Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe, fényképezőgépet a nyakunkba és fedezzük fel a város központját. Már Szent István idejében is fontos település volt Vác, hiszen első királyunk itt alapította a tizedik magyar püspökséget WAC CIVITAS néven. Első székesegyházát I Géza építette, akit itt is temettek el 1077-ben. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. A tatárok természetesen elpusztítják, de második államalapítónk, IV. Béla 1255-ben már itt tart több vármegyével együtt tanácskozást. Ugyanekkor az egyház már jelentős káptalani iskolát is működtet Vácon. A város középkori magja a mai Konstantin tér közepén volt. Báthory Miklós hosszú püspöksége (1474-1506) a reneszánsz felvirágzását segítette, de a város a török hódoltság alatt többször gazdát cserélt és számtalanszor leégett. A XVIII. század itt is barokk fellendülést hoz, amelynek nagyon szép példái a várostengely mentén lévő szobrok is. Vác történeti belvárosa azon 21 településközpont közé tartozik, amelyet értékeire való tekintettel, műemléki jelentőségű területté nyilvánítottak. Jelentőségét fokozza, hogy kiváló dunai átkelőhely is egyben. Vác az egyik legszebb barokk kisvárosunk! De lássuk a látnivalókat! Ha a Március 15. téren állunk rengeteg látnivaló fogad minket. A történelem során mindig is ez a tér volt a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A tér közepén álló Szent Mihálytemplom XVIII. századi lebontása után nyerte el a tér a mai magyaros városképére jellemző tágasságát. Századunk közepén a teret két lépcsőnyire lesüllyesztették, díszburkolatot kapott, középre dísz kutat helyeztek. Ha kellően jó az idő és a város szobrait nem fedik a fagyásmentesítő fóliák, szemfüles városlátogatók egész biztosan észreveszik a lesüllyesztett rész négy sarkára helyezett bájos puttókat (kövér angyalkákról készített szobrok). A téren áll a Városháza, melynek helyén valaha török fürdő állott. Mellette a Kórház épületegyüttese, ami eredetileg szanatórium volt, majd a már említett XVIII. századi fellendülés idején az Irgalmasok rendháza lett. Ekkor alakult át kórházzá. Vessetek egy pillantást a barokk huszártornyokra és a szépen kidolgozott kovácsoltvas ablakkosarakra amelyek az épület jellegzetességei! 1
A tér másik oldalán áll a Siketnémák Országos Intézete, mely két középkori eredetű épületből áll. 1802-ben itt alapította Cházár András az ország első ilyen intézményét. Fehérek temploma. A teret díszítő szép templom ez, de vajon honnan ez a név? Kik azok a fehérek? A templom neve a domonkos rendről származik, akik fehér ruhában, vagyis habitusban jártak. Az ő tulajdonukban volt a templom egykoriban. Így ragadt rá ez a név erre a bájos barokk templomra. Építészeti érdekessége a háromszög alakú oromfal és a hatalmas lant-ablak! Kíváncsi vendégek vethetnek egy rövid pillantást a templombelsőre a üvegfalon keresztül. A főoltár képén V. Szent Pius pápával találkozhatunk, amint éppen a törökök ellen vívott Lepantói-csata sikeréért imádkozik. (V. Pius pápának egyébként jó kapcsolatai lehettek az égiekkel hiszen a Görögország partjainál fekvő Lepantónál vívott tengeri csata a katolikusok és a törökök között egy váratlan kedvező széljárásnak köszönhetően végül keresztény győzelemmel végződött.) A templom mellett van egy kúria, ma egy étterem. Itt fellépett Petőfi is, mint vándorszínész. 1. kérdés Ha már itt vagyunk a fő téren sétáljunk el a Széchenyi utca felé. Tábla jelzi ugyanis, hogy Vác forgalmi helyzetére jellemző az ország első vasútvonalának kialakítása a város és Pest között. Az első szerelvényt Pest és Buda nevű mozdonyok húzták. Az újonnan megnyílt vonalon utazott Petőfi is, ennek hatására írta a Vasúton című versét. De vajon ki volt ennek a vasútvonalnak az építtetője? 2. kérdés Ha az első kérdés válaszát sikeresen megtaláltuk, haladjunk tovább. Említettük korábban, hogy a téren áll a Városháza is. Azt azonban elhallgattuk, hogy a tetején Justítia szobra áll, mint az igazság megtestesítője. De vajon mit tart kezében Justitia? 3. kérdés A Városháza után vegyünk búcsút a főtértől és induljunk tovább a Fehérek temploma felé. Mivel a Dunakanyar egyik legszebb városkáját készülünk felfedezni, mindenképpen tudnunk kell, hogy ki is a Dunakanyar védőszentje vagyis patrónusa. Szobra a Fehérek templomának oldalán áll. Ki ez a bájos alak? 2
