban. A 2012-es évben Magyarország 207 mln EUR értékű közvetlen lengyel befektetést vonzott. Követelések tekintetében a lengyel közvetlen külföldi befektetések Magyarországon 2012 végén elérték a 483 mln eurót, ami kevesebb, mint a magyar beruházások összesített értéke Lengyelországban. A lengyel befektetések Magyarországon főként az élelmiszer, IT és a gyógyászati szolgáltatások területén összpontosulnak. 7 A legnagyobb lengyel befektető Magyarországon a Maspex, amely megvásárolta az alábbi márkákat: Olympos (gyümölcslevek), Plussz (vitaminok), Apenta (ásványvíz). A kötszergyártás területén a legnagyobb résztvevő a Toruń-i Kötszer Gyár (Torunskie Zaklady Opatrunkowe). Az utóbbi időben a TETA lengyel IT cég többségi részesedést vásárolt a magyar VT-Soft vállalatban. A Mercator Medical is képviseletet nyitott. Saját céget alapított a Rafako vállalat. Továbbá sikeresen befektettek Magyarországon: Mlekovita, CCC és ABC Data. Magyarország fontos piac a PESA Bydgoszcz számára is, amely 2012-ben 9 darab Swing alacsony padlós villamost adott el Szeged városának.

8 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály A mezőgazdasági- és élelmiszeripar a lengyel gazdaság védjegye A mezőgazdasági-és élelmiszeripari szektor a vezető exportágazat a lengyel gazdaságban. Ezen a területen van esélyünk a konkurencia nélküli vezető szerepre nem csak Európában, ehhez meg kell tanulnunk a gazdasági patriotizmust illetve új versenymodellt kell követnünk, mely az együttműködésen alapul- ezekkel a mondatokkal nyitotta meg Janusz Piechociński a VI. Élelmiszeripari és Kereskedelmi Fórumot, amely 2013. november 5-én került megrendezésre Varsóban. Piechociński miniszerelnökhelyettes kiemelte, a gazdasági patriotizmus szükségességét Lengyelországban, valamint annak jótékony hatását gazdasági feljődésre. Ma már nehéz definiálni a lengyel terméket, hiszen a gyártás elemei, a munka és az összetevő termékek a világ különböző pontjairól érkeznek. Célunk, hogy termelőinknek legyen egy saját védjegye, hogy a lengyel márkák és szolgáltatások bárhol a felismerhetőek legyenek a világontette hozzá. A miniszerelnök-helyettes továbbá a lengyel mezőgazdasági kutatók és tudósok támogatását ösztönözte. A képzett szakemberek hozzájárulnak az innovációhoz és versenyképességhez a nemzetközi piacokon is-mondta Piechociński. Hozzátette többek között, hogy a cél gazdasági szabadság növekedése és a lengyel kereskedelem struktúrájának átalakítása- Jelenleg a kereskedelem 3/4 része az EUban koncentrálódik, amely a világ GDP-jének 1/4-ét termeli. Ezen szerenténk változtatni. Az európai exportnak 50%-ot kell szánni és szintén 50-et a világ többi részére.- mondta a Miniszterelnök-helyettes. Megerősítette, hogy 2012 decembere óta a lengyel ipar és mezőgazdaság intenzív promóciója zajlik. Új piacok enyerése és a nemzetközi együttműködés bővítése a célunk, a Go China és Go Africa programok keretében-mondta. Folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal való kereskedelem megerősítéséről is-tette hozzá. 2013 január-augusztus időszakában a mezőgazdaségi- és élelmiszeripari termékek külföldi eladásának értéke 12,6 milliárd eurót tett ki, ez 12,7%-os növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest. 2013 január-augusztus időszakában a főbb lengyel exportcikkek: dohány-, baromfi-, sertés-, csokoládé és csokoládés termékek, marha, péksütemények és cukrászsütemények (kekszek, ostyák, stb), sajt és túró, gabonapelyhek, gyümölcslevek (főként almalé), cukorszirup, alma, füstölt hal (különösen lazac), feldolgozott és tartósított húsok, fagyasztott gyümölcsök és a feldolgozott és konzerv halak. A fenti áruk export értéke mintegy 55%-a teljes lengyel agrár-és élelmiszeripari exportból. 2014-ben a Lengyel cégek a budapesti SIRHA kiállításon is bemutatják termékeiket.

