Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény OM azonosító: 030 999 Szervezeti és működési szabályzat 1
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. 1. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki és a szülői jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 1. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya kiterjed Személyi érvényessége: A gyermekekre és szüleikre, törvényes képviselőire Az óvoda és bölcsőde dolgozóira Az óvodával és bölcsődével kapcsolatban állókra (szakmai szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók, hittanoktató). Területi érvényessége: Az intézmény egész területére A intézmény által szervezett intézményen kívüli programokra. Időbeli érvényessége: Hatályba lépés: 2015. szeptember 01. Határozatlan időre szól Hatályát veszti a 176/2014.(XII.18.) számú SZMSZ. Felülvizsgálatára minden nevelési év megkezdésekor, illetve törvényi változások, intézményi átszervezés alkalmával kerül sor. 1. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai A Szervezeti és Működési Szabályzat összhangban van az alábbi jogszabályokkal: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 2011. évi CXCV 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2003. évi CCXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről. 1993. évi III. törvény: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2
2011.évi CXII. törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésének a használatáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról. A 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 132/2000.(VII.14.) Korm. rendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az Államháztartás működési rendjéről 15/1998. (IV.30.) NM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi intézmények, valamit személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 259/2002. (XII.18) Korm. rendelet: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó engedélyről 257/2000.(XII.26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 8/2000 (VIII.4) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A 26/ 1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról. 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. 9/2000 (VIII.4) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, 3
II. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az alapító okirat száma: 1967-2/2015. Az alapító okirat kelte: 2015. március 26. 2. 1. Alapadatok Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (2) bekezdése alapján a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézményalapító okirata a következők szerint: Az intézmény többcélú köznevelési intézmény. Megnevezése: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Székhelye: 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. Az óvodai nevelés feladat ellátási helye: Székhely címe: 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. Telephely címe: 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 83. A bölcsődei ellátás feladat ellátási helye: Megnevezése: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Napsugár Bölcsődéje Telephely címe: 4171 Sárrétudvari, Kölcsey u. 4. Az intézmény alapítója, címe: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Az intézmény fenntartója: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2003.09.01. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 72. Az intézmény tevékenysége A költségvetési szerv közfeladata: Óvodai nevelés, iskolai előkészítő oktatás, gyermekek napközbeni ellátása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozottak szerint. Az intézmény főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: Szakágazati száma: 851020 Szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés 4
A költségvetési szerv alaptevékenysége: Óvodai nevelés, iskolai előkészítő oktatás, gyermekek napközbeni ellátása. Az óvoda alaptevékenysége, a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó intézményes nevelése, napközbeni ellátása. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, szabad férőhely esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének biztosítása. A nemzetiségi óvodai nevelés keretein belül a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítése, valamint a nemzetiségi identitás megalapozása és fejlesztése magyar nyelven. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek nappali felügyeletét, szakszerű gondozását, nevelését végzi. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Kormányzati funkciószám Kormányzati funkció megnevezése 1 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 2 3 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 4 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 5 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 6 7 8 104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az intézmény feladatát Sárrétudvari Nagyközség közigazgatási területén látja el, az óvodai és bölcsődei nevelést biztosítva: - Az Nkt. 8. (1) bekezdése alapján elsősorban az érintett településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyerekeket, illetve a szabad férőhely kapacitásokat hasznosítva a más településekről bejáró gyermekeket fogadja. Az intézményvállalkozási tevékenységet nem folytat. 2. 2. Az intézmény működését biztosító képviselet és gazdálkodási tevékenység adatai Az intézmény, fenntartásáról, a pedagógiai programban megfogalmazott alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről a Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzat költségvetési rendeletében gondoskodik. A költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Pénzügyi, gazdálkodási feladatait, munkamegosztási megállapodás alapján a Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal látja el. 5
A feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám a köznevelési intézményben Székhelyén: - 4171 Sárrétudvari, Erzsébet u. 1 sz.: 50 fő Telephelyén: - 4171 Sárrétudvari, Kossuth u. 83.sz.: 70 fő - 4171 Sárrétudvari, Kölcsey u. 4.sz.: 24 fő A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanok. Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának vagyonáról és a vagyon-gazdálkodás szabályairól szóló rendelete az irányadó. 2.2.1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a fenntartó bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az egyéb munkáltatói jogokat Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja. 2.2.2. Az intézmény képviselete Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Jogkörét és hatáskörét e szabályzatban meghatározottak szerint szóban és írásban átruházhatja, az intézményvezető beosztású és egyéb (szakmai munkaközösség vezető és vezető kisgyermeknevelő) alkalmazottjára. Az intézmény képviselete során az intézmény értékeit közvetítve, az etikai kódexben meghatározott és megengedett viselkedési és megjelenési előírásoknak megfelelően kell eljárni. 2.2.3. A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra és a körbélyegző használatára intézményvezető vezetője jogosult. Kiadmányozza: az óvoda működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, terveket, a hatáskörébe tartozó szabályzatokat, utasításokat és a munkáltatói jogkörével összefüggő személyi iratokat, a tanügyi nyomtatványokat, óvodai szakvéleményeket, felvételi határozatokat, értesítéseke, a belső használatra készült jegyzőkönyveket, határozatokat, nevelőtestületi és szülői tájékoztatókat, Az intézményvezető távollétében a helyettes jogosult az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat kiadmányozni. A kiadmányozásról köteles az intézményvezetőt tájékoztatni. Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: A körbélyegzőt az intézmény vezetője és a vezető helyettes használhatja. 6
A hosszú bélyegzőt az intézmény vezetője, az intézményvezető-helyettes, a bölcsődevezető kisgyermeknevelője és az óvodatitkár használhatják. A bélyegzőket az intézményvezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az érvényteleníttetést meg kell jelentetni az Oktatási Közlönyben. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje Az elektronikusan előállított, kinyomtatott nyomtatványokat az intézményvezető aláírásával és a bélyegző lenyomattal hitelesíti. A KIR rendszerből kinyomtatott: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosításai, az óvodai jogviszonyra vonatkozó változások, az alkalmazottak adataira vonatkozó változások, az OSAP jelentés, alkalmazottak és gyerekek október 01-i listája, egyéb hivatalos szervtől érkező ügyiratok - az intézményvezető általi hitelesítés után iktatásra és irattári elhelyezésre kerülnek. Az óvoda hivatalos levelei az alábbiak szerint fejlécezettek: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 4171 Sárrétudvari Erzsébet utca 1 szám Tel.:54-474-546, e-mail:ovi4171@invitel.hu 2. 3. Az intézmény feladatellátását meghatározó egyéb szabályzatok Pedagógiai Program Vezetői program Házirend Éves munkaterv Éves beszámoló Önértékelési szabályzat Intézményi továbbképzési program Esélyegyenlőségi Program Szakmai Program 2. 4. Az intézmény szerkezete 2.4. 1. Az intézmény szervezeti felépítése: Magasabb vezető beosztású: intézményvezető Vezető beosztású: intézményvezető helyettes Vezető beosztású: munkaközösség vezető Vezető beosztású: vezető kisgyermeknevelő 7
Szervezeti egység megnevezése Székhely intézmény: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Telephely: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Telephely: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Napsugár Bölcsődéje Cím 4171 Sárrétudvari Erzsébet utca 1. 4171 Sárrétudvari Kossuth utca 83. 4171 Sárrétudvari Kölcsey utca 4. Engedélyezett létszám dolgozó ellátott 4 fő óvodapedagógus 50 fő 1 fő pedagógiai asszisztens 2 fő dajka 1 fő óvodatitkár 6 fő óvodapedagógus 70 fő 3 fő dajka 1 fő szakgondozó 3 fő kisgyermeknevelő 1 fő szakács 1 fő karbantartó 24 fő III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 3. 1. A nevelési év rendje Az intézményben a nevelési, gondozási év helyi rendjét az intézményi munkaterv határozza meg. Az intézményben a nevelési, gondozási év helyi rendjében meg kell határozni: a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználásának módját, a szünetek időtartamát, az intézményi szintű ünnepek megtartásának időpontját, az előre tervezhető munkatársi, nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az intézménynek a nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően - a szülőket tájékoztatni kell. A nevelési év rendjét, az intézmény rendszabályait, a nyilvános dokumentumok fellelhetőségét a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell. A szervezett foglalkozások, kezdeményezések szeptember 01-től május 31-ig tartanak. Június 01-től augusztus 31-ig összevont csoportokban biztosítunk nyári tevékenységeket a gyermekek számára. Az intézményvezető fogadóórája minden hétfőn 9-11 óráig van. Az intézmény zárva tartása alatt halaszthatatlan hivatalos ügyek intézésére, minden hétfőn de. 10-11-ig van lehetőség. 8
