SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS III. KÖTET Megbízó: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Szigetszentmiklós Kossuth Lajos u. 2. 2134 Tervező: Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u. 23. 1191 2012. FEBRUÁR
Készítette: Csarkóné Kelemen Ágnes vezető településrendező tervező kamarai szám : TT/1É 01-0760 Régészet: Kalácska Róbert régész Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága oklevél szám: 993/2003 kulturális örökségvédelmi szakértő nyilv.sz.: 16857-7/2009 1. ELŐZMÉNYEK Szigetszentmiklós Város Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hatályos Településrendezési Terveinek és Helyi Építési Szabályzatának módosítását készítteti. Ehhez a 2001. évi kulturális örökségvédelemről szóló, LXIV. tv. 66. (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II. 20) NKÖM rendelet 5. (2) bekezdés értelmében az 1997. évi, épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. tv. 9 (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány készítése során felhasználásra került a 2007-ben elfogadott Településszerkezeti Tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány, a Szigetszentmiklós, M0 autóút - Csepel-szigeti gerincút 12550/1 hrsz-ú ingatlan - Leadó u. Csepel-szigeti gerincút Nagylaposi dűlő Csepeli út által határolt terület szabályozási tervéhez 2007-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány, illetve a Szigetszentmiklós, II. Rákóczi Ferenc út M0 autópálya Sáméhegy (Csepeli elkerülő út) által határolt terület területrendezési terveihez készült örökségvédelmi hatástanulmány, illetve a 2009-ben elfogadott Szigetszentmiklós Szabályozási Tervéhez készült örökségvédelmi hatástanulmány. 2012. FEBRUÁR 2
2. VIZSGÁLAT SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS 2.1 Történeti leírás, régészeti örökség Szigeszentmiklós város Pest megyében, a Duna és a Ráckevei-Duna által közrefogott Csepel-szigeten. Az északon közvetlenül a fővárossal határos, kertvárosi arculatú Szigetszentmiklós a Csepel-sziget legnagyobb települése, a budapesti agglomeráció bolygóvárosa, valamint kedvelt vízparti üdülőhely. Területe a honfoglalás idején a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A legrégebbi településnyomok szerint az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg, a mai Csepel sziget (Magna Insula, illetve a törökök Juh szigetnek, Kojun ádá-nak nevezték) Árpád vezér idején a fejedelmi törzs szállás- és lakóhelye volt, itt legeltették lovaikat. A szigetszentmiklósi néphagyomány szerint Lakihegy / lakóhegy területén Árpád vezér lovászai éltek. (1991-ben itt keresték Árpád vezér sírját) A hagyomány szerint itt telepedett meg Árpád főlovászmestere, Csepel ispán is. A sziget róla kapta a nevét. Adatok vannak arra, hogy kelták is éltek itt, a templomi ásatásoknál pedig római kori emlékek kerültek elő. Szigetszentmiklóst először 1264-ben említik IV. Béla egyik adománylevelében Szentmiklós néven. Megtudható belőle, hogy a település és a mára elpusztult szomszédos települések a király birtokai voltak. A határjárásban sok olyan dűlőnevet említenek, amelyek ma is ismertek, mint pl.: Les-hegy, Szénás-völgy, Kaptár-hegy, Kápolna-hegy. Később, 1424-ben Zsigmond király Borbálának adományozza. Csak legenda, hogy 1440 körül a szigetre érkező szerbek alapították a települést. Az 1440-es években a déli végekről a szigetre telepített szerbek alkották a lakosság jelentős részét. A törökök elől a szerbek tovább menekültek, így csupán kevés számú magyar lakosság maradt ezen a vidéken. Szigetszentmiklós a középkorban többször volt királyi kézen, a hagyomány szerint "királyi nemes lovászok" települése volt. A török időkben az özvegyasszonyokon kívül (őket nem írták össze) 118 személyt tüntettek föl. A XVI. század végére, a 15 éves háború (1593-1606) után csak néhány házban laknak. A török hódoltság után a ráckevei Savoyai-uradalomhoz tartozott. A dunai árvizekkel gyakran sújtott település túlnyomórészt református vallású lakossága főként állattenyésztésből élt. A XVI. század közepén - bár rövid ideig - mezővárosi ranggal rendelkezett. Ebben az időben - 1570 körül - Csepel-szigete valószínűleg Szegedi Kis István ráckevei református lelkész - később püspök - térítése nyomán reformátussá lett. 1690 után magyar, német és szerb telepesek költöztek ide. A városra újabb megpróbáltatások vártak: árvizek, tűzvészek, járványok tizedelték a lakosságot. A XVIII. század elején azonban már újra benépesült, a községnek már volt dunai lisztörlő malma is. A községben akkor már nincs erdő a korabeli leírás szerint. Bél Mátyás 1737-ben megjelent munkájában magyar és német lakosú településnek mondja, amelynek utcáit a templomig elönti a Duna árvize. A település lélekszámának fokozatos gyarapodása 1784-től vált érzékelhetővé. Szigetszentmiklós az 1848-as szabadságharc idején jelentős számú (248 fő) nemzetőrt adott Kossuth seregébe. A falu folytonossága nem szakadt meg a hódoltság alatt sem, és a XVIII. században a többi szigeti településsel együtt a Savoyai herceg birtoka lett. A viszonylag kedvezőtlen földekkel rendelkező Szigetszentmiklós az iparosításig nem tudott fejlődni. A Csepeltől délre található Szigetszentmiklós korábban erdős, mocsaras területének egyes részeit művelés alá vonták, kialakult a XIX. század végi vasútépítésig változatlan halmazos település. Ezt követően, az iparosítással jellege megváltozott. A Szigetszentmiklóst Dunaharasztival összekötő vasúti híd, ill. a Csepellel összekapcsolódó műút megépülése (1892, ill. 1927-28) után a lélekszám gyors növekedésnek indult, s ugyancsak megnőtt a Budapestre ingázó ipari munkások száma is. A településen lakók egy része az 1910-ig működő téglagyárban dolgozott, néhányan a helyi malomban. A két világháború között épültek a település középületei (községháza, régi posta, iskola), üzletek. A határban található a 314 m magas Lakihegyi Rádió-adótorony, amely a század elejének bravúros technikai újdonsága, s egyben Szigetszentmiklós egyetlen ipartörténeti műemléke. A II. Világháború itteni harcai alatt sok kárt szenvedett a település, elsősorban az 1941-44 között épült Dunai 2012. FEBRUÁR 3
