0019 Jelentés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület gazdálkodásának ellenőrzéséről

0019 Jelentés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések 2. Javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A törvényesség 2. A pénzfelhasználás 3. Az ellenőrzési tevékenység 4. Hajléktalan ellátás céljára rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása Mellékletek Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Címe: 1125. Budapest, Szarvas Gábor u. 58-60. Jogállása: önálló jogi személy Bírósági nyilvántartási szám: 7 Pk. 20910/1989. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (továbbiakban: Szeretetszolgálat) kiemelten közhasznú szervezet. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. -a és az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított 1989. évi XXXVIII. tv. 2. (5) bekezdése értelmében a társadalmi szervezeteknek juttatott állami költségvetési támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Szeretetszolgálat az egész országra kiterjedő hatáskörrel működő, természetes személyek által létrehozott társadalmi szervezet. A legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely évente ülésezik, irányító szerve az Elnökség. A Szeretetszolgálat végrehajtó szerve az Ügyvezetőség. A Szeretetszolgálat testületi munkájának segítésére, az adminisztrációs és számviteli feladatok ellátására - Központi Iroda elnevezéssel - ügyintéző szervezetet tart fenn. A Szeretetszolgálatnak

önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi és helyi szervezetei vannak. A Szeretetszolgálat célja: segítségnyújtás a szükségben lévőknek, betegeknek, öregeknek, fogyatékkal élőknek, hátrányos helyzetűeknek, hajléktalanoknak, menekülteknek, zarándokoknak, valamint katasztrófák és háborús események áldozatainak. A Szeretetszolgálat gazdálkodásának alapvető kereteit az Alapszabály, részletes működési rendjét pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A gazdálkodással és a gazdasági események nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- és Pénzkezelési Szabályzat, a Számviteli politika, a Házipénztári Szabályzat, a Selejtezési, Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzat határozza meg. A Szeretetszolgálatnál most első ízben került sor Állami Számvevőszéki vizsgálat lefolytatására. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Szeretetszolgálat a költségvetési támogatást az Alapszabályában megfogalmazott tevékenységi célnak megfelelően használta-e fel; ˇ a gazdálkodásra, nyilvántartásra és beszámolóra vonatkozó jogszabályokat betartották-e; ˇ a Budapesti Központ területén található hajléktalan ellátás körébe tartozó intézményeknél a gazdálkodás milyen eredményes és hatékony volt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi, célszerűségi és hatékonysági ellenőrzés, melynek során a dokumentumokat szúrópróbaszerűen választottuk ki. Az ellenőrzött időszak: az 1997-1999. gazdasági évek. A helyszíni ellenőrzés: 2000. március 6-tól - április 14-ig tartott. A jelentés megállapításai a Szeretetszolgálat Országos Központjában, valamint a Budapesti Központban rendelkezésre bocsátott dokumentumok ellenőrzésének tapasztalatain alapultak. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

1. Összegző megállapítások, következtetések A Szeretetszolgálat az arányaiban évről-évre csökkenő állami támogatás mellett egyre hatékonyabban fogja össze a társadalom részéről megnyilvánuló segítő szándékot, mely következtében a karitatív tevékenységét folyamatosan bővíti. A Szeretetszolgálat költségvetései a vizsgált időszakban előrelátással, az előző év tényszámai figyelembevételével készültek. A Szeretetszolgálat a rendelkezésre álló erőforrásokkal takarékosan gazdálkodik, és azokat igyekszik hatékonyan felhasználni. Az elvállalt feladatok komplex ellátására a Szeretetszolgálat mint önálló jogi személy, céljai eléréséhez valamennyi szervezeti egységét képes mozgósítani. Szervezetten működik, az adományokat összegyűjti, raktározza és innen a szükségletnek megfelelően osztja szét; erőforrásait koncentrálja, így a feladatait kisebb ráfordítással képes ellátni. Alacsony bérköltséggel dolgozik, a feladat jelentős részét önkéntesekkel látja el. Az állami támogatások évről-évre csökkenő mértéke miatt a hiányzó forrásokat adományokból igyekszik kiegészíteni. Az állami támogatások között a legjelentősebb a költségvetési törvényben társadalmi szervezetek támogatása címén biztosított költségvetési támogatás, mely összes bevételen belüli aránya csökkent Az állami költségvetési támogatást a régióinak továbbadva ösztönző belső finanszírozási rendszert épített ki. Vannak olyan helyi programok, melyeknek indulását önkormányzati vagy minisztériumi támogatás tette lehetővé. A támogatás megszűnésével hosszabb távon a programot kénytelenek megszüntetni, mert az csupán önkéntes munkával vagy adományokkal már nem működtethető. Ilyen programjuk (Mentőszolgálat, értelmi fogyatékos gyermekek napközi otthona, Hospice szolgálat, mozgássérültek szállítása, ingyenkonyha, gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, rokkant-kocsi szervizszolgálat). Előfordult, hogy program megvalósításához beígért önkormányzati támogatást (pl. játszótér-program) a játszótér átadása után sem kapta meg a Szeretetszolgálat. A vizsgált esetekben a Szeretetszolgálat részére költségvetésből célhoz kötötten juttatott támogatások pályázatok igénylése, elszámolása szabályosan történt. Egy esetben előfordult, hogy a Közigazgatási Hivatal a normatív finanszírozási kötelezettségének késve tett eleget. A feladatellátás folytonosságát nehezíti, hogy a nem állami szociális intézményeknek szociális közfeladatok ellátásáért szerződés alapján járó normatív állami hozzájárulás folyósítása és felhasználása esetén a vonatkozó kormányrendelet egyoldalúan csak a feladatot ellátóra tartalmaz

