l SZARVASMARHA Tejtermelő szarvasma rhaek teimelési mutatóinak és gyógyszerköltségének Óisáhason l ító vizsgá lata Ózsvári Lásztól*, Taradán Szilárd* ttte, B. Csaba2, Bíró Oszkárl * L. Ózsvári - Sz. Taradán B. Cs. lllés - O. Bíró: Comparative studies of production data and drug costs of dairy cattle holdings, lstván u 2, H_078 Budapest, Állat_egészségügyi lgazgatástani és Agrár_gazdaságtaniTanszék, * E-mail lozsvari@univet. hu t szte_áorr, : 2SZlE-GTTK,Gazdaság-ésTársadalomtudományiKar,Terme ésökonómiaésmenedzsmenttanszék termelési mutatóit hason]ították összefoglalás, A szetzőktejtermelő szarvasmarhaek hogy az egyes eken mi, vizigálták, össze azállatorvosi gvo9iil",kói,,r?;"kk"l; a; azt gyógyszerköltségek kö állatorvósi ai és,utatók t"ini"leri u lven kapcsolat állapíttrat3'riiü felenkénti és dolgozták adatait a; öiáti) rggrzooo_ig teíiedő is, A tórmelési mutatók közü. az átiágáje.tet"ket * éves bontásban, valaminit]já"{rtáttár. il;;;;,."porűl"tot valamint az elhullás és kényszervágás lö:".ii#;i;öiilb értékesítetttejmennyisé9;i;; :,,","íij.öl,ö 3,*i..iiT[,$il;#,Til!LT: "j:':ni*.l;;*lilá, :Á:y,[.Tilüf alkaimazott készítmények,(45%,,il, a iőgygyulladás.tezelescie i#;;il;,iárlöi"láp"" póulémák kezelésére alkalmas gyógyszerek 4goÁ), ab en p"aig';r.]por",i.í,í'biologi"i rcói"i"iür"ub részéi.külön vizsgálták az antibiotikumok költségei_ ésetébel9!,i9y.9yul adás elleni annek indikáció szerinti,;ü;;;i;;;;zi lninar,aro, átlagosan 74,?%_!t, A három 3 lranyaoat, tibiotikumok adták a d iö'iő"gy"úú tdsoo Ft volt_.a termelési mutatók éves átlagában t"t szempontjábót a B értékei "n"nl-e"niiéuóíóvogv.r"íttiltreg " kén}szerv?gás éi közül a tejtermelés, u"l"'rilt'". (4o%) adták a költség "ltruiíás adátok alar;án a C éi, A fajlagos tejterme voltak a legjobbak,,.,,'ig "'r;"p".ááiuiáiogi"i tolt,ogd és az értékesítetttej, ill, szaporulat lési költség, ill. a szaporjjii6ürógi"igv9gi,r..", a s tilepen a legkedvezőbb (0,49 Ftlllév, összevetése alapján táöi,őáiiíágüigy,("ry."t e9kedvbzőtl_efb j 3 szaporodásbio]ógiai " Őtetep-en.á e,-" 8475 l/tehén/ev termelei'rieíett) és,03 borjú/tehén/év)és a B tele,iö"öár;úiir9ífvborjúlev au en C állapot a mutatbk is ezt támasztják alá. mivel a B en megteiülesi ; Tö"il"iv"uu,ii"t""^j egy_tehénre eső 0,03 több á.c t"l"p"n már a tehenenkénti 54 l többlettej termelése, míj "z áfallagos gyógyszerköltösszesiégében kö.ltségeé. iiii"go, u letborjú esetén,"gteriin"ü valami,nt a megtérülési indexek alapján a tőgyegész_ "iri'rnv", áteronyabb?s a C en a legkevésbé sikeres, a íá9t í sé9ü9yi menedzsment "iia"ó"" a C ielepen a-legmagasabb.szintű és a B en? 9ske szaporodásbiológiai,*"arini"nt Ö"ia;ilil"ierí,ui"iák aíapjá-n megállapítható, ho_gy.amely!! te a gyógyszerfelhasználás, és melési területen alacsoiyak a térmelési mutatók, ott'riragasabb "ahffilöy."a "i;ö;li6iö;i ;.,;il;g"r;.intri **A vizsgálat idején államvizsga-szakdol9ozatot készítő haligató, " t"i,i"lir, Ótt 3;";;datai "la.ronyabbak a fajlagós gyógyszerköltségek, (an considerably. influence the level and costs of summary. The animal health management profitable proáuction the.veterinarian's task is óiij"áiá'" i" tr,ó á"irv'i"iile sectoi, For the health, and to reduce the losses caused by n"rd to monitor, evaluate and drug costs iorpáriion was made between the p_roduction data diseases. ln this study ";;l;p;;;;-tn" (A, B and C) were herds three of " 998-2o0o,) of dairy cattle herds. o"ü áiiv""rs{between average values were calculated too, trom examined year_by_yeaü;ji. ;,iiúy_f,{.l"!9 the.l:.f." of the death plus,iil,theprogeny-rit ;fi,;il;áü ;h; ih";;;il"ti"g "i weö ávalúated. rhe druqi emergency slaugrrter ili;ilü "ná'lnai."iion. 522 Magyar Állatorvosok Lapja 2003, szeptember?_9 cósts were divided into groups by sy-pi"p"i"tion in álléerds the cost of antibiotics ranked first

