(83)SINKA A. 1, TAKÁCSNÉ, GY. K. 2 Öntöző-beruházásgazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál

(83)SINKA A. 1, TAKÁCSNÉ, GY. K. 2 Öntöző-beruházásgazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál Examination of an irrigation investment at an agricultural enterprise sinka.anett@gmail.com tgyk@karolyrobert.hu 1 SZIE GSZDI PhD hallgató, 1 Agárdi Farm Állattenyésztő és Növénytermelő Kft.. 2 Károly Róbert Főiskola, egyetemi docens, KRF Kivonat A mezőgazdasági időjárási kockázatok csökkentésének, a biztonságos élelmiszertermelés elősegítésének egyik alternatívája az öntözéses termesztés. A fenntartható vízgazdálkodás megköveteli az ágazat szereplőinek közös gondolkodását, a termelői szinttől a megfelelő (köz)gazdasági szabályozórendszer kialakításáig. A nemzeti és uniós források fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében. Az öntözés hozambizonytalanságot csökkentő szerepe ismert, a növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a termelés vízfelhasználás-hatékonyságát. 2009 májusában az Agárdi Farm Kft. és az Elza-Major Kft. környezetkímélő, víz és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs beruházási pályázatot nyert Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól a vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztésére (40%-os támogatási rátával 356123 ezer értékkel.) Az öntözhető terület nagysága 333 ha, a kialakított vízbázis 200.000 m 3 nagyságú, mely 4 mm csapadék kiöntözését teszi lehetővé kétnaponta. A tanulmányban vizsgáljuk két kultúrában (kukorica, borsó zöldség- és vetőmagtermesztésű felhasználás) az öntözés gazdasági hatását, táblaszintű termelési adatok felhasználásával, továbbá modellezzük a létesített lineár öntözőberendezés üzemgazdasági hatását. Kulcsszavak: beruházás, hozambizonytalanság, üzemgazdasági elemzés Abstract Irrigation is one alternative and important tool for reducing the weather risk and for promoting the safety food production. Sustainable water management requires the mutual consideration from producers to the adequate framing economic regulatory system. National and EU sources can come up important role in promoting the efficient and sustainable agricultural water management. Role of irrigation in reducing yield uncertainty is well known, combination of crop species and irrigation methods can increase the efficiency of water use in crop production considerably. Agárdi Farm. Ltd. and Elza-Major Ltd. won a successful investment subsidy for energy-saving irrigation and to improve the soil s water maintenance capacity, to protect soil quality, from European Agricultural and Rural Development Foundation (the rate of subsidy: 40 %, 356,123 thousand HUF). The irrigable area is 333 ha and the water base is 200,000 m 3 that is suitable for spraying 4 mm per every two days. In this study it is examined the economic effects on irrigation implementation in two crops (sweet corn and green pea seed production) using table data and summarized its effect at farm level. Keywords: investment, yield uncertainity economic analyses 420