3. 2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az intézmény nyitva tartási ideje napi 10 óra: a bölcsőde 7.00-től 17.00-ig, az óvoda 6.45 től 16.45-ig tart nyitva. Csoportösszevonás szabályai: Az óvodában a gyermekek reggel 6.45-7.30 óráig összevont csoportban gyülekeznek, 7.30-16.00 óráig a saját csoportjukban vannak, 16.00-16.45 óráig összevont csoportban tartózkodnak. Össze kell vonni a délutáni pihenőidőben azt a csoportot, amelyben a pedagógiai aszszisztens dolgozik a mellé kijelölt gyermekcsoporttal. Rendkívüli esetben az intézményvezető adhat engedélyt csoportösszevonásra - iskolai szünet vagy lecsökkent gyermeklétszám esetén. Az összevonás felső határa maximum 25 gyermek. Összevontan működnek a gyermekcsoportok a nyári nyitva tartás alatt (június 01. és augusztus 31. között). Az összevonás felső határa maximum 25 gyermek. A bölcsődében 7.00-7.30 -ig gyülekeznek összevont csoportban, 7.30-15.30 -ig saját csoportjukban, 15.30-17.00-ig összevont csoportban vannak. A gyermekek napirendje a pedagógiai programban és a szakmai programban kerül rögzítésre. A szülők, a gyermeküket a házirendben meghatározottak szerint hozhatják az intézménybe és vihetik haza. 3. 3. Az intézményben való bent tartózkodás rendje 3.3.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje: a közalkalmazotti kinevezésükben meghatározott munkarend szerint, az elrendelt túlmunka ideje alatt, az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 3.3.2. A vezetők nevelési-oktatási, szociális intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Intézményvezető - munkaidejét maga osztja be az érvényes jogszabályok alapján - intézményben való tartózkodásának rendje általában: 7.30-15.50 Intézményvezető helyettes általában: 7.30-14.00./ 10.30-16.45 Vezető kisgyermeknevelő általában: 7.30 14.30/10.30 17.30 A vezető távozásakor a megbízott óvodapedagógus felel a telephely rendjéért. Az a felelős óvodapedagógus/ kisgyermeknevelő, akinek több az intézményben eltöltött közalkalmazotti jogviszonya van és magasabb az iskolai végzettsége. 9
3.3.3. Az óvodával jogviszonyban nem állók óvodába lépésének és ott tartózkodásának rendje Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak az óvodában: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személyek arra az időtartamra, amely a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógusnak való átadására, átvételére és a kísérő távozásához szükséges, azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, de részt vesznek a gyermekek nevelésében (szakszolgálati munkatársak, SNI fejlesztést ellátó munkatársak, hittanoktató, stb.), a fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos és szakmai szervek képviselői - őket az óvodavezető fogadja, a szülők, gondviselők a szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon és közös rendezvényeken. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az óvodában: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha az érkezés vagy távozás a napirendben meghatározottól eltérő időben történik. 3.4. Az intézményben dolgozók foglalkoztatására és munkarendjére vonatkozó rendelkezések 3.4.1. A dolgozók kinevezésére vonatkozó rendelkezések: A munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében. A közalkalmazottak munkára vonatkozó legfontosabb előírásait, munkakörébe tartozó feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény valamennyi közalkalmazottja köteles: az intézmény szakmai és gazdasági jó hírnevét közalkalmazotthoz méltó magatartással megőrizni, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkkel szemben udvarias, figyelmes magatartást tanúsítani, a közalkalmazottal szemben támasztott erkölcsi szabályoknak megfelelően ellátni a feladatait és a társadalmi együttélés szabályait megtartani. A munkavégzéssel kapcsolatos általános szabályok: Az intézmény közalkalmazottait - az Nkt. és az Nm. rendelet előírásai alapján megállapított munkakörökre - a fenntartó szerv által engedélyezett (24 fő) létszámban az intézmény vezetője alkalmazza. Az intézmény közalkalmazottai munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet közalkalmazotti kinevezésükkel együtt az intézmény vezetője részükre átad. Az intézményvezető munkaköri leírását a Fenntartó munkáltatói jogokat gyakorlója adja ki. A munkaköri leírások általános tartalma: a közalkalmazott jogállása, azon feladatainak összessége, amelyet az adott munkakört betöltőnek el kell látnia, a személyi és anyagi erőforrások feletti rendelkezési jogok, a feladatokhoz kapcsolódó hatáskör, döntési jogkör és felelősség. 10
A munkaköri leírás a kiadásra kötelezett és a közalkalmazott aláírásával lép hatályba. A munkaköri leírás tartalmára, annak felülvizsgálatára, a kinevezés módosítására a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Munkaköri leírás minta megtalálható az 1. számú mellékletben. 3.4.2. Az alkalmazottak munkarendje A munkarendet és a munkaidő beosztást az intézményvezető alakítja ki, figyelembe véve a két feladatellátó helyre vonatkozó szakágazati jogszabályokat, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a Kjt. rendelkezéseit, tekintettel az intézmény 10 órás nyitva tartására. Az intézményvezető munkaideje heti 40 óra melyből a kötött munkaidejét kötelező 10 óra - a gyermekcsoportban tölti, további munkaidejét - az érvényes jogszabályok szerint - maga osztja be. Az óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra melyből a kötött munkaidőt - 32 órát - a gyerekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásra kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részét - a legfeljebb heti négy órát - a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok elvégzésére, a csoport életének szervezésével kapcsolatos teendőkre, a nevelőtestület munkájában való részvételre, gyakornok szakmai segítésére kell fordítani, továbbá - heti 4 órában - eseti helyettesítés rendelhető el. Az intézményvezető helyettes heti kötelező óraszáma: 32 óra, ebből 24 órát a gyermekek között kell töltenie, a vezető helyettesi feladatok végzésére fordítható munkaidő kedvezménye: heti 8 óra. A kisgyermeknevelők munkaideje heti 40 óra melyből, gyermekcsoportban kötelezően letöltendő: heti 35 óra. A fennmaradó időben dokumentációs és egyéb a gyermekcsoporttal összefüggő feladatokat látnak el. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák a pedagógiai asszisztens, illetve az óvodatitkár) munkaideje: heti 40 óra. A technikai dolgozók (szakács, karbantartó) munkaideje: heti 40 óra. Óvodában gyermekcsoportonként 2 óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, akik kétheti váltásban dolgoznak. Egy csoportban pedagógiai asszisztens és csoportonként egy dajka segíti a nevelő munkát. A bölcsődei csoportokban 2 kisgyermeknevelő foglalkozik a gyermekekkel, akik heti váltásban, folyamatos munkarendben dolgoznak. A pedagógiai munkát segítő dolgozók munkaidő-beosztását a teljes nyitva tartás, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. A dolgozók munkarendje az éves munkatervben került meghatározásra és feladat ellátási helyenként a belső információs táblákon kerül kihelyezésre. A munkarend kialakításának szempontjai: a törvényi előírások betartása, az intézmény helyi adottságainak való megfelelés, az egyenletes terhelés biztosítása. Munkaközi szünet A munkaközi szünet célja fenntartani a munkavállalók munkaképességét, nem része a munkaidőnek. Az Mt. rendelkezése alapján a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama 11
a 6 órát meghaladja, 20 perc, a 9 órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 3.4.3. Távolmaradás szabadság, és megbetegedés miatt: A szabadság kiadása A közalkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a Kjt.-ben és az Mt.-ben foglalt előírások szerint kell megállapítani, amelyről nyilvántartást kell vezetni. Szorgalmi időben szeptember 01. és május 31. között csak indokolt esetben lehet szabadságot kivenni. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kiadásához előzetesen a közvetlen vezetőkkel kell egyeztetni. Engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető, távollétében az intézményvezető helyettes jogosult. Május 15-ig minden dolgozó jelzi/megtervezi a nyári szabadságigényét, az intézményben a szokásos módon rendszeresített nyomtatványon. Május 30-ig intézményvezető az elkészített szabadságtervét minden dolgozónak átadja. Távolmaradás megbetegedés miatt: Az intézmény dolgozói, a munkából való távolmaradásukról, annak okáról minél előbb - munkaidejük kezdete előtt legalább egy órával, de legkésőbb egy órán belül - kötelesek tájékoztatni az intézményvezetőt vagy helyettesét, hogy az intézkedni tudjon. A hiányzó pedagógus köteles pedagógiai terveit a helyetteshez eljuttatni. Helyettesítési rend Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. Az intézményvezető köteles kialakítani a helyettesítés rendjét, és az egyes munkaköri leírásokban meghatározni, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről a közalkalmazott közvetlen felettesének, vezetői megbízású közalkalmazott esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Hiányzás esetén az óvodapedagógusok, a kisgyermeknevelők és a dajkák egymást helyettesítik. Elsősorban az egy csoportban együttdolgozók helyettesítik egymást. Hosszan tartó helyettesítés esetén ügyelni kell az egyenletes terhelés megvalósítására, valamint a törvényes előírások betartására. 3.4.4. Közös rendelkezések Szolgálati út betartása Minden közalkalmazott közvetlenül csak egy vezetővel áll függelmi kapcsolatban. Minden közalkalmazott csak a közvetlen felettes vezetőjétől fogadhat el utasítást. Ha a vezető akadályoztatása miatt, vagy az ügymenet gyorsabb lebonyolítása érdekében más ad ki utasítást, arról az utasítást adó és kapó utólag köteles tájékoztatni a közvetlen vezetőt. Nem kötelező a szolgálati út betartása: az intézmény érdekeit, továbbá a személyek és vagyontárgyak biztonságát, épségét veszélyeztető esetekben, személyes jellegű panaszok és kérelmek előterjesztése esetén, ha azokat a szolgálati út betartásával nem orvosolták. 12
Közérdekű bejelentés A közérdekű bejelentéseket vagy panaszokat az intézmény dolgozói kötelesek a vezetőnek vagy a helyettesnek bejelenteni. A bejelentés tartalmától függően a további intézkedésre az intézményvezető hivatott. Az alkalmazottakra vonatkozó, az intézmény nyitásával, zárásával kapcsolatos rendelkezések: Az épületben biztonsági okok miatt egyedül senki nem tartózkodhat. Az intézményt a munkarend szerint munkában lévő, minden esetben legalább két alkalmazott nyithatja és zárhatja. Minden esetben az épület zárása előtt a zárást végző dolgozó tűzvédelmi és vagyonvédelmi ellenőrzést tart az épület egészére vonatkozóan. Az épület riasztóberendezését belépés után az ott tartózkodók kötelesek haladéktalanul kikacsolni, távozáskor bekapcsolni. Ennek elmulasztásából adódó következményei a mulasztókat terhelik. Az alkalmazottak munkakezdésének elvárt feltételei Az alkalmazottak kötelesek az intézményben olyan időpontban megjelenni, hogy a munkavégzés pontos megkezdésére átöltözve (munkaruhában) rendelkezésre álljanak. A napi tiszta, esztétikus munkaruha, munkacipő és védőruha használata a napi munkába állás feltétele. A munkába érkezést és a távozást a jelenléti íven vezetni és aláírással igazolni szükséges, melynek rendszeres ellenőrzése az intézményvezető és a helyettes feladata. A biztonságosan működő intézmény feltételek megteremtése A gyermekek biztonsága érdekében minden kaput zárva kell tartani. A kapu zárásáért nyitásáért délig a nyitós, déltől a zárós dajka néni a felelős. A hivatalos ügyintézés az intézményvezető irodájában történik. A dolgozó munkaidőben az óvodát, bölcsődét csak a közvetlen felettese engedélyével hagyhatja el. Munkavégzés nem állandó foglalkoztatással Az intézményben rendszeresen dolgoznak olyan munkatársak, akiket a fenntartó közcélú és közhasznú munkavégzés keretén belül foglalkoztat, segítve ezzel az intézményi üzemeltetési és fenntartási feladatokat, és a gondozási feladatok ellátását. Munkavégzésüket a munkaköri leírásuk átvétele, az elvégzendő feladat tartalmának áttekintése, a