Illusztrációk: Horváth Ákos Fotók: 123RF, Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipédia Térkép: Stiefel Eurocart Kft.

A tankönyv megfelel az 51/201 (XII. 2) számú EMMI-rendelet melléklete Kerettanterv az általános iskola 1 4. évfolyama megnevezésű kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak. Tananyagfejlesztők: Jordánné Tóth Magdolna, Pirisi Anna Alkotószerkesztő: Farkas Andrea Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Tudományos szakmai lektor: DR. Steklács János Pedagógiai lektor: DR. Gombos Péter Nyelvi lektor: Hedvig Olga Mária Fedélgrafika: Horváth Ákos Látvány- és tipográfiai terv: Dániel Andrea, Fekete Gabriella Illusztrációk: Horváth Ákos Fotók: 123RF, Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipédia Térkép: Stiefel Eurocart Kft. A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. 978-963-682-737-3 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-501020202 Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos Nyomdai előkészítés: Fekete Gabriella Terjedelem: 20,6 (A/5 ív), tömeg: 406 gramm A könyvben felhasználásra került a Szavakon innen, szavakon túl Olvasókönyv osztályosoknak kötet című mű, Műszaki Kiadó, 2008. Szerzők: Jegesi Krisztina, N. Császi Ildikó. Grafikus: Bódi Katalin. Alkotó- és felelős szerkesztő: Kóródi Bence javított kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2-B/13-2013-0001 számú, A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

Kedves Gyerekek! A második féléves olvasmányok egy része gyerekekről szól. Olvashattok mesés történeteket, verseket a tavaszról, a nyárról, a természetről. Végül szeretnénk egy kis nyári olvasmányajánlóval kedveskedni nektek. Képzeljétek el a történeteket, beszélgessetek róluk! Rájöttök majd, minden történetben van valami, ami rólatok szól! Az alkotók csapata

Gyermekvilág Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró nyár, a szelíd ősz. Kiss Ottó: Ha tél van

A Hókirálynő Látod, milyen csodálatosan pompáznak ezek a rózsák? a) Alkossatok csoportokat és beszéljétek meg, mire van szükség ahhoz, hogy egy rózsa csodálatosan viruljon? Használjátok a következő szavakat is: napsütés, törődés. b) Mit jelenthet a következő régi mondás: Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A csapatotokból olvassa fel hangosan egy társatok a következő szavakat! hideg törött szomorú szép jó hosszú a) Írjátok le a füzetetekbe a szavakat, és közösen keressétek meg mindegyiknek az ellentétpárját is! b) Versenyezzetek! Minden csapat gyűjtsön a szép és a szomorú szavakhoz hasonló jelentésű szavakat, két percen keresztül! Írjátok le ezeket is! Az a csapat győz, amelyik a legtöbbet gyűjti össze. 3. Játsszatok! Írjátok fel kis papírdarabokra a következő szavakat: vidám szomorú rémült fázik fél 6 Hajtsátok össze a kis papírokat! Tegyétek az asztal közepére! Egy társatok ezek közül, szavak nélkül, csak az arcjátékával és a kezével, testével próbáljon meg minél többet elmutogatni egy perc alatt! Az a csapat nyer, amelyik a legtöbbet találja ki.

A Hókirálynő Mese hét képben Első mese egy tükörről és cserepeiről Volt egyszer egy gonosz manó. Ez a manó egy nap olyan tükröt csiszolt, ami mindent eltorzított. Ami szép és jó volt, jelentéktelen lett. A rosszat és gonoszat felnagyította mindenben és mindenkiben. Egy napon azonban ez a tükör összetört. Szilánkjai a világban széthullottak. Minden egyes darabjának szörnyű gonosz ereje volt. Ha valakinek a szívébe fúródott, annak a szíve jéggé fagyott. eltorzít: elferdít, másnak, roszszabbnak mutat jelentéktelen: értéktelen, jelentőségét vesztette Csoportban dolgozzatok! Minden csoport olvasson el egyegy meserészletet! Készítsetek vázlatot hozzá! Válasszatok mesélőt, és játsszátok el szoborjátékkal, vagy adjátok elő a többieknek a ti meserészleteteket! 7

Második mese egy kisfiúról meg egy kislányról Egymás szomszédságában élt egy nagyváros sűrű rengetegében egy kisfiú meg egy kislány, Gerda és Kay. Úgy szerették egymást, mintha csak testvérek volnának. Mindkettőjük szülei faládát állítottak az ablakukba, abban zöldségfélét nevelgettek, még rózsát is. Mindegyik ládában virágzott egy kis rózsatő. Nagyon szerették ezeket a rózsatöveket. A kislány énekelt is nekik. Azok meg is hálálták a törődést, gyönyörűen növekedtek, virultak. Egy hideg téli estén a kisfiú az ablakon kinézve meglátta a hóesésben a Hókirálynőt. Aztán eljött a tavasz, csodálatosan virultak a rózsák. Egy napon a gyerekek egy könyvet nézegettek éppen, amikor a kisfiú felkiáltott fájdalmában. Az összetört, gonosz tükörből egy szilánk fúródott a szívébe, jéggé fagyasztva azt. Attól a naptól egészen megváltozott. Amikor a legvakmerőbb fiúkkal szánkózott, eljött érte a Hókirálynő, és magával vitte messze-messze, jeges palotájába. 8 Készítsetek vázlatláncot! Játsszátok el a meserészletet!

Harmadik mese a varázslóasszony virágoskertjéről Gerda nagyon szomorú volt a legjobb barátja nélkül. Mindenki azt gondolta, hogy Kay meghalt. Azt hitték, belefulladt a város szélén kanyargó nagy folyóba, de a kislány ezt nem akarta elhinni. Ki is ment a folyóhoz, hogyha mégis így történt, a kedvenc piros cipőjéért cserébe adja vissza a játszópajtását. A cipőt bedobta a folyóba, de a hullámok visszasodorták. A kislány úgy gondolta, hogy nem dobta eléggé messzire, ezért csónakba szállt. A csónak nem volt kikötve. A folyó messzire sodorta a kislányt, egészen az öreg varázslóasszony kertjéig. Ebben a csodálatos kertben mind a négy évszak valamennyi virága egyszerre pompázott. A varázslóasszony szerette volna, ha a kislány örökre nála marad. Ezért eltüntette a rózsákat, hogy ne emlékeztessék Gerdát a legjobb barátjára. Az öregasszony kalapján azonban volt egy rózsa. Erről jutott a kislány eszébe, hogyan és miért került ide. Megkérdezte a virágokat is, nem tudnak-e valamit a barátjáról. Mindegyik elmondta a saját meséjét, de egyik sem tudta, hol lehet a fiú. Ezért Gerda újra felkerekedett, hogy megkeresse őt. Milyen szerepe van a piros cipőnek, a folyónak és a rózsáknak ebben a meserészletben? 9

Negyedik mese a királyfiról és a királykisasszonyról Útja során Gerda egy varjúval találkozott. Ez a madár elmondta neki, hogy ebben a birodalomban épp most szeretne férjhez menni az okos királykisasszony. Ezért nyitva áll a palota ajtaja az ifjak előtt. S nemrég egy olyasmi fiúcska vetődött arra, mint amilyet Gerda keres. A varjú be is juttatta a kislányt a palotába. Gerda azt hitte, most tényleg találkozni fog a barátjával, de nem így történt. A palotában meghallgatták a történetét, de segíteni nem tudtak neki. Felöltöztették szép ruhába, adtak neki egy hintót, és útjára engedték. 10 Milyen szerepe van a varjúnak a meserészletben? Hogyan mesélhette el Gerda a történetüket a palotában? Adjátok elő!