szankciót, míg a szerződéstől eltérő késedelmes, illetve elmulasztott finanszírozást nem bünteti. A szervezet Budapesti Központjánál végzett hajléktalan ellátás teljes ráfordítás igénye költségvetési és önkormányzati forrásból nem biztosított, ezért az intézmény kiegészíti azt saját forrásaiból. A Szeretetszolgálat gazdálkodása eredményes és hatékony. Eredményes, mert a hajléktalan ellátás komplex rendszerén keresztül teljes mértékben elérte az előzetesen megfogalmazott célját, hogy a - gondozási körébe bekerült 700-800 fő - hajléktalan számára biztosítsa a legfontosabb emberi létfeltételeket. A hajléktalan ellátásba bevont intézményeknél a tényleges igénybevétel a működési engedélyben biztosított teljes létszámnak megfelelően alakult, míg a Moszkva téri Nappali Melegedőnél az engedélyezett 80 fő helyett tartósan 400%-os túlteljesítés következtében 330-350 főt látott el a Szeretetszolgálat. A Szeretetszolgálat tevékenysége hatékony, mert az intézményeket maximálisan kihasználja, feladatokat koncentráltan oldja meg. Az ellátandó alapfeladaton túl többletszolgáltatást is nyújt. A Budapesti Központ hajléktalan ellátás területén végzett munkájának köszönhetően a gondozás egymásra épülő fokozatai segítségével a vizsgált három évben a leépült, arra rászoruló - a máltai gondozási körbe bekerülő - emberek egy részét (kb. 50 főt) sikerült újból önálló életvitelhez hozzásegíteni.; szükség esetén a magatehetetlen embereknek életük végéig tartó gondoskodást (öregek otthona) tud biztosítani. A Szeretetszolgálat szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozása a jogszabályi előírások figyelembe vételével történt. A működés és gazdasági döntéshozatal alapvető szabályait az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat az egyes munkakörökhöz és tisztségekhez kapcsolódó feladatokat és jogköröket is tartalmazza. Az ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelését, az elszámolható költségeket és az elszámolás rendjét külön szabályozták. A Szeretetszolgálatnak gazdasági eseményeiről a számvitelről szóló törvény és a vonatkozó kormányrendeletek figyelembevételével egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie és kettős könyvvitelt vezetnie. A szervezetet 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánították, ezért könyvvezetése során figyelembe kell vennie a közhasznú szervezetekről szóló törvényben előírt szigorúbb nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeket is. A Szeretetszolgálat a számviteli törvény előírásai alapján és szervezeti sajátosságaira figyelemmel alakította ki számviteli rendjét. A

számviteli rendszer teljes körű szabályozását azonban nem végezték el. A Szeretetszolgálat számviteli politikája kiegészítésre szorul. A Szeretetszolgálat a gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítése során az alábbiakban részletezett hiányosságoktól eltekintve betartotta a vonatkozó jogszabályi előírásokat: ˇ Az Országos Központban egyik évben sem végezték el a mérleg tételeit alátámasztó leltározási feladatokat. ˇ A beszámolókészítés alapjául szolgáló főkönyvi könyvelés vezetésénél a számviteli törvény és saját belső szabályzataik előírásai nem érvényesültek maradéktalanul. ˇ A nem pénzbeni adományok egy részét a könyvelésben a bevételek és a kiadások között nem mutatták ki. Ezzel megsértették a számviteli törvényben előírt teljesség alapelvét. (Az analitikus nyilvántartásokat az adományok teljes körére vezették.) ˇ A munkaügyi központtól kapott foglalkoztatási támogatást 1998-ban nem bevételként, hanem a munkabér és Tb. kiadások csökkenéseként könyvelték el. Ezzel a számviteli megoldással a vizsgált két szervezeti egységnél a bevételeket és a költségeket összesen 35.312 E Ft-tal kisebbnek könyvelték a ténylegesnél, megszegve az Szt.-ben előírt bruttó elszámolás alapelvet. Az 1999-es évben a támogatást teljes egészében bevételként könyvelték el. ˇ A vizsgált években a Szeretetszolgálatnál nem alkalmazták a 2. számlaosztályt, ezáltal sem a könyvelésben, sem a mérlegben nem mutattak ki a Forgóeszközök között készleteket annak ellenére, hogy azt saját számviteli politikájukban előírták. A készleteket csak analitikus nyilvántartásokban tartották számon. ˇ A Szeretetszolgálatnál a vizsgált években értékcsökkenést a befektetett eszközök után annak ellenére nem számoltak el, hogy azt a számviteli politikában előírták. Ezt a hiányosságot 1999-ben megszüntették. ˇ A Szeretetszolgálatnál a kötelezően vezetendő analitikus nyilvántartások körét nem határozták meg maradéktalanul. A saját eszközök nyilvántartásánál csak azt írták elő, hogy azt a számviteli előírásoknak megfelelő tagolásban kell vezetni. A szigorú számadású nyomtatványok körét nem határozták meg tételesen a Szeretetszolgálat egészére. A Szeretetszolgálatnál a hiányos belső szabályozás ellenére a gazdálkodás áttekinthetőségéhez szükséges analitikus nyilvántartásokat a vizsgált időszakban vezették, azok tartalma - a gépkocsi kivételével - megfelel a jogszabályi és a belső követelményeknek.