Információ 2013/december 9 A lengyel biotechnológiai szektor potenciálja: 100 kutatóintézet, több mint 2800 tudós A központi piaci tervezés megszűnése új lehetőségeket adott a kis-és közepes vállalkozásoknak, amelyek jelenleg nagyon fontos pillérei a lengyel gazdaságnak. A fejlődés megfigyelhető volt a life science szektorban is. 1990 előtt, alig voltak működő biotechnológiai vállalatok Lengyelországban. Mára a helyzet jelentősen javult. Jelenleg több mint 70 biotechnológiai vállalat működik Lengyelország területén, és több mint 140 gyógyszeripari cég. Érdekes, hogy biotechnológiai cégek több mint a fele az elmúlt 5 évben alakult. Ez mutatja a bioszektor gyors növekedési dinamikáját. A lengyel biotechnológiai cégek kb 15%-a az úgynevezett Core biotech csoporthoz tartozik, azaz alapvető biotechnológiával foglalkozik. Ezen vállalatok legalább 50%-ának tevékenységi köre a kutatás- fejlesztés. Ezen vállalatok alapvető biotechnológiai kutatásokra összpontosítják tevékenységüket, a céljuk elsősorban új, innovatív biotechnológiai eredmények elérése. Ezen vállalatok DNS rekombinációs technológiát, molekuláris biológiát, sejtbiológiát használnak az új orvosi terápiák. Észrevehető változások történtek a gyógyszeripari ágazatban. A nagy lengyel vállalatok, látva a biotechnológia szerteágazó területeiben rejlő potenciált, nyitottak a külföldi cégekkel való együttműködések felé. Sok gyártó, amely hosszú ideig kizárólag generikus gyógyszerek és étrend-kiegészítők gyártása specializálódott, elkezdett befektetni a biotechnológiai kutatás-fejlesztésbe. A molekuláris biológia és génmanipuláció által kifejlesztett terápiák egyre nagyobb szerepet játszanak a modern orvostudomány területén. Az új generációs biotechnológiai gyógyszerek dinamikus fejlődése és a személyre szabott orvoslás annak köszönhető, hogy a vállalatok sikereket érnek el a life science szektorban. Lengyelországban több mint 100 kutatóintézet, több mint 2800 biotechnológiai és orvosbiológiai kutatásokra szakosodott tudós dolgozik a fejlesztéseken. Érdemes megjegyezni, hogy ezen projektek több mint 70%-a innovatív egészségügyi alkalmazások kifejlesztésével folglkozik az. Ezek alapján megállapítható, hogy a lengyel biotechnológia ipar dinamikusan fejlődik. A vállalatok fejlesztéseikkel új munkahelyeket teremtenek. Számos vállalat új épületeket és termelési létesítményeket hoz tevékenységi körének szélesedése során. A lengyel vállalatok és tudományos intézmények által végzett kutatási projektek értéke a becslések szerint több mint 2,5 milliárd PLN. A projektek mintegy 85%-a az Innovatív Gazdaság Oeperatív Programjának társfinanszírozásával jött létre. 2014. májusában kerül megrendezésre BioForum Łódz-ban. Ez az esemény már régóta támogatja a life science szektorban működő közép-európai vállalatokat, melyek jelentősen hozzájárulnak az ágazat fejlődéséhez. A rendezvény célja, hogy elősegítse a régióban működő vállalatok együttműködését, hogy a jövőben Közép-Európában valamint a nyugat-európai országokban is hasonló sikereket érhessenek el. További információ: www.bioforum.pl Biofórum Budapesten 2013 májusában Budapest a Közép-Európa biotechnológiájáról folytatott vita központjává vált. Az eseményre Janusz Piechociński miniszterelnökhelyettes, gazdasági miniszter fővédnöksége mellett került sor. Az immár 12. alkalommal megtartott BioFórumot elsősorban a közép-európai régió innovatív biotechnológiai cégei és a tudományos közösség számára rendezik, ahol nemcsak megvalósítják a kutatás-fejlesztési projekteket, de érdekeltek azok kereskedelmi forgalom-

10 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály ba hozatalában is. A vásár célja a biotechnológiai alapú biobusiness fejlődésének elősegítése, valamint a biotechnológiai projektek megvalósításával és laboratóriumi infrastruktúrával foglalkozó szereplők közötti üzleti hálózat létrehozása volt Európának ezen a részén. A 2013 budapesti BioFórum vásár a Bio-Tech Consulting Kft. és a Magyar Biotechnológiai Szövetség közös projektje volt. A fórum első napján a lengyel és a magyar biotechnológiai szövetségek (a PBA és a HBA) megállapodást írtak alá. A megállapodást Tadeusz Pietrucha és Duda Ernő, a szövetség két elnöke látta el kézjegyével. A megállapodás keretében a felek elkötelezték magukat a biotechnológia számára kedvező környezet megteremtése céljából való kölcsönös együttműködés, valamint azon törekvések mellett, amelyekkel felhívják a biotechnológiai világcégek fi gyelmét a közép-európai piacra. A megállapodás aláírása a régió pozícióját is erősíti az egyéb LifeScience piacokkal való versenyben.