4. kérdés Hátunk mögött a Március 15. térrel haladjunk tovább a Székesegyház irányába. Mielőtt odaérnénk utunk a Szentháromság téren halad át. A terecske közepén álló barokk Szentháromság-szobor a tér névadója. Ezeket a szobrokat a XVII. századi utolsó pestisjárvány elmúltával építették az emberek hálából. Ha sokat utazunk Magyarországon, úton útfélen találkozunk hasonló szobrokkal. A téren áll még egy templom és rendház is. Derítsük ki, hogy melyik rendház felügyelete alá tartozik az épület! Ha tovább sétálunk, hamarosan elérjük a Konstantin teret, mely a püspöki város egyházi központja volt. Egységes kialakítására az adott lehetőséget, hogy itt húzódott a hajdani erődítmény árokrendszere. A téglalap alakú téren áll a mai székesegyház. A teret egyházi épületek veszik körül ma is: jobbra a püspöki palota, tőlünk balra a piarista gimnázium, a kispréposti palota és a papnevelde. 5. kérdés Kezdjük rögtön a hozzánk legközelebb álló látványossággal. A piarista gimnázium falán táblák sora jelzi az egykori híres és kiemelkedő tehetségű diákok és tanárok emlékét. Soroljunk fel legalább négyet közülünk! A székesegyház tervei Isidore Canevale francia építész nevéhez fűződik. A Párizsban tanult építész a francia ún. forradalmi építészet akkor legmodernebb európai ízlésében, a klasszicizáló késő barokkban tervezte meg az épületet. A templom Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére épült, szobraik a főhomlokzatot díszítik több más szenttel együtt. A bejáratot hat korinthoszi oszlopból álló előcsarnok díszíti. A vaskos választópárkány felett Szent Péter és Pál, Szűz Mária és József, Szent Jakab valamint Szent János szobrai állnak. Ha a székesegyház külsejét jól szemügyre vettük, menjünk be hiszen itt vár minket a következő kérdés. Nézzünk alaposan körül! A főoltár freskóját a Visitatio -t Malubertsch festette. Több magyar szent is megjelenik rajta. 3
6. kérdés A kereszthajók oltárképei olasz képek másolatai. De van egy freskó a templomban, (a jobb oldali freskók egyike), amelyiken furcsa, oda nem illő módon egy második világháborús bombát látunk az szentek, puttók és angyalok között. Feltűnik a képen egy a bombától megriadó angyal alakja is. Keressük meg a freskót, és rajta a bombát! Melyik szentet ábrázolja ez a festmény? ( A festmény alatt szöveg is jelzi a szent nevét). Plusz pont:: mit keres egy világháborús bomba egy templom freskóján? Ha megtaláltuk a bombát, sétáljunk ki a templomból és vessünk egy pillantást a székesegyházzal szemben álló püspöki palotára! Itt lesz az utolsó állomásunk. 7. kérdés A püspöki palota falán szintén áll egy tábla, mely jelzi, hogy ki melyik történelmi-irodalmi hírességünk vendégeskedett a palotában. 8. kérdés Melyik királyunk szobra áll az épület (még mindig a püspöki palota) előtt? A Március 15. térre visszajuthatunk azon az úton is amerre jöttünk. A változatosság híveinek azonban ajánljuk, hogy sétáljanak le a Duna partra és jobbra elindulva egy kis kitérővel visszajuthatnak a főtérre. A Duna part korzója kellemes időtöltés egy lassú séta keretén belül! Jó szemlélődést és sikeres válaszokat kívánunk! 4
Térkép a váci gyalogtúrához 5
Válaszok: 1. kérdés: Széchenyi István 2. kérdés: kard, mérleg az igazság jelképei 3. kérdés: Szent Hedvig lengyel királynő 4. kérdés: a piarista rend temploma 5. kérdés: Madách, Maklári József zenetanár, Öveges József tanár, Bán Márton tanár 6. kérdés: Szent József (Dicsőséges Szent József, oltalmazd egyházunkat!) 7. kérdés: Kazinczy Ferenc 8. kérdés: Szent István első királyunk Válasz a 6. kérdéshez még: a második világháború idején bombatalálat érte az épületet. Két bomba csapódott a szentély jobb oldalába, ott, ahol ma a festmény található, de egyik sem robbant fel. A bombákat az 1970-es évek derekán fedezték fel, amikor újjáépült a székesegyház. 6