A Szeretetszolgálat könyvelését alátámasztó bizonylatok szabályszerűek, az általános alaki és tartalmi követelményeknek megfelelnek. A kötelezettségvállalási és az utalványozási gyakorlat összhangban van a törvényi és a belső előírásokkal. A Szeretetszolgálat Alapszabálya és Szervezeti és Működési Szabályzata meghatározza a szervezet társadalmi, vezetői és a folyamatba épített ellenőrzési rendszerét. Függetlenített belső ellenőrzés a szervezetnél nincs. A társadalmi ellenőrzés - melyet a 3 fős felügyelő szerv lát el - a költségvetés és a beszámoló ellenőrzésére és véleményezésére terjed ki. A főkönyvelő a részére biztosított vezetői ellenőrzési feladatokat nem tudja kellően ellátni. A vizsgált időszakban néhány esetben megbízás alapján végzett belső ellenőrzés hiányosságokat tárt fel, ami alapján a szükséges intézkedéseket a vezetés megtette. A Szeretetszolgálatnál a vizsgált időszakban az APEH és a társadalombiztosítási szervek helyszíni ellenőrzést nem végeztek. A Szeretetszolgálat tevékenységéből adódóan egyes szervezeti egységeinél a megyei és a fővárosi Közigazgatási Hivatalok, a Vám- és Pénzügyőrség rendszeresen végez ellenőrzéseket. 2. Javaslatok Az Állami Számvevőszék javasolja a Szeretetszolgálat elnökének, hogy - a jelentésben foglaltak figyelembe vételével - az alábbi intézkedéseket tegye meg: 1. Dolgozzák át és egészítsék ki a Számviteli Politikát a számviteli törvény előírásainak megfelelően. 2. Intézkedjenek, hogy az adományok és a készletek ne csak az analitikus nyilvántartásokban, hanem a főkönyvi könyvelésben is teljes körűen könyvelésre kerüljenek. 3. Szabályozzák részletesen a Szeretetszolgálatnál használatos szigorú számadású bizonylatok körét. 4. Szabályozzák a Szeretetszolgálat egészére egységesen a gépjárművek futásteljesítményének elszámolását úgy, hogy az feleljen meg a jogszabályi előírásoknak. 5. Erősítsék meg a Szeretetszolgálat gazdálkodásával és annak számviteli nyilvántartásával kapcsolatos vezetői és függetlenített belső ellenőrzési tevékenységet.

II. Részletes megállapítások 1. A törvényesség A Szeretetszolgálat gazdálkodása törvényességének vizsgálata során a működési, a gazdasági döntéshozatali és a számviteli rendszer kialakítását és a tényleges működési, döntéshozatali és számviteli gyakorlatot ellenőriztük. 1.1. A működés és a gazdasági döntéshozatal rendszere A Szeretetszolgálat működési és gazdálkodási rendjének alapvető szabályait az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (a továbbiakban: Kht.), valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet határozza meg. Ezen túlmenően a Szeretetszolgálat tevékenységének természetéből adódóan a számvitelről szóló 1991. év XVIII. tv. (továbbiakban: Szt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv., a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szoc. t.), a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet, a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I.24.) és 219/1998. (XII.30.) Korm. rendeletek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I.30.) NM. rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A Szeretetszolgálat a felsorolt jogszabályok figyelembevételével készítette el belső szabályzatait. A Fővárosi Bíróság az Egyesületet 1998. január 01. napjától a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján kiemelten közhasznú szervezetként a közhasznú nyilvántartásba bejegyezte. A Szeretetszolgálat gazdálkodásának alapvető szabályait az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az Alapszabály meghatározza a Szeretetszolgálat tevékenységi körét: ˇ egészségmegóvás, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, ˇ szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, ˇ nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, ˇ gyermek és ifjúságvédelem

ˇ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, ˇ rehabilitációs foglalkoztatás, ˇ munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának, elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások. Az Alapszabály értelmében a Szeretetszolgálat legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés, irányító szerve az Elnökség, végrehajtó szerve az Ügyvezetőség. A gazdálkodás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A szabályzatok értelmében a területi és a helyi vezetők az elfogadott költségvetésük keretei között értékhatárhoz kötött korlátozott döntési önállósággal rendelkeznek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozták az egyes tisztségekhez és munkakörökhöz kapcsolódó döntési, irányítási és ellenőrzési feladatokat, a gazdálkodás és a nyilvántartás rendjét, valamint a bankszámlák feletti rendelkezési és az utalványozási jogosultság rendjét. A Szeretetszolgálat gazdálkodási rendjének szabályozása összhangban van a jogszabályi követelményekkel, valamint a szervezet belső szervezeti és működési rendszerével. A Szeretetszolgálatnál külön szabályzatban szabályozták az ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét. A szabályozás abból indul ki, hogy ideiglenes külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségek elszámolására csak a külföldi adományok hazaszállításával foglalkozó hivatásos gépkocsivezetők jogosultak. A szabályozás tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal. A Szeretetszolgálat tulajdonában lévő teher és személygépkocsik nyilvántartására, futásteljesítmény elszámolására vonatkozóan egységes központi szabályozások nem készültek. Az egységes központi szabályozást az is indokolná, hogy a Szeretetszolgálat személygépkocsijai a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 70. (8) bekezdés a) pontja alapján mentesek a cégautó adó megfizetése alól, mivel egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladatai ellátásához használja azokat. A törvény 70. (9) bekezdése kimondja azonban, hogy a (8) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenére meg kell fizetni a cégautó adót azon gépkocsik után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott alapfeladatok ellátására használnak, hanem a körülményekből megállapítható más használat is.