Információ 2013/december 11 A Podlaski Fehérnemű Klaszter (SPKB) sikertörténete A Podlaski Fehérnemű Klasztert (SPKB) 2008-ban alapították, a Podlaskie vajdaság vállalakozásainak közös kezdeményezésére. A klaszter a kelet-lengyelországi fehérnemű gyártó cégek szövetsége, melyek magas pozíciót éredemeltek ki mind a hazai és külföldi fehérnemű piacon. Az SPKB-t az alábbi 7 gyártó cég alapította, Ava, Axami, Gaia, Gorteks, Kinga, Kostar, Mat és egy forgalmazó vállalat, a Kontri. Klaszter célja, hogy összekösse és támogassa a tagvállalatokat, minden gyártó számára stabil partnerkapcsolatok, innováció és hasznon növekedési lehetőségek biztosítása. A Podlaski Fehérnemű Klaszter törekedik a folyamatos fejlesztésekre, közös kutatások és projektek lebonyolítására melyek célja a versenyképesség növelése, a régió fehérnemű iparának fellendítése, és a nemzetközi piacokon való hatékony megjelenés. 2011 óta van forgalomban a Klaszter első, közös, női fehérnemű kollekciója, a Silver Collection, amely a nők egészségének és kényelmének érdekében kifejlesztett innovatív technológiával a Trevira Bioactive -al készült. A technológia jellemzője, hogy a szálakba ágyazott ezüst ionok meggátolják a baktériumok elszaporodását, és állandó frissesség érzést biztosítanak. A fehérnemű gyártásához felhasznált anyagok teljesen biztonságosak, nem okoznak allergiát. Silver Collection az alábbi gyártóknál elérhető: Ava, Axami, Gaia, Gorteks, King, Kostar, Mat. A Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség közreműködésének köszönhetően, a klaszterhez tartozó cégeknek lehetőségük nyílik termékeiket bemutatni a legrangosabb nemzetközi és hazai szakkiállításokon. A Podlaski Fehérnemű Klaszter részt vett a Mode City és a Salon International de la Lingerie kiállításon Párizsban. További információ a Podlaski Fehérnemű Klaszter tevékenységéről és a tagvállalatokról az alábbi honlapon: www.spkb.com.pl

12 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Befektetési Hirek 18 ezer munkahely a PAIiIZ (Lengyel Információ és Befektetési Ügynökség) beruházásoknak köszönhetően December elejéig 49 befektető döntött úgy, hogy befektetését Lengyelországba helyezi. Ez összesen 82,4 mln eurós értéket és 18 073 munkahelyet jelent. A legtöbb beruházás, melyben az Ügynökség közreműködött, az Egyesült Államokból származik, ez 43 projektet jelent, amelyek értéke 927,25 mln euro, ami a jövőben 6959 munkahelyet fog létrehozni. Ezt követi Németország, ahonnan 26 beruházási projekt érkezett 518,1 mln euro értékben, ez 4947 munkahelyet jelent. A harmadik helyen Kína áll (11 projekt, 300 mln euro értékben, 2885 munkahellyel). 