Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 65. (1) bekezdés b) pontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiaci törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír kamata és/vagy hozama valamint a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből (kivéve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamely EGT vagy OECD tagállam tőzsdéjén történő átruházását) az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész (visszaváltási ár - beszerzési ár - járulékos költségek). A kamatjövedelem utáni adó mértéke a hatályos Szja-tv. alapján 20%. A kamatadót a Bank a kamat megszerzése időpontjára állapítja meg és vonja le (számolja el). A 2006. szeptember 1. előtt szerzett, a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért, az árfolyamnyereségre irányadó szabályok szerint megállapított bevétel mentes a kamatadó alól. Mentes továbbá a kamatadó alól a 2006. augusztus 31-éig megkötött ügylet alapján az értékpapírra 2006. szeptember 1. utáni elsőként fizetett kamat, hozam (2006. LXI. 223. (13) b) és d) pontok). A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az átszámításhoz figyelembe venni. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható jövedelem esetében, az adót csökkenti a külföldön megfizetett adó összege, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. A magánszemély nem köteles a kamatjövedelmet bevallani, ha abból a kifizető az adót levonta (Szja. tv. 11.. (3) e)). A nem kifizetőtől származó kamatjövedelem esetében az adót a magánszemély a jövedelemszerzés negyedévét követő hónap 12-éig köteles megállapítani és megfizetni, valamint az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint köteles bevallani. Külföldi illetőségű ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Speciális szabályok vonatkoznak azokra a kamatjövedelmekre amelyek az EU kamatadatszolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak (pl. jelzáloglevél, állampapír, vállalati kötvény, európai befektetési jegy kamata, hozama, illetve átruházása során elért jövedelem). Az Európai Unió Magyarországon kívüli tagállamában (és az EU-kamatadatszolgáltatás hatálya alá tartozó egyéb egyezményes országban) adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfeleknek az EU-kamatadatszolgáltatás hatálya alá tartozó kamatjövedelméből az OTP Bank nem vonja le a 20 %-os kamatadót, mert az ilyen jövedelmet az Szja-törvény rendelkezése alapján nem terheli kamatadó-kötelezettség. Az Európai Unión (és az EU-adatszolgáltatás hatálya alá eső egyezményes országokon) kívüli országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek jövedelmei esetében, illetve az olyan jövedelmek esetében, amelyek nem tartoznak az EU-adatszolgáltatás hatálya alá, a két ország közötti kettős 1
adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adólevonás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a kamatadó 20%. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. 2. Árfolyamnyereség Személyi jövedelemadó Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (Szja. tv. 67/A. ) Tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon - kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Az értékpapírok tőzsdei átruházása során a jövedelem az alábbiak szerint határozható meg: bevétel (megszerzésre fordított érték+járulékos költség). A 2006. szept. 1. előtt szerzett értékpapírokra vonatkozó átmeneti szabály értelmében, az ilyen értékpapírok tőzsdei értékesítése során elért árfolyamnyereség megállapításánál megszerzésre fordított értékként választható 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záróárfolyama (2006. évi LXI. tv. 223. (14)). 2008. január 1-től a kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei értékesítése esetén az átruházás, beváltás, visszaváltás során elért árfolyamnyereség tőzsdei árfolyamnyereségnek minősül adózási szempontból, így a tőzsdei ügyletből származó jövedelem szabályai vonatkoznak erre a jövedelemre is. Az adó mértéke 20%. A tőzsdén kötött ügylettel összefüggésben a Bankot adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadó bevallást adóévet követő május 20- ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill. áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 15-ig kell benyújtani). A tőzsdei ügylet(ek)ről a Bank az adóévet követő év január 31-éig a magánszemélynek ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és adatot szolgáltat az APEH részére. A magánszemélynek a tőzsdei ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett pénzbevételeket, a pénzbevételt eredményező ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, tőzsdei termék átruházása esetén a 2
megszerzésre fordított kiadást, illetőleg ügyletenként a nyereséget/veszteséget (értékpapír átruházása esetén árfolyamnyereséget/árfolyamveszteséget). A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható jövedelem esetében az adót csökkenti a külföldön megfizetett adó összege, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. A tőzsdei ügyletekből származó jövedelem adókötelezettségének megállapítása során lehetőség van a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek elszámolására. A tőzsdei ügyletek veszteségének beszámítására két év áll rendelkezésre, a beszámításra 2008-tól az adókiegyenlítés szabályai vonatkoznak. Eszerint ha a magánszemély 2006. augusztus 31. napját követően kötött tőzsdei ügyletben az adóévben és/vagy az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben, és/vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben tőzsdei ügyletből származó veszteséget ér(t) el, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet. Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és a 20%-os adókulcsnak (ill. a bevalláskor érvényes adókulcsnak) a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Az adókiegyenlítés felső határa az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel. Tőzsdén kívüli ügyletek árfolyamnyeresége (Szja tv. 67. ) Tőzsdén kívüli ügyletek esetében az értékpapíron elért árfolyamnyereség adóalapját a fentieknek megfelelően kell meghatározni (jövedelem = bevétel (bekerülési érték+járulékos költség)). Az adó mértéke 25%. Az adót a kifizetés időpontjában a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg az Adóhatóság felé. A nem kifizetőtől származó árfolyamnyereség esetében az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (a személyi jövedelemadó bevallást adóévet követő május 20-ig, vállalkozási tevékenységet folytató, ill. áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek február 15-ig kell benyújtani). A magánszemély nem köteles bevallani az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, ha az adóévben árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, és vállalkozásból kivont jövedelem jogcímeken megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 50 ezer Ft-ot, és a kifizető az adót levonta. (Szja-tv. 11. (3) f)) A kifizető által kiadott bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatásban, valamint a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a jövedelemszerzés időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 3
