TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐI PÁLYÁZAT KOVÁCS ZSOLT
Ti azért bátorságosak legyetek, kezeiteket le ne eresszétek, mert a ti munkáitoknak jutalma van. Krónika II. 15.7 PÁLYÁZAT A Debreceni Szakképzési Centrum a "Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A alapján kiírt Debreceni SZC Povolny Ferenc Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolája tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Kovács Zsolt Debrecen, 2016. március 29.
PÁLYÁZATI NYILATKOZAT Alulírott, Kovács Zsolt pályázatot nyújtok be a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság KÖZIGÁLLÁS honlapján 2016.03.07-napján megjelent, DSZC/885-11/2016 azonosító számú pályázati felhívás alapján, a Debreceni Szakképzési Centrum, Povolny Ferenc Szakképző Iskolája és Speciális Szakiskolája (4028 Debrecen, Kassai út 25.) tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. Kijelentem, hogy a magasabb vezetői állás betöltésére törvényileg előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, továbbításához (harmadik személlyel közléséhez). Nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Nyilatkozom, hogy vállalom a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Pályázatom részeként mellékelem a következő iratokat, igazolásokat: Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolata. Hatósági bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy nem állok olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum. Motivációs levél. A tagintézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. Kovács Zsolt pályázó
TARTALOMJEGYZÉK I. Szakmai önéletrajz... 4 II. Bevezetés... 7 II.1. Motiváció... 7 II.2. Küldetés nyilatkozat... 8 III. Vezetői program... 10 III.1. Vezetői alapelvek... 10 III.2. Helyzetelemzés... 12 III.2.1. Képzési struktúra... 28 III.3. Humán erőforrás... 20 III.4. Infrastruktúra... 23 III.5. Kapcsolatok... 25 IV. Fejlesztési elképzelések... 26 IV.1. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések... 26 IV.1.1. Erősségek... 28 IV.1.2. Gyengeségek... 31 IV.1.3. Veszélyek... 32 IV.1.4. Lehetőségek... 34 IV.2. Képzésstruktúrára vonatkozó elképzelések... 39 IV.2.1. Szakgimnáziumi képzés... 39 IV.2.2. Szakközépiskolai képzés... 40 IV.2.3. Szakiskolai képzés... 43 IV.3. Humán erőforrásra vonatkozó elképzelések... 44 IV.4. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések... 46
I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Kovács Zsolt Születési név: Kovács Zsolt Születési hely, idő: Debrecen, 1963.05.23. Anyja neve: László Katalin Irén Lakcím: 4251 Hajdúsámson, Táncsics utca 8. Családi állapot: nős, 3 gyermek Telefon: 06-03/9556-552 e-mail: zsoltkovi@t-online.hu Tanulmányok: 2005. 09. 01. - 2008. 08. 27. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai szakos bölcsész és tanár (MA) 1994. 09. 01. - 1996. 06. 25. KLTE Műszaki Főiskolai Kar Mérnöktanár 1990. 09. 01. - 1994. 06. 27. Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Gépészmérnöki kar Gépészmérnök, épületgépész szakirány 1977-1981 Mechwart András Gépipari Szakközépiskola, Debrecen gépgyártás-technológus, géplakatos Szakvizsgák: 2000. szept. 1. 2002. június 6. Debreceni Egyetem Pedagógus szakvizsga, Közoktatási vezető 2014. szept. 1. 2015. június 12. Eszterházy Károly Főiskola, Eger Pedagógus szakvizsga, Tanügy igazgatási szakértő
Továbbképzések: 1990. március Oktatási Minisztérium 130 órás képzés DACUM ÉS SCID munkakörelemző és koordinátori továbbképzés 1999. november 10. HBM pedagógiai Intézet 40 órás tanfolyam Kezdő intézményvezetők tanfolyama 2008, november 21. december 11. OKKER ZRT. 30 órás tanfolyam Változásmenedzselés a Közoktatási intézményekben 2011. szeptember 27. 2011. november 25. Akkreditált szakmai továbbképzés NAV Képzési Intézete ÁBPE - továbbképzés I. A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére 2015. április 08. 10 órás blended képzés OKKER ZRT. Az intézmény adatfeltöltési felelősök az intézményekben informatikai jellegű képzés - pedagógus képzés 2015. július 15. július 22. 60 órás képzés TÁMOP -3.1.5/12-2012-0001 számú pedagógusképzés Oktatási Hivatal Mesterpedagógus, OH-PSZE/929/2015, OH-PÉM/923/2015
Szakmai tapasztalat: 1994. augusztus 12. 1997. augusztus 31. műszaki tanár Povolny Ferenc Szakképző Iskola 1997. szeptember 01.- 2008. augusztus 28. műszaki igazgatóhelyettes Povolny Ferenc Szakképző Iskola 2008. augusztus 29. 2009. február 28. megbízott igazgató Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 2009. március 01. napjainkig igazgató Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola További ismeretek: Számítógépes ismeretek, felhasználói szinten Microsoft Office, internet A, B, C kategóriás jogosítvány Egyéb információ: Nemzeti Pedagógus Kar intézményvezetői és szakképzési tagozatának tagja Magyar Épületgépészek szövetségének tagja
II. BEVEZETÉS II.1 Motiváció Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem. Móricz Zsigmond 1994. augusztus 12.-e óta, közel 22 éve dolgozom a Povolny Ferenc Szakképző Iskolában, amelynek neve az óta többször is változott. A fenti idézet kb. 15 éve van az íróasztalomon. Nemcsak azért, mert szeretett szülővárosom Debrecen nagyhírű Kollégiumának falai között játszódó Légy jó mindhalálig című mű egyik sokat idézett mondata, hanem a tartalmáért. Megtanítani valakit, akinek nincs meg a kellő tudása, valamire, amit addig nem tudott, ezáltal pedig segíteni neki, hogy boldoguljon, hogy több legyen, mi lehet ennél nagyobb motiváció egy iskolában dolgozó pedagógusnak? Lehetne ezt hosszan ragozni, de nem érdemes. A motivációm, az ambícióm nagyon röviden megfogalmazható: Én, Kovács Zsolt szeretnék a DSZC Povolny Ferenc Szakképző Iskolájának és Speciális Szakiskolájának a tagintézmény-vezetője lenni az elkövetkező öt évben. A 22 év alatt voltam műszaki tanár, műszaki igazgatóhelyettes, mb. igazgató, majd igazgató. Ismerem az iskola minden területét, képzési formáját, minden erősségét, gyengeségét, a veszélyforrásokat, de főleg a lehetőségeket. Ennek a pályázatnak elsősorban ez a lényege, megpróbálni megmutatni a lehetőségeket, amelyeket ha kihasználunk, fejlődhetünk. Motiváltságomat, ambíciómat növeli a szakképzésben elindult, remélhetőleg hosszan kitartó, pozitív folyamatok. Ezekben látom az igazi lehetőségeket. A lehetőségekkel azonban élni kell, vélhetően mindenért keményen meg kell majd küzdeni. Bennem ez az elkötelezettség meg van, azt hiszem, vagyok annyira hiteles, hogy elhiggyék nekem, ha nem így gondolnám, nem is pályáznék. De ez egyedül nem megy. Kell hozzá a nevelőtestület, és az alkalmazotti közösség elkötelezettsége, és támogatása is. És persze a fenntartó támogatása, erkölcsi és anyagi, amelyek nélkül nehezen tudnánk megvalósítani terveinket, elképzeléseinket.