(46,8%), by indication in the herds A and C the cost of drugs used for treating mastitis (45% and 49%), in herd B the cost of medicines used for treating reproductive failures (40%) was the greatest. By indication, the antibiotics used for treating mastitis had the highest rate in the cost of antibiotics (on average 74,2o/"). The average yearly drug cost per cow was 0 560 HUF in the basis of the data between 998-2000 of the three herds. ln the field of milk production and death plus slaughter the herd B was the best, but in the field of radán Bíro: ües of reproduction herd C ranked first. The comparison made between udder health drug cost and the marketing of milk showed that the udder health status was the best in herd B (0,49 HUF/l/year and8475llcowlyear) and was the worst in herd C. The reproduction on the basis of comparison made between reproductive drug cost and progeny rate was at the highest level in herd C ('795 HUFicalf/year and,03 calf/cow/year) and was at the Iowest level in herd B. The rates of return emphasized these results, because in herd B 54 l more milk per cow covered the udder health drug cost, and in herd C 0,03 more calf per cow had already compensated the reproductive drug cost. n the basis of comparison made between specific costs and production data, and of return indexes the udder health management was the - üug costs ldings best in herd B and was the worst in herd C; the reproduction management was at the highest level in herd C, and was at the lowest level in herd B from an economic point of view. On the basis of data between 998-2000 of the 3 herds it can be stated that if the production indexes are low the drug costs are high and vice versa. pest. lc á llat-egészség ügyi hclrzet a termelést és mrak költségeit t lruonlították itcepeken mi- úóltségek kö llepenkénti és latók közül az Éryszervá9ás tii gerint cse eredményességénekjavításában ry(45%, ill. r glógryszerek Az elmúlt évtizedekben gyökeres változások történtek a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok szarvasmarhatartásában, Az állatlétszám lassan, de folyama- kö}tségeielleni an- Hfo Ercm 3 rlési mutatók r Elep értékei bqosteiterme ];szaporulat t @á9 ftlvév, mlásbiológiai ÉriésaBtele Ha Ben rcró 0,03 több is, a fő cél a Az állat-egészségügyi menedzsment szerepe a tejtermelő tehenészetek rrifi csoporte nk Minden gazdálkodó egységben, í9y a tejtermelő tehenészetekben nyereség nagyságának növelése. A gazdaságosság a költségek csökkentésével, ill. az értékesíthető termékek mennyiségének és a piac által megfizetett minőségének a növelésével fokozható (3, 5). A tejtermelő tehenészet termelési mutatóit és költségeit jelentősen befolyásolja az állomány állat-egészségügyi színvonala. Az állata betegségek által okozott károk csökegészségügyihelyzet felmérése, javítása, -ezzeljavítható ágazdaságosság. Í9y az állatorvos kóntése az7llatorvosok feladata, szerepe egyre inkább felértékelődik a gazdasági állatok tartása, tenyésztése során. Al ilománybetegségek csölrkentése a cél tosan csökkent, ugyanakkor jelentős volt a genetikai fejlődés, aminek következtében fokozatosan növekedett az egy állatra jutó tejtermelés. A tejelő szarvasmarhát tartók száma is csökkent, miközben azegy tulajdonos birtokában lévő állatok száma nótt. A technológiai innováció a kézi munkaerőt visszaszorította, és jelentősen megnövelte az ágazaltőkeigényét. Mindezekkel egyidejűle9 a takarmányozás és az ál lomány-egészség ügyi pro9 ramok al kalmazása óriásit fej lődött. Az állatorvos egyre kiemeltebb feladatává vált az állományszintű betegségek visszaszorítása, aminek segítségévelfokozódik a ek termelésének hatékonysága, és az elért eredmények elemzésével a befektetések mielőbbi megtérülése.mindezeket a gazdasági realitások és az állatok igényeinek figyelembevétele mellett kell elérni (2). 5lógrylszerkölth a tőgyegészéóésikeres, a A tejelőszarvasmarha-tartás eredményességétbefolyásoló főbb tényezők!l A tejtermelőszarvasmarha-tartás fajlagos eszközigénye igen magas, közel kétszer akkora, mint más állattenyésztő ágazaté (2). Ebből következik, hogy hosszabb a befektetett tőke megtérülési ideje, ezérta gazdálkodó kénytelen a termelés folya- *pen a legk+ ar anelyik terhlpsználás, és d and costs of rrian's task is ms caused by rtd drug costs,l arrd C) were From *ed too, tln death plus lb ls groups by ranked first matossá9ára berendezkedni. Az ágazat nyereségességétvégső soron az előállított termékek mennyisége, minósége, ára, valamint a termelés költségei határozzák meg. A termékmennyiséget, a -minőséget és a termelés költségeit számtalan tényező befolyásolja. llyen tényező többek között:. az állomány genetikai képessége; 2. a tartástechnológia, az épületek és a berendezések állapota; 3. az állománynagysá9, a koncentráltsági fok, a tehénállomány kihasználtsága; Tejtermelő tehenészetek gyógyszerköltsége 523