Ötödik mese a kis rablóleányról Amikor egy sötét rengetegen hajtottak keresztül, az erdei haramiák előugrottak a sűrűből, és elrabolták a csodálatos hintót Gerdával együtt. Volt egy haramiaasszony is, akinek a kislánya kiszemelte őt játszópajtásnak. Azt gondolta, hogy Gerda most már mindig vele lesz, hogy ne unatkozzon. Egy este a rablóleány vadgalambjai elmesélték, hogy ők látták Kayt a Hókirálynő palotájában. Játsszátok el a haramiákkal való találkozást! Hogyan játszhatott együtt a haramiaasszony lánya és Gerda? Milyen lehetett ez a kislány? Adjátok elő! A vadgalambok hogyan mesélhették el, mit láttak a palotában? Játsszátok el! 11

Hatodik mese a lapp asszonyról meg a finn asszonyról Egy nyomorúságos házikónál álltak meg. A házban egy öreg lapp asszony tett-vett. Nála megmelegedtek, kaptak enni, inni. Az asszony azt mondta, hogy hosszú út áll még előttük. Keressék meg a finn asszonyt, az majd segít nekik eljutni a Hókirálynőhöz. El is jutottak a finn asszonyhoz, aki a rénszarvasnak elmesélte, hogy Kay valóban a Hókirálynőnél van, ahol nagyon jól érzi magát, mert a gonosz tükör darabjai megváltoztatták. Elmondta azt is, hogy csak akkor válhat ismét igazi emberré, ha a szívéből valahogy kikerül a tükör darabja. A rénszarvas elvitte Gerdát a Hókirálynő kertjébe. Fájó szívvel ugyan, de ott hagyta. 12 Milyen lehetett a finn asszony? Hogyan mesélhetett Kayról? Adjátok elő! Írjatok vázlatláncot ehhez a részhez!

Hetedik mese arról, hogy mi történt a Hókirálynő palotájában, és mi történt később Kay ezalatt egyszer sem gondolt Gerdára. A Hókirálynő jéghideg, fehéren szikrázó, hatalmas termeiben élt. A szíve már rég jégcsappá dermedt. Lapos jégdarabokból folyvást egy szót próbált kirakni: Örökkévalóság. A Hókirálynő azt mondta neki, hogy ha ezt sikerül kiraknia, akkor ismét a maga ura lehet. Azonban sosem sikerült. Egy napon a Hókirálynő elment, hogy megfehérítse a hegyek oldalát. Kay magára maradt a jeges palotában. Ekkor lépett be Gerda. A fiú nyakába borult, aki azonban nem mozdult, csak ült hidegen és mereven. A lány erre nagy bánatában zokogni kezdett, forró könnyei felolvasztották a fiú szívét. Kay mintha álomból ocsúdott volna, Gerdára nézett. A kislány akkor elénekelte a régi dalt, amit otthon saját rózsáiknak szokott énekelni. Ettől Kaynak végre megeredt a könnye. Mivel egy gonosz tükörszilánk a szemében is volt, így végre az is kiúszott onnan. Kay ismét a régi volt már. Együtt tértek haza kis városukba Nagyanyóhoz. Hans Christian Andersen nyomán Hans Christian Andersen: ejtsd: hánsz krisztián ánderszen Játsszátok el Gerda és Kay találkozását! 13

Kisbence titka Olvasd el a szavakat! Mit tudsz róluk? Szerinted melyik nem illik a sorba? Nagymedve Fiastyúk szénakazal Göncölszekér A csillagképek közül melyik látható ezen a képen? 3. Olvasd el a szöveget! Mit tudtál meg belőle? táltos: a magyar népi hitvilág csodás képességű alakja A csillagok saját fénnyel rendelkező, éjszaka látható égitestek. Holdtalan, tiszta éjszakán mesebeli látvány az egész égbolton áthúzódó, felhőhöz hasonló, ezüstös, tejszerű fátyol, a Tejút. Számtalan csillag alkotja. A több csillagból álló csillagképeknek nemcsak a csillagászok, hanem a nép is adott nevet. Általában az alakjuk alapján. Ilyen a Nagymedve, a Fiastyúk vagy a Göncölszekér. A Fiastyúk egy fiakkal (vagyis fiókákkal, kicsinyekkel), azaz kiscsibékkel körülvett tyúkra emlékeztet. A Göncöl szekere valóban egy szekeret formáz. Göncöl, a gazdája pedig egy jótékony táltos volt a néphit szerint. De vannak kivételek is. Ilyen a mi Napunk, amelyet nem éjjel, hanem nappal látunk. A Nap is egy csillag. A másik kivétel a Vénusz, népies nevén Esthajnalcsillag. Ez az égitest világít ugyan, de nincs saját fénye, csakúgy, mint a Holdnak vagy a Földnek. Ezeket a saját fénnyel nem rendelkező égitesteket, mint a Vénusz és a Föld, bolygóknak hívják a csillagászok. 14

Kisbence titka Van nekem egy csuda-titkom. Csuda jó! Megsúgom! De el ne mondd! Az nem való! Ha nagy leszek, nem járok én autón; se vonaton, se buszon, se gőzhajón. Lesz egy kertem, kertemben egy szerkezet, ha utazom, abba titkon felmegyek. Megnyomom a titkos gombot, s hoppla hó! Mint a nyíl, úgy kiröppen az űrhajó. Lehagyja a repülőt, a verebet, a holdnál is magasabbra elvezet. Befogom az árva Göncölszekeret, állt magában eddig éppen eleget kocsikázni vigye hát az óvodát, minden éjjel a széles Tejúton át. A Fiastyúk csibéit betakarom: ne fázzanak szegénykék. S ha akarom, anyjukat az Esthajnalhoz elviszem hadd legyen egy jószága a kertjében. S ha a csibék búsulnának, őket is, van ott hely egy egész állatkertnek is. Visszafelé a holdra is felszököm, s azt a fényes, kis csücskét ott letöröm. Itthon anyám zsebébe majd beteszem, hadd legyen egy pici holdja idelenn. Varga Katalin 3. Mi a titka Kisbencének? Mit fog csinálni, ha nagy lesz? Szerinted megvalósíthatja Kisbence a vágyát? 15

Már iskolás vagyok Mit látsz a képen? Meséld el! Olvasd el a táblákra írt feliratokat! Mire hívják fel a figyelmet a táblák? Beszéljétek meg! 3. Olvasd el a szavakat! Mely szavakhoz tartozik több kép is? Miért? Magyarázd el! kucsma bejgli tölcsér cserép 4. Olvasd el a szavakat, szókapcsolatokat! Melyik nem illik a sorba? Válaszodat indokold! olvas nézelődik kibetűzi böngészi a betűket 16 fagylalt jégnyalóka fagyi málnaszörp

Már iskolás vagyok (részlet) És mire jó, ha ezt a sok betűt elolvasod? kérdezte Pöszke. Kicsit megijedtem, hogy most majd azt kéri: olvassam fel neki az egész utcát, de szerencsére nem kérte. Csak egyetkettőt. Egy táblára mutatott a tejbolt ajtaján. Itt mi van kiírva? Zárva olvastam egész folyékonyan. Hát azt mindenki látja vont vállat Pöszke, ahhoz nem kell megtanulni olvasni! Akkor mást olvasok neked mutattam egy nagy táblára, amely a járdán állt három lábon. Tudod mi van ideírva? Pöszke nem tudta. Vigyázat! A tetőn dolgoznak! olvastam szép hangosan. Mindenki fölnézett a tetőre, Pöszke mamája is. A tetőn nem volt senki. Pöszke rám nézett. Hát itt nem dolgozik senki! Azért mi még vigyázhatunk mondtam. 17