Meggyőződésem, hogy menedzser típusú irányvonalat kell követnem a szakmai innovációra, a forrásteremtésre, a teljes körű feltételrendszer javítására, a külső kapcsolatokra, a PR-munkára, az eredmények megismertetésére, az intézmény érdekeinek védelmére. Személyiségemtől nem áll távol ez a fajta iskolavezetés. És persze az sem mellékes, hogy a fenntartó is ilyen szemléletet vár el a jövendő vezetőtől. II.2. Küldetésnyilatkozat Küldetésnyilatkozat alapját iskolánk Pedagógiai Programja határozza meg. Alapvető célunk az, hogy közoktatási rendszerünkön belül a piaci és partneri igényekhez alkalmazkodva versenyképes intézménnyé váljunk. Ennek szellemében történik iskolánkban a felkészítés - a szakképzésbe való belépésre - a szakmai vizsgára - az érettségi vizsgára (faipari orientáció) - az érettségi utáni szakmai képzésre - a tanulásban akadályozott tanulók szakképesítésének megszerzésére - iskolarendszeren kívüli felnőtt képzés keretében szakmai vizsgára Világnézeti elkötelezettségünk középpontjában a humánus értékek tisztelete áll. Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az erkölcsi értékrend európai normáit, melyek között a legfőbbek: - egymás szeretete, tisztelete, a családi élet értékeinek megismerése és megbecsülése, együttműködés, környezettudatosság, - hazaszeretet, magyarságtudat, európaiság, - az élet, az egészség tisztelete, - morális tisztaság, - kulturált viselkedés. Felmutatjuk alkotmányos értékeinket, s az értékválasztást tanítványainkra bízzuk. - Küldetésünknek érezzük a hátrányos helyzetű, tanulási kudarcokat megélt, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelését, oktatását, felzárkóztatását, szakmához juttatását. - Hangsúlyozzuk nevelő-oktató munkánkban a közös felelősséget. A pedagógus felelőssége: az értékek átadása, a fejlesztés; a tanulóé: a tanítás-tanulás folyamatában
való aktív, céltudatos részvétel; a szülőé, hogy gyermeke éljen a felkínált lehetőségekkel. - Törekszünk az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére. - Egyenlőként fogadjuk el az etnikai kisebbségeket, tiszteletben tartjuk az általánostól eltérő gondolkodásmódot rájuk nézve is hangsúlyozva az egyetemes emberi értékek és európai viselkedéskultúra kötelezőségét. - Megláttatjuk tanítványainkkal a világ globális problémáit, s helyes állásfoglalásra ösztönözzük őket. Pl.: természet- és környezetvédelem, etnikai konfliktusok, háború és béke kérdése, stb. - Tiszteletben tartjuk iskolánk valamennyi dolgozójának és tanulójának személyiségi jogait. - Kiemelten fontos országos és helyi hagyományaink ápolása, értékeink őrzése. - Tevékenységünk meghatározó elve, hogy pedagógus közösségünk a vezetők irányításával csapatmunkában, egységes szellemben, egymást erősítve valósítsa meg a folyamatos fejlesztés feladatait.
III. VEZETŐI PROGRAM III.1. Vezetői alapelvek Az iskolában eltöltött éveim során több mint 15 év vezetői gyakorlatot szereztem. Nem mondható ki azonban az, hogy innentől kezdve rutinból tudnék vezetni egy iskolát. Sőt. A szakképzés átalakulása megköveteli a vezetői személyiség fejlődését. Értem ez alatt azt, hogy az eddig alkalmazott sikeres vagy kevésbé sikeres vezetői attitűdök mellé új képességeknek is ki kell alakulnia. Ez pedig egy menedzser szemléletű vezetői stílus. A vezetői programban említést teszek olyan megvalósítandó elképzelésekről, amelyek a jövőben hangsúlyosabbá kell, hogy váljanak és talán másfajta stílust is fognak eredményezni az iskolában. Úgy érzem, hogy erre szükség van, mivel vannak területek, ahol nem úgy, vagy nem olyan szinten tudunk előrelépni, mint ahogy szeretném vagy szeretnénk. Vannak azonban olyan alapelvek, amelyeket mindvégig meg kell tartani, és amelyek egy vezetővel szemben elvárások. Ezek nagyon sok szakirodalomban, pályaműben is visszaköszönő gondolatok, de nem lehet őket megkerülni. A vezetővel kapcsolatos elvárás lehet, hogy hiteles legyen. Az én értelmezésemben ez két dolgot is jelent: pedagógus kollégái bizalmából kerüljön a vezetői pozícióba hivatásának érezze az iskoláért való tevékenykedést További alapelvek, amelyeknek szeretnék megfelelni, s a megfelelés érdekében kritikusan kell elemeznem eddigi munkásságomat. Szeretném hitelességemet és rátermettségemet bizonyítani olyan tevékenységekkel, mint például: hosszú és rövidtávú célokat tudok meghatározni, s azok végrehajtásában helyes döntéseket hozni a döntések meghozatalánál mások véleményét is meghallgatom, meg tudjam értetni másokkal mi az elvárás az iskolánkkal szemben a feladatokat jól és ellenőrizhetően tudjam delegálni következetes legyek az ellenőrzésben - ez az a terület, ahol a legtöbbet kell fejlődnöm az ellenőrzések következményeként, ha szükséges szankcionáljak
Nem vagyok híve az utasításos iskolavezetésnek, sokkal inkább annak, hogy másoknál el tudjam érni, hogy akarjanak többet tenni, fejlődni, mert ez által a Povolny is fejlődik. A szakirodalmak szerint létezik humán erőforrás szemléletű vezető, aki együttműködő, szereti az önálló feladatokat, önálló képességeit is folyamatosan fejleszti, a változó környezethez igyekszik alkalmazkodni. A stratégiai gondolkodás a jellemzője, viszont ezt a beosztottak aktív bevonásával, operatív módon teszi. Igazi csapatjátékos, aki a team munka híve, konzultatív a munkatársak bevonása mellett, résztvevő is (participatív vezető). Kommunikációjára jellemző a kétoldaliság, meghallgatja a dolgozók felvetését, s a jó ötleteket rögtön alkalmazza. Értékeli a dolgozók teljesítményét, s az eredményeket megbeszéli, kielemzi. Cél, hogy a kollégák eredményesek legyenek, sikeresnek és megbecsültnek érezzék magukat. (Radó András Réthy István: Vezetési ismeretek, Gyöngyös 2003) Ez a szakértők által megfogalmazott gondolatsor pontosan meghatározza azt, hogy milyen vezető szeretnék lenni. Saját tanulmányaimból tudom, hogy léteznek autokrata, demokrata és liberális vezetői stílusok. Véleményem szerint egy mai iskolavezető a három típus elegyéből áll össze. Menedzser típusú vezetőnek elő kell adnia a problémákat, s a megoldásra vonatkozó észrevételeit, ez egyfajta autokratizmus. A javaslatokat meg kell beszélni munkatársaival, hogy megismerhesse véleményüket, ez a demokratikus vezetés jellemzője. Meg kell tudnia hozni a döntést, amit célszerű indokolni. Ez is az autokrata vezetési stílushoz áll közel. Érzékeltetni kell a kollégákkal, hogy véleményüket meghallgatta, javaslataikat elfogadta, s kezdeményezéseiket a jövőben is meg fogja hallgatni. Ez már egy liberális stílus. Vezetői személyiségemet ezeknek az elveknek figyelembe vételével, hasznosításával szeretném alakítani a jövőben.
