Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás
Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik Adó tárgya: dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik
Adózási alapfogalmak Adóalap: az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás Adófizető: az adót ténylegesen megfizető természetes vagy jogi személy Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában
Adózási alapfogalmak Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott kedvezmény Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek
Adózási alapfogalmak Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó adókötelezettsége Adókötelezettség: bejelentés, nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés, adólevonási és beszedési, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség
Adózási alapfogalmak Adóelkerülés: jogszabály alapján adóminimalizálás Adócsalás: adómegkerülés jogszabályok megsértésével
Adók rendszerezése Adóalanyok szerint Természetes személy Jogi személy egyéb Adóviselés alapján Direkt adó (egyenes, pl. Szja) Indirekt adó (áfa) Adó tárgya szerint Jövedelmet terhelő Vagyont terhelő
Adók rendszerezése Adó felhasználása szerint Általános adó Céladó Adó mértéke szerint Lineáris Progresszív Degresszív Jogosultság szerint Központi Helyi
Adók rendszerezése Adó megjelenése szerint Pénzbeli természetbeni Időbeliség szerint Folyamatos Egyszeri Behajtás módja szerint Önadózás Levonás Kivetés behajtás Stb.
Adózás rendje 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Cél: az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása
Adózó Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az ART törvény írja elő.
Adóhatóság Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve mint állami adóhatóság, NAV vámszerve mint vámhatóság az önkormányzat jegyzője a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
Adóhatóság feladatai I. nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő az adót, a költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést megállapítja
Adóhatóság feladatai II. az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja vezeti az adózók adószámláját
Adóhatósági ellenőrzés I. Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket.
Adóhatósági ellenőrzés II. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Adóhatósági ellenőrzés III. Az ellenőrzés célja: a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló az állami garancia beváltásához kapcsolódó az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
Adóhatósági ellenőrzés IV. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el az Állami Számvevőszék elnökének felhívására az adópolitikáért felelős miniszter utasítására az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján
Adóhatósági ellenőrzés V. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
Jogkövetkezmények késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Jogkövetkezmények önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Jogkövetkezmények önellenőrzési pótlék Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
Jogkövetkezmények - adóbírság Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.
Jogkövetkezmények - adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Jogkövetkezmények mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti
Jogkövetkezmények mulasztási bírság adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el
Jogkövetkezmények mulasztási bírság Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
A végrehajtási eljárás Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít.
A végrehajtási eljárás Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
A végrehajtási eljárás Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
Az adók és költségvetési támogatások esedékessége 2. számú melléklet Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat a melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetni. Az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetni, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
Személyi jövedelemadó Határidők A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május 20-áig, A vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély a személyi jövedelemadót az adóévet követő év február 25-éig
Áfa Határidők Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó 20. napjáig, ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó 20. napjáig, ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
Áfa negyedévenként kell adóbevallást benyújtani Határidők havonként kell adóbevallást benyújtani, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal
Áfa Határidők az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete meghatározott értékhatárt elérte termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege a meghatározott értékhatárt meghaladta az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte havonként kell adóbevallást benyújtani a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult
Társasági adó Határidők ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden hónap 20. napjáig ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó 20. napjáig A bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza A kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig fizeti meg. A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóévet követő év május 31-étől igényelheti vissza.
Járulékok Határidők Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék a munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig, a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig, az egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig Rehabilitációs hozzájárulás Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.
Külön fel nem sorolt befizetések Határidők Az előzőekben fel nem sorolt adókat a külön jogszabályban megállapított módon és határidőben kell megfizetni. Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a tárgyhó 28. napjáig, az adót a tárgyhót követő hó 20. napjáig, az adóévre megállapított adót az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni
Önkormányzati adók Határidők Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván. Építményadó, telekadó Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15- éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie. Kommunális adó, iparűzési adó A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizet. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
Önkormányzati adók Idegenforgalmi adó Határidők Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie. A belföldi rendszámú gépjárművek adója a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15- éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Költségvetési támogatás a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta a tárgyhót követő hó 20. napjától a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel ellátott bevallás benyújtása időpontjától igényelheti. az adózó a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást havonta, a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti.
Köszönöm a figyelmet! Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2015, Penta Unió, Pécs 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről