MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK TANÚVÉDELEM A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TANÚVÉDELMI PROGRAMRA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: KONZULENS: BOBÁL ALEXANDRA DR. RÓTH ERIKA J-502 EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2014.

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE AND CORRECTIONAL LAW WITNESS PROTECTION IN THE HUNGARIAN CRIMINAL PROCEDURE, WITH SPECIAL REGARD TO THE WITNESS PROTECTION PROGRAMME THESIS WRITTEN BY: ASSESSED BY: ALEXANDRA BOBÁL ERIKA RÓTH DR. J-502 READER MISKOLC 2014. ~ 2 ~

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 1 1.BEVEZETŐ... 7 2.A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI... 11 2.1.A tanú személyi adatainak zártan kezelése... 13 2.2.A különösen védett tanú... 16 2.3.A tanú személyi védelme... 19 2.4.A Védelmi Programban történő részvétel... 23 3.A 2001. ÉVI LXXXV. TÖRVÉNY, A MAGYAR TANÚVÉDELMI PROGRAM... 33 3.1.Az egyes óvintézkedések... 37 3.1.1.Lakóhely, tartózkodási hely megváltozatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása... 38 3.1.2.Nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása... 40 3.1.3.Névváltoztatás... 42 3.1.4.Személyazonosság megváltoztatása... 43 3.1.5.Nemzetközi együttműködésben való részvétel... 48 4.TANÚVÉDELEM A GYAKORLATBAN... 55 4.1.Az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb szükséges intézkedések... 55 4.2.T.Ü.K.... 57 4.3.Főbb bűncselekmények ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell:... 59 4.4.Mai helyzet Magyarországon... 60 4.5.A jelenlegi gyakorlat a védett tanúk vonatkozásában... 61 4.6.Tanúvédelem a valóságban... 62 5.ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK... 69 FELHASZNÁLT IRODALOM:... 75 JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE:... 78 EGYÉB FORRÁSOK:... 81 JOGESETEK:... 84 ~ 3 ~

ELŐSZÓ 2014-ben egyre erőteljesebben tapasztalhatjuk, hogy az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan és jelentősen nő. Ez sajnos nem ok nélkül történik, ugyanis a XXI. században a szervezett bűnözés és a terrorizmus, nem csak a szó átvitt, de a szó szoros értelmében sem ismer határokat. Dolgozatomban a tanúvédelemmel, elsősorban a Védelmi Program keretében megvalósuló tanúvédelemmel foglalkozom, mivel egyre meghatározóbb szerepet tölt be a harctéren, amelyen a bűnözés ellen folyik a küzdelem. A tanúvédelem, mint kutatási terület, sokrétű, igen átfogó 1 témakör. A híradásokban is egyre többször találkozhatunk vele, azonban nem biztos, hogy mindannyian tudjuk, mit is jelent ez valójában. 2 A magyar jogirodalomban több munka is született, ami a tanúk védelmének kérdésével foglalkozik, azonban kissé átláthatatlannak tartom a tanúvédelmi formákat, hiszen eltérő szabályok vonatkoznak a tanúra a Büntetőeljárási törvény 3, a Polgári Perrendtartás 4, a Szabálysértési törvény 5, valamint a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 6 hatálya alatt. Talán régi közhely, hogy a tanúvédelem bonyolult, drága és nem kellőképpen hatékony. 7 Ennek ellenére nem véletlen, hogy a jogalkotás is sokat foglalkozik a büntetőeljárás ezen részével, hiszen a tanúvédelem kiemelkedően fontos a büntetőeljárás sikere érdekében. A dolgozat témája a tanúvédelem bemutatása az elemző módszer segítségével, a vonatkozó törvényi szabályozás és annak a vizsgálata, hogy mely eszközök állnak rendelkezésre hazánkban, milyen óvintézkedésekre van lehetőség és hogyan történik a tanúvédelmi feladatok végrehajtása. 1 Dr. Csányi Csaba: A tanúvédelem és a szervezett bűnözés összefüggései és a szervezett bűnözés egyes eszközei. Doktori értekezés, Pécs, 2010. 7.o.; http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/file/archiv2/csanyi/csanyi_ertekezes_nyilv.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. 2 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 7.o. 3 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.) 4 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban: Pp.) 5 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 6 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 7 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. ~ 4 ~

A dolgozatomban igyekeztem feldolgozni a normatív szabályozást, a kapcsolódó elméleti munkákat, valamint a kialakult gyakorlatot. Ennek megfelelően a tanúvédelem jelentőségével kezdem a téma bemutatását. Ezt követően a rendelkezésre álló eszközöket részletezem, különösképpen a nevesített védelmi eszközökre, tehát a tanú személyi adatainak zártan kezelésére, a különösen védett tanúra, a személyi védelemre, valamint a Védelmi Programban történő részvételre. Ezen eszközök ismertetését követően eljutunk a 2001. évi LXXXV. törvényhez, mely jelentősen kihat az igazságszolgáltatási szervek napjainkban végzett tevékenységére. Itt a magyar Tanúvédelmi Programmal és az ebben való részvétellel foglalkozom, továbbá felsorolom azokat az óvintézkedéseket, amelyek rendelkezésre állnak. Dolgozatom záró részében betekintést nyújtok a védett tanúk vonatkozásában a jelenlegi gyakorlatba, az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb intézkedésekbe, amellett a titkos ügykezelésbe, a főbb bűncselekményekbe, ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell, továbbá a jelenlegi gyakorlatba a védett tanúk vonatkozásában. Végül pedig a dolgozat eredményeit összegzem, felhívva a figyelmet a problémamegoldás lehetőségére, valamint a fejlesztés irányára és kifejtem szubjektív véleményemet ezzel kapcsolatban. Dolgozatommal, a normatív szabályokon, a bíróságok adatkezelésén, illetve főként a nyomozócsoportok által végzett kézzel fogható operatív tevékenységek, valamint egyes konkrét ügyek bemutatásán keresztül, szeretném felhívni a figyelmet a tanúvédelem terrorizmus és szervezett bűnözés elleni sokrétű és ma már nélkülözhetetlen munkájának jelentőségére és hatékonyságára. ~ 5 ~