A szolgálati gépkocsik használatáról rendelkező belső utasítások nem zárják ki a Szeretetszolgálat alapfeladatának ellátásától eltérő használat lehetőségét. Nem rendelkeznek arról, hogy a magáncélú használat költségeit a használónak milyen módon kell megtéríteni. A Szeretetszolgálat által működtetett, szakfeladatokat ellátó intézmények a működésükhöz szükséges, előírt belső szabályzatokkal a vizsgálattal érintett körben rendelkeznek. Azok meglétét az illetékes szakhatóságok rendszeresen ellenőrzik. 1.2. A működés és gazdasági döntéshozatal gyakorlata A Szeretetszolgálat működési és döntéshozatali gyakorlata alapvetően megfelel a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban rögzítetteknek. A gazdasági-pénzügyi döntéseket az arra jogosult személyek, vagy szervezeti egységeik hozták meg. A vizsgálat során döntési jogkör elvonását, vagy túllépését a vizsgált szervezeteknél nem tapasztaltunk. 1.3. A számviteli rend Hiányosság egyedül a szolgálati gépkocsik használata és futásteljesítmény elszámolása területén tapasztalható. A menetlevelek kiadása, vezetése során sem az Országos Központban, sem a Budapesti Központban nem tartották be a jogszabályban és a belső utasításban előírtakat. Az Országos Központban üzemeltetett személygépkocsik esetében a napi úti okmánynak minősülő menetleveleken hosszabb időszak, esetenként egy egész hónap futásteljesítményét vezették és az utiokmány tartalma nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 5. sz. melléklet II. 7. pontjában előírt útnyilvántartás tartalmi követelményeinek, sem az Szeretetszolgálat belső utasításának. Utólag nem állapítható meg, hogy történt-e magáncélú használat. A menetlevelek kiadása nem felel meg a belső utasításnak, azokról a gépjármű ügyintéző érvényesítő aláírása hiányzik. A menetleveleket nem naponta adják át a gépkocsivezetőnek, hanem az egész tömb nála van folyamatosan amíg be nem telik. Így az elszámoltatási és ellenőrzési követelmény nem érvényesül. A Budapesti Központ által üzemeltetett gépkocsik futásteljesítményéről kiállított menetlevelek vezetése nem felel meg sem a jogszabályok, sem a belső szabályzatok előírásainak. Azokon a tényleges megállás helye nincs feltüntetve, csak az útvonal megjelölés; a megtett km teljesítmény nem mindig állapítható meg a hiányos kitöltés miatt. Hiányosság, hogy a menetleveleket nem naponta adják ki a gépkocsivezetőknek, és nem kell a munkaidő végén leadniuk. Így a Budapesti Központ által üzemeltetett gépkocsik esetében nem lehet megállapítani, hogy valóban csak cégautó adómentes célú használat valósult-e meg. 1.3.1. A beszámolókészítés és a könyvvezetés szabályozottsága

A korábban hivatkozott kormányrendeletek alapján a Szeretetszolgálat egyszerűsített éves beszámolót készít és kettős könyvvitelt vezet. A Kht. alapján pedig a beszámoló készítésénél és a könyvvezetésnél figyelembe kell vennie a fenti törvényben előírt nyilvántartási és beszámolási szabályokat is. A Szeretetszolgálat az Szt. előírásai alapján és sajátosságaira figyelemmel alakította ki számviteli rendjét. A számviteli rendszer teljes körű szabályozását azonban nem végezték el. A Szeretetszolgálat elkészítette számviteli politikáját. Ez nem tartalmazza teljes körűen mindazokat a sajátos, a Szeretetszolgálatra jellemző módszereket és feladatokat, amelyek szükségesek az Szt. és a kormányrendeletek előírásainak gyakorlati végrehatásához. A kialakított és írásban rögzített számviteli politika tartalmazza: ˇ az eszközök és források Leltárkészítési és leltározási szabályzatát; Ennek hiányossága azonban, hogy a végrehajtásra kötelezett szervezeteket, leltári körzeteket, leltározási ütemtervet, a leltározás bizonylatait nem tartalmazza. ˇ az Eszközök és források értékelési szabályzatát, ezen belül az értékcsökkenés elszámolásának módját; ˇ a Pénzkezelési szabályzatot. Ebben az Országos Központ és a régiók házi pénztárának működési rendjét szabályozták. A szabályzatban nem rögzítették a házipénztárakban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz összegét, valamint a valuta- és értékpapír elszámolások nyilvántartásának rendjét sem. Az Szt. 14. -ban foglaltaktól eltérően nem tartalmazza a Szeretetszolgálat számviteli politikája: ˇ annak rögzítését, hogy mit tekintenek a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának; ˇ a Befektetési szabályzatot, amely - mint kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet - meghatározza, hogy saját eszközeiből milyen értékpapírt vásárolhat; ˇ a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, megsemmisítésének selejtezési szabályait, a selejtezés lebonyolításának rendjét, az alkalmazandó bizonylatokat; ˇ a valuta, deviza árfolyam különbözetek elszámolási módját;

ˇ az eszközök minősítését befektetett-, illetve forgóeszközzé. A kettős könyvvitel vezetéséhez a beszámoló elkészítésekor szükséges - az Szt. 79. -ban előírt - számlarendet nem készítették el. A rendelkezésre álló számlatükör - amely a számla számát, megnevezését tartalmazza - nem biztosítja a számlaösszefüggések, a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatának szabályozását. 1.3.2. A beszámolókészítés és a könyvvezetés gyakorlata A Szeretetszolgálat szervezetében - az ország egész területén - működő 9 régió és az Országos Központ könyvvitelét egységes szerkezetben - a "SALDO" bővített főkönyvi és folyószámla szoftver program keretében - rögzítik az egyes szervezeti egységeknél. Az Országos Központ a régiók és a saját főkönyvi kivonatainak összesítése alapján elkészíti az éves könyvelési zárlatot és a Szeretetszolgálat egyszerűsített éves beszámolóit. 1.3.2.1. 1997. és az 1998. évi egyszerűsített éves beszámolók Az 1997. és 1998. évi beszámolók elkészítése során nem tartották be teljes körűen a korábban felsorolt jogszabályok és a belső szabályzataik előírásait, mivel: ˇ Az Országos Központban egyik évben sem végezték el a beszámoló részét képező mérleg tételeit alátámasztó leltározási feladatokat. A Budapesti Központ ezt a feladatot maradéktalanul végrehajtotta. ˇ Az Országos Központban és a Budapesti Központban - a 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet 7. -ban, illetve a 8/1996. (I.24.) Korm. rendelet 9. -ban előírtak alapján - egyik évben sem mutatták ki a könyvelésben és a beszámolókban tőke változásként a célja szerinti tevékenység eredményét. A Kht. 19. -ban előírt beszámolási szabályokat 1998-ban egy kivételével betartották. A Kht-ben előírt közhasznú jelentést elkészítették, amely tartalmazza: ˇ a számviteli beszámolót; ˇ a költségvetési támogatás felhasználását; ˇ a cél szerinti juttatások kimutatását; ˇ a központi és az önkormányzati támogatások mértékét; ˇ a közhasznú tevékenységről szóló beszámolót. Nem tartalmazza a jelentés a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást. A közhasznúsági jelentést a Szeretetszolgálat legfőbb szerve az Országos Küldöttközgyűlés elfogadta.