4, a takarmányozás (mennyiség, minőség); 5. a selejtezési arány; 6. a szaporodásbioló9iai állapot; 7. az állat-egészségügyi menedzsment; 8. az információs technika; 9. a menedzsment képzettsége, a tervezés hatékonysága, szakszerűsége; 0. a dolgozók szakmai felkészültségeés lelkiismeretessége;. környezetvédelem, állatvédelem. - l tej után borjú után beruházás után adókedvezmény hitel, ill. kamatkedvezmény Ábr a, tej e l ősza rvasm a r h a -ta rtás j öve d e l m ét m eg h atá rozó té ny ező k 0 ) Figure.,Factors influencing income in dairy cattle keeping () 524 Magyar Állatorvosok Lapja 2003. szeptember,

A2., 3., 4., 5., 6. és a 7. pontban szereplő tényezők az önköltség részétképezik vagy ad befolyásolják, A menedzsment és az információs technika segítségéveljobb munkaszervezés válhat valóra, ami költségcsökkentő hatású lehet, A környezetvédelmi és állatvédelmi előírások betartása jelenleg nagy anyagi terhet jelent, de az EU-n belüli hosszú távú fennmaradás és termelés érdekébenelkerülhetetlen (4, 6). A tejelőszarvasmarha-tartás bevételétaz értékesítetttej, az eladásra kerüló borjak és a tenyészállatok, valamint a selejt tehenek ára adja. Ha ezek összegéből kivonjuk a termelés állandó és változó költségeit, az üzemi jövedelemhez jutunk. A enűsé9e; változó költség részétképezik a felhasznált gyógyszerek, tisztító- és fertőtlenítőszerek koltségei is, amelyek szintén jelentős mértékbenbefolyásolhatják a tejtermelés jövedelmezőségét. Az ábrán a tejelőszarvasmarha-tartás jövedelmét meghatár ozó tényezők láthatóa k. Saját vizsgálatok Anyag és módszer Munkánk célja az volt, hogy három tehenészet állatgyógyászati készítményekre fordított költségét, azok készítménycsoportonkéntiés indikáció szerinti megoszlását összevessük a ek termelési mutatóival 3 év adatai alapján, s ebből következtetéseket vonjunk le a gyógyszerfelhasználás hatékonysá9ával kapcsolatban. A vizsgálatunk tárgyát képező tehenészetek a Dél-Dunántúlon találhatók, tulajdonosuk azonos. Az A en átlagosan 830, a B en 525, a C en 375 holstein-fríz tehenet tartanak. A ek járványtani státusa megegyező (TBC-, Brucella- és leukosismentes), azonban a C tehenészet esetében visszatérő gondot okoz a paraallergia. A tartási körülményeket az. táb!ázat, a termelési mutató- kat a 2. táblázat mutatja be. Mindhárom en a termelőistállók kötetlen, mélyalmos rendszerűek. A termelőcsoportok takarmányozása monodiétás. A íqőház az A és B tehenészetben Boumatic rendszerű, halszálkás elrendezésű fejőállásokkal, a C Alfa Laval típusú t" dt zat /z állatok elhelyezésénekés a férőhely nagyságának alakulása -0,t"lt!,ü*rel fejőberendezéssel és merőleges fejőállátíae. nauling of animals and size of place in 2000 sokkal felszerelt. kgrmezés A -ee.-e< :a goltsága (töm brész) ]r,gre,ö,csoportok szá ma lery :e.-'elő állatra jutó fedett pihenőtér (m2) Eql * es,,e jutó átlagterület (mz) Ery -asra jutó összes el és Z. Élázat. A B C 3 8 8 9,8 36,5 20,9 2, 2,0 4 'l és 3,99 998 ABcA c tehénlétszám 825 En,iellesített te] (l/évitehén) 7]50 &a Seel:ezett állat 74 90,5 34 % 6,2 szaporu at (állat) ll,ei-rvervá9ott állat!o ir-- 55 6,7 %!c --: 5 0,6 ott állat is=es kivonás az ek termelési mutatói (998-2000) miffiók isses először állatgyógyszerek mennyiségi és áradataiból kiszámítottuk a ek által gyógyszerre fordított évenkéntiösszeget kéindikáció szítménycsoportonkénti szerinti bontásban. Részletesen elemez- 4 6,2,l8 Tüüe 2. Production data of dairies (998-2000) n:- Vizsgálatainkban 998-2000 közötti időszakban vásárolt (állat) 94 23,5 9 892 426* 223,0* 22,5 04 0 690 3, 28 4,6 369 757 384 0, 205 999 B 83 7557 773 93,0 500 807 45 90,2. cabc 378 7253, 390 00,9 285 20,] 90 82 22,9 6,4 5 3] 0,6 47 97 6,5 56 0,2 6 336 24,5 242 99 29, 9,8 5,0 3,0?) ],0 49 30,4 2000 834 549 852 8442 77 549 92,4 202 8 24,2 2,5 2 028 0,2 0 39 25 4,7 4,5 243 43 29, 26 379 7479 460 05,9 24 9,9 2,0 8 5,9 383 27,8 :datok nem re]evánsak, mive ez a ítés éve Tejtermelő tehenészetek gyógyszerköltsége 525

