NŐVÉDELM I TAN ÁCSAD Ó 10 É V T A P A S Z T A L A T A TÜ K RÉBEN

259 KÖZLEMÉNYEK NŐVÉDELM I TAN ÁCSAD Ó 10 É V T A P A S Z T A L A T A TÜ K RÉBEN DR. BATÁR ISTVÁN Nővédelem, családtervezés, születésszabályozás: szigorú szakm ai követelm ényeket figyelem be véve eltérő jelentésű szavak. Közös bennük azonban az, hogy az általuk jelzett ténykedések révén közelebb ju th atu n k az egyes családok, nem zetek, illetve Földünk összes lakosa boldogulásának, em beribb körülm ényeinek m egvalósításához, biztosításához. Legtágabb értelm ű a nővédelem, am ely m agába foglalja m ind a családtervezést, m ind pedig a születésszabályozást. Többet jelent az utóbbiaknál, hiszen ennek keretében nemcsak arró l döntünk, hogy szüljön-e, szülhet-e valaki, s ha igen. hányszor és m i kor. A nővédelem ennél szélesebb értelem ben vett megelőző tevékenység. Fogalom körébe tartozik a prekoncepcionális gondozás (gyermeknőgyógyászat, genetikai tanácsadás), az endokrinológiai és onkogynaecológiai prevenció, de olyan feladat ellátása is, am ely nem csupán a nő, hanem partnere (férje, élettársa) egészségének m egóvását, eltérés esetén a betegségének gyógyítását is biztosítja; ez pedig az andrológia. A m agyar orvosi term inológiában ennek ellenére a nővédelem kifejezés v ált elfogadottá (a családvédelem inkább szociális, szociálpolitikai tevékenységet jelent). S hogy ez így igaz szemben az angolok találóbb fam ily planing, fam ily health kifejezéseivel azt mi sem bizonyítja leginkább, m int az Egészségügyi M inisztérium határozata a nővédelm i tanácsadók, a nővédelm i tanácsadó hálózat megszervezéséről (13). Ennek részeként term észetesen szó esik az andrológiáról is. B ár a hálózat létrehozását csak 1974-től szám íthatjuk, ezt megelőzően azonban m ár évek óta m űködtek országos hírnevű vidéki tanácsadók (Miskolc, Gyula). Az Egészségügyi M inisztérium 1972-ben határozott h at regionális, oktató-továbbképző nővédelm i centrum létrehozásról az ország hat női klinikáján. Ennek eredm ényeképpen 1973. m árcius 15-én nyitotta meg k apu it (pontosabban akkor még egyetlen szerény alagsori ajtaját) a D ebreceni O rvostudom ányi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati K linikáján szervezett Nővédelmi Tanácsadó. M int arról m ár szó esett, a nővédelm i tevékenység összetett feladatok ellátását, m egoldását jelenti. Ennélfogva egy személytől, de még egyetlen rendelőtől sem várható el az, hogy valam ennyi feladatot m aradéktalanul és a kor szakm ai szintjének megfelelően azonos minőségben lásson el. A nővédelem kom plex jellegénél fogva team -m unka, több irányban specializálódott szem élyek és rendelők összehangolt közös ténykedése (5). M indezt m ár az induláskor figyelembe vettük, s ennek alapján alakítottuk ki a Tanácsadó szakprofilját. A nővédelmi tanácsadók feladatait három nagy csoportba sorolhatjuk (I. á b ra ): felvilágosítás, megelőzés, szakellátás. Tanácsadónk oktató-továbbképző jellegű intézm ény lévén, ezzel is bővítenünk kellett m unkánkat. A plusz tevékenység azonban nem változtatja meg a hárm as beosztást, mivel az első csoportba nehézség nélkül besorolható: a felvilágosítás a laikus közönség, az oktatás-tavábbképzés pedig a szakem berek, illetve a leendő szakem berek, ilyen irányú igényeinek kielégítését jelenti. Egyetemi intézm ényről lévén szó. a felsoroltakon kívül van még egy igen fontos feladatunk, a kutatás. Ezt

KÖZLEMÉNYEK 261 külön pontként nem soroltuk az általános feladatok közé, hiszen egyrészt m indegyik feladatkörben végezhető, m ásrészt a csupán közvetlen területi ellátásban részt vevő tanácsadókkal szemben ez nem lehet kötelező elvárás. Az elm últ 10 év a latt m ind a szervezés, m ind a szakm ai m egvalósítás terén jelentős tapasztalatok ra te ttü n k szert. Ügy gondoljuk, hogy ennek közreadásával, a D ebrecenben folyó m unka vázlatos bem utatásával hozzájárulhatunk az országos eredm ények javításához. A beszámoló az 1. ábra sorrendjében tárg yalja az egyes feladatköröket, befejezésül pedig rövid összefoglaló ism ertetés következik a T anácsadóban folyó kutatásról. 1. Felvilágosítás, oktatás-továbbképzés E tevékenységen belül m int erről m ár az előbbiekben em lítés történt külön kell választanunk a laikus közönség és az egészségügyben dolgozók szám ára ta rto tt foglalkozásokat. a) A nem egészségügyiek körében folytatott felvilágosító m unka legtipikusabb form ája, am ely a nővédelm i tanácsadókra h árul: a kötelező házasságelőtti tanácsadás (НЕТ). Tanácsadónk regionális centrum lévén nem vesz részt a НЕТ m indennapi ru tin m unkájában. Ezt a feladatot Debrecen város lakossága szám ára a városi körzeti nőgyógyászati rendelések végzik, m in t hogy m egalakulásuk óta bizonyos óraszám ban nővédelm i feladatokat is ellátnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen kim aradunk ebből a fu n k cióból. Jól ism ertek azok a gondok, hiányosságok, am elyek a НЕТ im m áron 10 éves tö rtén etét jellem zik. A nélkül, hogy ennek részletes taglalásába belem ennénk, an n yit meg kell em líteni, hogy az általánosnak is nevezehető k u darc okát m indkét félben (mind a tanácsadásra kötelezettek, m ind pedig a tanácsadó orvosok hozzáállásában) keresnünk kell s azt ott meg is ta láljuk Ȧz elm últ évek folyam án számos fórum on (OSZNI, MCSNTT stb.) hagzottak el javaslatok a jobbításra, a НЕТ vonzóbbá, tartalm asabbá tételére. Az egyik ilyen gondolat klinikánkról szárm azik, am elynek lényege:..több ülésessé, tanfolyam os form ává bővíteni a jelenlegi egyszeri m e g je le n é st. A kiscsoportos foglalkozások egy-egy kérdéscsoport részletesebb m egtárgyalását teszik lehetővé, de ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy négy- vagy hatszem közti megbeszélést igénylő esetekben külön elbeszélgetésre ne kerülhetne sor. E javaslat gyakorlati m egvalósítására kaptunk m egbízást az Egészségügyi M inisztérium tól, s a Megyei Egészségnevelési Osztálylyal (MENO) közösen m egszerveztük a házasságelőtti tanácsadás új. kísérleti jellegű, tanfolyam os form áját. Orvoselőadók m ellett szociológust és jogászt is bevontunk a m unkába. A három előadásból álló sorozat a szigorúan orvosi tém ák m ellett (felnőtté válás, fogamzás, fogam zásgátlás, terhességm egszakítás, meddőség) foglalkozik szexológiai kérdésekkel, illetve családszociológiai és családjogi tém ákkal. Egy-egy alkalom m al 5 10 (m axim um 15) pár van jelen, s a dia- valam int film vetítéssel színesített bevezető előadást beszélgetés követi, am elyen a felm erülő kérdésekre az előadók válaszolnak a h allgatóságnak. M egítélésünk szerint az érdeklődés jó, am it bizonyít az is, hogy a hely i újságban m inden alkalom m al közzétett felhívásra nem egyszer tú l jelentkezések is vannak. Az eredm ények objektív lem érésére speciálisan erre a célra szerkesztett kérdőívek felhasználásával végzünk jelenleg értékelést a НЕТ hagyom ányos és tanfolyam os típusán résztvett házasulandók között. A НЕТ azonban csupán egy a Tanácsadó többirányú felvilágosító tevékenységéből. am elyet..házon belül végez. Ilyen egyéb..belső m unkát jelent a bentfekvő betegek szám ára szolgáló egészségnevelő funkció. Ebben ugyancsak segít a MENO szóróanyaggal, brossurákkal. ism eretterjesztő k iad v á nyokkal. (Sajnos az utóbbi évek egyre szűkösebb anyagi lehetőségei ezt a szolgáltatást is jócskán m egnyirbálták. A m it és..hogyan kérdését így egyre inkább a gazdasági h áttér határozza meg. nem pedig a felm erülő igények.) Az évekkel ezelőtt kiépített intézeti rádióhálózat szintén kedvező lehetőséget nyújt az ism eretek szélesebb körű terjesztésére. Ennek korszerűbb változata a zártláncú TV, am ely beindulásával m inőségi előrelépést jelen t az egészségnevelő m unkában.