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szakdolgozatom napi aktualitásnak és gyakorlatnak megfelelő elkészítéséhez sok segítséget kaptam a Készenléti Rendőrségnél a Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályon a VI. Bűnüldözési Osztálytól, valamint a Tanúvédelmi Szolgálatnál a Védelemszervező és Információs Osztálytól. Ezúton szeretném megköszönni azt a jelentős szakmai segítséget a két szerv osztályvezetőjének, Ignácz Istvánnak és Ihász Gábornak, amit a szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtottak. Az ő segítségük nélkül a jogi szabályozás gyakorlati megvalósítását nem tudtam volna ennyire részletesen szemléltetni. Továbbá szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Róth Erika Tanárnőnek is, a szakdolgozatom elkészítése, és az ahhoz szükséges adatok felkutatása során tanúsított segítségnyújtásáért, jó tanácsaiért, lelkiismeretes munkájáért. ~ 6 ~

1. BEVEZETŐ Már Werbőczy István 1514-es Tripartituma is rögzítette a tanú megfélemlítéstől mentes vallomásának jelentőségét: Először (mondám) megkívántató a szabadság, hogy mindenik tanú szabadon és félelem nélkül önként és nem erőszakos kényszer alatt, hanem csupán törvényes megkérdezésre tegyen bizonyságot a valóságra nézve, nehogy az igazság a fegyver között, elnémulni lássék. 8 Az 1896. évi XXX.III. törvénycikk a Bűnvádi perrendtartásról már konkrétabb szabályokat fogalmazott meg a tanúvallomást illetően, azonban ezt követően sem az 1951. évi III. törvény, sem az 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról 9 (a továbbiakban: régi Be.) nem foglalkozott kifejezetten tanúvédelmi rendelkezésekkel. A tanúk védelme iránti igény főként az utóbbi két évtizedben vált nélkülözhetetlenné. 10 Ma 2014-et írunk egy olyan határok nélküli Európában, ahol sajnos nem csak az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása adott, de a nemzetközi szervezett bűnözés is nagyobb teret kap. Folyamatosan nő a szervezett bűnözés, valamint a családon belül elkövetett erőszakok mértéke, emellett megjelent a terrorizmus is. 11 A bűnözés erőteljesen fejlődik, napjainkban a bűncselekményeket már bonyolultabb és precízebb módszerekkel követik el, ezért a veszély egyre jelentősebb. Ezzel szemben azonban az utóbbi években, hazánkban megrendült az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, valamint az azzal való együttműködésre hajlandóság. 12 A joggyakorlatban problémaként jelentkezett a tanúk védelme, ugyanis a bírók jelezték, hogy a megfenyegetett, illetve bántalmazott tanúk vallomásának hiánya válságot idézhet elő az igazságszolgáltatásban. 13 8 Werbőczy István: Tripartitum, 27. cím, 3. ; http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/trip_hung.htm, letöltés ideje: 2012.04.12. 9 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: régi Be.) 10 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 9.o. 11 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 8.o. 12 Dr. Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. PhD értekezés, Miskolc, 2010. 340.o.; http://193.6.1.94:9080/jetspeed/documents/document_5717_section_1544.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12., Erről részletesebben: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 31.o. 13 Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban, Complex Kiadó, Budapest, 2009. 104.o. ~ 7 ~

A tanúvallomás a legrégebbi bizonyítási eszköz 14, azonban mivel embertől származik, a tanúk megfélemlítése az igazságszolgáltatás megbénításának kialakult módszerévé vált. 15 Az emberek ugyanis könnyedén megfenyegethetőek, vagy megvásárolhatóak, emellett a tanúra egy erőteljes nyomás nehezedik, a tanúzási kötelezettség, aminek megtagadása szankciót von maga után. Számos esetben a tanú inkább vállalja a felelősségre vonást, mintsem, a saját, illetve a hozzátartozói élete, testi épsége, vagyonbiztonsága állandó veszélynek legyen kitéve. 16 A szervezett bűnözés és a terrorizmus térhódításából adódó jelentős biztonsági deficit felszámolása érdekében a nyomozóirodáknak mind szakértelemben, mind technikai fejlettségben utol kell érniük a napjainkban nagymértékben kifinomult bűnözést. Az állam igénye, hogy a tanú vallomást tegyen. Ennek kapcsán egyre fontosabb a tanúvédelem európai szinten történő rendezése. A korábbi büntetőeljárási jogi szabályok szinte csak a tanúvallomás tételére való kötelezést rögzítették, azonban mellőzték a személyi biztonságát segítő különleges szabályokat. Nem mindegy viszont, hogy milyen társadalmi és jogi környezetben teszi meg vallomását, mennyire működik és működhet közre aktívan az igazság kiderítésében. 17 Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi tanúskodnánk-e és ezzel kockáztatnánk-e a saját, vagy hozzátartozóink életét, testi épségét, egy olyan ügyért, amibe nem önszántunkból kerültünk bele és nem fűződik hozzá különösebb érdekünk. Ki kell fejezni azt, hogy a segítségre szorulókkal szemben a társadalom és az állam szolidáris. A tanúvédelem kettős célt szolgál: a vallomás megfélemlítés nélküli környezetben történő megtételét, valamint a tanú életének és testi épségének védelmét, ha a korábbi nem lehetséges. 18 Emellett egyre hangsúlyosabbak lettek a büntetőügyekben eljáró védőket megillető egyes jogosultságok ellentmondásai is. 19 Ennek oka, hogy korábban az eljárási szabályok általános jelenléti jogot biztosítottak számukra a tanúk kihallgatása során, tekintet nélkül arra, hogy a nyomozás még tartott. 20 14 Bócz Endre: A tanúvédelemről. Kriminológiai Közlemények. 54. szám. Budapest, 1996. 111.o. 15 Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 250.o. 16 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 9.o. 17 Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 268.o. 18 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 23.o. 19 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. 20 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. ~ 8 ~