10 befektetés érkezik továbbá Nagy Britanniából, Japánból és Dél-Koreából. A szektorokat tekintve az első helyen az autóipar áll 33 projekttel 1326 millió euró értékben, 9226 munkahellyel. A BPO (Business Process Outsourcing) szektor (33 projekttel, 25,7 millió euro, 7200 munkahely), a kutatás- fejlesztés szektor (15 projekt, 22,54 millió euró, 1504 munkahely). Végül az élelmiszeripar (11 projekt) és repülőipar (9 projekt). Jelenleg a PAIiIZ 161 befektetési projektet vezet, 4009,49 millió euró értékben, mely a jövőben 30 730 új munkahelyet jelent. Lengyelország egyre magasabb helyen szerepel a Világbank Doing Business rangsorában. Lengyelország elnyerte a Világbank elismerését, miszerint 10 helylyel lépett feljebb a Doing Business rangsorban, jelenleg a 45. helyen áll. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is támogassuk az üzleti környezet fejlesztését- mondta a miniszterelnök-helyettes Janusz Piechociński a Világbank jelentésének közzététele után, amely 2013. október 29-én jelent meg. Janusz Piechociński miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy Lengyelország évek óta élen jár a gyorsan változó barátságos üzleti környezet tekintetében a vállaltok számára. A minisztériumi üzleti tevékenységet elősegítő intézkedések évről évre hozzájárulnak az üzleti környezet fejlődéséhez- mondta miniszterelnök-helyettes. A Gazdasági Minisztérium folyamatosan kezdeményezéseket indít az üzleti környezet további javítása érdekében, e célból újraértelmezik a szabad gazdasági tevékenység törvényt és elemzik a közbeszerzési rendszer hatékonyságát. A Világbank Doing Business 2014 idei, tizedik alkalommal elkészített jelentése szerint, melyben 185 ország kerül tanulmányozásra az üzleti tevékenység céljából történő letelepedés törvényi feltételei szerint. A jelentés kidolgozásánál figyelembe veszik a külföldi befektetők befektetési döntéseit is az adott országban. A Procter&Gamble munkahelyeket teremt Varsóban A P&G új beruházásokat tervez Lengyelországban. A varsói PAIiIZ segítségével kerül megvalósításra az Európai Tervezési és Logisztikai Központ, amelyben 500 ember fog dolgozni. A döntést a december 5-én tartott sajtótájékoztatón jelentették be, egy újonnan megnyílt Központban. A konferencián bejelentették egy felelős átfogó menedzsment létrehozását mind a 100 országára vonatkozóan. Megnyitottuk a következő tervezési és logisztikai központunkat. Ez egy újabb mérföldkő, de nem az utolsó - mondta Werner Geissler, a Global Operations Alelnöke. Nem véletlenül választottuk Lengyelországot a beruházás helyszínéül, Varsó optimális az új Centrum számára, a már meglévő P&G befektetések mellett, közel van a többi piachoz, kedvező befektetési feltételekkel és jól képzett munkaerővel rendelkezik- hangsúlyozta Yannis Skoufalos ( P & G Global Product Supply)- Büszkén jelentjük be, hogy visszatérünk a lengyel piacra- tette hozzá. A P&G jelenleg kb. 3500 főt foglalkoztat, az új Európai Tervezési és Logisztikai Központban pedig további 500 főt vesznek fel. A Procter & Gamble fontos befektetője és partnere a lengyel gazdaságnak. Nagyra értékeljük azokat a befektetési vállalkozásokat, melyek több ezer munkahelyet teremtenek