262 KÖZLEMÉNYEK A laikus közönség szám ára szóló felvilágosító tevékenység azonban tú l ér az intézm ény falain. E házon k ívü li m unkát saját kezdem ényezésből m ár akkor elindítottuk, am ikor az 1973-as népesedéspolitikai kezdem é nyezések még csak csíráiban léteztek. K linikánk oktatógárdája a szó szoros értelm ében százszám ra já rt ki általános és középiskolákba előadásokat ta r tani a családi életre nevelés, felkészítés tém akörében még m ielőtt azt kötelező tantervi anyaggá nyilvánították volna. De nem csak a gyerekekkel foglalkoztunk. Elm entünk és elm együnk ma is szülői értekezletekre, ha úgy látszik, hogy szükség van félreértések tisztázására, a szülők indokolatlan aggályainak eloszlatására. Különösen a kezdeti időszakban voltak ilyen p ro b lémák Ȧz elm últ 10 év során felkérésre több alkalom m al bekapcsolódtunk a pedagógus továbbképzésbe is. Ennek célja az volt, hogy a tém ában nem járatos tanárok szám ára tájékoztatást adjunk, segítsük felkészülésüket a m erőben új feladatra. A kezdeti lendület sajnos alábbhagyott, s bár köztudott, hogy az iskolák, e 10 év után. ma sincsenek kellően felkészülve a családi életre való felkészítésre a pedagógus továbbképzésben való részvételünk nem a mi hibánkból abbam aradt. Szorosan együttm űködve a M ENO-val, a Vöröskereszttel és a TIT-tel. a felnőtt lakosság részére ma is rendszeresen járunk előadásokat tartan i üzemekbe, lakóterületi rendezvényekre, m űvelődési központokba. így válik teljessé az intézm ény falain belül és kívül végzett egészségnevelő m unkánk, am elynek célja a nem egészségügyi populáció felvilágosultsági szintjének emelése, a népesedéspolitikai célkitűzésekben m egfogalm azott törekvések segítése, m egvalósításuk előmozdítása. b) Az egészségügyi dolgozók körében végzett felvilágosító" m unkánk Nővédelmi Tanácsadónk oktató-továbbképző jellegéből fakad. Ennek eredm ényeképpen m ár az 1970-es évek első felében korszerűsítettük az orvostanhallgatók képzését. Ezt megelőzően a családtervezési k érdések jószerével alig tűn tek fel az oktatás program jában. A IV. évesek részére em eltük az elm életi óraszámot, gyakorlati képzésükbe beépült és azóta is kiem elt fontosságú a Nővédelmi Tanácsadó m indennapos m unkájának m egismerése. Speciálkollégium okat h irdettün k a felsőbbéves hallgatóknak, a szigorlóévüket D ebrecenben töltő VI. évesek szám ára pedig rendszeres konzultációkat tartun k. Területi kapcsolataink ezen a téren is jók am it példáz az. hogy a m iskolci Megyei Nővédelmi Tanácsadó vezetője (dr. Aszódi Im re főorvos) évek óta ta rt szexológiai tém ájú speciálkollégium ot hallgatóinak. Az orvostovábbképzésben is évek óta aktívan részt veszünk (mind egyéni. m ind pedig csoportos tanfolyam os form ában). A szakvizsga előtti gyakorlati éveiket klinikánkon töltő orvosok m indennapos ru tin m unkát végezve. hosszabb időt töltenek a Tanácsadóban, am ely után még a szakvizsga előtt ún. kisvizsgát tesznek a nővédelem, családtervezés tém aköréből. Részt veszünk a megye körzeti orvosainak rendszeresen szervezett, b en tlakásos továbbképzési tanfolyam ainak program jában. Egyetlen egyszer (1974- ben) az O rvostovábbképző Intézet szervezésében ta rth attu n k kéthetes továbbképzést szakorvosok szám ára a családtervezés tém aköréből. A tanfolyam anyaga a későbbiek során könyvalakban (5) meg is jelent. Ennek ellenére b ár igény ism ételten lett volna rá a kurzus m egism étlésére nem volt lehetőség. M unkánk eddigi legnagyobb elism erését jelzi az 1981 óta folvó nem zetközi orvostovábbképző tanfolyam sorozat (International Postgraduate T raining Courses on M ethods of Fam ily Planning) am elyet az Egyesült N em zetek Népesedési A lapja (UNFPA) megbízásából s az Egészségügyi V ilágszervezet (WHO) közrem űködésével rendezünk. A három hetes angol nyelvű program elm életi előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat tartalm az. A résztvevők szám a egy-egy alkalom m al 15 20 fő, akik eddig Ázsiától A m erikáig a világ számos országát képviselték. A tanfolyam eredm ényességét, sikerét je l zi az. hogy a legutóbbi kurzusra több m int kétszeres túljelentkezés volt, s a UNFPA további két évre anyagi fedezetet biztosított a sorozat folytatására. M unkánk elism erésének tek in th etjü k azt is. hogy 1983-ban ugyancsak az U N FPA ajánlására Görögország szám ára rendeztünk kéthetes an gol nyelvű családtervezési tanfolyam ot.