A kihallgatáson jelen lehettek, ahol kérdések feltevését indítványozhatták. A hatályos szabályozás szerint a tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. 21 A tanú védelme érdekében az adatai, esetleg a személye is ismeretlen marad, de a védelemnek az a joga, hogy kérdést tegyen fel, vagy intéztethessen a vád tanúihoz a fair eljárás szabályai alapján megmarad, azonban ez által a közvetlenség elve is sérül. 22 A klasszikus eljárási alapelvek és a tanú védelme iránti igénye között is érdekellentét áll fenn. 23 A hazai tanúvédelem hiányosságai leginkább nem a jogi szabályozásban keresendőek, hanem a gyakorlatának kiforratlanságában, mivel nálunk nincsenek olyan hagyományai a tanúvédelemnek, mint például Olaszországban, Németországban, vagy az Egyesült Államokban. 24 Vannak olyan egyéb területei is a tanúvédelemnek, amelyek sokat javíthatnak a tanú biztonságérzetén 25, ezáltal a befolyástól mentes vallomástételén. Angliában a tanúk a bírósági épületekben külön helyiségekben várakozhatnak 26 a kihallgatásukra, illetve közelíthetik azt meg, mint az ellentétes érdekű fél és annak védelme. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy a tanút a bíróságon érte a fenyegetés, amíg a tárgyalásra várakozott, ezt követően azonban a tanútól nem lehet érdemleges vallomást várni. 27 Az egyes államok jogrendszereinek és a területükön jelen lévő szervezett bűnözés természetének és kiterjedésének eltérő volta ellenére az általuk alkalmazott alapvető tanúvédelmi eszközök nagymértékben hasonlatosak. 28 Kétségtelen azonban az is, hogy az egyes jogintézményekre vonatkozó részletszabályok országról országra változnak. 29 21 Be. 85. (4) bekezdése 22 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 166-167.o. 23 Dr. Róth Erika: Hogyan és kitől védjük a tanút?, Kriminológiai Tanulmányok Különkiadás, Budapest, 2001. 113-114.o. 24 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 183.o., 338.o. Erről részletesebben: Bakai Katalin: A tanúvédelem nemzetközi modelljei. In Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdései. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, 2009. 19.o. 25 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. 26 Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 27 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 28 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. 29 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. ~ 9 ~

A tanúvédelem jelentősége megkérdőjelezhetetlen a vallomások bizonyításban betöltött nélkülözhetetlen és nem elhanyagolható a már meglévő intézményrendszer hatékonyságának, működésének és gyakorlati problémáinak feltérképezése sem. 30 Tekintettel arra, hogy a bizonyítékok nagy része többnyire tanúvallomásokból származik, ez az egyik legfontosabb és leggyakoribb bizonyítékforrás. 31 Véleményem szerint a tanúvédelem kapcsán nem csupán a megfelelő jogi szabályozás a feladat az egyes államok számára, hanem szükséges a megfelelő műszaki és pénzügyi feltételek biztosítása, valamint az eljáró hatóságok tagjainak a tanúvédelemmel kapcsolatos megfelelő képzése. 30 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o., Erről részletesebben: Liziczay Sándor: A tanúvallomás, mint okirati bizonyíték a magyar büntetőeljárási jogban. Magyar Jog, 2001/6. sz., 321.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. 31 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 340.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. ~ 10 ~

2. A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI Hazánkban a tanúvédelem eszköztárának viszonylag széles választéka áll az eljáró hatóságok rendelkezésére. 32 - A tanú életének és testi épségének, vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és azt megfélemlítés nélkül tegye meg 33, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a tanút védelemben lehet részesíteni. 34 A törvény a tanú védelmének szabályait nevesített és nem nevesített eszközök útján határozza meg a következők szerint. Nevesített védelem: - a tanú személyi adatainak zártan kezelése 35 - különösen védett tanúvá nyilvánítás 36 - a tanú személyi védelme 37 - Védelmi Programba történő felvétel 38 A tanú védelmét szolgáló további rendelkezések: - a szembesítést a tanú védelme érdekében mellőzni lehet 39 - a felismerésre bemutatást úgy kell végrehajtani, hogy annak során a tanú ne legyen felismerhető, vagy észlelhető 40 - írásbeli vallomás tételének a lehetősége 41-14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának a lehetősége 42 Ebben az esetben a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet. 32 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 338.o. Erről részletesebben: Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 269.o. 33 Be. 95. 34 Be. 35 Be. 96. 36 Be. 97. 37 Be. 98. 38 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról (a továbbiakban: Tvdt.) 39 Be. 124. (2) bekezdése 40 Be. 122. (5) bekezdése 41 Be. 85. (5) bekezdése 42 Be. 207. (4) bekezdése ~ 11 ~

- a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti, bírói példányán szerepelhet, a további példányokon csak a neve 43 - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható 44 - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető 45 - a tanú érdekében eljáró ügyvéd igénybe vétele és eljárása 46 Anyagi jogi előírások: - a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége 47 A tanúvédelemnek célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást - a hatósági eljárás akadályozásának büntetendősége 48 A tanú erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő befolyásolása - a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége 49 Fontos az eszközrendszer megfelelő alkalmazása annak érdekében, hogy az egyes tanúvédelmi eszközöket hatásosan, mégis körültekintően használják az eljáró hatóságok. Csányi Csaba szerint továbbá problémát vet fel, azaz eljárási szakasz, miszerint a tanú vallomásának a súlyát a nyomozóhatóságnak már előzetesen értékelnie kell, azonban ha ezt nem megfelelően teszi, akkor, mivel a bizonyíték súlya nem befolyásolja kellően az ítéletet, a hatóság veszélyhelyzetet teremt a tanú számára, mivel rábírja a programban való részvételre és ezzel felhívja rá az elkövetők figyelmét. 50 A tanúvédelem kezdeményezése, elrendelése során a törvényesség - a bizonyítás - a konspiráció érdekei ütköznek! 51 43 Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Jog- és Államtudományi Kar: A bizonyítás a büntető eljárásban, 2013. évi diasor, 21. dia; http://jak.ppke.hu/uploads/articles/14574/file/bizony%c3%adt%c3%a1s-2013.ppt, letöltés ideje: 2012.04.12. Be. 237. (3) bekezdés, c) pont Be. 244./A. (2) bekezdése Be. 85. (4) bekezdése Be. 242., 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.) 272. Btk.279. 49 Btk.295. 50 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 51 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o. ~ 12 ~