Információ 2013/december hazánkban. Az új beruházások megerősítik a vállalatok elkötelezettségét Lengyelország felé- mondta Monika Piątkowska, a PAIiIZ Alelnöke -A P & G egy nagy munkaadó, és én, mint nő értékelem továbbá a vállalat esélyegyenlőségi politikáját is tette hozzá. A P&G közel 20 éve van jelen Lengyelországban. Ezalatt az idő alatt kb. 4 milliárd zł fektettek be és több, mint 3000 munkahelyet teremtettek. A cégnek 4 gyára található Lengyelországban, melyek több mint 100 országba exportálnak. A Központi Iroda, összefogja a többi irodát és üzleti szolgáltató központot is tartalmaz. A Lengyel vajdaságok befektetési vonzereje A PAIiIZ bemutatja régiók befektetési vonzerejéről szóló aktuális tanulmányt. Mazóvia még mindig a legvonzóbb régió, de a többi tartomány is kezd felzárkózni. A tanulmányból kiderül, hogy hazánk beruházási térképe nem változott jelentősen az utóbbi évben. Azonban csökkent a távolság a legvonzóbb terület, azaz Mazóvia és a többi lengyel tartomány közöt. Az utóbbi időben jelentősen nőtt a Kárpátaljai és Lubusi vajdaságok beruházási attraktivitása, a szerkezetátalakításnak, az infrastrukturális fejlesztéseknek és a légiközlekedés fejlődésének köszönhető. A tanulmány egyik fő következtetése a vidéki területek vonzerejének megfigyelhető növekedése, amit az elmúlt három évben nagyon jól ki is használtak. Meggyőződésem, hogy a következő három év is gyümölcsöző lesz- hangsúlyozta Hanna Godlewska a varsói Közgazdasági Egyetem professzora és a Lengyel régiók befektetési vonzereje című tanulmány szerzője. A tanulmány szerint a nyugati tartományoknak jelentősen nőtt a befektetési vonzereje. Ebben szerepe van Németország közelségének is. - Varsó sokkal távolabb van innen, mint Berlin, ami csak 100 km. A kiépített közlekedési folyosók kétségtelenül elősegítik a beruházásokat a területen, és hozzájárulnak a régió fejlődéséhez- mondta Witnica polgármestere (Lubusi vajdaság) amikor 2010-ben elnyerték az önkormányzatok versenyében a PAIiIZ Arany medált. 13 Lengyelország, mint logisztikai központ Lengyelország Európa szívében helyezkedik el, ami kétség kívül megerősíti pozícióját Közép-és Kelet-Európában a logisztikai és disztribúciós versenyben. Lengyelország, mint logisztikai központ címmel tartott konfereciát a PAIiIZ székhelyén, és a londoni Lengyel Nagykövetségen 2013. november 26-27-én. Az Amazon által Lengyelországban megépített három logisztikai központnak köszönhetően jelentősen nőtt az ország pozíciója ezen a területen. A konferencián jelen volt Tim Collins, az Amazon londoni igazgatója, aki elismerte Lengyelországot, mint kedvező helyszínt a logisztikai műveletek számára, hangsúlyozva gyorsaságot, hatékonyságot, és az aktivitást valamint a helyi hatóságok segítőkészségét és a lengyel munkamorált. Nagyra értékelte továbbá a közlekedési hálózatok gyors fejlődését, hogy Poznanból Berlinbe hamarabb eljut, mint az Amazon Nyugat-Németországban található elosztó központjából.