tük az antibiotikumok költségeinek megoszlását is. Az infláció mértékétnem vettük számításba- Az átlagos tehénlétszám alapján az egy tehénre jutó éves gyógyszerköltséget minden csoportosítás esetén kiszámítottuk, ami által az egyes ielepek adatai összehasonlíthatóvá váltak, Megvizsgáltuk a három tehenészetben a vizsgált időszak gyógyszer-felhasználási tendenciáit is. Ezt követően elemeztük az egyes ielepek termelési mutatóinak és gyógyszerköltségének kapcsolatát ú9y, hogy Ósszehasonlítottuk a tehenenkénti értékesítetttej átlagos mennyiségétés az összes szaporulatot a fajlagos tejtermelési és szaporodásbiológiai gyógyszerköltségekkel, valamint az elhullás és a kényszervágás arányát az összes fajlagos gyógyszerköltséggel. Legvégül a i gyógyszerfelhasználások megtérülésétszámoltuk ki. Eredmények A gyógyszerfelhasználás alakulása a eken A ek gyógyszerfelhasználását készítménycsoportokés indikáció szerint vizsgáltuk A gyógyszerköltség készítménycsoportonkéntialakulását a eken a 3. táblázat foglalja össze. Az A gyógyszerköltsége a 3 év alatt összesen 20 558 ezer Ft-ot, a B é 3 002 ezer Ft-ot, mí9 a C é 49 408 ezer Ft-ot tett ki. A ek összeha- sonlítására az egy tehénre jutó éves gyógyszerköltség-mutató használható fel, mivel figyelembe veszi a tehénlétszámot. A fajlagos értékalapján a C tehenészeté volt a legnagyobb gyógyszerkiadás (2 ezer Ft). Az A nél 8,3 ezer, a B tehenészetnél pedig 8,5 ezer Ft volt az egy tehénre jutó átlagos éves gyógyszerköltség. A vizsgált 3 év alatt a költségek jelentős részét- mindhárom esetében hasonló arányban (49, 44,.47%) - az antibiotikumok adták. A fertőtlenítőszerekre fordított kiadás arányajóval magasabb volt a C tehenészetnél(5,8%), mint az A tehenenkénti éves gyógyszerköltség az egyes eken nagyon eltérő.!{bljiz t A en (43, il. 6,7%). Jelentős, bár enként nagy különbséget (7,4-4,%)mutatott a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak-és roborálószerek költsége. E készítményeknek főként az anyagíorgalmi betegségek megelőzésében és gyógyításában van jelentősége, melyek leggyakrabban takarmányozási hibákra vezethetők vissza. Jól mutatják a számok, hogy mindhárom en akadtak ilyen jellegű problémák, bár nem azonos mértékben.különösen a C en volt jelentős ezen szerek felhasználása. Ezzel szemben feltűnő, hogy a C en igen alacsony a hormonhatású készítményekköltsége az A és B teléphez képest(,5,ill.,7és23,60/o). EzatényösszhangbanvanaCkiemelkedő szaporodásbiológiai mutatójval. lgen jelentős viszont arányaiban a B hormonköltsége.(23,6%o), ami kapcsolatban állhat a legkedvezőtlenebb szaporasági számokkal. Összes gyógyszerköltségének legnagyobb részétaz A fordítotti vakcinák vásárlására (,8o/o). Az antiparazitikumok az A és B esetében igen kis százalékot képviseltek (0,4, ll.,3o/o), viszont a C tehenészet jóval nagyobb arányban (3, o/o) költött antipa raziti ku mokra. A és B ek átlagos összes ( 998-2000) és éves gyógyszerköltségének o/o-os me oszlása készítménycsoportokszerint Table 3. Distribution by product groups of average total (998-2000) and yearly drug costs of dairies Készítménycsopofi Antibiotikumok Fertőtlenítőszerek Vitaminok, ásványi anyagok, aminosavkiegészítők Hormonok Vakcinák Antiparazitikumok GyuIladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók Egyéb seb.-i, belgyógy.-i és diag.-i készítmények Allatgyógy.-i eszközök és magisztrációs díj összesen Egy tehénre jutó éves gyógyszerköltség (ezer Ft) 526 Magyar Állatorvosok Lapja 2003. szeptember A B oá C t998 47,2 5.8 50,8 9,4 9,2 49,0 44,4 4,3 6, 4,,7,8 7,4 23,6 6,7,3 3,,3 6,7 0,6 8.0,l3,3 0,4 0,8 ],5,,l00,0 8,3 0,7 6,7 2,4 8.5,5 0,0 U,l 3, 6,5,2,2 z,0 2, 999 o/l 48,4,3 9.0 2,2 9,,9 0,6 5,8,9 0,3 2000 4,3 6, 6,6,5 3,0, 7,2 7,

]ii Az éves tendenciák alapján az összes gyógyszerköltség jelentősen csökkent, mivel 998-ban a 3 en összesen 34 308 ezer Ft-ot, 999-ben 28 848 ezer Ft-ot és 2000-ben 9 807 ezer Ft-ot fordítottak gyógyszerek vásárlására. A csökkenés okait nem vizsgáltuk. Ezen belül az antibiotikumokra fordított kiadások csökkentek a legnagyobb mértékben:részesedésükaz összköltségből közel 0%-kal, 50,8%-ról 4,3%o-ra csökkent, de mé9 így is az antibiotikumok képviselték a legnagyobb részarányt. A fertőtlenítőszerek aránya kismértékben csökkent (9,4%-ról6,3%o-ra), míg az antiparazitikumoké lényegében stagnált. Szembetűnő a vitaminok, ásványi anyagok, ill. a vakcinák részesedéséneknövekedése az összköltségből (9,2%-ról 6,6%, ill. 6,5%-ról 3%-ra). Az egy tehénre jutó éves gyógyszerköltség a vizsgált 3 év alatt jelentősen csökkent, 2,7 ezer Ft-ról 7, ezer Ft-ra mérséklődött, A 4. táblázat a tehenenkénti átlagos éves gyógyszerköltség megoszlását mutatja be. A gyógyszerköltség közel felét