III.2. Helyzetelemzés III.2.1 Képzési struktúra A Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 50 éve végez szakképzést a régióban. A képzést három szakmaterületen végezzük a 2016. évi adatok alapján: - gépész, épületgépész - faipari szakmacsoport - építészet szakmacsoport építész 145 tanuló 42% Szakmacsoportok aránya gépész 96 tanuló 28% faipar 103 tanuló 30% Ebből is látszik, hogy hagyományosan a legkeresettebb képzési területünk az építészet szakmacsoport és azok szakmái. Számszerűen az építészet szakmacsoportban 145 fő tanul. A gépész szakmacsoportban 96 fő, a faipariban 79 fő. A faipari szakmacsoport képzéséhez hozzátartozik az érettségire épülő faipari technikus képzés, ahol jelenleg 24 fő tanul. A tanulói létszámhoz tartoznak még az SNI szakképzést megelőző 9. e. előkészítő évfolyam, 19 fővel. A szakiskolát végzettek kétéves érettségire felkészítő középiskolájában 44 tanulónk tanul. Ez így 407 fő tanulót jelentett 2015. október 1-én. Szakközépiskolai képzés Sajnos évek óta nem sikerült elindítanunk faipari orientációjú szakközépiskolai osztályt, így nincs meg a természetes utánpótlása az érettségire épülő faipari technikus képzésnek.
Ez azért is sajnálatos, mert ilyen képzés Hajdú-Biharban egyedül csak a mi iskolánk folytat. A szakképzés általános leértékelődése magával húzta, ezt a szerintem iskolánkban magas színvonalon oktatott képzést is. Annak ellenére, hogy a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A jelenlegi helyzeten tehát változtatni kell. A legutolsó érettségi vizsgáink eredményeit a következő táblázat tartalmazza. 2015. május júniusi érettségi vizsgák eredményei Tantárgyak Érettségi vizsgát tett tanulók száma Százalék átlag Érdemjegy átlag Magyar nyelv és irodalom 15 fő 42,80 2,73 Matematika 15 fő 35,73 2,47 Történelem 16 fő 57,44 3,62 Angol 9 fő 44,78 2,67 Német 6 fő 30,67 2,17 Faipari alapismeretek 4 fő 60 3,75 Gépészeti alapismeretek 5 fő 40,2 2,6 Fizika 6 fő 52,67 3,17 Katonai alapismeretek 1 fő 82 5 Bukottak száma 0 fő Összesen 17 fő 49,59 3,13 A szakiskolát végzettek középiskolája Ezt a képzést két éve indítottuk el, mivel a jogszabály ezt lehetővé tette. A tanulóknak 4 kötelező érettségi tantárgyuk van, ötödik tantárgyként elfogadják a szakmai végzettséget igazoló dokumentumot. Jelenleg ebben a képzésben 44 fő tanuló vesz részt. Igen komoly feladat 2 év alatt felkészíteni őket az érettségi vizsgára azokból a tantárgyakból, amelyet a szakközépiskolában egyébként 4 évig tanulnak. Az első ilyen érettségiző osztály 2016 májusában fog vizsgázni.
induló létszám jelenlegi létszám lemorzsolódás kitűnő/jeles jó közepes elégséges elégtelen nem osztályozható osztály átlag tantárgyi átlag igazolt egy főre eső igazolt igazolatlan egy főre eső igazolatlan Kovács Zsolt / Tagintézmény-vezetői pályázat A 2015/2016. tanév félévi eredményei a következő eredményeket mutatják: Középiskolai osztályok Szé/12/1. Szakiskolát végzettek középiskolája 27 19 8 6 7 6 2,67 3,06 1157 60,89 95 5,0 12.a Szakiskolát végzettek középiskolája 17 17 0 1 8 2 6 2,29 2,75 471 27,71 124 7,3 Összesen 44 36 8 0 7 15 2 12 0 2,48 2,90 1628 45,22 219 6,1 Lemorzsolódási % 18,2 % Tanulmányi eredmények %-a 0,% 19,4 % 41,7 % 5,6 % 33,3 % 0% Szakiskolai képzés A 9. évfolyamon Tanműhelyi alapozó képzést végzünk, hiszen erre Tanműhelyünk felszereltsége, és oktatóink képzettsége lehetőséget biztosít. 9. évfolyam után már a nyári gyakorlatra is külső gazdálkodó helyre helyezzük ki a diákokat, tanulószerződéssel. A tanulószerződések megkötésében nyújt számunkra nagy segítséget a Kereskedelmi és Iparkamara. Így valósul meg nálunk a duális képzés, amelynek elterjesztése országos szinten stratégiai feladat. A szakképző évfolyamokon 3 éves képzést valósítunk meg, érvényesül a modularitás, illetve a kompetencia elvű oktatás. A tanulók elmélet-gyakorlati képzési aránya 30-70 % a 3 év során. Azt, hogy milyen előképzettséggel érkeznek hozzánk a szakiskolai tanulók, és hogy honnan kell, őket eljuttatni kollégáimnak a sikeres szakmai vizsgáig jól tükrözi a két alap kompetenciai területen végzett bemeneti mérés eredménye. Összesen (pont) Matematika A csoport Összesen (%) Összesen (pont) B csoport Összesen (%) ÁTLAG 8,54 15,24 11,31 20,70 Magyar nyelv és irodalom Összesen (pont) Összesen (%) ÁTLAG 11,22 20,16
Az alábbi táblázat pedig azt fogja megmutatni, hogy a kollégáim áldozatos munkájának eredményeképpen hová jutottak el tanulóink, akiket bent tudtunk tartani a szakképzésében, és akikben volt elég motiváció a szakmatanulásra. Szakképző évfolyamos tanulók megoszlása 48% 52% tanulószerződéssel 196 tanuló tanműhelyben 182 tanuló A diagramból is látható, hogy iskolánkban 196 tanulószerződéses tanuló van. Az együttműködési megállapodás lehetőségével, ha csak lehet nem élünk.