3. Nagyon igazad van, fiacskám mondta egy ismeretlen néni, a múltkor nekem majdnem a fejemre esett a cserép! Virágcserép? kérdezte Pöszke, és ezen muszáj volt nevetni, mert elképzeltem a virágcseréppel a fején. Tetőcserép mondta a néni és megigazította a kucsmáját. A cukrászda elé értünk. A kirakatban egy nagy, kézzel írott tábla volt. Nagyon szerettem volna, ha Pöszke megkérdi, hogy mi van odaírva. De nem kérdezte. Én kérdeztem őt. Tudod, mi van odaírva? Pöszke vállat vont. Biztosan az, hogy diós-mákos bejgli kapható. Itt szoktuk venni karácsony előtt. Nem! kiabáltam. Nem bejgli! Hanem az, hogy Fagylalt kapható! Pöszke nagyon megörült ennek, de a mamája nem annyira. Télen igazán nem kell fagylaltot ennetek mondta, és vacsora előtt meg egyáltalán nem! De addig könyörögtünk, hogy mégiscsak vett nekünk két kis tölcsérrel. Most láthatod, hogy mire jó, ha az ember tud olvasni mondtam Pöszkének, és ő bólogatott. Mert jó volt a fagyi. Janikovszky Éva 18 3. Szerinted igaza van Pöszkének? Mire hívta fel a figyelmet a járdán álló tábla? Miért nem örült Pöszke mamája annak, hogy elolvasták a cukrászda kirakatában lévő kiírást?

Egészítsd ki a vázlatkört! Szereplők Helyszín Probléma A probléma megoldása AZ OLVASÁS VILÁGNAPJA 2013. szeptember 8-án rendezték meg Magyarországon először az Olvasás világnapját a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az olvasás fontosságára. Szakemberek, tanítók, családok közösen vettek részt a jeles eseményen, amelyen színes programokkal várták az érdeklődőket. A helyszínen a legkisebbek is találtak olvasnivalót maguknak. Szerinted fontos az olvasás? Miért? Válaszodat indokold! 19

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? Olvasd el az oszlopokba írt mondatokat! Mi a nevük egy szóval? Szia! Jó reggelt! Barátsággal köszöntelek! Tiszteletem! Csaó! Jó napot! Szívélyesen üdvözöllek! Hódolatom! Agyő! Jó estét! Kezét csókolom! Ég áldjon! Pá! Szervusztok! Mély hódolatom! Béke veled! Helló! Viszontlátásra! Alázatos szolgája! Adj isten! Olvasd el a mondatokat! Válaszd ki a szósorból a mondathoz tartozó szót! Ezt hallod, mikor ismerőssel találkozol, vagy elbúcsúztok: kérdés köszöntés civakodás köszönés veszekedés Ezt hallod, mikor a közelben kalapáccsal szöget ütnek: zúgás csörömpölés zümmögés berregés kopácsolás Ezt hallod, mikor az erdőben sétálsz: horkolás csiripelés rikkantás sziszegés durrogás 3. Olvasd el az állatneveket! Melyik állat neve lehet? Miért? Ugrifüles Bajuszkirály Tüskéshátú Brumi Csibész 20

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? ( rész) Nagy kopácsolás hangja szállt a réten, ami kiverte az álmot Tüskéshátú szeméből. Ejnye, mi az! morgott álmosan. Mi ez a nagy kopácsolás? Nézett jobbra, nézett balra, s meglátta a legkisebb Ugrifülest, amint épp egy nagy táblát szögelt az ajtaja fölé. Odaballagott, s kíváncsian megkérdezte: Mit csinálsz, Ugrifüles? Mit szögelsz? Mit kopácsolsz? Nem jó! mondta szigorúan Ugrifüles. Mi nem jó? csodálkozott Tüskéshátú. Az nem jó, ahogy kezdted! Először a köszönéssel kell kezdeni! Ha találkozunk valakivel, először köszönni kell! Borzasztó, hogy mennyire nem ismeritek az illemszabályokat! Borzasztó! Éppen ezért határoztam el, hogy megnyitom az illemiskolámat. Éppen ezért szögeztem ki ezt a táblát. Aha! mondta Tüskéshátú. És hogyan kell köszönni? És mit kell mondani? Ugrifüles abbahagyta a kopácsolást, és felemelte az ujját. Most éppen olyan volt, mint egy tanár, mint egy illemtanár. Figyelj! Majd nagy levegőt vett, és egy szuszra sorolni kezdte: Barátsággal köszöntelek, szívélyesen üdvözöllek, szervusztok, szia, csaó, jó reggelt, jó napot, jó estét, kezét csókolom, viszontlátásra, adj isten, tiszteletem, agyő, pá, mély hódolatom, alázatos szolgája, ég áldjon, béke veled, itt a kezem, nem disznóláb, csapj bele! 21

Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? ( rész) 3. 4. Majd megint levegőt vett, mert teljesen kifulladt. Mi az, amit itt egy szuszra elsoroltam? Ha egy csomó kifejezést ma már nem is használunk, mert idejét múlta, mindenki számára világos, hogy köszönésről, üdvözlésről van szó! Ezek közül bármelyiket választhatod! Tüskéshátú elgondolkozott. Azt választom, hogy mély hódolatom! Jól választottál, főleg akkor mondd, ha velem találkozol! nevetett Ugrifüles. De figyelj tovább! Figyelek, vagyis csupa fül vagyok! Meg tüske! Mikor szoktunk köszönni? Ha valakivel vagy valakikkel találkozunk, vagy ha elválunk, elbúcsúzunk! Világos! Egyedül nem szoktunk köszöngetni, ugyebár? Értem bólogatott Tüskéshátú. A köszönéshez legalább ketten kellenek! Nem is hinnéd, hogy a köszönés milyen réges-régi szokás! Úgy is mondhatnám, hogy a legelső illemszabály! És menynyi-mennyi változata volt, és van! Ahány ház, annyi szokás! tartja a közmondás. Hát nem mindenhol egyformán köszönnek? csodálkozott Tüskéshátú. De nem ám! Csak az az egyforma, hogy köszönnek! A legelső üdvözlés valami olyasféle lehetett, hogy amikor két vadászó ősember meglátta egymást, nagyot rikkantottak, és egymás felé lengették üres tenyerüket! Ez az üdvözlés mai nyelvre lefordítva azt jelentette: Örülök a találkozásnak, barátságos a szándékom, láthatod, hogy üres a tenyerem! Nincs benne fegyver! Tüskéshátú rögtön felemelte az üres tenyerét. Így? Így köszöntek az ősemberek? 22