1.3.2.2. A könyvvezetés gyakorlata A Szeretetszolgálat számviteli, könyvvezetési rendszerének teljes körű kialakításával kapcsolatos - az 1.3.1 pontban részletezett - hiányosságok miatt a könyvvezetés gyakorlata nem mindenben felelt meg a hatályos jogszabályok előírásainak. A Szeretetszolgálat által működtetett, jogi személyiség nélküli régiók eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az Országos Központ által összesített kettős könyvelési adatok alapján mutatják ki. A bevételek és költségek részletezése megfelel a Kht. 18. -ban előírt nyilvántartási szabályoknak. A Budapesti Központban mind a bevételeket, mind az ezekkel szemben felmerült költségeket - a Régióhoz tartozó - intézményenkénti bontásban könyvelték, majd összesítették. Az Országos Központban és a Budapesti Központban a bevételek és költségek könyvelésénél az alább felsorolt esetekben nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat: ˇ A tárgyévben kapott adományok egy részét a könyvelésben a bevételek között nem mutatták ki. Így pl. az adományozott benzinutalványok jegyzőkönyvben rögzített mennyiségét és értékét csak analitikus nyilvántartásban rögzítették, a 9. Bevételek számlaosztályba csak a felhasználás alkalmával könyvelték el. 1998. évben a kapott 13.052 E Ft értékű utalványból csak a felhasznált 7.814 E Ft-ot könyvelték el bevételként és költségként egyaránt, a fennmaradó 5.238 E Ft-ot aktív időbeni elhatárolásként mutatták ki, mint olyan bevételt, amely csak a mérleg fordulónapja után esedékes. ˇ Az Szt. 15. (10) bekezdésében előírt bruttó elszámolási számviteli alapelvet 1998. évben nem tartották be maradéktalanul és emiatt a költségeket és a bevételeket egymással szemben számolták el a Munkaügyi Központ részéről történt munkabér és Tb térítések alkalmával. Így pl. 1998-ban az Országos Központban 21.489 E Ftot, a Budapesti Központban pedig 13.823 Ft-ot könyveltek el a fenti jogcímen költségcsökkenésként, bevételként való könyvelés helyett. ˇ Nem alkalmazzák a 2. "Készletek" számlaosztályt és a mérlegben sem mutattak ki a Forgóeszközök között készletet, annak ellenére, hogy az Szeretetszolgálat számviteli politikájában előírták, hogy a Készletek között az adományokat az adományok könyvében kell nyilvántartani, a vásárolt készleteket pedig év közben költségként kell elszámolni és az év utolsó napján leltár alapján készletre kell venni. (Az analitikus nyilvántartásokat az adományok teljes körére vezették.) Az Országos Központban a vizsgált időszakban készletrevételezés nem történt.

A Budapesti Központ az adományokat csak abban az esetben futtatta át a készletek számlaosztályban a bevételekkel és ráfordításokkal azonos összegben, ha az adományozó adókedvezményt vett igénybe. Ez az összeg 1998-ban 11.935 E Ft volt. Készletváltozást tehát egyáltalán nem könyveltek. ˇ A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási módját a számviteli politika keretében az Szt. 37. -ban előírtak alapján meghatározták. A könyvelési gyakorlatban azonban értékcsökkenést az eszközeik után 1998. évben nem számoltak el. Az 1999-es gazdálkodási évben a felsorolt hiányosságokat - a készletrevételezés kivételével - megszüntették. 1.3.2.3. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése A Szeretetszolgálat a kötelezően vezetendő, a könyvvitelhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét nem határozta meg maradéktalanul belső szabályzatban. A számvitelhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokra vonatkozóan a Szervezeti és Működési Szabályzat csak az adományok nyilvántartásáról rendelkezik részletesen. A saját eszközök nyilvántartásairól csak annyit ír elő, hogy azt a számviteli előírásoknak megfelelő tagolásban kell elkészíteni. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásáról külön szabályzat rendelkezik. A szabályzat a törvényi előírásoktól eltérően a Szeretetszolgálat egészére nem határozza meg tételesen a szigorú számadású nyomtatványok körét. A szabályzat szerint a szigorú számadású nyomtatványokat a gazdasági vezető határozza meg. Ez a szabályozás olyan helyzetet teremt, hogy az Szeretetszolgálat egyes szervezeti egységei - annak ellenére, hogy nem önálló jogi személyek - más-más nyomtatványokat nyilváníthatnak szigorú számadású kötelezettség alá tartozónak. Így a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának teljes körűsége a szervezet egészére nem biztosított. A Szeretetszolgálat Budapesti Központja saját számlarendjének mellékletében tételesen meghatározta a kötelezően vezetendő analitikus nyilvántartások körét. A szabályozási hiányosságok ellenére megállapítható, hogy a Szeretetszolgálat vizsgált szervezeti egységeinél a szükséges analitikus nyilvántartásokat vezették. A vizsgált szervezeti egységeknél az analitikus nyilvántartások vezetése alapvetően megfelelt a jogszabályi és a belső követelményeknek. Az Országos Központban azonban a tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását hiányosan vezették. A helyszíni vizsgálat megkezdéséig csak a gépjárművekről vezettek teljes körű egyedi nyilvántartást. A helyszíni vizsgálat ideje alatt azonban a