Repülőgépgyár közelsége miatt. A háborút követően, 1949. november 15-én megkezdte működését a település határában épült Csepel Autógyár, s ezt követte 1950-ben a lakótelep építése. A József Attila lakótelepet elsősorban az autógyári dolgozók számára építették 1951-től kezdődően. 1951-től kosárfonó szövetkezet működött a településen. 1976-tól szakmunkás- és szakközépiskola, 1991 óta működik a Batthyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola. Szigetszentmiklós 1970-ben lett nagyközség, s elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönhetően 1986. január 1.-én várossá nyilvánították. 1986. január 1. óta a település városi rangra emelkedett. 2.2 Természet, táj, tájhasználat Szigetszentmiklós teljes közigazgatási területének mindössze 0,1 %-a erdő, 24,5 %-a kivett (beépített, beépítésre szánt) terület, 75,4 %-a, azaz túlnyomó része mezőgazdasági terület. Megjegyzendő, hogy az előkészített településszerkezeti tervek megvalósulásakor elsősorban az M0 autópálya térségében jelentősen megnő a kivett, kereskedelmi-gazdasági hasznosítású területek aránya és a térségben a mezőgazdasági tájhasználat vissza fog szorulni. Erdőterületek leginkább a volt Csepeli Autógyár, ma ÁTI-Sziget Ipari park területén maradtak meg, mely terület a XIX. sz.-ban Szigetszentmiklós összefüggő erdeje volt. Továbbra is a táj markáns része a két Duna-part, valamint a kavicsbánya tavak rontott tájnak minősíthető térsége. 2012. FEBRUÁR 4
2.3 Településkép és utcaképek A településkép igen változatos. A Fő tér és a Városháza környékén helyenként zártsorú a beépítés. Hagyományos lakótelepi beépítés a Gyári út mellett. Fszt+4 szintes új építésű társasházak, csoportosan, a Petőfi utcában. Az épületek szín és formavilága nem a hagyományos beépítésekhez mérhető. A település nagyobb részén családi házakat találunk. Hiányzik az egységes utcakép, az előkertek mérete változó, az oromfallal illetve ereszvonallal az utca felé forduló házak minden rendszer nélkül váltogatják egymást. Az utcák rendezetlenek, a fák rendszertelenül telepítettek, az utcákon sok helyen nincsen járda, a kétirányú utak egysávosak, csendesítés nélküliek. A település területén található néhány hagyományos falusias lakóház, melyek tornácos kialakításúak, oldalhatáron álló beépítéssel. HÉV-től délre lévő terület ugyancsak családi házas beépítésű. 2012. FEBRUÁR 5
A település arculatának egyik meghatározó eleme az M0 autóút melletti Leshegy Ipari Park területét a Csepeli (51101-es számú) útról lehet megközelíteni. Számos vállalkozás telepedett itt meg, mint a Hörmann, a Nico, a Flóra Hungária, a Samsung, melyek ugyan a szokásos konténereiket telepítették ide, ugyanakkor rendezett, jó karban tartott környezetet alakítottak ki maguk körül. A településen meglévő üdülőterületek nőtt jellegűek, a megközelítésük, az épületek léptéke, formavilága, anyaghasználata igen változatos. Mindezek mellett környékük gondozott. Az itt lakók közösséget alkotnak, többségük állandó lakhelye Budapest. A megközelítés és a csatornázás hiánya mellett a túlépítés és az ideiglenes jelleg az, ami egy kissé rontja az összképet. Mindazonáltal hiányzik a telkek megfelelő megközelítése, nem biztosított a szemétszállítás, a keletkező szennyvíz elvezetése, elszállítása, a telkek tulajdonviszonyainak rendezése. Ez igaz a település területén található bányatavak környékére és a Ráckevei Duna-sorra is. 2012. FEBRUÁR 6
2.4 Településszerkezet és területhasználat Szigetszentmiklós településszerkezetének meghatározó eleme az M0 autóút, mely két részre osztja a települést. Az M0 nemzetközi forgalmat is bonyolító autóút adottságait kihasználva, az autóút melletti, illetve a közelben elhelyezkedő területek felértékelődtek, a fejlesztési és területigények folyamatosan növekedtek, az autóút mentén gazdasági területek alakultak ki. A másik meghatározó szerkezeti elem a Csepel-szigeti gerincút tervezett nyomvonala, a Leshegyi vállalkozási övezet mellett haladva csatlakozik az 51101 jelű úthoz és azon keresztül az M0 autóúthoz. Az 5101. jelű országos összekötő út a város nyugati területét, Lakihegyet érinti, a II. Rákóczi Ferenc úton. Szigetszentmiklós településközpontjával való kapcsolatát a Petőfi út biztosítja. A város belterületének legjelentősebb közlekedési ütőere az 51101. jelű országos bekötőút, amelynek belterületi szakasza a Bercsényi utca - Fő tér - Tököli utca - Ifjúság utca- Gyár út útvonal. Területhasználat szempontjából a település területe a következő egységekre tagolódik: - Intézményterületek, településközpont vegyes területek, - Lakóterületek: kisvárosias lakóterület, kertvárosias lakóterület, - Hétvégi házas üdülőterület, - Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - Különleges területek: temető területe, sportterület, rekreációs terület, szennyvíztisztító területe, bányaterület, antenna terület, egyéb helyi sajátosságot hordozó terület, nagy kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező oktatási, egészségügyi és sportterület. Közlekedési és közműterületek - Zöldterületek - Erdőterületek - Mezőgazdasági területek - Vízgazdálkodási terület Településszerkezeti adottságok: a.) Lehetőségek: - Kiváló gazdaságföldrajzi elhelyezkedés (Budapest közelsége, M0 autóút, Duna). - Kedvező és fejleszthető közlekedési (logisztikai) kapcsolatrendszer (közút, víz, HÉV, repülőtér, tömegközlekedés). - Nagy számú lakásépítésre- és gazdasági célra hasznosítható terület. - A város térszerkezeti pozíciója kifejeződik az ingatlanpiacon, keresettek a lakó- és üzleti célú ingatlanok. - A város hagyományos belterületén nincs környezetszennyező és elavult ipari technológia, az ipari parkban is csak korszerű gazdasági tevékenység folyik. - Csepel-szigeti gerincút megépítése - Sok lehetőség rejlik az RSD és a bányatavak kihasználásában. - A város a Csepel-sziget egyik potenciális szervező központja. Az EU-csatlakozás és a kistérségi központi funkció felvállalása Szigetszentmiklós számára előnyös lehet a gazdaság és az idegenforgalom ágazataiban. 2012. FEBRUÁR 7