Valahogy így. Folytatom! Vagy itt van például a kalapemelés! Ez a szokás onnan ered, hogy az ókorban, vagyis nagyon régen, a rabszolgáknak kopaszra volt nyírva a fejük, s a fejfedőt felemelve, ezt meg kellett mutatniuk! Ez a két mozdulat ma is ismerős, a kézemelés és a kalapemelés! Később köszöntő szavakat is mondtak hozzá. Mint például ezt, hogy itt a kezem, nem disznóláb! Persze, hogy nem disznóláb! nevetett Tüskéshátú. Ne nevess, mert a disznóláb nem azt jelentette, hogy disznóláb! Hanem a kovás pisztolyt vagy puskát hívták disznólábnak! És ez a mondás azt jelentette, hogy nincs nálam fegyver! Pfű! Pihenjünk egyet. Utána folytatom! Csukás István 5. kovás: kovakő szikrájával működő 3. 4. 5. Szerinted mi áll Ugrifüles tábláján? Mit nem ismernek Ugrifüles szerint? Te mit gondolsz erről? Melyik köszönési formát használod leggyakrabban? A felsoroltak között van-e olyan köszönési forma, amelyet nem ismersz? Mi volt a legelső köszönési forma? Miért alakult ki? Honnan ered a kalapemelés? Illemszabályok Találkozáskor a napszakhoz igazodva kívánunk jó reggelt, jó napot, jó estét. Először a férfi köszön a nőnek, és a fiatalabb az idősebbnek. A köszönést fogadni, viszonozni kell. Köszönéskor nézzünk a másik ember szemébe. 23

Andris beszélget az állatokkal Szerinted mi történik a képen? Mesélj! Kézcsókom! Jó reggelt! Pusszantás! Helló! Mikor használjuk a következő köszönési formákat? Helló! Cső! Jó napot kívánok! Isten áldja! Hali! Sziasztok! Kezét csókolom! Jó éjt! 3. 4. Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki egy üdvözlési formát az előző feladatból, majd írjatok egy rövid párbeszédet! Adjátok elő! A többieknek ki kell találni, kik szerepelhetnek a jelenetben. Csoportosítsd a szavakat, szókapcsolatokat jelentésük szerint! vészjóslón nagyon nagy meleg meló lustálkodik fenyegetően rekkenő hőség nem teszi a dolgát baljósan lazsál munka 24

Andris beszélget az állatokkal (részlet) Elefánt úr, jó napot, folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, bedugult az ormányom. Hangyász néni, kézcsókom, mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, sehol egy szép hangyanyom. Hangya testvér, hellóka, ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap a hangyák is lazsálnak. Béka úrfi, jó reggelt, mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, ez a hőség rekkenő. Gyík kisasszony, pusszantás, melyik résbe csusszantál? Nem csusszantam, fáradtam, köztudott, hogy lábam van. Lepke szomszéd, kívánok, hogy vannak a virágok? A violák virulnak, a pipacsok pirulnak. Varró Dániel Kikkel találkozott Andris? Hogyan köszönti az állatokat? Szerinted miért? Keress rímelő sorokat! Mit veszel észre? 25

Jó leszek! Mesélj a képekről! Kik viselkednek helytelenül? Miért? 3. 4. Olvasd el a szópiramisokat! Válassz ki egy szót! Foglald mondatba! ház házi házirend jog jogszabály jogszabálygyűjtemény alkalmaz alkalmazott alkalmazottait Ismered iskolád házirendjét? Mi áll benne? Mondj példát! Olvasd el a házirendet! Magyarázd el a saját szavaiddal! HÁZIREND Iskolánk házirendje az a szabálygyűjtemény, amelynek betartása kötelező minden tanuló számára. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; b) eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének (rendszeres készüléssel és fegyelmezett magatartással); c) életkorához és iskolai elfoglaltságához mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában; d) megtartsa a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét; e) megtartsa az iskola helyiségeinek és területének használati rendjét; f) óvja saját és társai testi épségét, egészségét; g) haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát vagy társait veszélyeztető tevékenységet, illetve balesetet észlelt; f) óvja az oktatás során használt eszközöket és az iskola felszereléseit; g) tisztelje az iskola tanárainak, egyéb alkalmazottainak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait. 26

Jó leszek! Ezentúl jó leszek állíthatom reggeltől estig tetőtől talpig csupa jó leszek a füleimet ezentúl mindig megmosom rendbe rakom a ruhám tiszták lesznek a körmeim köszönök szépen mindenkinek azt teszem csak ami szép és jó ha már jó leszek és ezután az leszek! Nem verekszem nem húzom meg a lányok haját semmit sem teszek amit nem szabad a legeslegjobb gyerek én leszek ha majd nagy leszek mert ezt a sok jóságot észben tartani azért nem tudja egy ilyen kisgyerek! Fecske Csaba Milyen hangulatú a vers? szomorú tréfás bánatos komor derűs vidám 3. Melyik szó szerepelt a leggyakrabban a versben? Keress a versben a leírt szóval hasonló hangzású szót! Hogyan illik viselkedni? Keress példákat a versből! 27

Saroklakó Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj! ((kép: család ül a nappaliban, minden családtag a sarok felé néz. A nappaliban jól látható, hogy egy kisfiú áll a sarokban, háttal a többieknek. Feje lehajtva, büntetésben van.)) Olvasd el a szóoszlopokat! Melyik szó nem illik oda? Miért? komisz rossz engedelmes égedelem indíts néznek gyerünk nyomás 3. Milyen szavakat tudsz összerakni az azonos színű szótagokból? Mi jut eszedbe a szavakról? bün rok meg bá kó lom sze sa do ösz te tö la röm tés 4. Válasszatok ki az alábbi mondatok közül néhányat! Készítsetek párbeszédet! Adjátok elő! Nem én voltam! Indíts a sarokba! Hányszor mondjam? Nem hallod? 28 Miért tetted? Véletlen volt!

Saroklakó Azt mondják rám mind a nagyok, Éktelenül komisz vagyok. Rossz, akár az égedelem, Saroklakó lett a nevem. égedelem: baj, veszedelem Mikor reggel felébredek, Kiöntöm a csokis tejet. Anya már a fejét fogja; Nyomás gyorsan a sarokba. Ha az ebéd finom falat, Megkínálom én a falat. Apa mérges, halkan mondja; Indíts tüstént a sarokba. Délután a játszótéren Megdobálom kistestvérem. Nagymama a kezem fogja; Megyünk haza, a sarokba. A papagájt kiengedem, Fogócskázzon ő is velem. Mikor apa visszahozta, Mennem kellett a sarokba. Ha labdámmal futballozok, Kirúgom én az ablakot. Nagyapa a fülem fogva Odavezet a sarokba. 29

Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, Irány oda, a sarokba! juszt sem: csak azért sem Mivel álmos úgysem vagyok, Aludni én juszt sem fogok. Az egész család együtt mondja: Éjszakázzon a sarokba? Azt szeretné sok-sok gyerek, Minden szoba legyen kerek. De ha addig megjavulok, Üres lesz az összes sarok. Vesztergom Andrea Szerinted tényleg rossz a versben szereplő gyerek? Miért szeretne minden gyerek kerek szobát? Hogyan válhat üressé az összes sarok? Adj tanácsot a gyerekeknek! Olvassátok fel hangosan a verssorokat! Tapsoljátok le! Figyeljétek meg a sorok végét! Mit vesztek észre? Beszéljétek meg! A költői szövegeket összefoglaló néven költeményeknek, verseknek nevezzük. A versek lüktetését a ritmus adja. A rím két vagy több verssor végének ritmikus összecsengése. Ez a vers páros rímű. versszak Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, Irány oda, a sarokba! páros rím páros rím 30