Bevezetés A klimatikus változások következtében megváltozott és további változás jellemzi az agrártermelés környezeti feltételrendszerét. A klíma kismértékű megváltozása is jelentős hatást gyakorol(hat) hazánk éghajlatára és ezen keresztül a mezőgazdaságra is. Mindez annak is következménye, hogy Magyarország a Kárpát-medencében terül el, éghajlatát három hatás a száraz kontinentális, a nedves óceáni és a nyáron száraz, télen nedves mediterrán öv alakítja ki. (Láng Csete, 1992; Csete Láng, 2005) A növekvő szélsőségek miatt egyes években 15-20 Mrd Ft-ot maghaladó kárral lehet számolni. Ehhez képest az aszály ellenei intézkedésekről lényegében nem lehet beszélni. (Somlyódi, 2011) Az éghajlat változás leginkább a vegetációs időszak kezdetének, végének, hosszának és a vegetáció alatti csapadék eloszlásának megváltozásában mutatkozik meg. A talaj nedvességtartalmának megváltozása másfajta talajművelési eljárások alkalmazását teszi szükségessé (Birkás et al., 2007; Birkás, 2010), megváltozik az agroökopotenciál alapján termeszthető növényfajok és -fajták köre, nő a mezőgazdasági termelés intenzitása, ami a vízhiány miatti kockázat növekedésével jár együtt. Ezen kockázat csökkentésének igénye, valamint a termelés inputjainak tartósan az outputok értékét meghaladó mértékű növekedése (az agrárolló nyílása) együttesen arra készteti a termelőket, hogy hozam oldalon minél nagyobb értéket állítsanak elő megbízhatóan és előre tervezhetően, magasabb ráfordítás felhasználással. Mindez együttesen teremtheti meg a jövedelmező gazdálkodást. (Nem is beszélve arról a piaci oldalról egyre erőteljesebbé váló követelményről, miszerint a hozamnak egyöntetű, homogén minőségűnek, és nagyon gyakran megfelelő értékesítési nagyságúnak kell lennie ahhoz, hogy a felvásárló, a feldolgozóipar megvásárolja a termelőtől a terméket.) A fenti néhány tény jelzi, hogy miért kell bővebben foglalkozni az öntözéssel, annak gazdasági megítélésével Magyarországon. Mint ismert, a Magyarországon rendelkezésre álló vízkészletek 800-900 ezer hektár öntözését teszik lehetővé (Ligeti et al., 2006), ezzel szemben az öntözésre berendezett terület közel 450 ezer hektár volt az ezredfordulón. Öntözés gazdasági szerepe Az öntözés gazdasági szerepével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a növénytermesztés olyan speciális tényezője hozam alakító ráfordítása, ami a többi termelési tényezővel együttesen, mindig az adott évben, az adott növényi kultúrában, az adott gazdaságban fejti ki hatását. Az öntözés célja: a talaj nedvességtartalmának kiegészítése, a szükséges öntöző víz mennyisége a termesztett növényfajtól, -fajtától, a termelési céltól, az éghajlattól, a talajviszonyoktól és az alkalmazott agrotechnikai, valamint öntözési módszerektől függ. Az egységnyi öntözött területen termelt hozam mind mennyiségében, mind minőségében, a termés kiegyenlítettségében kedvezőbb paraméterekkel rendelkezik, mint az ugyanolyan feltételek mellett, de öntözés nélkül termelt termék, különösen igaz ez a vetőmag és szaporítóanyag előállítás esetén.. Így az öntözéses termelés során egységnyi felületről jóval magasabb termelési érték realizálható, bár igaz, hogy az öntözés nélküli termeléshez képest gyakran jelentős többletköltséggel. Az öntözéssel, mint hozamalakító ráfordítással szemben a következő elvárásaink vannak: Hozamnövelő hatás (intenzív termelés), ekkor a termesztéstechnológia minden eleme szoros kölcsönhatásban van az előre eltervezett öntözéssel, a növényi kultúrát a vegetáció alatt többször öntözzük, a kijuttatott öntözővíz mennyisége meghaladja a 120-140 mm/ha dózist. (Helyes, 2001) Hozam bizonytalanság csökkentő, hozam kiegyenlítő hatás, ami az utóbbi évtizedben jellemzővé vált vegetációs időszak alatti kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék káros következményeinek a kivédésére szolgál. Az egyes évjáratok között igen jelentős lehet a termésingadozás, ami a belőle eredő gazdasági kockázat jelentősen csökkenthető az öntözéssel. 421