többi tárgyi eszköz és az immateriális javak leltározását elvégezték, és az alapján az egyedi nyilvántartásba vételüket elvégezték. Szigorú számadású kötelezettség alá vont nyomtatványként a vizsgált időszakban a vizsgált szervezetek 9 féle bizonylatot kezeltek. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése a vizsgált szervezeti egységeknél megfelelt a szigorú számadású nyomtatványokkal szemben támasztott követelményeknek. Meg kell jegyezni, hogy a nem pénzbeni adományok analitikus nyilvántartása a főkönyvi nyilvántartásokkal nem minden esetben egyeztethető a jelentés 1.3.2.2 pontjában részletezett könyvelési hiányosságok miatt. A Szeretetszolgálat könyvelését alátámasztó bizonylatok tartalmi és alaki szempontból megfeleltek az Szt. követelményeinek. A kötelezettségvállalás és az utalványozás gyakorlata a vizsgált szervezeti egységeknél megfelelt a törvényi és a belső előírásoknak. A könyvelés szabályszerűen kiállított és utalványozott bizonylatok alapján történt. 2. A pénzfelhasználás Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága a központi állami támogatás felhasználására terjed ki. A Szeretetszolgálat a támogatást nem címzetten kapta, ezért a szervezet gazdálkodásának egészét kellett áttekinteni, melyre az Állami Számvevőszéknek konkrét felhatalmazása nincs. Az ellenőrzés csak a szervezet aktív egyetértő közreműködésével valósulhatott meg. A Szeretetszolgálat költségvetése a vizsgált időszakban előrelátással az előző év tényszámai figyelembevételével készült. A Szeretetszolgálatnál a vizsgált időszak tervezett és tényleges bevételi, költség- és ráfordítás adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A költségvetés a működtetett intézmények gazdálkodási kereteit, feladatvállalásait tükrözi. Az éves költségvetésbe csak azokat a programokat tervezték, melyek végrehajtásához a szükséges források rendelkezésre álltak. Ezek az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozás, normatív állami támogatás, költségvetési támogatás és önkormányzati támogatások. A Szeretetszolgálatnál a bevételek és költségek elemzésénél az intézményen belül a régióknak átadott pénzeszközöket a torzító hatás miatt ki kellett emelni. A költségek az 1997-1999. évben a tervezetthez hasonlóan alakultak az alábbiak szerint:

Év Terv Tény % M Ft-ban 1997. 372 350 94 1998. 512 494 96 1999. 687 904 132 Az 1999. évi túllépést az okozta, hogy a tervkészítéskor számos, év közben felmerült többletfeladat még nem volt ismert. Pl. a Szeretetszolgálat által kialakított játszóterek beruházásának, őrzésének költségei, a Budapesti Központnál a diszpécser központ költségei, a Pécsi régiónál a menekültek hazatelepülését elősegítő ENSZ juttatás (11 M Ft), a természetbeni adományok (17.4 M Ft), Mátrafüredi új idősotthon beruházása, valamint az árvízkárosultak részére nyújtott adományok (122 M Ft). A bevételek lényegesen meghaladták a tervezettet az alábbiak szerint: Év Terv Tény % M Ft-ban 1997. 357 508 142 1998. 467 821 176 1999. 730 1.265 173 A bevételek folyamatosan növekedtek, a három év alatt megduplázódtak. A bevételek tervezésének időpontjában az elnyert pályázati összegek, a rendkívüli események (árvíz, menekültügy stb.) miatt meghirdetett gyűjtések eredménye még nem volt ismert, ezért a vizsgált időszakban a tényleges bevételek meghaladták a tervezettet. Az állami normatív támogatást 1997. évben a törvényváltozás miatt szükséges új működési engedélyek és ez alapján köthető támogatási szerződések összegeinek és időpontjának bizonytalansága miatt óvatosságból a ténylegesen elérthez képest 50%-kal alátervezték. Az adományokat előre pontosan tervezni nem lehetett, ezért az elmúlt évek átlagával számoltak. Ha valamilyen előre nem látott eseményre indítottak gyűjtést, az adományok ugrásszerűen megnőttek. Pl. 1998. évben a tervezett adomány ötszöröse folyt be.

A befolyt adományok a bevételen belül abszolút értékben és arányaiban is jelentős értéket képviseltek és folyamatosan növekedtek. 1997. évben 67.655 E Ft 13%-a bevételnek, 1998. évben 201.941 E Ft és a bevétel 25%-a, 1999. évben már a bevétel 30%-a és 378.162 E Ft-ra növekedett. A rendkívüli bevételeket az adományokhoz hasonlóan pontosan tervezni nem lehetett. Nem volt tervezhető az összes bevétel 2%-át kitevő - Menekültügyi és Migrációs Hivataltól - hazatelepülő bosnyák menekültek segélyezésére átvett összeg. Ezt a pénzbeni segélyeknél és a vásárolt élelmiszereknél használták fel. Az állami feladatok ellátásáért befolyt bevételek abszolút értékben a három év alatt növekedtek, de az összes bevételen belüli arányuk csökkent az alábbiak szerint (M Ft): Év Állami feladatok* Összes % ellátásáért befolyt bevétel bevétel 2:3 1 2 3 4 1997. 319 508 63 1998. 408 821 50 1999. 617 1.265 49 * Állami feladatok ellátásáért befolyt bevételek az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozást, normatív állami támogatást, a költségvetési támogatást, az önkormányzati támogatásokat és a pályázati támogatásokat tartalmazzák. Az átvállalt feladatok állami támogatásának aránya csökkent. Az állami támogatások között a legjelentősebb a költségvetési törvényben társadalmi szervezetek támogatása címén biztosított költségvetési támogatás 1997. évben 125.000 E Ft, az összes bevétel 25%-a, 1998. évben 150.000 E Ft, az összes bevétel 18%-a, 1999. évben 170.000 E Ft, az összes bevételnek már csak 13%-a. Hasonló nagyságrendet képvisel a normatív állami támogatás 1997. évben 114.023 E Ft (22%), 1998. évben 139.427 E Ft (17%), 1999. évben 168.241 E Ft (13%). Önkormányzati támogatás, amely a Fővárosi Önkormányzat kiegészítő támogatásából és a helyi önkormányzatokkal kötött ellátási szerződésekből származott, 1997. évben 52.614 E Ft (10%). 1998. évben 68.351 E Ft (8%) és 1999. évben 86.583 E Ft (7%). Támogatási bevétel származott még az elnyert pályázatokból 1997. évben 13.862 E Ft (3%), 1998. évben 30.107 E Ft (4%) és 1999. évben 165.643 E Ft (13%) volt.