induló létszám jelenlegi létszám lemorzsolódás kitűnő/jeles jó közepes elégséges elégtelen nem osztályozható osztály átlag tantárgyi átlag igazolt egy főre eső igazolt igazolatlan egy főre eső igazolatlan Kovács Zsolt / Tagintézmény-vezetői pályázat Sajátos nevelési igényű tanulók (enyhe fokban értelmi fogyatékos) szakképzése Ilyen típusú szakképzésben 60 tanuló vesz részt. Ezen a területen való képzés egy rövid távú programnak indult, de hosszabb távú stratégiai területté vált. A törvényi változások miatt ezeken az évfolyamokon ma már csak olyan tanulók vehetnek részt képzésben, akik az előkészítő évfolyamot elvégezték. Szakoktatóiktól rendkívüli odafigyelést és türelmet igényel a tanulókkal való bánásmód. Az elméleti és gyakorlati oktatók döntő többsége rendelkezik gyógypedagógiai asszisztensi végzettséggel is, ami igen nagy előny. A szükséges habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokhoz 2 fő gyógypedagógust alkalmazunk. Ezeknél a tanulóknál, de az iskolánk összes tanulójánál is igénybe tudjuk venni az iskolapszichológus segítségét. Tájékoztatásképpen az alábbi táblázat bemutatja e tanulók tanulmányi eredményét: SNI osztály 1/9/5. SNI Kárpitos 9 8 1 7 1 3,38 3,51 345 43,13 301 37,6 3 1/9/6. SNI Festő, 111,2 mázoló, tapétázó 7 4 3 2 1 1 2,52 2,9 445 5 0 0,00 1/9/6. SNI Asztalos 5 5 0 4 1 3,62 3,62 25 5,00 0 0,00 1/9/7. SNI Kőműves és hidegburkoló 9 7 2 6 1 3,9 3,9 600 85,71 14 2,00 100,2 9/E/1. 9 8 1 1 3 4 3,65 3,65 802 229 9 5 23 2,88 209,0 0 74 6,73 9/E/2. 10 11-1 3 3 1 1 3 3,78 3,92 2/10/5. SNI Épületés szerkezetlakatos 10 9 1 1 6 2 3,92 3,92 290 32,22 45 5,00 3/13/1. SNI Festő, mázoló, tapétázó 10 10 0 5 5 3,6 3,6 324 32,40 0 0,00 3/13/2. SNI Kőműves és hidegburkoló 6 6 0 2 2 2 3,92 3,92 364 60,67 20 3,33 1/14. SNI Kőműves 4 3 1 3 3,92 3,92 189 63,00 8 2,67 Összesen 79 71 8 7 39 18 1 2 4 3,62 3,69 10,1 3% Lemorzsolódási % Tanulmányi eredmények %-a 9,9 % 54,9 % 25,3 % 1,41 % 2,82 % 5,63 % 568 3 80,04 485 6,83
induló létszám jelenlegi létszám lemorzsolódás kitűnő/jeles jó közepes elégséges elégtelen nem osztályozható osztály átlag tantárgyi átlag igazolt egy főre eső igazolt igazolatlan egy főre eső igazolatlan Kovács Zsolt / Tagintézmény-vezetői pályázat HÍD II. program Ez a képzési forma jelenti számunkra a legtöbb problémát. A tanulók nem véletlenül nem tudták befejezni az általános iskolát. A 20 hónapos képzés keretében, ahol emelt óraszámban oktatjuk a gyakorlatot, épületgépész, építész és faipari területen is kínáljuk számukra a rész szakképesítés megszerzésének a lehetőségét. Itt egy-egy óra megtartása, illetve egy gyakorlati nap véghez vitele embert próbáló feladat. Állítom, hogy a kollégáknak ezen a területen van a legtöbb kudarcélményük. A tanulmányi eredményeikkel kapcsolatos tájékoztató adatok az alábbi táblázatból láthatóak: HÍD II. Program osztályai HII/1/1. Csőhálózatszerelő 15 16-1 1 4 5 1 1 4 3,26 3,31 272 7 170,4 4 161 HII/1/2. Építményzsaluzat és fémállvány szerelő 12 10 2 2 7 1 2,96 3,1 821 82,10 417 HII/2/1. Famegmunkáló 7 7 0 2 4 1 3,04 3,04 488 69,71 112 HII/2/1. Csatornaműkezelő 5 3 2 1 2 1,79 2,71 285 95,00 56 432 120,0 Összesen 39 36 3 1 8 17 2 4 4 2,76 3,04 1 3 746 Lemorzsolódási % Tanulmányi eredmények %-a 7,7 % 2,8 % 22,2 % 47,2 % 5,6 % 11,1 % 11,1 % 10,0 6 41,7 0 16,0 0 18,6 7 20,7 2
250 Feladatellátási hely szerint Szakiskola 221 fő 200 150 100 50 Szakközépiskola 68 fő HÍD 39 fő SNI 79 fő 0 1 2 3 4 Változtatnunk kell, a képzés hatékonyságának érdekében. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseimet, mint ahogy a többi képzési területtel kapcsolatosan is, később fejtem ki. Egy biztos. A szakképzés rendszerének minimum négy alappillére van. 1. Az innovációra, a módszertani megújulásra képes, és alkalmas nevelőtestület, akik saját maguk módszerének a változtatását, ha szükséges józan belátás alapján teszik meg a hatékonyság érdekében. 2. Jól felszerelt, megfelelő kiépítettséggel rendelkező iskolai tanműhely 3. Az alapképzéshez finanszírozott, ezáltal biztosított gyakorlati oktatási anyag ellátottság. 4. Minél több jó színvonalon képző vállalkozás, akik tanulószerződést kötnek a tanulókkal. 5. Pályázatok, amelyekkel a felszereltséget és az infrastrukturális feltételeket lehet javítani. Az iskolánkba érkező diákok előképzettsége azt kell, hogy mondjam nem megbántva a diákokat, kétfajta: - gyenge - nagyon gyenge
Ez számunkra érthetetlen, hisz nagyon jó szakmáink vannak, amelyekkel biztos, hogy boldogulni tudnának az életben. Nem mentség, de némi magyarázatot ad, a sokak számára hihetetlen szociális környezet, ahonnan a diákok érkeznek hozzánk Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 57 fő Hátrányos helyzet megoszlása Hátrányos helyzetű tanulókk 68 fő Tanuló létszám 407 Kollégista tanuló 9 fő Debreceni, bejáró és kollégista tanulók aránya Debreceni tanuló 97 fő Bejáró tanuló 301 fő
Nem hiszem, hogy van még egy olyan iskola Debrecenben, ahol a 2H, 3H, valamint a bejáró tanulók aránya ilyen magas lenne. Gondoljunk csak bele, hogyan lehet tanulásra, aktivitásra ösztönözni, motiválni egy olyan tanulót, aki éjszaka dolgozott azért, mert ő az egyedüli kereső a családban, és az ő pénze szükséges ahhoz, hogy a család megéljen? Ilyenkor persze elhangzanak gyönyörű pedagógiai gondolatok, amelyeket bizony elsöpör ez a szomorú valóság. Hogyan lehet egy tanulásban lemaradt diákot felzárkóztatásra, korrepetálásra itt tartani az iskolában, ha indul a busza, a vonata, és ha lekési csak késő éjszaka ér haza? Bizony előfordul, hogy a családok még az úti költség árát sem tudják finanszírozni. Tanulóink döntő többségénél nagyon nagy akaraterőre volna szükség ahhoz, hogy magasabb szinten teljesítsenek. Iskolánkról véleményem szerint, nem jogosan de mégiscsak egy információt ad a külső értékelők számára, a bemeneti mérések eredménye 9. osztályban, illetve 10. osztályban a kompetencia mérések eredményei. Innen kell a kollégáknak felhozni a diákokat arra a szintre, hogy szakmai vizsgát tudjanak tenni. Mindezt úgy, a közismereti tárgyak óraszámai csökkentek. Így persze nagyobb felelősség hárul az összes többi tárgyat tanító pedagógusra, hisz a szakmai órákon vagy akár a szakmai gyakorlaton kellene fejleszteni a szövegértést és a matematikai eszköztudást. Rengeteg probléma, amit rövidtávon kezelni nem lehet, de a közösség szerintem alkalmas arra, hogy kidolgozzon egy stratégiát, egy egységes értékrendet, aminek a következetes betartása esetén meggyőződésem, hogy lesz eredmény. III.3. Humán erőforrás A humán erőforrás tekintetében egyértelmű törekvés, hogy a szakos ellátottság biztosítva legyen. Egyre inkább törekszünk arra, hogy a kollégák egyetemi végzettséggel rendelkezzenek. A pedagógusok életkor szerinti megoszlása:
Pedagógusok életkor megoszlása 12 11 11 10 9 8 7 6 4 2 2 4 3 4 0 25-30 között 30-35 között 35-40 között 40-45 között 45-50 között 50-55 között 55-60 között 60-65 között A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása: Pedagógusok végzettség megoszlása 25 24 20 15 13 14 10 5 2 0 A diagram jól mutatja, hogy az egyetemi végzettségűek aránya ma már magasabb, mint évekkel ezelőtt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy céljaink megvalósítását főiskolai végzettségű kollégáinkkal ne tudnánk elérni, de azért nekik is érdemes elgondolkozni azon, pláne, ha fiatalok, hogy érdemes megszerezni az egyetemi diplomát, hisz annak sok előnye van, pl.: fizetés. A két középfokú végzettséggel és szakmai végzettséggel rendelkező kollégánknak, mivel tehetséges fiatal emberekről van szó, mindenképpen ajánlatos megszerezni a műszaki szakoktatói vagy akár a mérnöki végzettséget.