b.) Nehézségek: - Több településrész szervetlenül kapcsolódik a várostesthez (Lakihegy, északi üdülőterület, Leshegy, volt Csepel Autógyár területe). - Szigetszentmiklós nem rendelkezik karakteres, több funkciós városközponttal, amely a városlakók találkozó- és érintkezési helye lehetne. - A belterület határain lévő közlekedési csomópontok környéke rendezetlen. Forgalmasságuk, elhelyezkedésük révén városi és kistérségi léptékű fejlesztési területeknek alkalmasak (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, sport, szórakoztatás, stb.). - A belterületi utak minősége javításra szorul. - Az M0 melletti ipari területek elkülönült településrészt alkotnak. - A lakótelep és az üdülőterületek elkülönülten élnek a régi városrésztől. 2.5 Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A településről készült régi térképek tanúsága szerint a város jelenlegi szerkezetét tekintve az azonosság szembetűnő. A kialakult településszerkezet, utcahálózat nem alakult át, megőrizte eredeti vonalvezetését. Az építés módja a régi településmagban szintén nem változott, jellemzően oldalhatáron álló maradt. A hagyományos településmag területén egyaránt találhatunk nagyméretű szalagtelkeket, illetve vegyesen kisméretű telkeket is. A település építészeti arculata is vegyes képet mutat, ugyanúgy, mint a telkek kialakulása. A település belterületének részlete, mely a fent leírt ismérveket mutatja be. 2012. FEBRUÁR 8
Katonai felmérés 1782-1785 felmérési térkép Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár II. Katonai felmérés 1861-1866 Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár 2012. FEBRUÁR 9
III. Katonai felmérés 1872-1884 Forrás: Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadtörténeti Térképtár 2.6 Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi - Műemléki védettség Szigetszentmiklós mai egyetlen nyilván tartott műemléke: Lakihegy 314 m-es antennatorony ipartörténeti emlék. Hrsz.: 0250 A 314 méter magas lakihegyi adótorony 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. A szivar alakú vasszerkezet 284 méter magas és a csúcsán álló kitolható hangolócső további 30 métert ad hozzá a teljes magassághoz. Története A Lakihegyi Rádióadó egy ipari létesítmény a Budapest közelében fekvő Szigetszentmiklós város Lakihegy nevű részén. Működését 1928-ban kezdte meg és kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1977-ig, a lényegesen korszerűbb solti rádióadó üzembe helyezéséig működött. Magyarországon az első rádióadót 1914. október 14-én adták át amely akkor szikratávíróként működött. Míg az első kísérleti rádióadások beindítása 1924. március 15-éig váratott magára. Ekkor egy bútorszállító autóban berendezett stúdióból, amihez egy mindössze 250 W-os Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adó tartozott, hangoztak el a magyar rádiózás első, kezdetleges műsorai. A berendezéseket még ebben az évben lecserélték egy magyar tervezésű, 1 kw teljesítményű adóra. A fejlesztések a következő években is folytatódtak, aminek keretében először egytelefunken gyártmányú, 2 kw-os majd egy 3 kw-os rendszer került használatba. 1928-ban mind a stúdió, mind pedig a rádióadó helyét véglegesítették. Előbbi a budapesti Bródy Sándor utca 5-7. alá költözött, míg az új 20 kw-os Telefunken adót Lakihegy mellett építették fel, amely két 150 méter magas, MÁVAG gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. Ez a rendszer már képes volt Budapesten és környékén jó minőségű adást produkálni az ekkor már gomba módra szaporodó előfizetők megelégedésére. 2012. FEBRUÁR 10
Még a '20-as évek végén felmerült az igény egy ugyancsak Lakihegyen kialakítandó, de már az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A tervezés közel négy évig tartott és 1933. július 1-jén a MÁVAG szerelői Massányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, Blaw-Knox-rendszerű, szivar alakú torony építését. Az átadás még ebben az évben december 2-án megtörtént, és elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Ezzel az új 120 kw teljesítményű adóval a magyar rádiózás műszaki tartalmát tekintve a világ élvonalába lépett elő. Maga a torony pedig Európa akkori legmagasabb építménye volt. A 20 kw-os adó is használatban maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. Az idő közben a Magyar Rádió jelképévé vált lakihegyi adótorony sem kerülhette el a Második Világháború pusztító hatását. 1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok robbantással elvágták a tartóköteleket aminek következtében a torony eldőlt és összetört. Egy héttel később a 20 kw-os adó és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását már 1945 januárjában megkezdték és a kisebbik adó újjáépítésére és üzembe helyezésére még egy évet sem kellett várni. A teljes felújítását követően 1945. szeptember 15- én ismét munkába állt, míg nagyobbik "testvérét" 1946. december 22-én először 50 kw, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kw teljesítménnyel helyezték üzembe. 1968-ban újabb jelentős átalakítás történt a Lakihegyi Rádióadó történetében. Az addigi 135 kw-os adót két, egyenként 150 kw-os rendszer váltotta fel. Továbbá néhány felújítási munkát még a 314 méteres tornyon is végrehajtottak. 1977-ben aztán a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os solti adó üzembe helyezéstét követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Noha ezt követően még néhány alkalommal üzembe helyezték, a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. Ennek hírére magánszemélyek és számos egyéb társadalmi szervezet tiltakozó hadjáratba kezdett a torony megmentéséért. Végül a nyomásnak engedve a lakihegyi adótornyot 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006-tól az Antenna Hungária Zrt. ismét üzemelteti a lakihegyi állomást, az az adó sugároz a solti adó helyett. A torony elhelyezkedése és felépítése 2012. FEBRUÁR 11