Olvasd el Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című művének egy részletét! Te milyen felnőtt szeretnél lenni? Nem tudom, miért van az, hogy a felnőtt csak akkor igazán boldog, ha a gyerek jól viseli magát. Mi öröm van abban? Én egészen más felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék. Fehér kesztyűs kezemet végighúznám minden kerítésen. A fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot. Megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt. És valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha megtanulnék legyet fogni. Ha én felnőtt volnék, akkor örökké tornacipőben járnék. A leves után mindig meginnék két pohár vizet. Hátrafelé mennék az utcán. Minden kóbor macskát megsimogatnék. És valószínűleg nagyon éleseket füttyentenék, hogy mindenki megijedjen és odanézzen. Persze csak akkor, ha megtanulnék két ujjammal a számban füttyenteni. Ha én felnőtt volnék, akkor vendégségben mindig kalimpálnék a lábammal a széken. Sose fújnám ki az orrom. Sose törölném meg az ajtó előtt a sáros lábam. Tartanék otthon egy zsiráfot, aki az ágyam előtt aludna. És valószínűleg minden kertes ház kapuján becsengetnék. Persze, csak akkor, ha már nem félnék a kutyáktól. 31

Négyeshatos Mit látsz a képen? Meséld el! Jártál-e Budapesten? Ha igen, mesélj róla! 3. Figyeld meg a közlekedési eszközöket! Melyiket ismered? Mit tudsz róluk? 4. Mit jelentenek ezek a szólások? Beszéld meg a pároddal! Fő a feje. Tátva marad a szája. Nem győzi szusszal. 32 5. Alkossatok csoportokat! Találjatok ki egy rövid történetet, párbeszédet a 4. feladat szólásaihoz kapcsolódóan! Adjátok elő! A többiek találják ki, melyik szólásra gondoltatok!

Négyeshatos (részlet) Akármilyen büdös-sáros, mégiscsak jó hely a város! Nem kell ide-oda futni, bárhová el lehet jutni: kész kaland az életed, ha nálad van a bérleted! Akinek bejön a retró, tessék, annak ott a metró. Aki inkább tili-toli, arra vár a teli troli. Sőt, aki nem győzi szusszal, utazhat felőlem busszal, ámde aki vakmerő és vidámságra hajlamos, annak jobban megfelel a négyes-hatos villamos! [ ] Egy baj van csak. Az az ábra: sokkal jobb ülve, mint állva! Téblábolunk ide-oda, hú, de leülnék! De hova? Folyton ezen fő a fejünk Ezt a mázlit! Ott a helyünk! 33

Le is ülünk szépen, csendbe anya háttal én meg szembe szaladnak a fasorok én meg persze sasolok s ha tudnátok, miket látok tátva maradna a szátok! Látok ezer tarka képet, ótépét meg príma péket, látok bioboltot százat, meg egy nagyon öreg házat, mekit is meg börgerkinget, pultost, ahogy kitekintget fenn egy óriás, nagy plakátot, lenn egy alvó nagykabátot, STOP-táblához kötött tacskót, lábra kapott nejlon-zacskót 34 látok szépet is meg rondát, lehagyjuk simán a hondát Hogyha kérdi bárki, nos: nincs jobb, mint a villamos! Erdős Virág

Hogyan kérnél útbaigazítást, segítséget? Használd a térképet! Csoportban dolgozzatok! Játsszátok el! Jó napot kívánok! Legyen szíves! Elnézést kérek! Megmondaná, kérem, hogy Bábszínház Kolibri Színház Hősök tere Szépművészeti Múzeum Fővárosi Állat- és Növénykert Holnemvolt Park Városligeti tó Vajdahunyad vára Fővárosi Nagycirkusz 35

Lakóhelyeink Olvasd el a szócsoportokban a betűrendbe rendezett szavakat balról jobbra! Keresd meg minden csoportban a betűrend alapján rossz helyre került szót! Mondd meg, melyik az! jégkunyhókat, kezdetleges, fellelhető, mesterséges, természetes veremházat, hajlékául, kunyhójukat, lakóhelyek, sivatagoknak fókazsírt, kiválasztottak, környezetében, viszontagságaitól, gallyakból Figyeld meg az alábbi szavakat! Mely szavaknak nincsen párjuk? szélvihartól, megépítését, épületekig, településekkel, birodalmában, építőanyagnak, összeállítva megépítését, építőanyagnak összeállítva, szélvihartól, lakóhelyéül, településekkel, birodalmában 3. Olvasd el a szókártyákra írt szavakat! Találd meg a szóoszlopokban! téglaépületeken téglaépítményeken téglaépítményeket téglaépületeken vasbeton szerkezeteknek vasbeton szerkezeteken vasbeton szerkezetek vasbeton szerkezeteknek 36 felhőkarcolókig felhőkarcolóig felhőkarcolókig felhőkarcolók

A barlanglakásoktól a felhőkarcolókig Mára a szárazföldnek igen jelentős részét borítják mesterséges lakóhelyek: falvak, városok. Az élőlények természetes élőhelyeinek, például az erdőknek, mezőknek és sivatagoknak a területe ezért rohamosan csökken. Majdnem annyi a településekkel, utakkal, gyárakkal borított terület már a Földön, mint a sivatagok területe. De nem mindig volt ez így. Az ember lakóhelyei nagyot változtak az ősidők óta. Az ember valaha a természetes környezetében fellelhető helyeket és anyagokat használta fel lakóhelyéül. Ilyen hely volt például a barlang. A barlang megvédte az embert az időjárás viszontagságaitól, erre szolgált még az ág, a levél és az állati bőrök. Ezekből egyszerű sátrat készített magának az ember. A földből, fából pedig kezdetleges földkunyhókat, faházakat épített hajlékául. A sivatagi tájakon, például Afrikában lakó emberek veremházat vájtak ki maguknak a földből. A gödör tetejét gallyakból és erős füvekből font tetővel fedték le. A tető megvédte őket a homokvihartól és a vadállatoktól. A Dél-Amerika őserdeiben élő indiánok az élő fa tetejére építették kunyhójukat. Kiválasztottak egy vastag törzsű fát. A koronáját körberakták faágakkal, és a tetejét pálmalevelekkel fedték be a trópusi eső ellen. Az örök hó és jég birodalmában, az Északi-sark közelében élő emberek, az eszkimók jégkunyhókat készítettek keményre fagyott hóból összeállítva. Ezt hívják iglunak. Az igluban halolajat vagy fókazsírt égettek. Ez bizony nem adott túl nagy meleget. A jégkunyhó viszont megvédte őket a metsző szélvihartól és a hatalmas fagytól. Hosszú út vezetett az egyszerű hajlékoktól a fa-, kő-, vályog- és téglaépítményeken át a nagyon magas, lakható épületekig, a felhőkarcolókig. Ezek megépítését az erős és szilárd új építőanyagnak, a vasbetonnak a feltalálása tette lehetővé. A felhőkarcolók 50, sőt, akár 100 emeletesek is lehetnek. 37

A mi utcánk Nézd meg a képeket! Milyen hasonlóságokat fedezel fel bennük? Miben különböznek? Olvasd el a kisszótár szócikkeit! a) Mit jelölnek a szócikkben a dőlt betűs rövidítések? Beszéljétek meg! elav: elavult, elavulóban csizmadia elav Csizmákat készítő személy; ilyen foglalkozás. drótostót elav Edények foltozását, drótozását végző személy; ilyen foglalkozás. éléskamra Élelmiszerek tárolására használt helyiség. istálló Nagyobb háziállatok tartására használt melléképület. konyha Az a helyiség, ahol főzni szoktak. lugas Rácsszerűen elkészített és kúszónövénnyel befuttatott kerti építmény. pajta kissé nép Tágas gazdasági épület különböző eszközök tárolására. szűcs elav Szőméből ruházati cikkeket készít. tisztaszoba nép Parasztházakban csak vendégek fogadására használt szoba. b) Melyik szócikk illik a képekhez? Próbáld elmondani saját szavaiddal, mit látsz a képeken! 38