A pedagógusok életkorát vizsgálva, a grafikon is tükrözi azt, hogy életkorilag eléggé heterogén a tantestület. Hol árnyaltan, hol erőteljesebben, de folyamatosan érzek, egyfajta generációs ellentétet. Ez régebben nem volt. A fiatalok és idősebbek könnyebben szót értettek egymással. Talán ez is lehet az oka annak, hogy némely probléma felvetésekor nehezen tud konszenzusra jutni a tantestület. Ez az én érzésem, de lehet, hogy tévedek. A mindkét irányból áradó tisztelet, a vélemények elfogadása, a meggyőzhetőség, számomra többször hiányzó emberi megnyilvánulások jelenleg. Ziláltabb a körülöttünk lévő világ és sajnos ennek hatásait a kollégák sem tudják levetkőzni, amikor belépnek az iskola kapuján. Ugyanakkor a diákokkal szemben a fenti magatartásformák elvárások. elvárások, jogos Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy SNI-s tanulóinknak állandó státuszú gyógypedagógusokat tudunk biztosítani, illetve állandó státuszú iskolapszichológusunk is van. Nagyon jó ötlet volt 3 évvel ezelőtt, bárki is találta ki, hogy megvalósította az iskolákban a bűnmegelőzési programot. Ennek keretében pedagógiai végzettségű rendőrtiszt is van heti két nap az iskolánkban. Jelenléte sokkal inkább a segítséget, mint az elrettentést szolgálja. Reméljük, hogy a program finanszírozható marad a jövőben is. Az 53 pedagógus mellett 6 fő nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkatársunk is van. A 6 főből négyen rendelkeznek felsőfokú diplomával, egy fő pedig felsőfokú szakképesítéssel. Munkájuk elengedhetetlenül fontos az iskola működése szempontjából. És ami még nagyon fontos, szinte észrevétlenül dolgoznak, ugyanakkor a feladatok elvégzésre kerülnek. Szerencsés lenne, ha a nem pedagógus végzettségű, felsőfokú végzettségű kollégák bérét is rendeznék. Szeretnénk ezt a létszámot egy fővel bővíteni, szükségünk volna egy kvalifikált gazdasági szakemberre. Az iskolák gazdasági önállósodása, ha nem is teljesen, de részben megvalósulna, nagy segítség volna a munkája. Az egyéb dolgozók létszáma 17 fő. Tisztában vagyok vele, hogy a százalékos arányok betartásánál ennél nagyobb létszámunk nem lehet, de csak olyanok dolgoznak a körünkben, akiknek feladatuk is van. 6 fő takarítónő egy Tanműhellyel ellátott iskolában, kevés. Nincs tanműhelyi portásunk, hiányának negatív hatását már többször éreztük. Közfoglalkoztatottak alkalmazása pár hónapra megoldást ad, de a program időtartama véges.
III. 4. Infrastruktúra fejlesztése Ez több feladatot is róna iskolánkra. Központi épületünk több mint 40 éves és komoly felújításon nem esett át. Én elhiszem, hogy hasonló problémával sokan küzdenek, és hogy a tanítás színvonala, meghatározóbb a külsőségeknél, de azért egy pár felújítás elengedhetetlen lenne. A 4- es főút mellett lévő épületünk eléggé elhanyagolt kinézetű. Szükséges lenne az épületet körülvevő kerítés és a kapuk teljes felújítására. A külső homlokzatunk egy nagyrészt építőipari szakmákat oktató iskolához méltatlan. A belső terek tisztasága csakis rajtunk és a diákokon múlik, ezért nekünk kell felelnünk. Ugyanúgy a mi felelősségünk a rongálások megakadályozása. Például egy jól működő ügyeleti rendszerrel. Amit saját magunk el tudunk végezni, azt megtesszük. Festés, burkolás, térkövek lerakása, vizesblokkok épületgépészeti felújítása, kőműves munkák, kisebb tárolók készítése, stb. De vannak olyan feladatok, amelyekhez komoly pénzösszegre lenne szükség. Például a járólapok cseréje, a tantermek parkettájának felújítása vagy cseréje, nyílászárók cseréje, lapos tető szigetelése, illetve az épület elektromos hálózatának felújítása, korszerűsítése. Ez utóbbi nem csak elavult, hanem balesetveszélyes is. Szintén balesetveszélyes, már évek óta, az iskolai sportudvar. A repedéseket kollégáim eltüntették, ami ideig-óráig megoldás, de a teljes felújítás elkerülhetetlen. Ez most egy helyzet, aminek a javítására mindenképpen tervet kell kidolgozni. Az iskolabútorok cseréje több tanteremben is megtörtént, de ez nem volt teljes körű. A padok, székek cseréje karbantartási munkák elvégzése, festések végzése nagymértékben köszönhető volt annak, hogy 2015 év végén, iskolánk a Debreceni Szakképzési Centrumtól pénzügyi támogatást kapott, olyan mértékűt, amilyenre mióta itt dolgozom, nem volt példa.
A támogatás részletező táblázata: Természetesen egyéb beszerzéseket is meg tudtunk valósítani. Kisgépeket, karbantartó anyagokat, sportszereket, irodaszereket és még némi könyvtárfejlesztésre is jutott. Remélhetőleg jól sikerült gazdálkodás eredményeképpen ebben az évben is lesz lehetőség beszerzésre. Az informatikai eszközök állapota igen vegyes képet mutat, a TIOP 1.1.1 pályázat keretében kapott laptopok, projektorok, interaktív táblák magas színvonalat képviselnek. Az egyik gondolatom az, hogy minden terembe kellenének ilyen eszközök. A másik, hogy még a meglévőket sem használjuk ki teljesen. Ennek ellenére azt szeretném, ha minél több ilyen eszközünk lenne.
Az informatikai tantermeinkben viszont nagyrészt elavult gépekkel kell oktatni a szaktanároknak. Az informatikai eszközfejlesztés következő lépésének a géppark teljes felújításának kellene lennie. III.5. Kapcsolatok Szakképző iskola - jellegénél fogva nem létezhet külső kapcsolatok nélkül. A legfontosabb kapcsolat a fenntartónkkal a Debreceni Szakképzési Centrummal van. A Szakképzési Centrumot egy iskolaként kell elképzelni, amelynek 12 tagintézménye van. A Centrum a központjával, vezetőivel és munkatársaival rövid idő alatt jó munkakapcsolat alakult ki. Érezzük a segíteni akarást, a segítőkészséget A többi tagintézménnyel is harmonikus a munkakapcsolatunk. Iskolánk diákjai több intézményben voltak festeni, burkolni. Egy festő csoportunk jelenleg is munkát végez egy középiskolában. Fontos a különböző szakmai szervezetekkel is a jó partneri viszony, kiemelkedik ebből a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Évek óta problémamentes partneri együttműködés van közöttünk. Munkatársaik segítenek problémáink megoldásában és mi is igyekszünk minden segítséget megadni munkájukhoz. Az együttműködés területei: szakmai vizsgák szervezése szintvizsgák szervezése tanulószerződések kötése képzőhelyek akkreditálása adatszolgáltatási kötelezettség A vállalkozókkal és vállalkozásokkal való kapcsolat elengedhetetlen. Minden diákunk számára biztosítjuk a gyakorlati képzőhelyet, tanulószerződéssel. A gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartást a gyakorlati oktatásvezető és a műszaki igazgatóhelyettes valósítja meg.