A torony középrésze A torony Budapest közigazgatási területén kívül, a Lakihegyet Halásztelekkel összekötő műút mellett, attól délkelti irányban kb. 200 méterre áll. A szerkezet magassága 314 méter, tömege pedig 230 tonna. Függőleges helyzetét 178 méteres sugarú körben nyolc, egyenletesen elhelyezett feszítőkötél biztosítja, amelyek egyenként 220 méter hosszúak és 70 tonnás feszítőerőt képviselnek. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter. A csúcson kitolható hangolócső teljes hossza 36 méter, amelyből 30 méter áll ki a szerkezetből. A négyzetes keresztmetszetű torony sarkain, a legnagyobb térerejű középövben, valamint az oldalközepeken is nagy keresztmetszetű rézkábelek vezetik az adófeszültséget. Az antenna földelését a torony körül kb. 100.000 m²-en a talajba süllyesztett réz-vezetékhálózattal oldották meg. A torony talpcsuklója Az antenna műszakilag legérdekesebb része a talpcsukló. A vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúpok és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A mindössze 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a súlyterhelés felvétele mellett a kellő villamos szigetelést is biztosítják. A hangolócső végén, vagyis az antenna legtetején egy nagyjából kosárlabda méretű üreges acélgömb helyezkedik el. Az 1968- as felújításkor ezt a gömböt újra cserélték és a villámcsapások által alaposan kilyuggatott régit a budapesti Postamúzeumban állították ki. (Pest megyei műemléki topográfiában még 3 emlék: - egyhajós, tornyos református templom alapfalai, körítő fal töredékével - dézsmaház, melynek pincéje a szomszédos ház kertjében volt, az átalakított régi épület egyetlen régi része a gerendás mennyezetű kovácsműhely volt.) 2012. FEBRUÁR 12
Műemléki környezet: A műemlék környezetében lévő, Településszerkezeti Terv módosítás tervlapon jelölt terület. Hrsz.: 0250/1-2, 0251/38, 0251/73-74, 0262/2, 0265/6-23, 12154, 12155/2, 12156/1-2, 12157-12159 Az országosan védett műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az elsőfokú eljáró hatóság, míg a műemléki környezeten belül szakhatóságként működik közre. 2012. FEBRUÁR 13
- Helyi értékvédelem Szigetszentmiklós helyi védelem alatt álló épülete: Csepeli út 1. - Dézsma ház és pince hrsz.: 1490 1 1 514/2011. (XI. 23.) sz. Önkormányzati Határozat a helyi értékvédelem alá helyezést megszüntette 2012. FEBRUÁR 14
- Természetvédelmi területek Szigetszentmiklós védelemre érdemes természeti értékei a vízpartokhoz kötődnek. A Soroksári (Ráckevei) Duna szabályozása okaként a víz folyási sebessége és a partokat bontó eróziós tevékenység csökkent. Ez lehetővé tette hókonyok (szigetek, zátonyok, lefűződő kisebb mederágak) kialakulását, lápok és úszólápok létrejöttét. Ez ritka állat és növényfajokból álló, nagy fajgazdagságú ökotopok kialakulását eredményezte, speciális ökológiai folyamatok váltak egyben tanulmányozhatóvá. - A szigetszentmiklósi hókonyok (103,0 ha) 1979 óta állnak természetvédelmi oltalom alatt. - 1985 óta védett az M0 autópálya hídja melletti Czuczor-sziget közel 65,0 ha-os, orchideás láp és mocsárrétje. - A védett területeken kívül egy-egy szoliter növény, foltszerű növénytársulás is védelemre szorul. - A település területén a Ráckevei(Soroksári) Duna jelentős része a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. (2) bekezdése alapján lápként országos jelentőségű védett természeti terület. - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolásra került az országos ökológiai hálózat övezete, mely természetvédelmi szempontból jelentős területeket és a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosító összekötő folyosókat foglalja magába - Szintén található a település területén a Natura 2000 hálózat részeként előkészített terület. A Natura2000 területek európai szintű védettségű területek, kijelölésükre az Európai Uniós csatlakozás kötelezi az országot. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területek - HUDI 20034 Duna és ártere - HUDI 20042 Ráckevei Duna-ág - HUDI 20045 Szigethalmi homokbuckák - A település területén találhatóak olyan természet közeli állapotokat tükröző területek, amelyek nem állnak védelem alatt, de megőrzésük természetvédelmi szempontból fontos, mivel védett növény- és állatfajoknak, illetve egyéb vadon élő szervezeteknek élőhelyül szolgálnak. - További védelmet érdemelnek az Alsó-Bucka településrész meredek partfalai és vizes életközösségei (gyékényes-nádasok, vízfelületek). 2012. FEBRUÁR 15
- A település területén található régészeti lelőhelyek, régészetileg védett területek 1. Szigetszentmiklós 1. lh.: Felsőtag, Gere tanya (Felsőtag u. 1): középső bronzkori temető (Vatya kultúra), részben feltárva. Ismert kiterjedése: Királyerdő út Üdülősor Tagi dűlő (Felsőtagi út) (MNM Adt. XI./301/1963; KALICZ SCHREIBER 1995) 2. Szigetszentmiklós 2. lh.: Nyilasokra dűlő 1. és Hídfő: Árpád kori település, kora bronzkori temető, telep (BTM Adt. 1893 2000; KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 47; ENDRŐDI 1992, 1. k.). KÖH azonosító: 31072 3. Szigetszentmiklós 3. lh.: Alsó Bán dűlő 1.: Árpád kori telep és temető. 4. Szigetszentmiklós 4. lh.: Üdülőtelep (M0, BTM feltárásai, 1988, 2008-2009): középső rézkori (Ludanice kultúra) és kora bronzkori (Harangedény Csepel csoport) telep (BTM Adt. 1599 90; VIRÁG 1992; ENDRŐDI 1992; VADÁSZ 1992; HANNY 1992). KÖH azonosító: 31073 5. Szigetszentmiklós 5. lh.: Les hegy: középső bronzkori (Vatya k) telep. KŐH azonosító: 39854 6. Szigetszentmiklós 6. lh.: Ürge-hegy (Auchan áruház): középső bronzkori temető (Vatya k) (Vicze M. ásatása, 2002). KÖH azonosító: 33229 7. Szigetszentmiklós 7. lh.: Vízműtelep 2. lh.: (MOL 1999): Kora bronzkori temető, kelta telep, népvándorláskori telep (BTM adattár: 1893-2000). 8. Szigetszentmiklós 8. lh.: Alsó Középdűlő 1.: Árpád-kori település (BTM Adt. 1893-2000). 9. Szigetszentmiklós 9. lh.: Laki-hegy: kora bronzkori telep és sírok, Árpád-kori telep (BTM Adt. 1649-91; RKM 2003, 296; REMÉNYI TEREI 2004) 10. Szigetszentmiklós 10. lh.: Teleki út 45.: kora bronzkori temetkezés (KALICZ SCHREIBER 1997, 178, 6. k. 1 2.). 