KÖZLEMÉNYEK 263 Az orvosképzés m ellett részt veszünk az egészségügyi szakdolgozók képzéseben és továbbképzéseben is. Több alkalom m al nyújtottunk segítséget m egkeresés alapján, f elk érésre egészségügyi f őiskolás hallgatóknak szakdolgozataik tém aválasztásához, az anyag összeállításához. F elvilágosító, továbbképző m unkánk oktatási, egészségnevelési segédanyagok összeállítására, kiadására is kiterjed. A városi Egészségnevelési Osztállyal kollaborációban adtunk ki előadói segédanyagot orvosok szám ára fogam zásgátlás tém akörében (1). Az Országos Egészségnevelési K özpont m egbízásából három oktatófilm et készítettünk a M afilm Népszerű-Tudom ányosfilm Stúdiójával (2, 3, 4). Az új szülészeti és nőgyógyászati tankönyv m egjelenése előtt kisegítő m edikus jegyzetet állítottun k össze (11), am elynek anyaga később alapul szolgált az új szakkönyv (12) egyes fejezeteihez. A nem zetközi tanfolyam hoz több m in t 500 oldal terjedelm ű, három kötetes angol nyelvű kiad v án yt jelentettünk meg (6, 14) az UNFPA tám ogatásával. 2. Megelőző m unka A megelőzés akárcsak a harm adik fő funkció, a szakellátó tevékenység, jellegzetesen team -m unka, am ely különböző szakrendelések együttm űködését igénylő többirányú feladatcsoport m egvalósítását célozza. a) Ezek közül legszélesebb körű a fogam zásgátlás gyakorlati m egvalósítása, am ely egyben a terhességm egszakítás visszaszorítását, az ellene folyta to tt küzdelm et is jelenti. Mivel horm onális fogam zásgátlókat a hazai ren delkezések szerint nem csak nőgyógyász írh at fel, ezzel rutinszerűen, nagy töm egeket m ozgatva nem foglalkozunk. A néhány száz esetre terjedő anyagunk ku tatási célokat szolgáló klinikai tanulm ányokból, a közvetlen m unkahelyi környezetünkből, kapcsolatunkból adódik. Más a helyzet a m éhen belüli fogam zásgátlás eszközökkel (IUD). M ivel ezeket a jelenlegi szabályok szerin t csak fekvőbeteg háttérrel bíró intézm ényben lehet felhelyezni, s a közel 200 ezres lakosú D ebrecen teljes terjedelm ében klin ik án k ellátási területéhez tartozik, kontraceptív m unkánk legnagyobb részét ez teszi ki. Az esetek rendszeres ellenőrzését is Tanácsadónk látja el. Az elm últ 10 év alatt több m int 20 000 IU D-t helyeztünk fel, s így nem meglepő, hogy évi forgalm unk stabilan 14 15 000, am i kizárólag csak a kontraceptiv rendelés forgalm át jelenti! A hagyományos fogamzásgátló m ódszerekkel csupán tanácsadási szinten foglalkozunk, leszám ítva azokat a klinikai tanulm ányokat, am elyek célja egy-egy új készítm ény tesztelése. b) A prénatális, prékoncepcionális gondozás m ár kifejezetten csoportm unka, am elyben a terhesgondozás, a gyermeknőgyógyászati szakrendelés és a genetikai tanácsadás m u n kája együttesen já ru l hozzá a m ajdani egészséges, szülőképes korú populáció biztosításához. Jóllehet a terhesgondozás a szó legszorosabb értelm ében végzett nővédelm i m unka, nem egységes a vélemény, hogy vajon a nővédelm i tanácsadók végezzék-e ezt vagy nem. A bizonytalanságot a m agyarországi viszonyok m agyarázzák. A terhesgondozásnak hazánkban több évtizedes története van. Ennek során egy többé-kevésbé jól funkcionáló hálózat épült ki országosan a terhesgondozás feladatainak ellátására. A körzeti orvosi alapellátás mellett, jóval a nővédelm i tanácsadó hálózat létrehozása előtt, kiépült a szakorvosi felügyelet rendszere (vidéken a JESZ, m ajd az MSZSZ). Ez a szervezet funkcióját, eredm ényességét is tekintve sokkal szorosabban kapcsolódik a szűkebb szülészeti ténykedéséhez, m int a tágabb fogalm ú nővédelemhez, am elynek hatékonyságát nem m indig sikerül azonnal, kézzelfogható eredm é nyekben lem érni. Ennek ellenére v itathatatlan, hogy a terhesgondozói m unka nővédelm i tevékenység. K linikánkon a terhesgondozás nem tartozik a Nővédelm i Tanácsadó feladatkörébe. Ennek ellátására szakam bulanciát hoztunk létre, am ely a szülészeti osztály szerves része. A gyerm eknőgyógyászati szakrendelés több m int 20 éves m últra tekint vissza klinikánkon. A N ővédelm i Tanácsadó 10 évvel ezelőtti m egszervezésekor e szakrendelés önállóan m ár régóta igen hatékonyan m űködött, így nem láttu k szükségét annak, hogy a Tanácsadó közvetlen szervezeti keretébe in

264 KÖZLEMÉNYEK tegráljuk. Az elm últ 10 év tapasztalata igazolta ennek helyességét. Bár a szakrendelés ténykedésének jelentős részét a szakellátó (gyógyító) m unka teszi ki, funkcióját tekintve elsősorban mégis csak gyógyító-megelőző m űködésről beszelhetünk. Hiszen a gyerm ekkorban jelentkező kóros állapotok (fluor, vérzészavarok stb.) időben és szakszerűen elvégzett kezelése a felnövő, m ajd an szülőképes női populáció egészségi állapotának, fertilitásán ak jobbítását eredm ényezi. K ifejezetten gondozói, megelőző jellegű viszont az a m unka, am elyet a Szakrendelés személyi állom ánya Debrecen iskoláiban végez. Ennek lényege a tizenéves leánypopuláció évenkénti rendszeres követése a m enarchetől kezdődően. A tanulm ány prospektiv jellegéből eredően ennek komoly kutatási jellege is van, így bővebben még visszatérünk rá később, a tu dományos m unkák tárgyalása során. A genetikai tanácsadó hasonlóan a gyerm ekgyógyászati szakrendeléshez ugyancsak évekkel megelőzte a Nővédelmi Tanácsadó létrehozását, így itt sem került sor arra, hogy m unkáját szervezetileg szorosan beépítsük a nővédelm i tevékenység m indennapi ru tin jáb a. A gyakorlat ezúttal is igazolta az önálló genetikai tanácsadás fenntartásának jogosságát. Az elm últ 10 15 évben a tanácsadó regionális genetikai központtá nőtt, am elynek m u n kájában a rendelések m ellett igen jelentős az oktató-továbbképző funkció, v alam int a nem zetközileg is elism ert kutatóm unka. A tevékenység zöme te r m észetszerűleg megelőző jellegű. Még azok az esetek is, am elyek első m egközelítésben terápiás beavatkozásoknak látszanak (genetikai indikáció alapján végzett terhességbefejező m űtétek), tulajdonképpen megelőzését jelentik a fejlődési rendelleneségekkel született újszülöttek világrajövetelének, s ezzel a Tanácsadó végső soron a populáció m inőségi összetételének jav ításához já ru l hozzá. G enetikai tanácsadásunkra javasoljuk irány ítan i: 1. azokat a házastársakat, akiknek egyike, vagy gyerm ekük valam ilyen öröklődőnek tűnő betegségben, illetve rendellenségben szenved; 2. akiknek a családjában valam ilyen súlyos testi és/vagy szellemi fogyatékosság halm ozottan fordul elő; 3. akiknek két vagy több vetélésük, in trau terin, vagy újszülöttkori, csecsemőkori elhalásuk volt; 4. h a a sterilitásn ak nőgyógyászati okát nem lehet találn i; 5. andrológiai eltérés (azoospermia, pathosperm ia stb.) esetén; 6. akik között vérrokoni kapcsolat van; 7. h a a terhes életkora 38 év feletti; S. akiknek a terhességében vírusfertőzés, ionizáló sugárzás, vagy nem kívánatos gyógyszerfogyasztás, illetve vegyszerek m agzatot károsító hatásától kell tartan i; 9. ha az ultrahangvizsgálat, vagy az anya vérének m agas alfafetoprotein (AFP) szintje a m agzat rendellenességének g yan ú ját veti fel; 10. akikben valam ilyen egyéb ok m iatt az utódok átlagosnál nagyobb genetikai veszélyeztetettségétől lehet tartani. c) A kom plex nőgyógyászati rákszűrés ugyancsak kiem elt fontosságú része a nővédelm i megelőző m unkának. A kom plexitást a kolposzkópos és az onkocitológiai vizsgálat együttes elvégzése jelenti. E lm ondhatjuk, hogy k lin i kánkon nincs vizsgáló-, illetve rendelőhelyiség kolposzkóp nélkül. A N ővédelmi Tanácsadó m inden új gondozottjánál m egtörténik a citológiai kenetvétel, a kolposzkópos vizsgálat, s ezeket évenként szükség esetén félévenként rutinszerűen m egism ételjük. E rendszeres gondozó szűrőm unka révén az elm últ években örvendetesen nőtt az időben felfedezett preinvazív rosszindulatú folyam atok száma, s még nagyobb szám ban kerültek felism erésre s az elvégzett konizációkkal végleges m egoldásra az ezek előzm ényének tek in tett diszpláziák. A jó és rosszindulatú emlő folyam atok korai diagnózisában, s legfőképpen kezelésében a DOTE I. sz. Sebészeti K linikájának Em lőszakrendelése n yú jt igen értékes segítséget.