az antibiotikumok adták (46,8%). ^ második legköltségesebb csoport a hormonoké volt (2,3%), Ennél alig volt kisebb a vitaminok, ásványi anyagok és aminosavkiegészítők részesedéseazösszköltségből (%). jelentős volt mé9 a vakcinákra és fertőtlenítőszerekre fordított költség (9,S, ill B,9%) ket nem vettük gyogyszerköltek adatai utzsgált időszak ps ek ter- nvehasonlítots7aporulatot a b.mint az elhullegvégül a te- ló szerint vizseken a 3. Ft-ot, a B teleepek összehannható fel, mic tehenészeté yer, a B tehe- glszerköltsé9. l esetében harttrenítőszerek- i,896), mint az különbséget amninosavak és A gyógyszerköltség indikáció szerinti alakulása a eken A gyógyszerköltséget a gyógyszerek indikációi szerint is csoportositottuk (5. táblázat). A preventív szerek közé a fertőtle- {u&t- : :l,,er,,enkénti átlagos éves gyógyszerköltség megoszlása (Ft; fui dw -le,s,gaaftok szerint (998-2000) m* {" J)5[rrcl-:]cn by product groups of average yearly drug Co5t5 per!c,il"ilif fimw i 998-2000) IliSnrc;oport Tehenenkénti éves %-os megoszlás gyógyszerköltség (Ft) ni hetegségek mabban takarnundhárom te" különösen a línő, hogy a C és B hez ry kiemelkedő t E horü vaporasági elep fordította esetében igen Bl,a{ nagyobb Wrra* szerint 2000 4,3 6, 6,6,5 3,0,l, 7,2 7,,l0{llrd!üilmritl. _l"r.,o < ffienfiffifttsrr.3=eler as,, anyi anyagok, e9eszítő k ldliffitttmlrr,.it;ll' fr l]rrüíru! alll ]iiljfu ürml]i,e]l.{!k btiloinran.,&mrffipara;r <,ok -aicix;ö< <entő k, ftuu,lr 4942 940 46,8 8,9 225 299 003 69 2,3 lh{@alcri:: api-iók 0,8 739 7,0 nrrrmarys:=c 58,5 00. 0 560 ll, a legnagyobb összeget (44,9, 49,4o/o), mí9 a B tehenészetnél asza- porodásbiológiai zavarok kezelésérea kalmazott szerek adták a legnagyobb költséget (40,2%), A második legjelentősebb költségtényező az A és C tehenészet esetében a szaporodásbiológiai szerek 85 rs díj dították 9,5 fuyeh sec -, belgyógy.-i és,diry, - kfs;-iippnygi il{fliimq,c,go avati eszközök és üw.5e,- nítőszereket és a vakcinákat soroltuk, Az összes gyógyszerköltségen belül az A és C esetében a tőgybetegségek kezelésére alkalmazott szerekre for- (zil, nl. 6,50/o), a B eseté- ben pedig a tőgyproblémák gyógyítására használt készítményekára (33,9o/o) volt, Ezt követte a preventív szerek 0% körüli aránya mindhárom eseté- ben, Az anyagforgalmi zavarok kezelésére alkalmas szerek költségaránya az A ólázat ffih 5. A te/epek átlagos összes (998-2000) és éves gyógyszerköltségének ok-os megoszlása indikáció szeilnt )slribution by indication of average total (998-2000) and yealy drug costs of dajries Eáció lttllc,":c emák 5'=l,cr: cásb ioló9 ia i zavarok 5r,msa3 Plp6;3rgalmi zavarok hbltr]ii Seregei SZ I k es belgyógyászati célra slcra,i <ezelésérefordított antibiotikum g =l;onamid,&:n na,azrtikumok Érlel _i Eise:l F;. _e-enre jutó éves költség (ezer Ft) ABc te ep Alq 33,9 49,4 45,6 26, 40,2 2,6 4,0 4,9 6,5 5,8 7,2 3,0 0,,l 7, 8,2 2,4 2,6,4 0,4 7?,5,3 998 5, 6,2 4,2 2,6,4 3,,3,l00,0 l00,0,,4 8,3 8,5 2,0 2,7,4 4, í999 lo 46,4 22,8 4,6 5,7 9,8 3,3,8,9 3,8 0,3 2000 36,2 29,0 4, 8,5 3,8 3,6 2,3,4 7, Tejtermelő tehenészetek gyógyszerköltsége 527

és C esetében hasonlóan 8% körüli volt, mí9 a B tehenészetnél5%. A három közül a C jelzésű fordította arányában a legtöbbet a sántaság elleni készítmények- re, a borjak kezelésérealkalmas antibakteriális készítményekreés az antiparazitikumokra (5,8,2,6,l.3,%). Az egyéb sebészeti és belgyógyászati célra használt szerekre kiadott összeghányad tekintetében is a C tehenészet árt az élen (6,8%). Az évek múlásával - ha eltérő irányú éves ingadozásokkal is - lényegében mérséklődött a tőgybetegségek és a szaporodásbiológiai zavarok kezelésérefordított gyógyszerkiadás. A sántaság kezeléséreés a parasitosisok ellen használt szerek aránya lényegében nem változott. A preventív szerek és a borjak kezelésére használt antibakteriális szerek költségaránya viszont jelentősen nőtt a 3 év alatt. A 6. táblázatban az egy tehénre jutó átlagos éves gyógyszerköltség (0 560 F0 %-os megoszlása indikáció szerint azt mutatja, hogy legmagasabb a tőgybetegségek kezelésére használt szerek részesedése(42,7o/o) volt. A második helyen a szaaz összes porodásbiológiai zavarok kezelésére alkalmazott szerek (27,60/o), a harmadik hegyógyszerköltség lyen a preventív szerek aránya található (0,2%). A további indikációk adták köcsökkent, a preventív rülbelül