11. Szigetszentmiklós 11. lh.: Vízcsőárok II.: kora bronzkori temetkezések (KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 52; Taf. 2; KALICZ SCHREIBER 1997, 179 181). Szigetszentmiklós 4., 7., és 11. számú lelőhelyek valószínűleg ugyanannak a nagy kiterjedésű, több korszakban is lakott, részben feltárt lelőhelynek a részei. 12. Szigetszentmiklós 12. lh.: Alsóbucka: Szarmata telep és temető. Valószínűleg ugyanitt kora bronzkori sírok is előkerültek (KALICZ SCHREIBER 1997, 178, 2, 5. kép). 13. Szigetszentmiklós 13. lh.: 7. kilométerkő (Repülőgépgyár): kora bronzkori leletek (BÓNA 1961 62, 13, 17 18, VI. t. 6, VII. t. 5 10, XIV. t. 1 5, 7 14, XV. T. 1 12; KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 49). AZONOSÍTHATATLAN! 14. Szigetszentmiklós 14. lh.: kora bronzkori (harangedényes) és avar temető (CSALLÁNY 1956, 200; KALICZ 1955, 46). AZONOSÍTHATATLAN! 15. Szigetszentmiklós 15. lh: Felső Ürge hegyi dűlő: kora bronzkori temető és település (Harangedény kultúra), késő bronzkori temető és település (Urnamezős kultúra), Árpád kori település. (Patay R. ásatása 2006-2007) (RKM 2007, 285). 16. Szigetszentmiklós 16. lh. KÖH azonosító: 60988 17. Szigetszentmiklós 17. lh. KÖH azonosító: 58533 18. Szigetszentmiklós 18. lh., Nagylapos. KÖH azonosító: 58907 19. Szigetszentmiklós 19. lh. KÖH azonosító: 32102 20. Szigetszentmiklós 20. lh., Alsó Bán dűlő 2.: a terepbejárás során római, és árpád kori kerámia került elő. 21. Szigetszentmiklós 21. lh., Nyughatatlan dűlő: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. 22. Szigetszentmiklós 22. lh., Alsó Bán dűlő 3.: a terepbejárás során római, és árpád kori kerámia került elő. 23. Szigetszentmiklós 23. lh., Alsó Közép dűlő 2.: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. 24. Szigetszentmiklós 24. lh., Kőkuti dűlő Alsó Bán dűlő 4.: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. 25. Szigetszentmiklós 25. lh., Alsó Bán dűlő 4.: a terepbejárás során római kori kerámia került elő. 2012. FEBRUÁR 16
26. Szigetszentmiklós 26. lh., Nyilasokra dűlő 2.: a terepbejárás során őskori, római, és árpád kori (?) kerámia került elő. 27. Szigetszentmiklós 27. lh., Nyilasokra dűlő 3.: a terepbejárás során őskori és középkori kerámia került elő. 28. Szigetszentmiklós 28. lh., Nyilasokra dűlő 2.: a terepbejárás során római kori kerámia került elő. 29. Szigetszentmiklós 29. lh., Alsó Páskomi dűlő: a terepbejárás során újkőkori (középső neolitikum?) és őskori (bronzkori?) kerámia került elő. Azonosítatlan lelőhelyek: 30. Kavicsbánya: népvándorláskori temető (58527) 31. Háros-dűlő: bronzkori, vaskori és népvándorláskori temető (58528) 32. Lakihegy: bronzkori telepnyom (58532) 33. Duna parton, Csepeli Autógyár felé: középkori templom és temető (58762) 2.7 Az örökségi értékek elemzése A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről az alábbiakat mondja ki: 3. A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. 4. (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. (2) A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. 5. (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. 2012. FEBRUÁR 17
3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3.1 Településhálózati és tájhasználati változás Általában egy település természeti-, gazdasági-, földrajzi-, táji- és a történeti adottságai határozzák meg a település szerkezetét, területének felhasználását. A város területére vonatkozóan 2007-ben jóváhagyott településszerkezeti terv határozta meg a főbb településhálózati változásokat (Csepel-szigeti gerincút nyomvonalának kijelölése, gyűjtőút-hálózat). A jelen településrendezési eljárás során a Településszerkezeti Terv módosítás a főbb településhálózati elemeken nem változtat, területfelhasználás változásokat azonban tartalmaz. A Településszerkezeti Tervben fejlesztési területként kijelölt eddig még szabályozási tervvel nem szabályozott - kertvárosias lakó, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozóan a város Szabályozási Terve nem határozta meg a beépíthetőség feltételeit. Ezekre a területekre a későbbiekben külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat kidolgozása szükséges. E területek hasznosításának, beépítésének feltétele a jelenlegi intézményellátás fejlesztése, illetve a szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése, amely elengedhetetlen. E területek beépítésére a távlatban megvalósuló fejlesztések keretében kerülhet majd sor. Amíg ez a jövőbeni szabályozás nem valósul meg, a tájhasználatban nem történik változás. A Szabályozási Terv módosításban csak azokra a területekre egészül ki a szabályozás, amely szóban forgó területek már kialakult állapotként részben beépítettek. Tájhasználat szempontjából a korábban beépített, de jelenleg beépítetlen, üres területre épület, ill. épületek kerülnek, a terület fokozatosan beépítetté válik. A területhasználat és területi állapot változásait sikerült a kulturális örökség összefüggésrendszerében is érvényesíteni. A hagyományos városszerkezetben a területfelhasználás hagyományos módszerei nem változtak. A fejlesztési elhatározások e területrészeken nem változtatják meg az örökségre nézve károsan a területi állapotokat. A jelenlegi területhasználat és területi állapot (mezőgazdasági művelés, belterület, illetve erdők művelése) a kulturális örökség régészeti elemeit nagymértékben érinti. Különösen veszélyeztetettek a beépített területekre, illetve beépített területek közvetlen közelébe eső lelőhelyek. Az esetleges infrastrukturális fejlesztések (pl. szennyvízcsatorna kiépítése) kedvezőtlenül fogják érinteni. Jelentősen károsodhatnak az intenzív talajművelésnek és eróziónak kitett területek. A régészeti lelőhelyeket az építkezések és a talajművelés súlyosan károsította és továbbra is veszélyezteti. Az ismert lelőhelyek esetében a tájékozatlanság és a tájékozódás lehetőségének elmulasztása következtében ez már eddig is pusztítást eredményezett. 