szükséges munkavédelmi, egészségügyi-higiéniai előírások (közös értelmezés) megismerése után kezdhetik el. Munkájukat a hasonló területen dolgozó kolléga segíti, beszámolási kötelezettséggel az intézményvezetőnek és intézményvezető-helyettesnek tartoznak. A közösségi szolgálatot az intézményben teljesítő tanulók munkavégzését az iskolájukkal kötött megállapodás szerint bonyolítjuk. A közösségi szolgálatra jelentkezőket úgy kell beosztani a munkavégzésre, hogy mindig csak egy tanuló tartózkodjon az intézményben. Tevékenységét a felelős óvodapedagógus irányítja A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése Az intézmény, a munkába járás költségeinek térítése tekintetében, a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján jár el. Ha a közalkalmazotti jogviszony létesítését követően a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt az érintett közalkalmazottnak azonnal be kell jelentenie. 13
3. 5. Az intézmény általános adatszolgáltatási, tájékoztatási rendje 3.5.1. Címer és lobogó használat A székhely épület főbejáratánál, jól látható helyen névtáblát, adományozott címeket tartalmazó táblákat, a Magyar Köztársaság címerét, nemzeti és EU zászlót kell elhelyezni. A Magyar Köztársaság címerét az intézmény nevével az intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló telephelyén is el kell helyezni, továbbá ez szerepel az intézmény körbélyegzőjén is. 3.5.2. Az intézményi dokumentumok, azok nyilvánossága, a tájékoztatás rendje Az óvodavezető által kezelt kötelező dokumentumok: Óvodai törzskönyv Működési engedély és alapító okirat Felvételi előjegyzési napló Személyi anyagok Költségvetés és a gazdálkodás dokumentumai A nevelési év munkaterve és a nevelési év beszámolója A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének dokumentumai Óvodai szakvélemény Kisgyermeknevelők nyilatkozata - a 1997. évi XXXI. Tv. 15. (8) szerint Vagyongazdálkodás (leltár) Szabadság nyilvántartás Tűzvédelmi és munkavédelmi napló A vezető kisgyermeknevelő által kezelt dokumentumok Bölcsődei felvételi könyv IX. számú adatlap A gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekekről (Gyvt. 139. ) Felvételi kérelem Bölcsődei felvételi adatlap Szülői megállapodás az ellátás igénybevételéről Kimutatás a gyermekek napi jelenlétéről Gyermek egészségügyi törzslap A kisgyermeknevelők továbbképzési kötelezettségének nyilvántartása A nevelési év munkaterve és a nevelési év beszámolója Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelők adminisztratív feladatai Az óvodapedagógus vezeti a gyermekcsoport felvételi és mulasztási naplóját, a csoportnaplót és a gyermek egyéni fejlődési naplóját. Nevelési évenként éves nevelési tervet és egyéni fejlesztési terveket készít. A pedagógiai programban meghatározottak szerint értékeli a pedagógiai munkát. A kisgyermeknevelők vezetik a csoportnaplót, üzenő füzetet és a gyermekek fejlődésének dokumentumait. Az óvodapedagógusok által vezetett dokumentumok: Felvételi mulasztási napló Csoportnapló Gyermekek egyéni fejlődési naplója Egyéni fejlesztő napló 14
Betétlap az Egyéni fejlesztő naplóhoz Napi jelenlét nyilvántartása Étkezők nyilvántartója Óvodai nyilvántartólap Kisgyermeknevelők által vezetett dokumentumok Csoportnapló Adatfelvételi lap a családlátogatásról Feljegyzések a beszoktatás folyamatáról Üzenő füzet Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap és fejlődési lap Percenti tábla Gyermekek egyéni fejlődési naplója Étkezők nyilvántartója Bölcsődeorvos által vezetett nyilvántartások, illetve kezelt dokumentumok Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap Nyilatkozat a 3 évet betöltött gyermek további bölcsődei ellátásáról Az intézményi működés szabályzóinak nyilvánossága A szülők és a gyermekek joga, hogy a szükséges információkhoz hozzájussanak, tájékoztatást kapjanak őket, illetve a gyermeküket érintő kérdésekről, valamint megismerhessék az intézmény pedagógiai programját, házirendjét és tájékoztatást kapjanak az abban foglaltakról. Pedagógiai program és a bölcsődei Szakmai program, az SZMSZ és a Házirend nyilvános. Az intézménybe újonnan beiratkozott gyermekek szülei írásbeli vagy elektronikus úton tájékoztatást kapnak. Az intézmény vezetője gondoskodik a dokumentumok helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozataláról. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalának módjai: papír alapú példányok bárki számára hozzáférhetőek az intézményvezető irodájában, egy példánya a nevelők részére átadásra kerül, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítják a pedagógiai és a bölcsődei szakmai programba való betekintést, elektronikus úton is elérhető az intézmény honlapján (www.sarretudvariovoda.hu). A fenti dokumentumokról előzetes időpont egyeztetéssel személyes tájékoztatást kérhetnek a szülők a vezetőtől, illetve vezető kisgyermeknevelőtől, a kisgyermeknevelőktől és az óvodapedagógusoktól. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános, ezért papír alapú példányai közül: egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, egy példányát épületenként hirdetőtáblán ki kell függeszteni, Elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A szülők tájékoztatása Az intézmény vezetője köteles megszervezni azt az írásbeli/ tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző nevelési év végén: azokról a ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő gondozási, nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz 15