a maradék 20o/o-oI, és ezek tehenenkénti összege 800 Ft alatti volt az szereké nőtt 998-2000. év adatai alapján. Az egy tehénre jutó átlagos éves antibiotikumköltségnek az indikáció szerinti alakulását is megvizsgáltuk a eken. A7.táblázat azt mutatja, hogy a ek antibiotikumra fordított átlagos éyes tehenenkénti kiadáninak háromnegyed részéta tőgygyulladás kezelésére használt készítményekadták, Emellett az ellés körüli betegségek gyógyítására alkalmazott antibiotikumokn ak 4oÁ-os a részesedése.a sántaság és a borjak kezelésére szolgáló antibiotikumok költségaránya 7,7, ill. 3,gVo. A lábvégbetegségek kezelésérehasznált antibiotikumok a megelőzést is szolgálják, s valószínűleg jól kiegészítettéka + ken folyó rendszeres lábápolást. A bor6. táblázat, A tehenenkénti átlagos éves gyógyszerköltseg megoszlása (Ft; jak emésztő- és légzószervi betegségei%o) indikáció szerint (998-2000) Table 6. Distribution by indication of average yeaily drug costs per cows nek kezelésérealkalmazott antibiotiku(huf; %o) ( 998-2000) mok alacsony költsége vélhetően a vakcinázási programnak volt köszönhető, lndikáció Tehenenkénti éves gyógyszerköltség (Ft) Tőgyproblémák 4509 Szaporodásbiológiai zavarok 2 95 Sántaság 433 Anyagforgalmi zavarok 78 Preventív szerek 077 Sebészeti és beigyó9yászati célra 34 Borjak kezelésére fordított antibiotikum és szulfonamid 203 Antiparazitikumok 69 222 F.syen Osszesen 0 560.láblázat. A tehenenkénti átlagos "ö indikáció szerint (998-2000) 7 %-os megoszlás Megvitatás 42,7 27,6 A ek összehasonlítása a termelési mutatók és a gyógyszer- 4, költség alakulása alapján 6,8 0,2 A tehenészetek teljesítményéttejtermelési eredményeik, szaporasági mutatóik, 3,0 valamint az elhullási és kényszervágási,9 2, 00.0 éves antibiotikumköltség megoszlán (Ft; Table 7. Distribution by indication of average yearly antibiotic costs per cows (HUF; o/o) (998-2000) lndikáció Tehenenkénti éves antibiotikum- %-os megoszlás költség {Ft) Tőgygyulladás 3667 74,2 Méhgyulladás és magzatburok- visszatartás Sántaság Borjak emésztő- és lé9zőszervi betegségei Osszesen 702 4,2 38 7,7 92 3,9 4942 528 Magyar Állatorvosok Lapja 2003. szeptember értékeikalapján elemeztük három év figyelembevételével.a B jelzésű esetében a szaporodásbiológia és a selejtezés tekintetében kihagytuk az 998-as év statisztikáját, mivel ez a tehenészet ebben az évben kezdte meg termelését,így szaporasági és selejtezési mutatói nem voltak összehasonlíthatók a másik két eredményeivel. A számításokhoz az értékesítetttej mennyiségét, az összes szaporulatot és az elhullás és kényszervágás együttes arányát használtuk fel (2. táblázat). Bár nem tartozik a vizsgálat tárgyához, de az adatok alapján megállapítható, hogy a magas szintű tejtermelést nyújtó eken alacsonyabb a szaporodásbiológiai teljesítményés fordítva,

f,-a három tei kítmények- EpnfrO@ekíFól m*t}nf) antiparazitikulnsznált szerek: F%). nlegében mérelére fordított wnált!998 lelep BcA 0,52 -* A szerek mlésére haszév alatt. Ég(tO 560 Ft),38 0,95 999 2000 BcABc telép télep 0,7 0,42 0,79 0,26 0,32 0,64 0,32 3087 -* 2036 2267 3262 802 2562 2444 rtógybetegsék helyen a sza- lharmadik hecllk adták köü aiatti volt az 8680 -* 2 732 6784 0 74 9288 0 297 6]8 430 5922 0,38 3083 7634 7743 2086 7 00 558 tmkpetona*ozo adatok nem relevánsak, mivel ez a ítés éve ffiwmelsi {Qgps éyes teie használt ké- Hnazott antilevolgáló anelére használt [tléka + noust. A boriü betegségei- ilt antibiotiku- tptően a vakbvonhető, #tása a ter- l gyógyszer- F, ffitejterme- üágimutatóik, ffi46zervágási itharom év fi- jelzésű dógia és a se- hhagytuk az mivel ez a ten kezdte meg $ es selejtezé- üaehasonlítha- ünényeivel. A Ékesítetttej worulatot Üns és együttes " táblázat). Bár Égyához, de ffiató, hogy br nyújtó tele- rylrodásbiolóra- A termelési mutatók és a gyógyszerköltségek összehasonlítása érdekében a eíodrcübn indexes and specific drug costs in the dairies fajlagos tejtermelési gyógyszerköltséget és a fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltséget számoltuk ki. A fajlagos AB C Átlag tejtermelési gyógyszerköltséget az éves tőgygyulladás elleni gyógyszerköltség és 7820 8475 746 7904 fltehen/ev) az egy év alatt értékesítetttej hányadoqtrr firekj saként számítottuk. A fajlagos szaporo(ft/liter tey'ev) 0,50 0,49 0,85 0,6 dásbiológiai gyógyszerköltség kiszámítá0,92 0,95,03 0,97 