Öntözéssel bizonyos korlátok között időzíthető, megnyújtható valamely növény betakarítási ideje, a fogyasztói és felvásárlási igényeknek megfelelően. Az öntözés, mint ráfordítás a termesztéstechnológia többi elemének a hatékonyságát is befolyásolja. Amennyiben előre tudható, hogy a talaj nedvességtartalma és vízháztartása, valamint a várható csapadék együttesen nem képes biztosítani a szükséges nedvességet, az öntözés lesz az a ráfordítás, ami segítségével az eredeti célok elérhetővé válnak. Öntözésnek betudható több, multifunkcionális hatás is. Cél lehet egyes esetekben a kelés elősegítése, gyümölcsösökben fagyveszély elhárítása vagy frissítő, gyümölcsszínező hatás elérése, növényvédő szer, tápanyag kijuttatása, aszúsító öntözés, homoklefogó öntözés. Meg kell említeni még az öntözésnek a szükséges termőterület nagyságára gyakorolt hatását is. A terület megtakarítást az öntözéssel elérhető többlettermés és a mindenkori öntözetlen területeken elérhető hozam különbsége határozza meg. (Kukorica termesztés esetén a hozamtöbblet átlagosan 0,25 hektár, míg magas hozam esetén 0,75 hektár megtakarítást is eredményezhet. Ugyanazt a hozam mennyiséget az öntözetlen termesztéshez képest csak 80, illetve 57% területen lehet előállítani, ami üzemi szinten jelentős nagyság.) Az öntözött területeken elérhető magasabb terméshozam üzemi szinten is és nemzetgazdasági szinten is új vagy más növények termelését teszi lehetővé, megváltoztatva a termelési szerkezetet, vagy nagyobb állatállomány eltartásának a lehetőségét teremti meg. Gazdasági értelemben a felszabaduló termőterületen elérhető átlagjövedelem (lekötött földterület elmaradó haszna) nagyságát is figyelembe kell vennünk a tevékenység ökonómiai megítélésekor, hasonlóan a növényvédelmi tevékenység megítéléséhez. (Takácsné, 2003; Kerek Marselek, 2010) Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Az adatszolgáltatásra kötelezett gazdaságok körében végzett megfigyelés alapján a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 169 ezer hektár volt 2010-ben, amely az előző évhez képest 5%-kal csökkent. Az öntözhető szántóterület 133 ezer hektárra esett vissza, 6%-kal kevesebb, mint 2009-ben. Ezen belül a rizs öntözhető területe 3 507 hektárra, a kukoricáé pedig 32 363 hektárra csökkent. Az előző évhez képest a gyümölcsösök vízjogilag engedélyezett öntözhető területe közel 700 hektárral, mintegy 12 022 hektárra emelkedett. Az összes megöntözött terület 37 ezer hektár, amely 60%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A művelési ágak közül növekedés (21%) csak az egyéb (erdő, fásítás) megöntözött területen figyelhető meg. A kiöntözött vízmennyiség 86 millió m 3, ami kevesebb, mint a fele az előző évinek. A szántóterület öntözésére 30 millió m 3 -t, ezen belül rizs öntözésére 13 millió m 3 vizet használtak fel. Országosan a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mindössze 22%-át öntözték. Az öntözésre engedélyezett szántó 19%-át, a zöldségfélék közül leginkább a paradicsomot, zöldbabot, paprikát és fejeskáposztát öntözték. A rizs 56%-át, a burgonya 39%-át, a gyümölcsök 15%-át, a gyep 6%-át a szőlő 2%-át öntözték 2010-ben. A halastavak feltöltésére az összes kiöntözött vízmennyiség 59%-át fordították. (AKI, 2010) 2011-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 201 ezer hektár, amely 19%-kal meghaladta a 2010. évit. Az öntözhető szántóterület 156 ezer hektárra nőtt, ami 17%-kal több mint 2010-ben. Ezen belül a napraforgó öntözhető területe 46%-kal esett vissza, míg