Az egyetemek szerepe, feladata és lehetőségei a K+F területén SZIGETI ÁDÁM felsőoktatásért felelős államtitkárság
Tartalom 1. Az új stratégia vonatkozó elemei 2. A duális felsőfokú képzés 3. A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ 2
Stratégia 3
Negyed évszázad után, 2014 re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, és minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép Európa legjobb felsőoktatási rendszerét. A FELSŐOKTATÁSBAN NEM REFORMOKRA, HANEM FOKOZATVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG. 4
Misszió A felsőoktatási intézmények akkor teljesítik küldetésüket, ha a hallgatóknak átadott ismeretek a munkaerőpiacon relevánsak, ha a kutatási eredmények a társadalom és a nemzetgazdaság számára hasznosak, és ha az intézmények ellátják regionális katalizátor szerepüket. 5
Vízió: A magyar felsőoktatás 2030 ban A kihívásokra, a nemzetközi versenyre emelkedő teljesítménnyel reagáló hallgatók, oktatók, és intézmények Professzionális, a munkaerő piaci igényeket magas minőségben kielégítő felsőoktatás A hagyományainkat, az akadémiai értékeket tükröző felsőoktatás Európai színvonalú, nemzetgazdasági szempontból is releváns kutatások A felsőoktatási intézmények a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció regionális központjai 6
A stratégiai terv felépítése JÖVŐKÉP Kulcsmutatók STRATÉGIAI CÉLOK Oktatási kiválóság Kutatási kiválóság Innovációs kiválóság TÁMOGATÓ FOLYAMATOK <...................... Profiltisztítás és specializáció..................... > <................... Az intézményrendszer átalakítása.................. > <............................ Oktatási innováció............................ > <..................... Hatékony intézményirányítás...................... > SPECIÁLIS BEAVATKOZÁSI CÉLTERÜLETEK MTMI képzés Gazdasági képzés Pedagógusképzés Orvosképzés Agrárképzés 7
A duális felsőfokú képzés 8
A duális képzés elindításának indokai A kezdeményező vállalatok: Daimler Benz, Bosch (1970) Alternatív oktatási forma, amely mind a hallgatók, mind a vállalatok számára attraktív A felsőoktatási intézményben eltöltött idő csökkentése (növekvő munkamennyiség mellett!) A munkaadók kívánságának megfelelően rugalmas forma kialakítása, amely rövid időn belül képes reagálni a munkaerőpiaci követelményekre A vállalatok és a felsőoktatási intézménye tudásának egyesítése a hatékonyabb és magasabb szintű képzés érdekében A folyamatosan emelkedő felsőoktatási költségek megosztása az állam és a vállalatok között 9
A munkamegosztás alapelvei Tárgyi tudás Egyetem: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek Professzionális képesítés Módszertani ismeretek Egyetem: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka Szociális készségek Egyetem: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika 10
A képzés struktúrája és munkamennyisége 11
Duális képzés időbeosztás I, III, V. félév 4 hét szabadság 12 hét főiskolai képzés 8 hét vállalati gyakorlat 3 hét vizsgaidőszak 5 hét vállalati gyakorlat 5 hét vállalati gyakorlat 3 hét vizsgaidőszak 12 hét főiskolai képzés Ateljes képzési idő alatt: felerészben a Főiskolán felerészben a vállalatnál tanulnak, dolgoznak a hallgatók II, IV, VI. félév
Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján Hallgatói motiváció Rövid távon: szakmai gyakorlati tapasztalat szerzése, gyorsabb munkakezdés a rövidebb, de intenzívebb képzés miatt, modern technológiák megismerése Hosszú távon: lényegesen jobb elhelyezkedési lehetőség a munkaerőpiacon 13
Első eredmények és visszacsatolások Török Erika, Pap Szigeti Róbert, Ailer Piroska A Kecskeméti Főiskola duális képzésének monitoring vizsgálata a hallgatók visszajelzései alapján Eredmények A duális hallgatók mindkét foglalkoztató cégnél több kreditet vettek fel és teljesítettek sikeresen, mint a nem duális képzésben tanuló társaik, és ebből adódóan göngyölt kreditátlaguk is magasabb. Az első tanév két félé súlyozott átlagait összevetve azt láthatjuk, hogy a duális képzésben tanuló hallgatók az első félévben kb. 0,4 del, a második félévben közel 0,7 del jobb átlagot értek el, mint a szintén járműmérnöki képzésben részt vevő társaik Lemorzsolódás gyakorlatilag nincs (1 hallgató külföldi képzés miatt) A mintatantervet követik, az alapképzést 7 féléven belül befejezik a hallgatók 14
Duális típusú képzések az országban Jelenleg is folyó képzések: Széchenyi István Egyetem az Audival és más cégekkel közösen Miskolci Egyetem ipari tanszék formában folytatott duális képzés Nyugat Magyarországi Egyetem Zalaegerszegen mechatronikai képzés Kecskeméti Főiskola Tervezett képzések (az Nftv. által meghatározott kereteken belül): Nyugat Magyarországi Egyetem szombathelyi gépészmérnök képzés Szegedi Tudományegyetem szociális szakemberképzés Szolnoki Főiskola több területen Miskolci Egyetem informatika Óbudai Egyetem több területen különböző cégekkel, pl. Salgótarjánban csak ilyen formában. 15