arról, hogy az intézmény milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az évnyitó szülői értekezleten az intézményvezető, vezető kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőket az éves nevelési tervről, a pedagógiai munkáról, az óvoda által szervezett rendezvényekről, a kapcsolattartás formáiról, a munkatervről. Az évközi szülői értekezleten, szülőcsoportos beszélgetések alkalmával, fogadóórán is biztosított a lehetőség a felmerült kérdések, problémák megvitatására, hogy a szülők véleményeiket, javaslataikat elmondják, tájékoztatást kapjanak. A gyermek fejlődésének dokumentumai A szülőnek joga, hogy gyermek képességeinek kibontakozásáról, fejlődésének üteméről tájékoztatást kapjon az óvodai befogadás után három hónappal, majd korcsoportonként évente. A tankötelezettség megkezdését/halasztását óvodai szakvéleménybe foglaljuk. A gyermek képességeinek fejlettségéről átadó lapon írásban tájékoztatjuk a szülőt. 3. 6. A gyermek bölcsődei, óvodai jogviszonyának keletkezése és megszűnése A bölcsődei, óvodai beiratkozás A bölcsődei, óvodai beiratkozás időpontját, a Nagyközségi Önkormányzat Jegyzője határozza meg tárgyév április 20-a és május 20-a között. A szülőkkel való felvételi beszélgetés, a beíratás az intézményvezetői irodában történik. A bölcsődei felvételről/előjegyzésről a vezető kisgyermeknevelővel, az óvodai felvételről/előjegyzésről a nevelőtestülettel egyeztetve, az intézményvezető dönt. A gyermek felvétele A gyermek tényleges beíratása a bölcsődében történik: a vezető kisgyermeknevelő által történő adatfelvétellel, a munkáltatói igazolás vagy tanulói jogviszony igazolás átvételével, a megállapodás megkötésével és az egyéb dokumentumok kitöltésével. A felvétel időpontja egyben a gyermek bölcsődei, óvodai jogviszonyának kezdete - a törvényi feltételek teljesülése és a felvételi határozat kézhezvétele után - a nevelési év kezdete, illetve a nevelési év kezdete után a határozatban megjelölt időpont. A felvételre előjegyzett gyermekek, a felvételi feltételek teljesülése után nyernek felvételt. A sajátos nevelési igényű gyermekeket, az illetékes Szakértői Bizottság szakvéleményében foglaltak alapján vesszük fel. Az intézményvezetője az önkormányzattól kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha az óvoda körzetébe tartozó óvodaköteles gyermeket az óvodába nem íratták be. A szülőt a beiratkozást követő 21 napon belül értesíteni kell gyermek óvodai felvételéről/elutasításáról. Ha az intézménybe jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, az intézményvezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Ha az intézmény a jelentkezést elutasította a döntést határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni és annak tartalmaznia kell a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is. Szabad férőhely esetén a felvétel év közben folyamatos. A felvételt nyert gyermek bölcsődei, óvodai jogviszonya annak megszűnéséig tart. A jogviszony megszűnik, ha: a szülő kéri (pl.: lakóhely változtatás miatt) egészségügyi okokból indokolt, 16
a szülő írásban kéri gyermeke felmentését óvodába járás alól, a gyermek iskolai tanulmányait megkezdi. Gyermek átvétele más intézményből Más intézményből átvett gyermek felvétele az előző óvoda Értesítés Óvodaváltásról szóló tanügy igazgatási irat bemutatása után történhet. 3.7. A gyermekcsoportok szervezésének elvei A bölcsődében csoportba való besorolásról a vezető kisgyermeknevelő dönt, a kisgyermeknevelők véleményének figyelembevételével. A csoportok szervezésének főbb szempontjai: életkor szerint: tipegő és nagy csoport az egyéni kisgyermeknevelői rendszer elvét figyelembe véve a gyermek családi, szociális és szociokulturális helyzete Az óvodában a csoportba való beosztásról az intézményvezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Óvodában vegyes életkorú csoportok szervezésének szempontjai: ha a gyermeknek már van óvodás testvére, egy csoportban legyenek, a szülő lakhelye vagy munkahelye, a két épületben lévő férőhelyek száma, a gyermek családi, szociális és szociokulturális helyzete, a csoportok kor és nemek szerinti összetétele. 3.8. A gyermek óvodában való bent tartózkodásának rendje A gyermek óvodában való bent tartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek - Egészséges, közösségbe mehet. - orvosi igazolással kerülhetnek a közösségbe. A dolgozó szülők gyermekeit az óvoda teljes nyitvatartási idejében fogadjuk. Azokat a gyerekeket, akiknek nem dolgozik a szüleje 8.00-16.00 óráig tudjuk fogadni. Ettől eltérni az intézményvezető engedélyével lehet (pl.: betegség, utazás, stb.). A gyermeket az óvodába a szülőnek/ gondviselőnek kell hoznia/vinnie. Maga helyett csak 16 évet betöltött személyt bízhat meg, írásban. 3.9. Az óvoda nyitvatartási idejében szervezett térítésmentes külön foglalkozások Logopédiai fejlesztés A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik azoknak gyermekek logopédiai ellátását és egyéni fejlesztését, akiknél a szűrővizsgálaton a beszéd fejlődésében lemaradást tapasztalunk. A megadott órakeretbe nagycsoportos, majd a megüresedett helyekre a legproblémásabb gyermekek kerülnek. A foglalkozás megszervezéséhez az óvoda helyiséget, tükröt biztosít. A foglalkozásokon a logopédus saját eszközeit használja. A gyermekeket ő viszi át a foglalkoztató terembe, az idő alatt ő a felelős a gyermekek biztonságáért. Pontos időbeosztással, a gyermekek csoportba sorolásával végzi munkáját. 17