sakor az egész évben felhasznált szapo(ftóorjűév) 236 363 795 z425 rodásbiológiai zavarok kezelésérealkalláry*ryáqás (%) 6, 4,0 9,0 6,4 mazott szerek gyógyszerköltségét osz9yó9d/5zertottuk el az éves borjúszaporulattal, Az 8258 846, 985 9568 eredményeket a 8. táblázat mutatja be. A tejtermelés éves eredményeit összevetve elmondható, hogy mindhárom en, az 998-as év adataihoz képest, 999-ben csökkenés, majd 2000-ben újra emelkedő tendencia figyelhető meg, de lényegében a termelés változatlan a 3 en. Ugyanakkor a fajlagos tejtermelési gyógyszerköltség éves átlagai számottevő csökkenő tendenciát mutatnak (0,95 Ft-ról 0,32 Ft-ra). A szaporasági mutatók mindhárom esetében javultak az első vizsgált évhez képest. Ezzel párhuzamosan a fajlagos szaporodásbioló9iai gyógyszerköltségek fokozatosan mérséklődtek (2562 Ft-ról 2086 Ft-ra) annak köszönhetően, hogy minden en folyamatosan csökkent a fajlagos költség. Az elhullás és a kényszervágás mértékeaz A esetében fokozatosan csökkent, a B en az alacsony százalékos szintről kismértékbennőtt, de itlzavarótényező lehet, hogy 998-ban népesítettékbe a et, tehát egy nagyon fiatal állomány volt a vizsgált idószak kezdetén. A C en 2000-re szintén csökkent az elhullás és kényszervágás mértéke, bár mé9 mindig nagyon magas (7,9o/o). A fajlagos összes gyógyszerköltség minden en csökkent a 3 év alatt. Mindezek alapján az az általános trend rajzolódik ki, hogy a termelés színvonalának javulása - vagy legalább stagnálása - mellett a fajlagos gyógyszerfel haszná lás csökkent, A 9. táblázatból látható, hogy a tejtermelés és a fajlagos tejtermelési gyógymutatók és a fajlagos gyógyszerköltségek (l$8_2000) szerköltség viszonya alapján a B en volt a legkedvezőbb a tőgyegészségügyi helyzet, mivel magas tejtermelés mellett alacsony volt a gyógyszerköltség (0,49 Ftlliter tej/év, ill. 8475 liter tej/tehén), Habár az A en is alacsony volt a gyógyszerfelhasználás, de a termelés is kisebb volt. A C en a magas fajlagos tejtermelési gyógyszerköltséghez a legalacsonyabb tejtermelési szint tartozott. Tejtermelő tehenészetek gyógyszerköltsége 529

I A szaporaság és a fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltség viszonya alapján a C en a egkedvezőbb a szaporodásbioló9iai helyzet, mivel viszonylag alacsony gyógyszerköltség mellett magas a szaporulat (795 FVborjűlév, ill. ',03 borjú/tehén/év).a másik két en éppen fordított a helyzet: a magasabb költsé9 alacsonyabb szaporaság9al párosul. Ha az elhullási és kényszervágási mutatót a fajlagos összes gyógyszerköltséggel együtt vizsgáljuk, látható, hogy a C helyzete a legkedvezőtlenebb, mivel mindkét mutatója a legmagasabb a ek közül (9%o, ll. 'l 985 FVtehén/év). Ugyanakkor ebből a szempontból a B en folyik a legszínvonalasabb termelés, mivel fajlagos gyógyszerköltsége közel azonos az A ével (846, ill. 8258), viszont elhullási és kényszewágási aránya lényegesen kedvezőbb (4o/o, l.6,%), Azonban meg kelljegyezni, hogy ehhez azishozzájárulhatott, hogy a B en a legnagyobb az egy állatra jutó fedett pihenőtér. A gyógyszerköitségek már kismértékű termelésnövekedés esetén megtérülnek Megtérülési mutatók A gyógyszerköltségek megtérülésétvizsgálva kiszámítottuk, hogy a fajlagos tejtermelési gyógyszerköltség hány liter többlettej, ill. a fajlagos szaporodásbiológiai gyógyszerköltség mennyitöbbletborjú értékévelegyezik meg tehenenként. Aszámításhoz az 999. év agrárökonómiai viszonyait vettük alapul, mivel ez a vizsgált 3 év középső esztendeje, és í9y az éves árváltozások többé-kevésbé kiegyenlítődnek. Ez alapján a tejárat 65 FVl-nek, a borjú árát 60 000 Ft-nak vettük. A 0. táb!ázat azt mutatja, hogy a tőgybetegségek kezelésérehasznált 9yó9yszerek költsége 54-97 l tehenenkénti többlettej termelése esetén térült meg, vagyis ez a mutató a B esetében a legkedvezőbb és a C esetében a leg- a kedvezőtlenebb. Szaporodásbiológiai szempontból gyógyszerköltségek 0,03-0,06 tehenenkéntitöbbletborjú esetén térültek meg. E mutató alapján a leghatékonyabb a C, mí9 a legkevésbé hatékony a B. A három vonatkozásában a megtérülési mutatók átlagértékei 70 l tej/tehén és 0,043 borjú/tehén. A megtérülési mutatók önmagukban nem sokat árulnak el az állat-egészségügyi menedzsment színvonaláról, mivel ha alacsony termelési mutatók mellett alacsony a fajlagos gyógyszerfelhasználás, akkor is kedvező eredményeket