KÖZLEMÉNYEK 265 3. Szakellátó tevékenység M ár a megelőző m unka tárgyalása során kiderült, hogy azt megfelelő szinten végezni csak csoportm unkával lehet. M éginkább vonatkozik ez a szakellátó (gyógyító) tevékenységre. A különféle szakrendelések (szakam bulanciák) összehangolt működése, a laboratórium i s a m űtői h áttér a team jelleget még jobban kidom borítja. a) A társrendelések közül az előző fejezetben m ár em lítés történt a gyerm eknőgyógyászatról, a genetikáról és a terhesgondozásról. Sokszor igen nehéz élesen meghúzni a h a tá rt ezek megelőző és gyógyító m unkája között. Hiszen m indaddig, amíg kóros állapot nem áll fenn, ténykedésük megelőző jellegű. Patológiás jelek észlelése esetén azonban gondozottjaikat kezelik is, s ez m ár szakellátó m unka. S azt is em lítettük m ár az előzőekben, hogy ez a terápiás tevékenység az egyén (vagy családja) szám ára a jövőt illetően lehet ism ét megelőző jellegű. A társrendelések sorában a m eddőségi szakrendelés igen nagy jelentőségű a pozitív családtervezés oldaláról. Ez is, akárcsak a többi szakrendelés, heti m eghatározott óraszám ban, részfoglalkozású orvosi és asszisztensi szem élyzettel m űködő rendelés klinikánkon. M unkáját segíti az andrológiai szakrendelés, am ely helyileg ugyan az Urológiai K linikán van, de szervezetileg a Nővédelmi Tanácsadó része. Jelenleg még csak m eghatározott óraszám ban m űködik, de a jövőben a heterológ inszem inációk növekvő száma, valam int a tervezett sperm abank m egvalósítása, m ajd folyam atos üzem eltetése m iatt célunk egy önálló, teljes státuszú (orvos, asszisztens) andrológiai rendelés b e indítása. Az utóbbi időben tapasztalt nagyfokú igénynövekedés tette szükségessé a szexológiai szakrendelés bővítését. Közel 10 évig csupán részfoglalkozású állásban, lim itált óraszám ban volt lehetőségünk szexuális panaszokkal foglalkozni. Az Egészségügyi M inisztérium tám ogatásával azonban 1983. szeptem berétől önálló szexológiai szakrendelés kezdhette meg m űködését 1 teljes állású nőgyógyász-pszichológussal és ugyancsak 1 teljes státuszú asszisztenssel. A család- és nővédelmi m unka részét képezheti még a nőgyógyászati endokrinológiai szakrendelés, b ár ez jellegéből adódóan inkább közelebb áll a szorosabb értelem ben vett nőgyógyászathoz (a szituáció hasonló a terhesgondozás-szülészet-nővédelem viszonyához, am elyről a korábbiakban m ár em lítés történt). Ennél közelebb áll a nővédelm i m unkához a klim aktérium -szakrendelés, am ely a fertilis korból kilépő női populáció gondozását, illetve kezelését van hivatva ellátni. Az igények ezen a téren is nőnek, a heti pár órás rendelés ezt teljes m értékben kielégíteni m ár nem tudja. b) Míg az előbbi szakrendelések m ár fokozatos átm enetet jelentenek a nővédelm i m unka és a nőgyógyászat klasszikus tevékenysége között, addig a laboratóriumi háttér elengedhetetlen részét képezi a nővédelm i tanácsadók m űködésének. T alán nincs is olyan m ozzanata a m unkának, am ely adott esetben ne igényelné a laboratórium i segítséget. A legegyszerűbb hüvelyváladék kenettől, s a terhességi próbáktól a horm onális fogam zásgátlók ru tin használatához kötött vizsgálatok elvégzésén át a m odern radiom m unassay (RIA) m eghatározásokig széles skáláját sorolhatjuk fel azoknak a laboratórium i teszteknek, am elyek nélkül m a m ár színvonalas m unkát nem lehet elvárni. Ezért a nővédelm i team -m unka lényeges részét képezi a laboratórium m unkája. c) M űtői háttér nélkül ugyancsak elképzelhetetlen lenne a nővédelm i ta nácsadók tevékenysége. Elég, ha csupán a terhességm egszakításokat em lítjük, vagy azokat az operatív beavatkozásokat, am elyek pl. a meddőségi kivizsgálás (és kezelés) részét képezik: diagnosztikus kürettázs, HSG (röntgen labor!) s az esetleg ezt követő terápiás jellegű m űtéti m egoldások stb. Ezek azonban m ár újból a fokozatos átm enetet jelen tik a klasszikus értelem ben vett nőgyógyászat felé. A három funkció részletes tárgyalása után röviden szólnunk kell azokról a kutatásokról, am elyek a nővédelm i m unka keretén belül klinikánkon zajlanak

266 KÖZLEMÉNYEK Az előzőekben m ár történt em lítés arról, hogy a gyerm eknőgyógyászati szakrendelés személyi állom ánya a rendelés lehetőségeit kihasználva többirányú k u tatást végez. Az általános iskolákban folyó szűrővizsgálatok keretében a tizenéves leányok szom atikus adatait m érjük és keressük a pubertás esetleges rendellenességeire utaló jeleket. Szakrendelésünkön tanulm ányozzuk a feltételezett in tra u terin ártalom késői következm ényeit, a term in usra született kissúlyúak, illetve valódi koraszülöttek pubertását, s az antikoncepció lehetőségeit adolescenciában. További fontos tém a a serdülőkori vérzészavarok korszerű kezelése és az utóvizsgálatok elvégzése. Befejezéséhez érkeztünk az Egészségügyi Világszervezettel közösen végzett M enstrual and O vulatory P atterns in Adolescent G irls с. tanulm ánynak. A radioim m unológiai h orm onm eghatározások eredm ényeinek elemzésétől a m enarche utáni petefészekműködés jobb m egism erését, az első ovulációk belépésének és rendszeressé válásának detektálását várjuk. A genetikai tanácsadó kezdettől fogva a genetikai betegségek prenatalis diagnosztikájával foglalkozik. A genetikai laboratórium nak gyógyító-megelőző egysége a tanácsadás és nagyrészt ennek beteganyaga határozza meg a tu dományos orientáltságot is. Így vizsgálják a m agzatvíz-citológia hasznosíthatóságát a m agzati betegségek, illetve rendellenességek prenatalis diagnosztikájában. L em érték a m agzatvíz-citológia és a kolineszteráz aktivitás megbízhatóságát a m agzati velőcsőzáródási zavarok felism erésében. Ö sszehasonlítottá k az ultrahang-diagnosztika és az anyai A FP vizsgálatának értékét a m agzati fejlődési rendellenességek prenatalis diagnosztikájában. E kutatói m unk át szervesen egészítik ki az em briopathologiai laboratórium ban folyó vizsgálatok. A leginkább kontraceptív rendelői feladatokat ellátó nővédelm i tanácsadó egy évtizede végez klinikai tanulm