A mi utcánk ( rész) Az én Panka lányom nagyvárosban született, és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én születtem. Egyszer aztán vasútra ültettem, és hazavittem abba a kisvárosba. Apám, anyám még most is ott élnek, őket látogattuk meg. Ahogy kiszálltunk a vonatból, a Panka fülét megütötte a nagy csend. Nini, itten nem csöngetnek a villamosok? Nem ám, mert itt nem szaladgál az utcán villamoskocsi. El se férne a keskeny utcákon. Aztán meg nem is volna neki kit vinni. Ki hova igyekszik, gyalog is mindjárt odaér itten. Közel a város egyik széle a másikhoz. Mikor az alvégen elkurjantja magát a drótostót, a felvégen is lekívánkoznak a polcról a repedt fazekak. Ehol ni, mi is ideértünk már a mi utcánkba, pedig alig tettünk egy-két tyúklépést. Csak egy-két csendes kis utcán kellett átjönnünk. Erre még kocsi is olyan keveset jár, hogy a kocsiút is kizöldült. Az árokparton szép fehér libák legelésznek, és kíváncsian meresztik felénk a hosszú nyakukat. Ugyan ki lehet ez a pesti kislány? Papatyi, ki-ki-ki, papatyi, ki-ki-ki? Panka barátságosan intett nekik a piros napernyőjével: Én Panka vagyok, nagyon örülök nektek, meg a szép kék égnek, meg ezeknek a szép fehér házaknak, meg ennek a szép zöld fűnek. Pedig van ennél a sok szépségnél még szebb is: a mi utcánk. Az a legnagyobb utcája a városnak, azért hívják Nagy utcának. Ott van a városháza is, ott van a nagyapóék háza is. 3. alvégen-felvégen: a falu egyik és másik végén ehol ni: itt van 3. Ki meséli el a történetet? Kiket látogattak meg Pankáék? Mit hiányolt Panka? Miért zöldült ki a kocsiút? 39

itten: itt 4. 5. A mi utcánk ( rész) Nagyapó már kint vár bennünket a kapuban. Harmatos rózsabokréta van a kezében, azzal köszönt bennünket. Jaj, nagyapó tapsikolt neki Panka, tinektek még rózsátok is van! Van bizony, még rózsás kertünk is. Nem úgy van ám itt, mint a nagyvárosban. Nem is ház az itten, amelyiknek kertje nincsen. Nagyanyó mindjárt ölbe kapta a kis unokáját, és szaladt be vele a tisztaszobába. Ott is a legpuhább párnás székbe ültette, azt is az ablakhoz gurította vele. No, gyöngyvirágom, ez lesz a te ablakod. Minek nekem az ablak, nagyanyó? Innen nézelődsz ki az utcára, mikor unod magadat. Ellátni ám innen messzire. El bizony, mert itt emeletes házak nemigen előzgetnek az ember szemének. Nagy kőfalak nem vetnek árnyékot, nem fogják el az áldott napocskát a virágos akácok sorától. Nagyanyó fordult vissza Panka az ablakból, mért nem jár itt annyi sok ember az utcán, mint minálunk? Azért, fiam, mert itt nincsen olyan sok ember. Gyerünk ebédelni, lelkeim lépett nagyapó a szobába, mert húzzák a levesnótát. Delet harangoztak a toronyban. Bim-bam-bumm, bim-bambumm kongott nagy méltóságosan az öreg harang. Ez is a te tiszteletedre szól olyan szépen simogatta nagyapó a Panka aranyhaját. 40

Ebéd után szunnyajtott Panka egy kicsit a kertben, a hűvös lugasban. Nagy fejű mákvirágok cirógatták, pillangók legyezték, méhecskék döngicséltek neki. Aztán elmentünk nézelődni a városban. Sétálgattunk le s fel a Nagy utcán az aranyos alkonyatban. A házak előtt most már sokkal több embert lehetett látni. Dolgukat végezve kiálltak egy kicsit a kapuba, kiültek a ház elé a padra tereferélni, friss levegőt szívni. Innen is, onnan is barátságosan integettek felénk. Ismernek ezek minket, apukám? tudakolta Panka. Kisvárosban mindenki ismeri egymást. Majd meglátod, egy-két nap múlva te is ismered még a szomszé dék macskáját is. Mire hazaértünk, besötétedett. Az utcai olajlámpák nagyon gyenge világosságot vetettek. Csak mintha nagy szentjánosbogarak volnának. Siessünk, apám noszogatott Panka. Nem látni ebben a csúnya sötétben. Dehogynem, gyermekem! Nézz csak föl az égre. Százannyi csillagot látni rajta, mint Budapesten. Ezek az ég ablakocskái. A jó Isten ezeken keresztül vigyáz le a jó emberekre. Móra Ferenc 6. 7. szunnyajtott: szundikált, aludt 4. 5. 6. 7. Minek örült olyan nagyon Panka? Miért lehet messzire ellátni a tisztaszoba ablakából? Mit csináltak a falusi emberek estefelé? Mihez hasonlít a besötétedett utca és a csillagok fénye? 41

Farkas, város, lábas Mit látsz a képen? Meséld el! Melyik szó nem illik a sorba? Miért? származik ered történelem keletkezik kialakul ekkortájt ez időben régen valaha vár 3. Mit készítenek a következő mesterek? Segítenek a képek! fazekas drótostót csizmadia szűcs kovács varga 42 4. Játsszatok Amerikából jöttem játékot! Válassz ki egy mesterséget, némán mutasd be a mesterfogásokat! A többiek találják ki, melyik mesterségre gondoltál! A játék a következő mondattal kezdődik: Amerikából jöttem, híres mesterségem címere (Itt a mesterség kezdőbetűjét kell mondani!)

Farkas, város, lábas Honnan származik a város szavunk? Hát a farkas? Vagy a lábas? A város szóban ott lapul a vár szó, ez kétségtelen. A régi embernek sokszor kellett tartania attól, hogy ellenség fenyegeti nemcsak a vagyonkáját, de még az életét is. Ezért szívesen költözött erődök, várak közelébe. Ha ellenség közeledett, gyorsan be tudott menekülni a várba, ahol a katonák megvédték. A város tehát régen várral ellátott helyet, vagyis váras helyet, váras helységet jelölt. A későbbi nagyobb városok a kézművesség és a kereskedelem fejlődésével alakultak ki. A kézművesek, mint például a fazekasok, csizmadiák, a drótostótok, a szűcsök vagy a kovácsok olyan helyen telepedtek le, ahol könnyen el tudták adni portékájukat. Ilyen hely volt a folyók torkolata vagy a nagyobb utak találkozása. Ekkortájt már nem is feltétlenül tartozott a városhoz vár. De a név maga megmaradt. Nyelvünkben az, hogy egy szókapcsolat, kifejezés vége lekopik vagy lerövidül, gyakori jelenség. A váras hely szókapcsolatban fontosabb és lényegesebb üzenet a váras, mint a hely. Ezért a hely szó idővel elmaradt mögüle. Valaha a farkast nagy, lompos farokkal rendelkező állatnak, vagyis egyszerűen farkas állatnak hívták. Az, hogy állatról van szó, elég nyilvánvaló volt. Idővel le is kopott a végéről. Csakúgy, mint a fazekakat készítő ember, a fazekas ember szókapcsolat vége. Így lett a mesterember és a foglalkozás neve is egyszerűen fazekas. Régen a főzőedénynek valóban volt lába. Így főzéskor könynyedén a tűz fölé tehették. Ezért hívták lábakkal rendelkező edénynek, azaz lábas edénynek. A kifejezéssel ugyanaz történt, mint a várossal, a fazekassal és a farkassal. A nyilvánvaló része lekopott. Ma már egyszerűen lábasnak, lábosnak ismerjük. És mára az edény szóval együtt bizony a lábasok lába is lekopott. A modern lábasoknak már nincs is lábuk! De a név maga megmaradt régi korokat, dolgokat, történeteket idézve. 43