Kamat- és árfolyamnyereségből az összes bevétel 5-7%-a származott. A kiadásokon belül a bér- és járulékai nem érik el az összes költség és ráfordítás felét. 1997. évben 35%, 1998. évben 33% és 1999. évben 30% volt. A gépjármű költségek és közüzemi díjak hasonlóan alakultak a kiadás 7-12%-át képviselik. Az egyéb működési költségek (élelmiszer, posta, felújítás stb.) a kiadás 13-23%-át teszik ki. A Szeretetszolgálat mint önálló jogi személy, céljai eléréséhez valamennyi szervezeti egységét az elvállalt feladatok komplex ellátására képes mozgósítani. Szervezetten működik, az adományokat összegyűjti, raktározza és innen a szükségletnek megfelelően osztja szét, erőforrásait koncentrálja, így a feladatait kisebb ráfordítással igyekszik ellátni. Kevés alkalmazotti létszámmal dolgozik, a feladat jelentős részét önkéntesekkel látja el. Az állami támogatások évrőlévre csökkenő mértéke miatt a hiányzó forrásokat adományokból igyekszik kiegészíteni. Az állami költségvetési támogatást a régióinak továbbadva ösztönző belső finanszírozási rendszert épített ki. A költségvetési támogatást a Szeretetszolgálat a régiónak 1999-ig normatív módon osztotta el, a területi titkár és a könyvelő bére, járulékai, a csoportok száma és a lakosok számától függően. Az 1999. évtől a meglévő rendszert továbbfejlesztették, és egy új százalékos teljesítményektől függő, a megvalósult bevételek alapján ösztönző belső támogatási rendszerrel egészítették ki. A területi szervezet az előző évi tényleges pénzbevételeinek bizonyos köre (belföldi pénzadományok, állami normatíva, Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozás, önkormányzati támogatás) után a bevétel százalékában meghatározott kiegészítő támogatást kapott. A költségvetési támogatás továbbadásánál a helyi szervezeteket a bevételi források felkutatására, növelésére ösztönözték, ez tükröződik a Budapesti Központnál. A bevételi források növekedése miatt az állami költségvetési támogatás leosztott része 1999. évben az előző éveknél több mint a négyszeresére nőtt (1997. évben 3.622 E Ft, 1998. évben 5.433 E Ft és 1999. évben 21.076 E Ft). A Szeretetszolgálat céljai a meglévő intézmények üzemeltetésének biztosítása, fejlesztése, illetve új programok működtetése. Ilyen volt Budapesten a Szatmár utcai komplex intézmény beruházása (Betegápoló Otthon, játszótér, családos otthon), a TBC program működtetése, a raktározási feladatok számítógépes megoldása. Az elmúlt években az országosan indított programok (gyermekétkeztetés, az árvízi-belvízi segítő program) egy része átcsúszott egyik évről a másikra. Ennek oka, hogy csak annyit tudtak ráfordítani, amennyi adomány a célra befolyt, illetve célzott adomány a program elindítását lehetővé tette.

Vannak olyan helyi programok, melyeknek indulását önkormányzati vagy minisztériumi támogatás tette lehetővé. A támogatás megszűnésével hosszabb távon a programot kénytelenek megszüntetni, mert az csupán önkéntes munkával vagy adományokkal már nem működtethető. Ilyen programjuk (Mentőszolgálat, értelmi fogyatékos gyermekek napközi otthona, Hospice szolgálat, mozgássérültek szállítása, ingyenkonyha, gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, rokkant-kocsi szervizszolgálat). A költségvetésből célhoz kötötten juttatott támogatások igénybevételét és felhasználását a Budapesti Központnál az elemzésre kijelölt 11 hajléktalan intézménynél tételesen vizsgáltuk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - Szoc.t. határozza meg a hajléktalanság fogalmát és a hajléktalan emberek részére fenntartott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, ennek megszervezése az önkormányzatok feladata (Szoc.t. 86-88. ) és ehhez az állam Szoc.t. 125-126.-a szerint a fenntartott szociális intézmények működtetéséhez normatív állami támogatással hozzájárul. A normatív állami hozzájárulás intézmény típusonként és évenként a költségvetési törvény szerint változó mértékű. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala a Szeretetszolgálat Budapesti Központjával minden évben intézményenként szerződést köt normatív állami hozzájárulás folyósítására szociális közfeladat ellátásához. A normatív állami hozzájárulás finanszírozása a tervezett ellátotti létszám alapján történik. Az intézmény a tényleges feladat-mutatók szerint köteles elszámolni az igénybe vett állami hozzájárulással, de a finanszírozás maximum a működési engedélyben meghatározott létszámig illeti meg. A Budapesti Központ a megállapított és a ténylegesen felhasznált normatív hozzájárulásról (Közigazgatási Hivatal által rendszeresített nyomtatványon) a gondozási napok alakulásáról, a bevételek és kiadások alakulásáról pénzügyi kimutatás, illetve könyvelési gyűjtő-kivonat segítségével a szerződésben foglalt határidőig - január 31-ig - minden esetben elszámolt, és az átutalt többlet-hozzájárulást visszafizette. A működésben gondot okozott, hogy a Szeretetszolgálat egy esetben a Közigazgatási Hivatallal kötött szerződés szerint járó normatívát késve, külön levelezés alapján kapta meg. A Közigazgatási Hivatal az 1999. évre a szerződés szerint járó normatívát a nappali ellátás jogcímen 2.033.088 Ft-tal, az átmeneti ellátás jogcímen 337.114 Ft-tal, összesen 2.370.202 Ft-tal kevesebb összegben finanszírozta meg, melyet 2000. márciusban megtérítették. A feladatellátás folytonosságát nehezíti, hogy a nem állami szociális intézményeknek szociális közfeladat ellátásért szerződés alapján járó normatív állami hozzájárulás folyósítása és felhasználása esetén a vonatkozó kormányrendeletek (161/1996. (XI.7.), illetve 188/1999.