ányokat hazai és nem zetközi kooperációban. Ezek célja új típusú fogam zásgátló eszközök és módszerek tesztelése. Hazai együttm űködés keretében több horm onális fogam zásgátló tablettát m i nősítettünk. Nemzetközi kollaborációban 15 m éhen belüli fogamzásgátló eszköz kipróbálására került sor többezres klinikai anyagon. E két korszerű módszer m ellett az ún. hagyom ányos m ódszerek újabb lehetőségeinek vizsgálata is szerepel program unkban m ind hazai, m ind pedig nem zetközi együttm űködés keretében. A fogam zásgátlók egységes értékelését szorgalm azzuk hazánkban. Ennek előm ozdítására kiadványt jelentettünk meg (10). Számítógépes feldolgozásra alkalm as adatrögzítő és feldolgozó rendszert hoztunk létre (7), s ennek elterjesztésére javaslatot tettünk. E szisztém át előbb az IU D -re dolgoztu k ki, m ajd m egszerkesztettük a horm onális fogam zásgátlók tudományos igényű klinikai vizsgálatára alkalm as fo rm áját is. E rendszer m in tájá ra szerkesztettük meg azokat az adatfeldolgozó lapokat, am elyeket a gyerm eknőgyógyászati m unkacsoport használ a tizenéves leánypopuláció prospektiv vizsgálatában. E tém ákból az elm últ évek során három kandidátusi és egy doktori disszertáció született. Az elm ondottakból, a három funkció részletes ism ertetéséből egyértelműen kitűnik, hogy a nővédelmi m unka olyan kom plex tevékenység, am ely több személy, illetve számos speciális szakrendelés szoros együttm űködését feltételezi. A m unka megfelelő m inőségét azonban még akkor sem biztosítja a példás összm unka önm agában, ha a feladatot ellátó személyek képzettsége a legm agasabb szakm ai igényeknek is megfelel. Van ugyanis egy faktor, am e lyet nem szabad figyelm en kívül hagynunk akkor, am ikor az általunk nyújtott szolgáltatás optim um át kív án ju k elérni (megfelelő szakm ai szint, hu mánus, betegcentrikus szemlélet, em pátia stb.). Ez pedig a napi (vagy bárm i lyen időegységre számolt) forgalom. Szándékosan nem betegforgalm at em lítek, hiszen a nővédelm i tanácsadókban m egjelenők zöme nem beteg, csupán gondozott! E nnek ellenére szükségét látju k (mind az orvosok, m ind a gondozottak) annak, hogy egy szem élyre a jelenleginél több időt fordítsunk. M árpedig ezt a mai forgalm i adatok m ellett elérni lehetetlen. Bárm ilyen magas szakm ai ellátást biztosítunk egy tanácsadói (gondozói, rendelői stb.) szolgáltatás keretében, ha az egy ellátott szem élyre rendelkezésre álló percátlag" kicsi, m unkánk színvonala alacsony m arad. T udja ezt az orvos, de legjobban a beteg érzi, s hiányolja a vele való em beribb foglalkozást. Az a néhány

KÖZLEMÉNYEK 267 plusz perc nem (legalábbis nem elsősorban) az orvosi vizsgálat vagy kezelés m egnyújtását jelenthetné. Lehetőséget adna arra, hogy a páciens panaszkodjon, kibeszélje m agát, az orvosnak pedig szélesíthetné terápiás készletét azzal, hogy időt szánhatna a nyugodtabb elbeszélgetésre, a m egnyugtatásra, s nem utolsó sorban az em pátiára. Hosszú oldalakon részleteztem család- és nővédelm i m unkánkat. Á tolvasva az elm ondottakat az a téves m egelégedettség alakulhatna ki bennünk, hogy a magas szintű szakm ai tevékenység biztosításával sikerült elérnünk a ránk bízott populáció optim ális ellátását. H a azonban szem ügyre vesszük forgalm i adatainkat (8), s azokat az ún. percátlagokat (1 2. táblázat), akkor sajnos m egállapíthatjuk, hogy a közben elért szem élyzet- és óraszám növekedés ellenére is nagyon sok jav ítan i való van még. Különösen fájó jelenlegi helyzetünk, ha határainkon túlra is vetünk egyegy pillantást. New York város családtervezési központja, a M argaret Sanger Center fejlődő országok (!) szám ára dolgozott ki tervezetet, am ely szerint (9) egy olyan nővédelm i tanácsadó szem élyzeti ellátottsága, am ely heti 100 (!) orvosi vizsgálat elvégzésére szerveződött, a következő: egy védőnő, egy szülésznő, egy asszisztens és egy orvos. A m ennyiben a heti betegforgalom 150-re em elkedik, az állom ányt egy részfoglalkozású orvossal kell bővíteni. Heti 200 vizsgálat pedig az eredetileg biztosított státuszok m egduplázását igényli! Csupán kontrasztként em lítem, hogy pl. nővédelm i tanácsadónkban átlagban napi 60 70 nő fordul meg, s nem ritk a m ostanában a 90 100-as forgalom sem! Ilyen dömping m ellett a gondozottak ellátása még a szakmai m axim um biztosítása m ellett is igen távol áll az ideálistól, az állam polgári jogon igényelt, s hivatalosan is d ek larált legm agasabb szintű ellátástól. 1. A család- és nővédelm i m unkában részt vevő néhány szakrendelés éves forgalm i adata (DOTE Női K linika, 1979 1983) Данные о годовом обороте некоторых консультаций врачами-специалистами, участвующими в работе по охране семей и женщин (Женская клиника Дебреценского университета медицинских наук, 1979 1983 ГГ.) Rendelés 1979 1980 1981 1982 1983 Nővédelmi Tanácsadó 13 970 13 471 14 003 14 297 14 791 (kontraceptív rendelés) IUD felhelyezés 1 570 1 751 1 566 1 644 1 727 Meddőségi szakrendelés 986 928 834 806 898 G yerm eknőgyógyászat 2 067 1 797 1 789 2 197 3 834 Endokrinológia 1 435 1 402 1 130 1 167 1 050 K lim aktérium szakrendelés 511 384 337 882 456 Genetika 1 282 1 716 2 550 3 825 5 845 Pszichológia 86 90 275 351 370 (szexológia)

268 KÖZLEMÉNYEK Rendelő S z e m é ly i e l lá t o tts á g H e ti ó r a s z á m Nővédelmi Tanácsadó Meddőségi szakrendelés G yerm eknőgyógyászat Endokrinológia K lim aktérium szakrendelés G enetikai Tanácsadó Pszichológiai szakrendelés Andrológia Főfoglalkozású: 1 orvos 1 szülésznő 1 asszisztensnő 1 orvosírnok R észfoglalkozású: 2 orvos R észfoglalkozású: 1 orvos 1 asszisztensnő Részfoglalkozású: 3 orvos 1 asszisztensnő Főfoglalkozású: 1 biológus R észfoglalkozású: 1 orvos 1 asszisztensnő Részfoglalkozású: 1 orvos 1 asszisztensnő R észfoglalkozású: 3 orvos Főfoglalkozású: 1 biokém ikus 2 biológus 2 laborasszisztens Részfoglalkozású: 1 orvos Részfoglalkozású: 1 orvos E g y b e t e g r e j u t ó id ő ( p e r c á tla g ) 41 8,9 7 27,1 12 17,0 2 5,3 5 17,7 6 4,9 6 53,3 12 13,5