3.2 Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Szigetszentmiklós város területére érvényes településszerkezeti terv terület-felhasználási változásai, a tervezett gazdasági, vegyes és lakóterületek - melyek egy része jelenleg beépítetlen terület (többnyire szántó) igénybevételével jár - okoztak jelentősebb változást a településszerkezetben. A jelenlegi területhasználathoz képest a lakóterület bővítés, a tömbfeltárások, a gazdasági és vegyes területek kijelölése, valamint a Csepel-szigeti gerincút megépítése eredményez változást. A kialakult településmagot nem érintő területeken lesznek új beépítésre előirányzott területek. Az új beépítések szerkezete a korábbiak szerves folytatásaként, a morfológiai adottságokhoz igazodva valósulhat meg. Tájhasználat szempontjából az eddig beépítetlen, üres területre épület, ill. épületek kerülnek, a terület beépítetté válik majd. 3.3 Infrastrukturális változás Az elmúlt évtizedben elindult infrastruktúra változások folyamatosan pozitív változásokat eredményeznek a település fejlődésében, mind a közműellátás, mind a település úthálózatának fejlesztésének megvalósításában. A közművesítési javaslatban a közműhálózatok a szabályozás által kijelölt közterületen, az út minta-keresztszelvényben adott sávban kapnak helyet. A tervezett új beépítések megvalósítása a vízellátás, vízelvezetés-csatornázás, villamosenergia-ellátás, illetőleg távbeszélő-hálózat bővítését vonja maga után. A tervezett beépítéshez szükséges közmű- és útcsatlakozások kiépítése kedvező infrastrukturális változást eredményez. 2012. FEBRUÁR 18
3.4 Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település lakosságának gyarapodása a XX. század közepétől az iparosodással gyorsult fel. 1949-ben 5.865 fő volt az akkori település népessége, mely 1970-re több mint megduplázódott (13.521 fő), 1990-re pedig megközelítette a 20.000 főt (pontosan 19.409 fő volt). A lakosság gyarapodása a 90-es években tovább folyt, a 2001-ben magtartott népszámlálás idején 23. 359 fő élt a városban. Az önkormányzati adatok szerint a település 25. 504 lakost számlál. A gyarapodás mögött részben a természetes szaporodás pozitívuma áll, részben pedig a városba történő bevándorlás. A természetes szaporodás üteme azonban egyre inkább lassul, s ezzel együtt a lakosságszám töretlen növekedése mögött egyre nagyobb szerepet játszik a beköltözés. A nagyarányú bevándorlás hatása a város kedvező, fiatalosabb korösszetételén is megmutatkozik, a vándorlók ugyanis jobbára az aktív korúak. Az elöregedés folyamata az utóbbi két évtizedben azonban már lassan megindult, de az aktív korosztályok, bevándorlásnak köszönhető megduzzadása még némileg ellensúlyozta ezt a folyamatot. A főváros vonzóereje természetesen középfokon jobban érvényesül, mint alapfokon. A város középiskolái a főváros közelsége ellenére is jelentős regionális vonzóerővel bírnak. Szigetszentmiklóson három általános iskola, és három középiskola működik: a Batthyány Kázmér 8 osztályos Gimnázium, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola, egy szakmunkásképző intézet (műszerész, gépgyártó, repülőgépszerelő szakokkal), továbbá egy zeneiskola. A város aktív keresőinek 2/5-e dolgozik csak helyben, 60%-uk a városon kívül talált munkát. Az ingázók ezen magas, megyei viszonylatban is kiemelkedő aránya, a főváros közelségével magyarázható. Az ingázók ilyen magas aránya már a rendszerváltás előtt is jellemző volt a településre, azonban e jelenség nem a helyi munkahelyek hiányával magyarázható: a városban foglalkoztatottak 40 %-a ugyanis más településekről jár be dolgozni, a város vonzóereje a munkahelyek tekintetében tehát még nagyobb is, mint az iskolák esetében. Az iskolai és a munkahelyi földrajzi mobilitásra vonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a Budapest szomszédságában fekvő Szigetszentmiklós nem csupán egy alvóváros jellegű település, igen erős, kölcsönös kapcsolatok jellemzik mind a környező településekkel, mind a főváros szomszédos kerületeivel. A közelmúltban nagy változások érzékelhetők a térségben a foglalkoztatás helyzetét tekintve. Korábban a munkaképes lakosság több mint fele Budapest-Csepelen talált munkát. A korábbi nagy gyárak (Csepel-autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, a Szerszámipari Fejlesztő Művek) számos szakmunkást foglalkoztattak. A gyárak nagy része a gazdasági átalakulás során átszervezésre került vagy megszűnt. A felszabaduló munkaerő többségét szerencsére a városban kialakuló nagyszámú kisés középvállalkozás foglalkoztatja. Igen aktív vállalkozói, kereskedelmi és ipari tevékenység jellemzi tehát a várost. Számos sportegyesület és civil szervezet működik a városban, melyek aktív tevékenységükkel gazdaggá teszik a kulturális életet, egyben országos és nemzetközi szinten is komoly eredményeket érnek el. A város kulturális életének központi helyszíne az ún. Sárgaház, amely 1990-ben történt átadása óta a város életét jelentősen befolyásoló intézmény a Városi Könyvtár (több mint 50.000-es könyvállománnyal) és Közművelődési Intézményhálózat, melynek épülete több civil szervezetnek is otthont ad, ezen kívül 150 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Az intézményen belül működik az 1995-ben átadott Városi Galéria, ahol folyamatosan helyi és országos hírű művészek alkotásai tekinthetők meg. A város történelmi emlékeit őrzi a Falumúzeum, s a településen fogadja az érdeklődőket az Ádám Jenő zeneszerző, zenepedagógus szülőházában működő Emlékmúzeum is. Kiemelkedő művészeti élet jellemzi a várost, ezt fémjelzi művészeti csoportok tevékenysége is. A városban élő művészek alkotásainak kiállítására méltó környezetet biztosít a magántulajdonú Patak Galéria. Szigetszentmiklóson található a több mint 100 darabból álló Molnár Imre alkotó tulajdonát képező citeragyűjtemény, mely megtekinthető a könyvtár épületében. A Soroksári Duna-part egyértelműen jelenthet továbbá egyébként széleskörű lakossági konszenzus mellett- egy a sport- és kulturális élet szempontjából is kiaknázható területet. 2012. FEBRUÁR 19