a rizs területére kapott öntözési engedélyek 49%-kal emelkedtek. Az elmúlt években a gyümölcsösök engedélyhez kötött öntözhető területe folyamatosan növekszik, 2011-ben 650 hektárral, 12 672 hektárra emelkedett. A gazdák közel 6%-kal nagyobb szőlő területre kértek öntözési engedélyt 2011-ben Az öntözhető gyep a tavalyi drasztikus visszaeséséhez képest, 2011-ben kimagaslóan, 83%-kal az öntözhető egyéb terület (erdő, fásítás) pedig 22%-kal emelkedett. Az összes megöntözött terület 79 ezer hektár, amely több mint kétszerese az előző év azonos időszakának. A kiöntözött vízmennyiség 2011-ben 166 millió m 3 volt. A szántóterület öntözésére 83 millió m 3 -t, ezen belül rizs öntözésére 29 millió m 3 vizet használtak fel. 422

Leginkább az intenzíven termesztett növényekre (pl. zöldségfélék) koncentrálódik az öntözés. Országosan a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mindössze 39%-át öntözték. Az öntözésre engedélyezett szántó, zöldségfélék területének 39%-án végeztek vízpótlást. A zöldségfélék közül leginkább a paradicsomot, zöldbabot, paprikát és fejeskáposztát öntözték. A rizs 65%-át, a burgonya 77%-át, a gyümölcsök 44%-át, a gyep 25%-át a szőlő 6%-át öntözték 2011-ben. A halastavak feltöltésére az összes felhasznált vízmennyiség 41%-át fordították. Az öntözhető zöldorsó terület országos szinten 2011-ben 7.588 hektár volt, ebből a ténylegesen öntözött terület 2.502 hektár. Öntözhető kukorica terület 29.032 hektár, míg a ténylegesen öntözött kukorica terület 20.140 hektár volt, a statisztika nem tarja nyilván, hogy ebből mennyi volt a vetőmagkukorica terület. (Bojtárné, 2011) Fejér megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 11.655 hektár, ebből 1.384 hektárt öntöztek ténylegesen 2011-ben. Fejér megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mintegy 11 ezer hektár, de a gazdálkodók jelentései szerint 2011-ben mindössze 1384 hektáron éltek a lehetőséggel, mintegy 1 millió köbméter vizet használva fel (zöldségféléknél, gyümölcsösöknél és a vízigényes szántóföldi kultúráknál a hiányzó természetes csapadékmennyiség pótlására). (Anonymus, 2012.) Országos szinten az öntözőkapacitás nem minden esetben kedvez az öntözővízzel való takarékosságnak. A 2000. évi AMO adatai alapján az öntözési módok közül 85-90% volt az esőszerű öntözés (ebből 18-26%-ot képviseltek a korszerűnek számító center pivot és lineár berendezések), a felületi öntözés (6-10%) és az altalajöntözés (3-5%) csökkenő arányú tendenciájú, míg az intenzív ültetvényágazatokban kívánatos csepegtető és mikroöntözés részesedése kicsi (1-1,6%), bár növekvő arányt képvisel. Ennek aránya az utóbbi években nőtt, pontos számadatok még nem állnak rendelkezésre. (A mezőgazdaság gép- és épületállománya 1991-2000., 2001) A tanulmány célja annak bemutatása konkrét vállalati példán, hogy üzemgazdasági szinten milyen feltételeknek kell megfelelni öntöző-beruházási támogatás elnyeréséhez, a megvalósított beruházás milyen változásokat eredményez(het) a gazdálkodásban, milyen kihatása van az egyes öntözött növények terméshozamára, jövedelmére és milyen megtérüléssel lehet számolni. Anyag és módszer Gazdaság jellemzése Az Elza-Major Kft. és leányvállalata az Agárdi Farm Kft. 5850 hektáron (szántó: 5255 ha; gyep 595 ha) gazdálkodik Fejér megyében a Velencei-tótól 10 20 km-es távolságban. Mindkét cég a fenntartható mezőgazdaság jegyében integrált növénytermelést folytat, és 2004-től részt vesz az agrárkörnyezetgazdálkodási programban a terület 78%-ával. A földterületet az államtól