Nftv. szerinti képzés kialakításának státusza Az Nftv. Júliusi módosítása lehetőséget teremtett a duális formában folyó képzés létrehozására A törvény létrehozta a Duális Képzési Tanácsot, amely 1. Akkreditálja a vállalatot 2. Meghatározza azokat a területeket is, amelyeken valóban van értelme a duális képzésnek, és a sikeres megvalósításának biztosítottak a feltételei, és engedélyezi a képzés indítását A Duális Képzési Tanácsba delegál: két tagot az oktatásért felelős miniszter: két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter: három tagot a Magyar Rektori Konferencia: két tagot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara: egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara: A tagok kinevezése az elkövetkező hetekben történik meg. 16
A képzés főbb jellemzői Duális formában folyó képzést csak meglévő alapszakra lehet akkreditáltatni (az eredeti tartalom nem sérülhet) A képzés indításához a Duális Képzési Tanácshoz be kell nyújtani: 1. A képzés indításának indoklását 2. Az intézményi tanrendet 3. A vállalati tananyagot 4. Az egyetem és vállalat közötti szerződést A vállalat nak megfeleltethető vállalatok konzorciuma is, amennyiben az akkreditációs feltételeket közösen és fenntartható módon tudják teljesíteni 17
A képzés indításának ütemezése 2014.12.11. ig felsőoktatási intézmény benyújtja a DKT részére a duális képzés indításának engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat 2014.12.31. ig Oktatási Hivatal közzéteszi felvételi tájékoztatót 2015.01.31. ig felvételi tájékoztató módosítására utolsó lehetőség 2015.02.15.. ig képzésre jelentkezés határideje 2015.07.08. ig cég lezárja és közzéteszi a jelentkezők felmérésének eredményét 2015.07.09. ig jelentkezési sorrend változtatásának utolsó időpontja 2015.09.01. tanévkezdés feltételezett időpontja 2015.09.15. beiratkozás, hallgatói szerződés megkötésének feltételezett időpontja 2015.10.15. októberi statisztika leadása Előkészítés Felvételi Tanulmányi szakasz 2014.12.30. ig. DKT dönt az akkreditációról 2015.07.23. ponthatárhúzás feltételezett időpontja (legkésőbb augusztus 05.) 18
A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ 19
Háttér Egy ország csak akkor lehet versenyképes, ha gazdaságában folyamatosan új tudás jelenik meg, ezért a magas hozzáadott értékű tevékenységekre a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A 2014 2020 as időszakban mind a felsőoktatás, mind a hazai KFI politika célja a felsőoktatás és a gazdaság közötti tudástranszfer hatékonyabbá tétele. A Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok (FIEK) létrehozása ennek a célnak a megvalósításához járulnak hozzá. A FIEK lényege, hogy egy közfinanszírozású kutatóhelyen működő speciális laboratóriumot, kutatási infrastruktúrát, és ami a legfontosabb, a hozzá kapcsolódó szakértelmet és kutatási szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, ezáltal új technológia, termék és szolgáltatás jöhet létre. A vállalatok különböző szinteken vehetik igénybe a FIEK kutatási infrastruktúráját és kompetenciáit az alapkutatástól egészen a piacképes termékfejlesztésig. Ezzel megvalósulhat a kormány azon célja, hogy a magyar vállalati KFI ráfordítások támogatáspolitikai eszközök nélkül elérjék a GDP 1.5 % át. 20
Háttér A KKV k ugyanis ritkán rendelkeznek annyi tőkével, innovációs és növekedési képességgel és KFI tudással, hogy önállóan tudjanak KFI projekteket megvalósítani. A FIEK központok elősegítik, hogy a kkv k és a kutatóintézetek egymásra találjanak és együttműködjenek, a kutatói szemléletmód és a gyakorlat közelebb kerüljön egymáshoz. A KKV szektor fejlesztését célzó kormányzati intézkedések is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a vállalatok hatékonyan kihasználják a felsőoktatásban rendelkezésre álló KFI kompetenciákat és kapacitásokat. A FIEK központok nemcsak a térségben működő vállalatokra és a vállalati innovációra, de a felsőoktatási intézményekre és a benne dolgozókra, a térség lakóira, és végső soron Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesznek. 21
Nemzetközi példák Cambridge i Egyetem (Egyesült Királyság) Waterloo iegyetem (Kanada) Technion Intel (Izrael) Imperial College Climate KIC és IBM (Egyesült Királyság) Fraunhofer IPK Berlin (Németország) Aalto Egyetem (Finnország) 22
Vízió: A magyar felsőoktatás 2030 ban A kihívásokra, a nemzetközi versenyre emelkedő teljesítménnyel reagáló hallgatók, oktatók, és intézmények Professzionális, a munkaerő piaci igényeket magas minőségben kielégítő felsőoktatás A hagyományainkat, az akadémiai értékeket tükröző felsőoktatás Európai színvonalú, nemzetgazdasági szempontból is releváns kutatások A felsőoktatási intézmények a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció regionális központjai 23
Tevékenység Technológiatranszfer támogatás Technológiai/üzleti tanácsadás, mentorállás Szellemi tulajdon menedzsment Átfogó üzleti képzési programok Üzleti, számviteli és pénzügyi irányítási alapok elsajátítása Hálózatépítési tevékenységek, stratégiai partnerek közvetlen elérése Marketingtámogatás Speciális munkaerő közvetítés 24
Magyarországi beruházások 25
Köszönöm a figyelmet! 26