4. HATÁSELEMZÉS SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS 4.1 Történeti településhálózati következmények A történetileg kialakult régi településmag szerkezetén a terv nem változtat, a történeti településhálózat védelme biztosított. A tervezett beruházások elhelyezkedésüket tekintve nem változtatják meg a történeti településhálózatot, a történeti településhálózatban a változásoknak nem lesznek következményei. A tervezett elkerülő úttal (Csepel-szigeti gerincút) és az un. Déli kiskörúttal a nagyarányú forgalom a központi belterületről kiszorítható. 4.2 Természeti, táji hatások A tervezett belterület-fejlesztés, új beépítésre szánt területek táji, természeti értékeket, értékes tájhasználatot nem érintenek, ezek alakulására nincsenek negatív hatással. Olyan természeti, táji változások nem történhetnek, melyek az épített érték védelmét negatívan befolyásolhatnák. A tervezett változtatások megvalósítása a tervezési területen a napjainkra kialakult természeti, táji jelleget városi táj nem változtatja meg. 4.3 A településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulása a maihoz képest a település azon részein fog változni, ahol a tervezett új beépítések megvalósulhatnak. A fejlesztési területek beépítésekor fontos a meglévő utcakép megőrzése, illetve az új homlokzati kialakítások a környezethez, a beépítési és építészeti hagyományokhoz, szokásokhoz való igazodása. A Településszerkezeti Terv módosítással érintett területek területfelhasználás változásai után csak szabályozási terv készítése után lehetséges bármilyen beépítés. Amennyiben ezekre a területekre nem készül szabályozási terv, addig a jelenlegi területhasználatot kell fenntartani. Ezeken a területfelhasználás-változással érintett területeken addig nem változik a településkép, amíg szabályozás nélkül maradnak. A település külterületén a jelenlegi hasznosítás (mezőgazdasági művelés, erdő) megmarad. 4.4 Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A településrendezési tervben a vonatkozó 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján fel kell tüntetni a szóban forgó területeken található régészeti lelőhelyeket. Azonban a település egyéb területein sem zárható ki teljes biztonsággal, hogy az esetleges földmunkák során további régészeti leletek, objektumok kerülnek elő. Éppen ezért fel kell hívni a figyelmet a következőkre: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22.-24. értelmében: 22. (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában - próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. (3) A területileg illetékes megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést köt. A feladatellátásba a területileg illetékes megyei múzeum a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeumot kötelezően bevonja. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét. A szerződés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell 2012. FEBRUÁR 20
megfelelően alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerződés jóváhagyását is jelenti. A szerződésre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. 23. (1) A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigyelés, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. (2) A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerült vitás szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. 23/A. A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. (3) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető. 24. (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. (2) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a hatóság intézkedéséig gondoskodni. (3) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (4) A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot haladéktalanul értesíteni. (5) Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről - a hozzá érkezett bejelentéstől számított - 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a hatóságnak is megküldeni. (6) A hatóság az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően dönt a tevékenység folytatásának további feltételeiről. (7) Ha a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hatóságot értesíteni. (8) A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. (9) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Szigetszentmiklós területén sem az egyes lelőhelyek jelentősége, sem a fennálló veszélyeztetés nem indokolja jelenleg egyetlen lelőhely védésre vonatkozó felterjesztését sem. Ugyanezen indoknál fogva, bár az egyes régészeti lelőhelyek többnyire jól hozzáférhetőek a kutatás számára, tervezett feltárásukat jelenleg semmi nem indokolja. Beruházást megelőző régészet kutatás azonban szükség esetén minden területen lehetséges. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikkor váratlanul régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell, ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan. Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is 2012. FEBRUÁR 21
számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A Településszerkezeti Terv szerint jelenleg már beépített vagy beépítésre szánt területen található régészeti lelőhelyek az alábbiak: 1. Szigetszentmiklós 1. lh.: Felsőtag, Gere tanya (Felsőtag u. 1): középső bronzkori temető (Vatya kultúra), részben feltárva. Ismert kiterjedése: Királyerdő út Üdülősor Tagi dűlő (Felsőtagi út) (MNM Adt. XI./301/1963; KALICZ SCHREIBER 1995) 3. Szigetszentmiklós 3. lh.: Alsó Bán dűlő 1.: Árpád kori telep és temető. (ÁM Adt. 718-2004) 5. Szigetszentmiklós 5. lh.: Les hegy: középső bronzkori (Vatya k) telep. KÖH azonosító: 39854 6. Szigetszentmiklós 6. lh.: Ürge-hegy (Auchan áruház): középső bronzkori temető (Vatya k) (Vicze M. ásatása, 2002). KÖH azonosító: 33229 8. Szigetszentmiklós 8. lh.: Alsó Középdűlő 1.: Árpád-kori település (BTM Adt. 1893-2000). 10. Szigetszentmiklós 10. lh.: Teleki út 45.: kora bronzkori temetkezés (KALICZ SCHREIBER 1997, 178, 6. k. 1 2.). 