De együttműködünk a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületével, a Pedagógiai Szakszolgálatokkal, POK-kal, az ÉVOSZ-szal, az Épületgépész Szövetséggel, több építőipari és faipari és épületgépész terméket gyártó céggel, amelyek rendszeresen tartanak szakmai napokat, előadásokat iskolánkban. Fontosak a külföldi kapcsolatok is, rendszeresen pályázunk a Határtalanul program keretében és rendszeresen nyerünk is. Diákjaink így ellátogathatnak a határon túli magyar területekre. Testvériskolai kapcsolatokat is kezdeményezünk, az ezeken a területeken hasonló képzést folytató határon túli iskolákkal. IV. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK IV.1. Vezetési struktúrára vonatkozó elképzelések A fenti helyzetelemzés szükséges része a pályázatnak, de annak jó részével a kollégák tisztában vannak. Sokkal inkább érdekli őket, mi az elképzelése a pályázónak a jövőről, mit szeretne megvalósítani, mivel tudnak azonosulni, mikor tudják támogatni. Először is nézzük a vezetést. A saját személyemmel kapcsolatban már említettem, teljes mértékben magamévá tudom tenni azt a menedzser szemléletű vezetést, amelynek sokkal erőteljesebbnek kell lennie a most átalakuló szakképzésben, és amelyik fejleszt, működtet, képvisel és védi az érdekeket. Nagyon fontos: a személyiségemből eredő vezető szeretnék lenni, aki ezt kiérdemli és nem olyan, amelyet a vezető megkap. Mint említettem a szemléletem humán erőforrás szemléletű. Hosszú távú stratégiában kell gondolkoznom, illetve gondolkoznunk, és azt kisebb operatív lépésekre kell lebontani. Nemcsak megalkotója szeretnék lenni a terveknek, hanem a megvalósítás résztvevője is a munkatársak bevonásával. Az iskolavezetés jelenleg áll egy tagintézmény-vezetőből, egy közismereti vagy általános igazgatóhelyettesből, egy műszaki igazgatóhelyettesből és egy gyakorlati oktatásvezetőből, akinek igazgatóhelyettesi rangja van. A kollégák komoly, nagy felelősségű munkát végeznek.
Megválasztásom esetén, az iskolavezetésével kapcsolatban az alábbiakat kívánom megvalósítani: A négy vezetőnek a stratégiai, de a kisebb operatív lépésekben is teljes mértékben egyet kell értenie. Mindegyikük által elfogadott értékrend szerint kell dolgozni, a pedagógusok felé az egységet és a határozottságot nem csak a szavak szintjén, hanem a tettekben is meg kell valósítani. Az nem lehet, hogy az iskola életét meghatározó dolgokban ne legyen érdemi kommunikáció a vezetők között. Ha mindenki elfogadja az egységes értékrendet, akkor döntéshozatalnál egy emberként tudunk mögé felsorakozni. Ez feltételezi a vezetők egymás szakmai és emberi elfogadását. A nézeteltérés egy intézmény vezetésében nem megengedhető. Viták, konzultációk lehetnek, de azok végén ki kell alakulnia a konszenzusnak. Csak így lehet véleményem szerint a pedagógusok felé, világos és egyértelmű elvárásokat megfogalmazni. A mostani helyzetben tehát első dolog részemről, amennyiben kinevezésre kerülök, hogy a jövőbeli négy vezető beszélje és tárgyalja meg terveit, motivációit, egymáshoz való viszonyát. Rendkívül fontos lépésnek tartom, a vezetők közötti területek felosztását, a világos és átlátható feladatkijelölést. Mindenkinek meg kell lennie a saját felelősségi területének. Megválasztásom esetén, csak olyan kollégákat kérek föl ezekre a beosztásokra, akik osztják és elfogadják nézeteimet. El kell fogadniuk, mint ahogy azt is, hogy az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Mindenről meggyőzhető vagyok, minden véleményt meghallgatok, de nekem kell döntenem. Autokratizmusnak tűnik, de nem az. Amennyiben ezekre a pozíciókra megvannak a megfelelő emberek, akkor tovább kell gondolni a célok megvalósításának milyen feltételeit kell még kialakítani. Át kívánom nézni, az akkor már felkért vezetőtársakkal együtt, az iskolában működő munkaközösségeket tevékenységét, mennyire világos a velük szemben támasztott elvárás, mennyire igénylik a segítséget. Ezért nagyon fontos például a munkaközösség-vezetők személye. A munkaközösség-vezetőknek sokkal többet kell dolgozniuk a munkaközösségükért, és ez által az iskolájukért, hiszen ők is egyfajta vezetők. Éppen ezért csak olyan személy vállalja el ezt a feladatot, aki hajlandó is elvégezni a rábízott feladatokat, amelyek bizony lehet, hogy növekedni fognak. Terveim között szerepel a látszat összejövetelek helyett egy olyan tanács létrehozása, amelyben az igazgatón, a helyetteseken, a munkaközösség-vezetőkön kívül részt vesz például az önértékelési csoport vezetője, a KT elnök, és ha lesz, egy gazdasági szakember. Itt az előzetesen az igazgató és helyettesei által meghatározott feladatokat megtárgyalják, és
megpróbálnak közös álláspontra jutni. A munkaközösség-vezető feladata lenne ezután az adott munkaközösség kisebb közösségét tájékoztatni és véleményt kialakítani. A nevelőtestületi gyűléseken a kollégák már a tájékoztatás birtokában jelennének meg és tudnának véleményt formálni. Érzésem szerint így el lehetne érni, hogy mindenki úgy érezze, lehetősége volt hozzászólni, hozzátenni egy adott tervhez, egy adott intézkedéshez. Ha nem él vele, az az ő felelőssége. Nem lehetnek tabu témák, pedagógus, munkaközösségi szinten is meg lehessen fogalmazni kérdéseket, amelyeket a szükséges körben meg lehetne beszélni. Hiba lenne részemről nem észrevenni, hogy jelen állás szerint több törésvonal is húzódik a nevelőtestületen belül. Ez természetesen a különböző emberi természetekből is adódhat, de ennek nem szabad a Povolny rovására mennie. A közösség lényegét én nem abban látom, hogy mindenki rajong a másikért, hanem abban, hogy normál emberi kapcsolatok mellett egy adott cél érdekében, pld. kompetencia mérés eredményének növelése, fegyelmi helyzet javítása, drogprobléma, a közösség össze tud fogni. Ez mindenkinek a jól felfogott érdeke, hogy ezek a folyamatok humánusan valósuljanak meg, és ne kelljen diktátori módszereket alkalmazni. Arról nem is beszélve, hogy a közös munka eredményében messzemenően hiszek, és tudom, hogy ez a kollektíva tud eredményeket elérni az iskolában. Saját magunkról beszéltem, mert amiket itt leírtam nagyrészt csak tőlünk függenek. A diákokat nem válogathatjuk meg, akik iskolánkba jönnek, azonos eséllyel kezdhetik meg tanulmányaikat. Közös erőfeszítéssel kell eljutnunk odáig, hogy a jövőben minél nagyobb számban jöjjenek tanulók iskolánkba és a különböző képességű, helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása a mi feladatunk. És mit tehetünk ennek érdekében? Vizsgáljuk meg erősségeinket! IV.1.1 Erősségek Megfelelően kvalifikált humán erőforrás A pedagógusok szakmai hozzáértésével nincsen gond, vagyis a megfelelő szellemi kapacitás az oktatáshoz rendelkezésre áll. Ami hátráltathatja ezt a folyamatot az az, hogy bizonyos helyzetekben nem tudunk egységes álláspontot képviselni. Ezért az erőink szétforgácsolódnak. Mennyivel