KÖZLEMÉNYEK 269 A nővédelm i tanácsadó hálózat felépítése Tíz évvel ezelőtt, a népesedéspolitikai határozat részeként, körvonalazódott az országos hálózat terve, am elyről ma is elm ondhatjuk, hogy alkalm as lenne (vagy lett volna) a kitűzött feladatok ellátására, ha az elképzeléseknek megfelelően valósult volna meg. A helyzet hasonló a НЕТ alakulásához: a szándék, a terv helyes volt, a m egvalósításba azonban sok helyen hiba csúszott. Ma is van még olyan megyeszékhely, ahol van ugyan megyei nővédelmi tanácsadó (m ert hosszú évek elm últával nem lehetett tovább halogatni létrehozását). de m űködése csak névleges. Nézzük teh át végig a tanácsadók lá n colatát, m ilyennek is kellene lennie ideális körülm ények között (II. ábra.) 1. Alapellátás. A rendelkezés a nővédelm i m un k át ugyan elsősorban nőgyógyász által végzett tevékenységként kezeli, ez azonban teljességében term észetesen nem valósítható meg. Ezért azokon a helyeken (elsősorban falvakban), ahol szakorvos nincs, körzeti orvosok lá tjá k el a feladatot részfoglalkozás. külön díjazott óraszám keretében (esetleg díjazás nélkül, de ilyenkor az erre ford íto tt idő arányosan beépül a napi ru tin m unkába). Azokban a helységekben, ahol nőgyógyász szakrendelés, szülőotthon, vagy kórház-rendelőintézeti egység m űködik (nagyobb falvak, városok), a nővédelm i m unkát alapellátás szintjén nőgyógyász szakorvosok végzik. Még itt is csak részfoglalkozásként (ugyancsak díjazással, vagy külön díjazás nélkül a fentiekben em lítettek szerint), m ivel egy-egy kisebb terület optim ális ellátása sem igényli teljes m unkaidejű tanácsadók m űködtetését. K órház-rendelőintézeti lehetőség esetén célszerű a tanácsadót integrálni a szülészetinőgyógyászati osztály keretébe. Így biztosított egyrészt a megfelelő szakmai h áttér, m ásrészt ún. forgórendszer alkalmazásával az osztály orvosai v alam ennyien bekapcsolódhatnak a nővédelm i m unkába. Term észetesen a kétféle szolgáltatás közötti minőségi különbség ezáltal m ár az alapellátás szintjén is m egm utatkozik. Ez a szükség kényszerítő hatására alakult így, s egyham ar nem is igen fogunk tudni változtatni rajta. A hárm as funkcióból azonban m indenki képzettségének és lehetőségének megfelelően veszi ki részét. A m ennyiben a körzeti orvos szám ára m egoldhatatlan felad attal találja m agát szemben, a progresszív betegellátás keretében továbbküldi a gondozottat a szakorvoshoz (aki ugyan még mindig az alapellátás em bere, de ezen belül a területéhez tartozó körzetek szám ára az ellátásban szakm ailag egy fokkal m agasabban áll). 2. M egyei nővédelm i tanácsadó. M inden megyeszékhely kell, hogy ren delkezzék ilyen tanácsadóval. Ezen a szinten m ár teljes státuszú orvos és egészségügyi szakszemélyzet lá tja el a nővédelm i m unka kom plex feladatát. Az orvos m unkáját (ahol erre lehetőség m ár adódott) biológus, genetikus, pszichológus egészíti ki. Ezen a szinten tulajdonképpen m indaz a tevékenység, am elyet a hárm as funkció leírásakor em lítettünk, m ár folytatható. (A tudom ányos m unka term észetesen nem kötelező, de az oktatásba, továbbképzésbe bekapcsolódhat a tanácsadó azáltal, hogy a megye nővédelm i m unkát végző orvosai, esetleg szakdolgozói szám ára akár egyéni, ak á r csoportos tan folyamos program okat szervez ún. szinttartó jelleggel.) A megyei tanácsadó a progresszív betegellátásban a terület szakmai központja (helyes lenne, ha a hozzátartozó alap ellátást végző tanácsadókkal szemben a gyakorlatban hatékony ellenőrző és felelősségre vonó jogkörrel is bírna), s egyben összekötő kapocs a regionális centrum felé. A megyei nővédelm i tanácsadó függetlenített, teljes státuszú szülész-nőgyógyász vezetése alatt m űködik. A fentebb m ár em lített pszichológus, biológus stb. m ellett részfoglalkozásban kisegítő nőgyógyász szakorvos, vagy szakorvos jelölt egészíti ki a diplom ás állom ányt. Mivel ezen a szinten kötelező jellegű kell legyen a megyei kórház keretébe történő integráció, ez utóbbi orvosok a nőgyógyászati osztály állom ányába tartoznak és váltásos rendszerben kerülnek a nővédelmi tanácsadóba (így ez egyben képzést, továbbképzést is jelent). 3. Az egyetemi női klinikákon működő oktató-továbbképző nővédelm i tanácsadók a regionális központ szerepét töltik be az adott egyetem vonzásterületébe tartozó megyék szám ára.

KÖZLEMÉNYEK 271 Feladatuk körébe kötelezően beletartozik m indaz, am it a korábbiakban részletesen em lítettünk. Szakm ai szinten tám aszkodva a team -m unkában résztvevő különböző m unkacsoportok együttm űködésére a nővédelm i ellátás legm agasabb szin tjét kell nyújtaniuk. A regionális centrum nak a progresszív betegellátásból reá háruló feladatok m ellett egy szűkebb terület ru tin ellátásába is be kell kapcsolódnia m ár azért is, hogy a m indennapi gyakorlat hiánya ne eredm ényezhessen m inőségrom lást a szolgáltatásban. Az előbbiekben m ár többször is em lített integráció a regionális központokban is kötelező. A függetlenített vezető m ellett dolgozó részfoglalkozású orvosok a női klin ika állom ányába tartoznak, s időszakonként v áltják egym ást a tanácsadóban. Itt is elm ondható az, am it a megyei tanácsadókkal kapcsolatban m ár em lítettük: a nővédelm i tevékenység színvonalának em elése s az egységes szem lélet biztosítása érdekében helyes volna, ha a regionális centrum ok vezetői a terület valódi gazdái lennének beszám oltatási, ellenőrző és felelősségrevonási joggal. Ez m a még nincs így, de érdem es lenne megfontolni, vajon nem kellene-e a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatával, azok m egváltoztatásával ennek feltételeit biztosítani m ár a közeljövőben. A nővédelm i tanácsadó elhelyezése Első m egközelítésben talán furcsán hangzik a cím ; m iért kell erről beszélni? A gyakorlati tapasztalat azonban arra késztet, hogy ha röviden is, de szóljunk róla, m ivel az alapellátásnál m agasabb szintű tanácsadók elrendezésének két nagy típusát m indenképpen külön kell választanunk. E két form a a decentralizált és a centralizált elhelyezés (III. ábra).