(XII.16.) Korm. rendelet) egyoldalúan csak a feladatot ellátóra tartalmaznak szankciót, míg a szerződéstől eltérő késedelmes, illetve elmulasztott finanszírozást nem említik. A Budapest Főváros Önkormányzata 1998. évtől a normatív finanszírozást a személyes gondoskodás keretébe tartozó hajléktalan ellátásnál a 258 fő részére biztosított állami normatívát 30%-kal kiegészítette, erről közszolgálati szerződést kötött. A szerződés szerint a feladat teljesítéséről az intézmény szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készített a tárgyévet követő június 30-ig. Közszolgáltatási szerződést kötöttek 1999. évtől a Szociális Információs Iroda működtetése, a mobil háziorvosi rendelő és mobil szűrőállomás működtetésének és a karitatív adománygyűjtő feladatok üzemeltetési költségeinek támogatására, az elszámolás a fentiek alapján történt. A Fővárosi kerületi önkormányzatok a hatáskörükbe tartozó személyek ellátására vonatkozóan Szoc.t. 120-122. -a alapján a személyes gondoskodás ellátására ellátási szerződést kötöttek. Ilyen szerződést kötött a XI. ker. Önkormányzat 2 M Ft értékben a hajléktalanok átmeneti elhelyezésére a VI. ker. Önkormányzat nappali melegedő üzemeltetés támogatására 1997. és 1998. évben 1 M Ft értékben, 1999. évben 1,3 M Ft értékben. A szerződés szerint a Budapesti Központ minden év december 31-ig beszámolóban tájékoztatja a megbízót a feladatok ellátásáról. A VII. ker. Önkormányzattal 1996. dec. 31-én határozatlan időre szóló ellátási szerződést kötött a Budapesti Központtal arra, hogy a VII. kerületben a szociálisan rászoruló embereknek fürdési, mosási lehetőséget biztosít, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyászati segédeszközökkel segíti adományból a rászorulókat. Biztosítja a hajléktalanok tisztálkodási lehetőségeit, elhelyezését szálláson, ezért az önkormányzat minden évben a költségvetési rendeletében meghatározott összeget fizet. Az önkormányzat 1997. évben 1 M Ft, 1998. évben nem nyújtott támogatást, 1999. évben 250 E Ft-ot fizetett. A természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződés keretében biztosította, az 1975. évi II. tv. 16. A/ (3) bekezdés és az azt módosító 1997. évi LXXXIII. tv. II. fejezete szerint. Új finanszírozási szerződést az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozás részletes szabályairól szóló 43/1999. évi (III.3.) Korm. rendelet alapján kötötték meg. A Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi és Sport Bizottsága és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapesti Központja 1999. november 12-én megállapodást kötött a hajléktalan betegek háziorvosi ellátására heti 80 órában. A tevékenység finanszírozását a Budapesti és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül a Szeretetszolgálatnak biztosítja.

A pályázatokat a Budapesti Központnál vizsgáltuk. Számvitelében költséghelyhez kapcsolódóan, annak alábontásával a pályázat költségeit elkülönítetten kimutatták. Az elemzésbe bevont 11 hajléktalan intézménynél 1997. évben 9.832 E Ft, 1998. évben 12.015 E Ft és 1999. évben 7.208 E Ft pályázati támogatást kaptak (2. sz. melléklet). A pályázatokról a Budapesti Központ a pályázati feltételeknek megfelelően számolt el. A pályáztató az elszámolással kapcsolatban észrevételt nem tett. A támogatások nagy része a Népjóléti, illetve Szociális és Családügyi Minisztériumtól származott, ezt átalakításra, eszközbeszerzésre, gyógyszerre, kötszerre és étkezés kiegészítésére is kapták. 1997. évben 9.280 E Ft értékben, 1998. évben 10.915 E Ft értékben és 1999. évben 5.708 E Ft értékben. A pályázatok szabályos pályázati adatlap kitöltésével, szöveges indoklással és költségvetés tervezet benyújtásával készültek, ami tartalmazta az elvégzendő feladatokat és a várható költségek részletezését értékben, és ebből a vállalt saját forrást. Az elnyert pályázatok után megkötött támogatási szerződések tartalmazták a támogatás feltételeit, elszámolását, a támogatást nyújtó ellenőrzését. Az elszámolás a minisztérium által kialakított "Elszámolási adatlap"-on történt, amely tartalmazta a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolásokat (a megvalósítás forrásait és azok összetételét, a költségeket, határidőket). Az elszámoláshoz a támogatott összeg felhasználásról összesített, cégszerűen hitelesített tételes kimutatást kértek. A Fővárosi Önkormányzat a Nappali melegedők működtetését támogatta, a pályáztatás és szerződéskötés után a felhasználásról szöveges és részletes pénzügyi beszámoló készült. Egyéb pályázatokat is vizsgáltunk. A Soros Alapítványtól a Budapesti Központ a Szatmár utcai új játszótér kialakításhoz elnyert 1998. évben 4 M Ft-ot, és a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítványtól a tanulókorú fiatalok életesély növelő képzési programhoz 1998. évbe 5,3 M Ft támogatást. Az elszámolás szabályosan az előzőekhez hasonlón történt. A III. kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat a Munkaerőpiaci Alaptól (korábbi nevén: Szolidaritási Alap) modellszerű Házigondozó Szolgálat kialakítására 1997. évben elnyert 400.000 Ft-ot. A pályáztatás, támogatás, szerződéskötés az előzőek szerint történt, de a pénzügyi elszámoláshoz a számlákat is csatolták. A külföldről kapott pályázati összegekről is elszámoltak.