könnyebb lenne az egységes értékrend és egységes elvárás rendszer szerint tanítani. Ennek kialakításáért megválasztásom esetén nekem kell a felelősséget vállalni. Nyilván a munkába be kell vonni a vezető társakat, és mint említettem a meggyőzés módszerével és nem az utasítás módszerével. Bizalmon alapuló tanár-diák viszony A rengeteg probléma és nehézség ellenére hiszek abban, hogy ez kialakítható. Vannak, akiknek ez könnyebb, van, akinél nehezebb. És sok esetben a diákok nem is partnerek ebben. Ennek ellenére nem kérdőjelezheti meg senki, hogy egy ilyen bizalmi viszony nagymértékben fokozza az oktatás-nevelés hatékonyságát. Márpedig ha ezt meg tudjuk állapítani, akkor ennek elérésére törekedni kell. Nem lehet úgy oktatni, hogy a diákokkal folyamatos harcban állunk. Ezen el kell gondolkozni. Szükségesnek tartom ebben a témában a jó tapasztalatok megfogalmazását és a kollégákkal való megosztását. IKT eszközpark Ez inkább félerősség, mint erősség. Erősség akkor, ha a pedagógusok tudják használni az eszközöket és tartanak is olyan órákat, amelyeket ezen eszközök segítségével tesznek látványosabbá. A gond az, hogy a tantestület nagy része nem tudja kezelni ezt a korszerű technikát. Ez akkor fog kínossá válni, amikor egy diák számára akkor lesz vonzó a középiskola, ha azt látja, hogy az IKT eszközöket mindennapos módon, rutinszerűen használják a tanárok az óratartáshoz. Vagyis a kollégáknak meg kell tanulni a működtetést. Azért is félerősség, mert a számítógépparkunk elavult. Mindenképpen meg kell találni azt a forrást, aminek a segítségével hozzájuthatunk új gépekhez. Kereshetünk külső támogatókat, készülhetnek pályázatok, vagy akár a költségvetésünk terhére, de ezen dolgozni kell. Növekvő pályázatírásai kedv Ez egy nagyon örvendetes fejlődés. Az elmúlt időszakban volt sikerese TIOP, TÁMOP, NTP, Határtalanul programos, Útravaló ösztöndíjas pályázatunk. Az eszközbeszerzéseken túl segítséget nyújtottak a pedagógusok módszertani felkészültségének növeléséhez, programok megvalósításához, tárgyi eszköz beszerzéshez, tehetséggondozáshoz. Örömteli dolgok ezek, a gond az, hogy a pályázatokat egy szűk kör, - mondhatnám, szokásosan szűk kör - készíti. Ha minden munkaközösség felvállalna pályázat írást, rögtön növekednének például a tárgyi eszközök beszerzésének esélyei. Élni kellene a lehetőséggel, hisz a Szakképzési Centrumban külön pályázati felelős dolgozik, aki
készséggel nyújt segítséget a pályázat elkészítéséhez. Iskolánkban is vannak olyanok, akik ebben egyre nagyobb rutint szereznek. Sikeres pályázatunkról ad bizonyságot az alábbi tábla: Jól felszerelt Tanműhely Hiszem, hogy az általunk oktatott szakmák alapképzéséhez, de némely szakma, mint pl. asztalos, faipari technikus teljes képzéséhez Tanműhelyünkben rendelkezésre állnak a gépek, eszközök, berendezések. Ha megkapjuk a megfelelő mennyiségű gyakorló anyagot, ha jut pénz a karbantartásra és folyamatosan tudunk beszerezni korszerű berendezéseket, pl. Decentralizált
pályázat, akkor nem lehet kifogás, hogy azért nem tud valaki gyakorlati oktatást végezni, mert hiányos az eszközpark. Versenyeredmények Az utóbbi években országos szakmai versenyen I. és III. helyezést értek el diákjaink kőműves és ács szakmában. Ezen kívül közismereti területen is indultak tanulóink versenyeken kisebb, nagyobb sikerrel. Az eredmények részletezésébe azért nem megyek bele, mert bár nagyszerű dolog a győzelem, de nem ez az igazi lényeg. A lényeg az, hogy tudjunk a versenyekről, érjük el a tanulóknál, hogy motiváltak legyenek a részvételre, legyünk ott, vegyünk részt. A Povolny nevének minél több megmérettetésen meg kell jelennie, ezeknek hírértéke van és bizony PR értéke is. Ha a beiskolázási időszakban az érdeklődő diákok számára el tudjuk mondani, hogy itt versenyekre való felkészítés is folyik, ahol lehetőség van bemutatni tudásukat, és még elmondjuk azt is, hogy mennyi minden rendezvényen vehetnek részt, amelyeket az iskola szervez és biztosít számukra, mindenképpen pozitív hatású. Nyilván nem tömegeket fog vonzani, de ez is egy lehetőség, vonzerő a szülőknek is, élni kell vele. IV.1.2 Gyengeségek Kooperáció hiánya Ezt már említettem, elcsépelt, de akkor is így van. A közösség ereje mindig több mint az egyéné. A csak egyéni megoldásokban gondolkozó pedagógus érhet el sikereket, de ezek egyéni sikerek. Bár én ebben nem hiszek. Nekünk közösségi sikerekre van szükségünk. Persze itt majd definiálnunk kell, mit értünk siker alatt. Közösségi sikereket pedig csak akkor lehet elérni, ha a különböző területeken dolgozó pedagógusok összedolgoznak. A kooperáció hiányának egyik leglátványosabb része iskolánkban a Tanműhely és az iskola közötti kooperáció és kommunikáció hiány. Megvan, kár tagadni. Megválasztásom esetén az egyik legfontosabb feladatom lesz, ennek az állapotnak a felszámolása. Mindkét területtől el fogom várni az együttműködést, akik ezt nem érzik fontosnak vagy nem tesznek érte, gondolkozzanak el, hogy milyen károkat okoznak az iskolának. Természetesen más területen is előfordulhat ez a jelenség, akár tőlünk függetlenül is, gondoljunk csak arra, hogyha nem tudunk együttműködni a szülőkkel, így nem is tudunk tenni közösen gyermekeik sikeres tanulmányaiért.