Véleményem szerint a tanú részére a nyomozó hatóság csak megadja a lehetőségét, a törvény által biztosított Tanúvédelmi Programban való részvételre. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy a jelenlegi gyakorlat szempontjából vitatható Tremmel Flórián azon megállapítása, miszerint a hazai szabályozás sajátosságából adódóan a különösen védett, valamint a szervezetten védett (szűkebb értelemben vett) tanúk köre részben fedi egymást, halmazatban is előfordulhatnak, azáltal, hogy az eljárási védelmi funkció alanyai és segítői számára ismeretlen a kihallgatandó tanú. 52 Továbbá, hogy az anonim tanú egyszerre lehet programozottan és különösen védett. 53 Mint azt a Védelemszervező és Információs Osztálytól megtudtam, habár a gyakorlatban már volt példa, a két védelmi forma együttes alkalmazására, a két jogintézmény teljesen különbözik egymástól és más célt szolgálnak. A tanúvédelem eszközei mintegy hierarchikus rendszert alkotnak és látják el a funkciójukat. Mintegy az arányosság elvét követve - amennyiben megfelelő - először a tanú személyi adatainak zártan kezelését kell alkalmazni és csak abban az esetben, ha ez nem lenne elégséges, illetve megfelelő, kerülhet sor a különösen védett tanúvá nyilvánításra, majd ha ez is kevésnek bizonyulna, a tanú személyi védelmére és csak a legvégső esetben alkalmazzák a Tanúvédelmi Programot. 54 2.1. A tanú személyi adatainak zártan kezelése A régi Be. módosítása, az 1994. évi XCII. törvény vezette be a tanú személyi adatainak zárt kezelését. 55 A régi Be. 63. -ának rendelkezéseit az alábbiak szerint módosította: A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben írt személyi adatait - a nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve, zártan 52 Tremmel Flórián: A tanúvédelem hazai körképe, Jura, 2008/1. sz., 147.o.; http://jura.ajk.pte.hu/jura_2008_1.pdf, letöltés ideje: 2012.04.12. Erről részletesebben: Kertész Imre: A még különösebben védett tanú. Belügyi Szemle, 2001/11. sz., 31.o., 34-37.o. 53 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 54 Interjú: Készenléti Rendőrség: Tanúvédelmi Szolgálat: Védelemszervező és Információs Osztály, Budapest, 2013.11.26. 55 1994. évi XCII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról ~ 13 ~

kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt adatait csak a hatóságnak az ügyben eljáró tagja tekintheti meg. 56 A tanú személyi adatainak zárt kezelése hivatalból, valamint a tanú kérelmére rendelhető el. Ellenben a bíróság mérlegeléstől függ, hogy biztosítja-e a jogosult számára. Továbbá a zárt adatkezelés nem foglalja magában a tanú nevének anonimitását. Ezt követően az 1998. évi LXXXVIII. törvény. 8. -a módosította, miszerint: A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben felsorolt személyi adatait - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság tekintheti meg. Az elkülönített, zártan kezelt iratról az iratok között olyan másolatot kell elhelyezni, amely a tanú zártan kezelt adatait nem tartalmazza. Ekkor már a törvényalkotó azt is rögzítette, hogy kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. 57 Az 1998. évi XIX. tv. beiktatta a tanú érdekében eljáró ügyvéd fogalmát és így lehetővé tette, hogy a kérelmére a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Az Alkotmánybíróság azonban a Be. 96. (1) bekezdését 2010-ben megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság értékelése szerint a tanúzási, illetve megjelenési kötelezettség alól egyébként nem mentesülő személynek (aki kívülálló, vagy bűncselekmény sértettje), a tanúvédelmi rendszeren belül érvényesülő információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy az adatok zárt kezelését kérje. Ezzel szemben nincs olyan alkotmányos indok, vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget- a kérelmet megtagadhassa. 58 Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 5. -a némileg megváltoztatva a megsemmisített 56 1994. évi XCII. tv. 3. (5) bekezdése 57 1998. évi LXXXVIII. törvény a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról 8. 58 Századvég Alapítvány: Elemzés a 2010-es kormányváltást követő egyes AB döntések sorsáról, 2-3.o.; http://szazadveg.hu/ld/q5u3n3h0k6o6p9x0c2o2_abdontesek.pdf, letöltés ideje: 2012.02.23. ~ 14 ~

rendelkezéseket- újra megállapította a Be. 96. -ának (1) bekezdését. E szerint a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. Ha az e törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság a tanú egyes a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi. 59 Az utolsó mondatot a 166/2011. (XII. 20.) AB határozat megsemmisítette. 60 Amennyiben elrendelték a tanú adatainak zárt kezelését, a megismerésre jogosultaknak biztosítani kell, hogy ezek az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé. 61 A tanú személyazonosságának megállapítása az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével történik. 62 Mivel a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyvről az arra jogosultaknak másolat adható, gondoskodni kell róla, hogy ez a tanú adatait ne tartalmazza. A tanúnak személyesen kell a nyomozási cselekményen, vagy a kihallgatáson megjelennie. Emiatt azonban fennáll a veszély, hogy felismerik őt, annak ellenére is, ha a nevét, személyi adatait esetleg nem ismerik. Ennek kiküszöbölésének az egyik eszköze a nyomozás során a védő, valamint a terhelt jelenléti jogának a korlátozása. A nyomozási cselekményekről való értesítés is mellőzhető, amennyiben ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a sértett, és a védő előtt ismertté válnának. 63 Ezen intézkedések is az adott védelmi formától függenek. A Tanúvédelmi Programnál nyilvánvaló, hogy a tanú személye, valamint az adatai ismertté válnak. Talán felvetődhet a gondolat, miszerint a tanú személyi adatainak és nevének zártan kezelése esetében nem valósul meg valóban elkülönült adatkezelés. 64 Ezért szükségesnek tűnne, hogy az adatokat tartalmazó lezárt 65 borítékot külön tárolják az ügyiratoktól. Azonban figyelembe véve, hogy a nyomozati iratok meghatározott 59 Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. 60 Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. 61 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 140.o. 62 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 63 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 96.o. 64 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 65 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 348.o. ~ 15 ~