bérli, az AK értéke 26-34 között változik. Fejér megye a Közép-Mezőföld termőtáj területén helyezkedik el, legnagyobb részét (64 %) a mészlepedékes csernozjomok fedik. Ezek a talajok kedvező termékenységűek (III.), mind humuszban, mind foszforban és káliumban igen jó ellátottnak minősülnek. Az évi napsütés összege É-on 2000 óra, D-en 2050 óra. Az évi csapadékösszeg 550-600 mm, de K-en és Ny-on (Dunaújváros és Székesfehérvár térségében) még az 550 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban 320-340 mm eső a valószínű. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Legnagyobb területen búza (1400 ha) és kukorica (1500 ha) termesztése folyik, ezt követi a napraforgó és a repce (600 600 hektárral). Csak olyan növényt von be a termelésbe, amelyre igénybe vehetők az uniós és nemzeti forrásból származó támogatások. A növénytermesztési ágazatot egy ezres létszámú 423

tejtermelő tehenészet is kiegészíti, így elsődleges cél a minőségi tömegtakarmány (200 ha silókukorica, 100 ha olaszperje, 370 ha lucerna) termelés a jelentős mennyiségű terményértékesítés mellett. Állattenyésztési telep Növénytermesztési telep 39. tábla 41. tábla 1. ábra: A vizsgált táblák elhelyezkedése. (Forrás: belső vállalati anyagok) A két cég 2009 májusában pályázatot nyert a vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztésére. Az EMVAból finanszírozott projekt 40%-os vissza nem térítendő támogatást élvez. Az öntözhető terület nagysága 333 ha. A tervezett üzemi területeken körforgó (center pivot) öntözőberendezések (5 db) lettek kialakítva, esőztető öntözési módot tesznek lehetővé, üzemelésük rádió távirányítási rendszerrel történik, továbbá a corner tagok indukciós vezérlésűek (sarokbeöntözős kivitelűek). Felszínalatti nyomócsővezeték kiépítése történt, a csővezeték magas és mély pontjain légtelenítő és víztelenítő felszíni csomópontok vannak. Az öntözőberendezések a rögzített középpont körül forognak, itt van a csatlakozásuk a vízellátó csővezetékhez. A kialakított vízbázis 200.000 m 3 nagyságú 1 hektáros szigettel a közepén, a természetes élőhely megőrzése érdekében. Az Elza-Major Kft., mint vízszolgáltató, öntözővizet biztosít az Agárdi Farm Kft. öntözőtelepéhez (313.440 m 3 /év), illetve saját 88 ha-os öntözőtelepéhez (141.600 m 3 /év) is. A vízmennyiség mérése a berendezések egyedi vízmérő óráin történik. (1., 2. ábra) 424

Agárdi Farm Kft. Tábla: 39. tábla Terület: 295 ha Öntözhető terület: 245 ha Elza-Major Kft. Tábla: 41.tábla Terület: 112 ha Öntözhető terület: 88 ha 1. ábra: A telepített körforgó öntözőberendezés területi lefedése. (Forrás: belső vállalati anyagok) Az öntözőberendezés üzembe helyezésével figyelembe véve a piaci viszonyokat, értékesítési lehetőségeket, költségeket, az elérhető termést és ezzel összefüggésben az elérhető árbevételt vetőmagtermesztés folyik, valamint csemegekukoricát és zöldborsót kíván a cég a továbbiakban termelni. Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok a beruházás üzembe helyezésének első évéből származnak, nem teljes körűk, mivel a tanulmány készítésének idején még csak részadatok álltak rendelkezésre (táblaszintű költség adatok). Az öntözés jövedelmét az öntözés többlet árbevételének és többletköltségének különbsége határozza meg. A többlet árbevételt a vetésszerkezet, a gazdaságosan termeszthet! növénykultúra és annak piaci ára befolyásolja. Az öntözés gazdaságosságának megítélését a csapadékos évek rontják, az aszályos évek pedig javítják. A termelési cél, a vetésszerkezet hatása az öntözésre ismert, általában