Birs, hárs, pinty Birs, hárs, pinty Játék 7-től 9 éves korig Játékszabály A mókus téli álmot alszik. Ha felébred, nagyon éhes lesz. Segíts neki, hogy minél előbb eleséghez jusson! Hogy hogyan? Indulj el a állomástól, ahol a mókus alszik! Mindig két út között választhatsz. Az út végén a bekeretezett szó az állomás neve. Olvasd el! Keresd meg a térkép felett az állomáshoz tartozó állítást! Igaz vagy hamis? Ezt kell eldöntened. Ha szerinted igaz az állítás az állomás nevéről, azon az úton menj tovább! I betűvel jelöltük. Ha szerinted hamis, a másik úton haladj! H betűvel jelöltük. Jó helyre fogod vezetni a mókust, ha felébredt? A végállomáson elolvashatod. ÁLLÍTásoK 44 A A A A A A A A A A kivágott fa törzse. illatos gyógynövény. illatos, fanyar gyümölcs. színes tollú, veréb nagyságú énekes madár. lapos testű növényevő hal. lejtős oldalú kisebb völgy. olyan fa, aminek virágjából gyógyteát főzünk. vízi jármű. erős, sudár fa. Termése a makk, amit a mókusok nagyon szeretnek. a kutyák kedvenc csemegéje.

45

A jó orvosság Miért szomorkodhat a képen látható kislány? Mit csinál a képen lévő kislány? Válaszd ki a szavak közül! sír zokog mosolyog bőg rí szomorkodik pityereg 3. Párban dolgozzatok! Csak a magánhangzókat olvasd fel! A párod találja ki, melyik mondat az! Ki ri, ki ri, ki ri? Jaj, apuskám, odaadnám a törött lábú babámat egy pohár friss tejért. Bizony, vérszegény ez a kislány. Áldja meg az isten azt a tudós doktor bácsit! No, de majd segítek ezen a városi kisasszonyon. 4. Az eddigi feladatok alapján ítéljétek meg, hogy szerintetek milyen történet következik! 46

A jó orvosság Beteg volt a kislányom, pedig semmije se fájt. Csak étvágya nem volt, meg aludni nem tudott. Bizony, vérszegény ez a kislány veregette meg a doktor bácsi Panka sápadt képét. No, de majd segítek ezen a városi kisasszonyon. Nem kell neki más orvosság, csak reggelire rigófütty, ebédre tücsökhegedülés, vacsorára meg kolompszó. Nagyot néztem az orvos szavaira de aztán megértettem. Szedtük-vettük a sátorfánkat, s másnap már kint voltunk a pusztán. Sárgarigók köszöntöttek bennünket, mikor harmatos hajnalon megállott kocsink a fehér tanya előtt. S uramfia, Pankának az volt az első szava, ahogy beugrott az eresz alá: Jaj, apuskám, odaadnám a törött lábú babámat egy pohár friss tejért. 47

ríva fakadt: sírni kezdett 3. 4. 3. 4. No, a Bimbó tehénnek még a baba sem kellett, mégis adott friss tejet. Nem is egy pohárral, hanem kettővel, örömömben visszafütyültem a sárgarigónak: Áldja meg az isten azt a tudós doktor bácsit! Már látom, hogy használ az orvossága. Hát még ha a tücsökmuzsika megszólal ebédre! Azért persze egy kicsit messzebb kellett menni. Aranyos búzaföldeken, árnyas gyümölcsösökön, vadvirágos réteken keresztül. Messziről hallottam, hogy milliom tücsök pengeti a hegedűjét a tiszteletünkre: Ki ri, ki ri, ki ri? Ki ri? Hát bizony Panka volt az, aki majd ríva fakadt már az éhségtől. Én ugyan nemigen tudtam enni az örömtől, de ő megfelelt az én részemnek is. Öreg diófák árnyékában hevertük keresztül a délutánt, s hazafelé kolompolt a csorda, mikor a pázsiton nekiültünk a vacsorának. Biz az csak húsos szalonna volt meg friss túró. De olyan jóízűen evett belőle Panka, hogy öröm volt nézni. Két hét se telt bele, piros lett a kislányom arca, mint a rózsa. Azóta minden sápadt városi gyereknek merem ezt az orvosságot ajánlani: reggelire rigófütty, ebédre tücsökhegedülés, vacsorára kolompszó. Hogyan hívta a doktor bácsi Pankát? Szerinted miért? Mit kért Panka? Miért? Miért fakadt sírva Panka? Hol és mit vacsoráztak Pankáék? Móra Ferenc 48 Gondolj vissza A tücsök és a hangya című mesére! Miként vélekedtek ott a tücsökhegedülésről?

Barangolók Gyöngy az idő, vándoroljunk, Nincs szekerünk, bandukoljunk, Lassú folyó ága mellett Járjuk a halk fűzfa-berket. Este a láb gyönge, fáradt, Lombok alatt nézünk ágyat. Szöcske-bokán jő az álom, Száll a világ lepke-szárnyon. Weöres Sándor 49

A mindentudó kalap Mi történik a képeken? Mondd el! Fejezd be a történetet! Keresd meg a leírásoknak megfelelő szavakat! Alkoss velük mondatot! lábujjhegyen egymagában beleszaladt szerkesztve felrepülhetett gondolkodóba mindentudó TUDOMÁNY könnyűszerrel A legnagyobb betűkkel írt szó. A legszínesebb betűs szó. Csak nyomtatott nagybetűvel írt szó. Dőlt betűkkel írt szó. 3. Olvasd el az arasz szó jelentését! arasz: Régi mértékegység, hosszmérték. A kinyitott hüvelyk ujj és kisujj közötti távolság a nagy arasz. A kinyújtott hüvelykujj és mutatóujj közötti távolság a kis arasz. 4. Mérd meg az araszod egy vonalzó segítségével! 50