Szakmai rivalizálás A fentebb említett jelenség is egyfajta rivalizálást jelent, de rivalizálás az is, amikor valaki csak érettségit adó osztályban tudja elképzelni a pályafutását, számára egy HÍD II. programos osztályban, vagy SNI-s osztályban tanítani megalázó. Ilyen is van, ezt se tagadjuk. Viszont az az igazság, hogy a Povolnyt ezeknek a képzéseknek az összessége adja. Elfogadom, hogy mindenki tanítson, lehetőleg minden területen, de egyiket se érezze úgy, hogy ez számára degradáló. Mindenhol lehet sikerélmény, legfeljebb más típusú. De akik ebben az iskolában dolgoznak, és ezt az iskolát szeretik, ezt el kell, hogy fogadják. Belső kommunikáció fejletlensége Sok kellemetlen helyzetet idézhet elő a kommunikáció hiánya. Ezzel kapcsolatban a tennivaló megint csak egy egységes, több területre külön-külön meghatározott eljárás kidolgozása szükséges. Ebből a jövőben nem lehet probléma. IV.1.3. Veszélyek Társadalmi hatások (Elszegényedés, pszichoaktív szerek használata) Ez az a terület, ahol szinte tehetetlenek vagyunk. Ahol eredményt érhetünk el, az az, hogy az iskolában a pszichoaktív szerek használata ne történjen meg. Az összes alkalmazottnak feladata van ebben, kiemelten az osztályfőnököknek, akiknek kérniük kell a bűnmegelőzési tanácsadó segítségét, szükség esetén az iskolapszichológus segítségét. Alapkompetenciát fejlesztő tantárgyak alacsony óraszáma Mivel a kompetenciamérés eredményét komolyan figyelemmel kísérik (szerintem egy kicsit túl van dimenzionálva), ezen a területen szükséges lépni. A kompetenciamérés 2015. évi iskolánkra vonatkozó eredményei gyengébbek, mint a 2014. évi eredmények. Teljes mértékben jogos megállapítás, hogy ebben szerepe van a közismereti óraszámok csökkenésének. Nem is volna ezzel gondom, hogyha más iskolákban nem ugyanilyen óraszámok lennének. Valamit másképp csinálnak, mert jobbak nálunk. Lehet, hogy eleve a diákok képességei jobbak, de az is lehet, hogy olyan módszereket alkalmaznak, amivel közelítenek vagy el is érik az országos átlagot. Természetesen itt a szakképző iskolákról beszélek. Ha mások a módszereik, akkor meg kell tudnunk, hogy mik azok vagy nekünk kell alkalmaznunk új módszereket. Minden más tantárgyat tanító kollégában tudatosítani kell, hogy ez egy olyan mérés, amiből
sokfajta következtetést vonhatnak le. Ezért ha az alapkompetenciát fejlesztő tantárgyak óraszáma alacsony, akkor más tantárgyak keretein belül is foglalkozni kell a mérendő két kompetenciaterület fejlesztésével. Bár mostani eredményünk miatt eddig intézkedési terv kidolgozását nem kérték tőlünk, ennek ellenére megválasztásom esetén én ezt kérni fogom. Lehetséges megoldás a két mérendő kompetenciaterület tantárgyának csoportbontásban történő oktatása. Amennyiben ez nem igényel új státuszt és az osztály heti kötelező óraszáma sem növekszik, meg fogom rá kérni az engedélyt a fenntartónktól. Persze az is megoldás, hogyha egy erőteljes, mindenki részvételével zajló beiskolázási kampány hatására nagyon jó képességű tanulók érkeznek iskolánkba és akkor a mérés eredménye biztos, hogy eléri az országos átlag eredményét. Hosszútávon ennek kell célnak lennie. Pedagógusoknál kiégés, motiválatlanság Ez a veszély abban az esetben állhat fönn pedagógusoknál, ha nem határozzuk meg pontosan, hogy mit tekintünk eredménynek, sikernek iskolánkban. Ha ez ismert és egyértelmű a pedagógus számára és ezeket a szinteket el is éri, akkor igenis lehet sikerélménye. A motiváltság bármilyen színvonalú iskolában tanító pedagógusnál alapdolognak kellene lennie. Ennek ellenére ismert fogalom előttem a pedagógus kiégése. De ilyen alapon beszélhetünk sok más munkakörben való kiégésről is. Elfogadom tehát, hogy van ilyen, de abban is biztos vagyok, hogy ennek pszichés okai nem mindig az iskolában keresendők. Stressz a folyamatos ellenőrzések, minősítések kapcsán Az iskolai belső ellenőrzések nem kell, hogy stresszt okozzanak, hisz ezek nem büntető szándékkal történnek, hanem a kolléga munkájának egyfajta megfigyelése, és arról egy visszajelzés adása. A minősítési eljárásban résztvevőknek talán könnyebbség, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzést elhalasztották, az erre kijelölteket törölték a rendszerből. Elfogadom, hogy a minősítési eljárás okozhat stresszt, de az iskolánkban eddig minősített pedagógusok talán megerősíthetik, hogy a bizottságok igencsak jóindulatúan működtek. Szerencsés lenne, ha a jövőbeni minősítésen résztvevők számára az eddig minősítettek tartanának belső tudásmegosztást, tájékoztatást. Folyosókon, szertárakban biztos, hogy beszéltek erről, de lehetne ennek szervezett formát is adni. Lemorzsolódás Ez egy nagyon komoly veszély. Nem azokról a tanulókról beszélnék itt, akik eleve nem is akartak tanulni, fogalmuk sincs, hogy mihez akarnak kezdeni az életben. Azokról a tanulókról van itt szó, akik az elszegényedés miatt, bár
szeretnének tanulni, kénytelenek munkát vállalni, és itt hagyni az iskolát. Nem tudunk hathatós érveket felhozni ez ellen a folyamat ellen, hisz valahogy meg kell élniük. Lehetőség, de egyben veszély is a második szakma megszerzésének ingyenessége. Az, hogy ingyenes nagyon jó, az, hogy ezt csak felnőttoktatás keretében tehetik meg, veszélyes. Az esti órákban történő tanulást nem mindenki vállalja be, főleg nem, ha délelőtt, délután dolgozott. Így aztán van is másodszakmás képzés, meg nincs is. Itt elsősorban azokról a diákokról beszélek, akik nappali képzésben tanulnak nálunk, szeretnének második szakmát tanulni, de nem tehetik meg nappali tagozaton. Fontos lenne a törvényt úgy változtatni, hogy 25 éves koráig második szakma képzése nappali tagozaton is ingyenes legyen. Az esti tagozatos felnőttoktatásba a 25 év felettieket kellene irányítani. IV.1.4 Lehetőségek Ez a pályázatom kiemelt jelentőségű része. A felsorolások nem jelentenek sorrendiséget, mindegyikük egyformán fontos. Pályázatok Ezt már említettem, hogy növekedett az iskolában készült pályázatok száma. Növekednie kell tovább, mert az információk alapján 2020-ig több olyan pályázatot is ki fognak írni, amelyekből az iskolák is profitálhatnak. Folyamatos pályázatfigyelésre van szükség, de ebben a DSZC munkatársa segítségünkre lesz. A legkisebb összegre is érdemes odafigyelni, pályázni érte, hisz a költségvetésünk nem hiszem, hogy biztosítani fog minden fejlesztésre forrást. Kapcsolatok A kapcsolatteremtés alatt elsősorban a menedzser szemléletű vezető olyanfajta kapcsolatépítését értem, amivel vállalkozókat, vállalkozásokat lehet megnyerni az iskola támogatásához. Erre eddig is voltak törekvések, több-kevesebb sikerrel. Többnyire levélben kerestük meg a partnereinket, de ez személytelen és nem elég hatásos. A személyes megkeresés az egymásnak kölcsönösen előnyös megállapodások kötése, több sikert eredményezhet. Természetesen bárkinek van ötlete, gondolata, hogyan lehetne a fejlesztésünkhöz forrásokat találni, az segítséget jelent a vezetőnek és a vezetésnek.