adnak. Ezért kell a termelés színvonalát is vizsgálni. Azzal együtt vizsgálva, viszont nagy segítségetnyújtanak, és emellett számszerűsítik az adott indikációs gyógyszerfelhasználásnál már rentábilis fajlagos többlethozam nagysá9át. következtetések A termelési mutatók és a fajlagos gyógyszerköltségek viszonya, valamint a megtérülési indexek alapján a tőgyegészségügyi menedzsment a B en a leghatékonyabb ésacenalegkevésbésikeres,aszaporodásbiológiai menedzsmentacen a legmagasabb szintű és a B en a legkevésbéhatékony gazdaságilag, A vizsgált ek 3 éves adatai alapján megállapítható, hogy amelyik termelési területen alacsonyak a termelési mutatók, ott magasabb 'l0. táblázat. Megtérülési mutatók alakulása a eken (998-2000) a gyógyszertelhasználás, és ahol magas Table 0. Return indexes in the dairies (998-2000) Mutátók Értékesítetttej (l/tehén/év) Tó9yproblémák kezelésére alkalmazott szerek költsége (Ftltehén/év) 3828 Megtérülés (l tej/tehén) 58,9 0,92 Szaporu lat (borjú/tehén/év) Szaporodásbioló9iai problémák kezelésére alkalmazott szerek kö tsége (FVtehén/év) Megtérülés (borjú/tehén) c Áttag 8475 746 7904 3527 54,3 0,95 6293 4549 96,8 70 0,97 795 0,030 258, A,B tetep telép 236 3632 0,039 0,06, 530 Magyar Állatorvosok Lapja 2003. szeptember.,,03 0,043 szintű a termelés, ott alacsonyabbak a fajlagos gyógyszerköltségek. Tehát a kedvezőtlen ál lat-egészségügyi ál lapotú, alacsony színvonalú termelési területek gyógyszerfel használása nő meg, Az éves trendeket vizsgálva megállapítható, hogy a termelési mutatók kismértékűjavulása vagy változatlansága mellett a fajlagos gyógyszerfelhasználás számottevően csökkent. Ez alól kivételt képeztek a preventív szerek, amelyek a betegségek megelőzésével hozzájárul hattak a kuratív szerek felhasználásának

nagymértékűcsökkenéséhez. Emellett a körvonalazódott javuló termelési trendet éppen a korábbi magas gyógyszerfelhasználás is indukálhatta vagy a termelés szinten tartásához már egy jóval alacsonyabb gyógyszerfelhasználás is elegendőnek bizonyult. ld,iszonya alapl,del Viszonyla9 rilu/ev, ill.,03 r,aeasabb költ- verköltsé99el denebb, mivel 5 FYtehén/év). sabb termelés,, iil 8258), vii9b, ill. 6,%), mll0fié n flrmí:,l cl.. :: aliattenyésztési ágazatok il, 3 pabena 4 szervezése és 995. d;íri T-l{i ]. alegészségügyi ökonómia. AOTE jegy.*a ] -::is- 995. llr{frl]:- a_a SZlE-GTK jegyzete. Gödöl ő,_'l _ n"'linőség és piac az élelmiszer-gazdaságz. (szerk,): Minőségirányítás az élelmi;7p-;. : ]asö ba n. Pri mom Al a pítvá ny. Nyíregyháza,,;l,lllÉT fu;n r- ':.!, jl:ü:_ -j-79. il_n 6arű i, ] seltéstartó teiepek gyógyszerfelhasználái5 :ermelékenység én e k összeh ason ít ó vizsgá- lata. SZlE-ÁOTK, államvizsga szakdolgozat. Buda- 5. 6. pest, 200. Vtsnyrt L.. Néhány gondolat az üzemi állatorvosi munka értékeléséhez.magy. Állatorv. Lapja, 988. 43,39_320, Vlstlvrt L.: Az állatvédelem aktuális kérdései.magy.,l Á latorv. Lapja, 996, 5.268-27. Közlésre érk.: 2002. dec, 7. l iía.llagos tejter- nodásbiológiai enkent. Aszáe, ez a vizsgált : kiegyenlítőd- A riccít-!lj(, ag.lált 9yó9yrr terült meg, ECo,(D tr q.j.= o_ o seteben a leg- yszerköltsé9ek l aiapján a leginom vo},ct{3 borjú/te-.o6 ioo (I' o- ( o Bm (Dr lllilat-egészsé9ok nellett ala- _c ryeket adnak. r.,, 6(o pr tszont nagy c. ;gi,ogyszerfel- 9"o? =E Természetes alapanyagú,ln: a megtérü- qi-atékonyabb rnl a C en pilag. A vizsgált takarmánykiegészítók forgalm azása, minden áilaúai A takarmányozás alapjai szerkesztette schmidt Jrános íu eten alacso. o: nragasabb rel,ési területek ö í,neg. Fizessen elő a Magyar Állatorvosok Lapjára, hogy a példányokat folyamatosan megkapja qaiia megálla-! mutatók kis-,ai-lozatlansága aerelhasználás a ól kivételt.e-r, amelyek a,d áozzé4árul -,]r;sználásának ÁuslrlrrrősÉe Tisztelt Olvasónk, Előfizetőnk! a qigviállapotú, l o N o to N tjj +soo Ft es ahol ma9a5 arsonyabbak a gek, Tehát CY) Előfizetési díj évre: 8280.-Ft lap ára: 690.-Ft Előfizethető a Sajtómenedzser Bt.-nél 447 Budapest, Pf. 560, tel.: 352-2865) és a szerkesztóségben (tel.: 34-3023), ( I Laborállattal kapcsolatos munkákra gyakornoki idejét letöltött, f iatal állatorvost keres a TRC Kft. Veszprém, Szabadságpuszta. Angolnyelv-tudás és számitógép-kezelői ismeret előfeltétel. Telefon : 06/88-545-3 0 0,, 06/88-545-322 lnformációt ad: dr. Sabján Dénes Tejtermelő tehenészetek gyógyszerköltsége 53