példányban készülnek, ez a módszer tekintettel például a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóságok rendszerének a különbözőségére, átláthatatlanságot eredményezne az iratok terén, mivel esetlegesen nem tudna hozzáférni az adott szerv ahhoz az adott irathoz, amelyre szüksége lenne. A modern technikának köszönhetően egyébként már lehetőség van rá, hogy ezen iratokat számítógépes rendszerben kezeljék. Ez főként egy zárt célú elektronikus információs rendszerrel, az úgynevezett ROBOTZSARU -val valósul meg, mely egy integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer. 66 Továbbá a mai gyakorlat alapján vitathatónak tartom Tremmel Flórián azon megállapítását, miszerint ahelyett, hogy a hatóság hivatalból figyelmezteti a tanút arra, hogy kérheti az adatai zártan kezelését, ahelyett inkább azt kellene megkérdezni, hogy veszélyben érzi-e magát. 67 Csak a veszélyhelyzet esetén indokolt a tanúvédelemnek ez a módja. 68 Az én meglátásom szerint a tanút elsősorban biztonsága, másodsorban egyéb a későbbiekben részletezendő okok miatt az eljárás során tájékoztatni és figyelmeztetni kellene abban az esetben is, amikor az eljáró szervnek van tudomása a tanú veszélyeztetettségéről. Ezen megállapításomat teljes mértékben alátámasztja szakdolgozatom Védelmi Programban történő részvétel című részében Kertész Imrétől idézett rész, miszerint ennek elmaradása esetén egyéb jogi következmények merültek fel. Tekintettel például a bűnszervezetek összetettségére, illetve az adott ügy azon részeire, amelyekről a konkrét tanúnak nincs tudomása, véleményem szerint a tanúnak nincs megfelelő rálátása arra, hogy veszély fenyegeti-e. 2.2. A különösen védett tanú A különösen védett tanú intézménye bizonyos szempontból az anonimitásra épül. Ez azt jelenti, hogy a tanút a nyomozás során a nyomozási bíró kihallgatja, és különösen védetté nyilvánítja. 69 A meghallgatáson csak a nyomozási bíró, az ügyész, a tanú 66 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 67 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 144.o. 68 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Györe István: A tanú személyi adatainak zártan kezelésének egyes problémái a magyar büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, 1995/2. sz. 69 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 218.o. ~ 16 ~

érdekében eljáró ügyvéd és szükség esetén tolmács lehet jelen. 70 A kihallgatásról jegyzőkönyv készül, majd a bíróság a tárgyaláson ennek a felolvasásával pótolja a tanúvallomást, így ez lesz a bizonyíték. Ebből következik az a kivételes eset, miszerint az eljáró bíróság bírája nem tud közvetlen kapcsolatba kerülni a tanúval. A hazai szabályozás ezáltal nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) esetjogának azáltal, hogy a védelem a tanúkhoz azonos feltételekkel intézhessen kérdéseket, mint a vád (hiszen az ügyész jelen lehet a különösen védett tanú kihallgatásán, míg a védő és a vádlott nem), és nincs olyan rendelkezés sem, miszerint az elítélés nem alapulhat kizárólag, vagy döntő mértékben anonim tanúk vallomásán. 71 A tanú akkor nyilvánítható különösen védetté a Büntetőeljárási törvény 97. -a szerint, ha: - vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, - a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, - a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert, - személyének felfedése esetén a tanú, vagy hozzátartozója élete, testi épsége, vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. 72 Valamennyi feltételnek együttesen kell fennállnia. Ezek a fogalmi meghatározások viszonylag pontatlanok, ugyanis nem tisztázott a kiemelkedő súlyú bűncselekmény fogalma, továbbá azt, hogy a tanú vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, nem lehet teljes bizonyossággal előre látni, csak feltételezhető. 73 Tekintettel erre, talán sokakban felmerülhet a gondolat, miszerint a tanú személyével kapcsolatos adatoknak, valamint annak, hogy tanúként kívánják meghallgatni, nem feltétlenül kellene ismeretlennek a terhelt előtt, amennyiben az nem ellenérdekű. Ebben az esetben nem indokolt különösen védetté nyilvánítani a tanút. Azonban ez nem lenne helyénvaló, mivel a védelmi formákról már az eljárás elején döntést kell hozni, azonban az ügyben résztvevő személyek pozíciója, miszerint valaki ellenérdekűnek tekinthető-e, az eljárás alatt változhat. 70 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 216.o 71 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 342-343.o. 72 Be. 97. 73 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 180.o., 261.o. ~ 17 ~