a magasabb magas hozamtöbblettel reagáló növénykultúrák jelentik. Az öntözés többlet termelési költségét az öntözőberendezés üzemeltetési költsége, a termesztéstechnológia többletköltségei jelentik. A beruházási költség végső összege a forrásszerkezettől és annak költségétől függ. (Takácsné, 2003; Bíró et. al, 2011) Az üzemgazdasági szintű elemzés során költség-hozam elemzést készítettünk. A kalkulációk elkészítésekor nem számoltunk dinamikus megtérülési mutatókat, célunk elsődlegesen a hozam, és a táblaszintű jövedelemalakulás bemutatása volt. 425

vetés után vetés előtt Eredmények A beruházás célja az intenzív, biztonságos növénytermesztés feltételének megteremtéséhez az agronómiai igényeknek megfelelő vízpótlás biztosítása. A tervezésnél a termelési cél megvalósítása mellett elsődleges cél a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajtani, energiatakarékossági szempontok figyelembevétele. Az öntözésbe bevonásra kerülő táblák a vetésforgó, termelési cél és a fentiek figyelembevételével kerültek kijelölésre. (1. táblázat). Az öntözőberendezéssel egy sokkal hatékonyabb öntözés érhető el, hiszen egységesebb, gyorsabb a víz kijuttatása a területre, valamint egy egészen más klíma érhető el, így nagy mértékben megnő a termelés biztonsága. 1. táblázat: Öntözött táblák jellemzése Forrás: belső vállalati anyagok Agárdi Farm Kft. öntözés helye 39. tábla 41. tábla tábla mérete 295 ha 112 ha Elza-Major Kft. terület gazdaságossága 26,80 AK/ha 25,30 AK/ha humusz, Foszfor, Kálium ellátottság igen jó igen jó öntözött terület 200 ha 88 ha vetett kultúra hibridkukorica vetőmag borsó elővetemény zöldborsó csemegekukorica szármaradvány bedolgozása igen igen szántás igen igen műtrágyaszórás 8-24-24: 323 kg/ha AN: 229 kg/ha tárcsázás igen igen hengerezés nem igen kultivátorozás + műtrágyaszórás AN: 219 kg/ha - gyomirtás 2x 1x műtrágyaszórás AN: 43 kg/ha AN: 204 kg/ha rovarölő / gombaölő igen igen Összehasonlításra került a különböző technológiával termesztett zöldborsó ágazat hozamadatai. A fajták konkrét megnevezésétől el kell tekinteni, de az öntözött tábla többlethozama (1,69 ill. 1,46 t/ha) igen jelentős (mindez nem tudható be csak és kizárólag az eltérő fajtatulajdonságoknak). Mivel sem a tervezett, sem a tényleges költségadatok nem álltak rendelkezésre a tanulmány készítésekor, így csak a hektáronként elérhető termelési értékbeli különbségeket tudjuk bemutatni. (2. táblázat) 426

2. táblázat: Vetőmag borsó terméseredményei 41. tábla vetett terület öntözés termésátlag felvásárlási ár termelési érték vetőmag borsó ha m 3 t/ha Ft/t Ft/ha 1. fajta 31-1,17 125 000 146 250 2. fajta 41 34 300 2,86 116 000 331 760 3. fajta 40-1,4 180 000 252 000 összesen 112 - - - - Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján A hibridkukorica termesztés tervezett költségadataival számolva a tervezett jövedelem 369 ezer Ft/ha, ami figyelembe véve a termelési célt jelentős összeg a szántóföldi növénytermelésben. Fontos megjegyezni, hogy inkább az öntözés hozambizonytalanság csökkentéséből adódó gazdasági szerepe mutatkozik meg, amennyiben stabilan elérhető a tervezett hozam (4,3 t/ha). (3. táblázat) 3. táblázat: Hibridkukorica termesztés tervezett jövedelme Megnevezés Mértékegység vetett terület ha 200 39. tábla hibridkukorica öntözés m 3 225 900 Öntözés költsége (66,67 Ft/m3) Ft/tábla 15 060 753 Ft/ha 75 304 idegenelés (diákmunka) Ft 6 247 470 Ft/ha 31 237 elvárt hozam t/ha 3,7 tervezett önköltség Ft/ha 580 874 kalkulált felvásárlási ár Ft/t 950 000 kalkulált