Nyelv- és beszédfejlesztés Nyelv- és beszédfejlesztő képesítéssel rendelkező óvodapedagógus a logopédussal együttműködve - a hét meghatározott napjain - kiscsoportos foglalkozáson végzi a fejlesztő munkáját. Mindazokat a feltételeket és eszközöket, amelyek a nyelv- és beszédfejlesztéshez szükségesek az óvoda biztosítja. Felelőssége, hatásköre a munkaköri leírásban rögzített. A fejlesztés a Nevelési Tanácsadó Szakértői Véleményében, illetve a Szakértői Bizottság Szakértői Véleményében megállapítottak alapján történik. A szülő beleegyező nyilatkozat minden esetben szükséges. Az óvodai fejlesztő programba bekapcsolódó gyermekek fejlesztése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) iskolai sikerességének elősegítése érdekében e gyermekek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató és preventív programokat, tevékenységeket szervezünk. A programban részt vesznek azok a jegyzői névsorban szereplő gyerekek, akiknek a szülője írásban hozzájárul a programba való bekapcsolódáshoz. A gyermekek egyéni fejlesztését a DIFER mérés eredményei alapján végezzük, az Egyéni Fejlődési naplóban rögzítjük. A fejlesztő program tartalmi, szervezeti kereteit a Pedagógiai Program és a munkaköri leírások tartalmazzák. A fakultatív hit- és vallásoktatás Az intézmény helyiségeit térítésmentesen bocsájtja rendelkezésre a Református egyházközség által szervezett hitoktatás idejére. E foglalkozások időpontját úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a gyermek óvodai napirendjéhez. A gyermekek a szülők írásbeli nyilatkozata alapján vesznek részt a foglalkozáson. A foglalkozás ideje alatt a gyermekek felügyeletét a hitoktató látja el. Az óvoda nyitvatartási idejében szervezett kirándulások, programok, rendezvények Az óvoda rendszeresen szervez a Pedagógiai Program megvalósítását segítő rendezvényeket, melyek esetenként intézményen kívül helyszíneken kerülnek megrendezésre. A rendezvények részvételi költségét az intézmény költségvetéséből, pályázat útján vagy Alapítványi forrásból biztosítjuk. A szülőket erről tájékoztatjuk és írásban nyilatkoztatjuk a gyermeke programon való részvételéről. A részvétel önkéntes. Azoknak a gyerekeknek a felügyeletét - akik nem vesznek rész a programban - szakszerűen biztosítjuk az óvodában. Az óvodán kívül szervezett programok idejére az óvodapedagógus kötelessége a gyermekek felkészítése a várható veszélyforrásokra, az elvárható magatartási formák betartására. IV. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS SZERKEZETE 4.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti felépítése A szervezeti egységek közötti kapcsolattartást úgy kell megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan, zökkenőmentes, összehangolt legyen. 18
SZERVEZETI ÁBRA Igazgató tanács Intézményvezető Vezető kisgyermeknevelő Intézményvezető helyettes Munkaközösségvezető Alkalmazottak Kisgyermek nevelők Óvodapedagógusok Pedagógiai munkát közvetlenül segítők 4.1.2. Az igazgatótanács A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a többcélú köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - a szervezeti egységek azonos számú képviselőiből álló igazgató tanács segíti. Az igazgatótanács az intézményvezető döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az igazgató tanács 3 főből áll, elnöke az intézmény vezetője, tagjai az intézményvezető helyettes, a bölcsődei intézményegység képviselője. Megbízatásuk, tagságuk határozott időre, vezetői megbízatásuk időtartamára szól. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az igazgatótanács feladatai: A többcélú, közös igazgatású intézmény vezetésének segítése. Az intézményegységek munkájának összehangolása. A szakmai munka stratégiai tervezésének segítése, az éves munkaterv előkészítése. Az éves beszámoló előkészítése a fenntartó számára. Az igazgatótanács működése: Az igazgatótanács üléseit az elnök vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tagjainak titoktartási kötelezettsége van. Az igazgatótanács ülése zárt: minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az igazgatótanács saját döntése meghatározza, az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben. Az igazgatótanács összehívásának gyakorisága, módja: évente legalább három alkalommal ha bármely tag azt írásban kéri az elnöktől ha az igazgatótanács elnöke szükségesnek tartja az intézmény egészét érintő rendkívüli esetben. Az igazgatótanács összehívásáról a fenti esetek alapján az elnök gondoskodik. Az elnök a tagokat három nappal korábban írásban kiértesíti az igazgatótanács ülésének helyéről, idejéről, s a napirendi pontokról. 19
Az igazgatótanács határozatképessége, döntéshozatala: Az igazgatótanács határozatképes a tagok 50 százaléka plusz egy fő jelenléte esetén. Az igazgató tanács döntéseit nyílt szavazással hozza meg, egyszerű többséggel. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatótanács jogkörei: Az igazgatótanács dönt az intézményegység-vezetővel kapcsolatos vezetői pályázat kiírásának feltételéről. Az igazgatótanács dönt a szakmailag és szervezetileg önálló intézmény egységvezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról. Az igazgatótanács véleményezi: Az intézmény költségvetési koncepcióját, A pedagógiai program tervezetét. 4.2. Az intézmény vezetősége, az intézményvezető, a vezetők, a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség feladatai, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kapcsolattartás formája és rendje 4.2.1. Az intézmény vezetősége, mint testület Konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége rendszeresen megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőség feladata: intézmény szakszerű és törvényes működésének és takarékos gazdálkodásának biztosítása, a személyi és tárgyi feltételek összehangolása, az intézményi vagyon védelme, a belső rend és munkafegyelem fenntartása. A vezetőség tagjai: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Vezető kisgyermeknevelő Munkaközösség-vezető Belső Önértékelési Csoportvezető 4.2.2. Az intézményvezető Az intézmény vezetőjét a Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő testülete bízza meg, a munkáltatói feladatokat a Polgármester látja el. Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelőse és képviselője, munkáját az igazgatótanács segíti. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény határozza meg, konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. 20