12. Szigetszentmiklós 12. lh.: Alsóbucka: Szarmata telep és temető. Valószínűleg ugyanitt kora bronzkori sírok is előkerültek (KALICZ SCHREIBER 1997, 178, 2, 5. kép). 15. Szigetszentmiklós 15. lh: Felső Ürge hegyi dűlő: kora bronzkori temető és település (Harangedény kultúra), késő bronzkori temető és település (Urnamezős kultúra), Árpád kori település. (Patay R. ásatása 2006-2007) (RKM 2007, 285). 16. Szigetszentmiklós 16. lh. KÖH azonosító: 60988 17. Szigetszentmiklós 17. lh. KÖH azonosító: 58533 18. Szigetszentmiklós 18. lh., Nagylapos. KÖH azonosító: 58907 24. Szigetszentmiklós 24. lh., Kőkuti dűlő: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. A belterületi, vagy egyéb beépített, illetve a jövőben beépítésre szánt területeken, területrészeken nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén - (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.) - minden földmunkával járó beruházás veszélyeztető forrásnak minősül, tekintet nélkül a bolygatás mélységére, ezért a jövőben a beépített területeken lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat a KÖH szakhatósági hozzájárulásához kell kötni. A fentiek mellett bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, melioráció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) essen az bel- vagy külterületre, jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulásához kötöttek. A KÖH saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján, - esetleg kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) - adja vagy tagadja meg szakhatósági hozzájárulását. A Településszerkezeti terv szerint jelenleg nem beépített vagy beépítésre nem szánt területen található régészeti lelőhelyek az alábbiak: 2. Szigetszentmiklós 2. lh.: Nyilasokra dűlő 1. és Hídfő: Árpád kori település, kora bronzkori temető, telep (BTM Adt. 1893 2000; KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 47; ENDRŐDI 1992, 1. k.). KÖH azonosító: 31072 4. Szigetszentmiklós 4. lh.: Üdülőtelep (BTM feltárásai, 1988, 2008-2009): középső neolit, középső rézkori (Ludanice kultúra) telep, kora bronzkori (Harangedény Csepel csoport) telep és temető, késő bronzkori és kelta telep (BTM adattár: 1599 90; ENDRŐDI 1992; HANNY 1992; KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 52; Taf. 2; KALICZ SCHREIBER 1997, 179 181; VADÁSZ 1992; VIRÁG 1992). KÖH azonosító: 31073 7. Szigetszentmiklós 7. lh.: Vízmű telep 2. lh.: (MOL 1999): Kora bronzkori temető, kelta telep, népvándorláskori telep (BTM adattár: 1893-2000). 9. Szigetszentmiklós 9. lh.: Laki-hegy: kora bronzkori telep és sírok, Árpád-kori telep (BTM Adt. 1649-91; RKM 2003, 296; REMÉNYI TEREI 2004) 2012. FEBRUÁR 22
11. Szigetszentmiklós 11. lh.: Vízcsőárok II.: kora bronzkori temetkezések (KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 52; Taf. 2; KALICZ SCHREIBER 1997, 179 181). Szigetszentmiklós 4., 7., és 11. számú lelőhelyek valószínűleg ugyanannak a nagy kiterjedésű, több korszakban is lakott, részben feltárt lelőhelynek a részei. 13. Szigetszentmiklós 13. lh.: 7. kilométerkő (Repülőgépgyár): kora bronzkori leletek (BÓNA 1963, 13, 17 18, VI. t. 6, VII. t. 5 10, XIV. t. 1 5, 7 14, XV. T. 1 12; KALICZ SCHREIBER 1981, 86, Taf. 1. 49). AZONOSÍTHATATLAN! 14. Szigetszentmiklós 14. lh.: kora bronzkori (harangedényes) és avar temető (CSALLÁNY 1956, 200; KALICZ 1955, 46). AZONOSÍTHATATLAN! 19. Szigetszentmiklós 19. lh. KÖH azonosító: 32102 20. Szigetszentmiklós 20. lh., Alsó Bán dűlő 2.: a terepbejárás során római, és árpád kori kerámia került elő. Érinti a 15. számú javaslat. 21. Szigetszentmiklós 21. lh., Nyughatatlan dűlő: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. Érinti a 15. számú javaslat. 22. Szigetszentmiklós 22. lh., Alsó Bán dűlő 3.: a terepbejárás során római, és árpád kori kerámia került elő. Érinti a 15. számú javaslat. 23. Szigetszentmiklós 23. lh., Alsó Közép dűlő 2.: a terepbejárás során bronzkori és árpád kori kerámia került elő. 25. Szigetszentmiklós 25. lh., Alsó Bán dűlő 4.: a terepbejárás során római kori kerámia került elő. 26. Szigetszentmiklós 26. lh., Nyilasokra dűlő 2.: a terepbejárás során őskori, római, és árpád kori (?) kerámia került elő. 27. Szigetszentmiklós 27. lh., Nyilasokra dűlő 3.: a terepbejárás során őskori és középkori kerámia került elő. 28. Szigetszentmiklós 28. lh., Alsó Közép dűlő 2.: a terepbejárás során római kori kerámia került elő. 29. Szigetszentmiklós 29. lh., Alsó Páskomi dűlő: a terepbejárás során újkőkori (középső neolitikum?) és őskori (bronzkori?) kerámia került elő. A külterületi lelőhelyek, illetve területének egy része jelenleg szántóként hasznosított, így az intenzív talajművelés miatt lassan, de biztosan pusztul. A szántás különösen a mélyszántás az erózióval kiegészülve folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben. Tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig a teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, az esetek többségében korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja. Javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés után kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyekre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. tuskózás, rigolírozás) a lelőhelyek részbeni megsemmisülésével járhatnak. A jelenlegi területhasználatok módosításához ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a KÖH regionális irodáját is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásba. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a KÖH tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó beruházás vagy változtatás ezért egyik ilyen területen sem javasolt! Amennyiben mégis beépítésre kerül régészeti érdekűként számon tartott terület, fel kell készülni régészeti leletek és régészeti objektumok előkerülésére, ami az ott folyó munkálatokat lelassíthatja. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén így esetleg útépítés, zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően célszerű külön hatásvizsgálat 2012. FEBRUÁR 23