Az Európai Emberi Jogi Bíróság több ügyben kifejtette, hogy az anonim tanú intézménye ellentétes a tisztességes eljárás követelményeivel, ha a bírósági ítélet kizárólag, vagy túlnyomórészt olyan tanúk vallomásán alapul, akinek szavahihetőségét a vádlott, illetve a védője az eljárás egyetlen szakaszában sem tehette kétségessé. Az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga által kialakított elvek de facto, kötelező erővel bírnak. 74 A vádlott, valamint a védője számára biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv kivonatáról másolatot kaphassanak az ismertetést követően, vagy amennyiben ez később került az ügy iratai közé, az esetben akkor, amikor az ügyész ezt a vádemelés alapjául szolgáló iratokhoz csatolja. Ez utóbbinál a megismerés lehetőségéről értesíteni kell a védőt és a terheltet. A jegyzőkönyv kivonatából nem derülhet ki a tanú személye, valamint nem tartalmazhatja a vallomás azon adatait, melyek az azonosítását eredményezhetnék. 75 A bírósági tárgyaláson a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv 76 kivonatának felolvasását követően a tanács elnöke írásban kérdéseket tehet fel a különösen védett tanúnak, a vádlott, a védője, valamint az ügyész pedig 77 kérdések feltevését indítványozhatja. 78 - A Be. 290. (3) bekezdése azonban, sem a vádlott, sem a tanú kihallgatásán nem ad lehetőséget arra, hogy a szavahihetőségükről az ügyész, a vádlott és a védő meggyőződhessenek, hisz az - a bírói gyakorlat szerint - nem az ügyre tartozik. A különösen védett tanú újabb kihallgatását a nyomozási bíró végzi. 79 A különösen védett tanú intézményét már egészen korán, az 1998. évi LXXXVIII. törvény bevezette és azóta is létezik ez az intézmény hazánkban. Ennek ellenére manapság számos országban visszalépés történt az anonim tanúk alkalmazásával 74 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika, A büntetőeljárás. KJK-KERSZÖV Kiadó, Bp., 2012. 148.o., Erről részletesebben lásd például: Lüdi kontra Svájc, 1992.06.15. (ügyszám: 12433/86); http://sim.law.uu.nl/sim/caselaw/hof.nsf/233813e697620022c1256864005232b7/33f0773baa3bc266c12 56640004c184b?OpenDocument, letöltés ideje: 2012.02.25. 75 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 185.o. 76 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 189.o., Erről részletesebben: Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 77 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 78 Be. 305. (3) bekezdése 79 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. ~ 18 ~

kapcsolatban. 80 Sok támadás és kritika érte a különösen védett tanú jogintézményét, miszerint sérül a védelem és a közvetlenség elve. 81 2.3. A tanú személyi védelme A személyi védelem a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az intézkedése. 82 Alkalmazására vonatkozóan a Kormányrendelet szabályait kell használni. Különösen indokolt esetben a hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön. 83 A személyi védelem tehát tovább lazítja a tanúvédelem elnevezésben említett tanú fogalmát. A Büntető eljárásjogi törvény 98. -a szerint személyi védelemben akár az eljárást lefolytató hatóságok tagjai, valamint az ő hozzátartozóik is részesíthetők különösen indokolt esetben. 84 Nevezetesen abban az esetben, ha a közreműködésük akadályozása, illetve megtorlása végett személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy elkövethetnek. 85 Hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen a közös háztartáson kívül - élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó - ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is -, valamint kiskorú érintett esetén a szülő - ideértve az örökbefogadót, vagy nevelőszülőt is - és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy. 86 80 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o., Erről részletesebben lásd például Hollandia, Dánia esetét, ahol ellentétesnek találták az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyében foglalt fair eljáráshoz való joggal 81 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 145.o. 82 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól (a továbbiakban: Kormányrendelet), 1. (4) bekezdése 83 Be. 98. (1) bekezdése 84 Be. 98. 85 A személyi védelem részletes szabályait a Kormányrendelet tartalmazza, Erről részletesebben: Herke Csongor: Büntető eljárásjog. Jogi szakvizsga segédkönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2003. 71 73.o., Tóth Mihály szerkesztésében: Büntető eljárásjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2003. 129 131.o. 86 Tvdt. 1. (10) bekezdése ~ 19 ~

A Be. Kommentár alapján a védelemben részesítésre, csak olyan különösen indokolt esetben kerülhet sor 87, mint például: - az érintett személy megfenyegetése; - az érintett személy zsarolása; - az érintett személy zaklatása; - az érintett személy élete, testi épsége ellen megkísérelt, vagy előkészületi szakaszba került bűncselekmény. 88 Legtöbbször akkor van szükség a személyi védelem alkalmazására, amikor az érintettek kapcsolatba kerülnek korábbi életükkel, legyen szó a programba kerülésre okot adó bírósági tárgyalásról, vagy olyan esetről, amikor például hivatalos eljárás miatt kell adott közigazgatási, vagy polgárjogi aktusnál jelen lenniük. 89 Továbbá a Tanúvédelmi Programba való bekerülést megelőzően, az ahhoz szükséges megállapodás megkötése előtt is elrendelhető a tanú személyi védelme, úgynevezett sürgősségi intézkedésként. Ebben az esetben konspiráltan és lehetőleg az érintett környezetének tudta és kontrollja nélkül [...] távoli, nem túl forgalmas helyen (csendes panziókban, nyaralókban, esetleg rendőrségi, rendvédelmi objektumokban stb.) 90 várják ki az engedélyező döntést a megállapodás megkötéséről. Amennyiben nem kerül sor a megkötésére, valamint nem állnak fenn a személyi védelem feltételei sem, haladéktalanul meg kell szüntetni a sürgősségi intézkedéseket. Azonban a Kormányrendelet szerint kell eljárni, amennyiben fennállnak a személyi védelem feltételei. 91 A személyi védelem elrendelését a büntetőeljárás tartalma alatt az a nyomozó szerv, ügyész, vagy bíróság kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik. 92 A személyi védelmet az azt elrendelő szerv a reá irányadó jogszabályok keretei között látja el, de különösen indokolt esetben a védelmet ellátó szerv a védelem ellátására jogosult más szerv közreműködését is igénybe veheti. 93 87 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 192.o. 88 Jakucs Tamás (szerk.): Kommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez, Be. 292. - ához, Complex CD-Jogtár, 2012.04.12. 89 Tóth Márton Zoltán: Tanúvédelem módja, a védelmi program. Rendészeti Szemle, 2008/2. sz., 70.o. 90 Papp András: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései. Kard és Toll, 2006/2. sz., 137.o. 91 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 92 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 221.o. ~ 20 ~