Felelős: gyakorolja a munkáltatói jogokat, minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, az intézmény képviseletéért, a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a biztonságos környezet kialakításáért, az intézményi mérési, értékelési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a külső partnerekkel való eredményes kapcsolat kialakításáéért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő- és személyiség fejlesztő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a közalkalmazotti tanáccsal és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem lehetséges, az óvodára kiterjedő vészhelyzet esetében az intézményvezető - a fenntartó és a megyei kormányhivatal járási hivatala egyidejű értesítése mellett - rendkívüli szünetet rendel el. 4.2.3. Az intézményvezető helyettes A vezető helyettes az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi tevékenységét. A vezető helyettes megbízásakor az igazgató tanács és a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A megbízást az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Megbízása határozott időre szól. A helyettes segíti az intézményvezetőt az intézmény vezetésével összefüggő feladatok elvégzésében. A vezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. Intézkedéseiről, az intézményt érintő megoldandó problémákról tájékoztatja a vezetőt. Ellátja az intézményvezető által átruházott jogkörébe sorolt feladatokat: közvetlenül szervezi és irányítja a telephely munkáját, megszervezi, ellenőrzi a helyettesítéseket, erről a vezetőt naprakészen tájékoztatja, segíti pedagógiai, szakmai munka ellenőrzését, ellenőrzi és szervezi a technikai dolgozók munkáját, előkészíti a szabadságolási tervet, segíti a munkarend kialakítását, a vezetővel megosztva részt vesz a szülői értekezleten, nyílt napokon, felel az intézmény vagyonáért. 21
4.2.4. A vezető kisgyermeknevelő A kisgyermeknevelő megbízásakor az igazgató tanács és a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A megbízást az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Vezető kisgyermeknevelő tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a bölcsődei szervezeti egységben intézményvezető által átruházott jogkörébe sorolt feladatokat. Felelős: a bölcsődei szakmai feladatok megvalósulásáért, a szakmai munka irányításáért, ellenőrzéséért, az intézményegység képviseletéért, a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért, a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért, az ANTSZ előírásainak és az orvosi utasításoknak a pontos betartásáért, a munkarenddel és szabadságolással kapcsolatos feladatok elvégzéséért, a megfelelő dokumentációs rendért, a munkafegyelem betartásáért, a gyermekbalesetek megelőzéséért. 4.2.5. Az intézményvezető és a vezetők (intézményvezető-helyettes, vezető kisgyermeknevelő) kapcsolattartásának rendje Az intézményvezető a szervezeti egységekkel folyamatos, napi kapcsolatot tart. A napi kapcsolattartást az intézményvezetőnek és a szervezeti egység vezetőknek kölcsönösen kell kezdeményezniük. Az intézményvezetőnek a kapcsolattartásnál figyelembe venni azt, hogy a vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az szervezeti egységek dolgozóit hátrányos megkülönböztetés ne érje. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás (körlevél, emlékeztető), értekezlet, szervezeti egység ellenőrzése. Az intézmény vezetője, helyettese és a vezető kisgyermeknevelők közötti kapcsolattartás napi rendszerességgel folyamatos. Az intézményvezetőség minden hónap utolsó hétfőjén - valamint szükség esetén tart vezetői megbeszéléseket. 4.2.6. A nevelőtestület A nevelőtestületet az óvodában, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és személyiségfejlesztő munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó testülete 4.2.6. 1.A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása Az óvoda nevelőtestülete a nevelési és személyiségfejlesztő kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 22
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A székhelyintézmény és tagintézmény nevelőtestülete, intézmény egységben az intézményi szak-alkalmazottak közössége önállóan is működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 4.2.6.2. A nevelőtestület dönt a pedagógiai program elfogadásáról és módosításáról, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról és módosításáról a házirend elfogadásáról és módosításáról az intézmény éves munkatervének elfogadása, a továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadásáról belső önértékelési szabályzat elfogadásáról a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, saját működéséről, döntéshozatalának rendjéről, átruházott hatáskörökről, Ki kell kérni nevelőtestület véleményét az intézményvezetői pályázathoz, az intézményvezető helyettes megbízása és megbízásának visszavonása előtt, a nevelési és személyiségfejlesztő kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben. Nevelőtestület értekezletei: nevelési értekezlet, (nevelési téma feldolgozása), rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: a nevelőtestület egyharmada kéri, az intézményvezető összehívja, ha a szülői szervezet kezdeményezi. A nevelőtestület üléseinek jellegét, tartalmát, időpontját az éves munkatervben szabályozza. A nevelőtestületi értekezleten az előre jelzett témából felkészülten a kezdési időpontra pontosa jelen kell lenni. A pedagógus aktivitását az értekezlet témájához kapcsolódó hozzászólásai, szakmai véleményének kifejtése jelzi. Döntéseit, határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Akkor határozatképes, ha minden tagjainak több mint kétharmada jelen van. 4.2.7. A kisgyermeknevelők közössége A kisgyermeknevelők testületét a bölcsődei kisgyermeknevelők közössége alkotja. 23