14 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Új és befejezett infrastrukturális beruházások Átadták a forgalomnak az A4-es autópálya Rzeszów és Dębica közti szakaszát Használatba vehették a sofőrök az A4-es autópálya 37 kilométeres, Kárpátaljai szakaszát. Ezek a következő kilométerei a Kárpátaljai gyorsforgalmi útnak, melynek teljes szakasza várhatóan 2014 végére készül el. A most átadott szakasz két része: Dębica- Kelet-től Nyugat-Rzeszówig valamint Nyugat- Rzeszów-tól Észak-Rzeszów-ig tart. Az építkezést utolsó szakaszát a Dębica Pustynia csomópontot egy hónappal az előírt időpont előtt befejezték (2013. de cember 4.). Az A4-es egy alternatív csatlakozási lehetőséget biztosít a nemzetközi szinten is kulcsfontosságú 4-es számú főúthoz. Az autópályán közlekedve időt spórolhatunk, hiszen Dębica-ból Rzeszów-ba kürölbelül 20 perc alatt juthatunk el. A most átadott A4-es útszakasz átveszi a tranzitforgalom jelentős részét a lakott területen áthaladó 4-es főúttól, így annak területén javul az útbiztonság különösen a kerékpárosokat és gyalogosokat illetően. Továbbá csökken a környék légszennyezettsége is, valamint jelentős befolyást gyakorol az elszegényedett keleti területek gazdasági fellendítésére. A sofőrök akik Krakkóba keletfelől érkeznek választhatnak: hogy a régi 4-es úton mennek, vagy az új autópályán nemcsak Krakkó- Tarnów-ig juthatnak el, hanem tovább Dębica Rzeszów-ig. Tarnów és Dębicą között a 4-es számú főúton is lehet közlekedni. Áthaladva az 1288R kerületi úton, mely egy körforgalom után a Dębica Kelet és Rzeszów csomópontban folytatódik. Az A4-esen közlekedők elmehetnek a Sędziszów DK4 csomópont irányába, az Észak-Rzeszów-i csomópont (DK9) és a Kelet-Rzeszów-i csomópont irányába (DK 19 és S19). Dębica Keleti Csomópont A Dębica Keleti Csomópont (Pustynia területén) az A4 Tarnów észak kelet-dębica GDDKiA (Országút és Autópálya Főigazgatósága) Krakkó vonal építése keretében megvalósuló projekt. Az autópálya ezen része részben Małopolksie, részben a Kárpátaljai vajdaságban található. A szerződést 2013. Május 7-én írták alá Krakkóban, a Heilit - Woerner Budowlana Sp. z o.o. és a Budimex S.A cégekkel. Az új vállalkozó vállalja,hogy 18 hónap alatt befejezi a munkát (a téli időszakban is). Az első szakasz Kamień Milowy, amely a Dębica Pustynia területén kerül kivitelezésre 2013. december 4-ig. A4 Dębica Kelet Rzeszów Nyugat Az A4-es autópálya ezen szakaszának 32,74 km-es hossza lesz, útbiztonsági és környezetvédelmi felszerelésekkel. Többek között hozzá épül majd a Sędziszów autópályadíj fizető állomás I. II. És III. Típusú szolgáltatási terület. Ujjáépül továbbá 2 vidéki, 8 megyei és 12 önkormányzati közúthálózat. Valamint összesen 43 építmény társul hozzá: 6 autópályahíd, az állatok számára átjárással 12 viadukt, 11 felüljáró, 3 hegyi átjáró a nagyobb állatok számára, 2 átjáró a közepes méretű állatok számára, 9 hid közutak és megyei utak felett. Továbbá 59 keretes áteresz, 30 köríves áteresz és 490 cső áteresz. Az autópálya építése környezetkímélő szempontok szerint történik. Számos eszköz kerül beépítésre a környezet és élővilág védelmében. Az állatok számára készült felüljáró anyaghasználatában is illeszkedik az állatok méretéhez. Az átjáró 119m hosszú és 96m széles (egy standard focipálya mérete 105mx68m), ennek felépítéséhez 23 891m3 betont és 2 781 475 kg acélt használtak fel. Az autópályához tartoznak esővíz tározó és elvezető rendszerek, zárt és nyílt csatornák és árkok, valamint pihenőhelyek az autósok számára. A zajvédőfalak teljes hossza 33,45 km. A műszaki infrastrukúra részei: szennyvíz és csapadék elvezető csövek, talajjavítás, távközlési hálózatok, villamosenergia-, gáz-és vízellátás. A szerződés értéke 1,7 milliárd zł, a garancia erre a szakaszra 60 hónap. Rzeszów Nyugat - Rzeszów Észak Az A4-es autópálya ezen szakasz 4 km hosszú, mely összeköti Rzeszów