A személyi védelem indokoltságát, illetve fenntartását az elrendeléstől számított hat hónap elteltével felülvizsgálja az elrendelésre jogosult szerv. 94 A személyi védelem foganatosítása, biztosítása többnyire az eljáró nyomozó hatóság feladata és főleg rendészeti tevékenységen alapul. A személyi védelmi rendszer hiányossága, hogy nem biztosítja kellően a védett személy vagyonát, vagyontárgyait. 95 Problémaként jelentkezik azonban, akkor ha a Tanúvédelmi Szolgálat munkatársa szorul tanúvédelemre 96, ugyanis a személyi védelmet ebben az esetben az elrendelő hatóságnak kell biztosítania. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy Csányi Csaba azon javaslata, miszerint: Ezt ki lehetne küszöbölni, ha a Szolgálat munkatársát a Szolgálat védhetné 97, megvalósul a mai gyakorlatban, mivel semmi nem zárja ki, hogy a védelemre ilyen módon kerüljön sor. 98 Abban az esetben, ha a munkája során az élete, vagy a testi épsége veszélybe kerül, a Szolgálat munkatársát biztonságba lehetne, illetve kellene helyezni. Erre azonban információim szerint nem volt még példa Magyarországon. 99 2000. január 1-től a 34/1999. (II.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozta a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjainak a fizikai védelmét, majd ezt követően a 2002. évi I. törvény módosította a Büntetőeljárási Törvényt. 100 A Kormányrendelet 12. (1) bekezdése értelmében a személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak [Rtv. 69. (6) bekezdés] vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki. 101 93 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 222.o. 94 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 224.o. 95 Tilk Ferenc: A tanúvédelem mint új jogintézmény Magyarországon. Belügyi Szemle, 2000/12. sz., 57.o. 96 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 97 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 98 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 99 Készenléti Rendőrség: Nemzeti Nyomozó Iroda: Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály: VI. Bűnüldözési Osztály, Miskolc, 2013.11.26. 100 2002. évi I. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról, 309. 101 Kormányrendelet 12. (1) bekezdése ~ 21 ~

A személyi védelem különösen: - rendszeres járőrszolgálattal, - technikai eszközzel, - folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, - védőruházat biztosításával, - őrszemélyzettel, illetve - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére, vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el. 102 Személyi védelem az érintett személy tiltakozása ellenére csak akkor alkalmazható, ha a személy biztonságát közvetlenül fenyegető veszély másként nem hárítható el. 103 A személyi védelem addig tart, ameddig azt meg nem szüntetik. A megszüntetés annak a szervnek a joga, amely azt elrendelte. A védelemnek nincs határideje, de az elrendeléstől számított hat hónap elteltével a fenntartás indokoltságát felülvizsgálják. 104 Haladéktalanul meg kell szüntetni a személyi védelmet, ha: - az elrendelés feltételei már nem állnak fenn; - az érintett a személyi védelemről írásban lemond; - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen érintett esetében a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám a személyi védelemről írásban lemond. 105 Megszüntethető a személyi védelem, ha: - a védelmet kezdeményező ezt javasolja; - a védelem tartama alatt az érintett szándékos bűncselekményt követ el; - az érintett a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető, vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi; - a tanú, vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy korábbi vallomását visszavonja; - a szakértő, a szaktanácsadó a szakvélemény adását a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, 102 Kormányrendelet 12. (2) bekezdése 103 Kormányrendelet 13. (2) bekezdése 104 Kormányrendelet 17. 105 Kormányrendelet 18. (1) bekezdése ~ 22 ~

vagy a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben hamis szakvélemény, felvilágosítás adása miatt vele szemben büntetőeljárás indult; - a tolmács a tolmácsolást a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy hamisan fordított, s emiatt vele szemben büntetőeljárás indult. 106 2.4. A Védelmi Programban történő részvétel A tanú védelme Tanúvédelmi Program keretében is megvalósulhat. A tanú, illetve hozzátartozója a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény rendelkezései szerint a büntetőeljárás alatt, valamint ezt követően is védelemben részesülhetnek. A vonatkozó jogszabályok címeiből is kiderül, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő tanú helyzete eltér a különösen védett tanúétól. Az anonim tanú személye az eljárás alatt az arra jogosultakon kívül más előtt nem ismert, míg a Tanúvédelmi Programban résztvevőé igen. Az 1990-es évek Belügyminisztériumában évekig folyt annak a Tanúvédelmi Programnak a kidolgozása, ami lehetőséget teremtett az igazságszolgáltatást segítő, valóban komoly veszélyben lévő tanú, sértett, terhelt, illetve e személyek hozzátartozójának, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más 107 személyek programszerű védelmére. A fő célja ezeknek a Programoknak az igazságszolgáltatással együttműködő informátor, illetve a tanú és hozzátartozóik életének és a személyes biztonságának a megóvása kell, hogy legyen. Megfelelő fizikai védelem, új identitás, új lakóhely, mentális, pszichikai, szociális, gazdasági, egészségügyi, valamint jogi támogatás jár számukra, ha a hagyományos védelmi eszközök kilátástalannak mutatkoznak, illetve kudarcot vallanának. 108 Mivel drasztikus változást jelentenek a Védelmi Programok a védett személy magánéletében, így ez a védelmi forma csak azokra alkalmazható, akiknek nemcsak a büntetőeljárás tartalma alatt van szükségük védelemre, hanem azon túl is. 106 Kormányrendelet 18. (2) bekezdése 107 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 38.o. 108 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. ~ 23 ~