272 KÖZLEMÉNYEK 1. D ecentralizált form a. Ebben az elrendezésben a nővédelm i team m unkában együtt dolgozó rendelők (genetika, meddőségi szakrendelés stb.) viszonylag laza függésben, tulajdonképpen önállóan funkcionálnak. A k ap csolat közöttük m ellérendelt jellegű. Az egyes vizsgálóhelyiségek akár m ásik épületben, vagy akár a város m ás részében is lehetnek. K ülönösen akkor alakul így a helyzet, h a az egyes rendelők m egnyitására a lim itált lehetőségek m iatt nem egyszerre kerül sor. Különböző időpontokban sikerül stá tuszt, rendelőhelyiséget stb. biztosítani, s ez lehetetlenné teszi egy központi tanácsadó kialakítását. Ez azzal a hátránnyal is jár, hogy nem valósítható meg a központi dokum entációs rendszer: m inden rendelés saját kartotékkal dolgozik, s az egyes kartonok nem követhetik a gondozottat, ha történetesen konzultatív vagy egyéb okból egy m ásik társrendelésre kell átm ennie. 2. Centralizált form a. Központi tanácsadó kialakítására abban a szerencsés helyzetben van lehetőség, ha a helyi- és a felügyeleti szervek mecénási hajlandósága időben találkozik. Egyszerre van státusz, pénz a berendezésre és a felszerelésre, továbbá rendelkezésre áll egy új, vagy m egüresedett nagyobb traktus. Ilyenkor egy központi váró köré csoportosulnak az egyes rendelők (III. ábra). K apcsolatuk szorosabb, könnyebben m egvalósítható az intézm ény egyszemélyi vezetése, s am i igen nagy előny: kiépíthető a központi kartotékozó. A tanácsadóba érkező szem ély először a dokum entációs központban je len t kezik. Itt kikeresik a kartonját, s azt közvetlenül (nem a gondozott kezébe adva!) elju tta tjá k a m egfelelő rendelőbe. V alam ennyi társrendelés ugyanazt a dokum entum ot használja, így a beteg összes előzményi adata kéznél van (infertilitásos panaszok esetén még a férj vagy p artn er leletei is közvetlenül rendelkezésre állnak, sőt gyerm eknőgyógyászati vagy fiatal nőbeteg esetében anyja k arto n ja felhasználásával ak ár a családi h á tté r feltérképezésére is lehetőség nyílik). Elhelyezhető itt laboratórium is a legszükségesebb vizsgálatok elvégzésére, s így a gondozott valóban egy helyen ju t hozzá m indenhez. Ez azonban nem m indig előny, és nem biztos, hogy ez az egyedüli optim ális elhelyezési form a. G ondoljunk arra, hogy egy andrológiai konzultáció, egy terhességm egszakítás vagy fogam zásgátlás ügyében elkerü lh etetlenné váló vizsgálat (különösen ha az illető hajadon!), de akár egy egyszerű gyerm eknőgyógyászati m egjelenés is (gyereklány nőgyógyásznál!?) pszichésen igen m egterhelő lehet a beteg szám ára. Szeretne úgy túlesni a dolgokon, hogy lehetőleg ne legyen a kirakatban. M árpedig a centralizált form ájú tanácsadó erre nem alkalm as. Ebben az esetben sokkal optim álisabb a decentralizált típus, am ikor is csak egy m eghatározott profilú rendelésre kell elmenni, elkerülve annak lehetőségét, hogy az egyéb okból ott várakozók ha hallgatólagosan is, de tudom ást szerezzenek a dologról. A zt m ondhatjuk tehát, hogy m indkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai. Hogy az adott esetben m elyik tanácsadó-típust sikerül kiépítenünk, m egvalósítanunk, az általában inkább a m ár em lített szerencsés vagy kevésbé szerencsés körülm ényektől függ, s ritk á n attól, hogy a fentiek ism e retében m elyiket választjuk. Röviden szólni kell még a két rendszeren belül működő egyes rendelők, illetve az alapellátást végző tanácsadók térbeli elhelyezéséről. Kötelező érvényű szabályként kell elfogadnunk azt az elvet, hogy a beteg szám ára lehetőséget kell biztosítanunk négyszemközti találkozásra legintim ebb problém áinak megbeszéléséhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálóhelyiség m ellett biztosítani kell egy barátságos szobát (lehetőleg nem a szokványos rideg fehér orvosi bútorzattal), ahol asszisztencia és orvosírnok jelen léte nélkül fesztelen m egbeszélésre nyílik lehetőség. Az alapellátás szintjén az elkülönítettség ne csak térbeli, hanem időbeli is legyen: a nővédelm i rendelés kapjon külön időpontot. A gondozottak, tanácsért hozzánk fordulók legyenek ezáltal is elkülönítve a szokványos (körzeti orvosi vagy nőgyógyászati) rendeléstől s azok betegeitől. Összefoglalva az elm ondottakat, hangsúlyozni kell, hogy a leírtak csupán egy regionális centrum, a debreceni Női K linikán működő Nővédelmi Tanácsadó m un kájának 10 éves ta p asztalatait tartalm azzák, s m indazt a gondolatsort, am elyet a nővédelm i m unkával kapcsolatosan ezek a tapasztalatok elindítottak. Máshol, a helyi körülm ények m ódosíthatják a m egvalósítás m i kéntjét, azonban azt leszögezhetjük, hogy a különböző szinten m űködő nő

KÖZLEMÉNYEK 273 védelm i tanácsadók a hárm as funkcióból azokat kell, hogy teljesítsék, am e lyek megoldásához személyi és tárgyi feltételekkel, m egfelelő szakm ai felkészültséggel rendelkeznek. A m ennyiben egy adott eset ellátása a tanácsadó képességeit m eghaladja, akkor a gondozottat a progresszív betegellátás keretében tovább kell küldeni oda, ahol erre a lehetőségek adottak. Az egységes szem lélet kialakításához, s annak betartásához (betartatásához) közelebb jutn ánk, ha a megyei, illetve a regionális tanácsadók vezetői ellenőrzési, beszám oltatási joggal felruházva, területük valódi gazdái lennének. Más szakm ák gyakorlatához hasonlóan a nővédelm i tanácsadók országos intézetét is ki kellene építeni, am ely így megfelelően képviselhetné az interdisciplináris tevékenységet folytató hálózat érdekeit. Nem lényegtelen persze az sem, hogy a tanácsadók szűkös gazdasági viszonyaink között is kapják meg azt az anyagi tám ogatást, am ellyel az itt leírt (s néhol talán utópisztikusnak tűnő) feltételeket: a magas szintű szakm ai ellátást, s egyben az em beribb rendelői, tanácsadói körülm ényeket biztosítani lehet. M ert így, és csakis így tölthetik be a nővédelm i tanácsadók a nekik szánt szerepet: a népesedéspolitikai célkitűzések m egvalósításának hathatós segítését. IRODALOM 1. Batár I. : F o g a m z á s g á tlá s. E lő a d ó i s e g é d a n y a g o r v o s o k r é s z é r e. D e b r e c e n, 1977. 2. B atár I P réda Т.: A c s a l á d te r v e z é s m ó d s z e r e i. M A F IL M N é p s z e r ű T u d o m á n y o s F ilm s t ú d ió. B u d a p e s t, 1977. 3. B atár I B orsos A. P réda Т.: A m íg f e l n ő t t é v á l u n k. M A F IL M N é p s z e r ű T u d o m á n y o s F ilm s t ú d ió. B u d a p e s t, 1977. 4. Batár I, Borsos A. P réda Т.: A t e r h e s s é g m e g s z a k í tá s r ó l. M A F IL M N é p s z e r ű T u d o m á n y o s F ilm s t ú d ió. B u d a p e s t, 1977. 5. Batár I. ( s z e r k e s z t é s é b e n ) : N ő v é d e le m c s a l á d te r v e z é s. M e d ic in a. B u d a p e s t, 1978. 