nyereség Ft/ha 369 126 Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján A beruházás üzembe helyezésének első évében nem sikerült az öntözőberendezést a teljes öntözhető és egyben a pályázatkor tervezett területen beüzemelni. A következőkben a korábbi terv adatokat is figyelembe véve a vélelmezett megtérülési időt mutatjuk be. A beruházási költség adatokat a 4. táblázat mutatja be. Ezen adatokkal kalkulálva, ha öntözni tudtuk volna a 41-es tábla teljes területét az idei évben, akkor Elza-Major Kft. esetében a 88 ha-on történt öntözés beruházás 4 év alatt térül meg, feltételezve egy vetőmag borsó és kukorica vetésforgót. 427

4. táblázat: Öntözőberuházás költsége, forrásai (ezer Ft) Agárdi Farm Kft. 39. tábla (200 ha) Elza-Major Kft. 41. tábla (88 ha) körforgó bekerülési értéke 91 065 50 730 EU támogatás 36 426 20 392 körforgó összesen 54 639 30 337 vízszolgáltatás 116 419 51 224 EU támogatás 46 797 20 591 vízszolgáltatás összesen 69 621 30 633 beruházás költsége összesen 124 260 60 971 Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján Az Agárdi Farm Kft. 200 ha-on vetett hibridkukoricája, ha az aszályos időjárás ellenére is hozza az elvárt 3,7 t/ha-os hozamot, akkor a vizsgálat évében 370.000 Ft többleteredménnyel lehet kalkulálni hektáronként. Feltételezve itt is egy vetőmag borsó és kukorica vetésforgót, a beruházási projekt 124 millió forintja már 3 év alatt megtérül. (5. táblázat) 5. táblázat: Várható többletjövedelem alakulása a tervezett növény, termelési cél függvényében 39. tábla 1.év 2.év 3.év 4.év összesen vetőmag vetőmag 200 ha-on vetve hibridkukorica borsó hibridkukorica borsó 1-3 év elvárt hozam t/ha 3,7 4,5 3,7 4,5 tervezett önköltség Ft/ha 580 000 309 000 580 000 309 000 kalkulált felvásárlási ár Ft/ha 950 000 522 000 950 000 522 000 többleteredmény Ft/ha 370 000 213 000 370 000 213 000 többleteredmény Ft 74 000 000 42 600 000 74 000 000 42 600 000 190 600 000 41. tábla 1.év 2.év 3.év 4.év összesen vetőmag 88 ha-on vetve vetőmag borsó hibridkukorica borsó hibridkukorica 1-4 év elvárt hozam t/ha 2,86 3,7 4,5 3,7 tervezett önköltség Ft/ha 309 000 580 000 309 000 580 000 kalkulált felvásárlási ár Ft/ha 332 000 950 000 522 000 950 000 többleteredmény Ft/ha 23 000 370 000 213 000 370 000 többleteredmény Ft 2 024 000 32 560 000 18 744 000 32 560 000 85 888 000 Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján 428

Következtetések Meglátásunk szerint a növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a mezőgazdasági termelés vízhatékonysága mellett a jövedelmezőséget is. A bemutatott két gazdaság évek óta termesztenek borsóvetőmagot, nagyon jó kapcsolatot ápolva a vetőmag-termeltető cégekkel. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy még aszályos évben (mint az idei 2012-es év) is esély van arra (mivel elérhető a 2 tonnás termésátlag), hogy a tevékenység jövedelmező legyen. Ahhoz, hogy a viszonylag magas átvételi árban rejlő potenciális jövedelem realizálható legyen, megfelelő ráfordítás felhasználási szintet kell biztosítani. A borsótermesztés legkritikusabb pontja a keléskori és a virágzáskori csapadék ellátottság. A körforgó öntözőberendezés alatti termesztéssel ez a kritikus pont kiküszöbölhető, a termésbiztonság vízhiányból adódó rizikófaktora minimálisra csökkenthető, illetve kiküszöbölhető. A vizsgált gazdaságban a zöldségtermesztéssel (csemegekukorica és zöldborsó), valamint a vetőmagborsóval kapcsolatban több éves tapasztalattal rendelkeznek, ellenben hibridkukoricát idén termesztenek először, így