Ez a Program a hagyományos, fizikai őrizetre koncentráló védelmi formáktól külön működik. A szabályozás az igazságszolgáltatással együttműködő elítéltek programszerű védelmét szolgáló különleges, a videokonferencia alkalmazását is lehetővé tevő, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben is érvényesítendő intézkedéseket is érinti. A Büntetőeljárási törvény 244/A-244/D -ai lehetővé teszik a tanúnak, illetve vádlottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását 109 is, azonban ez a jogintézmény elsősorban pénzügyi feltételek hiányában nem igazán tud érvényesülni 110 a gyakorlatban. A védelemre az érintett tanú, valamint a hatóság közötti magánjogi megállapodás megkötésével kerül sor. Helytálló azonban Kertész Imre azon megállapítása, miszerint: milyen bonyolult egy efféle szerződés előkészítése, mondjuk egy külföldre menekítendő nagycsaládos vállalkozóval, akinek több üzlete, éjjeli mulatója, sok kintlévősége és ráadásul nagy adóssága, valamint jelentékeny köztartozásai vannak. 111 A Programban résztvevők számára a védelmet számos tényező, az érintett személy hozzájárulása, illetve véleménye, a hatóságok tagjainak szakmai tapasztalatai alapján, személyre szabottan kell biztosítani. 112 A Szolgálatnál kell kezdeményezni a megállapodás megkötését. Ez előzetes biztonsági és pszichológiai vizsgálat eredményének ismeretében mérlegelheti, hogy az érintett személy mentálisan, illetve a biztonsági megfontolásokra figyelemmel alkalmas-e a programszerű védelemre. 113 Ha a Szolgálat a védelmet megoldhatónak tartja 114, a javaslatát, mely a megállapodás megkötésére irányul felterjeszti a döntésre jogosult országos rendőrfőkapitányhoz. 115 Ezt követően a rendőrfőkapitánynak három napon belül állást kell foglalnia. 116 Amennyiben egyetért, a Szolgálat megköti az érintettel a megállapodást. 117 A Tvdt. 15. (1) bekezdése szerint halaszthatatlan esetben, amennyiben veszéllyel jár a késedelem és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a 109 Be. 244/A.-244/D. 110 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 343.o. 111 Kertész Imre (2001) id. műve, 34.o. 112 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. 113 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 114 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 115 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 202.o. 116 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 117 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. ~ 24 ~

megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti a személyi védelmet, illetve a lakóhely, vagy tartózkodási hely megváltoztatását ún. sürgősségi intézkedés -ként, erről részletesen szakdolgozatom A tanú személyi védelme című részében írok. A sürgősségi intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezni kell a megállapodás megkötését is. 118 Megállapodás csak a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő, büntetőeljárásban részt vevő, és a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel, illetve terhelttel köthető. 119 További konjunktív feltétel, hogy az érintett olyan vallomást tett, vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére, illetőleg tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, vagy bűnszervezet által tervezett, vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. 120 Továbbá a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető személyének, kilétének megállapítását, valamint a felelősségre vonását jelentősen segítette, vagy segítheti, emellett előreláthatólag más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, illetőleg aránytalanul nagy nehézséggel járna, azonban valószínűsíthető a bizonyíték beszerzése a megállapodás megkötésével. 121 Ezt a feltételt Cserháti Anita megkérdőjelezhetőnek tartja, mivel ha a veszélyeztetett személy által szolgáltatott bizonyítékok máshonnan is beszerezhetők, attól még ez a személy veszélyben van, és adott esetben bűncselekmény áldozata is lehet csupán azért, mert a hatóság, mivel máshonnan szerezte be a bizonyítékot, őt nem védte meg. 122 További feltétel, hogy a védendő személy ellen a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos, vagy, közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések alkalmazása szükséges. 123 118 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 119 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 120 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 121 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231o. 122 Cserháti Anita: A tanúvédelem eljárásjogi eszközei. A Védelmi Program. Ügyészek Lapja, 2006/4. sz., 18.o. 123 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231-232.o. ~ 25 ~

A Tanúvédelmi Szolgálat véleménye szerint, mivel az eljárás során változik a jelentősége a tanú vallomásának, a súlyának, a nem kiemelkedő súlyú vallomás esetén is szükséges lehet a Programba való bevonása. 124 Kertész Imre szerint az érintett személyek védelmi program hatálya alá vonásának és a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételei között sok a hasonlóság. Van azonban egy lényeges különbség is: az utóbbiaknál nem követelmény, hogy a gyanúsított és a védő előtt ismeretlen legyen akár személyük, akár az a tény, hogy a nyomozó hatóság tanúként kívánja őket kihallgatni. 125 Jelentős különbség továbbá, hogy a tárgyalásra megidézhető a Programban résztvevő tanú, valamint kihallgatható megfelelő biztonsági intézkedések mellett, ellentétben a különösen védett tanúval. 126 Megállapodás köthető a fenyegetett személyre tekintettel annak a hozzátartozójával, illetve 127 egyéb érdekelttel, amennyiben indokolt, valamint összeegyeztethető a védelem céljával. Ezt indokolja, hogy a hozzátartozók elleni jogellenes cselekmények alkalmasak az eljárás negatív befolyásolására, illetőleg akadályozására a gyakorlati tapasztalatok szerint, ezért indokolt a hozzátartozók teljes körének megjelenítése. 128 A Tanúvédelmi Szolgálat Védelemszervező és Információs Osztályának a tagjai hajtják végre a Védelmi Programot. Az eddigiek során az osztály több tucat Védelmi Programot indított jelentős számú érintett részvételével. 129 A Védelmi Programban érintett személyek, valamint a nyílt személyvédelem alatt állók védelmét a Bevetést Támogató Osztály látja el. Tekintettel az élethez való jog kitüntetett jelentőségére, talán úgy tűnik, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő személy érdekében, korlátozásokat léptet életbe az állam. A magánjogi szerződés intézményét több bírálat is érte. Csányi Csaba feleslegesnek 130 tartja, hiszen véleménye szerint az államnak nincs szüksége az egyén 124 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 125 Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 126 Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 127 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 128 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 129 Tanúvédelmi Szolgálat: Titkos feladatok, titkos szereplők, titkos helyszínek. 2008.06.1.; http://www.police.hu/print/sajto/sajtoszoba/rti080617_1.html, letöltés: 2009.06.26. 130 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. ~ 26 ~