6. B atár 1. ( e d i t ) : F a m i ly p l a n n i n g a n d b i r t h c o n t r o l m e th o d s V o l I II. I n t e r n a t i o n a l P o s t g r a d u a t e T r a in in g C o u r s e s. D e b r e c e n, 1981. 7. Batár I, L a m p é L. C secsei K. S ze v e ré n y i М.; T a p a s z t a l a t o k r e t r o s p e k t í v é s p r o s p e k t i v k l i n i k a i t a n u l m á n y o k k a l ( m é h e n b e lü li é s h o r m o n á lis f o g a m z á s g á tl á s, s z ü lé s z e ti a d a t g y ű j t é s é s f e ld o lg o z á s ). In.: L a m p é L. ( s z e r k e s z t é s é b e n ) : A D O T E N ő i K l i n i k á j á n a k k ia d v á n y a i. 33 p. 1981/1. 8. É v k ö n y v, 1982. D e b r e c e n i O r v o s t u d o m á n y i E g y e te m N ő i K lin ik a, D e b r e c e n. 9. K u s u k a w a A.: S z e m é ly e s k ö z lé s, 1984. 10. L a m p é L. ( s z e r k e s z t é s é b e n ) : A D O T E N ő i K l i n i k á j á n a k k ia d v á n y a i, 1976/4. 11. L a m p é L. B atár I, Borsos A.: A c s a l á d te r v e z é s n é p e s e d é s p o l iti k a. F o g a m z á s g á tl á s. G y e r m e k g y ó g y á s z a t. (K ie g é s z ítő n ő g y ó g y á s z a t i je g y z e t) D O T E, D e b r e c e n, 1976. 12. L a m p é L.: S z ü lé s z e t N ő g y ó g y á s z a t (I I I III. k ö te t) M e d ic in a. B u d a p e s t, 1981. 13. M i n is z t e r ta n á c s 1040/1973. (X. 18.) h a t á r o z a t a a n é p e s e d é s p o l iti k a i f e l a d a t o k r ó l. E g é s z s é g ü g y i K ö z lö n y, 23; r e n d k í v ü l i s z á m, 1973. 14. P a p p Z.: F a m i ly p l a n n i n g a n d b i r t h c o n t r o l m e th o d s V o l. III. P r e n a t a l g e n e tic s. I n t e r n a t i o n a l P o s t g r a d u a t e T r a in in g C o u r s e s. D e b r e c e n, 1981. ПУНКТ КОНСУЛЬТАЦИИ ПО ОХРАНЕ ЖЕНЩИН НА ОСНОВЕ ДЕСЯТИЛЕТНЕГО ОПЫТА Резюме Автор анализирует деятельность по охране женщин на основе десятилетного опыта работы Дебреценской женской клиники. Он подчеркивает, что эта деятельность направлена на выполнение, решение сложных задач. Из за своего комплексного характера охрана женщин является групповой работой, координированной коллективной деятельностью специализированных в нескольких направлениях лиц и санитарных пунктов. Задачи консультаций по охране женщин могут быть разделены на три большие группы информация, профилактика и специальное облуживание. Автор излагает проведенную за прошедшие 10 лет работу с учетом этих трех групп и описывает связанные с отдельными областями исследования. Информация охватывает подготовку молодежи к семейной жизни, а также санитарную воспитательную работу, проводимую среди взрослого населения. В пределах последней он излагает курсовую форму консультации перед заключением брака, осуществляемую по инициативе клиники и испытанную с успехом. Кроме под-

274 KÖZLEMÉNYEK ровного описания научно-популярной работы, назначенной для несведующей публики, он рассматривает тут роль консультационного пункта в подготовке, повышении квалификации санитарных работников (врачей, квалифицированных работников), а также вопрос что и как" обученияинформации. В пределах профилактической деятельности автор пишет о практическом осуществлении контрацепции, о пренаталном и преконцепциональном обслуживании, а также о комплексном гинекологическом профилактическом осмотре в отношении новообразований (колкоскопия и онкоцитология). Современное специальное обслуживание обеспочивается совместно с работой отделений амбулатории (по антиконцепции, стерильности, андрологии, генетике, педиатрии, обслуживанию беременных, сексологии, гинекологической эндокринологии и климактерии), лабораторией, а также операционным фоном. После подробного описания трех функций автор излагает структуру консультационной сети по охране женщин. В пределах этого он представляет две разные формы основного облуживания: работу по охране женщин, проводимую участковыми врачами или гинекологами;он говорит о роли областного консультационного пункта по охране женщин; затем он описывает деятельность региональных центров, выполняющих и задачи по обучению и повышению квалификации. Наконец следует детализация типов размещения консультационных пунктов, в пределах чего излагаются децентрализованная, а также централизованная формы, их положительные и отрицательные стороны. В конце автор предлагает организационные изменения для повышения эф ф ективности работы по охране женщин во всей стране. A FAM ILY PLA N NIN G CENTER 10 YEARS EXPERIENCE Sum m ary Evaluating a ten-year experience, the author sum m arizes the activity of the Fam ily P lanning C enter at the D epartm ent of O bstetrics and Gynecology, U niversity M edical School of Debrecen. It is em phasised th a t the wom en care is a com plex team w ork, w hich includes jo in t w ork of different specialized persons (phisicians) and consultations as well. The tasks of the w om an care consultations (i. e. fam ily planning centers), are as follows: enlightenm ent (teaching, education), prevention and m anagem ent. Beside discussing these three functions on the basis of the ten years work, the author gives account of the research connected w ith each field. The enlightenm ent includes some w ork in the schools preparing the youth for the fam ily life, as w ell as the prem arital counselling for the adults, w hich is com pulsory in Hungary. Beside these activities organized for lay people, teaching m edical students and param edical personnel, as well as conducting postgraduate training courses on fam ily planning topic, is also incorporated for th e centers run a t university level. The preven tive w o rk includes contraceptive practice, p ren atal and preconceptional care as well as com plex oncogynecological screening (colposcopy and oncocytology). The up-to-date m anagem ent is assured by associate consultations (contraceptive, infertility, andrology, genetics, pediatricogynecology, sexology, pregnancy care, gynecological endocrinology, clim acteric consultation), laboratory and backround of operative facilities. The wom en care netw ork consists of centers w orking in different levels. The prim ary care is run by general practitioners (villages) and obstetricians (mainly in towns). The next level is the county center, and, a t the top, there are the regional fam ily planning centers w ith teaching facilities. The w hole setting w orks in a progressive care (referral) system. The allocation of the separate centers has two m ajor types: the centralized and the decentralized form, the advantages and disadvantages of w hich is discussed. A t last, the author recom m ends some organizational changes for bettering the quality of th e work.