a valós üzemi költség és jövedelem adatok csak a betakarítás után állnak majd rendelkezésre. Az előzetes várokozások azt mutatják, hogy mindenképpen megéri termeszteni, annak ellenére is, hogy kényesebb kultúráról van szó és nagyobb odafigyelést is igényel (címerezés, idegenelés), mivel átvételi ára jóval magasabb, mint a másik három növényé. Az öntözés mint hozambizonytalanságot csökkentő és kiegyenlítő ráfordítás, kulcstényező a növénytermelésben, különös tekintettel a változó klimatikus környezeti feltételekre. A vízhiány és aszály jelentette kihívás leküzdésében fontos szerepet játszhat ez a meliorációs beruházás, mert elősegítheti a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználást. Úgy gondoljuk, az öntözés beruházási támogatása kiemelt pioritással kell, hogy bírjon természetesen az EU jogszabályoknak történő megfelelés mellett a termelői biztonság különösen fontos a vetőmagtermesztés esetén. (Orlóczi Szlávik, 2011) Irodalonjegyzék A mezőgazdaság gép- és épületállománya 1991-2000. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001. 86 pp. ANONYMUS (2012) A szárazság ellenére nem nőtt az öntözött területek nagysága a megyében. http://fmh.hu/hirek/20120426_csapadekhiany_ellenere_sem_ontoznek (Letöltve: 2012. június 17.) BIRKÁS, M., JOLÁNKAI, M., STINGLI, A., BOTTLIK, L. (2007) Az alkalmazkodó művelés jelentősége a talaj- és klímavédelemben. In: Klíma-21 Füzetek. 51. 34 47 pp. BIRKÁS, M. (2010) Talaművelők zsebkönyve. Mezőgazda K. 282 p. BIRÓ, SZ., KAPRONCZAI, I., SZŰCS, I., VÁRADI, L., APÁTI, F., BOJTÁRNÉ, LUKÁCSIK, M., BOZÁN, CS., FELKAI, B. O., GYALOG, G., HAMZA, E., KÖRÖSPARTI, J., PEKÁR, F., SZÉKELY, E., SZŐLLŐSI, L., TÓTH, P., VALENTINYI, K., VARGA, E. (2011) Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Könyvek. Budapest. Agrárgazdasági Kutató Intézet. 164 p. BOJTÁRNÉ, LUKÁCSIK, M. (2011) Tájékoztató jelentés az öntözésről. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest. 44. p. CSETE, L., LÁNG, I. (2005) A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés MTA Társadalomkutató központ. Bp. 313 p. HELYES, L. (2001) Éghajlatváltozás aszály öntözés és termesztési vonatkozásai. Gyakorlati Agrofórum. 12. évf. 9. sz. 2-6 pp. KEREK, Z., MARSELEK, S. (2010) Öntözés. In: Gazdaságos zöldségtermesztés (Szerk.: Kerek Z. Marselek S.) Szaktudás Kiadó Ház. Budapest. 186-198. p. LÁNG, I., CSETE, L. (1992) Az alkalmazkodó mezőgazdaság. Agricola kiadó. 210 pp. LIGETVÁRI, F., CSELŐTEI, K., KISS, K., DIMÉNY, J., SZILÁRD, GY., TAKÁCS-GYÖRGY, K., KIS, S., HELYES, L., PEKÁR, F., BOZAN, CS. (2006) Irrigation sector reform in Central and Eastern European 429

430 Countries Hungarian report.. In: Dirksen W, Huppert W (szerk.). Irrigation sector reform in Central and Eastern European countries... Eschborn: Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ), pp. 161-250 ORLÓCI, I., SZLÁVIK, L. (2011) Jegyzetek a vízgazdálkodási politikához. Vízügyi Közlemények Bp., 2011. SOMLYÓDY, L. (2011) Quo vadis hazai vízgazdálkodás? Stratégiai összegzés. In: Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. (Szerk.: Somlyódi L.) Köztestületi Stratégiai Programok. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 9-84. p. TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2011. október 4-i jelentések alapján). (2011) Agrárgazdasági Kutató Intézet. Statisztikai jelentések, információk. 44 p. TAKÁCSNÉ, GYÖRGY, K. (2003) Mezőgazdasági vízgazdálkodás gazdasági kérdései. Vállalatgazdasági alapok. Egyetemi jegyzet. Gödöllő: SZIE MKK. 133 p.