Információ 2013/december nyugati és eszaki részét, de elkerüli a város központját. A munkálatok során nem csak az autópályaszakasz, hanem az S19-es főút bekötő szakasza, 9 hozzáférési és szervízút is épül. Valamint 2 autópálya híd, 2 viadukt, 2 felüljáró, valamint állatok számára átkelőhely. A A4-es ezen szakaszának kivitelezői felépítettek továbbá egy Autópálya Karbantartási Központot, mely Rzeszów Nyugat-nál helyezkedik el. A szerződés értéke közel 184 millió zł. Podkarpacie vajdaságban építés alatt áll még 3 autópályaszakasz. A várhatóan 2014. decemberében elkészült a munka szakaszai: Tarnów- Rzeszów-Dębica és Jarosław. Valamint év végén a W. Przemyśl- Korczowa szakasz kivitelezője a J&P AVAX befejezi az A4-es fő szakaszának építési munkálatait. A beruházások finanszírozása az EU Alapok Infrastruktúrális és Környezeti Operatív Program keretében történt. Poznań-Ławica repülőtér utas termináljának megnyitása 2013. október 1-én hivatalos megnyitó keretében átadták a Poznań- Ławica repülőtér modernizációja és kibővítése során elkészült új utas terminált. A reptér bizonyos részének és a hozzá tartozó check-in csarnok megnyitására 2012. május 28-án került sor, az EURO 2012 Labdarúgó Európa-bajnokság előtt. A projekt megvalósításának köszönhetően nőtt a reptér kapacitása, így mintegy 1.500.000-3.000.000 utast fordul meg itt évente továbbá nőtt a szolgáltatások színvonala is. A terminál korszerűsítése a Ławica repülőtéri infrastruktúra korszerűsítése PO IiŚ (Környezeti és Infrastrukturális Program) projekt keretében került 15 megvalósításra. A projekt része a TEN-T, azaz a Közlekedési Transz- Európai Hálózat 6.3-as Légiközlekedési fejlesztés-nek. A támogatási megállapodást 2012. június 22-én írták alá. A projekt teljes költsége mintegy 291 millió zł, a társfinanszírozási uniós források pedig 88,04 millió zł-t tesznek ki. A munka magában foglalta az utas terminál épületének korszerűsítését és kibővítését. A jelenlegi utasforgalmi terminál kereskedelmi és biztonsági zónával is kiegészült. Az újonnan épült csarnok része a check-in, valamint a poggyász érkezési csarnok és irodák. Az épület teljes használható területe 23 200 m 2, ebből az újonnan épített épületrész mérete 13 150 m 2. A projekten belül külön feladatként szerepel a tervezés és a repülőtér bővítésének kivitelezése, a gurulóutak, a futópálya valamint az utak és a repülőgép parkolók.

16 Lengyel Nagykövetség Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály Elérni a csillagokat a Lengyel űrkutatás A Lengyel Gazdasági Minisztérium és a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség (PARP) bemutatja a lengyel ürkutatási szektor legújabb publikációját, melynek címe Elérni a csillagokat- A lengyel űrkutatás. Lengyelország 2012-es csatlakozása az Európai Űrügynökséghez új horizontokat nyitott meg az űrágazatban aktív lengyel vállalatok számára: finanszírozási lehetőséget a legjobb projektekhez a megfigyelési és műholdas technológiák terén, lehetőséget ad, hogy részt vegyenek az ESA pályázatokon, hozzáférést ad a kutató laboratóriumokhoz és az infrastruktúrához, valamint részvételi lehetőséget nagy, nemzetközi projektekben. A nemzetközi együttműködés, különösen új üzleti partnerek szerzése továbbra is kihívást jelent lengyel vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Annak érdekében, hogy kihasználják a bennük rejlő lehetőségeket, és új perspektívákat vállalkozók a közigazgatás támogatását is igénylek. Hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek, a Gazdasági Minisztérium és a Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség fokozza az szektor fejlesztésére irányuló promóciós és információs tevékenységét. Ezek egyike a lengyel vállalatok külföldi projektjeinek támogatása, mint például az Elérni a csillagokat- A lengyel űrkutatás brossúra kiadása. A kiadvány a lengyel űrkutatás történetét éz ezen területen elért nemzetközi és hazai eredményeit mutatja be. A kiadvány fontos része a szektorban tevékenykedő 27 lengyel vállalat tevékenységi körének és potenciáljának bemutatása. A kiadvány letölthető angol nyelven az alábbi linken: http://tk.parp.gov.pl/files/74/575/577/18221.pdf

Krakkó

Tervezze meg lengyelországi tartózkodását Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel./fax: 269-7809, 269-7810 E-mail: bakonyi@polska.datanet.hu Honlap: www.lengyelorszag.travel