A mindentudó kalap Volt nagyapónak egy sima szőrű, magas tetejű fekete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, mindent tud. Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhez ért: tud olvasni az újságból, szépen szóló fűzfa sípot farag, malmot csinál a papirosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutat az óra. És mindez a sok tudomány, tudjátok-e, hol van? A nagy fekete kalapban. Sokszor szerette volna a fejére tenni Pista ezt a mindentudó kalapot, de sohasem adták oda. Azt mondták neki, hogy még nem tud eléggé vigyázni a drága kalapra, majd ha nagyobb lesz! Pista csodálkozva nézte a nagy fekete kalapot. Néha megesett, hogy a saját fejére álmodta, és ilyenkor annyi mindent tudott, hogy maga is bámult rajta: házat, hajót épített könnyűszerrel, meg tudott számlálni egy zsák diót, sőt egyszer repülni is tudott a kalappal, mint a madarak. Egy délután a díványon aludt a nagyapó. Olyan mélyen aludt, hogy arra sem ébredt föl, mikor Pista kinyitotta az ajtót. A mindentudó kalap a kis asztalon feketéllett, s egy széken ott voltak nagyapó felsőruhái is. Pistának szikrázott a szeme örömében. Lábujjhegyen osont a kis asztalhoz, és a fejére nyomta a mindentudó kalapot. A kalap nagy volt. Az egész feje beleszaladt. Legelőször is azt tapasztalta, hogy sötétség van a kalapban, és hogyha a kalap mindent is tud, azt az egyet nem tudja, hogyan kell Pista fülén megállni. Végre a tarkójára támasztotta a kalapot, és így az arca szabad lett. No, lássuk hát, mit tudok? kérdezte Pista. Fölvett egy újságot, és olvasni próbált, de nem tudott arról egyebet olvasni, mint amit maga kigondolt. 3. 51

4. 5. 6. Bizonyosan rossz az újság szólt a gyerek, nem jól van szerkesztve. Megpróbálta a kártyákat: tud-e belőlük magas tornyot építeni? Az sem sikerült. Rossz kártyák szólt bosszankodva, nagyapó sokszor mondta úgy kártyázás után, hogy rossz kártyák is vannak a világon. Próbáljunk hát repülni. Megfogta kezével a kalap szélét, s a két lábát emelgette. Persze nem tudott repülni egy arasznyit sem. Pista ekkor gondolkodóba esett: hol lehet a hiba? Most már látom úgymond, hogy a kalap egymagában nem elég, bizonyosan a többi ruha is kell, hogy mindent tudjon az ember. Lassan, óvatosan magára vette a nagyapó kabátját, azután felhúzta a cipőjét, és hogy a siker teljes legyen, a görbe végű botot is a kezébe vette. No, hát most legelőször is repüljünk, mint a ludak. Hogy bámul majd a nagyapó, ha fölötte fogok röpködni! Nekiszaladt a repülésnek, mint a ludak szoktak, de ekkor jött csak a váratlan helyzet. Ahogy felrepülhetett volna, megbotlott a nagy cipőkben, és úgy elvágódott, hogy még a tenyerét is odacsapta a padlóhoz. A kalap ropogva gurult el a szobában. A bot nagyot csattant a padlón, és a cipők is leestek a lábáról. Nagyapó fölébredt. Mit csinálsz, Pistike? kérdezte a hason fekvő kis polgártól. Mindent akarok tudni felelte síró hangon. Hogyan akarsz te mindent tudni? Hát a mindentudó kalappal. Jaj, kis barátom szólt nevetve a nagyapó, a kalap csak akkor mindentudó, mikor az én fejemen van. Gárdonyi Géza 52

3. 4. 5. 6. Mi mindent tudott nagyapó? Miről álmodott Pista? Miért nem maradt Pista fején a kalap? Mi mindennel próbálkozott Pista? Mi történt a kisfiúval? Mi volt a kalap igazi titka? Ismered Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét? Amikor az író hatéves volt, lerajzolt egy óriáskígyót, amint egy elefántot lenyelt. Megkérdezte a felnőttektől, nem félnek-e tőle. Azok csodálkozva néztek rá, nem értették, miért kellene félni egy kalaptól. Rajzolj ilyen óriáskígyókat a füzetedbe nyitva és csukva. Mutasd meg a felnőtteknek, vajon mit szólnak hozzá! Antoine de Saint-Exupéry: ejtsd: ántoán dö szen egzüpéri 53

A kis herceg nagy sikere Mire készülnek a képen látható szereplők? Mesélj! Olvasd el a szósorokat! Melyik szó illik a képhez? Mondj vele egy-egy mondatot! táncol, táncot, táncos, táncok, táncom színlap, színház, szénpad, színpad, szénlap 3. Olvasd el a szavakat! Tapsold le! Melyik keretben van több szó? Mit veszel észre? mondás bolygót tegnap közben herceg ritmus szorgos mozgás közben mondás tegnap bolygót mozgás ritmus szorgos 4. Mit jelentenek a felsorolt kifejezések? apró termetű bolygó díszlet korhadt elbomlott, elporladt színházban a színhely tárgyainak összessége a nap és némely csillag körül keringő égitest alacsony, kicsiny 54 5. Olvasd el az alábbi mondatot! Szerinted mi történhetett a színpadon? Az izgalmat nem más, mint a színpad rossz állapota okozta.

A kis herceg nagy sikere A régi mondás így tartja: minden jó, ha a vége jó. Végül botrány nélkül zajlott le A kis herceg bemutatója tegnap délben iskolánk dísztermében. Az izgalmat a színpad rossz állapota okozta. A korhadt padlót részben ki is kellett cserélni. A heti két próbát így díszlet nélkül, egy felsős osztályteremben tartottuk. Közben izgulva vártuk, hogy a színpad időre elkészüljön. Gazdag Jázmin tanárnő, az iskolai színház vezetője szerint a próbákon minden gyermek szívvel-lélekkel vett részt. A szorgos és lelkes gyerekek megzenésítve adták elő A kis herceg történetét. A táncot is a tanárnő tanította be. Elmondása szerint a dallam, a ritmus és a mozgás is fontos része az előadásnak. A főszereplőt, Lengyel Csongor másodikos tanulót a darab rövid ismertetésére kértük: A mese főszereplője egy apró termetű kisfiú, aki egy picike kis bolygóról érkezik a Földre. A kis herceg a történet során számtalan bolygót bejár. Ezeken a helyeken sok-sok különféle, furcsán viselkedő emberrel találkozik. Ebből sok, számára hasznos dolgot megtanul, sok fontos titkot megtud a felnőttek világáról, az emberekről. Tényleg, a többit most nem mondom el nektek. Gyertek el ti is az előadásra! A függöny jövő szombat délután hatkor gördül újra fel. A szereposztás: 55

Dühös vagyok Milyen érzelmek jelennek meg a képeken? Mesélj! Melyik szó nem illik a sorba? dühös mérges meghatódott ingerült csodálják felnéznek rá szeretik csúfolják elégedett beteg örömteli gondtalan 3. 4. Folytasd a megkezdett mondatokat! Dühös vagyok, mert Nem vagyok elégedett, mert Figyeld meg a képeket! Mit lehet még csinálni, hogy elkergesd a dühödet? 56

Dühös vagyok Nem értem a felnőtteket. Azt hiszik, hogy minden gyerek egyfolytában elégedett, s dühös, csak egy felnőtt lehet. Pedig van, hogy apuk, anyuk leszidnak, bár nincs igazuk. Megtehetik, ők a nagyok, s csodálják, hogy dühös vagyok. Dühös vagyok, dühös vagyok, igenis, hogy dühös vagyok! Van úgy, hogy az iskolában nem sikerül, amit vártam ezt sem értik meg a nagyok, s csodálják, hogy dühös vagyok. Dühös vagyok, dühös vagyok, igenis, hogy dühös vagyok! Miért nehéz értenetek? Azért, mert az ember gyerek, még nem mindig elégedett, ezer gondja, baja lehet. Miről szól a vers? Ne szidjatok, figyeljetek! Elűzöm én a mérgemet. Elűzöm én, elkergetem, messzi földre tessékelem! K. László Szilvia Hány versszakból áll a vers? Számold meg, egy-egy versszak hány sorból áll? Mit veszel észre? Figyeld meg a vers első versszakát! Keress rímelő szavakat! Mit veszel észre? 57