A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereség esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Külföldi országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények jellemzően úgy rendelkeznek, hogy az árfolyamnyereség csak a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, ha tehát a magánszemély a külföldi illetőségét igazolja, akkor az árfolyamnyereségből a Banknak általában nem kell az adót levonnia. A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. ) A tőzsdén kívüli árfolyamnyereségből származó jövedelem után a belföldi magánszemélyt 14% egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség terheli, mindaddig amíg: a foglalkoztató által (biztosítási jogviszony hiányában a magánszemély által) fizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az EHO törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után megfizetett %-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 Ft-ot. Az eho-t a kifizető vonja le. A Bank az eho-t nem vonja le a magánszemély ügyfelek részére történő kifizetéskor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségek összege tárgyévben elérte a 450.000 Ft-os határt. Az ügyfél előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek összege várhatóan eléri a 450.000 Ft-ot. A Bank ebben az esetben is mentesül az eho-levonási kötelezettség alól. 3. Osztalék Személyi jövedelemadó (Szja tv. 66. ) Általános szabály A társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése (ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is) osztaléknak minősül. Az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékének meghatározása az alábbiak szerint történik: a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) 4
arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket; b) ki kell számítani az a) pont szerinti összeg 30 százalékát; c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke. Külföldi osztalék A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke 25%. Osztalék előleg A várható osztalékra tekintettel kapott bevétel (osztalékelőleg) után az adó mértéke 25%. Tőzsdei értékpapír osztaléka Valamely EGT tagállamban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak, az adott tagállam szabályai alapján osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke az általánostól eltérően 10%. A kedvezőbb adómérték a 2006. és azt követő évek eredményének terhére kifizetett osztalékra alkalmazható. Adókötelezettségek Az adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, vonja le és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint vallja be és fizeti meg. Ha nem kifizetőtől származik az osztalék, a magánszemély állapítja meg az adót és a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. A magánszemély az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként tünteti fel, az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot bevallja, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe. A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. A belföldi magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékjövedelem esetében az adót csökkenti az osztalékra külföldön megfizetett adó összege, de legfeljebb a vonatkozó kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmény szerinti mértékkel számított külföldi adó. A magánszemélynek nemzetközi szerződés, viszonosság vagy külföldi jog alapján visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként. A magánszemély nem köteles bevallani az osztalékból származó jövedelmet, ha az adóévben árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, és vállalkozásból kivont jövedelem jogcímeken megszerzett összes jövedelme nem haladja meg az 50 ezer Ft-ot, és a kifizető az adót levonta. (Szja-tv. 11. (3) f)) Külföldi ügyfelekkel kapcsolatos további tudnivalók Külföldi országban adóügyi illetőséggel rendelkező ügyfelek esetében a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján történik az adóztatás, ha az a magánszemély részére kedvezőbb és az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok hiteles magyar nyelvű fordításai (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) a jövedelem kifizetésekor/jóváírásakor rendelkezésre állnak. 5
A két ország közötti megállapodás hiányában, valamint ha az egyezmény alkalmazásához szükséges okiratok nem állnak rendelkezésre, a belföldi szabályok szerinti adómértéket kell alkalmazni. A levont adó és az egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az egyezmény alkalmazásához szükséges iratok (illetőségigazolás és szükség szerint haszonhúzói nyilatkozat) hiteles magyar nyelvű fordításainak bemutatásával. Egészségügyi hozzájárulás (Eho tv. 3. ) A 25% illetve 35%-os adóterhet viselő osztalék után a belföldi magánszemélyeket 14% eho fizetési kötelezettség terheli. A 2006. évi és az azt megelőző évek 25% illetve 35%-os adóterhet viselő osztalékai után átmeneti rendelkezés alapján - az eho-kötelezettség mértéke 4%. Az eho-fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a foglalkoztató által (biztosítási jogviszony hiányában a magánszemély által) fizetett egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az EHO törvényben meghatározott külön adózó jövedelmek után megfizetett %-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 Ft-ot (a 2006. évre valamint az azt megelőző évekre fizetett osztalék esetében a 400.000 Ft-ot). Az eho-t a kifizető vonja le. A Bank az eho-t nem vonja le a magánszemély ügyfelek részére történő kifizetéskor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségek összege a tárgyévben elérte a 450.000 Ft-os határt. Az ügyfél előre is tehet nyilatkozatot arról, hogy a felsorolt fizetési kötelezettségek összege várhatóan eléri a 450.000 Ft-ot. A Bank ebben az esetben is mentesül az eho-levonási kötelezettség alól. 4. Nyugdíj-előtakarékossági számla (Szja. tv. 44/B) A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) a személyi jövedelemadóból történő átutalásáról (nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat). A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője (Bank) által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget. A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette - a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető számlavezetőhöz (Bankhoz) teljesíti. Adómentes a magánszemély számára a nyugdíj-előtakarékossági számlán jóváírt, befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, valamint a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet. (Szja tv. 1. sz. melléklet 7.16. pont) Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést teljesítenek, akkor egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét, azzal, hogy e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos 6
magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg (az adóbevallás benyújtására előírt határidőig). A számlatulajdonos kötelezett a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (és bevallására) is, melynek mértéke 11%. (Szja. tv. 28., Eho. tv. 3. ). Amennyiben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére az adóévben nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett: (i) erre az adóévre vonatkozó bevallásában nem tehet nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot, (ii) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatok alapján már átutalt összegeket köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. 5. Igazolás kiállítási kötelezettség értékpapír átvezetés esetén (Szja. tv. 14. ) Ha a Bank olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben részt vevő személyek (felek) egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. 7